Felszólalás adatai

Soron következik a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/9062. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/9062/11. számon kapták kézhez, és ismerhették meg.

Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Stágel Bence jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

DR. STÁGEL BENCE jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első vitaszakaszban a 2-8. ajánláspontokban lévő indítványok megtárgyalására kerülhet sor. A második vitaszakaszban pedig az emberi jogi bizottságnak a cím módosítására irányuló indítványát tárgyalja meg az Országgyűlés az ajánlás 1. és a hozzá kapcsolódó 9. pontja szerint.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem önöket, ki ért ezzel egyet. Aki egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ez látható többség, köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 6-6 perc.

Most megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 2-8. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Szili Katalin képviselő asszonynak. Parancsoljon!

DR. SZILI KATALIN (független): Köszönöm a szót. Elnök Úr, Államtitkár Úr, Képviselőtársaim! Ebben a vitaszakaszban a 7. és a 8. módosító indítványokról szeretnék szólni, harmóniában azzal is, amit az általános vitában elmondtam ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, hiszen Szabó Vilmos képviselőtársam módosító indítványa, amelyik arra tesz javaslatot, hogy a kormány számoljon be a parlamentnek is, ebben határidőt szab.

(23.10)

Úgy gondolom, önmagában nem elegendő csak és kizárólag azt kimondani, ami évente egyszer a nemzetpolitikáért felelős miniszter beszámolóját és tájékoztatóját jelenti a kormánynak, szerintem nagyon fontos kérdés az is, ha már egyébként előírjuk azt - és az alapjavaslatban az is szerepelt -, hogy a parlament is kapjon tájékoztatást a Bethlen Gábor Alap működéséről és tevékenységéről. Így teljesen logikus számomra az is, és kérem képviselőtársaimat, hogy módosítsák, ami a határidő megállapítását vagy ezt a kitételt jelenti, a parlamentnek történő beszámolás határidejéül.

Tisztelt Képviselőtársaim! A másik módosító indítvány, amihez szólni szeretnék - ahogy jeleztem -, ez a 8. módosító indítvány. Szávay István képviselőtársam beadott egy módosítást, amiben gyakorlatilag a Bethlen Gábor Alap működésével kapcsolatos egész szakaszt el kívánja hagyni. Tekintettel arra, hogy az általános vitában szóltam arról, ami ennek a szakasznak az első bekezdéséről szól, ahol pontosan úgy fogalmaz a módosító javaslat, hogy a bizottság különös méltánylást érdemlő esetekben eltekinthet a céltól, illetve szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamat felszámításától - nem folytatom tovább ennek az idézését -, szeretném ismételten felhívni a figyelmet, hogy képviselőtársam ennek az egész szakasznak az elhagyását javasolja, ami azt a problémát jelenti, hogy egy alap eltekinthet-e a céltól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben a különböző alapok tekintetében a céltól eltekint bármelyik alap a működésében, azt gondolom, hogy ezzel a jogállamiság és a jogállamisághoz fűződő érdek is megkérdőjeleződik. Hiszen ennek a céltól történő eltérésnek a jogkövetkezménye - ahogy egyébként más jogszabályok is szólnak erről -, ez éppen az alap megszűnéséhez vezethet, nyilván a felülvizsgálatokról és a vizsgálati jogokról nem is szólok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosan ezért Szávay képviselőtársam módosító indítványához egy csatlakozó módosító indítványt nyújtottam be, elismerve azt, amit egyébként múltkor államtitkár úr különösen hangsúlyozott, ez a méltányossághoz fűződő jog, ezt senki nem kívánja, államtitkár úr, megváltoztatni. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor a szerződések be nem tartásáról szólunk - és itt azért szeretném azt a kitételt megtenni, ami szintén a módosító indítványomban szerepel, hiszen hozzáfűzök még egy harmadik bekezdést is a csatlakozó módosító indítványban -, ami éppen a súlyos törvény-, illetőleg súlyos szerződésszegésre vonatkozóan tartalmaz szabályozást. Hiszen erről egyébként nem szól a szabályozás, viszont javasolom, hogy a céltól eltérést vegyük ki ebből az első bekezdésből, tekintettel arra, hogy ha ez így marad, ez a jogállamisághoz fűződő valamennyi érdeket sérti, képviselőtársaim.

Ugyanakkor elismerem azt, hogy a méltányosságnak mint olyannak benne kell maradnia, hiszen vannak olyan esetek, amikor a szerződésben foglaltak betartása esetére a kamat felszámításától történő eltekintés valóban, valakinek a helyzetére is tekintettel nem számítható fel, erről ugye a 2. § részletesen szól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném főleg kormányzó párti képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy amennyiben Szávay képviselő úr módosító indítványa - ami az egész szakasz elhagyását jelenti - nem támogatható az önök részéről, úgy kérem, hogy éppen a törvényesség és az egyéb törvényekben és egyébként az alapok céljához fűződő és a célok működéséhez fűződő érdekek miatt a módosító, illetőleg az általam megfogalmazott csatlakozó módosító indítványt majd támogassák, ami a céltól eltérést mint olyat egyszerűen kizárja és kiveszi ebből a szakaszból. Ugyanakkor a módosító indítvány megfogalmazza azt, hogy amennyiben súlyos eset történik a szerződésszegésben, úgy ebben az esetben, ha a támogatás körülményei indokolják, ebben az esetben a méltányosság alkalmazására kivételes lehetőséget biztosít a bizottság számára.

Elnök úr, képviselőtársaim, köszönöm a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra Szávay István képviselő úr következik. Parancsoljon!

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr! Hadd reagáljak Szili Katalinra, ha már meg lettem szólítva. Azért ehhez a 8. ponthoz hozzászólva szeretném elmondani, hogy igen, én azt javasoltam, hogy az egész pont kerüljön törlésre, ennek akkor technikai oka volt, tehát konkrétan annyira szorított már a határidő, hogy nem volt idő ezt a javaslatot végiggondolni úgy, ahogy azt Szili Katalin képviselőtársam egyébként végiggondolta. Ezt továbbra is fenntartom, de ha odáig el tudunk menni, hogy legalább a képviselőtársam által benyújtott kapcsolódó módosító javaslatot elfogadják, akkor azért már egy kicsit sikerül ezen a 11/A. §-on csiszolni.

Azért azt nem tudom szó nélkül hagyni, és szeretném itt is elmondani, hogy Lélfai Koppány vezérigazgató úrtól azért egy meglehetősen érdekes indoklást kaptunk a mai bizottsági ülésen azzal kapcsolatban, hogy miért is kellene lehetővé tenni bizonyos esetekben ezeknek a banki kamatoknak a visszafizetését az egyébként a céltól eltérő, azt megsértő szerződők esetében. Többek között szociális szempontok hangzottak el, képviselőtársaim; tehát ha valakit, a pályázót nehéz anyagi helyzetbe sodorná ennek a kamatnak - a jogtalanul vagy nem megfelelő célokra elköltött, visszafizetendő összeg kamatának - a megfizetése, hogyha az a megélhetését súlyosan veszélyezteti. Vezérigazgató úr ezt egy méltányolandó esetnek tartotta, amikor rákérdeztem, hogy mégis mit jelent az, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben. Az a baj, hogy vezérigazgató úrnak nemhogy sikerült megnyugtatnia, hanem ezzel a válaszával gyakorlatilag csak elmélyítette a kétségemet afelől, hogy ez a javaslat ebben a formában így semmiképpen sem tartható.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra következik az MSZP képviselőcsoportjából Szabó Vilmos képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr!

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az 5. és 7. ajánlási pontokhoz szeretnék szólni. Azt gondolom, már az általános vitában is elmondtam, hogy üdvözlendő, hogy az átláthatóság és a jogszerűség biztosítása vezette a kormányzatot, hogy hozzányúljon a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényhez, és hát a kifogásunk, a kifogásom, a saját frakcióm álláspontját tükröző álláspontok kifejtésénél is elmondtuk, hogy bizony nem igazán sikerült ennek a kérdésnek a tartalmához, a lényegéhez hozzányúlni. De hogy bizonyos elemeiben még inkább vissza is lépjenek, ez azért - hogy úgy mondjam - meglehetősen elcsodálkoztatja az embert. Hiszen annál a pontnál, ahol a kollégium tagját és elnökét indoklás nélkül bármikor föl lehet menteni, azt hiszem, mindent szolgál, csak nem a jogszerűséget és az ellenőrizhetőséget. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy az erre irányuló módosító javaslatot nem kívánja a kormányzat támogatni, hiszen azt hiszem, ez nagyon fontos és lényeges lépés lenne.

A másik kérdés, ami a beszámolási kötelezettségről szól - itt Szili Katalin képviselőtársam már szintén szólt erről -, meg kell említsem, hogy a bizottságban az a megállapítás volt, hogy a kormányzat nem tudta teljesíteni a törvényben előírt kötelezettségét, nem sikerült határidőre a kormány elé terjeszteni, ebből következően a parlament elé sem, és ez hónapokig tartó csúszást idézett elő. Ennek a helyzetnek az orvoslására a benyújtott módosítót az államtitkár asszony azzal próbálta - hogy is mondjam - korrigálni vagy leállítani, és én ebben partner voltam, hogy úgyis készül a törvény módosítása, várjuk meg, a kormányzat is látja, hogy ehhez hozzá kell nyúlni. Nos, hát ehhez képest a kormányzatnak történő beszámolás időpontját módosították, azt azonban kivették, ami eddig szerepelt, hogy legyen egy határidő, ami a parlamenti beszámolást is meghatározza.

(23.20)

Azt gondolom, megint vissza kell térni, ha átláthatóság, jogszerűség, ellenőrizhetőség vezette a módosítást, akkor nem kivenni kell a határidőt, hanem meg kell határozni, ha éppenséggel az nem felelt meg, akkor egy másik időpontot kell a helyébe tenni. Ehelyett azonban azt mondani, hogy ez ne szerepeljen vagy ne legyen határidőhöz kötve, azt hiszem, nem szolgálja azt a célt, amit a kormányzat is követett. Mint ahogy egészében minden bizonnyal újra szembe kell majd néznie a kormányzatnak a következő hónapok vagy következő év tapasztalataival. Azt már csak remélni tudom, bár bízni nem feltétlenül bízom benne, hogy legközelebb érdemben is hozzá fognak nyúlni, hiszen az érintettek, a határon túli magyar világ hasonlóképpen érzi ennek az alapnak a működési bizonytalanságait, nehézségeit, sok esetben a működésképtelenségét.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki ehhez a vitaszakaszhoz még hozzászólni. (Jelzésre:) Megadom a szót a Jobbik-képviselőcsoportból Szávay István képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Több ponthoz is szeretnék hozzászólni. Elsőként a 3. ponthoz, saját módosító javaslatom volt azzal kapcsolatban, hogy mennyi is legyen a Bethlen Gábor Alap költségvetéséből a működésre fordítható összeg.

Ezt már annak idején is kritika tárgyává tettük, amikor a törvényt elfogadtuk, később végül is kormányrendeletben került szabályozásra, hogy ez összesen 10 százaléka lehet a teljes költségvetésnek. Ezt bár nem használták ki sem idén, sem tavaly, körülbelül 7 százalékát fordították a teljes bevételnek működésre, ezzel együtt sem tartjuk és az elmúlt két év működése alapján sem tartjuk indokoltnak azt, hogy ezt az összeget 10 százalékra emeljük.

Ma a vezérigazgató úr a bizottsági ülésen, amikor erről beszéltünk, azt mondta, hogy ez egyfajta biztosíték vagy egyfajta garancia, hiszen a kormányrendeletben eddig is benne volt, kerüljön be a törvénybe, de egyébként nem áll szándékukban ezt az összeget lényegében túllépni, és a későbbiekben is szeretnék ehhez a körülbelül 7 százalék körüli összeghez tartani magukat.

A módosító javaslatom 5 százalékról szólt, méghozzá azért, mert elnézve az elmúlt két évben az alap működését, és most nem kívánom hosszan sorolni azokat a felvetéseinket és problémáinkat, amelyeket az általános vitában meg egyébként még számos más esetben megtettünk, az ezért a színvonalon elvégzett munkáért, meg azokért a kiadásokért egyébként, amelyekről itt szó volt, azt hiszem, ez is bőven elég lenne.

Hozzáteszem egyébként, hogy egyfajta áthidaló megoldásként benyújtottam a saját magam javaslatához egy kapcsolódó módosító javaslatot, ha már egyszer mindenképpen szeretnénk rögzíteni a törvényben, hogy mennyi fordítható működésre, akkor ez legyen 7 százalék, legyen elég az, ami tavaly meg idén elég volt.

Ahhoz képest is legyen elég, ha megnézzük, és engedjék meg, hogy egy-két érdekességet idézzek, aminek sikerült utánajárnunk, és ezekről még nem beszéltem, hogy mégis milyen kiadásokról van itt szó, vagy ha ezek nem ide tartozó kiadások, akkor majd valaki meg fog cáfolni. Kár, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr nincs itt, bár részletes vitára persze kevésbé szoktak kormánytagok bejárni, csak tartok tőle, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésre államtitkár úr nem biztos, hogy fog tudni válaszolni.

Egyrészt korábban is kritika tárgyává tettük azt, hogy milyen szerződéseket - tanácsadói szerződéseket és egyebeket - kötöttek a Bethlen Gábor Alapnál több millió forintot, de adott esetben 10 millió forintot is meghaladó összegben. Ezek között szeretném ismét és sokadszorra az Erudíció Hungária Kft.-t kiemelni, amely 12,5 millió forintot kapott szervezetfejlesztésre. Arról a cégről van szó, amelynek az egyik tulajdonosa egy nappal azelőtt mondott le a kollégiumban viselt tagságáról, amikor - 2012. február 5-én mondott le, másnap kapta meg a cég e 12,5 milliós szervezetfejlesztési megbízást. Ez önmagában is kérdéseket vet fel.

Jártam a Bethlen Gábor Alapnál néhány hónappal ezelőtt, akkor ott egy-két dolgot megnéztünk, azóta fölkerültek a honlapra más érdekességek is, amelyekről egyelőre nem tudom, hogy pontosan mit jelentenek. Ha államtitkár úr véletlen tudja, hogy milyen kivitelezési munkálatok elvégzésére van előirányozva összesen 96, 101, illetve 22 millió forint a Bethlen Gábor Alapnál, az mindenképpen érdekelne.

Van itt egy Pro Pannonia Tervező és Kivitelező Kft., amely összesen 200 millió forintot nyert, 2012. május 31-ig, a feladatok elvégzéséig szól a hatálya. Ez csak annyiban érdekes - sajnos nem volt most időm ennek pontosan utánajárni, de egy-két napon belül ki fogom deríteni -, hogy a társaság jogelődje, a Cartographia M-2003. Kft. tulajdonosai között, amely a jogelőd volt - ez a kft., még egyszer mondom, 200 millió forintot nyert -, a korábbi tulajdonosai között feltűnik egy Papp-Váry Árpád nevű úriember. Két p-vel, kötőjellel és ipszilonnal írja a nevét. S micsoda véletlen! A Bethlen Gábor Alap egyik vezérigazgató-helyettesét pedig Papp-Váry Borbálának hívják, szintén két p-vel, kötőjellel és ipszilonnal írja a nevét. Nem tudom, hogy van-e valamilyen családi összefüggés esetleg a Bethlen Gábor Alap egyik vezérigazgató-helyettese és a Bethlen Gábor Alaptól 200 millió forintos megbízást kapó cég egyik korábbi vezetője között. Mindenesetre furcsa az egybeesés, azért azt valljuk be, nem egy gyakori névről van szó, de ennek még utána fogunk járni.

Ettől függetlenül azért érdekelne, hogy 230 millió forint értékben milyen felújításokat kell a Bethlen Gábor Alapnál eszközölni vagy annak háza táján, illetve ha ezeket a felújításokat idén megtesszük, és elvileg ez belefér ebbe a 7 százalékos működési keretbe, vélhetően olyan felújításról van szó, ami talán akkor már a jövő évben nem lesz esedékes. Innentől kezdve megint kérdésként merül fel, hogy akkor miért kell a következő évben is ehhez a 10 százalékos kerethez ragaszkodni, ha az idei évben több száz millió forint összegben olyan kiadások kerülnek be a működési költségek közé, amelyek vélhetően a következő években már nem fognak felmerülni ezzel kapcsolatban. Jó szívvel várnék valami megnyugtató választ.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel többen e vitaszakaszban felszólalásra nem jelentkeztek, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Most megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 1. és 9. pontjára. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki ezzel kapcsolatban felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, így a részletes vita e szakaszát és a vita egészét is lezárom. (Jelzésre:) Rétvári Bence államtitkár úr jelezte, hogy válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Megadom a szót.

Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! A vitában elhangzottak közül azokra válaszolnék, amelyek az előterjesztéssel kapcsolatosak, tehát amelyek a Bethlen Gábor Alapkezelőről szóló törvény módosításáról szólnak. Az egyéb megjegyzésekre, képviselőtársaim is tudják, hogy milyen egyéb parlamenti formulák léteznek. Ha kíváncsiak még válaszokra, vagy megjegyzéseiket el szeretnék mondani ismételten, akkor használják azokat az egyéb műfajokat.

Ami itt a korábbiakban vagy most is elhangzott kritikát illeti, ami a Bethlen Gábor Alapkezelő által nyújtott támogatások összetételét illeti, pályázati forrásoknak vagy pályázat által kínált forrásoknak az aránya 73,6 százalék volt, ennyit ítélt meg a Bethlen Gábor Alapkezelő pályázat formájában. Ez egy magas szám, és a maradék összeg , ami 26,4 százalék, amit támogatási célra fordítottak, azok általában nemzeti jelentőségű intézmények támogatására terjedtek ki.

Ebből a 26,4 százalékból finanszírozta a BGA a státustörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatást, a Határtalanul-programot, a Szász Pál-ösztöndíjat, a pedagógus-továbbképzés támogatását, az Erzsébet-programba való bekapcsolódást, valamint nemzeti jelentőségű programok támogatását. Így álltak tehát össze ezek a költségek.

Ami a nem pályázati, nem támogatási költségeket jelenti, hanem a működési célú költségeket, itt nem megemelésről van szó, mint az többször a vitában tévesen elhangzott, csupán a szabályozási szint megemeléséről.

(23.30)

Az a 10 százalékos összeg, amely maximálisan működésre fordítható, eddig is szerepelt a kormányrendeletben, amely a Bethlen Gábor Alapkezelőről szólt. Ez kerül most törvényi szintre, ezáltal is növelve az átláthatóságot és a gazdálkodás biztonságát. Ettől függetlenül nem kell kimeríteni ezt a 10 százalékos keretet, ahogy itt a vitában is elhangzott. Ennek a kétharmadát használta csak fel az eddigi években is a BGA, nem tervezi nyilvánvalóan ennek a teljes kimerítését a későbbiekben sem.

Szintén elhangzott az általános vitában, hogy február óta nincsen kilencedik tagja az alapkezelőnek, márpedig ez van. Lehetséges, hogy onnan származik a téves információ, hogy a honlapon ez nem volt megtalálható, a kollégium tagja lett ugyanis az előző kilencedik tag lemondása után Banai Péter Benő, ő a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési ügyekért felelős helyettes államtitkára, tehát teljes mértékben működik az alapkezelőnek ez a testülete is, és éppen ez a módosítási javaslat az, amely a váltásokat, lemondásokat, visszahívásokat, új tagok kinevezését pontosan szabályozza, hogy ezáltal is gyorsabb és gördülékenyebb legyen a működés. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy bizonyos módosító javaslatok nem veszik figyelembe, hogy nemcsak kizárólag kormánytisztviselőkből, köztisztviselőkből állhat ez a testület, éppen ezért nem vonatkoztathatók a visszahívás vagy személycsere esetére csak a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok.

Ami a benyújtás határidejével kapcsolatos, itt azzal kell számoljunk, hogy lehet ugyan határidőket elérni, de sem a kormány pontos ülésezését, sem pedig az Országgyűlés ütemezését, napirendi ütemezését nem tudjuk előre megjósolni. Az idei évben is a kormány benyújtotta ezt a javaslatot, ami hetekig vagy talán hónapokig is állt itt a parlamentben tárgysorozatba véve, majd utána, amikor a Jobbik-frakció kérte, akkor másnap el is indult a beszámoló vitája, tehát lehetséges, hogy a Ház tervezési szempontjai miatt is ez késik.

Ami azokat a módosító javaslatokat illeti, amelyek jóval előrébb kívánják hozni a beszámolók benyújtását, ott felhívnám a figyelmet arra, amit az általános vitában is már elmondtam, hogy bizonyos pénzügyi mérleg és egyéb adatok nem állnak olyan korán rendelkezésre, mint ahogy a mostani jogszabály előírja e beszámoló benyújtását, ezért szükséges megvárni azt, hogy a pénzügyi beszámolók elkészüljenek, és utána jöhet a parlament elé a pénzügyi és tartalmi beszámoló.

Ami a kedvezményezetti kör módosítását jelenti az egyik módosító javaslatban, azt azért nem tudjuk elfogadni, mert ez igazából szűkítené a kört, hiszen mi belső egyházi jogi személyekre, civil szervezetekre, sok mindenki másra is kiterjesztettük a kedvezményezettek lehetőségét.

Volt még jó pár módosító javaslat, amelyet a képviselőtársaim itt és most nem említettek. Lehet, hogy bizottsági vitában erre sor került. Ezeket tudtam elmondani, hogy mikkel foglalkoztunk. De azt hadd mondjam el Szávay képviselő úr utolsó megjegyzéseire, hogy itt egy 11 ezer négyzetméteres épületről van szó, amely a Várnegyedben van, műemlékvédelem alatt áll, így tehát ennek a felújítási költségei mindig is jelentősek lesznek. Aki járt az épületben, mint ahogy ön is járt, látja, hogy ott a lépcsőházi rész, a báltermi rész, azt hiszem, a Mátyás- vagy Corvinus-terem, azt hiszem, azok állapota jó, de az egyéb részek eléggé rossz állapotban vannak. Ráadásul a levéltár használta, használja egy jó részét az épületnek, szintén nem olyan reprezentatív és nem olyan, hogy mondjam, minden részében jó állapotú, mint ahogy az általános közforgalom számára nyitott részek, úgyhogy az nyilvánvalóan a későbbiekben is elég nagy felújítási vagy fenntartási költségeket jelent. Ha egyszer nekiugorna az állam a felújításnak, és visszaállítaná a háború előtti állapotot, akkor egy gyönyörű szép épület lenne, bár most sem csúnya, de akkor még szebb lenne, de az meg óriási költségeket jelentene, az nem százmilliós, hanem milliárdos nagyságrend lett volna.

Köszönöm szépen mindenkinek, aki a vitában hozzászólt, módosító javaslatot nyújtott be, és legközelebb erről a kérdéskörről a szavazásokon túl majd a következő beszámoló időszakában biztosan tudunk eszmét cserélni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   303-358   359-370   371-383      Ülésnap adatai