Felszólalás adatai

Csíksomlyó mint kegyhely búcsúkiváltsága bár 1444-ből származik, de a kegyhelyre történő tömeges zarándoklatok már sokkal régebbiek. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a XX. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált. A zarándoklat egyike azon vallási, kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározzák a Kárpát-medencei magyarság életét. A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben majd' félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, Magyarországról és a világ minden részéből; úgy gondolom, közülünk is már nagyon sokan voltak ott, szinte talán mindenki a parlamentből is.

Kelemen Hunor, a romániai korábbi kulturális és örökségvédelmi miniszter március 26-án nyújtotta be azt a dokumentumot, amellyel az UNESCO szellemi világörökség listára felterjesztette a csíksomlyói búcsút. A jelölési dosszié tartalmazza az Erdélyi Ferences Rend, Hargita megye tanácsa, Csíkszereda városi tanácsa, a Hargita megyei kulturális központ, az alfalusi polgármesteri hivatal, a gyulafehérvári Caritas, a Kriza János Néprajzi Társaság, az alfalusi római katolikus egyházközség, a Pogány-Havas Kistérségi Társulás, a Csíksomlyó Egyesület, valamint a pusztinai Szent István Egyesület egyetértését és támogatását.

(9.10)

A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság 2011. szeptember 13-án szavazta meg azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a világörökségi státus elnyerésére a csíksomlyói búcsút.

A minisztérium által elfogadott javaslat alapját a dr. Tánczos Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte. A javaslat a búcsú eredeti lelkiségének és szellemiségének, identitásának a megőrzését tartotta kimondott célnak. Az UNESCO-világörökség részeként a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának.

Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO elé vallási jellegű szellemi örökségre vonatkozó javaslatot. Ezáltal egy olyan közös székelyföldi-erdélyi magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselné a romániai magyar értékeket ezen a listán. Az UNESCO döntésére legkorábban 2012. november 25-30. között, a karibi térségben tartott konferencián kerülhet sor, de legkésőbb két éven belül döntés születik.

Ugyanakkor én úgy gondolom, hogy teljesen független az UNESCO-listától is, bár ez egy szép elismerés, a magyarok számára a csíksomlyói búcsú sokkal többet jelent. Kicsit furcsa, a mi szétszaggatott történelmünknek is egyfajta maradéka, hogy sokan igazán a magyarságukat a közigazgatási határokon kívül tudják megélni, de úgy gondolom, hogy minden évben félmillió ember számára, legyen erdélyi, legyen magyar, szellemi, lelki feltöltődés az, ha elmegy Csíksomlyóra. Ha valaki már nagyon elcsigázott idehaza, ha valaki már nagyon belefáradt valamilyen tevékenységébe, oda elmegy, részt vesz a szentmisén, a rendszeresen bekövetkező esőben jól megfürdik, és utána más emberként tér haza. Ez a Csíksomlyó nekünk a legnagyobb érték, ha fönt van az UNESCO-listán, ha nincs.

Köszönöm szépen. (Taps.)