Felszólalás adatai
188. ülésnap (2012.05.14.), 90. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Rétvári Bence (KDNP) |
Beosztás | közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | interpelláció szóban megválaszolva |
Videó/Felszólalás ideje | 4:35 |
Felszólalások: Előző 90 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön sem tagadhatja, hogy a kormányváltás után szinte hónapról hónapra jöttek olyan újabb és újabb törvénymódosítások, kormányrendelet-módosítások, miniszterirendelet-módosítások, amelyek mind-mind egy-egy részterületén igyekeztek a devizahiteleseken segíteni. Itt a parlament előtt is sok járt, legyen szó végtörlesztésről, árfolyamgátról, középárfolyam-alkalmazásról, ötéves futamidő-hosszabbításról, szinte automatikusan, előtörlesztési kedvezményekről, árfolyamgát bevezetéséről, pozitív adóslistáról, és még lehet sorolni, hogy mennyi intézkedést hozott a kormány, pontosan azért, hogy ezeket az embereket, akik a legnagyobb veszélyben vannak, megvédhessük.
A végtörlesztés esetén is - és ön is tudja - a devizahitelek egynegyede így sikeresen kiváltásra került, és csak nagyon kis részét forinthitelből, és az átlagos összeg, amit kiváltottak az emberek hitelből, 5 millió forint környékén volt, tehát viszonylag kisebb lakásokra, viszonylag kisebb hiteleket váltottak ki, tehát nem a magasabb, hanem az átlagos vagy az átlagosnál alacsonyabb státusú emberek tudtak így megszabadulni a devizahitelezésből.
A kilakoltatási moratóriumot a kormányváltás után meghosszabbítottuk, annak a rendes téli menetrendjén kívül, 2011 októberéig állandósítottuk a moratóriumot, pontosan azért, mert nem voltak meg azok az eszközök, nem voltak meg azok a támogatási formák, azok a lehetőségek, amelyek kinek-kinek lehetőséget nyújtottak volna arra, hogy ne csődbe menjen a családjával együtt, ne az utcára kerüljön, hanem valamilyen más módot találjon a további lakhatására, és idén márciusban járt le a rendes téli kilakoltatási moratórium.
Ugyanakkor nem kívántuk teljes mértékben sem megtartani, sem felszabadítani ezt a területet - amúgy a képviselő urat szeretném emlékeztetni, hogy itt nem kilakoltatási, hanem kényszerintézkedési kvótákról és más ilyen eszközökről van szó, a pontos szóhasználat végett -, hiszen az viszont teljes mértékben a hitelfelvételi felelősségvállalást eliminálta volna a társadalomban. És lényeges a különbség a korábbi és a mostani rendszerhez képest, hiszen ez az úgynevezett nem kilakoltatási, hanem kényszerintézkedési kvóta nem szükségképpen jár együtt kilakoltatással. A törvény nem úgy van, ahogy ön idézte, nem havi bontásban, nem darabszámban, hanem negyedévenként, százalékos arányban határozza meg a kényszerintézkedések maximális számát, 2011-től 2014-ig ez 2 százalékról 5 százalékra emelkedik.
A 2011 júniusában meghirdetett otthonvédelmi akcióterv, amely ön is tudja, hogy a Bankszövetséggel kötött megállapodáson is alapul, többféle intézkedést irányzott elő a lakáshitelesek megsegítésére, ilyen az árfolyamgát árfolyamrögzítéssel, a gyűjtőszámlahitel, a Nemzeti Eszközkezelő intézménye. A közelmúltban elfogadott törvénymódosítással az Országgyűlés lényegesen kedvezőbbé tette az árfolyamgát intézményét. A rögzített árfolyamot meghaladó kamatrészt a bank és az állam átvállalja, ami várhatóan több százezer hiteladósnak fog érdemi könnyítést adni.
Ezzel a törvénnyel egyébként a 90 napnál régebben nem fizető jelzáloghitel-adósoknak is bevezetésre került egy speciális fizetéskönnyítő program, a tartozást a hitelintézetek forintra váltják és 25 százalékát elengedik, meghatározott feltételek esetén pedig az átváltott hitelhez kamattámogatás is igénybe vehető.
Azoknak, akik e kedvezményekkel sem tudják teljesíteni a törlesztési kötelezettségüket, az eszközkezelő intézménye és az Ócsa melletti 80 darabos szociális célú családi ház jelenthet megoldást.
A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatban képviselő úr szintén pontatlanságokat fogalmazott meg. Az ingatlan vásárlásához valóban szükség van a bank hozzájárulására, azonban nem úgy, ahogy ön mondta. A bank a hozzájárulás megadásakor arról dönt, hogy miként tudja a lehető legmagasabb áron értékesíteni a fedezeti ingatlant: az eszközkezelő által vagy pedig a szabadpiaci értékesítéssel. Ennek során pedig, még ha közvetetten is, a bank éppen az adós érdekeit képviselve jár el, mert az adósnak is az áll érdekében, hogy az ingatlan minél magasabb áron keljen el.
Tavaly év végén megállapodás született a Bankszövetséggel az eszközkezelő vásárlási kvótájának megemeléséről a jelenlegi 5 ezerről 25 ezer ingatlanra, és arról, hogy nemcsak a két gyermeket, hanem az egy gyermeket nevelők ingatlanát is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az eszközkezelő meg tudja segíteni. Csak három számot mondok: ez 2012-ben 8 ezer, jövőre 7 ezer, azután pedig 10 ezer ingatlan megvásárlását és család megsegítését segíti elő. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 90 Következő Ülésnap adatai