Felszólalás adatai

Folytatva viszont az egész banki általános szerződési feltételekkel kapcsolatos gondolkodást, szeretném kitenni az asztalra azt is, hogy jelenleg Magyarországon van lehetőség arra, hogy jogerős bírói ítélet nélkül, tehát egy végrehajtható közjegyzői okirat alapján vigyék el valakinek a feje fölül a Házat. Tehát kötnek valakivel egy olyan blankettaszerződést, aminek az értelmezéséhez, hogy az előbbi újságcikket idézzem, még a bírák sem eléggé felkészültek, ahogy ez az úgynevezett szakember fogalmaz, majd utána a laikus honpolgár ügyvéd nélkül odamegy megkötni a szerződést, és utána anélkül, hogy a megfelelő jogvédelmi eszközök a rendelkezésére állnának, egy közjegyzői okirat alapján elviszik a feje fölül a házat. Azt gondolom, hogy ez megengedhetetlen. Mi ezzel kapcsolatban beterjesztettünk a múlt héten egyébként egy törvényjavaslatot, hogy Magyarországon a jövőben senkit ne lehessen úgy földönfutóvá tenni egy ilyen deviza alapú hitelszerződés miatt, hogy még a minimális jogvédelmi eszközök sem álltak a lehetőségére. Meg kell mentenünk az embereket a kilakoltatástól. Az első lépés az, hogy le kell állítani azokat a végrehajtásokat, amelyek pusztán közjegyzői okiraton alapulnak.

Igazából ez is azt a kérdést veti fel, hogy mit gondol ma a jogalkalmazó, aki kétségkívül nincs egyszerű helyzetben, hogy azok a blankettaszerződések, amelyek nyilvánvalóan atipikusak, hiszen a meghatározott összeg fogalmától eltérnek, tehát amit a Ptk. kölcsönszerződési előírása tartalmaz, ezek a szerződések egyáltalán érvényesek-e. Azt gondolom, hogy ebben nagyon fontos lenne mihamarabb egy világos, egyértelmű döntés a Kúria részéről. Fontos lenne az, hogyha az ilyen téren végzett elemző munkája a Kúriának viszont a nyilvánosság számára is megismerhető lenne.

A másik kérdés viszont, amire szeretnék kitérni, Staudt képviselőtársam iménti hozzászólása. Én ott kezdeném, hogy vélhetően a vita köztünk abból ered, hogy a Jobbik és az LMP között van egy alapvető világnézeti különbség. Az én felfogásomban a szociális juttatás, segély nem pusztán a közösség adománya. Én ezt nem tudom így elfogadni.

Az előbb már utaltam arra, hogy a szociális segély egy kényszermegoldás, ha úgy tetszik, hogyha valakinek egyébként érdemi, értékteremtő munkával a megélhetése nem biztosított.

A mi felfogásunk szerint a szociális segély nem pusztán a közösség adománya, hanem arról van szó, hogy amíg a közösség nem tud fenntartani egy olyan gazdasági rendszert, márpedig nem tud fenntartani sem itt, Magyarországon, sem globálisan egy olyan gazdasági rendszert, amely minden munkaképes ember számára biztosítja a tisztes megélhetést jelentő munkát, addig különböző más módon biztosítani kell azt, hogy ezek az emberek meg tudjanak élni, tisztes módon meg tudjanak élni. Tehát ott van köztünk a filozófiai különbség, hogy én ezt nem pusztán a közösség valami jótéteményeként fogom fel, hanem azt gondolom, hogy a közösségnek van felelőssége abban, hogy kialakít-e, adott esetben a parlament itt kialakít-e egy olyan gazdasági rendszert, amely biztosítja a tisztes megélhetést jelentő munkát, lehetőleg, jegyzem meg, az elsődleges munkaerőpiacon, az értelmes munkát.

A gond ott van, és ezért nagyon helyes a Kúria Önkormányzati Tanácsának ez a döntése, hogy abban a pillanatban, hogyha a magánszférának ezt a falát egy szociális döntésnél át lehet törni, minél kisebb közösségről beszélünk, annál nagyobb a lehetősége a hatalmi önkénynek. Amit a képviselőtársam elmondott, hogy egyébként is szociális segélytől függetlenül is lehet bizonyos elvárásokat támasztani azzal kapcsolatban, hogy valaki a kertjét, udvarát hogy tartja rendben, lehet, hogy meglepő, de ebben nem is nagyon fogok vitatkozni önnel. Vannak is ilyen szabályok. Például amikor a parlagfű-mentesítésre előírnak különböző jogszabályokat, az is ebbe a körbe tartozik, de ezt önmagában a létfenntartással, létfenntartást biztosító juttatásokkal nem lehet összekapcsolni. Azért nem lehet összekapcsolni, mert abban a pillanatban a helyi hatalom, de akár a központi hatalom és az egyén, az egyes családok tekintetében egy egészen elviselhetetlen túlhatalmi helyzet jön létre.

Én azért beszéltem megalázásról, mert innentől kezdve nincs olyan fék, hogyha a magánszférának ezt a falát áttörjük, hogy adott esetben egy túlbuzgó polgármester, egy Döbrögi - ebből elég sok van ebben az országban - ne arra használja fel ezt a rendszert, hogy a maga szája íze szerint regulázza meg a pallosjoga alatt élő embereket. Ezt szeretnénk elkerülni, ebben van vitánk, és ezért is ennyiben üdvözöljük a Kúria Önkormányzati Tanácsának az erre vonatkozó döntését.

Köszönöm.