Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai nap során már szóba kerültek a magyarok lakhatási nehézségei, életvezetési nehézségei itt Magyarországon. Ez egyrészt felerősíti a kivándorlási spirált, másrészt a demográfiai katasztrófa elhárítását is megnehezíti, de azt mindenképpen el kell mondanom bevezető gyanánt, hogy igen durvának és elégtelennek, szánalmasnak tartom a kormányzat viselkedését ezen a téren. Most már köszöntöm államtitkár urat (Kontrát Károly: Jó napot kívánok!), hogy egy államtitkár úr legalább itt van, valaki talán válaszolhat a kérdésre, de egy kétharmados felhatalmazottsággal bíró kormánytól egyenesen vérlázító, nem az a viselkedés, hogy képviselőik közül hárman vagy négyen tartózkodnak összesen az ülésteremben, hanem az a vérlázító, hogy egyetlen államtitkárukat fixen nem tudják a napirend utáni felszólalások idejére idetelepíteni, és adott esetben válaszolni minden felmerülő kérdésre. Úgy gondolom, hogy ez a munkahelyünk, és felháborítónak tartom, hogy nem kap minden egyes érdemi felvetés érdemi választ. Remélem, hogy ez esetben kivételnek lehetünk majd szemtanúi.Szeretném elmondani, hogy miközben azt vizsgáljuk, hogy Magyarországon miért alakultak ki a lakhatási nehézségek, a lakhatási szegénység miért mélyült el ennyire, miért vándorolnak ki ennyien az országból, XXI. századi szemléletmódot kellene tanúsítanunk, és azt látjuk, hogy amikor a sharing economy, az Uber, az Airbnb és hasonló vívmányok kapcsán a kormányzat viselkedését vizsgáljuk, akkor bizony ez a kormányzat leragadt a XIX. században. Az Uberrel kapcsolatos tötymörgés és kormányzati gazdasági beavatkozás elégtelen mivolta már bizonyította azt, hogy igen nehezen kezeli a kormány ezeket, de amikor a budapesti albérletpiacról beszélünk, arról, hogy 130-150 ezer forintba kerül egy átlagos méretű, mondjuk, belvárosi lakásnak pusztán az albérleti díja és ehhez számolódik hozzá a rezsi, és ezek után csodálkoznak, hogy a magyar fiatalok nem képesek elkezdeni itthon az életüket, akkor megáll a levegő, megáll az idő egy pillanatra, hisz olyan, mintha önök nem értenék az okokat. Hiszen ha mondjuk, csak az Airbnb tekintetében beavatkozott volna a kormányzat, úgy, ahogy számtalan kormányzat beavatkozott a világ számos országában, akkor lenne miről beszélnünk, hiszen érteni kellene azt, hogy ha mondjuk, a 2014-2017 közötti vizsgálat alapján New York tekintetében 7000-13 500 ingatlan közötti mennyiséget vett ki a piacról csak az Airbnb és ezzel robbanásszerűen fellökte az albérleti díjakat, akkor államtitkár úr ne csodálkozzon, ha ugyanez előfordul Budapest tekintetében, hogy szintén több ezer lakást vesznek ki a piacról, és ebből bizony, egy kínálati szűkösségből kifolyólag az albérletárak folyamatos növekménye tapasztalható. Azt is láthatjuk, hogy az V., VI. és a VII. kerületre ez egyértelműen jellemző, de 2017 júniusára, államtitkár úr, miután én ötödször figyelmeztettem önöket a probléma súlyosságára, 2017 júniusára a pesti airbnb-s kínálat kis híján már elérte a szállodák kapacitását, eddigre több ezer magyar ingatlant vettek ki az albérleti piac kínálati oldaláról. Teljesen logikus volt tehát, hogy elszállnak az albérletárak. És önök mit csináltak? Az égadta világon semmit. Ekkor javasoltuk önöknek, hogy üljenek le az érintett piaci szereplőkkel, válasszanak a számtalan megoldási lehetőség közül.

Az egyik mondjuk, egy átalány típusú adózási forma, ahol szabályszerűen regisztrálhat az érintett, fizet szobánként egy átalánydíjat évente, aztán békén hagyja mindenki, a hatóság nem vegzálja, mégis hozzájárul a közteherviseléshez, tisztul a rendszer, és adott esetben egy állami hátterű bérlakásépítési program megindításával a kínálati oldal egy kicsit kikerekíthető, ily módon hosszú távon az albérleti díjak elszállásával nem kell számolnunk, középtávon pedig ennek negatív következményeit  már a mostani magas árak negatív következményeit  kezelni kell.

De azt is láthatjuk, hogy miközben  még egyszer mondom  42,5 ezerre nőtt az airbnb-s férőhelyek száma, tehát megközelíti a 45 ezres szállodai kapacitásét, egy kormányzat, amely magát komolyan veszi, nem engedheti meg magának, hogy semmit ne lépjen ezen a területen. Nem lehet pusztán annyit mondani, hogy vegyék fel a CSOK-ot azok, akiknek az anyagi hátterük ezt lehetővé teszi. Ha államtitkár úr bankban dolgozó, aktív és egyébként ilyen szerződéseket kötő emberekkel beszél, akkor rá fog jönni, hogy 400 ezres fizetés alatt ilyen-olyan, de típuskifogásokkal hajtják el az ügyfeleket.

Tehát ha egy átlagos magyar fiatal el szeretné kezdeni az életét, bérlakásra van szüksége, az ilyen piaci anomáliák kezelésére van szüksége, hogy ne tudjanak elszállni az árak, de leginkább kiszámíthatóságra, kommunikációra és arra, hogy ez a kormány komolyan gondolja azt, és egyáltalán a magyar politikum komolyan gondolja azt, hogy itthon akarja tartani a fiatalokat. Én ezt várom el önöktől, a Jobbik mögött álló 1 millió 300 ezer szavazó ezt várja el Magyarország mindenkori kormányától. Kérem, hogy cselekedjenek végre ennek megfelelően.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)