Felszólalás adatai

DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mi a legdrágább, a legféltettebb kincsünk? Erre a kérdésre a helyes választ rendszerint azok adják meg, akiknek már nincs vagy sosem volt ilyen; a betegek, az idősek, a fogyatékkal élők vagy az őket ápolók, az őket gondozó rokonok azonnal tudják a bűvös szót: az egészség.

Az egészség, amelynek fogalmát így írja le az Egészségügyi Világszervezet: nem pusztán a betegség vagy a rokkantság hiánya, hanem a teljes szellemi-fizikai jóllét. A kérdés tehát az: ezt a kincset milyen módon rendeli védeni, óvni készülő alkotmányunk, milyen módon nyilvánítja ki az egészség megőrzését mint minden ember kötelességét, és hogyan nyilvánítja ki az egészséghez való jogot - mint alapvető alkotmányos jogot - készülő alaptörvényünk.

Az emberi élet egyszeri, megismételhetetlen lehetőség itt a Földön, ezért annak védelme a fogantatástól az utolsó leheletig - a Szent István-i örökség alapján is - a mindenkori állam kötelességeként, a megfogant életnek pedig alapjogaként kell hogy az alaptörvényben megjelenjék.

Az Alapvetés O. cikkében szerepel, hogy Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. Fentiek alapján indokolt, hogy az állam kötelességei közé az egészséges ivóvíz, az egészséges termőföld és az egészséges, tiszta levegő védelme és biztosítása is hozzátartozzék. Más megközelítésben állampolgári jog az egészséges ivóvízhez, az egészséges termőföldhöz és a tiszta levegőhöz való jog, és természetesen állampolgári kötelezettség mindezek védelme is. Legyen természetes az, hogy az ország egytízmilliomod részéért mi személyesen vagyunk felelősek, és óvnunk, védenünk kell azt. Akkor léphetünk fel egységesen jogainkért, ha személyesen mindent megtettünk ezért. Nem hordjuk át tehát a szomszéd falu határába az építési törmelékünket, elhullott lovat, csirkét, öreg Trabant megmaradt vázát, nem öntjük a lefolyóba a vasárnapi rántott csirke megfáradt olaját sem, és így tavasz közeledtével lesz erőnk legyőzni vágyunkat, hogy a ház körül felgyülemlett limlomot avarégetés ürügyén ne füstöljük el a szomszédaink nagy bánatára és persze saját kárunkra sem. Ez az alapvetés, amely remélem, mindenki számára érthetően beszél a kötelességekről, amelyek mögött az alapjogok védelme bújik meg.

Alaptörvényünk a Szabadság és felelősség fejezetének XIX. cikkében ez áll: mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez. Igen, joga. Joga van, de legyen kötelessége is mindenkinek törekedni egészségének megőrzésére. A jog kötelességeink teljesítésén át nyer polgárjogot, így várhatjuk el az államtól, hogy jogainknak érvényt szerezzen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A decemberben elfogadott biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátásról szóló törvény összhangban a kormányprogrammal előírja, hogy a gyógyszertárak tulajdonviszonyait rendezendő vissza kell állítani a személyi jogos gyógyszerész többségi tulajdonát. Mindezt a gyógyszerellátás biztosításának megőrzése, és mivel stratégiai ágazatról van szó, nemzeti érdekkörbe emelése céljából teszi. Indokolt ezért, hogy a XIX. cikkely (2) bekezdése az alábbiak szerint módosuljék: az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a gyógyszerforgalmazás biztonságának és a gyógyszerellátás stabilitásának állami garantálásával, továbbá a sportolás és rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő.

Ha a gyógyszerészek többségi tulajdonhoz jutása a fenti cikkely alapján a már elfogadott törvény szellemében történik, akkor indokolt az alaptörvény XII. cikkelyéhez fűzött alábbi kiegészítés is: a tulajdonjog a közfinanszírozott ellátásokkal összefüggésben a közegészség védelméhez fűződő közérdek fennállása esetén alkotmányosan korlátozható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az egészség fogalmát kiterjesztve vizsgáljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szellemi jólét fogalmát sem. Ez jelentheti a közösséghez, a magyar nemzethez való kötődésünk fogalmától a vallás, a szólás és a vélemény szabadságán át egy olyan kulturális közegben való otthonteremtést is, amely ezeréves államiságunk alapjain nyugodva megteremtheti a mindennapok méltóságát és nyugalmát. Ez őrizheti meg nemzetünket minden viszontagságon át, mert: megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt. (Taps a kormánypártok soraiban.)