Felszólalás adatai

SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A hétvégi bevásárlás közepette, a Lehel piacon állított meg egy hölgy, és azt kérdezte, hogy mi haszna lesz neki abból, hogy mi itt hetekig alkotmányozunk. Mi haszna lesz neki abból, hogy új alkotmányunk lesz? Erre a vezérfonalra fűzném fel hozzászólásomat.

Van-e alkotmányozási kényszer, kell-e nekünk egyáltalán foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Néhány évvel ezelőtt egy alkotmánybíró megválasztása például óriási politikai balhéval járt. Soha nem volt konszenzus, nem volt meg a kétharmad, kicsinyes alkudozások és vádaskodások közepette született meg egy döntés.

(12.10)

A működésképtelenség szélére sodródott az ORTT, számos hivatal és testület vezető nélkül vagy nem teljes létszámban működött. Mindez a konszenzus hiánya miatt. Ahogy akkor a személyekről nem tudott megegyezni a politikai elit, ugyanúgy az alkotmányos berendezkedés változtatásáról sem volt megegyezés. A 200 fős parlament kialakításában 15 évig egyetértett mindenki, mégsem lehetett konszenzussal meghozni a döntést. Hát, ez így elég komolytalan!

Két évtizedig a politikai elit semmiben sem tudott megállapodni. Mindenki azt érezte, hogy a politikusok veszekszenek, az ország pedig nem megy előre. Ezt elégelték meg a választók, ezért adtak alkotmányozó hatalmat egyetlen pártszövetségnek, ezért kell alkotmányoznunk. Húsz évünk volt kibeszélni azt, hogy mit kell változtatni az alkotmányon. Ennyi idő alatt minden érv elhangozhatott, minden érvet tudományosan, morálisan alá lehetett támasztani vagy el lehetett vetni; de még legalább húsz évnek tűnt az a fél év, ami mögöttünk van. Választópolgárok olyan nagy számban és olyan kiváló javaslatokkal, mint az elmúlt fél évben, még nem kerestek meg minket. Nem volt olyan nap, hogy többen fel ne kerestek volna, e-mailt ne küldtek volna. Az alkotmányozás hónapok óta zajlik az utcán, a közösségekben és az ABC-kben. Mindenkinek van véleménye róla, és ha már alkotmányozunk, mindenki azt szeretné, ha jó alkotmány születne. Még olyan választó is megkeresett, aki sajnálkozott, hogy a szocialista képviselőnek nem tudta elmondani, amit szeretne, hiszen ők nincsenek itt, így elmondta nekem. Ez is benne lesz a beszédben.

Az új alaptörvény megalkotására soha jobbkor nem kerülhetett volna sor. Túl vagyunk egy válság mélyén, már látjuk, hogy milyen következményekkel járt, sőt már azt is látjuk, hogy merre van a kiút. Nem kísérleteznünk, hanem dolgoznunk kell.

Az alaptörvénynek biztosítania kell az emberek gyarapodásának lehetőségét, az esélyt arra, hogy egyre jobban éljenek azok, akik tesznek érte. Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. Ne legyen illúziónk: kedvetlen, reménytelen, saját sorsában nem bízó emberekkel nem lesz stabil politikai rendszerünk, bármilyen jó is az alkotmány. De azt is biztosítania kell, hogy az országot ne lehessen még egyszer eladósítani, ne legyen még egy olyan helyzet, hogy egy éppen leváltott kormány letesz az emberek elé egy 22 milliárdos számlát.

"Mindenki felelős önmagáért" - mondja az új alkotmány. Hosszú vita végére tesz pontot ez a mondat. Kiket és milyen mértékben kell, érdemes támogatni? Milyen legyen az ország szociális rendszere? Húsz éve igen éles viták középpontjában áll ez a kérdés. Mára világos, hogy ha a politikusok csak osztogatnak, akkor az állam sem azokat nem tudja eltartani, akiknek osztogatnak, sem azokat, akik valójában igénylik a közösségi támogatást. A XVIII. cikk (1) bekezdése azt mondja: "Anyaság, betegség, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség", ezeket védi az alkotmány. Ha van pénze az országnak, persze szőheti sűrűbbre a szociális hálót, de ritkábbra nem.

Mindenki felelős önmagáért, nemcsak akkor, amikor a szociális hálóról beszélünk, de akkor is, amikor megállapítjuk, hogy az egészségünk védelmét nemcsak az egészségügyi intézményeken, nemcsak a kórházakon keresztül biztosítja az állam, hanem például a sportolási lehetőségeken keresztül is.

Az alkotmányunk az egyik legkorszerűbb lesz egész Európában. Biodiverzitás, környezetvédelem, az emberi génmanipuláció tiltása, csupa posztmodern érték, az új kor szavai.

A határon túli magyarokkal kapcsolatban is eldől egy húszéves vita. Ez jó, mert hol többet, hol kevesebbet segít majd az anyaország, mikor mennyit tud, illetve mikor milyen kormánya lesz, de legalább nem sértegetik többet a határon túliakat. Az elmúlt húsz év után ez már egy kiváló alap.

A magzati élet védelmét csak azért említem meg, mert remélem, hogy még az idén benyújthatok olyan törvényeket, amelyek bizonyítják, hogy a magzati élet védhető a nő jogainak korlátozása nélkül is.

"A törvény előtt mindenki egyenlő" - ez is szerepel az új alkotmányban. Ezt csak azért hangsúlyozom, mert nagyon szép mondat; reméljük, valóban érvényesíteni tudják a hatóságok.

A közérdekű adatok nyilvánosságát is kimondja az alkotmány. Másutt azt mondja, hogy minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni. A közpénzekre vonatkozó adatok közérdekű adatok. Egy lerabolt országban ez zene füleinknek.

Nagyjából az alkotmány egyharmadát mutattam be a magam foghíjas módján. A többi kétharmad az intézményekről szól. Az új alkotmány nem forgatja fel a mai jogrendszert. Elnevezésében módosul egy-egy intézmény, de felépítésében, hatásköreiben nagyjából minden marad úgy, ahogy van.

A baloldalnak eddig nem volt ereje megalkotni, most nincs lehetősége megakadályozni az új alkotmány elfogadását. Persze, mi sem vagyunk egységesek, vitatkozunk, de van erőnk azt mondani, hogy a rendelkezésre álló idő alatt megegyezünk. Megegyezünk, és ezt követően nem fogjuk percenként megkérdőjelezni a most lefektetett értékeket.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)