Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra, illetve magára a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes agrártárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az önálló indítványt T/4060. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4060/1., 3. és 4. számokon kapták kézhez a képviselők.

Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, az ajánlás szerinti 10-10 perces időkeretben. Megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőknek, először Gőgös Zoltán képviselő úrnak, MSZP-frakció.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes agrártárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat egy terület, konkrétan a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos nyilvántartási rendszer átalakítását tartalmazza.

Jövő év májusától egy sor uniós rendelet fogja szabályozni például a szőlő-bor ágazatot, és a jelen törvénymódosítások, a bortörvény, valamint a hegyközségi törvény módosítása is azért szükséges, hogy intézményi, szervezeti oldalról megteremtse a közösségi rendeletek zökkenőmentes alkalmazásának feltételeit. A kormány által beterjesztett törvényjavaslat tartalmát tekintve alkalmas ennek a célnak az elérésére.

Az általános vita lehetőségét kihasználva néhány olyan aktuális problémára szeretném ráirányítani a figyelmet, amely nagyon fontos ahhoz, hogy termelőink az új kihívásoknak megfeleljenek. A világ bortermelésében az elmúlt években olyan változások következtek be, amelyek Európát új kihívások elé állították és állítják, amelyeket a magyar termelők sem hagyhatnak figyelmen kívül.

A piacon megjelent egy sor olyan termelő ország, amelyek olcsó áraikkal komoly konkurenciát jelentenek az európai, így a magyar termelőknek is. Ez a piacvesztés azzal a következménnyel járt, hogy a termőterületek erősen lecsökkentek. Azt is látjuk, hogy ebben a versenyben csak a hatékonyabb, korszerűbb technológiák tudnak majd versenyezni egymással. Ez Magyarország esetében az elmúlt időszakban konkrétan azt eredményezte, hiszen már érezzük nagyon régóta ezt a fajta piacvesztési problémát, hogy a termőterület 130 ezer hektárról 93 ezer hektárra csökkent.

A fogyasztási és a vásárlási szokások változása miatt, amelyek nálunk is a nagy áruházláncok irányába terelik az értékesítést, megkövetelik az integrációt ezen a területen is.

(21.50)

Az jól érzékelhető, hogy az említett piaci pozícióveszés miatt az EU szabályozása minden területen a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi termék-előállítást teszi első helyre. Ezt a szemléletet támasztja alá az a szabály is, hogy új szőlőterület az Unióban is csak nagyon minimális mértékben alakítható ki. Ez a mi esetünkben konkrétan azt jelenti, hogy az Unió tagjaként annyi szőlőterülettel fogunk rendelkezni, amennyivel oda belépünk. Az uniós szabályozás ezen részének részletes ismertetésétől most eltekintenék, de azt megjegyezném, hogy az újratelepítési jog nem vonatkozik az elhanyagolt ültetvényekre, amelyeket oly gyakran láthatunk manapság.

A másik megjegyzésem az lenne, hogy az Európai Unió által biztosított támogatás a hegyvidéki területeken várhatóan nem fedezi majd a telepítés költségeit. Ez is egyfajta új kihívást jelent számunkra. Az uniós támogatások igénybevétele szempontjából kiemelendő, hogy a jövőben nem a hegybíró, hanem a kifizető ügynökség engedélyezheti a szőlő telepítését és kivágását. Ezt a módosítást az indokolja, hogy a magyar termelők igénybe vehessék a támogatásokat a jövőben is. A támogatási kérelmeket viszont továbbra is a hegybíróhoz kell majd benyújtani, aki a kérelmeket szakmai véleménnyel ellátva fogja az engedélyező hatóság felé felterjeszteni.

Nagy jelentőségűnek tartom a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek a szőlőültetvény-kataszterrel kapcsolatosak. A támogatásokhoz ugyanis ennek alapján csak úgy lehet hozzájutni, ha megbízható és pontos nyilvántartások állnak rendelkezésre minden ültetvényről. Ismeretes, hogy 2001-ben a Központi Statisztikai Hivatal felmérte az ország valamennyi gyümölcsösét és szőlőterületét. Ennek eredményeként minden 500 méternél nagyobb, tehát árutermelőnek minősülő szőlőültetvényről, valamint azok használóiról részletekbe menő pontos nyilvántartás áll a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére. Mindezek alapján igényként fogalmazódik meg, hogy a hegyközségek információs rendszere is tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a KSH rendelkezésére állnak, mert a hegybírók csak így tudnak megalapozott javaslatot tenni a telepítési ügyekben, a származási bizonyítványok csak így lehetnek megalapozottak.

Évek óta számos rendelkezés született a szőlő-bor ágazatra vonatkozóan annak érdekében, hogy a bortörvény rendelkezéseinek maradéktalanul érvényt lehessen szerezni, és teljes mértékben kiküszöbölhető legyen az ellenőrizhetetlen eredetű, hamisított borok forgalomba hozatala. Sajnos, a rendszer mégsem teljesen zárt, hiszen a vendéglátóhelyeken, a kiskereskedelemben ma is jelennek meg olyan termékek, amelyek bornak egyáltalán nem nevezhetők. Azt hiszem, valamennyiünk véleménye szerint mondhatjuk, hogy ez egy tarthatatlan állapot itt, az európai uniós csatlakozás előtt. Ez a tisztességes termelők megélhetését veszélyezteti, ráadásul kiszoríthatja a jó minőségű borokat a piacról, nem is beszélve az ilyen folyadékok egészségkárosító hatásáról. Ezért szükséges a jövedéki szabályok olyan módosítása, amely szigorú felügyelet alá helyezné a nagy mennyiségű cukor forgalmazását. Csak jelezni szeretném, hogy ebben körvonalazódik egy négypárti megállapodás, amely reményeink szerint a törvénykezésbe beillesztve meg fogja oldani ezt a problémát a közeljövőben.

A világ tendenciáit figyelembe véve óvnék mindenkit attól, hogy a minőségi termelés helyett a támogatásokra koncentráljon. Véleményem szerint a haszonnak alapvetően a bor értékesítésekor kell keletkezni, a támogatások csak a versenyhátrányok mérséklésére hivatottak. Ezért a borkultúra fejlesztése, az idegenforgalmi lehetőségek jobb kihasználása, a megfelelő marketingmunka megkerülhetetlen ezen a területen. Örök igazság, hogy a bort a pincénél lehet a legjobb haszonnal értékesíteni. Ehhez azonban elengedhetetlenek olyan infrastrukturális fejlesztések, amelyek a borútrendszer korszerűsítését segíthetik. Ehhez szükség lesz az EU-támogatások igénybevételére is és további állami pénzek bevonására, mert a hegyközségek önerőből nem képesek ilyen infrastrukturális fejlesztésekre.

Összefoglalnám: az előttünk álló törvényjavaslat a szervezeti változásokat megfelelően kezeli, de a magyar borok piaci pozícióinak erősítése valamennyiünk feladata. A gazdák helyzetbe hozása közös érdek, ebben segíthet ez a törvény, ezért kérem valamennyi képviselőtársam segítő támogatását.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Írásban előre jelentkezett felszólalásra Karakas János képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a viszonylag késői órán nem akarom nagyon húzni az időt, ezért csak néhány kiegészítést tennék ehhez az általános vitához.

Gőgös képviselőtársam lényegében vázolta az előttünk lévő törvénycsomag különböző módosítási irányait. Az egyik ilyen a szőlő- és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása, ami talán kicsit szűkebbnek tűnik. Sokan vetették fel, hogy ennél sokkal többet kellene hogy tartalmazzon, de mindannyian tudjuk, akik figyelemmel kísérjük a törvényhozás folyamatát, hogy egy új bortörvény késő őszi előterjesztése várható, ami remélhetőleg ezeket a felvetéseket is meg fogja oldani.

Szeretném a jelen lévő kevés képviselő figyelmét felhívni - és kérem, aki tudja, adja tovább -, hogy ezen megnyitott paragrafusok alapján van lehetőség arra, hogy kibővítsük a borvidék és jó bortermőhelyi besorolásban szereplő községek számát. Ezzel mintegy lehetőséget is tudunk biztosítani arra, hogy minél több megfelelő szőlőterülettel és termőhellyel rendelkező terület kerülhessen be és kapjon lehetőséget például hegyközség alapítására is, és valahogy jobban csatolódjon be az általános rendezésbe.

Ami ténylegesen új fogalom itt, az újratelepítési jog kérdése. Szeretném Gőgös Zoltán képviselőtársam figyelmét felhívni a tárgyi tévedésére. Az újratelepítési jog, ha szerepel a statisztikában, az elhanyagolt szőlőre is érvényes. Ami viszont erre az esetre nem érvényes, az az, hogy szerkezetátalakítás, különösen kivágási támogatás címén viszont nem vehető figyelembe, vagy nem kapható akkora összeg, mint amire jó néhányan esetleg spekulálnak. Tehát a KSH felmérése szerint, illetve kibővítve a '96. május 1-je óta történt telepítésekkel növelt területre vonatkozik az újratelepítési jog.

Néhányan joggal észrevételezték, hogy itt igazából szerepel az AIK, olyan intézmény is, amely megszűnt. Ezt, gondolom, képviselőtársaimmal közösen tudjuk korrigálni. Illetve kicsit pontosítani kell ezek alapján az egyes intézményrendszerek egymásra építését, illetve ezeknek a jogosultságát.

Mindenféleképpen többen vetették fel, és talán majd ezt a részletes vitában kell bőven kifejtenem, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán az kaphat csak származási bizonyítványt, aki ennek eleget tett. Néhányan felvetik ennél lényegesen komolyabb büntetés lehetőségét is, én akár a pénzbeni büntetés kérdését is megfontolandónak tartom.

Szerepel ebben a csomagban a hegyközségi törvény módosítása is. Hozzá kell tennem, hogy joggal, hisz a hegyközségek '94. évi megalapítása óta újabb és újabb tapasztalatok és kérdések merülnek fel, amelyeket mindenféleképpen folyamatosan rendezni és tisztázni kell. Jónak tartom, hogy egy kicsit a közigazgatási szakvizsga, tehát a megfelelőség oldaláról is foglalkozik a törvény ezzel a módosítások kapcsán; illetve a tisztségviselő-választás vagy a hegybíró feladatainak a pontosítása kapcsán is próbálja az eddigi tapasztalatokat beépíteni.

Hasonló módon a hegyközség működését is egyre inkább át kell hogy hassa a minőséget segítő termelés és az ehhez kapcsolódó termelési szabályozások, a fajtától kezdve akár a mustfok, illetve termésmennyiség meghatározásáig is.

(22.00)

Amit én egy picit ebben hiányolok, és gondolom, a hozzáértők ezzel jó néhányan egyet is értenek, hogy kicsit általánosnak tartom a megfogalmazását, azt, hogy költségvetési támogatásban kell részesíteni a hegyközségeket, hiszen leosztott feladatokat látnak el, illetve valahol egy kicsit azt, hogy a hegybírók jövedelmet kaphatnak, de hogy mennyit és hogyan, lehet, hogy nem e törvényben kell majd meghatározni, viszont úgy érzem, a figyelmet mindenféleképpen fel kell hívni a megfelelő javadalmazásra.

Ebben a nagy csomagban szerepel még a gyümölcstermesztésről szóló '70. évi törvényerejű rendelet módosítása is, ami látszólag egy kicsikét kilóg a rendszerből, de egyes gyümölcsfajoknál szintén ültetvénykatasztert kell vezetni, ebből adódóan nem volt más lehetőség, mint ehhez a csomaghoz hozzácsapva, így aztán nemcsak szőlővel foglalkozik az előterjesztés.

Még egy, ami nagyon fontos, az első, bevezető részekben említett újratelepítési jog ültetvénykataszter-vezetéseinek kérdéseinél, hogy a 2000. évi KSH-felmérés törvényes felhasználhatóságát ebben a csomagban igyekszik az előterjesztés rendezni; számomra egy kicsit meglepő módon, hiszen tulajdonképpen úgy oldjuk meg a kérdést, hogy minden megkérdezettnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy szerepelhessen az adata, ugyanakkor benne van az is, hogy ha ennek nem tesz eleget, akkor záros határidőn belül eleget kell tennie. Érdekes dolog, valahol az adatvédelem kérdése számomra egy kicsikét faramuci, de ha ez a jogszerű megoldás, akkor legyen ez.

Gőgös képviselőtársam a hamisítás kapcsán belefonta a jövedéki törvény módosításának az igényét is ebbe a kérdéskörbe. Remélem, ehhez kapcsolódóan nemcsak a jövedéki, hanem egyéb területen is bizonyos intézkedések sora fog megszületni. Sőt, a magam részéről kérem az államtitkár urat, hogy a hamisítások megelőzése, visszafogása érdekében az FVM szűkös keretéből, akár még az idei keretből is kapjon az OBI plusz pénzügyi támogatást, hogy vissza tudjuk fogni nemcsak a drasztikus hamisítást, hanem azt is, ami például a túlcukrozásból adódó hamisítás. Hiszen ne feledjük, jövő májustól uniós tagként nagyon kemény verseny lesz a magyar piacért is, nem csak mi fogunk harcolni az uniós piacért, és ennek érdekében mindent meg kell tennünk. Tehát gondolom, hogy a későbbi bortörvényben is hasonló szigorítások várhatók ennek érdekében, illetve úgy érzem, nekünk, törvényhozóknak is kell tennünk valamit ezért.

Összességében úgy érzem, hogy nagy általánosságban eleget tesz ez a csomag azoknak a módosítási igényeknek, amelyeket az uniós csatlakozással kapcsolatban kötelességünk megtenni. Remélem, hogy további törvények, illetve ennél sokkal, de sokkal fontosabb, hogy megfelelő rendeleti háttér is, kapcsolódnak majd ehhez a törvényhez, illetve a későbbi törvényekhez.

Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az írásban előre jelentkezett felszólalók sorának végére értünk. Ismételt felszólalásra Kékkői Zoltán kért lehetőséget, és nyomógombbal Font Sándor képviselő úr jelezte felszólalását.

Először Kékkői Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A két törvény, a bortörvény és a hegyközségi törvény módosítását magában foglaló, előttünk fekvő törvényjavaslat címében is jelzi, hogy jogharmonizációs célú módosításról van szó - kezdtem a felszólalásomat az általános vita megkezdésekor.

A nyár folyamán megnéztem interneten az Országgyűlés 2003. évi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programját. Ebben a következőt olvastam a 42. pontban. “Szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat. Nagy terjedelmű szabályozás, a benyújtás időpontja 2003. november. Parlamenti előadó az FVM. A szabályozás célja a szőlő- és borágazat keret jellegű, az európai uniós normáknak megfelelő szabályozása.ö Felvetődött bennem, akkor mi szükség van arra, hogy a T/4060. számú, az egyes agrártárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényben most tárgyaljuk a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényt. Lehet, hogy csak véletlen egybeesés a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény címével.

A jogharmonizációra két elvárás is kényszeríti az előterjesztőt: az egymással összefüggő törvények között szükségessé vált jogharmonizáció és az EU-csatlakozás által megkövetelt EU-jogszabályokhoz való illeszkedés igénye. A benyújtott törvénytervezet ezen kettős jogharmonizációs igény mindkét elemével kapcsolatban hiányérzetet szül. Most talán még aktuálisabb, amit a vita megkezdésekor mondtam. A hiányérzet nemcsak bennünk, képviselőkben fogalmazódik meg, hanem hiányérzete van az ágazatban dolgozóknak, és hiányérzete van az ágazat szakmai és érdekképviseleti szerveinek is.

A szakmának ugyanis volt egy alapvető, jogos igénye, egy szakmai konszenzus, ami az összes érintett tárca által korábban elfogadásra került. Ez a szakmai alapvetés azt tartalmazta, hogy az ágazatot érintő három, talán most már négy törvény - a bortörvény, a hegyközségi törvény és a jövedéki törvény, és a tervezett új törvény - módosítására éppen a jogharmonizáció érdekében egyszerre kerüljön sor. A szakma és a közigazgatás a három törvény egyidejű, a szőlő- és borágazat jogi feltételrendszerének átfogó korszerűsítéséhez szükséges módosítására az előterjesztések tervezeteit elkészítette. A novemberi tárgyalásra elkészített tervezetről nem ismerem a szakma véleményét.

Próbáltam megfejteni, hogy mi lehet az oka annak, hogy most is tárgyaljuk a szőlőtermelésről és borgazdálkodásról szóló törvényt, és novemberben újból az Országgyűlés elé fog kerülni. Az egyik ok lehet, amit bizottsági ülésen is és most is Karakas képviselő úr mondott, hogy mivel a borvidéki bortermőhelyi felsorolást tartalmazó törvény módosítása nem született meg idejében, nem tudtak beadni telepítésre pályázatot azok a települések, amelyek az eredeti felsorolásban nem szerepelnek. Szükséges lenne ezt valamilyen formában rendezni, például a miniszter hatáskörébe tenni, és ez biztos, hogy helyesebb lett volna, hogy a telepítést ezeken a területeken is még ebben az évben el tudják végezni. Ugyanis az ültetvénytelepítések támogatásának feltételei, illetve az ellenőrzés rendje szerint borszőlő telepítéséhez támogatás csak borvidéki bortermőhelyi területekre, meghatározott települések határának a szőlőtermőhelyi kataszterében, a I., II., II/1. osztályú, az alföldi szőlőtermőtáj borvidéki bortermőhelyi települések I., II/1., II/2. osztályú minősítéssel regisztrált területeire adható, az adott termőhely telepítésére engedélyezett fajta ültetési anyagának használata esetén.

Vagyis, ha a törvény októberig elfogadásra kerül, akkor azok is pályázhatnak még telepítésre, akik nem tudtak beadni pályázatot azokon a településeken, amelyek az eredeti felsorolásban nem szerepeltek. Az EU-csatlakozás előtt, még az idén utoljára a szőlőtelepítési lehetőséget kihasználhatják. Ha ez az oka, még elfogadható is lenne. Csak az nem érthető, hogy miért nem a jelenlegivel kerül megtárgyalásra a novemberre tervezett törvény.

Elmondtam, hogy a jövedéki törvény fellazítása a borhamisítóknak kedvezett. A módosítás úgy törölte el a kötelező zárjegyet, hogy a két liter alatti, már a nem kannás kategóriába tartozó műanyag palackokra is megszüntette a zárjegy kötelezettségét. Nem véletlen, hogy a jövedéki törvény módosítása óta statisztikailag bizonyíthatóan megszaporodott a borhamisítás Magyarországon. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa internetes honlapján a következőket javasolja, idézem: “Javasolja a palackozott borok nyakán megjelenő bormárkajegy bevezetését. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az Állami Nyomda Rt. a nagy múltú borhagyományokkal rendelkező magyar borvidékek iránt érzett felelősségtől vezérelve a bortermelő ágazat arculatának megőrzése, a borminőség biztosítása és a borhamisítás megakadályozása érdekében megállapodásban határozták meg a bormárkajegy gyártásának és forgalmazásának a feltételeit. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fővédnökséget vállal az Állami Nyomda Rt. által gyártott és forgalmazott márkajegyek használata felett.ö - idézet vége.

(22.10)

A javaslatból kiemelném a következőt: a borhamisítás megakadályozása érdekében is szeretné bevezetni a HNT a palackozott borok nyakán megjelenő bormárkajegyet. A mostani módosító javaslatok közt nem szerepel, de javaslom a novemberben a Ház elé kerülő törvényt előkészítőknek a szőlőtermelésről és borgazdálkodásról szóló törvény 44. § b) és c) pontjának felülvizsgálatát a hamisítások csökkentése érdekében.

A következő olvasható az említett paragrafusokban: a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor származásában és minőségében száz százalékban, a fajta és évjárat vonatkozásában 85 százalékban megfelel az elnevezésének és jelölésének; a c) pontban: az egyéb természetes bor legalább 70 százalékban az elnevezésének, jelölésének megfelelő származású, fajtájú, minőségű és évjáratú; szénsavas bor elnevezésben a termőhelyre vagy a szőlőfajtára utaló jelölés akkor alkalmazható, ha az alapbor legalább 85 százalékban a jelzett termőhelyről és szőlőfajtából származik.

Villányban a borhamisítások megelőzése érdekében a bortörvény adta lehetőséggel élve elkészítették a villányi borvidék eredetvédelmi rendszerének tervezetét. A törvény alkalmazásában védett eredetű bor az a meghatározott termőhelyről származó minőségi vagy különleges minőségű bor, amelyet a termőhelyre ajánlott szőlőfajtából eredetvédett termőhelyű ültetvények legalább 17, illetve 19 tömegszázalékos, természetes eredetű cukrot tartalmazó terméséből készítettek, és a termőhelyre jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. A védett eredetű bor termelésének szakmai szabályait a hegyközség rendtartásában foglalt előírások alapján a miniszter rendelettel adja ki. A villányi borvidékre tervezett borkategóriák: védett eredetű bor prémium, védett eredetű bor classic, tájbor és asztali bor. Az új rendszerrel a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok gyakorlatilag megszűnnének a borvidéken, mivel minden ahhoz kapcsolódó fajta és abból készült cuvée a villányi védett eredetű bor classic kategóriába kerülne. Ezzel az eredetvédelmi rendszerrel próbálják megakadályozni, hogy minőségi villányi megnevezéssel hozhassanak forgalomba olyan cuvée-ket, amelyeknek alig van közük a borvidék boraihoz. Az eredetvédelmi szabályozás lényege, hogy a villányi néven forgalomba hozott bor minősége kibírjon minden kritikát, a fogyasztó biztos lehessen abban, hogy nem csapják be.

Felszólalásomat most is, mint az általános vita megkezdésekor egy idézettel szeretném befejezni, ezúttal Victor Hugo-t idézném: “A legnemesebb boroknak is van seprűjük.ö Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)