Készült: 2024.09.19.05:21:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

83. ülésnap (2003.09.08.),  252-278. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:27:48


Felszólalások:   252   252-278   278-290      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Felhívom figyelmüket, hogy a mentelmi jog felfüggesztése az 1990. évi LV. törvény 5. §-ának (6) bekezdése, továbbá a Házszabály 131. §-ának (3) bekezdése értelmében a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatát igényli. Emlékeztetem önöket, a bizottság úgy foglalt állást, hogy a képviselő úr mentelmi jogát az Országgyűlés függessze fel.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy felfüggeszti-e Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés Papcsák Ferenc mentelmi jogát 285 igen szavazattal, 12 nem szavazat és 11 tartózkodás mellett felfüggesztette.

Tisztelt Országgyűlés! Arra figyelemmel, hogy indítvány nem érkezett, személyi javaslatokról történő döntéshozatalra a mai ülésnapunkon nem kerül sor.

 

Soron következik a gyermekgondozási segély melletti jövedelempótlék adó- és köztehermentességéről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala és a zárószavazás. Az előterjesztést T/5156. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/5156/7. számon kapták kézhez.

Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatalok következnek. Az előterjesztő a költségvetési bizottság ülésén, valamint a plenáris vita során is jelezte, hogy a benyújtott indítványok egyikét sem támogatja. Így az ajánlásban szereplő módosító javaslatokról, mert azok megkapták a szükséges bizottsági támogatást, külön-külön kell döntenie az Országgyűlésnek.

Az ajánlás 1. pontjában Harrach Péter és Mátrai Márta az 1. § módosításával azt kezdeményezik, hogy a jövedelempótlék kamata se minősüljön jövedelemnek. Ugyanilyen tartalmú javaslatot terjesztenek elő Sisák Imre és más képviselők, de alternatív szövegezéssel.

Először az 1. pontról döntünk. A bizottság nem támogatja.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 137 igen szavazattal, 183 nem szavazat mellett elutasította.

Most az ajánlás 2. pontját teszem fel szavazásra Sisák Imre és más képviselők javaslata alapján. A bizottság nem támogatja.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 138 igen szavazattal, 188 nem szavazat mellett elutasította.

Az ajánlás 3. pontjában Harrach Péter és Mátrai Márta, valamint Sisák Imre és más képviselők a kezdő határidő módosításával a jogosulti kört kívánják kiterjeszteni. Az ajánlás 4. pontjában Sisák Imre és más képviselők más határidőt kívánnak megállapítani. A két javaslat alternatív tartalmú.

Először a 3. pontról döntünk, melyet a bizottság nem támogat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 140 igen szavazattal, 188 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett utasította el.

Most a 4. pontról szavazunk. A bizottság ezt a javaslatot sem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot nem fogadta el 139 igen, 188 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazásra kerül sor. Arra figyelemmel, hogy az Országgyűlés egyetlen módosító javaslatot sem fogadott el, most az előterjesztés eredeti szövegéről kell döntenünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a gyermekgondozási segély melletti jövedelempótlék adó- és köztehermentességéről szóló törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 326 igen szavazattal, 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal végére értünk. Néhány perc technikai szünet következik. Felhívom a távozó képviselőtársaim figyelmét a kártyára, vigyék magukkal! (Rövid szünet. - Számos képviselő elhagyja az üléstermet.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat.

 

Soron következik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/5023. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/5023/1-2. számon kapták kézhez a képviselők.

Megadom a szót Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben.

 

DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A csatlakozás időpontjához közeledve egyre sürgetőbbé vált az Unióból érkező források fogadására alkalmas intézményrendszer kialakítása és az ezek működéséhez szükséges hazai jogszabályi feltételek létrehozása.

 

(20.30)

 

Mint önök előtt is ismert, a kormányprogram a vidék- és agrárfejlesztéssel foglalkozó részében kiemelt feladatként jelöli meg az európai uniós csatlakozásra való felkészülést, valamennyi támogatási és fejlesztési rendszerben érvényesítve az európai uniós nyilvántartási és szakmai követelményeket. Ezen vállalás első fontos lépéseként a kormány 2003 júniusában döntött a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felállításáról. Az új szervezet, amely az uniós szabályozásnak megfelelő kifizető ügynökségi feladatokat látja el, 2003. július 1-jével jött létre, önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű központi hivatalként. A hivatal a SAPARD-hivatal és az Agrárintervenciós Központ általános jogutódja, ezzel előkészítve annak lehetőségét, hogy valamennyi mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás egy csatornán keresztül jusson el az érintettekhez.

A hivatal szervezetének kialakítása, akkreditációja előfeltétele, hogy Magyarország, illetve a hazai kedvezményezettek az európai mezőgazdasági orientációs és garanciaalapból fokozatosan növekvő, évente több száz milliárd forint uniós költségvetési támogatásban részesüljenek. Ez az igen jelentős támogatás a nemzeti kifizető ügynökség, a hivatal közreműködésével jut el a kedvezményezettekhez.

A hivatalnak az európai mezőgazdasági orientációs és garanciaalapból finanszírozott támogatások igénybevételére, továbbá az Európai Unió közös agrárpolitikájának magyarországi alkalmazásához közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó egyéb intézkedéseire, az intézkedések végrehajtásával összefüggő feladatokra és a halászati orientációs pénzügyi eszközökből folyósított támogatások bonyolításával összefüggő feladatokra indokolt volt egy új eljárási szabályozás kialakítása, mivel az államigazgatási eljárás általános szabályai az előzőekben megfogalmazott feladatok végrehajtására csak részben alkalmasak.

A törvényjavaslat előkészítésénél az adózás rendjéről szóló törvény szolgált mintául, tekintettel arra, hogy jelenleg a költségvetési támogatások kifizetése és az ehhez kapcsolódó ellenőrzés az adóhatóság feladata. A törvényjavaslat megalkotásakor elsődleges szempont volt az összhang megteremtése az európai közösségi jogszabályokkal, hiszen azok igen széles körben, nagy részletességgel, rendeleti formában szabályozzák ezt a területet. Figyelemmel kellett lenni a párhuzamos jogalkotás tilalmára, valamint arra a tényre, hogy egyes esetekben további végrehajtási típusú jogalkotásra is szükség lesz.

A javaslat elkészítésekor figyelemmel voltunk arra is, hogy a közös agrárpolitika reformja napjainkban is zajló folyamat. A törvényjavaslat olyan eljárási rendet kíván kialakítani, amely megfelel a közösségi agrárpolitika és az úgynevezett közösségi vívmányok változó körülményeinek is, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy amennyiben szükséges, a lehető leghatékonyabban, legrugalmasabban alkalmazkodjon a további változásokhoz.

A cél az, hogy a Magyar Köztársaság területén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások, illetve egyéb intézkedések igénybevételének, illetve végrehajtásának egységes legyen a szabályozása; rögzítse az ügyfelek és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jogait és kötelezettségeit az eljárás folyamán. Célja továbbá, hogy olyan kiemelt területek, mint az adatvédelem vagy az ellenőrzés a jogállamiság és a jogbiztonság követelményeinek megfelelve, garanciális jelleggel, törvényi szinten kerüljenek szabályozásra.

A törvényjavaslat nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó előírásai szerint a hivatal működteti az eljárásaihoz, valamint a külön jogszabályokban hatáskörébe utalt egyéb feladatok végrehajtásához kapcsolódó nyilvántartási és információs rendszereit, ezért a törvényjavaslat széles körben, a megfelelő garanciális elemek beépítésével szabályozza az adatvédelmi kérdéseket. A hivatal feladatainak ellátásához az Európai Közösség szabályaival összhangban, a tervezetben tételesen felsorolt más adatbázisokból, a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át, és azokat összekapcsolhatja. Ezeket az adatokat kizárólag az ügyfél azonosításához, a támogatási jogosultság megállapításához, az ellenőrzéshez, valamint a tényállás tisztázásához használhatja fel. Az adatátvétel a hatósági nyilvántartásokból elektronikus úton is teljesíthető.

A legteljesebb mértékben meg kívánunk felelni a szigorú magyar adatvédelmi előírásoknak, ezért a törvényjavaslat előkészítői munkája során egyeztetéseket folytattunk az adatvédelmi biztossal, aki az önök előtt lévő törvényjavaslattal egyetértett, és megállapította, hogy az a személyes adatok védelme szempontjából a megfelelő garanciákat tartalmazza.

A javaslat céljai között szerepel a feladatdelegálás uniós jogszabályokban ismert jogintézményének magyar jogrendbe történő bevezetése és jogszabályi kereteinek megteremtése. A feladatdelegálás során a hivatal egyes feladatait a törvényjavaslatban rögzített megállapodás keretein belül más szervezetnek, felelőssége megtartása mellett átadhatja. A delegálás jogintézménye lehetőséget teremt a kifizető ügynökség számára, hogy feladatait a legcélszerűbben és leggazdaságosabban, már a más szervezeteknél kiépített rendszerekre támaszkodva lássa el az uniós jogszabályok szabta keretek között.

Az eljárási szabályokat két fejezetre osztja a törvényjavaslat. Az első fejezet az általános szabályokat határozza meg; ez a kérelemre induló eljárást szabályozza. A különös eljárási rész pedig az ellenőrzést és az általános szabályokat kiegészítve a pályázati eljárás lényeges elemeit rögzíti.

A törvényjavaslat részletesen tárgyalja, az adóhatóság eljárását alapul véve, de annál szűkebb körben az ellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Az ellenőrzés kiemelt jelentőségű, hiszen a hivatalnak garantálnia kell a csatlakozást követően az Unió felé, hogy a támogatást az arra jogosult veszi igénybe az indokolt mértékben. Mindezek mellett hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz is, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésre kerüljön.

Az újonnan felállított hivatal zavartalan működésének feltétele a kapcsolódó törvények módosítása, amelyek elhelyezik a hivatalt és eljárását a magyar közigazgatásban, egyúttal tisztázva alapvető kapcsolatait az egyéb államigazgatási szervekkel. A felhatalmazó rendelkezések elsősorban általános felhatalmazást adnak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, hogy a KAP keretében megalkotott és megalkotásra kerülő közösségi jogszabályok végrehajtási rendeleteit megalkothassa.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat a magyar agrárgazdaság számára kiemelt jelentőségű, annak pályáját hosszú távon befolyásolhatja. Valamennyiünk érdeke, pártállástól függetlenül, hogy a magyar vidék lakossága az uniós csatlakozás nyertesének tekintse magát. Mindannyiunk felelőssége ugyanakkor, hogy legjobb tudásunk szerint elősegítsük ezt a célt.

(20.40)

 

Ez a törvényjavaslat e cél elérésének csupán egyik, de nélkülözhetetlen eszköze. Kérem képviselőtársaimat, hogy ragadjuk meg együtt ezt a lehetőséget, és jelen törvényjavaslat támogatásával is segítsék elő, hogy a magyar mezőgazdaság történelmi hagyományainak és rangjának megfelelő, méltó helyét elfoglalhassa az Európai Unióban.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

ELNÖK: A bizottsági előadók felszólalására és a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor öt-öt perces időkeretben. Megadom a szót Pásztohy Andrásnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. Megkérdezem a képviselő urat, hogy a bejelentkezése erre szólt-e. (Pásztohy András jelzésére:) Tehát még egy másik felszólalás.

Köszönöm szépen.

 

PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága többségi véleménye szerint a képviselők által bonyolultnak tartott című törvénytervezetet fontosnak és általános vitára alkalmasnak tartotta.

A törvény - mint az a vitában is elhangzott - gyakorlatilag a kifizető ügynökségekről szóló uniós tanácsi rendeleteknek és bizottsági rendeleteknek megfelelően a kifizető ügynökség eljárásrendjéről szól. Ez magában foglalja a mezőgazdasági termelők támogatását, a pályázattal elérhető vidékfejlesztési támogatásokat, valamint a piaci intervencióhoz kapcsolódó támogatási formákat. Ennek megfelelően létre kell hozni az integrált irányítási és ellenőrzési rendszert, amely az adatbázisok folytán ellenőrzési lehetőséget ad, illetve létre kell hozni azt az intézményt, amely a folyamatot átláthatóvá, követhetővé és Brüsszel által is ellenőrizhetővé teszi.

A bizottsági ülésen elhangzott az adóigazgatásról szóló törvény alkalmazásának fontossága, amely azért fontos, mert itt pénzügyi támogatásokról van szó. Ebben az eljárásban az adótörvények egy rugalmasabb eljárási rendet adnak, de a rugalmasság nem jelenti azt, hogy nem ellenőrzöttek a folyamatok, vagyis abban az esetben történik az eljárásban ellenőrzés, ha valahol rendellenesség történik.

Ismeretes, hogy Magyarországon szigorú adatvédelmi törvény van érvényben. A mezőgazdasági támogatottak köre a természetes személytől a vállalkozásig, valamint a társaságokig terjed ki, például az rt.-k, kft.-k is ide tartoznak. Ahhoz, hogy ebben a rendszerben a magánszemélynek az igényelt támogatást az adatait különböző adatbázisokkal összevetve is ki lehessen fizetni, felhatalmazást kell kérni az adatvédelmi törvény szerint. Nagy hangsúlyt kapott a vitában az úgynevezett feladatdelegálás kérdése is, amely egy új jogintézmény, ami biztosítja, hogy a feladatot végző szerv a kifizető ügynökség nevében jár el - ezt is törvényi szinten kell szabályozni.

Az ellenőrzés az európai uniós eljárási rendben az átláthatóság szempontjából kiemelt feladat Brüsszel részéről is. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy ugyanabban a gazdasági évben több lépcsőben ellenőrizhetővé váljon a vállalkozás, hogy a kifizetés a benyújtott tényleges igénylésnek megfelel-e; ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy gazdasági éven belül akár három ellenőrzési szinten is megvalósulhasson. Kormánypárti oldalról elhangzott, hogy kedvező - ha kicsit megkésve is -, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése az előkészítés folyamatában figyelembe vette a pártok, illetve az érdekképviseletek véleményét is.

Végezetül: a mezőgazdasági bizottság 13 igen, 6 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte a törvénytervezetet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

 

ELNÖK: A kisebbségi vélemény ismertetője Kékkői Zoltán képviselő úr. Öné a szó.

 

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság 2003. szeptember 3-án, szerdán megtartott ülésén megtárgyalta a T/5023. számú törvényjavaslatot.

A minisztérium már tavasszal tervezte, hogy beterjeszti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladatairól, hatásköréről, szervezetéről és működéséről szóló törvényt a parlament elé, de az idő rövidségére való hivatkozással ez elmaradt. El is készült egy tervezet, aminek akkor a megnevezése a következő volt: 2003. évi törvény a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról. Végül egy kormányrendelettel szabályozták az MVH megalakulását: 81/2003-as kormányrendelet.

A bizottsági ülésen elmondtam, hogy bár már ötödik éve vagyok a parlamentben, először találkoztam ilyen értelmezhetetlen című törvényjavaslattal. Felolvastam több gazdálkodónak és egy szövetkezet vezetőjének is, hogy mondják meg a címből, miről szól ez a törvény. Ha fölolvasom a címet, a jelen lévő képviselők számára sem lesz egyértelmű, hogy ez lényegében mit is takar. A cím a következő: T/5023. számú törvényjavaslat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról. Ha elolvasom a törvény hatálya alatt az 1. § (1) bekezdését, ott egyértelmű, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szól ez a törvény. Egyszerűbb és érthetőbb lett volna, ha a címet is ilyen formában fogalmazták volna meg. A gondot az okozhatta a cím megalkotásában, hogy előbb született meg a kormányrendelet, és csak most kezdjük meg az MVH működéséhez szükséges törvény tárgyalását.

Dr. Szőke Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízott elnöke erre a következő választ adta - idézem -: “Magunk is bonyolultnak tartjuk ezt a címet, de a címnek valahol tartalmaznia kell azt, hogy a törvény miről szól.ö Gyakorlatilag ez a kifizető ügynökség eljárásrendjéről szól, amiben van mezőgazdasági termelők támogatása, van pályázatkezelésű vidékfejlesztés, és vannak piaci intervencióhoz kapcsolódó támogatási formák. Tehát ezt a három eljárásrendet kellett nekünk a címben is visszatükrözni, és ezért van az, hogy mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint egyéb intézkedések, hiszen az úgynevezett belpiaci, külpiaci intézkedéseket is, amelyeket Brüsszel számunkra lehetővé tesz, ez az intézmény fogja kezelni, és ennek eljárásrendjét is meg kell teremteni, ezért bonyolult a cím. A válaszban egy érthetőbb, elfogadható cím is van: törvény az MVH kifizető ügynökség eljárásáról, eljárásrendjéről.

Kormánypárti és ellenzéki képviselők részéről az alábbi kérdések hangzottak még el. Hogyan jár el a hivatal például az osztatlan részarány-tulajdonú földek esetében? Az ellenőrzésnek három módja van. Hogyan fogják ezt végrehajtani? Az ellenőrzés módját kifogásolta az egyik képviselő, mivel a törvény 20. § (1) bekezdésében a következő olvasható - idézem -: “A helyszíni ellenőrzéseket az MVH az ügyfél előzetes értesítése nélkül kezdi meg.ö A 43. § (2) bekezdése a rendtartási törvényt módosítja, miszerint a termékpálya-bizottságok üléseire az acquis képviselőit is meg kell hívni tanácskozási joggal. Felálltak már ezek a termékpálya-bizottságok? Melyik állt fel közülük? Üléseztek már ezek? Hány ülést tartottak?

Ami számunkra mégis elfogadhatatlanná teszi ezt a törvényjavaslatot, az a következő: egyetértünk vele, elfogadjuk azt is, hogy szükséges, mégis úgy érezzük, hogy ez a törvényjavaslat lényegében fel fogja számolni a falugazdász-hálózatot. Még az általános indoklásban sem szerepel, hogy az MVH lehetőséget biztosít számukra az új hivatalban. Mi is szükségesnek tartjuk, hogy ez a hálózat fennmaradjon. Az MVH-ról szóló kormányrendelet alkalmazása után a mezőgazdasági bizottság elnöke szerint is 20 százaléknak mondtak fel, vagyis a felszámolás augusztus hónapban már megkezdődött, ezért sem támogatjuk a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

ELNÖK: A gazdasági bizottság előadójának adom meg a szót, Tóth Sándor képviselő úrnak.

 

TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság 15 kormánypárti igen és 8 ellenzéki nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, amelyet magunk is nagyon bonyolult megfogalmazásúnak ítélünk.

 

(20.50)

 

Kormánypárti oldalról támogattuk, mert pénzről van szó. Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan törvény, ami nem politikai tartalma miatt értékes, hanem azért, mert jelen törvénytervezet gyakorlatilag a fölállítandó kifizető ügynökségnek a különböző feladatokból fakadó eljárásrendjét tartalmazza, ami a garanciaalapból a direkt támogatások és kiegészítő vidékfejlesztési támogatások kifizetését jelenti.

Támogattuk, mert évek óta tudjuk, hogy lesz európai uniós csatlakozás, de az Európai Unió előírásainak megfelelő hivatal felállításában és infrastruktúrájának kiépítésében több éves csúszásban vagyunk. Támogattuk, mert ma egy fő cél vezérelhet bennünket: a lehető legnagyobb mértékben tudjuk igénybe venni azokat a támogatásokat, amelyeket a közösség az alapból biztosít, és ehhez erőltetett menet kell. Támogattuk, mert a magyar államigazgatási rend túl szigorú, túl bürokratikus ahhoz, hogy tartani lehessen azokat a határidőket, amelyeket az európai uniós rendeletek szabályoznak, vagyis itt bizonyos feladatok nem végezhetők el 30 nap alatt, mert a támogatást odaítélő folyamatok egymásra épülnek; sorban, folyamatosan lehet csak végigvinni, a támogatást odaítélő határozatot csak az eljárási rend végigjárása után lehet meghozni.

Támogatjuk, mert rendezni kell azt a sajátságos magyar helyzetet, ami az úgynevezett őstermelők vagy magángazdálkodók kérdéskörét jelenti. Ezek a természetes személyek nagyon szigorú adatvédelmi törvény hatálya alá tartoznak. Ahhoz, hogy támogatásban részesüljenek, ebben az eljárási rendben kell felhatalmazást kérni az adatvédelmi törvény hatálya alól, hogy ezeket az embereket is be tudjuk vonni a támogatási körbe.

Európai uniós követelmény az egységes nyilvántartási rendszer megalkotása. Gyakorlatilag ez egy olyan gazda-nyilvántartási rendszer, amelyben egyszer regisztrálják a gazdálkodót, és az ezt követő években csak a gazdálkodás paramétereiben történt változást kell átvezetni. Támogatjuk, mert ezt egyszerűsíti ez a rendszer. Nem kell minden évben újra és újra regisztrálnia magát a termelőnek, az adatbázisok alapján - mint például mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer - pedig elérheti a támogatásokat. Számos más rendelkezés mellett erre kér törvényi felhatalmazást a benyújtott javaslat.

Ugyanakkor mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról felmerült és megfogalmazásra került az a tény, ami az irányítási bizonytalanságban az átmeneti időszakot, tehát napjainkat jellemzi.

Szükségesnek tartjuk, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a közeljövőben azonnali feladatának tekintse, hogy tisztázza a közvélemény előtt, mi lesz az FM-hivatalok jövőbeni szerepe, mi lesz a gazdajegyzők, illetve falugazdászok feladatköre, státusa, jogköre. Nem látjuk tisztán az agrárkamara feladatait, kap-e és milyen szerepet kap ebben a rendszerben, mivel ezzel kapcsolatban is ellentmondásos híradások és híresztelések kaptak lábra gazdakörökben.

Köszönöm figyelmüket.

 

ELNÖK: A bizottság kisebbségi véleményét Ivanics István képviselő úr képviseli.

Öné a szó.

IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A T/5023. számú törvényjavaslat megvitatása a gazdasági bizottságban valóban elég részletes tájékoztató és bizottsági vita alapján történt, és ahogy a többségi vélemény elmondója is említette, elég sok kétely merült fel még a bizottsági vita befejezésével is.

A sikeres uniós csatlakozás lebonyolítása tapasztalt, a gazdálkodók helyzetét, a megművelt területet jól ismerő szakembergárdával lehetséges. Képviselőtársaim egybehangzó véleménye szerint ez a személyi háttér az FVM-hivatalokban lelhető meg.

A bizottsági vitában felmerült az az alapkérdés, hogy ha az eddigi feladatokat, köztük igen bonyolultakat is, mint például az üzletrész-kifizetéseket, sikerrel látták el az FVM-hivatalok, akkor mi szükség van új hivatal létrehozására. A kormány képviselője szerint ezt elsősorban az idő rövidsége, az akkreditáció bonyolultsága, az ellenőrzés és a tanácsadás szükségszerű szétválasztása indokolja. A ténylegesen jól működő FM-hivatalokat nem látták akkreditációra alkalmassá tehetőnek, mivel megyénként külön jogi személyek. Természetesen ez vitatható, hiszen nyilvánvalóan könnyebb egy tapasztalatokkal rendelkező szervezet alapító okiratát módosítani, mint egy teljesen újat létrehozni. Valószínűleg az új szervezet felállításánál szükségszerűen jelentkező tévedések is okozzák a példátlan mértékű bizonytalanságot a magyar földművelők körében. Ez a következő évi vetések előkészítésében nagyon is megtapasztalható.

A vitában elhangzott, hogy a minisztérium az agrárkamarával keretmegállapodást kötött, hogy 2003. szeptember 1-jétől működési költséggel segíti a falugazdászok egy részének tanácsadásra történő átvételét, mely a bizottsági ülésig csak ígéret maradt.

További bizonytalanságot jelent, hogy a támogatások átalány jellegű vagy közvetlen kifizetése sem dőlt el. Ez természetesen lehet a miniszter úr vagy a minisztérium bizonytalankodása, de mindenképpen az egész ország földművelő-társadalma részére jelent nagyfokú bizonytalanságot. Ismételten hangsúlyozom, nagyon nagy bizonytalanságot jelent.

Az ellenőrzés különleges jogosítványai adatvédelmi jogokat csorbíthatnak, ezért ezt alaposan ki kell vizsgálni. Remélem, hogy a vitában és a módosító javaslatokban olyan megoldásokat tudunk találni, hogy ez a nagy hirtelenséggel létrehozott kifizetési ügynökség be tudja tölteni majd a szerepét, mert a jelenlegi helyzetben Magyarország az uniós csatlakozás kapujában nem engedhet meg további súlyos tévedéseket és bizonytalanságot a magyar földművelő-társadalom biztonsága érdekében sem.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

ELNÖK: Most a képviselői felszólalások következnek, az ajánlás szerint 10-10 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót a következő sorrendben: Kis Zoltán, Kékkői Zoltán, Szabó József Andor, majd a monitoron még két helyben jelentkezett képviselő neve van, Pásztohy Andrásé és Medgyasszay Lászlóé.

Tehát Kis Zoltán képviselő úré a szó.

 

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Itt a bizottsági előadóktól már hallottunk többségi, kisebbségi véleményeket, attól függően, hogy ellenzéki vagy kormánypárti oldalról próbálják-e ennek a tényleg hosszú és kicsit nehezen értelmezhető című törvénynek a tartalmát magyarázni. Abban egyetértettünk, hogy itt a cím környékén valamiféle megoldást, kompromisszumot kell találni, mert aki ez alapján a cím alapján képes lesz eldönteni, hogy őt milyen jogszabályok szerinti eljárásrendben kell majd nyilvántartásba venni és részére a támogatásokat biztosítani, akár a hazai, akár az európai uniós forrásokból, az bizony már egy komoly tudós embernek számít, és most a mezőgazdasági termelők körében nem a nyelvészeti akadémiát szeretnénk bővíteni, hanem ténylegesen segítséget nyújtani egy egyszeri és viszonylag alkalmazható rend szerinti eljárásban való részvételre.

Nos, miért szükséges törvényben szabályozni ezt a rendszert, annak ellenére, hogy magát a hivatalt kormányrendelet állította föl, hozta létre? Nos, vita volt az év tavaszán, hogy törvényi vagy kormányszintű szabályozásra van-e szükség az úgynevezett mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivataloknak a létrehozására mint ügynökségekre, mert az FVM rendszerét, tehát a korábbi rendszert, a hivatali rendszert bizony nem tekinti kompatibilisnek az Európai Unió.

 

 

(21.00)

 

Tehát lehetett volna azt mondani, hogy a megyei hivatalok képesek erre; nem, azoknak a közigazgatási rendszerben kell működniük, és marad is ez a szerepük. Viszont az, hogy a SAPARD- és az intervenciós hivatalból hogy hozzuk létre ezt a kifizető ügynökséget, már ránk van bízva. Ennél a szabályozásnál gyorsabbnak és hatékonyabbnak tűnt - megjegyzem, az FM szerette volna ide, a Ház elé hozni törvényi szintű szabályozásra magának a hivatalnak a felállítását, de hogy gyorsabban menjen a dolog, mi azon a véleményen voltunk, hogy semmiféle alkotmányos szabályt nem sért -, ha kormányrendelet hozza létre magát az intézményrendszert. Az gyors, mert bizony már így is nagy késésben vagyunk, évek teltek el anélkül, hogy ez a rendszer megjelent volna, vagy csírájában működött volna.

Tehát kormányrendelet szinten magát a hivatalt létre lehet hozni, de az eljárási rendet csak törvény határozhatja meg, mert itt végül is állampolgári jogok és kötelezettségek szabályozásáról van szó, ami analóg az '57. évi IV. törvénnyel, amely az államigazgatási eljárás szabályairól szól. De itt - mint ahogy többen már a bizottsági előadók közül is elmondták -, tekintettel arra, hogy az Európai Unió kifizető ügynökségekre vonatkozó szabályozása eltérő a magyar jogrendtől, államigazgatási jogrendtől, eltérő, speciális szabályokat alkalmaz, amiket ebben a törvényben meg kell jeleníteni, így az államigazgatási eljárás általános szabályai annyiban alkalmazhatóak, amennyiben ez az előttünk lévő törvény eltéréseket nem állapít meg. Itt az eltérések nagyon érdekes és elég komoly területen jelennek meg, elég, ha csak az adatvédelmi szabályokkal kezdjük, ami nagyon fontos, hisz itt az igénylőnek olyan adatokat kell szolgáltatnia, ami ha illetéktelen személyek kezébe kerül, súlyosan sérti nemcsak a személyiségi jogait, hanem a gazdasági életben betöltött szerepével összefüggő akár versenyképességét és a versenyesélyességét is.

Ezért aztán az adatvédelmen túl ennek a rendszernek oda kell figyelni arra is, hogy mi az a külső, úgynevezett harmadik szervezet, amit igénybe lehet venni, és milyen szabályok alapján annak érdekében, hogy ezek a kifizetések gyorsan megtörténhessenek. Nyilván konkrétan nem sorolja fel a törvény azokat a szervezeteket, amelyekkel ilyen delegációs megállapodást lehet kötni - még példálózva sem -, hanem nyitva hagyja nagyon helyesen, mert itt a Kincstártól különböző szakértői vagy háttérintézményekig bárki szóba jöhet, és a delegációs szerződés alapján a jogok és a kötelezettségek megfelelő kontroll és szerződési fegyelem mellett állami feladatként, átruházva, külső szervezeteken keresztül jelennek meg, amit az általános államigazgatási eljárásról szóló törvény Magyarországon nem ismer. Tehát így kell ezen a törvényen keresztül ezt megjeleníteni.

Nagyon fontos, hogy a jogosulatlan kifizetések tekintetében ez a törvény nagyon komoly szabályokat állapít még. Én még egy kicsit szigorítottam volna azzal, hogy itt nemcsak a visszafizetés és a kamatterheinek megállapítása jöhet szóba akár tízéves időtartamra visszamenőleg, hanem a jövőt illetően, aki ilyen szabálytalanságot követ el, vagy jogosulatlan igénybevételre vetemedik, a következő támogatásokból automatikusan ki is zárja magát. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Be lehet hozni, kedves képviselőtársam. Itt adófizetői pénzekről van szó. A saját pénzét Ivanics képviselő úr annak adja és úgy, akinek akarja, aztán, ha nem kapja vissza, és még ezek után újra kölcsön akar majd neki adni, az egy belügy, de nem hiszem, hogy jó gazdaságpolitika. Itt közpénzekről van szó. Ha valaki jogosulatlanul veszi igénybe, és ezt jogerősen megállapítják, akkor amellett, hogy visszaköveteljük megfelelő szankciók igénybevételével, tehát a kétszeres kamatterheléssel tőle a jogosulatlanul igénybevett pénzt, miért nem mondhatjuk ki nem kategorikusan, hogy kizárta magát, hanem hogy kizárhatja az ügynökség a jövőt illetően valamilyen időtartamra, mert itt természetesen szándékos magatartásról van szó. Ha valaki gondatlanul, rosszul kitöltött adatlapot teljesít, az nyilvánvalóan nem olyan, mint a szándékos megtévesztés.

Kékkői úr joggal utal arra, hogy mi van a részaránytulajdonok nyilvántartásával. Azt hiszem, hogy a részaránytulajdonok nyilvántartása itt nem számít, mert nem a tulajdon alapján kapja a támogatást a rendszerben részt vevő, hanem az általa ténylegesen használt föld után. Európában bevett dolog, hogy többnyire nem a tulajdonosok művelik a földeket. Franciaországban kint járt képviselő úr, együtt voltunk ott, és megnéztük, hogy a földek több mint 60 százaléka bérleti rendszerben van hasznosítva, és a tényleges használó az, aki ennek a jogosultja, és aki ezt igénybe veheti. Az ellenőrzés háromszintű. Az egyik az úgynevezett topográfiai ellenőrzés a felvételek alapján. Erre szokták azt mondani, hogy azonnali ellenőrzés. Aztán van a helyszíni ellenőrzés, amikor kimennek és megnézik, hogy ténylegesen az van-e a területen, mint amire bejelentkeztek. Van a harmadik - ez a legszigorúbb -, ami pénzügyi szempontból az összes támogatás felhasználását és a ráfordítást ellenőrzi, hisz itt nemcsak a normatív kifizetésekről, hanem beruházásról és intervenciós támogatásról is szó van, ahogy ezt önök is többször elmondták.

Azt gondolom, hogy az ellenőrzési rendszer megfelelő, jó, esetleg végrehajtási szabályban lehet ennek a részleteit szabályozni, hogy olyan eset ne fordulhasson elő, amire Kékkői úr utal, bár ezt a bizottsági ülésen a hivatal vezetője, Szőke úr cáfolta, tehát azt mondta, hogy olyan ellenőrzés nem következhet be, hogy a gazda magtárába úgy mennek be, hogy ő nincs ott, és két tanú jelenlétében ott mérnek. Szóval, szabályozzuk ezt le, mert jobb az, ha legalább végrehajtási szabályon keresztül az ellenőrzési rend megjelenik és működik.

Még egy dolog, és aztán befejezem. Nagyon jó dolog, hogy a pályázati elbírálással szemben van jogorvoslati lehetőség. Eddig nem volt; nem nyert, kész, viszontlátásra. Most, ezen kifizetéseknél a 15 napon belüli kifogás beterjesztésének lehetősége legalább azt a garanciát megadja, hogy az igénylőnek, ha nem valós indokkal utasítják el a kifizetést - akár normatív, akár pályázati -, igenis jogorvoslata van arra nézve, hogy a hivatal általi elutasító határozat indokolásában szerepelő tények megfelelnek a valóságnak, vagy nem felelnek meg, s ha nem felelnek meg, akkor bizony a jogosult az így elutasított kifizetésből eredő kárát is az állammal, illetve a hivatallal szemben érvényesítheti. Azt hiszem, ez egy nagyon jó dolog, és működőképes is.

Még egy általános szabály, amit ugyancsak meg lehet említeni, hogy nyilván jóhiszeműen kell a jogokat gyakorolni, és a hivatalnak, valamint az ügyfélnek az együttműködést kölcsönösen a bizalomra alapulóan kell megadni, tehát az adatokat egy előellenőrzésen nem kell átvinni, mert hisz felel az általa szolgáltatott adatokért az, aki igényt jelent be. Ha ezt jogosulatlanul teszi és használja föl, akkor különböző szankciókkal is számolhat. Én azt hiszem, hogy ez a szabályozás, amit most meg tud alkotni az Országgyűlés az európai uniós kifizetések érdekében, jelen helyzetben megfelelő, azon módosító indítványokat, amelyek egyes aggodalmakra keresnek választ - amit Kékkői úr is mondott -, azt hiszem, minden további nélkül, a tényleg speciális szabályok és az egyértelműsítés érdekében be lehet építeni.

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

 

ELNÖK: Kékkői Zoltán képviselő úré a szó.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Régóta várt törvény benyújtására került végre sor, hiszen az EU közös agrárpolitikája magyarországi intézményrendszerének kiépítése és működtetése olyan kiemelt jelentőséggel bír, amely a törvényi szintű szabályozást indokolttá teszi. Egyébként némi hezitálást lehetett észrevenni a kormány részéről a jogi szabályozás módját illetően. Ezt tükrözi a törvényi szabályozást megelőzően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról megjelent 81/2003-as júniusi kormányrendelet. Pedig hezitálásra most már végképp nincs idő.

A kormányzat késésben van a mezőgazdasági és vidékfejlesztési közösségi támogatások igényléséhez szükséges intézményrendszer kiépítésével kapcsolatban is, az egyéves választási győzelem mámorából adódó késés ugyanis nehéz helyzet elé állította a közigazgatást. Ezt a monitoringjelentésben is szóvá tett késlekedést EU-források szerint nem lehet egyedül az előző kormány számlájára írni, bizonyos adósságok a jelenlegi kormány idején halmozódtak fel.

 

(21.10)

 

Néhány hónappal a jövő évi agrártámogatási rendszer működtetése előtt még csak tárgyaljuk azt a törvényt, amely a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eljárási rendjének törvényi szintű szabályozását adja. A törvénytervezet címéből egyébként még viszonylagosan sem derül ki, ahogy Kis Zoltán képviselőtársam is mondta, a törvény tartalma és tárgya, jóllehet a tervezet általános indoklása a törvényi szabályozás elveként deklarálja. Törekedni kellett az áttekinthető szerkezetre, a világos és egyértelmű fogalmazásra, illetve fogalommeghatározásra.

A törvény címét illetően a kitűzött elvet sem sikerült megvalósítani, legalábbis azok szerint az értelmiségiek szerint, akiknek véleményezés végett megmutattam a törvénytervezet címét. Egybehangzó állításuk szerint az ilyen konfúzus, nyakatekert, egyszersmind körmönfont megfogalmazás az ötvenes évek gumitörvényei hátsó szándékainak leplezésére emlékezteti őket. Igaz, hangsúlyoznom kell, ez nem politikusok, hanem jogászok, mérnökök, történészek véleménye. Mindenesetre megdöbbentő, hogy hónapokkal a csatlakozás előtt még mindig nem az egyenes beszéd és nem a világos megfogalmazás jut érvényre. Hogy a zavart fogalmazású cím mögött valami tényleg lehet a háttérben, azt a mezőgazdasági bizottságig eljutó, nyugtalanító hírek is megerősítik.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jogelőd intézményeinek Brüsszel által is elismert, elfogadott vezetőit, tisztségviselőit félreállították, vagyis egy új vezetéssel kezdődhet minden elölről, immár törvényi hivatkozással - új vezetés, új struktúra, új szerződések, új megbízások. A csatlakozási bizniszből ez alatt a hátralévő néhány hónap alatt még ki kell hozni, amit csak lehet, akár a felkészülés rovására, de mindenképpen a felkészülés költségére.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások hazai fogadásának biztosítására Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal néven létrehozott kifizető ügynökség eljárási rendjének törvényi szintű szabályozását tartalmazó, előttünk fekvő törvénytervezet címének megfogalmazása amilyen nyakatekertre sikeredett, ugyanolyan pontatlanság, pongyolaság húzódik végig a tervezet egészén. Pedig a pongyola fogalmazás sem egy eljárásrendnek, sem egy törvénynek nem igazán válik az előnyére. Íme egy példa: az ügyfél iratbetekintési jogáról a tervezet 4. §-a rendelkezik. Ezen paragrafus (2) bekezdése szerint: “Az MVH korlátozhatja az iratbetekintést az iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínű, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná.ö Egy ilyen általános, nem konkrét megfogalmazás alapján bárki iratbetekintése bármikor korlátozható.

A pályázati eljárás alapvető szabályait a tervezet 29. §-a tartalmazza. Ennek (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pályázati feltételek teljesítése nem jelent alanyi jogosultságot a támogatási, illetve egyéb jog elnyerésére. Ugyanakkor a terület alapú támogatásokkal kapcsolatos EU tanácsi szabályozás a rendelkezésre álló maximált keretösszeg túllépése esetén is elismeri a támogatás jogosultságát, csupán az igényelt területek méretének arányosan visszaosztott csökkentését írja elő.

Végül is a kifizetési eljárásrendet is érintő legnagyobb gond néhány hónappal a csatlakozás előtt még mindig a támogatási rendszer nem eldöntött módja. Marad az eddigi, közvetlen termékcsoportonkénti támogatás, vagy pedig az ország hasznosított mezőgazdasági területe alapján történik a támogatás folyósítása?

A jelen törvénytervezet erősen megkésett voltára utal a 36. §-ban foglalt MEPAR-ra vonatkozó szabályozás, amely törvényi szabályozás biztosít törvényi felhatalmazást a MEPAR-ral kapcsolatos részletes szabályokat magába foglaló külön rendelet meghozatalára. A részletszabályozás hiánya már ez idáig is késleltette és nehezítette a felkészülés szempontjából ezen kritikus szakterület munkáját és csatlakozási felkészülését.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó intézményrendszer és jogrendszer kialakításában fennálló lemaradás sajátos helyzetet alakított ki, amely a “még nemö és a “már nemö állapotával jellemezhető. Az EU-követelményeknek való megfelelés még nem működik, a hagyományos hazai agrártámogatási rendszer pedig már nem funkcionál. Hiszen gondoljunk bele, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egyik jogelődje, az Agrárintervenciós Központ látta el a támogatásokkal kapcsolatos operatív feladatokat. Az Agrárintervenciós Központ mint hivatal már nem létezik, a jogutód működtetésével kapcsolatos törvénytervezetet pedig most tárgyaljuk. Az intervenciós és piacra jutási támogatások kifizetései leálltak. Nem nevezhető véletlennek az agrárágazatok majd mindegyikén végighúzódó teljes válságállapot: gabonaágazat, tejágazat, sertéságazat, baromfiágazat, és még sorolhatnánk tovább az ágazatokat.

Valami nagyobb, központilag vezérelt spekulációnak kell mindezek hátterében meghúzódnia, ennyi ágazat egyidejű összeomlására ugyanis utoljára csak az ötvenes években volt példa. És mint tudjuk, akkor is elég magas szintű volt az ideológiai felkészültsége a kormányzó pártnak. A szakmai szempontok a felső vezetésben huszadrangúak voltak. A “még nemö és a “már nemö kormányzati stratégiával szemben gyümölcsözőbbnek bizonyulna, ha Kós Károly mind a mának, mind a jövőnek szóló üzenetét megszívlelnénk: “Csak az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak.ö

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Szabó József Andor képviselő úr következik. Öné a szó.

 

DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az idő előrehaladtára való tekintettel tényleg csak néhány gondolatot szeretnék elmondani.

Délután az egyik képviselőtársam szájából elhangzott egy kérdés a miniszter úrhoz, amely pontosan erről szólt, hogy a miniszter mit tesz az EU-csatlakozás utáni támogatások megszerzése ügyében. Akkor valaki azt mondta, hogy tulajdonképpen az előző kormány nem igazán szerette volna az EU-csatlakozást. Én szeretném képviselőtársaimnak elmondani, hogy azért többé-kevésbé az előző kormány tárgyalta le az agrárfejezetet. Az más lapra tartozik, hogy Koppenhágában már a mostani kormány pontosította ezt.

Nos, ha már pontosította, akkor nyugodtan el lehet mondani, hogy volt vagy lett volna majdnem egy éve arra, hogy ezt a hálózatot vagy ezt az intézményt létrehozza, amely erről szól, hogy a támogatást hol kell vagy hogyan lehet igényelni, illetve kifizetni. Én azt mondom önöknek, hogy ezen intézményrendszer létrehozásával késésben vagyunk, és nem lehet felhozni azokat a vádakat, hogy ez azért nem sikerült, hiszen az EU jogszabályrendszere különbözik a miénktől, vagy a mi adatvédelmi elképzeléseink és törvényünk sokkal szigorúbb, mint az övék. Én azt mondom, hogy a csatlakozás kapcsán a jogharmonizációs eljárások keretében több ezer jogszabályt sikerült pontosítanunk, úgyhogy nem hiszem, hogy ezt az egy jogszabályt lehetett késleltetni idáig.

Én úgy tudom a történetet, és azt hiszem, akik itt vagyunk néhányan, jól tudjuk a történetet, hogy maga Franz Fischler úr magyarországi látogatásakor is felhívta a figyelmet arra, hogy ebben késésben vagyunk, és utána ő maga kifejtette azon véleményét, nemcsak nekünk, hanem a többi, környező országnak is, amelyek csatlakoznak, hogy nem fogjuk tudni ezt teljesíteni. Úgyhogy én azt mondom, ez végül is örvendetes tény, hogy mégis megszületett ez a törvénytervezet, és hogy itt vagyunk - ennyit az EU-ról és az intézmény létrejöttéről.

Az intézmény létrejöttéről még annyit el kell mondani, hogy azért ez rohammunkával történt, és valahol egy jól működő SAPARD-hálózatot sikerült beolvasztania magába, és egy jól működő falugazdász-hálózatot nyirbált meg, nem mindig szakmai alapon. Azt kell mondanom erről a megnyirbálásról, hogy akik maradtak, azok ma bizonytalanságban élnek, és kíváncsi vagyok, hogyan fogják ellátni a feladatukat akkor, mondjuk, jövő tavasszal, amikor igencsak szükség lesz rájuk.

Ami a földet illeti, megkérdezném a miniszter urat, hogy bizonyos EU-országokban 0,3 hektártól lehet már támogatást igényelni, a jogszabály keretében nálunk 1 hektártól lehet.

 

(21.20)

 

Eleve mi miért adtunk le Brüsszel felé 5,2 millió hektár helyett mindössze 4 millió 800 ezer hektárnyi földterületet? Vajon miért hagytunk ki, vagy miért nem kell az a pénz, ami ezen különbségből adódik a magyar mezőgazdaságnak? Ugyanúgy megkérdezhetném az osztatlan részarány-tulajdonú földeket, ahogy az előbb előttem elmondták. Hiszen itt lehet azt mondani, hogy az kapja a támogatást, aki műveli és nem a tulajdonos, csak ne felejtsük el, hogy nálunk egy különleges helyzet ez az osztatlan részarány-tulajdonú földek esete, és bizony sajnálom, hogy bár jogszabály létezett erre, a jelenlegi kormánynak nem volt és azóta sincs 7, azaz hétmilliárd forintja, hogy ezt a dolgot elintézze. Azt meg sem merem említeni, hogy a mai hosszú távú szerződések, amiket ezekkel a tulajdonosokkal kötöttek, messze összegszerűen alatta vannak annak az összegnek, mint amit majd a művelők fognak euróban támogatásban kapni. Úgyhogy erről a földkérdésről csak ennyit.

Szeretnék még néhány gondolatot mondani az ellenőrzésről. Valóban, az ellenőrzés lehet távellenőrzés műholdon keresztül, de lehet úgynevezett laboratóriumi ellenőrzés, amit, úgy gondolom, azért pontosítani kellene, hiszen ez kezdve a génmanipulált növények esetleges termesztésétől egészen a növényvédőszer-koncentrációig tartott, amit azért pontosítani kellene egy végrehajtási rendeletben. Ugyanakkor számomra is érthetetlen, hogy a törvénytervezet szerint ki lehet menni ellenőrizni úgy, hogy a tulajdonost nem értesítik róla, és ez nemcsak a területről szól, hanem esetleg a betakarított terménnyel kapcsolatban is.

Ugyanúgy azt mondom, hogy hiba az, hogy az iratbetekintés nem engedélyezett vagy legalábbis korlátozott. Azt mondom, ha már az intézményt, a kifizetőrendszert vagy a pályázórendszert létrehoztuk, ez egy dolog, ez nagyon szép, és valószínűleg eleget teszünk a követelményeknek, de azért próbáljunk arra is gondolni, hogy vajon a gazdák, akik a jövő évtől ezt a támogatást meg kellene kapják, vajon helyzetbe vannak-e hozva, vajon tudják-e, miről szól az egész. Hiszen délután elhangzott, hogy a gyümölcstermelő és -értékesítő szövetkezetek, a mi időnkben 16 volt, örömmel mondta a miniszter, hogy most már, ha jól emlékszem, 33 van, de azt hiszem, hogy nem ez a lényeg; itt a lényeg az, hogy a gazdákat tájékoztatni kellene arról, hogy mit tudnak majd tenni, illetve hova tudnak pályázni.

Még egy apróságról szeretnék beszélni. A törvénytervezet egyik paragrafusa azt mondja, hogy a gazdák vagy a tulajdonosok, vagy a művelők kapnak egy úgynevezett térképet a területükről. Csak megkérdezném pontosítva, hogy ez évenként jelent egy térképet, vagy egy egyszeri térképet jelent, hiszen úgy gondolom, hogy a tulajdonosok köre is változhat, illetve a művelők köre is változhat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, ennyit szerettem volna mondani. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalás következik, Ivanics István képviselő úrnak adom meg a szót.

 

IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kis Zoltán ezt az amúgy kemény ellenőrzési rendszert, amelyet ez a törvényjavaslat be kíván vezetni, még tovább kívánta szigorítani. Én szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy ez a szigorú ellenőrzési rend nem a magyar gazdák tévedései vagy visszaélései miatt jött létre, hanem azért, mert az EU-ban korábban egy igen-igen laza gyakorlat volt ezen folyósítások során, előfordult, hogy Spanyolországban több olívaültetvényt tartottak nyilván támogatás szempontjából, mint amennyi a spanyol termőföld volt. Tehát úgy gondolom, hogy mi ne terheljük, kedves Kis Zoltán képviselőtársam, a magyar gazdákat tovább, mivel előfordulhat az is, hogy az ellenőrzések miatt esetleg még önhibáján kívül is vagy mindenféle rosszakarat nélkül is kénytelen lesz visszafizetni a támogatást. Nem tudjuk pontosan, hogy ez hogy fog működni, tényleg a valóságban is mennyire lesz szigorú.

Úgy gondolom, inkább a kezelhetőségét és a magyar gyakorlathoz való idomítását kell elérnünk, és erre szeretném képviselőtársaimat fölhívni, hogy úgy az adatvédelmi biztonság kérdése tekintetében, mint az ellenőrzések tekintetében is legyünk magunkhoz azért annyira jók, hogy ne szigorítsunk, hanem inkább az alkalmazást könnyítsük meg.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

ELNÖK: A következő kétperces felszólaló Karakas János képviselő úr, MSZP.

 

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Ház! Elnézést, de gondolom, most már kormánypárti oldal is szóljon. Szeretném egy kicsit kiegészíteni, illetve bizonyos ellentmondásokra felhívni fideszes képviselőtársaim figyelmét.

Kékkői Zoltán a mostani helyzetet - egy összeesküvés-elméletet felsorol - az ötvenes évekéhez hasonlítja. Ugyanakkor Szabó József Andor, ha igaz - nem idézem száz százalékig pontosan, csak tartalmában -, viszont azt jelenti ki, hogy az Orbán-kormány már lényegében meghatározta a mezőgazdaság útját, és Koppenhága csak pontosítás volt. Akkor most tisztázzák, hogy ennek az összeesküvésnek a gyökerei az Orbán-érában indultak, és mi visszük tovább, vagy hogyan van ez!

Másik téma: Szabó József Andor, amikor 400 ezer hektár különbséget hoz fel, és fölhozza azt, hogy az Unióban 0,3 hektártól jár a támogatás, Magyarországon meg csak 1 hektártól, és hogy pénzt hagyunk az Uniónál. Szóval, referenciahozamok vannak meghatározva, és ebből adódóan behatárolt a felvehető, az Uniótól kapott pénz, tisztelt képviselőtársam. Ebből adódóan, hogy ezt milyen megoszlásban és hogyan osztjuk, vagy növeli az egy hektárra jutó támogatást vagy csökkenti. Tehát igazából nem az a meghatározó, hogy 0,3 vagy 1 hektár az alap.

A másik része, Ivanics István képviselőtársam, az igaz, hogy a magyar gyakorlathoz kell egy kicsit a rendszer működését igazítani. Egyet viszont ne feledjünk el: minden jogosulatlan kifizetést a magyar államnak vissza kell fizetni. Tehát nem véletlen, hogy szigorú a számonkérés, szigorú az utóellenőrzés. Nem lehet megtenni - és lehet, hogy Pásztohy Andrástól veszem el -, hogy, mondjuk, lejelent valaki kukoricát, és lucerna van helyette.

Köszönöm a figyelmet.

 

ELNÖK: Pásztohy András következik.

 

PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felállításával, mint többen már mondták, megteremtődött annak feltétele, hogy Magyarország, a magyar agrárium a SAPARD-program után az európai uniós költségvetési támogatási forrásokból is részesülhessen. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az, hogy megteremtse a hivatal működésének kereteit. Ezen keretek egyik leglényegesebb eleme az a túlzónak is tekinthető, többet említett szigor, amellyel a Közösség az adófizetők pénzét félti. Mondhatnánk jó magyar szokással szólásmondással azt is, hogy az rendeli a zenét, aki fizeti, azaz az határozza meg a pénzek felhasználásának szabályait, aki a számlát állja, de ne feledjük, hogy hamarosan magunk is az Európai Unió közös forrásaiból részesülünk, a magyar állampolgárok befizetései is benne lesznek mindebben.

Általános európai elv, hogy az adófizetők által befizetett eurókból, forintokból csakis oly módon történhet egyes ágazati tevékenységek támogatása, ideértve a mezőgazdasági termelést is nyilván, amely biztosítja a források felhasználásának követhetőségét és számonkérését. Karakas képviselőtársam nemrég utalt arra, az én megyémben történt meg a szomszéd településen, hogy valóban 40 hektár kukorica volt lejelentve, és az ellenőrzés során derült ki, hogy lucerna volt benne. De mondhatunk számtalan más példát, hogy 30 hektár volt lejelentve, és 12 hektár volt. Tehát jogosak ezek a szigorítások, illetve a szigorú ellenőrzés.

 

 

(21.30)

 

Világosan kell látni, hogy az Európai Unió vonatkozó jogszabályainak alkalmazásától nem lehet eltekinteni. A támogatások felhasználásának ellenőrzésében felfedezett legkisebb lazaság, a követelmények be nem tartása, a szigor enyhítése a források elvonásával járhat. Komoly összegekről van szó, hiszen évente több száz milliárd forint fog eljutni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közvetítésével a gazdálkodókhoz, a vállalkozásokhoz.

Ne feledjük azonban, hogy ugyanakkor a törvény szigora az állampolgárt, a pályázót, a gazdálkodót is védi a hivatal esetleges túlkapásaival szemben. Külön kiemelendők ebből a szempontból az adatkezelési kérdéseket tárgyaló paragrafusok. Egyetértek Kékkői képviselőtársammal abban, hogy nem egyszerű olvasmány, eléggé összetett és bonyolult ez a törvénytervezet.

Miniszter úr utalt a törvény kialakításának-kialakulásának nehézségeire. A törvény a következő jogcímek végrehajtásának egységes szabályait teremti meg oly módon, hogy közben igazodik a hazai keretekhez is. Megközelítőleg száz normatív eltérő szabályozású közösségi támogatással - benne a sajátos jellegű intervencióval, export-import szabályozással -, a strukturális alapokból finanszírozott pályázatos támogatásokkal, SAPARD-pályázatos támogatásokkal, hazai támogatásokkal foglalkozik.

A jelen törvényjavaslat olyan eljárást fektet le, amely egyaránt biztosítja a hivatalnak a támogatások felhasználásának ellenőrzéséhez fűződő jogosultságát és az ügyfelek védelmét. Kijelenthetjük, hogy ezt betartva a támogatások biztonságosan eljutnak a kedvezményezettekhez, ott maximális módon hasznosulnak, és hazánknak minden bizonnyal nem kell majd támogatási összegeket visszafizetni. Szeretném megjegyezni magam is egy vállalkozás tisztségviselőjeként, hogy nem szabad alábecsülni-lebecsülni a mezőgazdasági vállalkozásokat, azok már régóta tudatosan készülnek az uniós csatlakozásra, és kémlelik, figyelik az interneten és különböző kiadványokban, hogy hogyan kell értelmezni a jogszabályokat, hogyan lehet a forrásokhoz hozzájutni, hiszen az elmúlt évek szabályozása sem volt olyan egyszerű. Tehát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal működése elválaszthatatlan a támogatást igénybe vevő kedvezményezettektől, a magyar gazdáktól.

A támogatások jelentős része pályázati formában jut el hozzánk. A hatékony és ellenőrzött támogatás feltétele a megfelelő minőségű és mennyiségű pályázati anyag benyújtása. Mint szóltam róla, ebben van már tapasztalatunk. Ismeretes, hogy a piaci versenyben nem elegendő a javakat megtermelni, hanem azok piacra jutását, marketingjét is eredményesen kell végezni.

Egy lépéssel továbbmenve elmondható, hogy napjainkban a versenyképesség megőrzéséhez a mezőgazdasági termelőknek mindezeken túl arra is szükségük van, hogy a pályázatok által nyújtott lehetőségeket maximálisan kihasználják, és így a támogatások minden fillére a megfelelő helyre kerüljön.

A pályázókon túl az államigazgatástól is újfajta gondolkodást kíván ez a törvény. A delegálás intézménye olyan rugalmas, hatékony intézményi kapcsolat lehetőségét teremti meg, amelynek segítségével gyorsan lehet alkalmazkodni a gazdaság, a társadalom által támasztott követelményekhez. A jelen törvényjavaslat ehhez a kitűzött célhoz olyan eszközöket biztosít, ami az ország minden gazdálkodójának megelégedésére az uniós keretek maximális és hatékony felhasználását segíti elő.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül úgy gondolom, hogy a benyújtott törvény jól szolgálja a kitűzött célt, vagyis azt, hogy a gazdálkodók a rendelkezésükre bocsátott forrásokat tényleg minél jobban, maximálisan kihasználják. Úgy gondolom, s még egyszer szeretném hangsúlyozni - főként a pályázatos lehetőségre utalok -, nagyon fontos az, hogy minél több forrást tudjunk a gazdálkodóknak, a vállalkozásoknak biztosítani. Ehhez a gazdálkodók tudatos felkészítésére van szükség. Egyébként - mint már utaltam rá - a gazdálkodók és a vállalkozások maguk is készülnek erre.

Nem akarok abba a polémiába belefolyni, hogy komplex törvény kellett volna-e vagy kormányrendelet és a törvénnyel kiegészíteni, rásegíteni, de ha kicsit időzavarba is kerültünk, most már az a parlament, a kormányzat felelőssége, hogy az intézmény minél előbb működjön, ehhez a jogszabályokat megteremtsük. A fő célkitűzés az, hogy a vállalkozások, a mezőgazdasági termelők, a gazdálkodók az Unió által biztosított kereteket, lehetőségeket maximálisan ki tudják használni. Én ahhoz kérem a tisztelt parlament támogatását, hogy a törvény a szükséges módosításokkal ennek a célnak minél előbb megfeleljen.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 

ELNÖK: Két percre megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak.

 

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Karakas képviselő úrnak szeretném felolvasni, hogy mit mondtam el, és akkor meg fogja érteni, hogy nem vagyok ellentmondásban Szabó képviselőtársammal.

“A törvény címét illetően a kitűzött elvet nem sikerült megvalósítani, legalábbis azok szerint az értelmiségiek szerint, akiknek véleményezés végett megmutattam a törvénytervezet címét. Egybehangzó állításuk szerint ilyen konfúzus, nyakatekert, egyszersmind körmönfont megfogalmazás az ötvenes évek gumitörvényei hátsó szándékainak leplezésére emlékeztetik őket.ö

Gondolom, már megérti képviselőtársam is, hogy nem arról van szó, amit ön mondott az előbb.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Medgyasszay László képviselő úré a szó.

 

DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal összefüggésben az európai mezőgazdasági orientációs és garanciaalap - EMOGA - hazai működtetésével, intézményrendszer-fejlesztésével és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal létrehozásával kapcsolatosan szeretnék néhány alapvetést tenni. Amit elmondok, az önök számára valószínűleg nem lesz új, de megteszem már csak azért is, hogy jegyzőkönyv is rögzítse a Magyar Demokrata Fórum álláspontjának okait, alapjait.

Az EMOGA két részlegének, alapjának, a garanciaszekciónak és az orientációs szekciónak egymástól teljesen eltérő az EU által előírt működési, illetve kifizetési rendje. Mint tudjuk, a garanciaszekció pénzalapjából történik a különböző piaci jellegű támogatások, valamint a közvetlen termelői jövedelemkiegészítő támogatások finanszírozása. Ezek a támogatások túlnyomórészt normatív jellegűek. Ezen kívül a garanciaszekció pénzalapjából történik az úgynevezett kísérő intézkedések finanszírozása is. A garanciaszekció esetében az EU-rendeleteknek megfelelően létrehozandó úgynevezett kifizető ügynökség kialakítását az EU szigorúan megköveteli, illetve ellenőrzi az akkreditációs eljárás keretében. Az EU által elismert, akkreditált kifizető ügynökségek tulajdonképpen uniós intézmények - ez lényeges -, amelyek az Európai Bizottságnak felelősek, annak tartoznak beszámolási kötelezettséggel a részletes előírásoknak megfelelően, működésüket az EU folyamatosan felügyeli és ellenőrzi, szükség esetén kezdeményezi az akkreditáció visszavonását, illetve az eljárásrendek továbbfejlesztését, szigorítását.

Az orientációs szekció pénzügyi alapja a garanciaszekciótól teljesen eltérő módon működik. Az innen finanszírozandó támogatások kezelése, kifizetése egészen másképpen, mégpedig a strukturális alapokra általánosan előírt jogszabályok szerint kell hogy történjen. Az orientációs szekció esetében nincsenek olyan szigorú előírások, illetve az EU nem ad részletes végrehajtási szabályokat, hanem a pályáztatási rendszer megszervezését, intézményi hátterének kialakítását rábízza a tagországok kormányaira. Ez azt jelenti, hogy az orientációs szekció által nyújtott támogatások működtetésére az EU nem írja elő külön uniós intézmény létrehozását.

Összefoglalva: Magyarország EU-csatlakozása kapcsán az EU-s mezőgazdasági támogatások igénybevétele szempontjából intézményi elvárásként az EU csak és kizárólag egy úgynevezett kifizető ügynökség létrehozását írja elő az EMOGA garanciaszekció működtetése terén.

Nálunk a kormány 2041/2003. számú határozata a kifizető ügynökség hazai kialakításának feladatairól rendelkezik, és jelzi, hogy az új szervezet a garanciaszekció hazai működtetése mellett ellátná az orientációs szekcióval kapcsolatos feladatokat is. Ez van a kormányrendeletben, és így is történnek a dolgok. A 81/2003. számú kormányrendelet már megnevezi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, annak felállításáról rendelkezik oly módon, hogy annak hatáskörébe utalja mind az EMOGA garancia-, mind pedig orientációs szekciójával kapcsolatos feladatok ellátását.

Ezen túlmenően még egy strukturális alap, a halászati orientáció pénzügyi eszközei - rövidítve HOPE - elnevezésű alap kezelését is, annak ellenére - ismétlem -, hogy a két utóbbi alap működtetésére az EU nem írja elő a jelenlegi földművelésügyi szakigazgatási intézményrendszertől eltérő új uniós előírások szerint működő intézmény kialakítását.

 

(21.40)

 

Ezek szerint lehetőség lett volna vagy lenne arra is, hogy az EMOGA orientációs szekciója, illetve a HOPE működtetésével összefüggő feladatokat ne az újonnan létrehozandó MVH, hanem a jelenlegi, megfelelően működő szakigazgatási intézményrendszer lássa el. Ez a megoldás semmilyen téren nem ellenkezik az EU elvárásaival, sőt teljes mértékben megegyezik a jelenlegi EU-tagországok általános gyakorlatával.

Melyik ez a jelenleg megfelelően működő szakigazgatási intézményrendszer? Kézenfekvő: az FVM megyei FM-hivatalainak és a falugazdász-hálózatnak a rendszere. Mint tudjuk, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei földművelési hivatalai az 1991. évi VII. törvény által létrehozott államigazgatási szervek, amelyeket a mező-, vad- és halgazdasági területi szakigazgatási feladatok végrehajtására létesítettek. Így ellátják az FVM egyéb szakigazgatási és szakhatósági területi szerveinek koordinációját is, és - ami nem utolsó - a kormány agrárpolitikájának érvényesítését is elvégzik a maguk sajátos eszközeivel.

A megyei FM-hivatalok intézményhálózata az egész országot lefedi, megyei, kistérségi és települési szinten, EU területi nómenklatúra szerint NUTS 3., 4. és 5. szinten. A 19 megyeszékhelyen működő FM-hivatalokban, valamint a 135 falugazdász területközpontban kizárólag köztisztviselők dolgoznak. A településeken, az 5. szinten dolgozó falugazdászok kétharmad része köztisztviselő, egyharmad része vállalkozó - volt. Megjegyzem, hogy a vállalkozó falugazdászok köztisztviselővé történő átminősítésével minden előző kormány évek óta adós volt. Jelenleg ezen vállalkozó falugazdászok leépítése folyik, pedig a nem köztisztviselő falugazdászok átminősítésével a teljes létszám alkalmas, illetve képes lenne a hazai szakigazgatási és szakhatósági feladatok ellátásán túl az EU-s feladatok ellátásában való szükség szerinti közreműködésre is. További létszámbővítésre ezen a területen tehát nem lett volna szükség.

Az FM-hivatalok szervezeti struktúrája lehetővé teszi az EU által előírt, úgynevezett négy szem elvének alkalmazását, valamint az összeférhetetlenség elkerülésének, illetve a támogatási kérelmek, pályázatok befogadásával, bírálatával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellenőrzésének biztosítását is, természetesen megfelelő igényeket kielégítő átszervezéssel.

Tehát a jelenlegi intézményrendszer alkalmas a SAPARD és az EMOGA garanciaszekció kivételével valamennyi egyéb uniós, továbbá a lehetséges nemzeti támogatások lebonyolítására. Természetesen emellett továbbra is eleget tudna tenni annak a sokrétű agrárpolitikai, stratégiai és közigazgatási, valamint vidékfejlesztési feladatnak, azaz ezek egy részének - most a vidékfejlesztésre gondolok -, amelyek továbbra is, az uniós tagságunk mellett is megmaradnak kötelező nemzeti feladatnak. E mellett az intézményrendszer mellett lehetne véleményünk szerint az MVM egy kisebb, hatékony, akkreditált intézmény, amely kizárólag azzal foglalkozik, ami a nevében is benne van: kifizető ügynökség. Ezzel szemben mi történik? Létrejön egy mamutintézet, miközben a meglévő gyengítése és szétszedése folyik. A megyei FM-hivatalokból a tíz legjobb szakembert fogják minden megyéből átvinni az új hivatalba. Erről ma azonnali kérdésben is szót ejtettem. De az is elképzelhető a rossz nyelvek szerint, hogy az FM-hivatalok végső megszüntetése a cél, hiszen ma mondta itt miniszter úr, többször is hallottam, hogy nem vagyunk olyan gazdagok, hogy két intézményt működtessünk egymás mellett. Akkor ezek szerint megszűnik az FM-hivatalok rendszere? (Dr. Szanyi Tibor: Majd.) Ki veszi át a szerepüket?

Ez a törvényjavaslat, hogy azért erről is szóljak valamit, aggodalomra ad okot. Nem határozza meg, ha már a törvényjavaslatnál vagyunk, az elvi alapvetéseken túl, hogy az MVM mint új intézmény feladata és a még megmaradó FM-hivatalok között milyen munkamegosztás lesz. Milyen lesz a feladatmegosztás? Nem lenne célszerű, ha ez a kifizető ügynökség ágazati szakmai feladatokat is ellátna.

A törvényjavaslat túl általános. Például értelmezés kérdése, hogy az agrár- és vidékfejlesztési tervből, vidékfejlesztési operatív programból milyen mértékben melyik intézmény részesül. Mi a lényeges különbség? Az MVH nem közvetlen FVM-irányítású. Közvetett, hiszen operatívan nem irányítja a minisztérium, hanem a vezető kinevezésén keresztül. Ha az MVH átveszi az FVM szerepét, a minisztérium önmagát gyengíti, végül is talán önmagát semmisíti meg? (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.)

Egy pillanat türelmet, két mondatot szeretnék még befejezésül. Reális ez a veszély, erre utal a törvényjavaslat 2. és 34. §-a; nem tudom már részletezni, esetleg majd kétpercesben. És végül a gondunk az, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor olyan intézmény lesz a magyar közigazgatás gerince, amely közvetlenül Brüsszelből kapja az utasításokat, áttételesen az FVM-től, és ebben az esetben kicsúszik a magyar nemzeti agrárstratégia magyar kézből.

Ilyen alapvetések mellett ezért nem tudjuk elfogadni ezt a törvényjavaslatot. Maga az eljárási rend jogtechnikailag, ami le van írva benne, jogászi kérdés, az ezzel kapcsolatos esetleges pontosításokat majd a részletes vita során tesszük meg.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra, illetve magára a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

 

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes agrártárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az önálló indítványt T/4060. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4060/1., 3. és 4. számokon kapták kézhez a képviselők.

Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, az ajánlás szerinti 10-10 perces időkeretben. Megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőknek, először Gőgös Zoltán képviselő úrnak, MSZP-frakció.

 

(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 




Felszólalások:   252   252-278   278-290      Ülésnap adatai