Felszólalás adatai

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország gazdasági fejlődését alapjaiban érintő, különösen nagy jelentőségű kérdésről dönt az Országgyűlés, amikor az előttünk fekvő határozati javaslatot tárgyalja. Ez a határozati javaslat ugyanis rövidsége ellenére hazánk hosszú távú, biztonságos, környezetkímélő és gazdaságos energiaellátásnak a biztosítéka lehet.

Egy ilyen súlyú nemzetgazdasági döntés meghozatala során pedig a döntéshozóknak, azaz nekünk különös körültekintéssel kell eljárnunk, és olyan felelős döntést kell hoznunk, amelynek kedvező hatásai a következő évtizedekben is érezhetőek lesznek. A határozati javaslatról elmondható, hogy az hosszú évek előkészítő munkájának eredménye, amelynek során széles körű szakmai viták és társadalmi egyeztetések történtek. Az egyeztetések alapján kialakított álláspontot foglalja magába tehát ez a javaslat, és ennek jóváhagyásáról, illetve megerősítéséről kell nekünk itt a parlamentben határozni.

Vizsgáljuk meg azonban részletesen, tisztelt képviselőtársaim, hogy melyek azok a kérdések, amelyekről döntenünk kell a javaslat alapján. A határozati javaslat alapján két, egymással összefüggő tárgyban kell állást foglalnunk: egyrészt a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása tárgyában, másfelől pedig az atomerőműben termelődő kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítésével kapcsolatban egy előzetes, elvi hozzájárulás megadásának a tárgyában. A Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is egyaránt nagy jelentőséggel bír, ezért e tárgyban szükséges dönteni, mert a XX. század legnagyobb magyarországi beruházásának, vagyis a Paksi Atomerőműnek az elsődleges, 30 évesre tervezett üzemeltetés időtartamából már csaknem 20 év eltelt. A további működést megalapozó döntéseket azonban, tekintettel a technológia bonyolultságára, valamint a gondos és szakszerű hatósági engedélyezési folyamat időigényére, most kell meghozni.

A Paksi Atomerőmű életkorával, állapotával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy egyáltalán nem tekinthető öregnek vagy elavultnak. Életkora alapján az érett férfikor éveiben jár, állapota pedig megfelel a hasonlóan korszerű amerikai, finn, francia atomerőművek állapotának. Több vizsgálat és tanulmány igazolta, hogy a létesítésekor tervezett 30 éves üzemidőn túl még 20 évig biztonsággal üzemben tartható. Az üzemidő-hosszabbításnak műszaki-biztonsági korlátja nincs, gazdaságilag pedig egyértelműen előnyös. Fontos még egyszer hangsúlyozni tehát, hogy a Paksi Atomerőmű az előzetes felmérések és a nyugat-európai tapasztalatok alapján tervezett üzemidejének lejárta után is biztonságosan üzemeltethető.

Az egyeztetési folyamat és a vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidő-meghosszabbításának jelenleg nincs reális alternatívája. A hazai villamosenergia-termelés mintegy 40 százalékát az erőmű biztosítja, ezért alapvető jelentősége van a hazai villamosenergia-ellátásban. Jelenleg 8 forint 62 fillérért állítja elő, hazai viszonyok között legolcsóbban a villamos energiát, folyamatosan, kiszámíthatóan és biztonságosan termel, miközben nem bocsát ki légszennyező, káros anyagokat.

A Paksi Atomerőmű által termelt villamos energia a közüzemi villamosenergia-ellátás körében kerül felhasználásra, így hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi magyar állampolgár biztonságosan és megfelelő árszínvonalon jusson hozzá háztartásában a szükséges villamos energiához. A nukleáris fűtőanyag felhasználásával termelt villamos energia árát ugyanakkor nem befolyásolja a hagyományos energiahordozók, így a kőolaj és a földgáz napjainkban is tapasztalható piaci árának az emelkedése.

Ugyancsak fontos kiemelni, hogy a Paksi Atomerőmű, valamint a nukleáris energia felhasználásával történő villamosenergia-termelés társadalmi elfogadottsága és támogatása hazánkban tartósan 70 százalék fölött van. A Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása mellett szól az a gazdasági érv is, amely szerint az üzemidő-meghosszabbítás teljes egészében a Paksi Atomerőmű által megtermelt, saját fejlesztési forrásokból fedezhető. Más, fosszilis energia-üzemanyagot felhasználó erőmű létesítésének a költsége ennek több mint háromszorosa lenne. Amennyiben a tervezett üzemidő-meghosszabbítás mellett határozunk, a meghosszabbított üzemidő alatt a magyar állam mint tulajdonos több mint 550 milliárd forint osztalékképződéssel számolhat, amely a befektetett tőkének több mint a négyszerese.

Az üzemidő-meghosszabbításról szóló döntés meghozatala előtt érdemes megvizsgálni annak a lehetőségét is, hogy milyen következményekkel járna az erőmű kiesése a magyarországi villamosenergia-termelésből. Amennyiben az erőmű befejezné működését, akkor a kieső 40 százalék kapacitást importból kellene pótolni, vagy más tüzelőanyag felhasználásával kellene a villamosenergia-termelést megoldani. Amennyiben az erőmű kapacitását importenergiából vagy kevésbé szabályozható, megújuló energiaforrást felhasználó erőművek létesítéséből kellene fedezni, jelentősen megnőne az ellátási zavar kockázata, és jelentősen emelkedne a villamos energia ára. A kieső kapacitás fedezésére új erőművek létesítése ugyanakkor lényegesen drágább megoldás lenne, a fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó erőművek létesítése pedig jelentős mértékben, közel 40 százalékkal növelné a levegőbe kibocsátott káros anyagok mennyiségét.

A szóba jöhető más energiaforrások egyike sem versenyképes tehát a nukleáris energia árával. Ha megújuló energiával vagy a fosszilis energiával próbálkoznánk meg helyettesíteni a Paksi Atomerőmű termelését, a lakosság még drágább áramárra számíthatna, jelentősen nőne a légszennyezettség, veszélybe kerülhetne az energiaellátás biztonsága, mindez pedig hátráltatná Magyarország gazdasági fejlődését.

(22.10)

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt előnyös. Az ilyen döntés hozzájárul ahhoz, hogy egy erős nemzeti energiaipari vállalat, illetve vállalatcsoport működjön Magyarország hosszú távra szóló, kiszámítható, biztonságos és gazdaságos energiaszükségletének biztosítása érdekében.

A határozati javaslat másik, az előbbivel összefüggő része a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolására alkalmas létesítmény létrehozásával kapcsolatos elvi hozzájárulásra vonatkozik. A Paksi Atomerőmű működése ugyanis elképzelhetetlen kis-közepes aktivitású atomerőművi hulladéktároló létesítése nélkül, ezért erről a kérdésről is határoznunk kell. Jelenleg a Paksi Atomerőműben a kis és közepes aktivitású hulladékokat Pakson, átmeneti tárolóban helyezték el, és a tároló kapacitása csak 2008-ig elegendő. Végleges elhelyezési lehetőség hiányában új átmeneti tárolót kell létesíteni.

A probléma megoldásának keresése több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött, most pedig a megoldás megvalósításának lehetőségéről kell határoznunk. A földtani kutatások és vizsgálatok során ugyanis Bátaapáti térségében van arra lehetőség, hogy új tároló kerüljön kialakításra. A helyszín megválasztásában a műszaki-geológiai vizsgálatokon túl fontos szempont volt, hogy a helyi lakosság messzemenő tájékoztatást kapjon a tervezés során. Ennek eredménye, hogy a véleménynyilvánító népszavazás során a szavazásra jogosultak csaknem háromnegyede igennel szavazott a tároló létesítésére. További lépések és feladatok elvégzése az atomtörvény alapján azonban csak az Országgyűlés elvi hozzájárulása alapján kezdhető meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő 17395. számú határozati javaslatot a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja a lakosságot és az egész nemzetgazdaságot közvetlenül érintő, alapvető jelentőségű határozati javaslatnak tartja, és annak elfogadását javasolja. Kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy ennek a sokéves felmérőmunka lezárását és többéves megvalósítási folyamat kezdetét jelentő határozati javaslatnak a támogatásával segítse elő ezen gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból jelentős feladatok megvalósítását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)