Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vitában való megszólalási bátorságom itt már persze gyérebb, mint az előző napirendi pontokkal kapcsolatban, de nagyon fontos javaslat az, amely előttünk fekszik. Ez az országgyűlési határozati javaslat két részből áll.

Az első részben a kormány a kis és közepes aktivitású atomerőművi radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulását kéri az Országgyűléstől. A határozati javaslat másik része a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló tájékoztatás tudomásul vételét kéri önöktől.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény az alapelvek között fogalmazza meg, hogy az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell a keletkező radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezését oly módon, hogy az ne veszélyeztesse az emberi egészséget és a környezetet. A törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerint a radioaktívhulladék-tároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges. Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulásának elsősorban annak mérlegelésén kell alapulnia, hogy az atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezését szolgáló javasolt létesítmény megépítése a társadalom érdekét szolgálja-e vagy sem. Az atomerőmű meglévő, működő létesítmény, így radioaktív hulladékainak elhelyezését mindenképpen meg kell oldani, és az atomtörvény értelmében a megoldás annak a generációnak a feladata, amelyik a nukleáris villamosenergia-termelés előnyeit élvezi.

Amikor 1993-ban kormányzati kezdeményezésre tárcaközi kutatási program indult az atomerőművi eredetű radioaktív hulladékok kezelésének és elhelyezésének megoldására, a program elindítói tisztában voltak azzal, hogy a kutatások megkezdése elengedhetetlen szükségszerűség, hiszen a más eredetű radioaktív hulladékok tárolására korábban létrehozott püspökszilágyi tároló földrajzi és földtani okokból nem bővíthető olyan mértékben, hogy befogadja az atomerőműben keletkező valamennyi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot. Hosszú távú megoldásként nem jöhet számításba az atomerőmű területén történő tárolás sem, egyrészt azért, mert a területet földtani tulajdonságai nem teszik alkalmassá tároló építésére, másrészt azért, mert a tároló élettartama sokszorosa az atomerőmű élettartamának.

A kutatási program keretében elért eredményeket szakmai fórumok és az illetékes hatóságok folyamatosan értékelték. Nemzetközi szakértői felülvizsgálat is alátámasztotta, hogy a kutatások megfeleltek a telephely-kiválasztás világszerte elfogadott gyakorlatának. A nemzetközi felülvizsgálatnak különösen nagy jelentőséget ad, hogy az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését számos országban megoldották. A tapasztalatok átvétele sokat segített a magyarországi munkálatok irányításában is. Talán elég a környezetvédelemben élen járó Svédország vagy Finnország példájára utalnom.

Az éveken át nagy körültekintéssel és szakmai alapossággal végzett kutatások alapján a Magyar Geológiai Szolgálat 2003 decemberében jogerőre emelkedett határozata megállapította, hogy a Bátaapáti közigazgatási területén fekvő telephely, minden feltételt figyelembe véve, alkalmas arra, hogy ott biztonságos tároló létesüljön. A tároló szükséges kapacitását az atomerőmű tervezett üzemidejének és a leszerelés során keletkező hulladék mennyiségének figyelembevételével állapították meg, de a telephely kiválasztásánál a bővítési lehetőség fontos szempont volt, így az üzemidő meghosszabbítása miatt keletkező többlet hulladékmennyiség is elhelyezhető lesz a tárolóban.

A vizsgálatok mindvégig teljes nyilvánossággal, a sajtó, a média széles körű tájékoztatása mellett folytak. Bátaapáti lakossága mindvégig korrekt tájékoztatást kapott a kutatások menetéről és eredményeiről. Bátaapáti környezetében nyolc önkormányzat alakította meg a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulást - a TETT rövidítéssel lehet illetni -, amelynek keretében folyamatosan tájékoztatják a térség lakosságát az ott folyó munkálatokról.

(21.40)

Jórészt ennek a folyamatos kapcsolattartásnak köszönhető, hogy 2005. július 10-én a helyi népszavazáson Bátaapáti szavazópolgárainak több mint 75 százaléka vett részt, és a szavazók több mint 90 százalékos többséggel támogatták a tároló megépítését. A népszavazás után a TETT-ben részt vevő többi önkormányzat határozatot fogadott el, amellyel támogatja a hulladéktároló megépítését. Az elvégzett munkálatok a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése terén most elérték azt a stádiumot, hogy az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulásának megkérése aktuálissá vált.

Az első téma zárásaként arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása egy hosszú folyamat igen jelentős állomása, de nem lezárása. Az előzetes elvi hozzájárulás birtokában indulhat el a jogszabályok szerinti hatósági engedélyezési folyamat. Az engedélyező hatóságoknak - éppen az atomtörvény 4. §-ának (2) bekezdése szerint - az alkalmazás biztonságát kell legfőbb szempontként érvényesíteniük. A környezet védelmének szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek megfelelő közmeghallgatást is meg kell majd tartani.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország gazdasági fejlődésének fontos feltétele a biztonságos, környezetkímélő és gazdaságos energiaellátás, ezen belül kitüntetett szerepe van a villamosenergia-ellátásnak. Ma a magyar villamosenergia-termelés szerkezete kiegyensúlyozott, az ellátás zavartalan, a villamos energia ára nem korlátozza a gazdasági fejlődést, s a rendszer lehetővé teszi a kiotói kötelezettségek teljesítését.

Ebben a szerkezetben mindhárom alapkövetelményt tekintve meghatározóan pozitív szerepe van a Paksi Atomerőműnek. A Paksi Atomerőmű ma hazánk legolcsóbban termelő, a hazai termelés csaknem 40 százalékát adó, a közüzemi ellátást meghatározó kapacitás. Az atomerőmű versenyképes, s ez a versenyképesség hosszú távon is fenntartható. A Paksi Atomerőmű mintegy 40 százalék szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását teszi lehetővé a villamosenergia-termelés területén. A kiotói és a Kiotó utáni környezetvédelmi követelmények teljesítése, a primer energiahordozók importforrásainak diverzitása és az ellátás biztonsága, illetve az olcsó villamosenergia-ellátás tekintetében igen kedvezőtlen változást hozna, ha 2012-2017 között, a tervezett üzemidő lejártával a Paksi Atomerőmű blokkjait leállítanánk.

Hasonlóan a legtöbb, atomerőművet üzemeltető fejlett országhoz, az a célunk, hogy a Paksi Atomerőművet a tervezett üzemidőt követően további húsz évig biztonságosan üzemben tartsuk. Az atomerőmű leállításával az egyoldalú energiaimport-függőség az atomerőmű kiesett termelésének arányában növekedne. A Paksi Atomerőművel elért szén-dioxid-kibocsátási megtakarítás az elkövetkező évtizedekben más technológia bevezetésével nem érhető el, még a megújuló források felhasználásának maximális támogatása mellett sem. Az atomerőmű leállításával és kiváltásával legalább 20 százalékkal nőne hazánkban a villamosenergia-termelés átlagára. A Paksi Atomerőművet kiváltó kapacitás létesítésére belső forrásokkal nem rendelkezünk, s nem létezik ilyen befektetői szándék sem.

Vizsgálatok igazolják, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidejét biztonságosan meg lehet hosszabbítani további húsz évvel. A Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény értelmében engedélyköteles, amelynek részletes szabályait az atomtörvény vonatkozó végrehajtási rendelete tartalmazza. Az engedélyező hatóságoknak ez esetben is - az atomtörvény már hivatkozott pontja szerint - az alkalmazás biztonságát kell legfőbb szempontként érvényesíteniük.

Az üzemidő-hosszabbítás nem igényel sem állami pénzeszközöket, sem garanciákat. Az elemzések szerint az üzemidő-hosszabbítás egyértelműen racionális gazdasági döntés. Az atomerőmű üzemeltetése nem függetleníthető a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék elhelyezésének problémájától, amelynek megoldása állami feladat, ezért került az üzemidő meghosszabbításáról szóló tájékoztató a kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának létesítését elindító határozati javaslat mellé.

Bár az üzemidő-meghosszabbításhoz nem kell az Országgyűlés előzetes hozzájárulása, az ügy stratégiai fontosságára és a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolójával való összefüggésére tekintettel célszerűnek tartottuk tájékoztatni az Országgyűlést, és kérni ebben a kérdésben is az önök állásfoglalását. Az Országgyűlés gazdasági bizottságában mint főbizottságban mind a kormányoldal, mind az ellenzék egyhangúlag támogatta az előterjesztést, amely a környezetvédelmi bizottságban is nagy többségű támogatást kapott.

Tisztelt Országgyűlés! Egy sokéves felmérő munka lezárásának és egy ugyancsak többéves megvalósítási folyamatnak a határpontján kérem, hogy előzetes elvi hozzájárulásukkal támogassák a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését megkezdő munkák megindítását. Kérem továbbá, hogy fogadják el az ország villamosenergia-ellátásában stratégiai fontosságú Paksi Atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbításáról szóló tájékoztatást.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)