Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Megint nekem jutott a nem hálás feladat. Kérem, higgyék el, kedves kollégák - függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy nem kormánypárti képviselőkről van szó -, nem szívesen szállok vitába olyankor, amikor a dolog érdemével részben egyet tudunk érteni, a megvalósítás módjával azonban nem. Ez nekem se jelent örömet, ám ez a szakmai feladatom és kötelezettségem, de úgy gondolom, hogy fontos kötelezettségem.

Az önálló képviselői indítvány a közbeszerzési törvény módosítására irányul, és célja - a törvényjavaslat indokolása szerint - az államháztartásról szóló törvény és a közbeszerzési törvény szabályai közötti kollízió, valamint a közbeszerzési törvénynek az ingatlancsere esetén előálló belső ellentmondásának a feloldása, ahogy azt hallhattuk is. Ennek érdekében a törvényjavaslat a közbeszerzési törvény nemzeti értékhatárokat elérő értékű eljárási rendjében, vagyis az úgynevezett nemzeti eljárási rezsimben kivenné a beszerzési tárgyak köréből az ingatlan tulajdonjogának vagy a használatára, illetve hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzését, amely jelenleg a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik.

Röviden a törvényjavaslat arra irányul, hogy valamennyi ingatlanbeszerzést kivonjon a közbeszerzési törvény hatálya alól. A képviselői önálló indítvány által jelzett jogalkalmazási probléma ugyan valóban létezik - ennyiben mindenképpen egyetértünk -, ugyanakkor a javasolt megoldást szakmailag nem tartjuk elfogadhatónak. A törvényjavaslat indokolása szerint a javaslat mellett szól az a tény is, hogy a közösségi közbeszerzési irányelvek hatálya nem terjed ki az ingatlanbeszerzésekre. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy jóllehet a közösségi közbeszerzési jog valóban nem vonta az irányelvek hatálya alá az ingatlanbeszerzéseket, ez önmagában még nem zárja ki azt, hogy a hazai közbeszerzési jog közbeszerzési kötelezettséget írjon elő az ingatlanok beszerzése tekintetében.

Megemlítendő az is, hogy az ingatlanbeszerzéseket már a régi közbeszerzési törvény is hatálya alá vonta, vagyis a követelmény nem az új közbeszerzési törvény által bevezetett újdonságként jelent meg.

Az ingatlanbeszerzések közbeszerzési eljárás alá vonását a beszerzések viszonylag nagy értéke indokolja és az, hogy a közpénzfelhasználás nyilvánosságával, átláthatóságával kapcsolatos követelmények az ingatlanra vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban is érvényre juttathatók legyenek.

Fontos tényező az is, hogy a javaslat kodifikációs szempontból nem megfelelő, tehát elfogadása problémákat okozna a jogalkalmazásban.

A törvényjavaslat - engedjék meg, hogy az idő kímélése szempontjából ezzel a rövidítéssel éljek - a Kbt. 242. §-át és 257. §-át is úgy kívánja módosítani, hogy az adott paragrafusból kivesz egy bekezdést, amelynek helyére változatlan szöveggel az eredetileg sorrendben utána következő bekezdést lépteti. Ez a fajta helytelen megoldás azt a problémát okozza, hogy ugyanaz a rendelkezés változatlan tartalommal a jogszabály különböző helyein jelenik meg, ráadásul a javaslat által átszámozandó egyik bekezdésre, a szolgáltatási koncesszió fogalmára a Kbt. több más paragrafusa is hivatkozik. Ezeket a hivatkozásokat a javaslat a megváltozott számozásra tekintettel nem igazítja ki, ami egy ilyen nagy terjedelmű törvény esetében rendkívül káros, hiszen jogalkalmazói bizonytalansághoz és értelmezési problémákhoz vezet.

Szintén súlyos problémát okoz, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében nem lenne meghatározva az árubeszerzés fogalma, mivel a fogalom meghatározására szolgáló visszautalást a törvényjavaslat egyszerűen nem tartalmazza.

A napokban kerül az Országgyűlés elé a közbeszerzési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amely egyrészről az új közösségi közbeszerzési irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésére, másrészről a közbeszerzési törvény hatálybalépése óta eltelt gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges kiigazítások elvégzésére irányul. A közbeszerzési törvény felülvizsgálata során a jogszabály-előkészítő igazságügyi tárca észlelte a képviselői önálló indítvány által kezelni kívánt problémát, és az elkészült törvényjavaslatban az ingatlancsere, illetve az államháztartási törvény és a közbeszerzési törvény közötti ellentmondás feloldására is tesz javaslatot. A benyújtandó törvényjavaslat azonban nem általában venné ki a közbeszerzési törvény hatálya alól az ingatlanbeszerzéseket, hanem kifejezetten csak azokat, amelyek esetében nehézségekbe ütközik a közbeszerzési törvény alkalmazása.

A jogszabály-módosítás előkészítésébe bevont Közbeszerzések Tanácsa, illetve Állami Számvevőszék csak ezt a megoldást tartotta elfogadhatónak - alternatív javaslatot előállítottunk -, tekintettel arra, hogy kizárólag ilyen módon biztosítható ezen nagy értékű beszerzéseknél az átláthatósági, nyilvánossági követelmények érvényre juttatása, a verseny biztosítása és az esetleges korrupciós lehetőségek visszaszorítása. Hangsúlyozandó, hogy a benyújtandó törvényjavaslat a képviselői önálló indítvány által kezelni kívánt problémát ugyanakkor teljes mértékben orvosolja a mi véleményünk szerint.

Annak érdekében, hogy a jogbiztonság elvére tekintettel is elkerüljük a közbeszerzési törvény rövid időn belüli többszöri módosítását, célszerűnek és indokoltnak tartjuk a kormány által benyújtandó törvényjavaslat keretében rendezni azt a problémát, amit egyébként tényleg joggal vetett fel a képviselő asszony. Erre tekintettel is tisztelettel szeretném kérni, hogy a kormány által benyújtott javaslatot támogassák, önök pedig vonják vissza a javaslatukat. Köszönöm szépen, elnök úr.