Felszólalás adatai

DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő két törvényjavaslat ugyanazokat a törvényeket módosítja, de szabályozási céljuk különböző. Mivel az egész világon, különösen Európában előtérbe került az integrált környezet ügye, ez maga után vonta számos országban az állami irányítás és a hatósági szervezetrendszer átalakítását. Ez történt Magyarországon is. Ennek érdekében ennek az esztendőnek az elején, január 1-jével a kormány létrehozta az egységes zöldhatóságokat, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség néven. E szervezetek megalakulása, alapvetően a névváltoztatás, illetve egyes hatáskörök megszűnése miatt szükségessé teszi, hogy egyes törvényeket módosítsunk, azokat, amelyek a jogelőd szervezetek részére a keletkezésük idején feladat- és hatásköröket állapítottak meg. Az önök előtt lévő T/17643. számú törvényjavaslat ennek a szabályozási célnak kíván eleget tenni.

A másik törvényjavaslat, a T/17644. számú, az Európai Parlament és Tanács egyes környezetvédelmi tárgyú, úgynevezett jogi aktusainak hazai jogba való átültetését célozza. A törvényjavaslatok vitájának befejeztekor engedjék meg, hogy megköszönjem a kijelölt bizottságok munkáját, valamint azt, hogy a képviselő hölgyek és urak konstruktív módosító javaslatokat tettek, és ezzel hozzájárultak a kitűzött szabályozási célok megvalósulásához.

Tisztelt Országgyűlés! A T/17643. számú, a feladat- és hatásköröket megállapító törvények módosításáról szóló törvényjavaslatok közel 20 törvény módosítását tartalmazzák. Ezek zöme az eljáró szerv nevének megváltoztatásáról, illetve egyes hatósági, szakhatósági hatáskörök megszüntetéséről szól. Ez a törvényjavaslat egyesíti továbbá a szabályozási felelősségi körökbe tartozó három törvénynek a felelősségbiztosítással és a biztosíték adásával kapcsolatos rendelkezéseit. Ezek a szabályok jelenleg eltérőek, bár a védett tárgy azonos. A szabályozás keretjellegű, a részletszabályokat a kormány rendeletben fogja megállapítani.

Az említett előírások egységesítésén túl néhány más típusú módosítást is tartalmaz a törvényjavaslat. Így például a jövőben a vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges kitermelés és felhasználás után nem kellene bányajáradékot fizetni. Ez a módosítás az egyik költségvetési szervtől a másikhoz utalja az ezekkel kapcsolatos pénzeszközöket.

Megemlítem még a vízkészletjárulékot, amelynek részletszabályait a költségvetési törvény melléklete helyett a jövőben a szakterületi törvény, a vízgazdálkodásról szóló fogja majd tartalmazni. A tartalmi változás jelenleg annyi, hogy 2006. január 1-jétől öntözésre, illetve halgazdálkodásra használt víz után nem kell vízkészletjárulékot fizetni. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

A törvényjavaslatot négy bizottság, köztük a környezetvédelmi - mint első helyen kijelölt bizottság - tárgyalta meg. A 89 szakaszból álló törvényjavaslathoz összesen 103 módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslat érkezett. Ebből az egyéni képviselői, illetve a bizottsági módosító javaslatok száma 76, a képviselői, illetve a bizottsági kapcsolódó módosító javaslatok száma 27. A benyújtott módosító javaslatok közül 18-nak, a kapcsolódó módosító javaslatok közül szintén 18-nak az elfogadását támogattuk. A támogatott javaslatok fogalmazásbeli pontosítások, jogtechnikai jellegű, illetve a szabályozás céljának megfelelő tartalmi módosítások. A nem támogatható javaslatok nem felelnek meg a szabályozás céljainak, vagy ellentétesek a hatályos jogszabályokkal. Az Országgyűlés kijelölt bizottságai e törvényjavaslatot támogatták.

Tisztelt Országgyűlés! A másik, a T/17644. számú törvényjavaslat az európai uniós joganyag átültetését célozza a hazai jogrendbe. 2005-ben két olyan európai parlamenti és tanácsi irányelv is hatályba lépett, amely nagyobb teret biztosít a nyilvánosságnak. A 2004/4/EK irányelv a környezeti információkhoz való hozzáférés lehetőségeit bővítette. Ennek egyik leglényegesebb eleme, hogy meghatározott információk, amelyekhez egyébként a hozzáférés megtagadható lenne, nem tarthatók vissza akkor, ha azok környezeti kibocsátással kapcsolatosak.

Az irányelv kapcsán szólnom kell a 2003/35/EK irányelvről is, amely egyes környezethasználattal járó beruházásoknak az engedélyezési eljárásában követeli meg nemcsak az érintettek, hanem mindenki tájékoztatását a beruházás engedélyezéséről vagy elutasításáról.

A törvényjavaslat az irányelvek átültetésével összefüggésben rendelkezéseket fogalmaz meg a környezet használatára vonatkozó engedélyezési eljárások egyszerűsítésére is. Tetszenek emlékezni arra, hogy milyen bonyolult és milyen sok vitát kiváltó volt néhány engedélyezési folyamat a környezetügyben, és milyen komoly gazdasági konfliktusok is keletkeztek ennek nyomán, amikor indokolatlanul hosszúra nyúlt a hatósági eljárás. A jövőben a hatásvizsgálat két szakasz helyett egy szakaszból fog állni, igaz, azt egy előzetes vizsgálat fogja megelőzni, de összességében rövidül az eljárás. Az ügyintézési határidő csökkenésével a beruházások előkészítő szakasza rövidebbé válhat.

Gyorsítja és a tervezést is olcsóbbá teszi, hogy egyes tevékenységeknél az eddigi 90 napos ügyintézési határidő helyet 45 nap alatt tudomást szerez a beruházó arról, hogy van-e hatásvizsgálati kötelezettsége. További 90 nappal csökkenhet az ügyintézési határidő, és természetesen az eljárásokkal kapcsolatos kiadások is mérséklődnek azzal, hogy a jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása estén lehetőség lesz egységes környezethasználati engedély kiadására is, a környezeti hatásvizsgálattal összevont eljárásban.

(18.40)

A szabályozás keretjellegű, a részletszabályokat a kormány fogja rendeletben megállapítani a törvény hatálybalépésével egyidejűleg.

A törvényjavaslatot három bizottság, köztük az első helyen kijelölt környezetvédelmi bizottság tárgyalta meg. A 23 szakaszból álló törvényjavaslathoz összesen 53 módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslat került benyújtásra. Ebből a képviselői, illetve a bizottsági módosító javaslatok száma 43, a képviselői, illetve a bizottsági kapcsolódó módosító javaslatok száma 10.

A benyújtott módosító javaslatok közül ötnek, a kapcsolódó módosító javaslatok közül háromnak az elfogadását támogattuk. A szavazásnál a támogatott módosító javaslatok száma több lesz. A környezetvédelmi bizottság T/17644/55. számú, nyelvhelyességi szempontú módosító javaslatát és a T/17644/58. számú szövegmódosító, koherenciazavart kiküszöbölő, valamint egy jogtechnikai jellegű kapcsolódó módosító javaslatát a bizottsági ajánlás részletekre bontva tartalmazza. Így a T/17644/59. számú ajánlásnál e két módosító javaslat esetén a támogatott indítványok száma egy-egy helyett, tizennégy, illetve három lesz.

A támogatott javaslatok fogalmazásbeli pontosítások, jogtechnikai jellegűek, illetve a szabályozás céljának megfelelő tartalmi módosítások. A nem támogatható javaslatok nem felelnek meg a szabályozásban kitűzött céloknak, vagy ellentétesek a hatályos jogszabályokkal.

Miután számszerűen ismertettem a T/17644. számú törvényjavaslattal kapcsolatban a támogatott és nem támogatott módosító javaslatokat, egy, a részletes vita során feltett kérdésre, amit Pap János képviselő úr tett fel, ezúton szeretnék válaszolni. (Zaj. - Az elnök csenget.) A kormány úgy döntött, hogy nem támogatja képviselő úrnak a törvényjavaslat 18. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (4) bekezdésének módosítására irányuló javaslatát. Ennek az az oka, hogy a törvényjavaslat indítvány szerinti kiegészítése jogtechnikailag szükségtelen.

A környezeti hatásvizsgálat elvégzése az arra kötelezett tevékenységek esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény új rendelkezései szerint akkor is kötelező lesz, ha előtte nem volt előzetes vizsgálat. Szeretném tehát megnyugtatni a képviselő urat, ha látnám az előtte állóktól, hogy az egy számjegyű országos közúti gyorsforgalmú utak, valamint autóútnak autópályává fejlesztésekor, tehát minden esetben sor fog kerülni a környezeti hatásvizsgálatra.

Az Országgyűlés kijelölt bizottságai a törvényjavaslatot támogatták.

Végül tájékoztatom a tisztelt Házat arról, hogy mindkét törvényjavaslat kapcsán szigorúan szakmai szempontok alapján támogattuk a módosító javaslatokat. Ezt az elvet követve közel azonos arányban kerültek a támogatottak közé a kormánypárti és az ellenzéki képviselők indítványai. Az egyéni képviselői módosító, illetve kapcsolódó módosító indítványokból összesen harminchetet támogat a kormány, ebből tizennyolcat kormánypárti, tizenkilencet pedig ellenzéki képviselők nyújtottak be.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/17643. számú törvényjavaslat elfogadásával az alkotmányos rend és a jogbiztonság megtartását biztosítja a tisztelt Ház. A T/17644. számú törvényjavaslat elfogadásával pedig az uniós tagsággal kapcsolatos kötelezettségének tesz eleget. Kérem ezért önöket, hogy a törvényjavaslatokat szavazataikkal támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)