Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Rendkívül érdekes okfejtést hallottunk az elmúlt hetekben, hónapokban zajlott vita megvilágításáról, melynek tárgya valóban a bírói függetlenség volt, és annak bizonyos mértékig a politikai hovatartozástól függő megítélése. Úgy értem ezt, hogy az ellenzéki pártok egyes képviselői megnyilatkozásaikban sok esetben nem a hatályos törvényekből, hanem úgy tűnik, politikai érdekeikből indultak ki, amikor a kormányhoz tartozó politikusok megnyilatkozásait értékelték.

Szeretnék kapcsolódni a képviselő úrhoz a Btk. szigorításával összefüggő szavai kapcsán. Emlékezetes az, hogy 1989 óta mintegy háromszorosára növekedett hazánkban az elkövetett bűncselekmények száma, az akkori 200 ezres szintről mintegy 600 ezerre emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma. Ehhez képest a '90-es évek elejétől - miközben egyre több bűncselekményt egyre nagyobb kárt okozva, egyre elvetemültebb módon követtek el - a bíróságok által kiszabott büntetések különös módon egyre enyhébbek lettek. Ez statisztikai tény, ez volt a kiindulópontja a kormány új büntetőpolitikájának, amely az 1999. március 1-jén hatályba lépett Btk.-novellában öltött elsőrendűen testet.

Ennek a büntetéskiszabásra vonatkozó része valóban azt tartalmazza, amire Pokol képviselő úr is utalt, nevezetesen, hogy a bíróságoknak a büntetések kiszabása során a Btk.-ban rögzített büntetési tétel középmértékéből kell kiindulni. Hogy egy érzékletes példát mondjak, a rablás alapesetének a büntetési tétele 2-8 évig terjed a Btk.-ban. Az imént általam jelzett enyhülő büntetéskiszabási tendencia oda vezetett, hogy hivatalba lépésünkkor az átlagos rablási cselekményekre 2 és fél év körüli büntetéseket szabtak ki a statisztika szerint a bíróságok. A kormány úgy gondolta, hogy a törvényhozó akaratának az felel meg, ha kötelezettségévé teszi a bíráknak, hogy adott esetben az 5 éves középmértékből induljanak ki, és ha vannak a vádlott javára szóló enyhítő körülmények, úgy térjenek el lefele ettől az 5 éves mértéktől, de ha vannak súlyosító körülmények, akkor az 5 évnél súlyosabb büntetést szíveskedjenek kiszabni.

Ez a példa pontosan rámutat a törvényhozó és a bírói hatalom összefüggésére, arra az alkotmányos tételre, annak a helyes értelmezésére, amelyet Pokol képviselő is idézett, hogy tudniillik a bírák ítélkező tevékenységükben függetlenek, és csak a törvénynek vannak alávetve - de a törvénynek alá vannak vetve! És a törvényt, tisztelt Ház, ebben az Országgyűlésben hozzák, és ennek az Országgyűlésnek a többségi akarata nyilvánul meg a büntetőtörvényekben is.

Ha szabad még egy gondolatot mondanom, az elmúlt hetekben az igazságügy-miniszter asszony és az OIT elnöke között lefolytatott vitákról szeretném azt elmondani, hogy ismert módon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el a bíróságok igazgatását, és ennek a tanácsnak az igazságügy-miniszter is tagja. Az OIT ma az a fórum, ahol az igazságügy-miniszter mint a kormány képviselője találkozhat a bírói hatalmi ág képviselőivel és az igazságszolgáltatást érintő kérdéseket megvitathatja. OIT-tagként nemcsak joga, hanem kötelessége is elősegíteni azt, hogy a testület minél eredményesebben láthassa el tevékenységét, és köteles az igazságügy-miniszter feltárni a bíróságok működésével és igazgatásával kapcsolatos esetleges nemkívánatos jelenségeket, és javaslatot tenni azok megszüntetésére.

A miniszter asszony az OIT tagjaként Kovács Mihály ügyének soron kívüli tárgyalása érdekében előterjesztett indítványát az OIT egyhangúlag szavazta meg, sőt az OIT legutóbbi ülésén éppen a miniszter asszony javaslatára arról döntöttek, ugyancsak egyhangúlag, hogy a két évnél régebben húzódó bírósági ügyek elhúzódásának okát külön, tételesen, ügyenként indokolt megvizsgálni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Úgy gondolom tehát, hogy nem két hatalmi ág ütközött, hanem az OIT két tagja fejtett ki eltérő véleményt a nyilvánosság előtt, és ez nagyon is helyénvaló volt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)