A felszólalás szövege:

CSÁNYI TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az első beszédemet a Magyar Országgyűlésben egy ilyen fontos témában tarthatom, mint az előttünk fekvő, a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló, Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti megállapodás módosításáról és kiegészítéséről szóló egyezmény.Mint ismeretes és hallottuk is, Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között 2012. január 24-én jött létre a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás. Az elénk kerülő módosításokat átnézve fontos kiemelnünk, amit szintén hallottunk már az előbbiekben, hogy az eddigi hét közúti határátkelő két újabbal gyarapodik déli szomszédunk felé, ami nyilván örvendetes az arra közlekedőknek, és nagy könnyebbség lehet számukra, hogy akár Kübekházánál, akár Bácsszentgyörgynél is átléphetik azt a határt, amely határ az 1885. március 29-én Szabadkán megszülető Kosztolányi Dezső idejében még elképzelhetetlen volt. Ha már Kosztolányi, tisztelt képviselőtársak, engedtessék meg, hogy felidézzem, a közismerten apolitikus költő, író, újságíró, esszéista egy, a magyar írók karácsonyi álmát firtató interjújában röviden csak ennyit mondott: „Ma valóságról álmodunk. Karácsonyi álmom mindössze ez: Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Szabadka.” Jobbikosként nem is kérdezhetek mást a tisztelt Háztól, hogy vajon álmodhatunk-e ennél kevesebbről, tisztelt képviselőtársak, és vajon mi kell ahhoz, hogy 2020-ban Trianon-emlékév legyen Magyarországon.

Visszatérve a témához, felvetődik a kérdés: ha növekszik a határátkelők száma, az mennyi többletterhet ró a rendőrségre? Mennyire vonja el a határ védelme az amúgy is leterhelt rendőri állományt a falvakból, városokból? A kérdés természetesen költői, hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a határvédelem komoly átcsoportosításokat jelent a rendőri állományon belül, amely akár feszültségekhez is vezethet, nem is beszélve a jelentős túlmunkáról, amely a szervezetet sújtja.

(17.10)

Annak ellenére mondhatjuk ezt, hogy a rendőrség hivatalos honlapjának közlése szerint tavaly összesen 6361 illegális migráns akart bejutni Magyarországra. Ez az utóbbi évek legkisebb száma. Mondom az adatokat: 2017-ben még 21 ezren, 2016-ban 18 ezren, 2015-ben pedig 391 ezren próbálták vagy lépték is át a magyar határt. A legfrissebb adatok a police.hu-n: heti 200 körüli illegális migránsról számolnak be, akiket egyébként döntő többségükben átkísérnek a kapun.

Természetesen elismerve az illegális migráció veszélyességét, és nem feledve a déli határzár szerepét, fontosságát, az adatokból úgy tűnik, hogy hazánkra egyre kevésbé nehezedik a migrációs nyomás, így talán az ezzel való riogatást is takarékra kellene venni a propagandában, mert hát ez lenne tisztességes. S talán az sem lenne ördögtől való, ha a határ őrzését határőrökre bíznánk, és nemes egyszerűséggel visszaállítanánk a határőrséget, ahogyan azt a Jobbik Magyarországért Mozgalom már számtalanszor javasolta is.

Végezetül, képviselőtársaim, engedjék meg, hogy bár ez a napirendi pont az egyezmény módosításának kihirdetéséről szól, mégis állampolgári, ha tetszik, választópolgári tapasztalatokat osszak meg. Röszkénél a nyári csúcsidőszakban, amikor egyszerre indul haza a rengeteg török vendégmunkás, plusz indul nyaralni Európa egyik része a görög tengerpartra, elképesztő torlódások alakulnak ki mindkét irányban. Nem ritka az 5-6 órás sorban állás az autóval. Úgy tűnik, ekkora tömegre nincsenek felkészülve a határon dolgozók, pedig évek óta ez a trend. Sajnos kevés a mosdó is, amin valószínűleg könnyen lehetne segíteni legalább a csúcsidőszakban. Ennek érdekében kellene lépéseket tenni.

Összességében támogatjuk a módosításokat.

Ceterum censeo: a munkavállalókat kizsákmányoló rabszolgatörvényt a kormány vonja vissza! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)

CSÁNYI TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Újra terítéken van a rendőri túlszolgálatok kifizetésének kérdése. Újra feléledtek az aggodalmak és a bizalmatlanság a rendőri állományban arról, hogy a ténylegesen teljesített túlszolgálatot kifizetike a számukra. 2015-ben törvényben határozta meg az Országgyűlés azt, hogy 2018. december 31-éig meghosszabbítják azt a határidőt, amely idő alatt a túlszolgálatot szabadidő helyett pénzben meg lehessen váltani. A rendőri vezetés akkor arra számított, hogy jelentősen meg tudják emelni a rendőri állomány bérét, nem lesznek érdekeltek abban, hogy túlszolgálatot vállaljanak.A Jobbik alapvetően túlóra- és túlszolgálat-ellenes, hiszen minden dolgozó embernek szüksége van a pihenésre, a szórakozásra, a családjával való tartalmas együttlétre. Ehhez pedig az kell, hogy ne dolgozzanak napi 8 óránál többet. A közszolgálatban azonban nagyon sok helyen kizárólag akkor tudnak a tényleges megélhetéshez szükséges jövedelmet hazavinni honfitársaink, ha túlmunkát, túlszolgálatot vállalnak. Ezért kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk. A túlórák mennyiségéből kijött 13. és 14. havi fizetés is az elmúlt években. A belügyminiszter úr havi jövedelméből 15 rendőr átlagbére jön ki.

Ezért is nagyon fontos lenne, hogy miniszter úr igenis álljon a kormányfő elé és követelje, hogy akikre a biztonságunkat bízzuk, azoknak olyan jövedelme legyen, amely közelít a nyugat-európai javadalmazásokhoz. A 35 ezres rendőri állomány tisztességes bérezéséhez megvan a tárcához rendelt forrás, csak kevesebb eszközbeszerzést kellene megvalósítani ütemesen évente, és így kigazdálkodható a magasabb bér. A polgárok elrettentéséhez elképesztő mennyiségű eszközt vettek igénybe, amelyek alapvetően kihasználatlanok. Egy józan ész alapú gazdálkodással el lehetne kezdeni a rendőri állomány bérezését.

A migrációs krízis ideje alatt a határnál szolgálatot teljesítő rendőrök a 150-200 ezres jövedelemsávból a 200-300 ezer forintos jövedelemsávba tudtak kerülni. Hosszú távon azonban ez így nem tartható. 2018 decemberében meghosszabbították 2022. december 31-éig a túlszolgálat pénzbeli megváltásának lehetőségét, de az adott költségvetési források miatt nagyon sok helyen bizonytalanság van. Szabolcs megyében például azt találták ki, hogy túlórakeretet határoznak meg a szervezeti egységeknek, amelyekben a keretnél több túlszolgálatot nem fizetnek ki. Azaz lehet többet dolgozni, csak nem lesz érte javadalmazás.

A Jobbik béruniós kezdeményezése éppen ezeket a problémákat is szolgálná. Európai Uniós tagként fel kell zárkóznunk a nyugati bérekhez, különösen úgy, hogy a magyarországi árviszonyok maximum 40 százalékkal alacsonyabbak a nyugat-európaiaknál, a javadalmazás azonban egyharmada. Át kell hidalnunk ezeket a szakadékokat.

Kérem államtitkár urat, adjon választ arra, hogy a társadalmunk biztonságát elősegítő rendőri állomány európai bérezéséhez igazodó tervét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) mikor terjeszti a kormány elé s arra is, hogy biztosított lesze a túlszolgálat minden egyes órájára eső pénzbeli megváltás forrása a szervezetben. Kérem, válaszoljon érdemben. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

CSÁNYI TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Én készséggel hiszek önnek, de a válaszát nem tudom elfogadni. Három kérdést szeretnék föltenni csak azért, hogy mindenki lássa, hogy miről beszélünk.Rendjén vane az önök szerint, hogy egy élelmiszerlánc alkalmazottja kétszeresét-háromszorosát keresi annak, ami egy kezdő rendőr bére? Ezt Papp Károly volt országos rendőrfőkapitány mondja. Rendjén van-e, hogy a gyakorlatban 800-1000 túlóra is becsúszik az égető rendőrhiány miatt a szervezeten belül? Így talán azt mondhatjuk, hogy a rabszolgatörvénynek egyelőre a rendőrök örülhetnek, amennyiben az 400 órában maximalizálja a túlmunkát. Rendjén vane az, hogy túlmunka lecsúsztatása okán egy rendőr akár fél évet is maradhatna otthon, ha mindent igénybe venne, tovább rontva a feladatellátás minőségi megvalósítását?

Mindezeket figyelembe véve a Jobbik fölszólítja önöket, hogy ne éljenek vissza tovább a rendőri állomány türelmével, rendezzék végre úgy a munkakörülményeket, hogy ez a nagyon fontos pálya újra vonzó legyen a fiatalok számára. Ez az önök felelőssége, és ahogyan a reklámjuk is hirdeti: a haza minden előtt! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

CSÁNYI TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! 2016 augusztusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára bejelentette, hogy 91 milliárd forint áll rendelkezésre a komplex telepprogram folytatására. Czibere Károly elmondta, hogy a karitatív szervezetek, egyházak, civilek és önkormányzatok bevonásával megvalósuló telepprogramok lényege a közösségfejlesztés. A program során a szociális munka eszköztárával diagnózist állítanak föl, föltárják a problémákat, majd saját erőforrásaik feltérképezése után megerősítik a közösségeket.Mivel a program hosszú évek óta működik hol kevesebb, hol több ráfordítással, és az aktuális pályázatok hamarosan a végükhöz közelednek, úgy gondoljuk, talán le lehet vonni a következtetéseket, meg lehet fogalmazni a tapasztalatokat; elsőként talán azt, hogy jó-e ez az irány. Vajon a cigányság felzárkóztatását a komplex telepprogramok szolgálják-e leginkább? Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy ez nincs így, ez messze nem a leghatékonyabb módszer, hiszen a cigányság csekély hányadát érinti.

Engedje meg, hogy néhány tapasztalatból fakadó problémára felhívjam a figyelmet! Definíció szerint ezekbe a projektekbe be kell, be lehet vonni egyházakat, civil szervezeteket, azonban ezen a téren nincs nagy tolongás a részvételi szándékot illetően. Vajon miért? Sajnos, a program átgondolatlanságára utal az a tény is, hogy az elvárt megvalósítók, szociális végzettségű esetmenedzserek feltérképezése sem történt meg, így a megvalósítás során sokszor gondot okoz a megfelelő számú szakember beintegrálása a projektbe, a számukra biztosított juttatás nevetségesen alacsony voltáról már ne is beszéljünk.

Horribile dictu, a minisztérium hozzáállásával kapcsolatban is komoly problémákról tájékoztatnak a résztvevők, a programban a fent említettek miatt is szinte teljesíthetetlen indikátorok vannak, rugalmatlan hivatali attitűd nehezíti a mindennapos munkát, teljesen megfeledkezve az emberi tényezőkről. A hosszú program alatt mindkét oldalon lehetnek lemorzsolódások, amelyek a teljesülést veszélyeztetik.

Végezetül kérem, válaszoljon államtitkár úr: sikerült-e felállítani a diagnózist? Feltárták-e a problémákat és erőforrásokat, illetve hogyan kívánják az integrációs politikájukat végre hatékony mederbe terelni? Mert ez eddig csak egy igen költséges felületi kezelés. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

CSÁNYI TAMÁS (Jobbik): Igen, elfogadom, köszönöm szépen.

ELNÖK: Öné a szó. Parancsoljon!

CSÁNYI TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogyan azt az utóbbi időkben megszokhattuk, önök a Jobbik lejáratására többéves ügyeket vesznek elő, médiájukban hol Jakab-hetet, hol Varga-Damm-napokat tartanak, majd aggódást mímelve kérdezik egymást itt a parlamentben, hogy ez hogyan lehetséges, mit lehet itt tenni. Tényleg, hogyan lehetséges az, ha már itt tartunk, hogy ezen ügyeknél sokkal égetőbb probléma elkerülte a figyelmüket? Jelesül Pócs János fideszes országgyűlési képviselő egy mostanában előkerült videóban egy cigány férfi elégetésére tesz kísérletet, sőt többek elégetésére is utal. Nagyon vártuk, hogy akár a Sneider Tamás ellen február 18-án hosszan felszólaló Farkas Félix vagy éppen Farkas Flórián megtöri a hallgatás bénító csendjét, és napirend előtt kéri ki  egyébként teljesen jogosan  ezt a rasszista indíttatású videót, az abban látottakat, elhangzottakat. Nem történt meg. Kérdezném tisztelettel: miért? Pócs János pedig nagy konkoly lehet önöknek, hiszen igazi bulvárpolitikusként hol Soros-feliratú disznóról posztol, kissé ittasan hölgyet inzultál szórakozóhelyen, és a nagy nemzeti kereszténység jegyében Jézus születésével viccelődik. Bizonyára önök a sort még tovább is tudnák folytatni, mi azonban ezt nem szeretnénk.

(14.10)

Mint ahogyan azt sem szeretnénk, hogy ilyen politikusok ássák alá a parlament, a Magyar Országgyűlés tekintélyét. (Közbekiáltások a Jobbik soraiból: Így van!  Mondjon le!)

Ezért tisztelettel kérdezem, hogy meddig tűrik még meg soraik között Pócs Jánost. Meddig ütik el ezt a problémát Pócs-cselekvéssel? Meddig asszisztál a Fidesz ilyen képviselők tevékenységéhez? Önöknek minden belefér? Kérem, válaszoljon érdemben! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokban.)

CSÁNYI TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót. Az, hogy nem volt szerencsés, igen eufemisztikus kifejezés. Egyenesen felháborító és botrányos, és a kormány munkáját minősíti az, hogy ilyen képviselők ülhetnek itt a magyar parlamentben. (Zaj, közbeszólások.) Illetve számtalanszor előfordult, hogy a mi esetünkben hasonlókat megkaphattunk, ezt szerettük volna egy picit visszatolni. De ezek szerint az, hogy a Fidesz második számú gázszerelője cigány emberek kazánban történő elégetésével fenyeget, önök szerint rendben van, belefér. Minimum szerencsétlen, igaz? De hát ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a Fidesznél ma Magyarországon szélsőségesebb párt nincsen. Tudjuk nagyon jól, hogy zsidó származású öregembert használtak fel ellenségkép gyártásához, ehhez bevallottan 50 milliárd forintot költöttek el 2018-ban kormányzati kommunikáció címén. (Dr. Völner Pál: Nem csak Simicska vett meg benneteket!)

S ha már a múltról beszéltünk, és államtitkár úrral már volt egy menetünk ezzel kapcsolatban: én a cigány fiatalokat tanítottam egészen hosszú éveken keresztül, ellentétben az önök képviselőjével, aki egészen mást akart cselekedni. (Dr. Rétvári Bence: …te magad cigányoztál!  Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Mi ezzel nem tudunk azonosulni. Feljelentést fogunk tenni ebben az ügyben. Kérem, tegyék meg önök is a megfelelő, szükséges lépéseket, minden jóérzésű magyar ember ezt várja önöktől. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.  Közbekiáltások a Jobbik soraiból: Így van! Így van!)

CSÁNYI TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kicsit aggódom, hogy végigmondhatom-e, de azért igyekszem kulturáltan beszélni.Tisztelt Ház! Mi lesz a szolnoki műtrágyagyár sorsa?  teszik fel mostanában sokan a kérdést Szolnokon. Ez ügyben igyekeztem széleskörűen tájékozódni, a katasztrófavédelem ezredesétől kezdve a gyár vezetőin keresztül a dolgozókig érdeklődtem az események felől.

(17.00)

A sajtó vonatkozó híreit is átnéztem, és meg kell jegyeznem, hogy a NER-média vasfüggönyét ez a téma nem nagyon tudta átütni. Ebből arra lehet következtetni, hogy az üggyel kapcsolatban  nyilván politikai indíttatásból  van egy kis embargó, ezért érdemes röviden felidézni a történteket.

A hirtelen jött érdeklődés tavaly novemberben indult az üzem irányában, előzményként érdemes megjegyezni, hogy 2017-től a Gazdasági Versenyhivatal már vizsgálódott a szektorban több cégnél is. Mindenesetre novemberben az összes dolgozót kihallgatta a nyomozó hatóság. Az újabb menet idén május végén következett, amikor a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a kénsavgyártás megtiltását rendelte el. A szolnoki gyárban azóta folyamatos a hatósági vegzatúra. A rendőrség kilencszer, a katasztrófavédelem tizenkétszer jelent meg. Ha nem a hatóságok voltak jelen, akkor a dolgozók beszámolója alapján drónokkal figyelték meg a területet. Még múlt héten csütörtökön is hatósági ellenőrzés, iratlefoglalás volt az üzemben.

Maffiafilmekből ismerős ez a módszer, de ez nem Hollywood, kedves képviselőtársak, ez a magyar valóság, ez a NER működés közben. A politikai ellenfelekre önök ráuszítják Domokos László pártállami számvevőszékét, a gazdasági ellenfelek ellehetetlenítésére most, úgy látszik, megfelel a jobb sorsra érdemes rendőrség, illetve katasztrófavédelem, mely hatóság egyébként olyan feltételeket támaszt a gyárral szemben, amelyeket nem lehet teljesíteni.

A kénsavgyár leállítása dominóelvként hat, és az egész üzem megbénulásához vezet. Nyilván ezért is döntött a tulajdonos a gyár bezárása mellett. Neve elhallgatását kérő vezető mondta nekem, hogy olyan erőtérbe került a cég, amelyre nem is számítottak, csak azt szeretnék, hogy hagyják őket nyugodtan dolgozni.

Ezt kérem én is önöktől: hagyják nyugodtan dolgozni a gyárat, hogy a beszállítókkal együtt 250 család ne kerüljön végleg az utcára Szolnokon. A kérdésem az ő nevükben tehát ez: mi lesz a szolnoki műtrágyagyár sorsa? Gyurcsány-mentes válaszát köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Szabó Sándor váltja fel.)

CSÁNYI TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Engedtessék meg ellenzéki képviselőként, hogy Barcza Attila képviselő úrhoz képest kissé földhözragadtabb legyek majd a hozzászólásomban. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy a Jobbik elvégezte a házi feladatot, 554 módosító indítványt nyújtottunk be a költségvetéshez, jobbító szándékkal. Mivel a globális részét már megnéztük, és sokan elemezték sokféleképpen, ezért engedtessék meg az, hogy én inkább ezekre a módosítókra koncentráljak, és hangozzék el a Házban az, hogy én magam mint országgyűlési képviselő miket tartottam fontosnak. Felszólalásomban tehát azokról a módosító javaslatokról kívánok beszélni, amelyeket a költségvetéshez benyújtottam. Két részre tudom őket osztani. Az egyik egy általános jellegű módosítást célzó javaslatcsokor, a másik pedig a választókerületemet érintő, úgyhogy kérem, nézzék el ezt nekem, hogy itt most konkrétumokba fogok bocsátkozni.

A rendvédelmi szervekkel kapcsolatos módosító indítványokkal szeretném kezdeni, hiszen a közszolgálati és rendvédelmi illetményalap ősidők óta változatlan. Aki még nem szerelt le a rendőrségtől, az az emelés elmaradása miatt idén biztosan el fogja hagyni ezt a pályát. De ugyanígy a közszolgálatban és a kisebb emelés ellenére a honvédségben is állandó feszültséget okoz az alulfizetettség. A kieső létszámot pedig a túlórákkal igyekeznek pótolni, mégpedig úgy, hogy a túlszolgálat megváltására jövőre nem tervezett be forrást a kormányzat.

A konkrét számok a következők. A 2011. évi közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján még 2020-ban is 38 650 forint az illetményalap. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi törvény alapján 2020-ban 38 650 forint az illetményalap.

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi törvény szerint 2020-ban 44 600 forint az illetményalap. A Jobbik Magyarországért Mozgalom úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy a pályát vonzóbbá tehessük, 60 ezer forintra illik emelnünk ezt az illetményalapot.

(10.10)

A kafetéria évek óta változatlan összegét is ideje lenne emelni, mert az adóterhekkel együtt lassan alig lehet valamire költeni belőle a dolgozóknak, ezért a 200 ezer forintos kafetériát 400 ezer forintra szeretnénk módosítani.

És ha már a túlóráról esett szó, a rendőrségtől való elvándorlás iszonyatos méreteket ölt; mint ismerjük, a nem emelkedő illetményalap és a kafetéria, valamint a túlmunka pénzbeli megfizetésének elvétele mind a leszerelés felé tolja a hivatásos állományt, akik pedig élethivatásukként választották rendőri pályájukat. E káros folyamat megakadályozása érdekében szükséges a túlszolgálat ellentételezésére forrás biztosítása, hiszen az előttünk lévő költségvetésben, ahogyan említettük már, beterjesztett összeg nincs erre vonatkozóan; ilyen kirívó eset 2016-ban fordult elő utoljára. Ismerjük az érveket ezzel kapcsolatban, hogy a túlszolgálatot szabadságban lehet majd megváltani, azonban a gyakorlat  mint ahogyan ezt már egy korábbi parlamenti kérdésemben is megfogalmaztam  nem ezt támasztja alá, kedves képviselőtársak. Az állomány gyors apadása nem teszi lehetővé a szabadságok kivételét a munkavállalók számára. Úgy gondoljuk, hogy ennek a fedezete a rendkívüli kormányzati intézkedésekben megvalósítható lenne; 3 milliárd forint volt eddig tervezve a túlmunkákra, én azt gondolom, hogy ez most is vállalható.

Összességében elmondhatjuk ezzel kapcsolatban, hogy a tavalyi évhez képest az inflációt alig meghaladó emelést láthatunk, ami nem fogja megtartani a jelenlegi állományt, és vonzóbbá sem fogja tenni ezt a hivatást. Ha a kormányzat meg szeretné a rendvédelmi szerveket tartani, ha hosszú távon gondolkodik ezzel az ágazattal  szerintünk egyébként nem is tehet mást egy felelős kormányzat , akkor azonnali drasztikus lépésekre van szükség, amelyek lehet, hogy fájdalmasak a költségvetés szempontjából, de elengedhetetlenek a nemzet, az ország szempontjából. A kérdés tehát adódik, kedves képviselőtársak, hogy mi a szándéka a kormányzatnak a rendőrséggel.

És ha már rendőrségről beszéltünk, akkor a határőrségről is essék röviden szó, hiszen a migrációs nyomás, úgy tűnik, enyhült, de a határt még mindig nagyszámú rendőr őrzi, ahogyan olvashatjuk a szakszervezet honlapján, Potemkin-védelem valósul itt meg, lehetetlen körülmények között. Ezeket a rendőröket elvonják feladatellátási helyükről, ott hiányoznak a rendvédelemből. A valódi és végleges megoldást a kerítés mellett az ország védelmére a határőrség felállítása jelentené, amelyet a Jobbik immár kilencedik éve szorgalmaz az Országgyűlésben. Úgy gondoljuk, hogy 20 milliárd forint elegendő a megalapozó és előkészítő feladatok elvégzésére, és onnantól kezdve a határőrség felállításában lehet gondolkodni, a rendőrséget pedig tehermentesíteni lehet ez alól.

Még egy komfortérzetet javító intézkedésre hadd hívjam fel a figyelmet, a rendőrségi egyenruhák esetében, hiszen a hivatásos állományú tagok egyenruhája és annak minősége hatalmas kívánnivalót hagy maga után. A közelmúltban derült ki, hogy még a rendőrség gazdasági vezetésének sem felelt meg az a minőségű nyári egyenruhapóló, amelyet a rendőrség az állomány tagjai számára rendelt, így visszaküldték azt.

Haveri cégek megbízásokhoz juttatása helyett végre olyan piaci szereplőkkel kellene szerződni, akik a megfelelő minőséget képesek biztosítani, hiszen a jelenlegi egyenruhák nem megfelelőek  télen fáznak benne, nyáron melegük van a rendőröknek, műszálas, nem szellőzik, a lábbelikről pedig jobb nem is beszélni, mivel a céljukra teljesen alkalmatlanok.

Ha nem is lehet olyan minőségű ruházattal ellátni mindenkit, mint amilyennel a TEK-eseket sikerült, az „egyszerű” rendőr is megérdemli véleményünk szerint, hogy kényelmes, funkciójának megfelelő ruházatban láthassa el a szolgálatát. Már jó minőségű termékek kaphatók, a TEK által rendelt ruházat árához képest lényegesen olcsóbban, de a mostaninál sokkal jobb minőségben. Ennek megvalósítása érdekében szükséges a dologi kiadások növelése is. Ezekkel az intézkedésekkel véleményünk szerint vonzóbbá lehetne tenni ezt a hivatást, és véleményünk szerint ez egy elengedhetetlen, múlhatatlan feladata a kormányzatnak.

Engedjék meg, hogy a választókerületi módosító javaslatokra térjek át. Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. választókerületében élek, és örülök annak, hogy mind Turi-Kovács Béla jelen volt az előbb, ha jól láttam, illetve az elnök úr is itt van, amikor ezeket elmondom, hiszen ők is ismerik ezeket a problémákat. Egyetértve Turi-Kovács Béla képviselőtársammal, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei fejlődés nem tűr halasztást, és itt elsősorban az M4-es gyorsforgalmi út befejezésére szeretnék utalni, amely elodázhatatlan az említett okokból; én ezeket most nem ismételném meg.

A választókerületi központunk, Törökszentmiklós azonban szintén érdemel egy kis figyelmet. A városközpont rehabilitációját szeretnénk, ha meg tudnánk valósítani, hiszen Törökszentmiklós 2020-ban ünnepli újjáalapításának 300. évfordulóját. Frekventált helyen, a városközpontban csúfoskodik a Piramis néven elhíresült, félbehagyott épület, aminek a befejezéséhez az önkormányzatnak nem áll rendelkezésére megfelelő fedezet. Azt gondoljuk, hogy mivel európai uniós TOP-os támogatást nem nyert erre az önkormányzat, szükségessé válik egy kormányzati segítség, és a javaslat támogatása esetén Törökszentmiklós, az Alföld egyik legjelentősebb mezővárosa megújul, impozáns, torzóktól mentes városközponttal köszönthetné a jubileumi 300 éves évfordulót. A támogatást kérnénk szépen tehát a költségvetésből megvalósítani.

Szűkebb pátriámra, Mezőtúrra hadd koncentráljak néhány gondolat erejéig! A város szívében lévő Petőfi Sándor utca felújítása elengedhetetlen, mondhatni, elsődleges feladat kellene hogy legyen. Ez az utca köti össze ugyanis a városon áthaladó 46-os főutat a városközponttal. Az utcában található a rendőrkapitányság, a közjegyzői hivatal, a Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium az egyik, általános iskolája a másik oldalon, és ezért is örülök, hogy az elnök úr jelen van. Innen közelíthető meg a katolikus általános iskola, a katolikus templom, a belvárosi református nagytemplom, a Teleki Blanka Gimnázium és a Szabadság téri lakótelep autóval. Itt épült egy új lakópark, amely szintén növeli az utca forgalmát, ezért szükséges a felújítás. Mezőtúr belterületi útjainak 40 százaléka nem rendelkezik szilárd burkolattal, ezért a földutak rendbetétele, szilárd burkolattal való ellátása elengedhetetlen a XXI. században, azt gondolom, kedves képviselőtársak, a minimális komfortfokozatot megadva ezáltal Mezőtúr lakosságának.

A már említett Petőfi Sándor utca és a 46-os főút találkozásánál egy körforgalom megépítése elengedhetetlen a forgalom nagysága miatt, amely zökkenőmentesebbé tehetné a lakosságnak és az átmenő forgalomnak a közlekedését. Ugyanakkor a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna is a városon keresztül folyik, és ennek a revitalizációja is elengedhetetlennek tűnik számunkra. Most halpusztulás sújtotta a területet, amelyről szeretnék majd a jövő héten is szólni, azonban most arról inkább, hogy egy revitalizációs eljárás elvégzése elengedhetetlenné válik, ezt a mindenkori városvezetés szerette volna már megteremteni, azonban a forrás folyamatos hiányára utalva ez nem volt lehetséges.

Már meglévő pályázatok vannak erre nézvést, úgyhogy igazából azokat csak elő kellene venni, és a megfelelő forrást a költségvetésből hozzárendelni. A mezőtúri kórház esetében azt tapasztaltuk, hogy az Államkincstár legfrissebb adatai szerint 110 millió forint a hiánya, illetve az adósságállománya a kórháznak, ezzel a súlyos alulfinanszírozás gyakorlatilag szinte megoldhatatlan problémákat jelent, és ezáltal ide is szeretnénk átcsoportosítani néhány tételt, hogy ez megoldható legyen.

Kettő dologról szeretnék nagyon röviden még beszélni. Cserkeszőlő a választókerületem egyik kiemelt turisztikai központja, ahol is a Nagy-Fertő tó nevű tónak szintén a revitalizálása lenne elengedhetetlen feladat, illetve egy idősek otthonának a létesítése ezen a településen, amiket szintén a helyiekkel egyeztetve fontosnak tartanak az itt élők.

Mindezen módosító javaslatokat megítélésünk szerint előremutatással és a mindennapi élet könnyebbé tételével, élhetőbbé tételével nyújtottuk be, ezért kérném nem csak ezen javaslataink támogatását a tisztelt Háztól.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

CSÁNYI TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azért emelkedtem szólásra röviden, két perc erejéig, mert a pedagógusokat érintő kérdésekben szeretnék megnyilatkozni úgy is, mint 20 évet gyakorló pedagógusként eltöltött középiskolai tanár.A kormányzati szólamokkal és a rózsaszín ködbe vesző arányszámokkal, százalékokkal nem nagyon tudunk azonosulni, ezt már említettem, és a hurráoptimizmusukat sem osztjuk. Azt látjuk ugyanis, hogy az önök költségvetése a stratégiai ágazatokat szándékosan az ebek harmincadjára engedi hagyni, illetve legalábbis a vegetálás szintjén tartja.

Az előző hozzászólásomban a rendvédelmi szervek dolgozóiról már szóltam, és a béremelés nem kielégítő voltáról már megemlékeztünk; 3 százalékot láthatunk a költségvetésben. Ehhez képest az előbb Ander Balázs kollégámtól elhangzott, hogy a pedagógusokat arcpirítóan semmibe vevő 1 százalék már minden képzeletet alulmúlt. Azt gondolom, hogy ezen nagyon sürgősen változtatniuk kell azért, hogy vonzóvá tudják tenni ezeket a nagyon fontos és mindenki számára elengedhetetlenül fontos ágazatokat; rendőrség, az oktatásügy, amiről itt szót kell ejteni.

Hadd emlékeztessek Bodó Sándor pénzügyi államtitkár januárban tett kijelentésére, ahol 13 százalékos béremelésről beszélt az ágazaton belül. Én azt kérném tisztelettel számon, hogy hol jelenik meg ez a költségvetésben. Higgyék el, az oktatásban dolgozó pedagógusok rengeteget dolgoznak, rengeteg áldozatot hoznak, rengeteget foglalkoznak az önök számára a kormányzati propagandában elsődlegessé tett gyermekekkel, nagyon sok időt töltenek velük. A jövő az ő kezükben van, kérem, hogy fizessék meg őket rendesen! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

CSÁNYI TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egyre aggasztóbb hírek érkeznek a rendvédelmi dolgozók felől, amelyek egy része a médiát is bejárja, más, jelentősebb része inkább csak szűkebb körben, kis közösségekben beszédtéma. Egy biztos: sokan szerelnek le egyik napról a másikra rendőreink közül, sajnos a közvetlen környezetemből is tudnék önnek példákat mondani. A leszerelés indoka pedig szinte minden esetben az elképesztően alacsony bérezés. Ez év januárjában ön, államtitkár úr, átlagosan 5 százalékos emelésről beszélt, és évek alatt megvalósult 50 százalékos eredmény rózsaszín ködét festette föl. Akkor hogyan lehet, hogy a rendőrök jelentős részének a fizetése 150 ezer forint körül mozog? Ez tölti el önt büszkeséggel, államtitkár úr? Sajnos, nem tudom megnyugtatni az ágazat dolgozóit, hiszen 2020-ban ennél csak rosszabb lesz a helyzet. A költségvetésben az inflációt alig meghaladó 3 százalékos emelést láthattunk csupán, ami azért mégiscsak arcpirítóan, megalázóan alacsony. Adódik rögtön az adekvát kérdés: mikor szándékozik a kormány megemelni az illetményalapot, amely hosszú évek óta változatlan: 38 650 forint?

Június elején az önök sajtóján átfutott egy rövid hír, miszerint az emelés megvalósul, de semmi konkrétumról nem esett szó, így ezt egy kedélynyugtató gyenge blöffnek tudjuk csak minősíteni. Ezzel szemben a Jobbik egy jelentős illetményalap-növelést nyújtott be a költségvetéshez 60 ezer forint értékben, amelyet önök minden bizottságban elkaszáltak, volt, ahol két kézzel szavazták le a rendőrök életminőségének javítását biztosító béremelést.

Tisztelt Államtitkár Úr! A szakma azt is nehezen tudja megemészteni, hogy a túlszolgálat ellentételezésére önök egy árva fillért sem terveztek be a következő évre, utoljára ilyen szégyenteljes eset 2016-ban fordult elő. Mégis hogyan gondolják, hogy az amúgy is létszámhiánnyal küzdő állomány el fogja tudni látni így feladatát, meg tudja védelmi a magyar állampolgárokat, vagy ez önöket már teljességgel hidegen hagyja? Önök már végképp lemondtak a vidéki magyarok mindennapi életének biztonságosabbá tételéről? Hiszen ha nincs megfelelő rendőrség, nincs megfelelő közbiztonság sem.

Ahogy látjuk, önök már végleg lemondtak a rendőri hivatás vonzóbbá tételéről is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mondják meg őszintén, mi a szándékuk a magyar rendőrséggel. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)