Felszólalás adatai

GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Október elején Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselőtársam itt a parlamentben kezdeményezte az úgynevezett megfigyelési ügyhöz kapcsolódó dokumentumok titkosságának feloldását. Mint ismeretes, 1998 nyarán Orbán Viktor akkori miniszterelnök igen súlyos vádakkal illette a korábbi kormányt, amikor bejelentette: az előző kormányzat közpénzből, titkos és törvénytelen eszközökkel figyelte meg a Fidesz vezetőit.

E hónap elejétől végre nyilvános a megfigyelési bizottság dokumentumainak közel teljes köre. E dokumentumok ismeretében nemcsak az vált egyértelművé, hogy egy kreált üggyel kívánták elterelni a közfigyelmet a Simicska Lajos APEH-vezetői kinevezését követően kipattant botrányról, hanem úgy fest, hogy a korábbi vádlók, hírbe hozók viselkedtek hamiskártyás módjára a megfigyelési ügyben. A Magyar Köztársaság jóhiszemű polgárai joggal gondolhatták, hogy ha az ország miniszterelnöke bejelent egy ilyen nagy horderejű kérdést a Fidesz választmányi ülésén, akkor ezt megalapozottan, bizonyítékok ismeretében teszi.

A titkosítás alól a közelmúltban feloldott iratokból egyértelművé válik, hogy Orbán Viktor akkori miniszterelnök bizonyítékok hiányában állt elő a nagy horderejű bejelentéssel. Kiderült, hogy annak ellenére hozták létre az Orbán-kabinet idején a megfigyelési bizottságot, hogy a kormánypártok vezetői pontosan tudták, a titkosszolgálatok nem figyelték meg a Fidesz vezető politikusait. Két nappal Orbán beszéde után Demeter Ervin, akkor még államtitkár, rendkívüli miniszteri értekezletet hívott össze a külföldön tartózkodó Kövér László titokminiszter helyett. A megbeszélésről készült emlékeztető szerint Demeter Ervin arra utasította a szolgálatok vezetőit, hogy írásban nyilatkoztassák arról az állomány tagjait, hogy részt vettek-e Fidesz-vezetők megfigyelésében - Demeter úr minderről nemleges választ kapott.

Ekkor következett be újkori Magyar Köztársaságunk egyik legszégyenletesebb akciója, a titkosszolgálat pártállami rendszerben szokványos jellegű felhasználása a belpolitikában: ha nincs bizonyítékod állításaid alátámasztására, akkor gyártsd le azokat. Kosztolányi Dénes, a megfigyelési vádbizottság elnöke 1999. május 21-én bejelentette, hogy a következő ülésen meghallgatják az ügy koronatanúját, aki bizonyítékokkal tudja alátámasztani a megfigyelési vádat. A koronatanú a történetben az a titkosszolgálati munkatárs lett volna, aki szintén erre az időpontra időzített maga ellen egy önmerényletet, hogy még hihetőbb legyen a történet.

Miután azonban az önmerénylet balul ütött ki, és maga a merénylő, Lakatos Miklós is súlyosan megsérült, tarthatatlanná vált a korábban kitalált mese. Lakatos Miklós egykori titkosszolgálati munkatárs megnyílt, és elmondta, hogy az Orbán-kormány első titokminisztere, Kövér László közvetlen hivatali munkatársától, Szadai Károlytól származható felbujtás hatására adott le lövéseket a saját gépkocsijára, majd felgyújtotta azt, saját személye ellen irányuló merényletet imitálva. Lakatos Miklós írásban is eljuttatta a nemzetbiztonsági bizottság elnökének vallomását, amelyben többek között leírta: „ Akármilyen óvatosan is akarok fogalmazni, akkor is azt kell mondanom, hogy magát a Fideszhez igen közel állónak bizonyító személy arra kívánt rávenni, hogy egy hamis vád állításával nyújtsak segítséget egy feltehetőleg politikai cél eléréséhez, vagyis a megfigyelési vád igazolásához.ö

Lakatos Miklós ellen - valószínűleg az ügy nyilvánosságra kerülésének hatására - a legfőbb ügyész helyettese rendelt el nyomozást 1999 őszén, a hatóság félrevezetésének gyanúja miatt. Az ügyet előzetesen államtitokká nyilvánították. Az eljárás során Lakatos Miklós és védője számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyészséget nem érdekelte az ügy háttere. Azóta befejeződött az ellene folyó eljárás, Lakatos Miklóst a bíróság - megállapítva, hogy a bűncselekményt az eljárás során ismeretlenül maradt személy felbujtására követte el - megrovásban részesítette, mert félrevezette a hatóságot.

Tisztelt Országgyűlés! Tessék mondani: ki vezetett itt kit félre? Tudjuk, hogy Szadai Károly úr azóta a közrádió kuratóriumának elnöke a Fidesz delegáltjaként; ismerjük a legfőbb ügyész álláspontját a Kaya Ibrahim- és Joszip Tot-ügyekről. Nyilván vannak, akik úgy gondolják, hogy ezt ugyanúgy benyeljük, mint a Fidesz közelinek mondott cégek fantomizálásával eltüntetett több száz millió forintot; álláspontom szerint azonban a megfigyelési ügy még nem ért véget, bár vannak olyan szereplői az ügynek, akiknek az a véleménye, a vizsgálat lezárult, és ami volt, azt felejtsük el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)