Készült: 2024.05.13.22:41:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

32. ülésnap (2014.11.25.), 138. felszólalás
Felszólaló Kucsák László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:03


Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KUCSÁK LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy az előttünk fekvő javaslatot nagyjából három kérdéskör köré csoportosítva vegyem sorba, először a gyerekek, tanulók szempontjából, aztán a pedagógusok, intézményvezetők szempontjából, és végül az intézmények kapcsán.

Tehát a gyermekek, tanulók kapcsán mit fogalmaz meg az előttünk fekvő javaslat? A hazai oktatásügy egyik legfontosabb problémája, hogy a tanulók teljesítményében nagy a szóródás, és minden erőfeszítés dacára még mindig jelentős az iskolából kimaradók, végzettséget, képzettséget nem szerzők aránya.

Az egyéni sorsok szempontjából egy tanuló lemaradása, kimaradása is sok. Az iskolából való kimaradás nem sajátosan hazai jelenség, erre utal, hogy az EU 2020 stratégiának is egyik fontos célkitűzése a korai iskolaelhagyás csökkentése. Emiatt is mondhatjuk, hogy a törvényjavaslat talán legfontosabb újítása, hogy bevezeti a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát, jelző és helyi pedagógiai támogató rendszert hoz létre a lemorzsolódók feltérképezésére, kezelésére. Ezzel országosan áttekinthetővé válik, hol magas a leszakadó tanulók száma, mód nyílik a felzárkózás nyomon követésére, ami szükség esetén lehetővé teszi akár országosan is a célzott támogató beavatkozásokat.

Ez összecseng azzal a kiemelt oktatási körzettel operáló programmal, amelynek bevezetését francia mintára a Fidesz már 2002 előtt kísérleti jelleggel elindította, a legrosszabb iskolai mutatókkal rendelkező területek felzárkóztatására, amit aztán a szocialista-liberális kormány leállított.

Tekintve, hogy az iskolai leszakadás okai gyakran az óvodáskorban is kereshetők, megfontolandónak tartjuk, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetettek körének felmérését, felzárkózásuk támogatását terjesszük ki az óvodáskorúakra is. Ezzel csökkenthető lenne a későbbi leszakadás valószínűsége, így annak mindennemű társadalmi költsége is.

A törvényjavaslat lépést tesz a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekekre vonatkozó szabályozásban. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek, attól fogva, hogy fogyatékosságukat felismerik, korai fejlesztésben és gondozásban vesznek részt, az ötödik életévtől kötelező óvodába járást pedig úgynevezett fejlesztő nevelésben teljesítik. A fejlesztő nevelés ellátása a pedagógiai szakszolgálat feladata. Ezért e törvényjavaslat törli önálló alapfeladatként történő említését, hiszen említi a pedagógiai szakszolgálatot mint alapfeladatot.

Egy további lépésben szükségesnek látjuk a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek tekintetében is egységes terminológia alkalmazásával hozzáigazítani a törvényt a 2015 szeptemberétől életbe lépő, harmadik évtől kötelező óvodáztatáshoz.

(16.50)

A törvényjavaslat érinti az óvodai ellátást és a tanulói jogviszonyt és egyéb, a gyermekekre, tanulókra vonatkozó szabályozásokat. Kiegészíti az óvodai elhelyezés megszűnésének eseteit azzal, ha a gyermek az óvodába járási kötelezettséget külön teljesíti. Pontosítja, szigorítja a magántanulóvá nyilvánítás feltételrendszerét, ami erősebb garanciákat jelent a tankötelezettség teljesítése szempontjából. Miután a törvény megengedő szabályozása a tapasztalat szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem eredményezett jobb iskolai teljesítményt, az első osztály kivételével megszünteti annak lehetőségét, hogy szülői kérelemre a sikeres tanév megismételhető legyen. Koherenciazavart megszüntetve pontosítja a közösségi szolgálat igazolásának határidejét. A nem magyar állampolgárok gyermekeinek jogait is pontosítja.

A Híd-programra vonatkozó szabályozást a törvényjavaslat nagyrészt törölni javasolja, vélhetően deregulációs szándékkal. Megfontolandó, mivel a Híd-program döntően a tankötelezettség teljesítésének időszakára esik, és fontos eleme a korai iskolaelhagyást megelőző lépéseknek, hogy a szabályozás tartsa meg mindazokat a szabályokat, amelyek Híd-programba való bekerülésre, a Híd-programok követelményeinek teljesítésére és a programban való továbblépés, a tankötelezettség teljesítésének folytatása alapvető kérdéseire vonatkoznak.

A pedagógusok, intézményvezetők szempontjából számos esetben egyszerűsíti a javaslat a képesítési előírásokat, ami több területen biztosíthatja a szakemberellátást, ennek megfelelően korrigálja az iskolapszichológusi, hitoktatói tevékenység ellátásnak feltételrendszerét, megszünteti a szaktanácsadók, köznevelési szakértők esetén a foglalkoztatást mint előfeltételt, ami lehetővé teszi olyan szakemberek foglalkoztatását is, akik amúgy jelentős tapasztalattal rendelkeznek.

Fontosnak tartjuk, hogy ez minden esetben oly módon történjék, hogy a szakszerűség garantált legyen.

Több pont érinti az intézményvezetői szerepkört. Óraadói jogviszonyban dolgozók előtt nyitja meg az intézményvezetői megbízás lehetőségét, egyúttal egységesíti a vezetői megbízás lejártának határidejét a tanítási időn kívüli időszakra. Újraszabályozza, rugalmasabbá teszi a vezetői óraszámok szabályozását, ezzel rendezi azt a problémát, hogy a vezetők tantárgyainak óraszáma igen eltérő lehet. Megtörténik a kizárólagosan sajátos nevelési igényűeket nevelő intézmények vezetői óraszámának újraszabályozása is.

A pedagóguskar esetén törölni javasol minden olyan rendelkezést, amelynek alacsonyabb szintű jogszabályban vagy a kar működését leíró szabályzatban lenne a helye, ugyanakkor előírja a kar által megalkotott etikai kódex alkalmazásának kötelezőségét az állami köznevelési intézmények számára.

A törvényjavaslat bevezeti a fejlesztő nevelést-oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fogalmát, és az utazó gyógypedagógusi és utazó konduktori hálózat működtetését megnevezi az alapfeladatok között, ezzel is megerősítve azok tevékenységét.

A törvényjavaslat kiegészíti a pedagógiai szakmai szolgáltatások körét, és a pedagógiai szakmai szolgálatok szervezését az Oktatási Hivatalhoz telepíti át. További előrelépés, hogy rendezi a szakmai szolgáltatások igénybevételének ingyenességét az egyházi és magánintézmények tekintetében. Az egyes feladatok ? gyógytestnevelés, tehetséggondozás, konduk­tív pedagógia ? kikerülnek a pedagógiai szakszolgálatok kizárólagos feladatköréből, ami szervezési tekintetben jelent érzékelhető könnyítést, és például a tehetséggondozás tekintetében pedagógiai szempontból is indokoltnak látjuk.

Az intézmények vonatkozásában üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat szűkíti az intézményátszervezésnek minősülő esetek körét, ami adminisztratív könnyítést is jelent. Ezzel is összefügg, hogy átalakítja a többcélú intézmény fogalomkörét, hogy a több funkciót ellátó intézmények ne minősüljenek minden esetben ? akár feleslegesen is ? többcélúnak, a funkcióbővítés ne hozzon magával minden esetben bürokratikus terheket. Egyúttal bővül a többcélú intézmények köre, létrehozza az óvoda-bölcsődét, ami nem azonos a már meglévő, egységes óvoda, bölcsőde definíciójával.

A törvényjavaslat pontosítja annak szabályozását, ha a magán- vagy az önkormányzati intézményt a hatóság jogszabálysértés miatt a nyilvántartásból törli, módosítja, kiegészíti a súlyos szabálysértés fogalmát ezzel összefüggésben.

Deregulációs elemként töröl a törvény a köznevelési szerződésre vonatkozó egyes szabályokat. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolaalapítás kiszámíthatóságának, az önkormányzati szempontok, érdekek megjelenítésének törvényi, jogszabályi szinten maradjanak garanciái.

A javaslat felhatalmazást ad a kormánynak a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá a nemze­tiségi iskolai nevelésre-oktatásra vonatkozó, az egyen­lő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szólótörvényi rendelkezések érvényesülésének szabályozására.

A javaslat megszünteti a fenntartói jog átadásának kategorikus tilalmát, megadja átadásának lehetőségeit. Pontosítja a nevelési-oktatási intézmények összefüggésében a működtető fogalmát, a működtető feladatait, és korrekciókat végez a helyi önkormányzatnak a működtetés alóli mentesülése szabályain, ezzel kapcsolatban az ingatlanok fenntartásának, KLIK általi átadásának, átvételének eseteit pontosítja. Szabályozza a pedagógiai szakmai szolgáltatások önkormányzati ingatlanhasználatát. A KLIK általi intézményátvételre fogalmaz meg önkormányzati jogokat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem az elhangzottak szíves mérlegelését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  138  Következő    Ülésnap adatai