Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Előre elnézést is kérek, mert én még akkor akartam hozzászólni, csak vártam, hogy lesz‑e még a többi frakció részéről hozzászólás, mert nem szerettem volna visszaélni azzal, hogy én a végszóban vagy a zárszóban mondom el a válaszaimat is, hogy tudjanak még reagálni a képviselők, de egy másodperccel ‑ ezek szerint ‑ lecsúsz­tam már erről, úgyhogy ezért elnézést kérek; szerettem volna időben reagálni az önök felvetéseire.

Köszönöm Mesterházy Attila képviselő úrnak, hogy egyértelművé tette, hogy az MSZP hajlandó támogatni ezt a törvényjavaslatot, mert képviselő asszony szavaiból én éppen az ellenkező következtetést véltem levonni, és pont azt állapítottam meg, hogy végül is nem lenne meglepő, ha megint azt tapasztalnánk, hogy egy olyan javaslatot nem támogatnak, ami a családok jólétének növelését szolgálja. Képviselő asszony is utalt erre, amit egyszerűen nem tudok értelmezni. Ha van egy olyan javaslat, ami senkinek nem teszi a helyzetét rosszabbá, ellenben egy jelentős csoportnak jobbá teszi, ez miért olyan, amit nem lehet támogatni, ezt nagyon nehezen tudom megérteni, de végül is azért nem szokatlan az önök logikájában.

Ami szintén nem szokatlan, az az, hogy a mi kormányzásunk által megteremtett gazdasági mozgástérből fakadó forrásokat önök szívesen elköltenék. Erre volt lehetőségük. Ezzel a lehetőséggel akkor nemhogy nem éltek, hanem adósságba taszították az országot. Tehát én azt gondolom, hogy jól kell gazdálkodni, és utána ennek a jó gazdálkodásnak a következtében megteremtett gazdasági mozgásteret valóban jól kell tudni kihasználni. Ebben minden javaslatot természetesen szívesen veszünk, minden konstruktív javaslatot nagyon szívesen veszünk.

Azt is elmondta képviselő asszony, gyakorlatilag kimondta azt, hogy nincs értelme azzal foglalkozni, hogy fogy a magyar népesség. Szerintem ez egy elég defetista hozzáállás. Azt mondta, hogy úgyis bármit teszünk, ezen már nem tudunk javítani. Énszerintem azért sajnálatos ez a hozzáállás, nem érdemes így hozzáállni, szerintem ez nem vezeti előre az országot. Én azt gondolom, igenis azt kell mondani, hogy tudunk ezen a helyzeten változtatni, és meg kell találni ennek a módját. Én azt javaslom, hogy ezt a küzdelmet ne adjuk fel, és örülök, ha ebben a támogatásukra is számíthatunk. Még képviselő asszony szavaira reagálva: hogy a családi adókedvezménnyel milyen baj van. Valóban dolgozni kell hozzá, ez így van, de azért én ezt nem tekintem olyan komoly problémának. Tehát szerintem jó az, ha olyan támogatások vannak, amelyek arra sarkallják az embereket, hogy munkát vállaljanak, és az ilyen típusú támogatásokat tudjuk növelni. Ez valóban filozófiájában más, mint amit önök követtek, követnek, de mi ezt a filozófiát fogjuk a jövőben is követni.

Ami a konkrét törvényjavaslatot illeti, itt azért nagyon sok félreértés van a fejekben, úgy látom, de szívesen igyekszem ezeket megvilágítani, hogy hogyan is működnek ezek a családtámogatások.

Az egyik félreértés többük szájából is elhangzott. Azt hiszem, mind a két képviselő úr említette azt, hogy még be nem vezetett dolgokon fogunk már most módosítani, az előtt módosítanánk valamin, hogy még egyáltalán hatályba lépett volna. Egyetlen ilyen pontja sincsen ennek a javaslatcsomagnak. Nem tudom, hogy mire gondolnak, egyáltalán fogalmam sincsen. Valóban változtatunk az anyasági támogatás szabályozásán, tekintettel arra, hogy egy új típusát vezetjük be. Ez normálisan úgy működik, hogy a vonatkozó törvényt módosítani kell. Ebben azért sok újdonság nincsen. Most is ilyesmiről van szó. Nem tudom, egyszerűen nem is értem, hogy mire gondolnak, amikor azt mondják, hogy egy be nem vezetett rendszeren szeretnénk módosítani. Ilyen nincsen, új elemek vannak.

Ahogy azt sem értem, hogy miért mondják azt, hogy most kapjuk ezeket elő. Ezek természetesen egyáltalán nem most előrántott javaslatok. Ezeket a javaslatokat önök is régóta ismerik. Most szeretnénk ezeket törvénybe foglalni. Szervesen illeszkednek abba a demográfiai politikába, amit folytatunk, illetve abba a családpolitikába, amit folytatunk. Tehát ezeket a félreértéseket szerintem jó tisztázni, illetve érdemes elolvasni részletesen az előterjesztést.

Még egy fontos félreértést érzékelek az önök által mondottak alapján, hogy talán nem tudják, mi az a diplomásgyed, és talán nem ismerik a 2014 előtti rendszert, még a saját kormányzásuk idején lévő rendszert sem, hiszen az arról szólt, hogy nem tesz különbséget, vagy pont ellenkezőleg: tulajdonképpen akkor tettünk különbséget továbbtanuló és nem továbbtanuló fiatalok között.

(9.50)

Hiszen akkor még, az önök kormányzása idején úgy működött a rendszer, hogy büntették azokat, akik tanultak, büntették azokat, akik egyetemre jártak, hiszen őket éppen azért, mert nem tudtak még dolgozni, mert nem volt diploma a zsebükben, éppen ezért nem támogatták azzal, hogy gyedet kaphatnának, csak a gyest, az éppen most 28 500 forintot voltak jogosultak megkapni.

Aki dolgozik, aki nem egyetemre jár, hanem éppen dolgozik, az természetesen a fizetése után megkapja a csedet, megkapja a gyedet, és adott esetben megkapja majd a gyest is a harmadik évben. Tehát ez is egy alapvető félreértés. Szerintem érdemes még áttanulmányozniuk ezeket a szabályozásokat, illetve a családpolitika különböző elemeit. A gyed extra pusztán arról szól, illetve a hallgatói gyed része és annak a kiterjesztése pusztán arról szól, hogy további egy évvel támogatjuk azokat, akik az egyetemi, főiskolai évek alatt vállalnak gyermeket, vagy közvetlenül az egyetem, főiskola elvégzése után. Én nagyon számítok ebben a tekintetben is a támogatásukra.

Azt még a kérdéseikre reagálva elmondanám, hogy nem kizárólagosak azok a dolgok természetesen, amiket teszünk, tehát ahogy említettem is, a tartós ápolási díjat is emelni fogjuk a következő évben is, tehát ezek a dolgok nem egymást kizáró módon, hanem párhuzamosan történnek meg.

És hogy miért 20 évben határoztuk meg, képviselő úr még ezt a kérdést is feltette. Azért, mert egy szabályozást kell hozni; hogyha erre vonatkozó konstruktív javaslataik vannak, hogy ez ne 20 legyen, hanem 19 vagy 21, természetesen meg fogjuk fontolni, de az a filozófiája ennek a javaslatnak, hogy azokat a családokat támogatjuk ezzel az új támogatási formával, akik tartósan otthonukban gondoskodtak ezekről a gyermekekről, tehát ezért határoztunk meg egy hosszabb időszakot.

Volt még képviselő asszony szavaiban megint egy olyan, ami a megítélésem szerint félreértésre ad okot, hogy mi van, ha meghal közben a gyermek és ezért nem jön ki a 20 év. Ez benne van a javaslatban is, hogy természetesen ilyenkor ugyanúgy jogosultak lesznek erre a támogatásra. Ha tehát a gyermek korábban bármikor meghal, akkor ők jogosultak lesznek erre a támogatásra ennek ellenére. Ez tehát nem befolyásolja a dolgot.

Én abban bízom, hogy tudjuk tisztázni a félreértéseket, tudják önök is, a kérdéseket fel tudják tenni. Még egyszer elnézést kérek, hogy nem tudtam a vita megfelelő szakaszában becsatlakozni, csak nem tudtam, hogy a többi frakció hozzá kíván‑e még szólni, és bízom abban, hogy mindenki támogatni fogja azokat a javaslatainkat, amelyek ismét a családok támogatásáról szólnak, illetve a magyar-magyar köldökzsinór megerősítéséről szólnak.

Szeretném, ha ez egy olyan konszenzus lenne, amivel azt tudnánk jelezni, hogy a magyar emberek, a magyar családok számíthatnak a támogatásunkra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)