Felszólalás adatai

BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs annál szomorúbb, amikor képviselőként a vidéket járva olyan családdal találkozik az ember, ahol esetleg a minimálbéren élő családfő egy tehetséges, ambiciózus gyermeket nevel, és a gyermek jövőjének tervezésekor az anyagi körülményeket mérlegelik. Nincs annál szomorúbb tény, mint amikor a nemzetközi összehasonlító elemzések arról szólnak, hogy rendkívül nagy különbségek vannak gyermekek között aszerint, hogy hol élnek, kis faluban vagy tanyán.

Ezek a társadalmi különbségek azt eredményezik, hogy a gyermekek a jövőjüket nem a szorgalmuk, a tehetségük, hanem sok esetben a családi körülmények alapján tervezhetik. Nem véletlen tehát, hogy az Arany János tehetséggondozó program létrejöttét dicsérni lehet; öt évvel ezelőtt kezdődött, ebben az évben érettségizett az első Arany János tehetséggondozó évfolyam.

Azt kérdezem az államtitkár úrtól, ennek a programnak az elmúlt öt évét az Oktatási Minisztérium szakmai innovációként kezelve milyen változásokat hajtott végre, melyek azok a legfontosabb értékek, amelyek a célnak megfelelően… - az esélyteremtés, a szorgalmas, tehetséges gyermekek támogatását állami eszközökkel próbáltuk segíteni. Milyen eredménnyel zárult ez a program, és az érettségi évében mit tudunk, mit remélhetünk ennek a programnak a folytatásától? Hiszen ebben a programban az ország felvételi előkészítésben legeredményesebb gimnáziumai és kollégiumai vettek részt.

Azért is szóltam, mert úgy gondolom, a számvetésnek eljött az ideje. Kérdezem önt, államtitkár úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)