Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nagyon sok minden van, ami elhangzott a vitában, és érdemes rá reagálni, hiszen tényleg úgy gondoljuk, hogy ez a költségvetés az igazságtalanságnak és a korrupciónak a költségvetése, de ami a vitában elhangzott, ez bennünket valójában ebben megerősített.

Hallottuk ma azt, hogy az Európai Unió fogja majd az energiaárakat megállapítani. Az a bajom, hogy az a képviselőtársunk, aki ezt mondta, ezt valójában hiszi, pedig nem így van, egyszerűen téved. Van Magyarországon egy energiahivatal. Az a vita a kormány és Brüsszel között, illetve az Európai Unió irányítása között, hogy határozatban vagy rendeletben kell-e ezt megállapítani. Egyébként a fideszes vezérszónokok között is van vita ebben a kérdésben, hiszen egy év különbséggel a fideszes vezérszónok azt mondta, hogy nem támadja Brüsszel a magyar rezsicsökkentés eredményeit, majd egy évvel később azt mondták, hogy de, támadja, és ezért kell újra rendeleti úton megállapítani a szabott áras energia árát. Ez arról szól, hogy meg lehet-e támadni rendes bíróságon vagy nem lehet megtámadni rendes bíróságon.

(17.10)

Erre csak azért térek ki, mert ha egy képviselő bármilyen kenetteljes hangon egyébként ilyeneket mond a tisztelt Házban, akkor itt arról van szó, hogy ő nem tudja, hogy miről beszél egészen egyszerűen. Hallottuk azt is, hogy a bankadó, amely sújtotta az országot, illetve természetesen az ország lakosait, az adófizetőket.

Hölgyek, Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma nincs bankadó? Be van tervezve a költségvetésbe. Tudják, hogy hogyan lehet a bankadó alól mentességet kapni? Úgy, ha támogatják a látványsportokat, ki tudjuk találni, a futballt kell majd valószínűleg támogatni a bankoknak. Akkor majd a bankadó alól mentesülhetnek, leírhatják ezt a bankadó alapjából. Ez egy igazságtalanság. Úgy gondoljuk, hogy nem egy látványsportot kellene támogatni, hanem mondjuk, a magyar gazdaság motorjait kellene beindítani, és mi majd úgy teszünk igazságot, hogy azt mondjuk, hogy akkor lehet majd leírni a bankadó alapjából ezeket az összegeket, ha a hitelkihelyezést erősíti majd egy bank, nem pedig látványsportokat támogat.

Hallottuk, hogy stabilak az alapok, jelentős a gazdasági növekedés, a nemzetközi hitelminősítők befektetésre ajánlják, ilyen szépen mondták, hogy nem minősítették egyébként fel Magyarországot. Azt is hallottuk innen a pulpitusról, vezérszónoki körben, hogy végre hitelek nélkül sikerül finanszírozni a magyar költségvetést, aztán egy kicsit szűkült, hogy IMF-hitel nélkül.

Mondom, milyen hitelünk van. Orosz hitelünk már van, kínai majd lesz. Ezt olvastuk, hogy a Selyemútba beszáll majd Magyarország is. valószínűleg érdemes egyébként egy 7 ezer éves birodalom hosszú távú terveibe 2-2,5 ezer évre befektetnie Magyarországnak is, mert különben nem döntene másképpen a kormány, hacsak nem a korrupciót látnák benne, hogy megint jó sok pénzt el lehet költeni, aztán a végén még majd Mészáros Lőrinc lesz az, aki végrehajtja majd ezeket a munkákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is kell mondjam, hogy eddig 400-500 milliárd forintnyi letelepedési kötvényt azért sikerült kiárusítani, méghozzá olyan cégek árusították ezeket, amelyekkel a magyar állam nem lehetne kapcsolatban, mert offshore cégek, a többségük offshore cég. Ez azt jelenti, hogy nem tudunk róluk semmit; egy dolgot tudunk róluk biztosan: azt az egy dolgot, hogy nem Magyarországon adóznak. Ők lefölözték ennek a hasznát. Az egyötödét ennek az üzletnek elvitték. (Dr. Józsa István: Az egészet!)

A sajtó számításai szerint 100-130 milliárd forintot, ami a magyaroké is lehetett volna, ezek a cégek lefölözték, a maradékot pedig majd nekünk el kell kezdeni visszafizetni, méghozzá jövő januárban, mert ’13 januárjában kezdte el eladni Magyarország a letelepedési kötvényeket, az ötéves letelepedési kötvényeket.

Számtalanszor mondjuk el, hogy egy költségvetés minden egyes alkalommal egy világos értékválasztás, ha sokkal érthetőbben akarok fogalmazni: ahova megy a pénz, az a fontos a kormánynak. Ha ez most is így van, akkor úgy gondolom, hogy ez majd magyarázatra fog szorulni a következőkben, mert ha veszek egy szűkebb metszetet, ami az egészségügy, aztán majd veszek egy szélesebb metszetet, ami az EMMI költségvetése, akkor látni fogjuk, hogy az „emberminisztérium” valójában egy eléggé igazságtalan költségvetést rakott össze. Aztán, hogy ebben majd mennyi lesz a korrupció, a későbbiekben majd kiderül nyilvánvalóan, de először nézzük az egészségügyet!

Hallottuk, és megmondom őszintén, még örültünk is a bejelentésnek, a Magyar Kórházszövetség XXIX. kongresszusán elmondta államtitkár úr, hogy mintegy 150-200 milliárd forinttal fog nőni az egészségügyi költségvetés. Viszont most azt látjuk, hogy a 2017-eshez mérten ez egy 102 milliárdos többlet, és azt is látni kell, hogy ezzel ugyan önök nem adnak több pénzt az egészségügyre, hanem most azt az alulfinanszírozottságot, amivel minden évben találkoztunk, előre betervezik a költségvetésbe. Eddig minden egyes évben az történt, hogy az év végére az egészségügyi szektor felhalmozott 100-110, néha ennél is több milliárd forint adósságot. Tudják, tisztelt képviselőtársaim, az azt jelenti, hogy a magyar egészségügyet önök kisvállalkozókkal finanszíroztatták, a magyar vállalkozóknak, kkv-knak tartoztak. Beszállítói tartozások voltak ezek. Ezek nagyon kicsi százaléka volt egyébként állami szektorba való tartozás. Ezt egyébként a MÁK kimutatása is alátámasztja. A tartozás, az adósságállomány 78 százaléka az EMMI során szerepelt.

Na, most megtalálták a kanálban a mélyedést, és ezt a 100 milliárd forintot, minekutána nem tudnak változtatni a rendszeren, ezt a 100 milliárd forintot betervezték. A mi álláspontunk az egyébként, hogy ennél sokkal többet kellene, mert ettől még nem lesz vonzóbb sem az egészségügyi pálya, sem pedig az, hogy az emberek a közfinanszírozásból finanszírozott egészségügyet válasszák, mert aki ma megteheti, az ma nem megy el a közfinanszírozott egészségügybe, pontosan az ott található, ott tapasztalható dolgok miatt. Azt látjuk, hogy mondjuk, amíg van olyan, hogy egy magyarországi kórházban olyan ágy van, aminek az alja furnérlemezből van, nem pedig normális ágyon fekszik a beteg, addig szerintünk egyetlenegy presztízsberuházást sem lenne szabad elindítani. Kutatók mérései alapján tudjuk azt, hogy 2014-ben 40 százalék, 2017-ben 60 százalékhoz közelít azoknak a magyar lakosoknak a száma, akik a magánegészségügybe mennek inkább, mint a közfinanszírozásból finanszírozott egészségügybe, egészen egyszerűen a minőség ennek az oka.

Azt látjuk, hogy önök azt mondják, hogy több pénzt adnak az egészségügyre, de a fekvőbeteg-el­lá­tás forrása ebből nem fog nőni, az 2,2 milliárddal csökkenni fog. Ezt el fogják osztani a többletfejlesztések forrására, járó- és fekvőbeteg-ellátásban, nagy értékű gyógyszer-finanszírozás többletére, ami 5 mil­liárd forint, speciális finanszírozási feladatok többletére, ami 5 milliárd forint, és összesen még 12 milliárd forint fejlesztést is látunk. Tehát valójában itt a fekvőbeteg-ellátásnál sem feltétlenül lesz több pénz.

Amit mi mindig felhozunk ebben a kérdésben, az az Országos Mentőszolgálat kérdése. Mi azt látjuk, hogy nem megfelelően vannak ők megbecsülve, és legalábbis ha lehetne hinni a kormánynak és nem lenne már sokkal több tapasztalatunk, mint amennyi illúziónk maradt, ha azt a fajta béremelést, amit önök most bevezetnek, azt végre is hajtanák, akkor azt kellene lássuk, hogy ez egy 180 milliárd forintos többlet lenne a 2019-es évben. Úgy gondolom, hogy erre nem lesznek meg a lehetőségek, tehát akkor legalábbis kétséges, hogy önök ezt tényleg végig is akarják-e majd vinni annál a 7800 mentősnél, akik 1 millió 100 ezer beteget látnak el, köztük 45 ezer gyermeket. Tehát ezt érdemes lenne komolyan venni, nem pedig a holnapnak élni és csinálni egy igazságtalan, de legalább a választásokon jól hangzó költségvetést ebben a tekintetben.

Nézzük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, mert úgy gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb kérdés, hogy el tudjuk dönteni, hogy mi a fontos a kormánynak, és mi az, ami nem fontos a kormánynak. Van egy fejezeti része, a támogatások része az EMMI-nek, ahol látjuk, hogy hogyan támogat olyan nem költségvetési szerveket, amelyek néha jobb gazdái egy-egy ügynek, mint maga az állam. És ezt egyébként helyesen fel is ismeri és támogat bizonyos szervezeteket a magyar állam.

Mondanék egy-két számot: a Magyar Rákellenes Liga 30 millió forintot fog kapni, ha a tervezetet elfogadják. A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 20 millió forintot fog kapni, tudják, ők azok, akik a rákbeteg gyerekekkel foglalkoznak. Az ILCO-szö­vet­ség ‑ ugyancsak egy betegségcsoport szövetsége ‑ 30 millió forintot, a Rákbetegek Országos Szövetsége 20 milliót, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 186 milliót. Hogy nagyobbakat is mondjak: a mozgáskorlátozottak összes egyesülete az egész országban 181 millió forintot, a Vöröskereszt pedig 100 millió forintot fog kapni. És most önök is látni fogják, hogy nem ez a fontos ennek a kormánynak.

Ugyanebben a fejezetben a sportfejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása 12 milliárd 279 millió 400 ezer forint. Ugyanebben a fejezetben 6 budapesti futballklub működési támogatása 3 milliárd 440 millió forint; hadd idézzem föl mellé a Magyar Rákellenes Liga 30 millió forintját. 3,4 milliárd forint!

(17.20)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az országos sportági szakszövetségek akadémiai kialakítása ‑ jelentsen ez bármit, mert azért szenvedtek akkor is, amikor az indokolást ebben meg kellett írni ‑ 7 milliárd forintot fog kapni. Ide is idézem mellé a Rákbetegek Országos Szövetségének a 20 milliárd forintját (sic!).

Úgy gondoljuk, hogy ezen az értékválasztáson kell változtatni, mert ez igazságtalan a magyarokkal. Mi úgy teszünk igazságot, hogy az egészségügyre fordítandó források összegét 265 milliárd forinttal megemelnénk. Ezt a javaslatot benyújtottuk, és bízunk benne, hogy önök nem az igazságtalanság és a korrupció mellett teszik le a voksukat, hanem fogják támogatni a mi javaslatunkat. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)