Készült: 2024.09.22.17:20:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (1998.11.18.), 164. felszólalás
Felszólaló Endre Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:01


Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ENDRE SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetés mellett fogok érvelni, néhány, az oktatást érintő szempont mai vitába emelésével.

Azt gondolom, a mai napon az oktatás, az oktatás ügye már sokszor szóba került, néha félreérthető, téves interpretációkkal. Helyes, ha ezek mellé most tényeket sorakoztatunk. Azt gondolom, hogy ez az előttünk fekvő költségvetés annak a következetes politikának a kézzelfogható megnyilvánulása, amit a Fidesz-Magyar Polgári Párt az elmúlt évek során politikai programjában megfogalmazott, először a "Polgári Magyarországért" című vitairatunkban, melyet a polgárokkal folytatott dialógusban érleltünk választási programmá "Szabadság és jólét" címmel; ezt a választások eredményeként "Az új évezred küszöbén" címmel koalíciós partnereinkkel emeltük kormányprogrammá.

Olyan költségvetés fekszik most a tisztelt Ház előtt, amely gyermekekben, családokban és a nemzedékek összefogásában gondolkodik. Ha röviden kellene a költségvetési törvény és az oktatás ügyét meghatározni, úgy fogalmaznék: fókuszban az oktatás.

Ez a költségvetés az oktatást helyezi a fókuszba. Részletesen megvizsgálva a költségvetési törvényt, meg kell állapítanunk, hogy a kormány a költségvetési javaslatának elkészítésekor alapvetően a kormány programjában megfogalmazott feladatok és célkitűzések - esélyteremtés, minőségbiztosítás, pedagógusbérek rendezése - megvalósítását tartotta szem előtt.

Először is hadd szóljak az Oktatási Minisztérium fejezetéről. Az Oktatási Minisztérium fejezetében a költségvetési törvényjavaslatban a felsőoktatás területét illetően prioritást élvezett a felsőoktatásban foglalkoztatottak bérhelyzetének rendezése - ez 20 százalék feletti keresetnövekedést jelent -, a hallgatói juttatások növelése, a központi informatikai fejlesztés, a világbanki programok továbbvitele, a felsőoktatási integráció elindítása. E témában másodszor: a közoktatás legfőbb forrását jelentő közoktatási normatívák tervezése a Belügyminisztérium fejezetében történik, ám számos szakmai feladat megoldásához a fedezet biztosítása az Oktatási Minisztérium költségvetésében lelhető meg. Így az Oktatási Minisztérium költségvetésében szerepel forrás a minőségbiztosítás feltételrendszerének kialakítására, amely új címként jelentkezik, s az e célra szánt 750 millió forint magában foglalja a szükséges szakmai és infrastrukturális háttér megteremtésének, valamint a működtetés költségeinek fedezetét.

Az 1998-as előirányzatnál egyharmadnyival több támogatást, 400 millió forintot kap az intézményi innovációt, a közoktatási modernizációt, tartalomfejlesztést segítő közoktatási modernizációs közalapítvány. Jelentős forrásokat biztosítunk a NAT felülvizsgálatával pedagógiai rendszerek, ezek részeként a kerettantervek elkészítésével kapcsolatos munkálatokhoz. Növeljük a tankönyvkiadás támogatására szánt összeget 460 millió forinttal, és forrást biztosítunk az informatikai fejlesztés folytatására, a tartalomfejlesztésre, amely az Írisz-program keretén belül történik meg. Összességében az Oktatási Minisztérium költségvetése jelentős mértékben, körülbelül 27 százalékkal - ez 30 milliárd forintot jelent - növekszik a következő évi költségvetésben.

 

 

(16.30)

 

 

Másodszor: a közoktatási intézmények finanszírozása a közoktatási normatívákon keresztül történik. 1999-ben a normatívák összege összességében majd 33 milliárd forinttal növekszik. Az óvodai nevelésre 18,9 százalékkal, az iskolai oktatásra összességében 13,4 százalékkal, a szakképzésre 10,7 százalékkal jut több pénz. Ez a forrásnövekedés megteremti a kormányprogramban is szereplő mintegy 17-18 százalékos pedagógusbér-növekedés lehetőségét. A pedagógusbérek várhatóan az év elejétől 16 százalékkal, míg szeptembertől plusz 3 százalékkal, tehát 19 százalékkal növekednek.

Újragondolásra kerül a minőségi bérpótlék sorsa, mely a jelenlegi formájában várhatóan szeptemberben megszűnik, ugyanakkor a kiemelkedő munka elismerésének lehetősége más keretek között megmaradna. Jelen pillanatban a bérnövekedés mechanizmusának kidolgozása zajlik, vagyis azon feltételrendszer megteremtése, amely garanciát jelent arra, hogy a központi költségvetésben a pedagógusok bérhelyzetének rendezésére szánt források valóban e célra kerüljenek felhasználásra. Véleményünk szerint e cél teljesülése egy pedagógus szakmai szorzó bevezetésével biztosítható.

A kormányprogramban megfogalmazott céloknak megfelelően némileg módosul a normatívarendszer, változnak az egyes normatívákhoz tartozó jogcímek. Az 1999. évben egységes normatíva kerül meghatározásra az iskolai oktatás 1-8., illetve 9-13. évfolyamára, mely változás célja a 8+4-es iskolaszerkezeti modell stabilizálása. Változik a normatívarendszer azon eleme is, amely 1999-ben ismét megjelenik a nem lakóhelyükön középiskolába járók utáni normatív támogatás formájában.

Az esélyteremtés érdekében az átlagostól jelentősen eltérő mértékben emelkednek a gyógypedagógiai ellátást és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását segítő normatívák, a napközis foglalkozások megtartására biztosított normatíva, a kollégiumi nevelés, ellátás támogatására szánt forrás. Ez utóbbi normatíva emelésénél tekintetbe vettük a kollégiumokat fenntartó önkormányzatok érdekeltségének viszonylagos hiányát, hiszen az általuk fenntartott intézményekbe jelentős részben más települések tanulói járnak, valamint azt a célt, hogy a kollégium ne csupán szálláshelyül szolgáljon az ott élő diákok számára, hanem az ott zajló munka szakmai hátterének fejlesztésével az esélyteremtés egyik intézményévé válhasson.

Új központosított jogcímként megjelenik a normatív támogatás rendszerében az 1100 fő alatti kistelepülési, már működő iskolák támogatására szolgáló 1 milliárd forintos összeg, melyet azon intézmények vehetnek igénybe, amelyek kizárólag 1-4. osztályt működtetnek. Ezzel lehetővé válik az önkormányzatok eltérő jövedelemtermelő képességéből fakadó különbségek mérséklése.

Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiek alapján azt gondolom, világosak a prioritások, amelyek általam támogathatók. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák a törvénytervezet elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai