Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat, a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat, a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatokat a T/12094., T/12095., T/12096. és T/12097. számokon megismerhették.

Most az együttes előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az önök előtt is ismeretes, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-én lép hatályba. A polgári törvénykönyv elfogadásával egy olyan magánjogi kódexe lesz Magyarországnak, amely komplex módon tekinti át a magánjogi szabályozás hatályos jogszabályi rendszerét, beépíti a bírósági gyakorlat maradandó vívmányait, eleget tesz Magyarország európai uniós és más nemzetközi kötelezettségeinek, és tekintettel van a hazai és külföldi tudományos munkák eredményeire is.

Az új kódex, ahol csak lehetséges, fenntartja a hatályos polgári törvénykönyv szabályait, ugyanakkor a magánjogi jogviszonyok szélesebb körű szabályozása, egyes területeken a szabályozási mód koncepcionális megváltoztatása, új jogintézmények bevezetése és a régi jogintézmények részletszabályainak módosulása szükségessé teszi a teljes jogrendszer felülvizsgálatát. E körben ismételten utalok arra, hogy a hatályos polgári törvénykönyvhöz képest az új polgári törvénykönyv magában foglalja az eddig külön törvényekben szabályozott családjogi, társasági és szövetkezeti jogi normákat, valamint alapjaiban változtatja meg például a nagykorú személyek cselekvőképességének korlátozásával kapcsolatos szabályozást, a zálogjogi szabályozást, és alapvetően diszpozitívvá teszi a társasági és szövetkezeti jogi rendelkezéseket.

Az új Ptk. hatálybalépése miatt felmerülő jogalkotási feladatok egyrészt új jogszabályok megalkotását és a meglévő jogszabályok módosítását is szükségessé teszik, másrészt a jogalkotónak egyértelművé kell tenni, hogy a jogalkalmazók 2014. március 15-én melyik jogszabályt alkalmazzák. A kódex új normái ugyanis hosszú évtizedekig felvetnek még az új Ptk. és a hatályos magánjogi szabályok egymás mellett éléséből adódó, a két szabályrendszer időbeli hatályára vonatkozó kérdéseket. Elkerülhetetlen, hogy a hatályos rendelkezéseket a megkezdett ügyekben, folyamatban lévő jogviszonyokban még jó néhány évig alkalmazni kelljen.

Hölgyeim és Uraim! A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló T/12094. számú törvényjavaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek az új Ptk. alkalmazhatóságára nézve adnak iránymutatást, tehát azt rendezik, hogy az új Ptk. rendelkezéseit mikortól kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezések meghatározásán kívül a törvényjavaslat helyezi hatályon kívül többek között a hatályos polgári törvénykönyvet, a családjogi törvényt és a gazdasági társaságokról szóló jogszabályt, illetve a törvényjavaslatba kerülnek az alacsonyabb jogforrások megalkotásáról szóló felhatalmazó rendelkezések is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót az átmeneti normákról. A törvényjavaslat azon túl, hogy egy általános átmeneti rendelkezést fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni, az új Ptk. könyveinek sorrendjében határozza meg az egyes jogterületekhez kapcsolódó generális, illetőleg speciális átmeneti szabályokat.

Az Ember mint jogalany című könyv lényeges újítása a nagykorú természetes személyek cselekvőképességére vonatkozó szabályozás új alapokra helyezése. A bíróság a jövőben a hatályos Ptk.-tól eltérően a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak az ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatja. További lényeges változás ezen a területen, hogy a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata a jövőben kivétel nélkül meghatározott időközönként kötelező lesz. Az említett változások több átmeneti szabály előírását is szükségessé teszik. Így például a törvényjavaslat határozza meg azt az időtartamot, amely alatt a bíróságnak minden gondnokság alatt álló személyt viszonylag rövid idő alatt az új szabályok szerint felül kell vizsgálni, előtérbe helyezve azokat a cselekvőképtelen személyeket, akik felülvizsgálatára eddig még egyáltalán nem került sor.

A javaslat a jogi személyekkel kapcsolatban is megállapít átmeneti szabályokat, figyelemmel arra, hogy az új Ptk. minden jogi személy, ezen belül minden gazdasági társaság és szövetkezet életében változást hoz. A jogszabályi változás miatt nem maradhat el a már meglévő jogi személyek tekintetében a létesítő okirat tartalmának, valamint a jogi személy szervezeti-működési feltételeinek felülvizsgálata. A javaslat e felülvizsgálatra méltányosan hosszú átmeneti időszakot biztosít, azzal a további könnyítéssel, hogy elegendő akkor elvégezni a létesítő okirat szükséges módosítását, amikor a társaság a létesítő okiratot egyébként is módosítani kívánta.

A családjogi könyv egyrészről olyan tartós jellegű jogviszonyokat szabályoz, mint a házasság, a szülői felügyelet, a gyámság, ahol a házastársra, szülőre, gyámra előírt jogok és kötelezettségek kismértékű változása további konkrét átmeneti szabályok előírását nem indokolja.

(10.40)

Másrészről a családjogi rendelkezések között is vannak olyan változások, amelyek konkrét átmeneti szabály előírását teszik szükségessé. Így például az új Ptk. házasság felbontására vonatkozó normái kapcsán a javaslat egyértelművé teszi, hogy a házasság felbontására irányadó új szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a válókeresetet a törvény hatálybalépése után nyújtják be.

A dologi jogi könyv is elsősorban tartós életviszonyokat szabályoz, olyan jogviszonyokat, amelyeket mindenki köteles tiszteletben tartani Ebből következően, ha az új Ptk. ilyen jogviszonyok esetén valamely jogot vagy kötelezettséget megváltoztat, akkor a szerződéses jogviszonyokkal ellentétben az adott jogviszonyhoz kapcsolódó jogra vagy kötelezettségre értelemszerűen már az új Ptk. szabályai vonatkoznak, feltéve, hogy a dologi jogviszonyok esetén érvényesülő e fő szabály alól a törvény kivételt nem tesz.

A Ptk. kötelmi jogi könyve kapcsán a jogbiztonság érdekében az átmeneti rendelkezések körében az a fő szabály érvényesül, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt már megkötött szerződésekre a kötelem keletkezésekor hatályos jogszabályokat, így mindenekelőtt a hatályos Ptk.-t kell alkalmazni.

A törvényjavaslat öröklési jogi szabályok kapcsán általános elvként rögzíti, hogy az új öröklési jogi szabályok az új Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésekre alkalmazandóak, vagyis abban az esetben, ha az örökhagyó halála 2014. március 15-e után következett be. A végrendeleti öröklésnél az általános elvből az következik, hogy az új Ptk. szabályainak csak a hatálybalépése után készített végrendeletek szempontjából van jelentősége. Ugyanakkor abból a klasszikus öröklési jogi elvből következően, hogy az örökhagyó akarata feltétel nélkül érvényre jusson, célszerű az általános szabály alól bizonyos esetekben kivételt tenni. Ennek megfelelően a törvényjavaslat olyan átmeneti szabályokat is megfogalmaz, amelyek olyan, az új Ptk. hatálybalépése előtt létrejött végintézkedések esetén lesznek irányadók, amelyek a régi szabályok szerint nem, de az új szabályok szerint már érvényesek lennének. Így például a házastársak 2014. március 15-e előtt ugyanabba az okiratba készített végakaratát is érvényesnek kell elismerni, ha az örökhagyók a Ptk. hatálybalépése után haltak meg.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót a többi előttünk lévő polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó törvényjavaslatról is, kezdve ezt a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/12096. számú törvényjavaslattal. Mint ahogy már említettem, az új polgári törvénykönyv cselekvőképességi reformja a gondnokság alatt álló emberek tömegeinek életében hoz pozitív változást. Az új polgári törvénykönyv lényeges újítása az, hogy a bíróság a jövőben a hatályos Ptk.-tól eltérően a cselekvőképességet általános jelleggel nem, hanem csak az ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozza, amely meg kell hogy jelenjen a gondnokolti nyilvántartásban is. Ez garantálja a részleges gondnokság alá helyezés egyénre szabott, az adott körülményekhez rugalmasan igazodó jogkövetkezményeinek megállapítását. Ahhoz, hogy a gondnoksági reform eredményes legyen, szükség van egy naprakész, működőképes gondnoksági nyilvántartási rendszer kialakítására. Ennek megfelelően az új kódex hatálybalépésével egyidejűleg indokolttá válik a jelenlegi gondnoksági nyilvántartás felülvizsgálata. Az Országos Bírósági Hivatal gondnokoltak nyilvántartását támogató, 2002 óta használatban lévő ügyviteli rendszere továbbfejlesztésre szorul részben az új polgári törvénykönyv új szabályaira figyelemmel, másrészt amiatt, hogy az adatszolgáltatási igényeknek is jobban megfeleljen.

A nyilvántartásból egyfelől egyedi adatszolgáltatás történik annak, aki ehhez fűződő jogi érdekét igazolja. Másfelől a hatóságok közvetlen hozzáférésre jogosultak az adatok megismerésére és kezelésére. Ez utóbbira jogosultak körét kibővíti a törvényjavaslat, hogy az adatigénylés minél több ügyben valósulhasson meg gyorsabban, hatékonyabban, a postaköltségek megtakarításával.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az említett gondnokoltak nyilvántartása kapcsán szót kell ejteni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról is. A nemzetközileg már ismert, az önrendelkezés érvényre juttatását elősegítő előzetes jognyilatkozatot a polgári kódex vezeti be. Előzetes jognyilatkozatban bárki, még cselekvőképes állapotában rendelkezhet a személyi és vagyoni ügyei vitelének módjáról, a cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére, amelyet be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik. Ugyanis ekkor rendeli el annak egészének vagy egy részének alkalmazását, amelyet ugyancsak be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.

Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását is az Országos Bírósági Hivatal fogja működtetni, tekintettel arra, hogy az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához. Mind a gondnokoltak nyilvántartása, mind az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke lenne az adattovábbítás szempontjából az adatkezelő szerv. Ugyanakkor a járásbíróság vezetné be a nyilvántartásokba az új adatokat, figyelemmel arra, hogy a bíróság dönt a gondnokság alá helyezésről és az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről is.

Hölgyeim és Uraim! A polgári törvénykönyv a jogi személyekre vonatkozó szabályozás területén is jelentős változást hoz azzal, hogy a magánjogi szférában működő jogi személyek minél szélesebb körére vonatkozó rendelkezések megalkotását célozta meg. Ennek alapján a jövőben a Ptk. szabályrendszerének részét fogja képezni a jelenleg még külön törvényekben megjelenő társasági jogi és szövetkezeti szabályozás is. A Ptk. a jogi személyek átalakulására, egyesülésére, szétválására vonatkozóan csak az általános szabályokat, e szervezeti változások garanciális minimumszabályait tartalmazza. Ez a megoldás magával hozza, hogy a Ptk.-ból kimaradó, ugyanakkor a jogi személyek szervezeti változásához szükséges egyéb részletszabályok külön kerüljenek rendezésre.

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló T/12095. számú törvényjavaslat a Ptk.-ban nevesített magánjogi jogi személyek teljes körét felöleli. A törvény hatálya alól kivételt képeznek az alapítványra és az egyesületre vonatkozó egyesülési, szétválási szabályok, ezek sajátosságaik révén a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályban kerülnek rendezésre. Az előttünk lévő törvényjavaslat alkalmazhatóvá válik minden további olyan jogiszemély-forma esetében is, ahol a speciális törvény az átalakulás, az egyesülés, a szétválás vonatkozásában nem tartalmaz önálló megoldást, hanem utaló szabállyal a Ptk.-ra vagy kifejezetten e törvényre fog utalni.

Az átalakulás lebonyolításának szabályait gyakorlati értelemben nem kellett megalkotni, hiszen a hatályos társasági jogi szabályok már működőképes szabályrendszert alkotnak, amelyekre ezen törvényjavaslat is támaszkodhatott. Így nem volt indok a már kiforrott szabályok alapvető felülvizsgálatára. A törvényjavaslat azonban azokon a pontokon hoz változást, amelyek a Ptk. szóhasználatából, szabályozási elveiből következnek, illetve amely kérdések részletezőbb rendezésére volt szükség. Fontos kiemelni, hogy a Ptk. változtat a jelenleg alkalmazott átalakulási terminológián, az átalakulás kizárólag a jogi személy típusának, illetve a gazdasági társaság esetén a formájának megváltoztatását jelenti. A jövőben tehát az úgynevezett formaváltást kell érteni átalakulás alatt, és ehhez képest az egyesülés és szétválás önálló fogalomként és önálló eljárásként jelenik meg.

Erre figyelemmel a törvényjavaslat sem vezet be gyűjtőfogalmat, hanem az átalakulás, az egyesülés és a szétválás fogalmakat mindig külön-külön használja. Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslatot a Ptk.-val együtt kell alkalmazni. Ez tartalmi oldalról az jelenti, hogy a törvényjavaslat kiegészíti, illetve kibontja a Ptk. átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit, azokkal szerves egységes képez. A két törvény egysége a szabályozás logikája oldaláról pedig azzal jár, hogy a törvényjavaslat szervezeti eljárási rendre vonatkozó kérdésekről jellemzően nem rendelkezik, hiszen ezek a kérdések a Ptk.-ban rendezettek. Ahol a törvényjavaslat mégis szervezeti eljárási rendre vonatkozó előírást tartalmaz, azon rendelkezései a Ptk. rendszerével egyezően diszpozitívak. Példaként említhető, hogy lehetőség van arra, hogy az átalakulásról ne a törvényjavaslat szerinti modelleljárásban meghatározott két ülésen, hanem akár egy ülésen, vagy bonyolultabb szervezeti változások esetén ennél több ülésen döntsön a jogi személy. A szóbeli döntéshozatal mellett mód van az írásbeli döntéshozatalra, amelyre a törvényjavaslat az egyértelműség érdekében külön is felhívja a figyelmet.

(10.50)

Tekintettel arra, hogy az átalakulás nemcsak a jogi személy belső ügye, hanem kihatással van a külső kapcsolataira, hitelezőire, valamint számviteli, adózási következményekkel is jár, az átalakulás, az egyesülés, a szétválás folyamatában garanciális elemeknek is érvényesülniük kell. Így nyilvánvalóan nem lehet eltérni attól, hogy mi tartozik az átalakulás folyamatában elkészítendő okiratok körébe, nem lehet eltérni a vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgáló általi ellenőrzési kötelezettségétől, a tagokkal való elszámolási kötelezettségtől, illetve a hitelezők részére meghatározott esetekben biztosítékadási kötelezettségtől.

A törvényjavaslat szerkezete a szűken vett átalakulás eljárását veszi modellnek, majd ehhez képest határozza meg az egyesülés és a szétválás kiegészítő, illetve eltérő szabályait. A törvényjavaslat e logika alapján rendezi a jogi személyekre vonatkozó általános, majd ezt követően a gazdasági társaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó sajátos előírásokat is. A gazdasági társaságokon belül speciális rendelkezéseket igényel a részvénytárságok egyesülésének és szétválásának uniós irányelveken alapuló rendszere.

Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat a Ptk.-val együttesen, teljeskörűen, a szükséges döntési szabadság biztosításával, valamint a kellő garanciák beépítésével szabályozza a jogi személyek átalakulásának, egyesülésének, szétválásának szabályait. A törvényjavaslat célja, hogy 2014. március 15-ét követően a Ptk. alapján is gördülékenyen, az eddig bevált rendszerben történhessen meg a jogi személyek szervezeti változása.

Tisztelt Ház! Utoljára, de nem utolsósorban hadd szóljak néhány szót a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló T/12097. számú törvényjavaslatban foglaltakról. Az új kódex a korábbitól eltérően sokkal átfogóbban szabályozza a természetes és jogi személyek magánjogi viszonyait. Ez a szabályozási koncepció csak olyan szerkesztési elvek mentén volt kivitelezhető, amely a magánjog valamennyi területén közel azonos absztrakciós szintre emelte az előírásokat. A dologi jog egyébként gyökeresen nem változó területén ennek a jogalkotási megoldásnak egyik szembetűnő következménye volt, hogy a Ptk. a szomszédjogok körében a szükségtelen zavarás általános magatartási korlátja mellett csak a magasabb absztrakciós szintet képviselő előírásokat tartotta meg. Ezzel viszont mellőzésre került több olyan, a magyar jogban jelentős történeti hagyományra visszatekintő rendelkezés, amelyek túlzottan konkrét és egyedi élethelyzeteket rendeztek.

Figyelemmel arra, hogy a vonatkozó jogviszonyok nem maradhatnak jogi rendezés nélkül, a kérdéses élethelyzetekre vonatkozó szabályokat a folyamatosság és a szükséges koherencia érdekében más törvényben, külön szükséges rendezni. A törvényjavaslat az egyes szomszédjogok eddig kialakult rendszerét és hatályos szabályait ellentétes jogpolitikai indok hiányában alapvetően nem változtatja meg, és nem vezet be új jogot. A törvényjavaslat egyik lényegi eleme az előírások logikailag áttekinthető és következetes szerkezetben történő megjelenítése. A külön törvényben történő szabályozás ugyanakkor lehetőséget biztosít a hatályos szabályok felülvizsgálatára és időszerűvé tételére a gyakorlati tapasztalatok és igények alapján, hogy az irányadó magatartásokat megfelelően strukturált és a hétköznapokban könnyen alkalmazható, egyértelmű szabályrend írja elő. Erre figyelemmel egységesült a terminológia, és számos alkalmazási szabály került beépítésre.

Fontos megemlíteni, hogy a törvényjavaslat az alaptörvény hatálybalépését követő jogi környezethez igazítva megtartja azt a hatályos szabályt, amely lehetővé teszi más törvény, alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály, különösen önkormányzati rendelet, illetve a felek megállapodása számára, hogy a törvény szabályaitól eltérjenek. A szomszédjog tárgyköre miatt fontos, hogy a merev előírásokkal szemben a felek az egyes kérdéseket egyéni szempontjaikra, valamint egyéb ágazati, illetve helyi viszonyokra figyelemmel szabadon rendezhessék. A törvényjavaslat ugyanakkor - a szoros tartalmi kapcsolat folytán - külön alcímben rendezi a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló, több telek által létrejött tényhelyzetben az ingatlanokra vonatkozó használati jogok jogi sorsát is. Erre vonatkozó egyértelmű törvényi előírás jelenleg a magyar jogrendszerben nincs, ezért ez jelentős, a napi gyakorlatot segítő újításnak tekinthető. A törvényjavaslat kiemelt figyelmet szán a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosa érdekeinek védelmére, ezért korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a kötelezett számára a tényhelyzet változása miatt tehernövekedés állna elő, valamint szabályozza a használati jog jelentette teher alóli mentesítés lehetőségét.

Tisztelt Ház! Az említett törvényjavaslat áttekinthetően szabályozza a Ptk.-val együtt az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyainak egyes konkrét élethelyzeteit, abból a célból, hogy a Ptk. 2014. március 15-ei hatálybalépését követően is az eddig kialakult szabályok szerint, megfelelő jogi iránymutatás alapján rendezhessék a jogalanyok az életviszonyaikat.

Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslatok megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr expozéját. Tisztelt Országgyűlés! Most az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben.

Megadom a szót Székyné dr. Sztrémi Melindának, a bizottság előadójának.

SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság szeptember 30-án, 5. napirendi pontként, összevontan tárgyalta a négy törvényjavaslatot, amelyek az új Ptk. hatálybalépése miatt felmerülő jogalkotási feladatok végrehajtásának tesznek eleget. A bizottsági ülésen az ellenzék úgy döntött, hogy kisebbségi előadót nem állít, ezért igyekszem röviden összefoglalni a bizottsági ülésen elhangzottakat.

A vitában részben koncepcionális, részben részletekre vonatkozó kérdések és vélemények fogalmazódtak meg mind a négy törvény vonatkozásában. A négy törvényjavaslat és az új Ptk. viszonyát fejtegették a bizottsági tagok, illetve az együttes általános vita indokoltságát, indokait vitatták meg, hiszen a szabályozási koncepciónak éppen az a lényege, hogy az új Ptk. az egyes jogintézményeknek csak a lényegi elemeit tartalmazza, a részletek szabályozása önálló jogszabályokban realizálódik. A magánjogot teljesen átfogó kódex hatálybalépéséhez majd' egy tucat törvény kapcsolódik; ezek közül van most négy a parlament asztalán.

A bizottság többsége mind a négy törvény tárgyalását támogatta, és általános vitára alkalmasnak tartotta. A T/12094. számú esetében 18 igen szavazattal és 6 tartózkodás mellett, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló T/12095. számút 23 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett, a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslatot 18 igen szavazattal és 6 tartózkodás mellett, a szomszédjogok, tulajdonjogok korlátainak különös szabályairól szóló törvényjavaslatot pedig 18 igen szavazattal és 6 tartózkodás mellett támogatta a bizottság.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 20-20 perces időkeretben; ezek közben kétperces felszólalásra nincs lehetőség.

Elsőként megadom a szót Vas Imrének, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2013. évi V. törvénnyel kihirdetett és 2014. március 15-ével hatályba lépő új polgári törvénykönyvhöz kapcsolódóan négy törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Külön törvény rendelkezik a jövőben a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátairól, a gondnokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról, valamint az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról. Mindezek mellett az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslat rendezi, hogy mikortól kell alkalmazni az új polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit.

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátaira, a gondnokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására, valamint az egyes jogi személyek átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó törvényjavaslatok a jogi személyek és jelenleg még jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, magánszemélyek számára fontos részletszabályokat állapítanak meg az új polgári jogi törvénykönyv jövő márciusi hatálybalépésével kapcsolatban, míg az átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek az új Ptk. alkalmazhatóságára nézve adnak iránymutatást, tehát azt rendezik, hogy az új Ptk. rendelkezéseit az egyes helyzetekben mikortól kell alkalmazni.

(11.00)

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak külön szabályairól szóló T/12097. számú törvényjavaslat a szomszédjogok körében rögzíti azokat az új Ptk.-ban nem szereplő rendelkezéseket, amelyek az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyainak konkrét élethelyzeteiben nyújtanak eligazítást arról, hogy mi a követendő magatartás. Az új Ptk. a szomszédjogok körében pedig csak a fontosabb - magasabb absztrakciós szintet képviselő - előírásokat tartalmazza.

A törvényjavaslat egyebek mellett továbbra is megtartja azt a szabályt, amely lehetővé teszi a Ptk.-tól való eltérést más törvény, valamint alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály - különösen önkormányzati rendelet - számára, illetve a felek megállapodása esetén is eltérést enged. E rendelkezés megtartása indokolt azért is, mert ezen a szabályozási területen különösen elképzelhető, hogy szükségessé válik a felek egyéni körülményeinek, szempontjainak figyelembevétele.

A törvényjavaslat - eltérő jogpolitikai indok hiányában - alapvetően nem változtatja meg az egyes szomszédjogok - például a szomszédba áthulló terményre vagy a kerítéshasználatra vonatkozó - jelenlegi szabályokat, ugyanakkor a régi Ptk. szabályaihoz képest új előírás a közterületre lehulló termények elsajátítására vonatkozó lehetőség törvényi szintű rögzítése, amely bárki számára nyitva áll.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A tervezet rendezi továbbá a használati jogokat, telki szolgalmi jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló telkek esetében, továbbá védi a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosának érdekeit, korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog teher alóli mentesítése lehetőségét.

A bírói gyakorlat beépítésével törvényi szinten szabályozza azt az esetet is, amikor az uralkodó telek tulajdonosa ingatlan-nyilvántartáson kívül szerez telki szolgalmi jogot, hiszen a tulajdonjogon kívül a telki szolgalmi jog az egyetlen olyan dologi jog, ami elbirtokolható. Ilyen esetben igényt tarthat arra, hogy a bíróság állapítsa meg a telki szolgalom fennállását és tartalmát, valamint a telki szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére is igényt tarthat.

A gondnokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása körében az új Ptk. hatálybalépésével szükségessé vált a jelenlegi gondnokolti nyilvántartási rendszer felülvizsgálata és egy új nyilvántartási rendszer megteremtése is. Ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő, a gondokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/12096. számú törvényjavaslat.

A gondnokoltak, illetve az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásával kapcsolatos törvényjavaslat összehangoltan szabályozza a gondnokság alá helyezett személyek nyilvántartására és az előzetes jognyilatkozatot tevők nyilvántartására vonatkozó szabályokat, egyrészt mert az új Ptk. új jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételét, amelyben a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeni korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan, másrészt mert az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához, ily módon a gondnokság alá helyezéshez.

A törvényjavaslat szerint az elektronikus nyilvántartások működtetésére kijelölt szerv az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az adatkezelési feladatok viszont megoszlanak a hivatal elnöke és a járásbíróságok között, hiszen a járásbíróságok vezetik be a nyilvántartásokba a törvény által meghatározott adatokat, az adatszolgáltatást a nyilvántartásokból azonban az OBH elnöke végzi. Az Országos Bírósági Hivatal gondnokolti nyilvántartásából az erre kijelölt hatóságok közvetlenül jogosultak majd adatok megismerésére és kezelésére.

A nagykorú személyek védelme érdekében bevezetett előzetes jognyilatkozatban tehát a nagykorú, még cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Ezt is be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, amit ugyancsak be kell jegyezni az OBH által működtetett előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.

A javaslat hatálybalépésével hatályát veszti a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló - jelenleg hatályos - 2010. évi XVIII. törvény, a javaslat alapján a hatálybalépést követő hat hónapon belül hivatalból kell gondoskodni arról, hogy - összhangban az új Ptk.-val - a megváltozott elnevezésű cselekvőképességi kategóriák a nyilvántartásba átvezetésre kerüljenek.

A harmadik törvény, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló T/12095. számú törvényjavaslat tartalmazza az idevonatkozó részletszabályokat is, ugyanis az új Ptk. ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban csak a legfontosabb garanciális szabályokat emelte át. A részletszabályok rögzítik például, hogy az átalakulás szabályai képezik a modelleljárást a közös szabályok között, és ehhez képest meghatározza a törvényjavaslat az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó szabályokat, majd az egyes jogiszemély-típusokra, gazdasági társaságokra irányadó különös szabályokat.

A javaslat a gazdasági társaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó szabályozást tartalmazza, hiszen a Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jelenleg hatályos gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény. Az alapítványokra, egyesületekre vonatozó szabályok pedig a civil szervezetekről szóló jogszabályokba kerülnek majd bele.

Az átalakulás lebonyolításának szabályai érdemben nem változnak a hatályos társasági jog szabályaihoz képest. Mivel az új Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó szabályai is a jelenleg még hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezésein alapulnak, a törvényjavaslat is csak abban a tekintetben tartalmaz változásokat a jelenlegi Gt. eljárásrendjéhez képest, amelyek az új Ptk. szóhasználatából, szabályozási elvéből erednek.

A T/12094. számú törvényjavaslat az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza, illetve iránymutatást ad az új Ptk. alkalmazhatóságára. Általános szabály, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépése után keletkezett tényekre, jogviszonyokra, jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A javaslat ezzel kapcsolatban határozza meg az egyes jogterületekhez kapcsolódó általános és különös átmeneti szabályokat.

A javaslat szerint a bíróságok az új polgári törvénykönyv jövő márciusi hatálybalépését követően - a jelenlegi Ptk.-tól eltérően - már nem korlátozhatják általános jelleggel a cselekvőképességet, csak meghatározott ügycsoportokra vonatkozóan, továbbá meghatározott időközönként kötelező lesz a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata.

(11.10)

A törvényjavaslat meghatározza azt az időtartamot is, amelyen belül a bíróságoknak az új szabályok szerint felül kell vizsgálniuk minden egyes gondnokság alá helyezést, előtérbe helyezve az eddig felülvizsgálaton még át nem esett cselekvőképtelen személyeket.

Hosszú átmeneti időszakot biztosít a javaslat a jogi személyek létesítő okiratának szervezeti és működési feltételeinek felülvizsgálatára. A létesítő okirat szükséges módosítását elegendő lesz akkor elvégezni, amikor egyébként is tervezték módosítani, és ha a társaság legfőbb szerve csak a Ptk.-ra tekintettel módosítja a létesítő okiratát, ingyenes lesz a változásbejegyzési eljárás.

Fő szabály szerint a gazdasági társaságoknak a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosításával együtt kell a Ptk. szerinti továbbműködésükről határozni. Azon gazdasági társaságok esetében pedig, amelyek létesítő okiratot egyéb okból nem módosítanak, az átmeneti szabályok végső határidőt állapítanak meg arra, hogy a létesítő okiratuk tartalmát összhangba hozzák a Ptk. rendelkezéseivel. Közkereseti társaságok és betéti társaságok esetén 2015. március 15-e, részvénytársaságok, egyéni cég, végrehajtó iroda és közjegyzői iroda esetén 2016. március 15-e, szövetkezet esetén pedig 2015. június 15-e a végső határidő.

Ugyancsak hosszú átmeneti időszakot, két évet biztosít a törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkeemelésére. Ellenkező esetben bizonyára nagy cégalapítási hullám előzné meg a változást. Az új Ptk. ugyanis a kft.-kre 3 millió forintos törzstőkét ír elő, amelyhez az átmeneti rendelkezések értelmében idővel alkalmazkodni kell azoknak a társaságoknak is, amelyeket korábban ennél kisebb, az esetek többségében 500 ezer forint tőkével alapítottak a tulajdonosok. Jelenleg több mint 200 ezer olyan cég van, amelynek törzstőkét kell majd emelni. A rendelkezés miatt az eddigi jóslatok szerint sok kicsi vagy sok kisebb kft. megszűnik majd vagy azért, mert a tulajdonosok, tagok tényleges működés hiányában nem akarják vagy nem tudják vállalni a kft.-k többségénél a 2,5 millió forint törzstőke befizetését. A kft.-k törzstőkéjének 3 millió forintos szintre történő visszaállításának jelentőségét az is mutatja, hogy a statisztikák szerint a 3 millió forint alatti kft.-k között a legnagyobb a kényszertörlési eljárások száma, amelyre azért kerül sor, mert a társaság lényegében megszűnik működni, adminisztratív kötelezettségeinek nem tesz eleget.

A kis kft.-k tömeges megszűnése, megszüntetése a törzstőke 3 millió forintos szintre történő visszaállítása miatt tisztulási folyamatot fog elindítani azáltal, hogy számos olyan cég is megszűnik majd, amely eddig nem vagy csak kizárólag "adóoptimalizálási" céllal működött. Azon vállalkozások számára, amelyek kis törzstőkéjük ellenére jelentős üzleti tevékenységet fejtenek ki, illetve jelentős árbevételt realizálnak, a törzstőke kötelező felemelése nem fog gondot okozni.

Végül a javaslat tartalmazza többek között a régi Ptk., a családjogi törvény, mint már korábban említettem, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a szövetkezetekről szóló törvény hatályon kívül helyezésére vonatkozó normát is. Összegzésként elmondható, hogy az új Ptk. hatálybalépésére figyelemmel a 2014. március 15-én hatályba lépő javaslatok biztosítják, hogy az új Ptk. hatálybalépése a jogrendszer koherenciájának megőrzése mellett menjen végbe, az új magánjogi szabályozás megfelelő érvényesülése érdekében.

Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatok elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vas Imre képviselő úr.

A Magyar Szocialista Párt vezérszónoka, Steiner Pál képviselő úr következik.

Hallgatjuk, képviselő úr.

DR. STEINER PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr előterjesztését hallgatva azon gondolkodtam, aki most éppen távozik a teremből (Dr. Répássy Róbert: Rögtön jövök vissza, csak szemetet dobok ki.), de megértem a problémáját, hogy ilyen leíró jellegű jogszabályokról igen nehéz egy nagyívű, érdemi kormány-előterjesztést tenni, hisz valóban arról van szó, hogy a polgári törvénykönyv hatálybalépését követően elérkezünk lassan ahhoz az időszakhoz, amikor a polgári törvénykönyv bevezetésével összefüggő jogi kérdéseket kell rendezni.

Ezért nagy türelemmel és toleranciával megértve ezt a problémát hallgattam államtitkár úr részletes előadását mindazokról az eljárási jogintézményekről, amelyek ezekben a leíró jogszabályokban benne vannak. Azt kell mondjam, hogy a jogszabályok jellegénél és céljuknál fogva olyan jogszabályok, amelyekben nagyon-nagyon keresni kell a vitapontokat, ha a konkrét fordulatokból indulunk ki, hisz néhány magától értetődő kérdés van. Ilyen például, hogy milyen jogot alkalmazzunk a szerződéskötéskor, ilyen például, hogy hogyan alakítsuk át a gazdasági társaságok működését, és sorolhatnám tovább ezeket a példákat.

Ugyanakkor meg kell mondanom, hogy hiányoltam államtitkár úr előterjesztésében azt a gondosságot, ahogy a kormánynak kellett volna kezelni ezt az egyéves átmeneti időszakot. Ugyanis nem akármilyen kódexről van szó. Tudom, hogy a rezsicsökkentés újabb harci állomásai most fontosak, és ezzel van tele a magyar sajtó, továbbá más különböző fantasztikus eseményekkel, de mégis azt gondolom, hogy annak a polgári törvénykönyvnek, amely minden magyar polgár, de még nem magyar polgár viszonyait, élet- és vagyonviszonyait szabályozza a születése előtt és a halála után, és egy ilyen fantasztikus és átfogó módosítás történik... - akkor a kormánynak sokkal határozottabban, sokkal strukturáltabban és sokkal átgondoltabban kellett volna erre a menetre felkészülni.

Ugyanis az történt, tisztelt képviselőtársaim, hogy ma október 1-je van, és a kormány ráébredt, hogy lassan most már be kell neki terjeszteni az átmeneti szabályokat, és jobb híján azt a megoldást választotta, hogy a könyvek sorrendjében teszi meg, miközben a problémák nem a könyvek sorrendjében jelentkeznek.

Tegnap az alkotmányügyi bizottsági ülésen felmutattam ezt a könyvet. Ez egy fordítókulcs (Felmutatja.), amelyre Vas Imre képviselőtársam mindösszesen annyit tudott mondani, hogy ingyen osztják az ügyvédi kamarában. Itt mondanám Vas Imre képviselőtársamnak, hogy az ügyvédek kamarai tagdíjat fizetnek, ezért semmit nem kapnak ingyen, de az ügyvédi kamara valóban kellő gondossággal kiadott a szakembereknek egy olyan könyvet, amely segít abban, hogy eligazodjon, hogy mit tartalmaz a régi polgári törvénykönyv, mit tartalmaz az új polgári törvénykönyv, és milyen szabályozási különbség van. Na most tessék elképzelni, képviselőtársaim, hogy ha az ügyvédi kamara úgy gondolja, hogy szükséges egy ilyen könyvet kiadni, akkor mennyire tudják alkalmazni egyrészt a jogalkalmazók ebben a pillanatban a magyar polgári törvénykönyv hatályos és korábban hatályos szabályait is, és mennyiben fogják tudni alkalmazni. Ugyanis az a probléma, hogy még hosszú évekig - hiszen a polgári jogviszonyoknak ez a sajátossága, még hosszú évekig - egyszerre kell alkalmazni a két polgári törvénykönyv jelentős előírásait, ez persze a vizsgázóknak is egy nagy probléma, mert tele lesznek olyan kérdésekkel, hogy hasonlítsák össze ezt, hasonlítsák össze azt, de még nagyobb probléma az állampolgároknak.

(11.20)

Csak hogy egy példát mondjak: a szűk körömben végeztem egy kutatást, hogy tudják-e például, mi az a sérelmi díj. Fogalmuk sincs az embereknek arról, hogy a polgári törvénykönyv milyen új nagy változásokat jelent az ő saját viszonyaikban. Ezért az első és legfontosabb kritika valóban az, hogy a kormánynak volt ideje és át kellett volna gondolnia, hogy egyrészt milyen módon, milyen ütemben, hogyan kívánja a hatályba léptetéssel összefüggő jogszabályokat bevezetni, azokat milyen módon, milyen ütemben vitatja meg a szakmai szervezetekkel, és azokat milyen módon és milyen ütemben jeleníti meg a nyilvánosság előtt, mert - mint ahogy az előbb említgettem - ha a szakmában ilyen segédletek és ilyen nagy arányú tudásátalakítás kell, akkor mi lehet azoknak a polgároknak a fejében, akik egyszer csak azt veszik észre, hogy amikor benyújtanak egy fizetési meghagyást, vagy amikor elmennek a közjegyzőhöz, akkor teljesen más jogszabályi rendelkezések vannak, mint amihez idáig hozzászoktak; gondolok például az özvegyi jog új intézményére.

Ezért mondtuk el többször és sokszor, de a kormány erre soha nem válaszolt, hogy szükségesnek tartanánk egy olyan programot, amely számba veszi a problémákat, szükségesnek tartanánk egy olyan tanulmánysort, amely a különböző hatásokat elemzi, és azt mondja, hogy ha ezt így csinálom, akkor mi történik, vagy ha azt úgy csinálom, akkor mi történik. Például tegnap az alkotmányügyi bizottság ülésén volt egy rövid vita a törzstőke mértékéről. Csak halkan jegyzem meg, hogy miközben gyönyörű szövegek vannak a kis- és középvállalkozások támogatásáról, aközben azt gondolom, ebben a teremben nem kell indokolnom azt, hogy egy kisvállalkozás esetében, amely 500 ezer forinttal alakított egy korlátolt felelősségű társaságot, mit jelent finanszírozási és egyéb szempontból, ha fel kell újra emelnie 3 millióra a törzstőkét. Erre nem válasz az, amit Vas Imre képviselőtársam mondott, hogy "de van ideje", mert ideje sok mindenkinek van, de nem biztos, hogy egy kisvállalkozásnak pénze, lehetősége, bevétele van ezeknek az ügyeknek a rendezésére.

A következő probléma az, hogy a kommunikációban is kellett volna ennek teret szánni. A kormány több milliárdokért rendel meg folyamatosan különböző minisztériumokon keresztül különböző kommunikációs stratégiákat. Én nem találkoztam még egyetlenegy olyan átfogó, valamilyen tömegtájékoztatási megoldással, amely az új polgári törvénykönyvet ismertette volna közérthető módon, a legfontosabb problémákra felhívva a lakosok figyelmét, akiknek viszont célszerű lenne tudni azt, hogy a következő ötven-száz évben milyen körülmények között fognak rendelkezni a vagyonukról, milyen körülmények között fogják rendezni a személyi viszonyaikat, milyen körülmények között teszik meg a végrendeletüket, és sorolhatnám tovább az életünk valamennyi területét. Ezért tartanánk rendkívül fontosnak, hogy a kormány ezt a kritikánkat elfogadja, ezt a szándékot átgondolja. Van még ideje, bár nem sok, hisz eltelt már fél év, de még egy fél év alatt sok mindent lehet pótolni. Tudom persze, hogy a rezsicsökkentés és a költségvetés újabb problémákat fog okozni, de hát azok is meg fognak majd jelenni valamilyen polgári jogi jogviszonyban, és ebből következően azokat is a helyükön kellene kezelni.

Ami a konkrét jogszabályokat illeti: egyben szeretném elmondani nagyon röviden a szocialista frakció véleményét. A gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény tekintetében a mi kormányzati ciklusunkban előterjesztett polgári törvénykönyv szabályozási megoldását meghaladtuk, elfogadtuk a szakma véleményét, elfogadtuk a kodifikációs főbizottság véleményét, és ebből következően elfogadjuk azt is, hogy a gazdasági jog, a társasági jog bekerült a polgári törvénykönyve, és ennek megfelelően az idecsatolt törvényjavaslatot elfogadjuk és megszavazzuk a parlamentben.

A többi három jogszabály esetében tartózkodni fogunk, hacsak a részletes vita során nem kerülnek elő olyan érvek, amelyek alapján meg tudjuk változtatni a szavazási magatartásunkat. A tartózkodásunk pedig annak szól, hogy miközben elfogadjuk, hogy ezekben a leíró jogszabályokban nem a legveretesebb és legfontosabb jogi problémák tükröződnek vissza, hisz azt kell elrendezni, hogy mikor van egy jogügylet hatályban, mikor milyen jogszabályt kell alkalmazni, mikor kell egy nyilvántartást megfelelően bevonni, integrálni a rendszerbe, mi van a régi nyilvántartással; ezek mind-mind nagyon fontosak és precíz munkát igényelnek, tehát félreértés ne essék, nem degradálni akarom ennek a munkának a minőségét, csak azt állítom, hogy nem arról van szó, hogy olyan társadalmi vita bontakozhat ki, mint például az élettársi kapcsolatok megítélése kérdésében. Ezért e leíró jogszabályok esetében a tartózkodásunkkal azt fejezzük ki, hogy szakmailag persze értjük ezeknek a szabályozásoknak a lényegét, ugyanakkor, miután semmilyen olyan probléma nem oldódott meg időközben és nem változott meg, amely miatt végül is a polgári törvénykönyvet az előzetes vezérszónoki bejelentés ellenére, sajnos a kialakult politikai vita miatt nem tudtuk megszavazni, ezért ezeket a jogszabályokat sem fogjuk megszavazni, tartózkodni fogunk ezeknek a jogszabályoknak a szavazásánál.

Van két kérdés, amelyekről külön szeretnék néhány mondatot szólni. Az egyik a gondnokság alá helyezés szabályaival kapcsolatos. Szerintünk elfogadhatatlan - itt van egy kimutatás - az, hogy egy 2010-ben gondnokság alá helyezett polgár felülvizsgálatára legközelebb 2018-ban kerülhet sor a jogszabály szerint. Egyébként sem támogatjuk a teljes gondnokság alá helyezést, kizárólag az ügycsoportos megoldást tudjuk elfogadni, de hogy ilyen sokáig nincs lehetőség a bírósági ítélet, illetve a határozat felülvizsgálatára, ez helytelen megoldás, ebből következően nem fogjuk tudni támogatni.

A másik, amit szeretnék kiemelni, azért is - kérem képviselőtársaimat, hogy itt legyenek egy kis türelemmel -, mert azt gondolom, a nagy vita után helye van ennek a kérdésnek a parlamenti jegyzőkönyvben. Emlékeztetem képviselőtársamat, hogy milyen komoly vita volt az élettárs, illetve a bejegyzett élettárs kérdésében, és emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy politikai döntés született, ennek megfelelően a kötelmi könyvbe, azaz a szerződéses jogba került az élettársi kapcsolat. A törvényes öröklés rendjében nem örökölhetnek egymás után az élettársak, és az élettársi tartás feltétele lesz legalább egyéves együttélés mellett a közös gyermek, az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata pedig kikerült a polgári törvénykönyvből. Ez volt az a politikai döntés, amit az imént megemlítettem, de semmi más nem történt, mint hogy a Kereszténydemokrata Néppárt ideológiai okokból megzsarolta a nagyobbik kormánypártot, és a szakmai konszenzus ellenére ideológiai alapon beerőltette ezeket a szabályokat a polgári törvénykönyvbe.

A kodifikációs főbizottság vezetője, Vékás Lajos professzor úr a Magyar Jogban megjelentetett egy cikket, amelynek néhány mondatát hadd idézzem itt, azért is, hogy bekerüljön a parlamenti jegyzőkönyvbe. "A közfelfogás változásait ebben a fontos társadalmi kérdésben a magánjognak is követnie kell, és az élettársakat egymással szemben jogi védelemben kell részesíteni. Ma több százezer ember él házasságkötés nélküli párkapcsolati formában, élettársi kapcsolatban, és a megszületett gyermekek több mint 40 százaléka származik ilyen kapcsolatból. A közjogi szabályok, a szociális ellátásra, a társadalombiztosításra - s a többi - vonatkozó rendelkezések fokozatosan követték e társadalmi fejleményeket, és jogkövetkezményeket fűztek az élettársi együttéléshez.

(11.30)

A magánjogi szabályozás viszont nem vett tudomást e társadalmi változásokról. Az 1959-es Ptk. 1978 óta is kizárólag a vagyonjogi kérdések tekintetében ismeri el az élettársi kapcsolatot: a polgári jogi társaság sajátos alakzataként a kötelmi jogban rendelkezik e jogviszonyokról. A családjogi törvény pedig mindmáig nem fűzött családjogi következményeket az élettársi együttéléshez, és a Ptk. sem kapcsolt hozzá törvényes öröklési konzekvenciákat. Ez a meghaladott felfogást tükröző, felemás jogi megoldás azzal a következménnyel is jár, hogy a közjogi szabályokban biztosított állami gondoskodás kiterjed az élettársakra, de a magánjogilag szabályozott horizontális viszonyokban, ahol az egymás és a közös gyermek iránti felelősség követelménye kell hogy megjelenjen."

Nem ismertetem tovább, tisztelt képviselőtársaim, ezt a cikket, csupán szerettem volna felhívni rá a figyelmet, hogy Vékás professzor úr ebben a cikkében világosan kimondta: a Fidesz és a KDNP között pártpolitikai, ideológiai kompromisszum született, és ez az alaptörvény része lett, és ezzel súlyosan korlátozta és kivette az élettársi kapcsolatban élő százezreket a legfontosabb magyar kódexből, a polgárjogi kódexből.

Azt gondolom, és meggyőződésünk e tekintetben, hogy ez egy olyan lépése volt a kormánypártnak, amely miatt nem tehetjük meg azt továbbra sem, hogy még a leíró jellegű jogszabályokat is támogassuk. Ezt szerettem volna önökkel ismertetni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Steiner képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló a KDNP vezérszónoka, Rubovszky György képviselő úr.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én nem fogom ismertetni a törvényszöveget úgy, ahogy Répássy államtitkár úr az expozéjában tette, vagy Vas Imre képviselő úr tette felszólalása során. Eltekintek attól, hogy minden kérdésre kitérjek.

Én változatlanul üdvözlöm ezt a jogalkotási megoldást, ami most bekövetkezett. Mi nagyon örültünk a polgári törvénykönyv 2013-as elfogadásának is.

Szeretnék azért egy-két kérdésben vitába szállni Steiner Pál képviselő úrral. Nevezetesen arra szeretnék hivatkozni, és emlékeztetném a tisztelt Házat arra, hogy amikor a polgári törvénykönyv vitája az előre tervezetthez képest bizonyos fokig megcsúszott, a kormánypártok úgy döntöttek, hogy a hatályba léptetés idejét is csúsztatni kell, és minden körülmények között biztosították azt az egyéves felkészülési időszakot, amit úgy ítéltünk meg, hogy szükséges lenne. Ezért is került sor arra, hogy '14. január 1-je helyett márciusban fog hatályba lépni csak az új polgári törvénykönyv.

Szeretnék egy érvet kihúzni Steiner képviselő úr felszólalásából. Arra hivatkozott, hogy az általa felmutatott könyv a bizonyíték arra, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara kénytelen volt az ügyvédek kioktatása és munkájának segítése érdekében ezt a könyvet megjelentetni. Én hála istennek, azzal büszkélkedhetek, hogy 1970 óta vagyok tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Minden lényeges kódex megjelenésekor ezt a segédanyagot az ügyvédi kamara biztosította a saját ügyvédjeinek. Tanfolyamokat szervezett, és azon kívül mindig segített az átalakulási időpontban. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy nemcsak az ügyvédi kamara, hanem legjobb tudomásom szerint a hatályba léptetéshez szükséges egyéves időtartamra az igény a bírói oldalról is felmerült, és a bírói hatalom is igényelte azt, hogy a bíróságokat felkészítsék. Tehát az, hogy az ügyvédi kamara kiadott egy ilyen könyvet, ez nem egy speciális eset, ez egy kialakult gyakorlat, ami nagyon helyes, és a jogalkalmazásban részt vevő feleknek a munkáját segíti elő.

Azért furcsa az erre való hivatkozás és az idő rövidségére való hivatkozás, pont Steiner Pál képviselő úr részéről, mert amikor 2009-ben ők megalkották a polgári törvénykönyvet, ami ugyan nem lépett hatályba, részben az Alkotmánybíróság nemleges döntése miatt, aztán a hatályon kívül helyezés okán, pont ott is azt sérelmezték, hogy túl rövid az idő. Az az idő abban az esetben rövid volt, ebben az esetben az én álláspontom szerint minden további nélkül elegendő.

Tisztelt Országgyűlés! Én is, ha megengedik, akkor ahelyett, hogy itt a különböző könyvekről beszélnék, egy speciális területre szeretnék kitérni, és ez pedig a gazdasági társaságokkal, különösen a korlátolt felelősségű társaságokkal kapcsolatos kérdéskör.

Steiner képviselő úr azt mondta, hogy ez gátja lesz a kisvállalkozók tevékenységének. Én azt hiszem, hogy ez a megjegyzés ma teljesen életszerűtlen, mert ahhoz, hogy egy céget komolyan vegyenek, ahhoz, én azt hiszem, hogy a 3 millió forintos törzstőke is kevés. Túl alacsony. Én egy gazdasági társaság egyik társtulajdonosaként a gyakorlatból tudom, hogy a mi törzstőkénk ugyan a jövőben előírt értékhatárt is jóval meghaladja, még így is sokan elhúzzák a szájukat, és egyáltalán nem elismerően nyilatkoznak, és nem tekintik biztonságosnak.

Induljunk ki abból, hogy egy normálisan működő cégnek olyan infrastruktúrára van szüksége, amit apportálva a cégbe, szinte a 3 millió forint kevés ahhoz, hogy a céget működőképes állapotba hozza. De ez csak egy okfejtés. A másik, amire szeretnék hivatkozni, hogy tudomásom szerint Magyarországon, amikor a korlátolt felelősségű társaságok a 80-as évek második felében megjelentek a jogalkotás szerint, akkor a törzstőke 1 millió forint volt akkor, amikor az értékviszonyokhoz képest ma legalább tízes vagy húszas szorzóról beszélhetünk. Ez a rendszerváltáskor is még 1 millió forint volt, és a rendszerváltást követő pár éven belül emelték fel ezt az összeget 3 millió forintra.

Arra is emlékszem, hogy amikor a Gyurcsány-kormány idején a gazdasági társaságokkal kapcsolatos változtatás történt, arra történt hivatkozás, hogy egyes európai felmérések szerint Magyarországon túl költséges a cégalapítás. Ez volt az egyik indok. Éppen az volt a furcsa, hogy a cégalapítással kapcsolatos költségeket, tehát az illetékeket, közzétételi díjakat, ezeket nem csökkentette a kormány, mert ez állami bevétel volt, hanem a költségcsökkentés címén a törzstőkét csökkentette. Ez, akkor is mondtuk, hogy nevetséges, akkor is tiltakoztunk ellene. Úgyhogy én azt hiszem, hogy a kormányzat rendkívül helyesen teszi, hogy ezt az egyensúlyt most helyreállítja.

Sőt, én azt vitatom, hogy a kellő biztosítéknak talán még a 3 millió forint sem elegendő. Erre egy érv az, amire hadd hivatkozzam Vas Imre képviselő úr felszólalásából, aki elmondta, hogy a cégbíróságok által törölt cégek jelentős része az alacsony törzstőkéjű cégek esetében van, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy komolytalanul, megfontolatlanul és teljesen életképtelen módon hoztak létre olyan cégeket, amelyeknek a továbbfejlesztését nem is akarták biztosítani.

Bár nem tartozik a mostani anyagunkhoz szervesen, de kénytelen vagyok kitérni rá, mert szóba került egy olyan kérdés, ami a polgári törvénykönyv vitájában már meglehetősen ki lett élezve, ez pedig az élettársi kapcsolatnak a Ptk.-ban való rendezése. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt nem arról van szó, hogy az élettársi kapcsolattal jelentkező jogi normák nincsenek rendezve. Igenis rendezve vannak. Az pedig, hogy ezt a kapcsolatrendszert hogyan hívjuk, és a családjogi törvényben vagy a polgári törvénykönyvnek egy más részében helyezzük el, megítélésem szerint a gondoskodáson nem változtat semmit.

(11.40)

Az joggal felróható a Szocialista Pártnak, hogy az előtte lévő nyolcéves regnálásuk idején az élettársi kapcsolat rendezésével kapcsolatban semmit nem tettek, kizárólag a bejegyzett élettársi kapcsolatot és az egyneműek élettársi kapcsolatát rendezték. Tehát az élettársi kapcsolatnál a ma hatályos polgári törvénykönyv szerint is kizárólag a közös tulajdonnal és az együttéléssel kapcsolatos gazdasági kérdésekben voltak bizonyos rendezések.

Tehát én változatlanul visszautasítom azt a vádat, amit a Szocialista Párt ezzel kapcsolatban megfogalmazott. Az egyik az, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megzsarolhassuk a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget mi, kereszténydemokraták, tehát nem tudtuk harmincnégyen akaratunkat keresztülnyomni egy 230 főt meghaladó frakción. Itt gyakorlatilag az van, hogy a meggyőzés erejével próbáltunk kitérni arra, hogy igenis a kapcsolatot rendezni kell, és a rendezés terén mi mindenben készek voltunk.

Arra szeretnék hivatkozni, hogy módosító indítványok során került be a családjogi törvénybe egy olyan passzuscsomag, amely az élettársi kapcsolat családjogi vonzatairól szólt. Ez pedig arról szól, tisztelettel, amit nem akarnak elhinni, elfogadni, vagy nem tudom, hogyan definiáljam ezt a fajta magatartást; mi azt mondjuk, hogy a szülő és a gyerek között mindenféleképpen családi kapcsolat van, akkor is, ha élettársi kapcsolatban született a gyermek. A gyermek mind a két szülejével családjogi viszonyban van, csak az élettársi kapcsolatban lévő apa és anya nincsenek családjogi viszonyban, hanem ők élettársi jogviszonyban vannak.

Na most, ebből a háromszögből adódóan van az a két terület, amelyet a polgári törvénykönyv a családjogi részben rendez: ez a gyermek elhelyezésével kapcsolatos lakáshasználati kérdés, illetve a gyermekkel kapcsolatos anyagi kötelezettségvállalás.

Tisztelt Országgyűlés! Túlléptem azt az időt, amit eleve ebben el akartam mondani. Tisztelettel azt kérem, hogy a polgári törvénykönyvet szíveskedjenek ezekkel a kiegészítésekkel tudomásul venni, és a most előterjesztett négy darab törvényjavaslatot a Ház szíveskedjen elfogadni. Mi mind a négy törvényjavaslatot támogatjuk.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik vezérszónoka Staudt Gábor képviselő úr. Öné a szó.

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az új Ptk.-t az Országgyűlés 2013. február 11-én fogadta el. Az átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat beterjesztését nagy várakozás előzte meg, immár egyébként három hete előttünk fekszik az erről szóló törvényjavaslat.

Amit összességében és legelőször el kell mondani, hogy a javaslat tartalmilag alapvetően gondos, kidolgozott javaslat - hangsúlyozom, hogy tartalmilag. Ettől függetlenül viszont azt az utat, ami ki volt jelölve ezen javaslatok megalkotóinak, tehát hogy töltsék meg tartalommal, néhol viszont nem tudjuk elfogadni, vagy egy kicsit másképp kellett volna kodifikálni.

Mire is gondolok? Az a dogmatika, amivel az új Ptk. készült - és amiről már egyébként vitatkoztunk itt a tisztelt Házban, hogy melyek azok a területek, amelyeket be kell építeni egy ilyen gigakódexbe, ha szabad így fogalmaznom, melyek azok a területek, amelyeknek adott esetben részletesen is benne kell foglaltatniuk, és melyek azok a területek, amelyek bár megemlítésre kerülnek, de csak általános szabályként kerülnek bele ebbe az új kódexbe.

Úgy gondoljuk, hogy azért néhol arányt tévesztett az Országgyűlés, és az ebben az esetben is előttünk fekvő négy törvénynél fel lehet emelni a kritika hangját, hogy ez feltétlenül külön törvényben kell-e hogy megjelenjen, illetőleg ha már külön törvényként jelennek meg, akkor nem minden esetben gondoljuk azt, hogy ezt egyben, egy csomagban kellene tárgyalni a Ház előtt. Az átmeneti rendelkezések esetében ez még rendben van így, de egyéb joganyagok, mondjuk, a gazdasági társaságok vagy a szomszédjogok esetében bizony-bizony olyan külön jogterületekről van szó, amelyeket talán méltóbb lett volna külön javaslatként behozni; annál is inkább, mert itt az Országgyűlés néha egysoros törvénymódosításokat tárgyal, és gyakorlatilag tartalmilag ennél sokkal kisebb vagy kevesebb joganyag is a tisztelt Ház elé került.

Példaként megemlíthetném azt, hogy a szomszédjogok esetében - amire ki fogok térni - tíz paragrafusról van szó. Erre a néhány oldalra nem lehet azt mondani, hogy egy mamutkódexben ne fért volna el, és úgy gondolom, hogy a jogkövető állampolgároknak a könnyebb jogértelmezését is és a jog fellelését is segítené, ha egy helyen, a polgári törvénykönyvben megtalálnák azokat a viszonyokat, amelyeknek ők jobb esetben meg szeretnének felelni. Például a szomszédjogok pont egy ilyen terület, ahol nap mint nap emberek millió szembesülnek azzal, hogy esetleg szeretnék tudni, hogy milyen jogaik vannak vagy milyen viszonyokban kell a polgári törvénykönyv alapján a szomszédjaikkal együtt élniük.

Abban az esetben, ha ezt még egy külön törvényben kell keresgélniük és a Ptk.-ban ez nem foglaltatik benne, akkor lehet, hogy az ügyvédek dolgát megkönnyítjük olyan szempontból, hogy biztosan több ügyfelük lesz, de nem gondolom, hogy ez lenne a cél, hogy feltétlenül csak az ügyvédekhez tereljük a jogkövető állampolgárokat. Persze az se rossz - mondja itt Schiffer képviselőtársam -, de induljunk ki abból, hogy a legjobb, ha a jogkövető állampolgárok megtalálják azokat a jogszabályokat, amelyek őket érintik. Ezeket így felvezetőként mindenképpen szükségesnek tartottam elmondani.

Néhány konkrét példával szeretnék élni, hogy melyek azok a pontok - először az átmeneti rendelkezések esetében -, amelyeknél még finomítani lehetett volna, vagy esetleg nem értjük, hogy miért így kerültek bele a törvényjavaslatba.

(A jegyzői székben Spaller Endre Földesi Gyulát váltja fel.)

Az átmeneti rendelkezések 25. §-a akként rendelkezik, hogy a Ptk.-nak a házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseit a 2014. március 15-én folyamatban lévő házassági bontóperekben nem lehet alkalmazni. Emlékeztetem a képviselőtársaimat, hogy a hatályos szabályozás csak akkor ad lehetőséget egy házasságnak úgynevezett közös kérelem alapján történő felbontására, ha a házas felek egyebek mellett az ingóságaik megosztása kérdésében is megállapodtak.

Gyakorló ügyvédek előtt ismert, hogy ez a kikötés a gyakorlatban olykor kényszermegállapodásokhoz vagy látszatmegállapodásokhoz vezethet, ami olykor csak régi sérelmeket konzervált. Ráadásul a hatályos jog megelégszik azzal is, ha a házas felek egyszerűen közösen blöffölnek - szép magyar szóval élve -, bírósági jegyzőkönyvben egyezően mondják, hogy az ingóságukat már megosztották, ezzel kapcsolatos egyezségük már foganatba is ment. Ha ezt a blöfföt a jegyzőkönyv mint közokirat rögzíti, a bíró lelkiismerete is megnyugszik, mert elhárult egy amúgy is csak formális akadály a közös megegyezésen alapuló bontás előtt.

E szükségtelen nehezítő feltételt az új Ptk. Negyedik könyvének 21. § (3) bekezdése már nem tartja fenn, azaz nem követeli meg, hogy a házas felek az úgynevezett közös kérelem alapján folyó házassági bontóperben az ingóságaik megosztása kérdésében is megállapodjanak. Nem világos, hogy a házas felekre nézve kedvezőbb szabályt a javaslat vajon miért nem engedi alkalmazni a 2014. március 15-én folyamatban lévő házassági bontóperekben.

Ebben a kérdésben módosító indítvánnyal kezdeményezzük, hogy a javaslat 25. §-a a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő perekben tegye lehetővé e kedvező szabály alkalmazását. Úgy gondoljuk, hogy ez talán már - és sajnos elég sok házassági bontóper van folyamatban - elősegítheti a hatékonyabb új Ptk.-szabályok alkalmazását.

(11.50)

De továbbhaladva, a törvényjavaslatot tovább vizsgálva sajnálattal állapítottuk meg, hogy nem tér ki egy ismert problémára, amit egyébként korábban már többször jeleztünk. Hozzáteszem, hogy e tárgykörben Handó Tündéhez, az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez is fordultam, illetve Navracsics miniszter úrhoz is fordultam írásbeli kérdéssel a most következendő problémával kapcsolatosan. Tehát nem itt merül fel, már többször szorgalmaztuk ennek a megoldását, ugyanúgy, ahogy a Ptk. elfogadása és vitája kapcsán is. Miről is van szó? A privatizációs folyamat során sok ingatlan került több száz személy osztatlan közös tulajdonába. A határok megnyílta folytán, majd az Unióhoz csatlakozásunk velejárójaként sok száz személy külföldön keresi boldogulását, egy idő elteltével már az életben létükről sincs információ. Könnyű belátni, hogy egy rendkívül nagy társtulajdonosi létszám esetén már soha nem lehet beszerezni mindenki nyilatkozatát akár az ingatlan használati megosztásához, akár az ingatlan közös hasznosításához.

Már vannak olyan törvényeink, amelyek a nagy létszám esetén már nem követelik meg a lehetetlent. Például a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szerint, ha az ügyben az érintettek száma az ötven főt meghaladja, a hatóságnak nem kell velük leveleznie, hanem egyszerűen hirdetményi úton tart velük kapcsolatot, így közli határozatát is. Az ingatlan-nyilvántartás szabályai régóta nem követelik meg rendkívül nagy létszámú társtulajdonos esetében az elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozat mindenkitől való becsatolását. De emlékeztethetnék arra is, hogy például a társult halászati jogot szabályozó törvény is lehetővé tette, hogy a tulajdonosok a tulajdoni arányuk alapján számított egyszerű többséggel dönthessenek a horgászterület hasznosításának módjáról.

Ilyen ismert és életszerű törvényi megoldások mellett a hatályos Ptk. és az új Ptk. egyaránt még mindig az összes tulajdonostárs beleegyezéséhez, azaz rendkívül nagy létszám esetén egy nyilvánvalóan lehetetlen feltétel teljesítéséhez köti az ingatlan használhatóságát, és ezzel változatlanul csorbítja a tulajdonosoknak a tulajdonukhoz fűződő elemi jogait. A Ptk. vitájában, ahogy említettem, módosító javaslattal kezdeményeztük a megoldást, de sajnos a kormánytöbbség nem tartotta szükségesnek, hogy erről szavazzon a tisztelt Ház, és belekerüljön az új Ptk.-ba.

Egyébként ezzel kapcsolatban akár államtitkár urat is kérdezhetném, bár miniszter úr válaszának is - válaszadási kötelezettsége alapján - meg kell érkezni, hogy ezt a gyakorlati problémát kívánják-e rendezni, és tulajdonképpen elhárítanak-e olyan akadályt, amely - már ahogy említettem - a tulajdonhoz való jogot sérti azok esetében, akik azért nem tudják hasznosítani, mondjuk, az ingatlanukat, mert egy nagy számú tulajdonközösség esetén - akár az elhalálozások tekintetében - soha nincs egy olyan pillanat, amikor be lehetne szerezni mindenkinek a hozzájáruló nyilatkozatát.

Egyébként elmondható, hogy a javaslat normáinak szövegezése, ahogy említettem, egyrészről alapvetően magas szakmai színvonalú, viszont néhány ponton vannak nyelvhelyességi észrevételeink - ezt igyekszünk majd módosító javaslatokkal korrigálni -, hiszen a magyar nyelv mondatai például akkor helyesek, ha elöl az alany áll, majd ezt követi az állítmány - ezt már az általános iskolában is megtanulhatják a diákok -, viszont előfordulnak olyan helyzetek, ahol sajnos a normaszövegező is elfárad, és felcserélésre kerülnek bizonyos dogmatikai fogalmak, illetve mondatszerkesztési megoldások. Hozzáteszem, hogy minisztériuma válogatja, de ezeket a pontosító javaslatokat néhol el is szokták fogadni, néhol nem, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy még az ellenzéki képviselőknek is mindenképpen felelősségük, hogy ne csak tartalmilag, hanem formailag is megfelelő módon alkossuk meg a jogszabályokat.

Áttérve a gazdasági társaságokra, a felvezetőmben elmondtam, hogy a Gt. talán pont egy olyan jogterület, amit lehetett volna külön is kezelni, annál is inkább, mert azok a szabályok, amelyek most a szétválás, egyesülés, átalakulás kapcsán elénk kerülnek, tulajdonképpen kettéhasítják a gazdasági társaságok jogát, lévén, hogy a polgári törvénykönyvbe túl sok került be ezekből a szabályokból, és ami kimaradt, az viszont nem elég ebben a formában egy átfogó szabályozásra. Tehát elég komikus, úgy gondolom, hogy egy külön jogterületként kell egy szétválás, egyesülés, átalakulás témakörét kezelni; ez így együtt használva a polgári törvénykönyvvel, nem egy egészként, hanem egy eltúlzott gigakódexként és egy kis kimaradt szabályozásként áll előttünk.

Elhangzott a kft.-k törzstőkéjének a 3 millió forintra való felemelése. Ebben az esetben, ha már ez így került bele a Ptk.-ba, akkor az úgy igazságos, ha ez mindenkire kiterjed, és két év alatt mindenkinek ezt meg kell tennie. Itt most már erről felesleges, azt kell mondjam, vitát folytatni, az, hogy erre két év van, az egy méltányos határidőnek tűnik, és talán egységes szabályokat teremt mindenki vonatkozásában.

Mint ahogy az is egy üdvözlendő szabály, bár apróságnak tűnik, hogy egy ülésen lehet dönteni az átalakulásról, és nem kell kötelezően ezt két ülésen megtenni. Ez bizonyos esetekben adminisztratív könnyítést is hozhat, vannak olyan esetek, amikor valóban az idő elhúzása vagy pluszteher lenne a két ülés összehívása, mert minden adat, szándék és okirat rendelkezésre áll.

Ha már ilyen formában csapongani kell, átevezve a szomszédjogok kérdésére, ahogy említettem, ez egy olyan terület, ami az állampolgároknak az alapvető életviszonyait a leginkább majdhogynem meghatározza, és már annak idején a Ptk. vitájában is elmondtuk, hogy kevés az a szabályozás, ami belekerült a Ptk.-ba. Ehhez képest persze öröm, hogy behozzák ezeket a részletszabályokat, de ahogy említettem, ez a tíz szakasz nyugodtan belekerülhetett volna a kódexbe. Itt egyébként, ha ennél tartok - és úgy általában - azokat a háttéranyagokat a Képviselői Információs Szolgálatnak meg kell köszönnünk, amelyeket rendelkezésre bocsátottak. Nagyon átfogó és alapos munka, és az európai kitekintésbe és a bírói joggyakorlatba is betekintést enged.

Itt a szomszédjogok esetében azért azt látni kell, hogy úgy a helyi szabályozás, tehát önkormányzati rendeletek is meghatározók lehetnek, akár állattartás vagy a fák, bokrok esetében és akár azoknak a távolsága a különböző telkektől vagy azoknak a hasznosítása, de gondolhatunk arra is - és itt szintén a bírósági gyakorlatból idéznék -, ami az Országgyűlésben hallva talán bagatell témának tűnhet, de aki ebbe az élethelyzetbe kerül, annak nem, például a bírósági gyakorlat egy zeneművész esetében, ahol a per tárgya az volt, hogy ő mikor és hogyan gyakorolhat a szomszédainak zavarása nélkül; kimondta azt, hogy bár nem szüntethető meg vagy nem lehet elvonni a jogot, hogy valaki zeneművészként gyakoroljon a hangszerén, viszont ezt munkaidőben kell tennie, hétköznapokon. Ezt azért hoztam fel példának, mert lehet hogy ezek bagatell dolgoknak tűnnek, de ha valaki mellett zajonganak, vagy éppen a munkáját végzi egy zeneművész, ez egy olyan élethelyzet, amelyben majdhogynem a szomszédok el tudnak lehetetlenülni, vagy a nyugodalmas pihenésük is problémássá válik.

Ezek a zavaró körülmények természetesen város, falu vagy vidék viszonylatában is változnak, a helyi szokások is meghatározzák őket. És egyébként azt is el lehet mondani, hogy a perekben, a gyakorlatban a bíróságok előtt nagyon sok olyan eset van, amikor nem lehet egészen egyszerűen másra hivatkozni ezeknek az állandó zavaró magatartásoknak a meggátolása miatt, lévén, hogy mondjuk, bűncselekményi kategóriába nem esik, csak a szomszédjogok az egyetlen olyan védőeszköz, amellyel élhetnek azok az emberek, akiket zavarnak.

És fontos azt is elmondani, hogy itt nemcsak feltétlenül a közvetlen szomszédokról beszélünk vagy akár egy közös tulajdon esetén a szűken vett szomszédokról, hanem adott esetben ezek a zavaró zajhatások vagy akár egy építménnyel a napfény elvétele egy nem megfelelő építkezéssel is olyan behatások lehetnek, amivel nemcsak a közvetlen szomszédokat, hanem adott esetben a lakókörnyezetet is lehet zavarni.

(12.00)

Jelen pillanatban csak ez a törvényi tényállás az, amely alapján pert lehet indítani ezeknek a zavaró tényállásoknak vagy zavaró magatartásoknak a megszüntetésére.

Tehát úgy gondolom, az örömteli, hogy ez beterjesztésre kerül, örömteli, hogy jogilag alkalmazhatóvá válik, ahogy említettem, az már kevésbé, hogy ezt sajnos az állampolgárok elsőre nem feltétlenül fogják megtalálni, főleg úgy nem, ha ez külön törvényben szerepel. Ezeket előrebocsátva, illetve kérve elnök urat, hogy esetleg a nap végéig lehessen beterjeszteni módosító javaslatokat, ha erre lehetőség van, szeretném elmondani azt, hogy ezekkel a módosító javaslatokkal szeretnénk jobbá tenni a javaslatot, szeretnénk azt, hogy még kifinomultabb legyen ez a javaslat, és szeretnénk azt, ha a polgári törvénykönyv hatálybalépésekor rendezett társadalmi viszonyokat teremtenének az új szabályok; még úgy is, ha adott esetben ezt nem így, nem ebben a formában kellett volna megtenni, hanem, mondjuk, a kódexhez csatolni. De ettől függetlenül azért az előrelépést is értékeljük, és reméljük, hogy a módosító javaslatokat is támogatni fogják.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Javaslatát ügyrendi javaslatnak tekintem, elfogadom, és bejelentem, hogy az együttes általános vitát csak a napirend végén fogjuk lezárni, addig van lehetőség módosító javaslat benyújtására. Köszönöm szépen.

Akkor megadom a szót Schiffer András frakcióvezető úrnak, az LMP képviselőjének.

DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Annak idején a polgári törvénykönyvet a Lehet Más a Politika frakciója kénytelen volt elutasítani. Ebből értelemszerűen következik számunkra, hogy a 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő törvényjavaslatot sem fogjuk tudni támogatni. Viszont érdemes felidéznem azt, hogy mik voltak azok a fő szempontok, amiket mi hiányoltunk az új polgári törvénykönyvből, és részben ezek miatt a polgári törvénykönyvet el kellett utasítanunk. Részünkről ez a sors vár értelemszerűen a hatályba léptető törvényre is.

Egyrészt itt a polgári törvénykönyv általános vitájának kezdetén elmondtuk azt, hogy az LMP számára az új polgári törvénykönyv egyik fő funkciója az lenne, hogy megvédi a közvagyont a közvagyon fosztogatóitól, bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül szabadon lehetett zabrálni a közösből. Azt gondoljuk, hogy a civil kódexnek Magyarországon is van egy nagy feladata, főleg az elmúlt 25 év tanulságait levonva talán az egyik legnagyobb küldetése, hogy a korrupcióellenes küzdelem egyik fő fegyvere legyen. És itt mondtuk el azt is, hogy ebben a tekintetben, ha már a társasági jogi szabályokat az előterjesztő a polgári törvénykönyv egyik könyveként helyezte el, az egyik fő követelésünk az, és ez volt a polgári törvénykönyv vitájában, hogy Magyarországról száműzzük az off-shore lovagokat. Arra tettünk annak idején előterjesztést, hogy az új polgári törvénykönyv zárja ki annak lehetőségét, hogy Magyarországon be lehessen jegyezni olyan gazdálkodó szervezeteket, amelyeknek nem átlátható a tulajdonosi struktúrájuk.

Ha ezt meg lehetett oldani az államháztartással közvetlen kapcsolatban lévő gazdálkodó szervezetek esetén, ha meg lehet oldani a hitelintézeti, illetve tőkepiacon, akkor ezt meg lehet oldani a gazdaság egészében. Látnunk kell, hogy ezek az off-shore hátterű cégek azok, amelyeken Magyarországról az elmúlt bő két évtizedben az államadósság két és félszeresét szivattyúzták ki különböző adóparadicsomokba. Ez a műfaj, az off-shore cégek műfaja az, amelyik sok esetben a tisztességesen dolgozni, boldogulni kívánó kisvállalkozásokat sodorja nehéz helyzetbe. Úgy látjuk, hogy a polgári törvénykönyv nem tett eleget annak az elvárásnak, hogy hatékonyan zárja be a kiskapukat, hogy hatékony fegyver legyen a korrupcióellenes fellépésnél. És lesöpörte a kétharmados többség az asztalról azt az LMP-s javaslatot, hogy az off-shore lovagokat száműzzük Magyarországról.

A második fő hiányérzetünk a polgári törvénykönyvvel kapcsolatban az volt, hogy miközben az elmúlt 25 év téves gazdaságfejlődéséből levonva a tanulságokat, az új polgári törvénykönyvnek kifejezetten a kisvállalkozásokat, a szövetkezeteket kellene segítenie azért, hogy próbáljunk valamilyen módon segíteni a magyar gazdaság tragikus kettéosztottságán, kettészakítottságán, nem ezt teszi. Egy új polgári törvénykönyvnek az elmúlt 25 év tévutas, a multicégeket és az oligarchákat helyzetbe hozó gazdaságpolitikája után az lett volna a dolga, hogy megfelelő védelmi szabályokat találjon az erőfölényes nagy cégekkel, monopóliumokkal vagy éppen az állammal küszködő hazai kis- és középvállalkozások számára, illetve megfelelő szabályokat rögzítsen az új típusú szövetkezések számára.

Nem ez történt. Jó néhány olyan szabály került be az új polgári törvénykönyvbe, ami kifejezetten a kisvállalkozások kiszorítását idézi elő. Gondolok itt az új törzstőkeszabályra a korlátolt felelősségű társaságok esetében. És elvetettek például olyan javaslatokat, amelyek kifejezetten az erőfölényes helyzettel visszaélőkkel szemben kilátástalan küzdelmet folytató kkv-k számára jelentettek volna segítséget. Egy ilyen LMP-s javaslat volt az, hogy a körbetartozások problémáját lehetne kezelni azzal, ha lenne automatikus fizetési biztosíték a kiszolgáltatott gazdasági pozícióban lévő kis- és középvállalkozások számára.

Azt mondtuk, hogy ha egy nagy kereskedelmi lánc nem fizeti ki a beszállítóit, egy erőfölényben lévő cég, egy multicég nem fizeti ki a kis- és középvállalkozásokat, amelyek neki szállítanak, akkor egy megfelelő határidő után ezek a kkv-k rendelkezzenek inkasszóval. Elvetették ezt a javaslatot, újfent a kétharmados többség a nagy cégek, a multik oldalára állt a kkv-kal szemben. És azt is elmondtuk, hogy az új civil kódexben kifejezetten erősíteni kellett volna a szövetkezéseket. Azt látjuk, hogy a magyar vidék számára, a kistermelők, a családi gazdaságok számára a tagi önkormányzatiságon, részvételen és ellenőrizhetőségen alapuló szövetkezeti típus nyújthatna reményt. Ehhez képest továbbra is a gazdasági társaságok és a klasszikus szövetkezetek hibridjét támogatja a narancsos kormánytöbbség.

Végezetül pedig egy komoly hiányérzetünk volt egy XXI. századi civil kódexszel szemben az is, hogy teljesen süket és vak az új polgári törvénykönyv a jövő generációk érdekeire, azokra a problémákra, amelyek az elmúlt néhány évtizedben szerte a világon fölmerültek, hogy az erőforrások kimerülőben vannak az egész bolygón, és a mai különböző gazdasági cselekedetek, adott esetben károkozások, sok esetben olyan károkozások, amelyek következményei előre nem láthatóak, az utódainkra rónak megfizethetetlen terheket.

Ezért javasoltuk azt, hogy például a veszélyes áruk fuvarozásánál az új Ptk. mozduljon el arról a talajról, hogy a hagyományos zálogjog eszközeivel próbál meg operálni, hiszen könnyen belátható, hogy mondjuk, egy veszélyes árut fuvarozó tartálykocsival történő baleset olyan károkat okoz, amelyek fedezésére a hagyományos zálogjog intézménye nem elégséges. De említhetem azt is, hogy a felelősségbiztosításoknál javasoltuk azt, hogy kerüljön ki az a szabály, hogy mentesíthet a biztosító olyan károk alól, amiért a károkozó jogszabály szerint felelős.

(12.10)

Követeltük azt, hogy egy XXI. századi polgári törvénykönyv kezelje az előre nem látható károk problémáját, kezelje azt a helyzetet, hogy például akkor, amikor különböző multicégek ellenőrizhetetlen hatással járó, különböző génpiszkált szereket raknak bele élelmiszerekbe, akkor a termék előállítója legyen felelős azokért a károkért, amelyeket nem lehet előre látni, és adott esetben utódainkban, utódaink egészségében, a természeti elemekben okoznak károkat. Ezt a szemléletet, ezeket a javaslatokat is elutasították. Ezért voltunk azon az állásponton, hogy nem elfogadható ez az új polgári törvénykönyv. Nem reagál arra a tévútra, amelyet Magyarország az elmúlt 25 évben, benne az elmúlt három évben is befutott, ami folyamatosan a hazai kis- és középvállalkozásokat hozza lehetetlen helyzetbe. Nem reagál arra a problémára, hogy a zavarosban halászók hogyan pumpáltak ki jövedelmet a magyar gazdaságból, és nem reagál arra, hogy a XXI. század polgári törvénykönyvének védenie kell a jövő generációk érdekeit is.

Az imént említett kritikai észrevételeink között szerepelt pontosan a hazai kis- és középvállalkozások érdekében, hogy teljesen szükségtelen hitelezővédelmi szempontból felemelni a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjét. Azt látjuk, hogy hitelezővédelmi szempontból semmit nem segít az, ha valakinek van egy 3 millió forintos törzstőkéje, de valójában több száz milliós ügyleteket köt és több száz milliós adósságot hagy maga után, akkor teljesen mindegy, hogy 500 ezer forint vagy 3 millió forint a törzstőkéje. Viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben az, hogy felemelik a kft.-k kötelező törzstőkéjét, kiszorító hatással bír, a leggyengébb pozíciójú, a legbizonytalanabb gazdasági hátterű kisvállalkozásokat nagyon könnyen leszorítja a pályáról.

Éppen ezért az LMP most is javaslatot tesz arra, hogy egyrészt a 2016. március 15-ei határidőt az Országgyűlés tolja ki 2016. december 31-ig, tehát az üzleti év végéig, másrészt maradjon el az előttünk fekvő törvényjavaslatból az a passzus, amit persze megszoktunk már a korábbi társaságijog-alkotásoknál, hogy már az első társasági szerződés módosításánál kötelező legyen felemelni a törzstőkét. Teljesen irracionális ez a szabály. A bő két-két és fél év átmeneti idő, ha már a kormány ragaszkodik a kkv-kat sújtó ilyen szabályhoz, elvileg elégséges. De ugyanakkor bármikor történhet egy székhelyváltozás akár néhány héten, néhány hónapon belül, emiatt hirtelen megemelni a törzstőkéjét egy nehéz helyzetben levő kisvállalkozásnak aligha ésszerű előírás. Természetesen hasonló megfontolásból javasoljuk azt is, hogy a kötelező törzstőkeemelésre illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül kerülhessen sor. Tehát ha már a Fidesz felemeli a kötelező törzstőkét, akkor egyrészt erre legyen egy racionális határidő, ez az üzleti év vége, másrészt akkor valóban egy határidő legyen, és ne kényszerítsünk arra kisvállalkozásokat, hogy egy előre nem látható székhelyváltozás miatt hirtelen rántsák fel a törzstőkét, és ezt a törvényi kötelezettségnek való megfelelést ne sújtsa újabb díjakkal az állam, legyen illetékmentes ilyen esetben a törzstőkeemelés.

A másik javaslatunk, amire törvényjavaslatot már 2010-ben benyújtottunk, hogy a gazdasági társaságok szétválására vonatkozó szabályozás, ugyanúgy, mint a korábbi társasági törvényben, továbbra is nagyon durva, nem is mondom, hogy kiskapukat, nagykapukat hagy nyitva. Arról van szó, hogy az LMP azt javasolja, gazdasági társaságok szétválása esetén a jogelőd gazdasági társasággal szemben a szétválás időpontját megelőzően meghozott bírósági, illetve közigazgatási hatósági döntésen alapuló, még le nem járt korlátozás vagy tilalom hatálya a jogutód társaságok mindegyikére terjedjen ki. A jelenleg hatályos és az új Ptk.-val hatályba lépő szabályok alapján ez nem így van. Ez azt jelenti, hogy jelenleg is, ha például valaki okoz egy hatalmas környezeti kárt, ezért nemcsak bírsággal sújtják, hanem adott esetben egy tevékenységtől is eltiltják. Vagy éppen közbeszerzésekből zárják ki, mondjuk, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nyomán. Egy nagyon olcsó trükkel meg lehet kerülni ezt a szabályt. Hoznak egy döntést, hogy szétválik a társaság, az egyik jogutód társaság viszi a terheket, korlátozásokat, tilalmakat, ezt a társaságot kiürítik, és a másik társaság, a szétválásban érintett másik fél pedig vígan működik tovább, és röhögnek az állam, illetve az adófizető polgárok képébe.

Ezt a lehetőséget be kell zárni. Ne legyen arra mód, ha ez a kormány komolyan gondolja azt, hogy a közösségi érdeket előbbre valónak tartja a magánérdeknél, akkor nem elfogadható olyan szabály, amivel a különböző közösségi korlátozásokat vagy éppen a közösségi előírások megszegéséért kiszabott bírságokat így ki lehet kerülni. Ne fordulhasson elő Magyarországon az, hogy ha valaki kárt okoz a természeti örökségben, ha valaki bundázni akar közbeszerzési eljárások során, és ezért hatósági korlátozás, tilalom éri, egy egyszerű, olcsó jogi trükkel ez alól ki tudjon bújni. Ha ez lehetséges, gyakorlatilag menlevelet adunk azoknak, akik a zavarosban kívánnak halászni, és akiknek semmi nem drága, sem a természeti örökségünk, sem pedig a közpénzek.

Természetesen itt én is kénytelen vagyok kitérni arra, amire előttem szóló Staudt képviselőtársam már említést tett, hogy nem biztos, hogy szerencsés az, ha a szétválásra, átalakulásra, egyesülésre vonatkozó szabályok az új Ptk.-tól, tehát így a társasági jogi szabályoktól elválasztva kerültek kodifikálásra. A kiszámíthatóság, a jogbiztonság azt kívánná, hogy a társasági jogi szabályokat, így a társaságiforma-változásra vonatkozó szabályokat, a társasági jogi jogutódlásra vonatkozó szabályokat egy helyen rendezze a jogalkotó.

A gondnokolti nyilvántartásról, illetve a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvényjavaslatról alapvetően kedvező a véleményünk. Azt gondolom, hogy ezek jól előkészített, kimunkált szakmai javaslatok. A szomszédjogi és a tulajdonjog korlátairól szóló szabályoknál meg kell említenem azt is, hogy itt olyan jogintézményekről van szó, amelyek annak idején, a hetvenes-nyolcvanas években, amikor környezetvédelmi szabályozás jószerével még nem létezett Magyarországon, gyakorlatilag az egyetlen jogi lehetőséget adták az emberek számára, hogy az őket sértő, zavaró, veszélyeztető környezetszennyező magatartásokkal szemben felléphessenek.

A gondnokolti nyilvántartásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban viszont el kell mondanom azt, hogy a szabályozással kapcsolatos kritikánk itt is visszavezethető a Ptk. vonatkozó könyvével kapcsolatos kritikánkra. Ha már megtett egy eléggé jelentős fordulatot a parlament a gondnokságra vonatkozó szabályoknál az új Ptk. elfogadásával... Hiszen való igaz, ezt ne hallgassuk el, egy jelentős előrelépés történt, hiszen ma már nem kivételes esetben lehet ügycsoportra vonatkozóan dönteni a bíróságnak, hanem fő szabály szerint a bíróságok csak úgy helyezhetnek valakit gondnokság alá, ha megjelölik, hogy milyen ügycsoportban kívánják a cselekvőképességet korlátozni; ez egy jelentős előrelépés. Viszont ennél többre lett volna szükség, főként a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján. Ma továbbra is a helyettes döntéshozatal a fő eszköz és a fő intézmény, és a támogatott döntéshozatal ehhez képest alárendelt. Ez nem jól van így, egy igazán, hogy úgy mondjam, humanista jogpolitikai fordulat azt kívánná, hogy Magyarországon a nemzetközi egyezményeknek megfelelően a támogatott döntéshozatalé legyen a fő szerep.

Végezetül szeretnék szót ejteni arról, hogy a gondnokolti nyilvántartással kapcsolatban pontosan az intézmény humanizálása érdekében egy konkrét javaslattal élnénk. Nevezetesen, a javaslat rendelkezik ugyan az átmeneti időkről, tehát hogy a kötelező felülvizsgálatot a törvény hatálybalépése előtt már gondnokság alá helyezett személyek esetében mikor kell elrendelni, ugyanakkor rendkívül méltánytalan határidők következnek ebből a szabályból.

(12.20)

Miről van szó? A felülvizsgálatnál a törvényjavaslat által meghatározott ötéves periódus három évre történő lerövidítésére teszünk javaslatot. Ennek az a célja, hogy különösen a régebbi gondnokság alá helyezéseknél humanizálja az új szabályoknak való megfelelés átfutását, és ne fordulhasson elő, hogy a cselekvőképesség - LMP által határozottan ellenzett - teljes kizáró korlátozásától a kötelező felülvizsgálatig jóval több, mint az új Ptk.-ban meghatározott maximum tíz év telik el.

Arról van tehát szó, hogy miközben az új Ptk., egyébként nagyon helyesen, előír egy kötelező felülvizsgálati időtartamot, szerintünk túl hosszan, és magával a kizáró gondnokság intézményével nem értünk egyet, de előír legalább egy kötelező felülvizsgálati időtartamot, tíz évet - ez nem volt mindig így -, ugyanakkor az átmeneti szabályok mégis előidézhetnek olyan helyzetet, hogy egy, a Ptk. hatálybalépése előtt már gondnokság alá helyezett személy esetében bőven több mint tíz év telik el a kötelező felülvizsgálatig, ha összefésüljük az átmeneti szabályban leírt rendelkezést a megelőző időszak hosszával. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy méltányosan és egyenlően járjon el a jogalkotó, és az átmeneti szabályok tekintetében is biztosítsuk azt, hogy Magyarországon senkinek ne kelljen tíz évnél hosszabb időtartamot várakozni arra, akit kizáró gondnokság alá helyeztek, hogy a kötelező felülvizsgálatot elvégezzék.

Azért tartjuk egyáltalán fontosnak ennek az intézménynek a humanizálását, mert egy társadalom minősége, egy demokrácia minősége nagymértékben lemérhető azon, hogy a legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb polgáraival szemben milyen szabályokat alkalmaz, és alighanem a legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb polgárok közé tartoznak azok, akik egyébként teljes hatályú kizáró gondnokság alá kerültek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót; elsőként Székyné dr. Sztrémi Melinda képviselő asszonynak. Öné a szó.

SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jövő év március 15-én hatályba lép a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, amely a magánjogi jogviszonyok eddigi legteljesebb körét öleli fel, hiszen szabályozni fogja a családjogi jogviszonyokat is, és beépíti a gazdasági társaságokról szóló normákat is.

Az új Ptk. hatálybalépése miatt felmerülő jogalkotási feladatok egyrészt új jogszabályok megalkotását, illetve a meglévők módosítását teszik szükségessé, másrészt a jogalkotóknak egyértelművé kell tenni, hogy a jogalkalmazók jövő márciusa után melyik jogszabályt alkalmazzák. Ebben a tárgyalási szakaszban négy törvényjavaslat összevont tárgyalása van előttünk. A Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek egyértelművé teszik, hogy adott időpontban melyik törvény alkalmazandó. A javaslat tartalmazza többek között a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti szabályokat, az '59-es Polgári Törvénykönyvről szóló törvényt, a házasságról, családról, gyámságról, a gazdasági társaságokról, a szövetkezetekről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló normát, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek alacsonyabb jogszabályi szinten szabályozható jogviszonyok megalkotására adnak lehetőséget.

A javaslat a Ptk. alkalmazhatóságára nézve ad iránymutatást, tehát azt rendezi, hogy a Ptk. rendelkezéseit mikortól, mely anyagi jogi jogviszonyra, illetve mely anyagi jogi jogviszonyt keletkeztető módosító vagy megszüntető tényre vagy jognyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló T/12095. számú törvényjavaslat kapcsolódik az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseihez. A Ptk. itt is csak az általános szabályokat, a szervezeti változások garanciális minimumszabályait tartalmazza, így a jogi személy szervezeti változásához szükséges egyéb részletszabályokat külön törvényben kívánja rendezni a jogalkotó. A javaslat a Ptk.-ban nevesített magánjogi jogi személyek teljes körét felöleli, kivéve az alapítványokra és az egyesületekre vonatkozó szabályokat, hiszen ezeket a civiltörvényben szabályoztuk.

A társasági jogi alapon való piaci szerződések újraéledése magával hozta a társasági formák közötti átjárhatóság, az átalakulás kérdését is. Már az 1902-es társasági anyagi jog is tartalmazott szervezeti átalakulásra vonatkozó szabályt. A Ptk. Országgyűléshez benyújtott javaslatának indoklása szerint, idézem: "A javaslat az általános szabályok között rendezi a jogi személyek átalakulásának, egyesülésének és szétválásának azokat a kérdéseit, amelyek minden jogi személytípusnál azonos módon vetődnek fel." Ez nem jelenti azt, hogy a szabályozás általánosságban megengedné minden jogi személy számára bármilyen irányban a státusváltozást. Arról, hogy egyes jogi személy típusok milyen más jogi személlyé alakulhatnak át, illetve milyen jogi személyekkel vagy milyen jogi személyekké való szétválásuk lehetséges, az adott típusra vonatkozó szabályoknak kell rendelkezniük. Az általános szabályok akkor kerülnek alkalmazásra, ha valamely jogi személy átalakulást, egyesülést vagy szétválást határoz el.

A jövőben az átalakulás kizárólag a jogi személy típusának, formájának megváltoztatását jelenti, vagyis az úgynevezett formaváltást. Az egyesülés, szétválás önállóan megjelenő szervezeti változások. A Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gazdasági társaságokról, a szövetkezetekről szóló törvény, ebből következően meg kell alkotni az eljárások lebonyolításához szükséges szabályokat a Ptk. hatálybalépését követő időszakra. A Ptk. hatálybalépésével szükségessé válik a jelenlegi gondnokolti nyilvántartási rendszer felülvizsgálata is, és egy új nyilvántartás megteremtése. E célt szolgálja a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/12096. számú törvényjavaslat, amely tartalmazza a gondnokoltak nyilvántartásával összefüggő rendelkezéseket és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó új szabályokat.

A Ptk. új jogintézményként vezeti be az előzetes jognyilatkozat tételét. Mivel az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához, szükséges e két nyilvántartás összehangolt szabályozása. Ahhoz, hogy a gondnoksági reform eredményes legyen, szükséges tehát egy naprakész, működőképes gondnoksági nyilvántartási rendszer kialakítása. A javaslat adatszolgáltatás tekintetében kibővíti a közvetlen hozzáféréssel az adatok megismerésére és kezelésére jogosultak körét, a hatóságok számára biztosított közvetlen hozzáféréssel pedig az adatigénylés gyorsabban és hatékonyabban, postaköltségek megtakarításával valósulhat meg.

Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását és a gondnokoltak nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal elnöke fogja működtetni. A Ptk. által bevezetett rendelkezések következtében a cselekvőképesség részleges korlátozása esetében minden esetben ügyköröket kell majd az eljáró bíróságnak meghatároznia. Az előzetes jognyilatkozatban a Ptk. szerint a nagykorú, cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni a nyilvántartásba, de érvényességének nem feltétele az országos nyilvántartásba való bejegyzés. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletben rendelkezik.

(12.30)

A jogalkotói szándék egyértelműen arra ösztönzi az eljáró bíróságot, hogy a lehető legjobban érvényesüljön az előzetes jognyilatkozatot tett személy akarata.

A negyedik törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló T/12097. számú törvényjavaslat. Ahogyan a Ptk. alapvető változásokat eredményez a polgári jog számos területén, így a dologi jogban is. A szomszédjogok tárgykörét a régi Ptk. a magyar történeti hagyományt megtartva részletesen és kazuisztikusan szabályozta. A Ptk. azt a megoldást választotta, hogy a szomszédjogok körében csak a magasabb szintet képviselő előírásokat tartotta meg. A mellőzött rendelkezések azonban az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyainak konkrét élethelyzeteit szabályozzák, az állampolgárok mindennapjait érintik, ezért megfelelő felülvizsgálat alapján történő korszerűsítéssel indokolt a megtartásuk a jogrendszerben, úgy látjuk, hogy a kérdéseket jogforrási szempontból csak törvényi szinten lehet szabályozni.

Tehát a javaslat a Ptk.-val együtt alkalmazandó, az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyainak rendezésére speciális szabályokat megállapító törvényt alkot úgy, hogy az eddig kialakult rendszert és hatályos szabályait alapvetően nem változtatja meg.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy jól átgondolt, logikus koncepció részeként egy hatalmas munka következő állomása ez a négy törvényjavaslat, amely most itt van előttünk. A Fidesz frakciója nevében én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy támogassuk a törvényjavaslatokat.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő hozzászóló Patay Vilmos képviselő úr, Fidesz.

PATAY VILMOS (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló T/12094. számú törvényjavaslathoz a szövetkezetek működését érintő szabályozás terén szükségesnek tartok módosító indítványokat tenni annak érdekében, hogy a héten önálló képviselői kezdeményezésként benyújtásra kerülő, a szövetkezeti rendszerfejlesztéssel és működéssel összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslat koherenciáját ezzel is elősegítsük.

A módosítást a következő témákban tartom szükségesnek. A szövetkezeti alapszabályok módosításához túlzóan óvatosnak tartjuk a 2015. június 15-ig elnyújtott határidőt. A gyakorlati tennivalók ezt egyáltalán nem indokolják. Elfogadhatatlan, mert téves vélekedésen alapul, hogy keveredik az előterjesztésben a tagi képviseletet biztosító vezetés és az ügyviteli vezetés. Ezen a téren eligazító szabályozás az európai szövetkezet statútumáról szóló 1435/2003-as EK-rendeletben érvényesített vezetési rend, amely az irányító és az ügyviteli szervezetet egyértelműen különválasztja.

Indokolt továbbá a tag kizárásának bírósági hatáskörbe helyezését is újragondolni, mivel ez ellentétes a nemzetközi szövetkezeti gyakorlattal és ugyancsak a Tanácsnak az európai szövetkezet statútumáról szóló előbb említett rendeletében, nevezetesen a tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatos 16. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal.

A T/12094. számú törvényjavaslathoz az alábbi észrevételeket teszem. Fontos lenne, hogy a jogi személyek átalakulásakor lehetőség legyen a jogi személy tagjainak, vagyis tulajdonosainak a választandó forma mellett a típusválasztás szabadságát is biztosítani. Ezen törvényjavaslatnál is egyébként téves vélekedésen alapul, hogy keveredik az előterjesztésben a tagi képviseletet biztosító vezetés és az ügyviteli vezetés. Ezt is módosítani szükséges.

Tisztelt Elnök Úr! Én is azt kérem, hogy a módosító javaslatok benyújtására az ülésnap végéig legyen lehetőség. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló 15 perces időkeretben Gyüre Csaba képviselő úr, Jobbik.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Először Schiffer András vezérszónoki felszólalásában tett egyik észrevételére szeretnék reagálni. A gondnokság alá helyezéssel kapcsolatosan említette, hogy örül annak, hogy tízévenként a gondnokságot felül kell vizsgálni, azonban hosszúnak tartják ezt az időt, és ezt mindenféleképpen rövidíteni kellene.

Persze, ebben sok igazság is van, azonban azt is látni kell, aki gyakorlatban foglalkozik a gondnokság alá helyezésekkel, mert elméleti szinten tényleg nagyon szép és nagyon jó, hogy akár háromévente, ahogy ez elhangzott az ő szájából, felülvizsgálják a gondnokságokat, azonban látni kell, hogy nagyon sok esetben sajnos a gondnokság alá helyezési eljárásban a gondnokoltak olyan egészségügyi állapotban vannak, amikor már egyáltalán nem várható az, hogy az ő egészségi állapotukban javulás állna be, és ezáltal szükségtelenné válna a cselekvőképesség kizárása, illetve a korlátozása. Ezekben az esetekben bizony nem biztos, hogy szükséges lenne a megnövekedett bírósági terhek miatt, a költségek - igazságügyi orvos szakértői díj és egyebek - miatt nem biztos, hogy szükséges a háromévente vagy ötévente való felülvizsgálat, hiszen lehetőség van arra, hogy bárki bármikor, amennyiben tényleg valamilyen orvosi csoda folytán valakinek az egészségi állapotában mégis valami nagy javulás áll be, akkor ebben az esetben nyilván lehetőség van arra, hogy kezdeményezzék a gondnokság alá helyezési eljárás megszüntetését vagy a korlátozó gondnokság alá helyezését. Tehát erre bármikor lehetőség van. Ezért nem biztos, hogy szükség lenne arra, hogy rövidített időintervallumon belül döntsenek arról, hogy valakinél szükséges-e fenntartani ezt az állapotot vagy nem szükséges, illetve nyilván a végleges állapotnál pedig végképp nem szükséges ez.

Staudt Gábor képviselőtársam részletesen elmondta a vezérszónoki felszólalásában a Jobbik Magyarországért Mozgalom véleményét a törvénytervezetről. Egy-két dolgot emelnék ki én még ebből a törvényből, illetve a polgári törvénykönyv életbe léptető, hatályba léptető rendelkezéseiből.

Nyilván nagyon fontos az, hogy precízen és pontosan határozza meg a jogalkotó azt, hogy melyik része a polgári törvénykönyvnek mikor lép hatályba, illetve azt milyen módon kell alkalmazni a folyamatban lévő jogviszonyokban, a már korábban keletkezett jogviszonyok esetében, vagy jogi tények esetében hogyan kell alkalmazni, hiszen az egész bírósági eljárás és gyakorlat borulhat föl egy-egy rosszul megfogalmazott szabályon. Ezért nagyon fontos, hogy ez pontos és precíz legyen, illetve mindenre kiterjedő legyen. Azt látjuk, hogy a jogszabálytervezet megalkotója mind a keletkezett tények, jogviszonyok, mind pedig kibővítetten a megtett jognyilatkozatok tekintetében is igyekezett ezt felelősséggel megtenni, aminek, mint említettem, nyilván nagyon nagy jelentősége lesz a bírósági jogalkalmazás során.

Amivel a magam részéről nem tudok egyetérteni teljes mértékben, az egyik a 13. §-ban említett, a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének az emelésével kapcsolatos, ami már elhangzott a vezérszónoki felszólalásban mások szájából is, hogy téves vagy nem téves a 3 millió forintra emelés. Nyilván ez már lefutott kérdés, hiszen ebben a tekintetben a parlament már döntést hozott. Itt azt kell megnézni, hogy mi ez a határidő, ameddig a korlátolt felelősségű társaságok alaptőkéjét fel kell emelni. Itt ebben a 13. § (2) bekezdésben megtaláljuk ennek az időpontját is: legkésőbb 2016. március 15-ig.

(12.40)

Azt gondolnánk, hogy ez egy méltányos dátum, hiszen még kettő és fél év van addig, tehát mindenki számolhat azzal, hogy két és fél éven belül ezt az alaptőkét fel kell emelni.

Staudt Gábor képviselőtársam arról is nyilatkozott, hogy jó, nem jó, illetve a tekintetben, hogy nyilván vannak, akik több száz millió forinttal adósok, és a 3 millió ugyanúgy nem fogja kihúzni a csávából a hitelezői igényt benyújtókat, mint akár ha 500 ezer forint lenne a törzstőke, tehát nagy különbség nincs közte. De mégis azt gondoljuk, hogy ne is ezekkel foglalkozzunk, hanem elsősorban azokkal a becsületes vállalkozókkal, és azokkal, akik komolyan gondolják a gazdasági társaságban való részvételüket. Bizony nagyon sok esetben ez egy nagyon-nagyon komoly nehézség, az, hogy felemeljék 3 millió forintra a cég törzstőkéjét, hiszen ennek a pénznek meg kell lennie effektíve valamilyen szinten, és ezt a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

Itt lehet gond, mégpedig elsősorban nem a 2016. március 15-i dátummal van problémám, hanem elsősorban e törvénytervezet második fordulatával, a (2) bekezdésben foglaltakkal, amely kimondja, hogy a törzstőke felemelése a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésének első módosításával egyidejűleg kell hogy megtörténjen, amennyiben viszont nincs ilyen, akkor legkésőbb 2016. március 15-ig. Itt lehet tehát egy bizonyos egyenlőtlenség a korlátolt felelősségű társaságok között, hiszen van, akinek éppen akkor van egy aktuális oka társasági szerződés módosítására, tehát a polgári törvénykönyv hatálybalépését követően 2014 márciusától, amikor elméletileg még lenne két éve arra, pontosan két éve, hogy a törzstőkéjét módosítsa és felemelje 3 millió forintra, de lehet, hogy már áprilisban valamiért módosítani kell a társasági szerződést, lehetnek nem várt események, egy haláleset, akár a társaság tagjai között az ügyvezetőnél, akár egy adásvételi szerződés tekintetében, amelyben valaki az üzletrészét másra ruházza át. Bármilyen olyan nem várt esemény megtörténhet, amely miatt akár egy-két hónap múlva be kell adni a társasági szerződés módosítását, és anélkül nem adhatja be, hogy 3 millió forintra nem egészíti ki a törzstőkéjét. Álláspontom szerint ez méltánytalan és igazságtalan azokkal szemben, akiknek valamilyen ok miatt hamarabb kell beadniuk a társasági szerződésük módosítását. Mi a magunk részéről jobbnak tartanánk, ha itt a konkrét időpontot határoznánk meg, mégpedig a 2016. március 15-ét, és nem kötnénk ki hozzá azt, hogy a társasági szerződés első módosításával egyidejűleg. Ezzel kapcsolatosan Staudt Gábor képviselőtársammal módosító indítványt is nyújtunk be, és kérjük is a tisztelt parlamentet, hogy támogassák, hiszen azt gondolom, hogy igazságos és méltányos is ez a fajta módosítás.

Ugyanilyen problémám van a 15. §-sal, amely szintén a cégbírósággal foglalkozik, amely a bejelentési kötelezettség késedelme miatt pénzbírsággal sújtja a késlekedő céget. Valóban szükség van szankcióra, azonban az ember tudja, főleg gyakorló ügyvédként tudja, hogy nagyon sok esetben teljesen kívülálló okok miatt kerül sor arra, amiben a céget kevésbé vagy egyáltalán nem terheli felelősség a benyújtási késedelem esetén. Éppen ezért javasolnánk egy olyanfajta módosítást, olyanfajta törvénymódosítást, amely a 15. §-t nagyon röviden csak annyiban módosítaná, hogy a cégbíróság a késlekedő céget nem pénzbírsággal sújtja, hanem csak sújthatja. Tehát ez ne legyen egy törvényből adódó kötelezettsége a cégbíróságnak, csak egy törvényből eredő lehetősége legyen a cégbíróságnak. Nyilván a cégbíróság megfelelően tudja vizsgálni azokat a körülményeket, hogy bármilyen szempontból méltányolható-e a késlekedés vagy nem. Amennyiben nem, akkor nyilván meg fogja bírságolni, amennyiben méltányolható, akkor pedig nem fogja. Tehát egy effajta, erre vonatkozó módosítás elfogadását kérnénk szépen.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy láttuk a cégbíróságok elmúlt néhány évi tevékenységéből is, hogy adott esetben egy-egy jogszabály-módosítás milyen hatalmas mértékű pluszleterheltséget jelent a cégbíróságnak. Ezek a törvényből eredő kötelező módosítások, amelyeknek megvan a határideje. Sajnos azt is láttuk, hogy általában a cégek kivárják az utolsó napot, az utolsó lehetőséget, tehát addig tologatják, hogy be kelljen ezt adni. Majd ezt hirtelen beadják, és a cégbíróságok munkája gyakorlatilag ellehetetlenedik, amikor tízezerszám érkeznek be a törvény erejénél fogva kötelezően feldolgozandó módosítások. Ebből a szempontból üdvözlendő a jelenlegi törvényjavaslat 12. § (2) bekezdése, amely legalább a gazdasági társaságok esetében különválaszt, cégformától függően teszi kötelezővé a módosítást. Itt pedig a közkereseti társaságok és a betéti társaságok esetében 2015. március 15-ét adja meg legkésőbbi időpontnak, míg a többi cégforma esetén pedig 2016. március 15-ét. Itt legalábbis az jó benne, hogy két részre bontódnak a gazdasági társaságok, és így a módosítások nem dömpingszerűen egy napon, hanem legalább két részletben elosztva kerülnek majd be a cégbírósághoz, és nyilván a cégbíróság munkáját fogja könnyíteni és elősegíteni.

Egyértelmű és látható, hogy ha komolyan vesszük a cégbíróságok munkáját, és hiszünk abban, hogy az, amit a cégbíróság bejegyez, valóban törvényes, tehát azok az adatok, amelyek a jogszabálynak megfelelően megalapított gazdasági társasági és jogszabályoknak megfelelő társasági szerződés alapján kerül bejegyzésre, márpedig nyilván ez a legfontosabb, hogy higgyük, hogy azok az adatok valósak, a gazdasági társaság társasági szerződése a törvényeknek megfelelő, ez alapján megfelelően működik, ezért nyilván nem lehet azt elvárni, hogy a jogszabályok alapján a dömpingszerűen megkapott minden ügyet a cégbíróság feldolgozzon, hogy arra az adott cégbíró, ügyintéző megfelelő időt, megfelelő energiát fordítson. Ebben az esetben teljesen természetes, hogy nagyon gyakran hiba becsúszhat a cégbíróságok munkájába, illetve még egy nagyon fontos kérdés az, hogy egy idő után pedig amennyiben a cégbíróság nem megfelelő határidőn belül lépett, akkor automatikusan bejegyződik a cég. Így fordulhat elő az, hogy olyan cégek kerülnek bejegyzésre, amelyek társasági szerződése a hatályos, törvényes előírásoknak nem megfelelő, illetve azokkal szemben is bejegyzésre kerülhet akár. Ennek az elkerülése végett, hogy ilyen esetek a jövőben is előforduljanak, illetve ne kerüljenek ilyen cégek bejegyzésre, ezért szükséges az, hogy minél jobban kitoljuk azt a határidőt, illetve osszuk fel a határidőt nagyon helyesen, mint a 12. §-ban is van, hogy ne egyszerre és dömpingszerűen kerüljenek be ezek az ügyek, bár én azt gondolom, hogy ezek a módosítások mindenképpen így, hogyha két részletben vannak elosztva, így is nagyon nagy megterhelést fognak jelenteni a cégbíróságoknak.

Körülbelül ez az, amit el akartam mondani ezzel kapcsolatosan. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, aki láthatóan válaszolni kíván az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarok mindenáron vitatkozni önökkel, ígérem, hogy a felvetéseiket meg fogjuk vizsgálni, és természetesen a módosító javaslataikat meg fogjuk fontolni, hiszen ezek a törvényjavaslatok egy, már korábban az Országgyűlés által elfogadott nagy terjedelmű törvénynek, az új polgári törvénykönyvnek a végrehajtását, a zökkenőmentes végrehajtását szolgálják, ezért feltételezem mindannyiukról, hogy jó szándékú javaslataikkal segíteni kívánják a törvény hatálybalépését, a törvény zökkenőmentes végrehajtását.

Viszont szeretnék két ellenzéki véleményre, ellenzéki vezérszónok néhány felvetésére reagálni. Steiner Pál képviselő úr a vezérszónoklatában kifogásolta, úgy éreztem, hogy kifogásolta - és ez már az alkotmányügyi bizottságban is elhangzott a részéről - az új polgári törvénykönyv hatálybalépésére, életbe lépésére való felkészülési idő rövidségét.

(12.50)

Nekem úgy tűnt, hogy azért említette, azért mutatta fel azt a nagy terjedelmű könyvet, magyarázatot, hogy ilyen nagy felkészülési munkára késztetjük a jogászokat, és mintha a kormány felelősségét említette volna ebben a tekintetben. Én örülök annak, frakcióvezető-helyettes úr, hogy az MSZP frakciója fontosnak tartja, hogy a polgári törvénykönyv hatálybalépésére kellő időt adjon, mert nem volt ez mindig így. 2009-ben, a 2009. évi polgári törvénykönyv tervezetének az elfogadásakor olyan rövid időt hagytak a felkészülésre, hogy azt még az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta, és emlékszik rá, hogy akkor ebből az okból megsemmisítette a polgári törvénykönyvet hatályba léptető jogszabályt. Tehát örülök annak, hogy végre felismerte a Magyar Szocialista Párt, hogy kellő időt kell adni a nagy terjedelmű kódexekre való felkészülésre. Köszönöm szépen, hogy ebben végre egyetértünk.

Az élettársi kapcsolat szabályozásával kapcsolatban is, ha nem haragszik, szeretnék emlékeztetni arra, hogy amíg önök kormányoztak 2002 és 2010 között, az élettársi kapcsolat jogi szabályozása nem változott. Az 1959. évi IV. törvény szerinti élettársi kapcsolat szabályozását, rendezését önök nyolc évig nem tartották fontosnak. Éppen ezért amikor az új polgári törvénykönyv több jogot az élettársaknak, az élettársi kapcsolathoz kifejezetten családjogi joghatást fűz az új polgári törvénykönyv, egy kicsit igaztalannak érzem a kritikájukat, hiszen nyolc évig nem változtattak az élettársi kapcsolat szabályozásán. Ha önökön múlna, akkor a mai napig sem lenne az élettársi kapcsolatnak családjogi jogkövetkezménye. Az persze igaz, hogy a 2009-es tervezetben másként szabályozták az élettársi kapcsolatot, de ez nem jelenti azt, hogy az önök kritikája ezen a területen jogos lenne. Minimum egy kicsit meg kellene osztanunk a felelősséget, hogy miért kellene az élettársi kapcsolatot megváltoztatni, ha már hosszú évekig, sőt évtizedekig elfogadták azt a helyzetet, hogy az élettársi kapcsolat egy kötelmi jellegű kapcsolat, egy kötelmi jellegű jogviszony. Amikor az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet, akkor ezen a felfogáson nem változtatott, annyiban viszont előrelépett, hogy bizonyos feltételekkel családjogi joghatást fűz ehhez a kötelmi jogi viszonyhoz.

Schiffer frakcióvezető úr már elment, de megemlítettem neki az előbb négyszemközt is, hogy azt fogom mondani, mindaz, amit itt elmondott, egyrészt a polgári törvénykönyvre vonatkozó kritikák voltak, tehát nem annyira a tárgybeli tervezetekre, előterjesztésekre vonatkoztak, hanem a már elfogadott polgári törvénykönyvet kritizálták. Akkor is elmondtam, a Ptk. vitájában is, és most is elmondom, mert kénytelen vagyok elmondani, hogy az LMP jogi álláspontja egy tucat jogászprofesszor álláspontjával szemben. Jogászprofesszorok készítették elő a polgári törvénykönyvet, és a kormány nem változtatott azokon a rendelkezéseken, azokon a részeken, amit Schiffer képviselő úr kifogásolt. Így például a cselekvőképességi szabályokat is a polgári jognak ezek a professzorai dolgozták ki. Természetesen lehet ezzel ellentétes álláspontja az LMP-nek, de ha nem haragszik a frakcióvezető úr, a kormány mégis inkább a két tucat jogászprofesszornak és gyakorló jogásznak fogadja el az álláspontját ebben az ügyben.

Nagyon köszönöm még egyszer azokat a hozzászólásokat, amelyekkel támogatták a törvényjavaslatokat, és természetesen meg fogjuk fontolni a módosító indítványokat. Úgy gondolom, nem lehet ennek a négy törvényjavaslatnak az a célja, hogy a polgári törvénykönyvben az Országgyűlés által már elfogadott intézményeket most valamilyen felülvizsgálat alá vonja az Országgyűlés, hiszen az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet, annak a hatálybalépésére éppen felkészül a jogászközönség, és természetesen minden állampolgár készül fel az új polgári törvénykönyv hatálybalépésére. Nagyon szerencsétlen lenne, ha most, 2013 őszén intézményes szinten megváltoztatnánk az új polgári törvénykönyv egyes intézményeinek a szabályait, ezért kérem, hogy ilyen módosító javaslatokat ne terjesszenek be, mert azokat nem fogjuk támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát elnapolom, lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében az ülésnap végén kerül sor.

Most pedig, tisztelt Országgyűlés, soron következik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) országgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést H/12341. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Kontrát Károly úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

Felszólalások:   33-45   45-67   67-79      Ülésnap adatai