Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. Következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/11776. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/11776/5. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen három ajánláspontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1., 2. és 3. pontjaira. Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak.

Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt alkalommal az általános vita során jeleztem, hogy az általános vitában elhangzott véleményekre, illetve az időközben benyújtott módosító indítványokra itt szeretnék, a részletes vitában reagálni. Ezt tenném meg most.

Elsőként Józsa István képviselő úr felszólalására kívánok válaszolni. A képviselő úr állítása szerint jelen törvényjavaslat célja azt volt, hogy növelje a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala bevételeit a szabadalmakkal kapcsolatos eljárási díjak emelésével. Majd e kijelentését azzal kívánta alátámasztani, hogy míg az újdonságkutatás 2012-ben 190 ezer forint volt áfával együtt, most a duplájára emelkedik. E kijelentésnek azonban semmilyen ténybeli alapja nincs. A szellemi tulajdonjogi alapfogalmak tekintetében is több pontatlanságot tartalmaz.

Elöljáróban tisztázni szükséges, hogy a szabadalom megadására irányuló eljárást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre folytatja le hatósági eljárás keretében. Az SZTNH minden szabadalmi bejelentés esetében elvégzi az újdonságkutatást, amelyről jelentést készít, és a jelentésről hatósági tájékoztatást közöl a hivatalos lapjában. Az újdonságkutatási jelentéstől meg kell különböztetni az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést, amely csupán egy, a bejelentő által opcionálisan kérelmezhető jelentés. Az írásos vélemény egy előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e a szabadalmazhatóság törvényi kritériumait.

Jelen törvényjavaslat újítása, hogy meghosszabbítja ez utóbbi dokumentum iránti kérelem benyújtásának határidejét, valamint lehetővé teszi a bejelentő számára, hogy kérelmezze annak gyorsított elkészítését.

A képviselő úr állításával ellentétben jelen törvényjavaslat folyományaként az eljárási díjak nem változnak, hiszen a szabadalmi eljárási díjak szabályozása a 19/2005. GKM-rendelet, vagyis a díjrendelet feladata, ami nem tárgya a módosításnak. Az eljárási díjak tárgykörénél maradva fontos megjegyezni, hogy a hatósági eljárás részét képező újdonságkutatásnak nincs külön díjtétele, tehát nem 190 ezer forint, hanem az benne foglaltatik az eljárás megindításakor lerovandó bejelentési és kutatási díjban, amely 10 igénypontig 37 400 forint.

A képviselő úr által honlapról olvasott ár nem a hatósági tevékenység körében végzett újdonságkutatást jelenti, hanem egy piaci szolgáltatás ára. Piaci szolgáltatásként, tehát nem a szabadalom megadására irányuló eljárás részeként nyújtott újdonságkutatás ára 190 500 forint, azonban ez a hatósági eljárást nem érinti, így nem is tartozik a törvényjavaslat tárgykörébe.

Mindezeken túl a képviselő úr az általános vita során kifejtette, hogy álláspontja szerint a törvényjavaslat 7. §-a ellentétes az alaptörvénnyel, mivel visszaható hatályú jogalkotást eredményez, illetve a szabadalmi bejelentők jogvesztéséhez vezet. Dr. Simon Gábor MSZP-s képviselő úr a felszólalásával összhangban álló módosító javaslatot nyújtott be. Noha igaz, hogy az eljárási díj meg nem fizetése a módosítás hatálybalépését követően már nem eredményez hiánypótlási felhívást, nincs szó jogvesztésről, hiszen a díj meg nem fizetésének szankciója csupán annyi, hogy addig nem tekinthető benyújtottnak a kérelem, amíg a díjat meg nem fizetik. Tehát az ügyfél által bármikor orvosolható hiányosságról van szó. A 7. §-ban foglalt rendelkezés célja, hogy az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés az ügyfél érdekeinek is megfelelően minél hamarabb elkészülhessen, és annak elkészítésére rendelkezésre álló időszakot ne csökkentse a hiánypótlás beérkezéséig tartó időtartam. Ennek alapján már az ügyfél számára hátrányos szabályváltozás sem áll fel.

Másfelől látni kell azt is, hogy visszaható hatályú jogalkotásról sem beszélhetünk a törvényjavaslat 7. §-a kapcsán, a szabadalmi törvény új 117/A. §-a azt eredményezi, hogy azokban az esetekben, ahol az ügyfél a hatályos szabályok alapján már nem nyújthatna be írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés iránti kérelmet, a módosítás hatálybalépését követően újra megnyílik a kérelem benyújtásának lehetősége.

(20.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül a képviselő úrnak a kodifikáció állítása szerinti alacsony színvonalára tett megjegyzéséhez annyit fűznék hozzá, hogy egy jogszabályi rendelkezés kodifikációs színvonalát nem a benne szereplő hivatkozások száma határozza meg, sőt egy helyes hivatkozásokkal ellátott komplex szabályozási egység organikus részét képező rendelkezés éppen a gondos előkészítés tanúságául szolgál.

Staudt Gábor képviselő úrnak az általános vita során elhangzott észrevételeire, illetve az általa benyújtott módosító javaslatokra kívánok reagálni. Nem tartjuk célszerűnek az általa benyújtott módosító javaslatot, de időközben kapcsolódó módosító javaslatot nyújtott be. Részben átfedésről van szó, részben a módosító javaslat tárgya az átfedésben van. A módosító javaslat elfogadása esetén, ahogy már Józsa képviselő úrnak is említettem, olyan helyzet is előállhatna, hogy a hiánypótlási határidő meghosszabbítható két hónapja még le sem telik, de az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésnek már rendelkezésre kellene állnia.

A képviselő úr a másik javaslatában indítványozta, hogy abban az esetben, ha a gyorsított eljárásban elkészített írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az SZTNH nem adja ki határidőben, ne csupán az eljárási díj felét, hanem a teljes eljárási díjat köteles legyen visszafizetni a bejelentő részére. A módosító javaslatot ebben a formában nem, de kapcsolódó módosító javaslat formájában támogathatónak tartom.

Tisztelt Ház! Felszólalásom végén Staudt képviselő úr azon kérdésére is szeretnék reagálni, hogy mi az oka annak, hogy az árva művek egyes megengedett felhasználási módjáról szóló irányelvet egy évvel az átültetési határidő letelte előtt implementáljuk. Felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az uniós jogszabályokban meghatározott átültetési határidők mindig azon legvégső időpontot jelzik, ameddig az átültetést biztosító nemzeti jogszabályokat el kell fogadniuk, és azokról tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot a tagállamoknak. Így tehát nincs akadálya, hogy akár egy évvel a határidő előtt teljesítsük e kötelezettségünket, sőt így segíthetjük elő a jogalkalmazókat, hogy megfelelően fel tudjanak készülni az új szabályok adaptálására.

Mindezeken túl pedig jelentős körülmény, hogy a törvényjavaslattal módosított szerzői jogi törvény ad majd felhatalmazást a végrehajtási rendeletek megalkotására, amelyekre ezt követően kerül majd sor. Tisztelt Ház! Kérem, hogy az elhangzottak alapján a törvényjavaslat zárószavazásra bocsátását szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm a lehetőséget, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden az 1. és a 2. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni. Bár Répássy államtitkár úr részletesen válaszolt az általános vitában elhangzottakra, külön köszönöm, hogy felkészült, és valóban minden pontra megpróbált válaszolni. Bár száz százalékig nem értünk egyet, de ettől szép ez a műfaj. Ettől függetlenül én az általános vitában elmondtam, hogy támogatni tudjuk a javaslatot, mert valóban fontos kérdéseket szabályoz, hozzátéve azt is, ami szerepelt egyébként az anyagban is, hogy a magyar szabályozás megfelelő és kielégítő volt az előtt is, hogy az Európai Uniónak abban a bizonyos irányelvében a kötelezettségeket leírta és az egyéb tagállamok számára is kötelezővé tette. Természetesen tudomásom van arról, hogy ez egy tól-ig időpont az irányelvek esetében, tehát szabályos az, hogy most fogadjuk el, de sok esetben láthattuk azt, hogy az utolsó pillanatra halasztották a különböző törvényjavaslatok elfogadását, illetve az irányelvekben meghatározott határidők utolsó percéig várt a kormányzat. Ez esetben lehet ez egy akár jó és előremutató gyakorlat, de ezt mindenképpen gondoltam, hogy megkérdezem.

Ami a konkrétumokat illeti, én valóban az 1. ajánlási pontban, ahogy az államtitkár úr elmondta, egyrészről arra tettem javaslatot, hogy abban az esetben, hogyha valaki gyorsított eljárást kér és a hivatal ezt nem tudja teljesíteni, itt a gyorsított írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésről beszélünk, illetve arról, ha ez határidőre nem kerül postázásra, akkor méltányosabb lenne nemcsak a gyorsított eljárás díját, hanem az egész díjat visszafizetni abban az esetben, illetve hasonlatosan ahhoz, hogy a normál eljárás esetében ez így történik. Viszont a bizottsági ülésen felmerült az, hogy ennek lehet egy olyan megoldása, ami szintén a semminél jobb, viszont némileg kiegészíti ezt a javaslatot, tehát egy B-verzióként kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottam be, amelyet - ahogy hallhattuk Répássy államtitkár úrtól - a kormányzat támogatni fog.

Ebben egy szintén olyan problémát orvosolunk vagy próbáltam az orvoslásra javaslatot tenni, hogy amennyiben valaki visszavonja, tehát ha érdek múlása következik be, mert a gyorsított jelentés nem készül el időre, akkor meglegyen az a lehetősége, hogy az egész kérelem visszavonásával tulajdonképpen az egész díjat visszakaphassa. Ebben az esetben természetesen nem készül el a jelentés, viszont így az egész befizetett díjat visszakaphatja.

Ez azt a problémát is kezeli egyébként, ami a normál eljárásnál megvolt, tehát hogy a normál eljárásban kimondásra kerül, hogy visszavonás esetén, tehát ha az egész kérelmet visszavonja az adott kérelmező, akkor visszakapja a díjakat és megszűnik az eljárás. Ez a gyorsított eljárás esetében nem szerepelt, tehát a visszavonásra ebben a formában nem volt lehetőség, főleg nem olyan joghatállyal, hogy ő visszakaphassa a befizetett díjakat.

Így, ebben a formában mégis előrelépés, ha a kapcsolódó módosító javaslat támogatást nyer, illetőleg a 2. pont esetében, ami a befizetett díjhoz köti a benyújtás joghatályát, ebben az esetben én értem, amit az államtitkár úr mondott, de ha jól emlékszem, benne foglaltatott a törvényben, hogy addig nem fogja kiadni a hivatal a jelentést, ameddig a díjbefizetés nem történt meg. Tehát nem arról van szó, és véleményem szerint ebben az esetben nem is köti az a határidő a hatóságot, tehát hogy nem állhat elő egy olyan helyzet, hogy a hatóság hibája lesz, hogy egy be nem fizetett díj esetében ő időre nem adta ki a megfelelő jelentést, újdonságkutatási jelentést.

Úgy gondolom viszont, hogy egyéb joghatások, pont amiatt, hogy a jelenlegi törvényi szabályozást próbálom hatályban tartani a módosító javaslatommal... - lehetnek olyan esetkörök, erre nem tért ki az államtitkár úr, amikor az lehet méltánytalan, hogy akár az a néhány nap eltérés, ameddig mondjuk, a díjfizetés megtörténik, ahhoz képest, amikor a benyújtásra került ez a kérelem, ez lehet, hogy jogsérelmet okozhat, hiszen ha egy kérelmet benyújtottnak sem kell tekinteni, akkor olyan, mintha elő sem terjesztette volna az ügyfél. Ebben az esetben azt gondolom, hogy az élet és a gyakorlat több olyan szituációt teremthet, ami adott esetben sérelmesebb annál, mintsem hogy az államtitkár úr által elmondott helyzetet, extrém helyzetet vetítünk előre, hiszen abban a helyzetben, ahogy elmondtam, ha nem történik meg a díjfizetés, akkor nem is fogják a jelentést kiállítani, de mindezzel együtt ahogy az általános vitában és a részletes vita elején is elmondtam, támogatni tudjuk a törvényjavaslatot. Véleményem szerint egyébként ez egy szakmailag aprólékosan kidolgozott munka, tehát én végigolvastam részleteiben is, és azt semmiképp nem lehet rá mondani, hogy kodifikációs jellege ne lenne megfelelő. Persze hibákat mindenhol lehet találni, de azért ez egy szakmai javaslatnak mondható.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, van-e még további felszólaló. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Államtitkár úr, kérdezem, hogy kíván-e még reagálni. (Dr. Répássy Róbert: Nem.) Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/11456. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/11456/5. számon megkapták és megismerhették.

(20.40)

Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás mindösszesen tíz ajánláspontot tartalmaz. A szabályozás terjedelmére és a módosító javaslatok számára tekintettel indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-10. pontjaira.

Kérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Kiss Sándor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó.

Felszólalások:   268-270   270-274   274-279      Ülésnap adatai