Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik... (Derültség, beszélgetés a Jobbik és a függetlenek soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2013. április 30-ai ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény záróvitája. A köztársasági elnök úr átiratát kiadtam a kijelölt bizottságoknak, az alkotmányügyi bizottságot pedig a zárószavazás szabályainak megfelelően a módosító javaslatok megtárgyalására is felkértem. A köztársasági elnök úr átirata és a visszaküldött törvény T/10904/11. számon a honlapon elérhető. (Zaj, beszélgetés a Jobbik és a függetlenek soraiban.) Megkérem Szabó Rebeka képviselő asszonyt, ha lehet, akkor engedje meg, hogy az elnök a jogszabályt ismertesse.

A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/10904/11. számon a honlapon elérhető. Az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, amelyet az alkotmányügyi bizottság megtárgyalt és róla ajánlást készített. Ezt T/10904/13. számon kapták kézhez.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1-13. pontjaira. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak 5 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. (Jelzésre:) Tisztelt Országgyűlés! Időközben megváltozott az előadó személye. Megadom a szót Cser-Palkovics András képviselő úrnak, 5 perces időkeretben.

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2013. április 30-ai ülésnapján fogadta el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslatot, amelyet azután a köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldött az Országgyűlés számára. Ezt követően az elnök úr észrevételeit tanulmányozva arra a következtetésre jutottunk, hogy érdemes azokat megküldeni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére. Péterfalvi Attila elnök urat kértük arra, hogy értelmezze a köztársasági elnök úr által a megfontolásra visszaküldésben tett indokolását, és fogalmazza meg a javaslatait, illetve a köztársasági elnök úr észrevételeivel kapcsolatos szakmai álláspontját. Péterfalvi Attila elnök úr 2013. május 30-a napján kelt levelében, átiratában azt a szakmai véleményét az asztalra le is tette, illetve a parlament és az alkotmányügyi bizottság számára meg is küldte. Egyébként ezt az okiratot, dokumentumot is az alkotmányügyi bizottság valamennyi tagja részére akkor továbbítottuk.

A Péterfalvi Attila elnök úr által elkészített és átküldött levélben foglalt észrevételek alapján készült el a zárószavazás előtti módosító javaslat, /12. szám alatt került benyújtásra a parlament elé, ezt tárgyalta és fogadta el az alkotmányügyi bizottság. Több pontban javasolja módosítani a korábban benyújtott és egy ízben a parlament által elfogadott törvényjavaslatot. Az 1. pont tekintetében ez a törvény egyértelműsíteni kívánta, hogy az infotörvényben biztosított közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog, valamint az érintetteket az infotörvény 15. §-a alapján megillető tájékozódási jog nem azonos az egyes speciális eljárási törvényekben meghatározott iratmegismerési, betekintési joggal, sem az érintettet az egyéb törvények alapján megillető tájékozódási joggal annak érdekében, hogy ne lehessen téves következtetéseket levonni ezen külön törvények szerinti jogorvoslati lehetőséget illetően. Figyelemmel a köztársasági elnök úr álláspontjaira is, indokolt ezen rendelkezések elhagyása, tehát ezt rögzíti az 1. pont. A 2. pont jogtechnikai módosításokat tartalmaz. A 3. pont tekintetében pedig a hatósági vizsgálati eljárás kezdeményezéséről szóló lehetőséget rögzíti ez a pont.

Tehát a Péterfalvi Attila elnök úr által tett javaslatokat figyelembe véve készítettük el és fogadta el az alkotmányügyi bizottság a zárószavazás előtti módosító indítványt. Kérem ennek megtárgyalását, illetve azt, hogy a holnapi napon a parlament ezt majd fogadja el.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, képviselőcsoportonként 5-5 perc, a független képviselőknek összesen 3 perc áll rendelkezésükre.

Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

(23.00)

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagy figyelemmel hallgattam Cser-Palkovics elnök úr szavait, egyébként az alkotmányügyi bizottságnak a tagjaként ezt a vitát már ott részben lefolytattuk; elmondta, hogy ennek a törvényjavaslatnak mi volt a sora, és hogyan került újra az Országgyűlés elé. Egyet tudunk érteni azzal az aggállyal, amit Péterfalvi Attila mondott el, illetőleg ami miatt Áder János köztársasági elnök úr visszaküldte ezt a javaslatot. Viszont az a mód, ami alapján kezelni próbáljuk a helyzetet, sajnos nem kielégítő, bár bizonyos esetekben vagy bizonyos körökben... (A Jobbik padsorai mögött ülő független képviselők hangosan beszélgetnek.) Elnök úr, kérem, itt a mögöttem vitatkozó képviselőkre szóljon rá, mert nem lehet koncentrálni!

ELNÖK: Képviselő úr, egy pillanat türelmét kérem! Megkérem képviselőtársaimat, lehetőleg ezt a vitát ne itt és ne így folytassák le!

Staudt Gábor képviselő úré a szó. Kérem az időkeretet figyelembe venni! Folytassa, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát bizonyos aggályokat orvosol ez a javaslat, viszont ez alapján tulajdonképpen az egész módosítás, tehát az információs önrendelkezésről szóló törvény módosítását vissza lehetett volna vonni, hiszen próbálják önök korrigálni azt, amit Áder János, illetve Péterfalvi Attila megfogalmazott, de sajnos ezt nem sikerült tökéletesen kivitelezni.

Az 1. ponttal maximálisan egyetértek, egyfajta jogbizonytalanságot eredményez, ha kimondjuk azt, hogy az infotörvény hatálya nem terjed ki a külön törvényekben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési jogokra, hiszen akkor működhet megfelelően egy ilyen törvény, ha átfogó és minél kevesebb kivételt engedélyez. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tehát ezzel egyet tudunk érteni.

A másik esetben a 3. javaslatnál viszont bár egy fokkal jobb az, ami beterjesztésre került, hiszen itt módosításra kerül az a passzus, ami tulajdonképpen úgy próbálja kikerülni a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hogy azt nem engedélyezte volna abban az esetben, ha valamiféle felettes szerv ellenőrzési jogosítványaival felérő vagy annak tekintett adatkérés történik. De az, hogy ezt átfogó, számlaszintű tételes ellenőrzésre szűkíti, még ha elméletileg érthető is lenne, teljesen fölöslegessé teszi, hogy így benne maradjon, hiszen miért ne kérhetne ki valaki tételesen egy adatot mint közérdekű adatot. Attól ő még nem egy átfogó ellenőrzést végez természetesen annál a cégnél vagy annál az állami szervnél, hanem célirányosan kikér egy adatot vagy akár egy számlát, miért ne tehetné meg, adott esetben ennek közérdekű relevanciája lehet. Ezt ilyen formában benne hagyni nem jó megoldás, és annál is érthetetlenebb a 3. javaslatban megfogalmazott javaslat, hogy az adatigénylő elutasítása esetén az 52. §-ra utal, ami szerint hatósági bejelentést, tehát vizsgálatot kezdeményezhet az információs hatóságnál. Na most, ebben az esetben kimarad vagy nehezen értelmezhető, hogy a bírósági eljárás milyen formában kezdeményezhető. Jól tudjuk, hogy az infotörvény alapján alapvetően bíróság elé lehet vinni azokat az ügyeket, amikor valaki egy közérdekű adatot nem kapott meg, illetve a hatóság eljárását is kezdeményezheti, de ez a kettő párhuzamosan is futhat, tehát nem zárja ki egymást a két eljárás. Ebben az esetben viszont úgy tűnik, hogy ha valakit azzal utasítanak vissza, hogy mondjuk, ő számlaszintű, átfogó ellenőrzésre vonatkozó adatokat kért - hivatkozni természetesen mindig bármire lehet -, akkor úgy tűnhet ebből a módosításból, mintha a bírósági jogorvoslat lehetősége nem nyílna meg, csak a hatósághoz fordulhatna, tehát Péterfalvi Attila hatóságához, akik természetesen lefolytathatják ezt a vizsgálatot, de egy jelentős garancia azért mindenképpen kihullik a közérdekű adatot igénylő kezéből. Vagy ha nem, akkor a megfogalmazás nagyon helytelen, tehát egyik esetben sem jó, vagy pontatlanul fogalmaznak, vagy nagyon is pontosan, akkor viszont nagyon komoly alapjogok sérülnek.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, független képviselő. Öné a szó képviselő úr, háromperces időkeretben.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz képest, ami az eredeti és Áder elnök úr által visszaküldött törvényjavaslatban szerepelt mint az információszabadságot korlátozó rendelkezés, az a verzió, amit a bizottság most idehozott a Ház elé, mindenképpen egy előrelépés. De hát van honnan előrelépni.

Az a helyzet, hogy ez a változat korántsem megnyugtató. Azt tartalmazza ugyanis a módosító javaslat, hogy amennyiben átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésre irányuló adatmegismerésre vonatkozik az adatigénylés, akkor gyakorlatilag ez kikerül az információszabadság-törvény hatálya alól. Tehát magyarul vissza lehet dobni úgy egy adatigénylést az adatkezelő szervnek, hogy azt mondja, hogy ez egy tételes ellenőrzésre irányuló, illetve átfogó, számlaszintű vizsgálat. Az a nagy kérdés, hogy ki határozza meg, mi az átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzés. Ilyen jogszabályhely, ilyen definíció a magyar jogrendben nincs. Egy szerződés szövegének a kikérése tételes ellenőrzésnek minősül-e? Egy adott szerződő féllel kötött vagy egy adott tárgyban kötött összes szerződés kikérése átfogó ellenőrzésnek minősül-e? És folytathatjuk tovább a sort.

Ez a rendelkezés újra alapot teremt arra, hogy azok, akik csalárd módon játszanak a közpénzekkel, kijátszhassák az átláthatóság követelményét, és hát én is azt tudom csak megismételni, hogy az információszabadság-törvényben, korábban, a '92-es adatvédelmi törvényben a bírói út és az ombudsmani út párhuzamos lehetőség. Ha ez párhuzamos lehetőség, és van egy speciális rendelkezés, ahol külön fölhívja a figyelmet a jogalkotó arra, hogy ha ilyen jogcímen, hogy átfogó, számlaszintű ellenőrzésről vagy tételes ellenőrzésről van szó, visszadobja az adatigénylést, a hatósághoz lehet fordulni, ez gyakorlatilag magában rejti azt, hogy az általános rendelkezésektől eltérően itt kizárt a bírói út lehetősége. Ez egy nagyon veszélyes pálya, és én csak azt szeretném mondani önöknek, hogy ez a rendelkezés súlyosan alkotmánysértő, az alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése világosan rögzíti, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. Innen kell kiindulni, ez az alap. Az alaptörvény ez alól a kötelezettség alól nem mentesíti az úgynevezett tételes ellenőrzést, illetve az átfogó, számlaszintű ellenőrzést. Ha a törvény így, ebben a formájában Alkotmánybíróság elé kerül, egész biztosan el fog vérezni - és joggal - éppen a közpénzek védelmében. (Karácsony Gergely tapsol.)

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom.

Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Ugye a módosító indítvány 1. pontjával, ami kivette azt a szöveget, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogra, úgy gondolom, ezzel kapcsolatban egyetértés volt a felszólalók között, hogy ezt a köztársasági elnök is kifogásolta, illetve az adatvédelmi hatóság vezetője is hasonlóképpen nyilatkozott.

A 2. § egy technikai jellegű módosítás, ott "továbbá infotörvény" volt, és ezt részletesen ki kell írni, mert korábban erre nem történt hivatkozás. Tehát ezzel kapcsolatban sem volt senkinek igazából, úgy gondolom, problémája.

Ami vitát váltott ki, az a 3. pontban volt - tehát ami a törvény 4. §-át módosítja -, ott a köztársasági elnök úr is azt mondta, hogy ez nem kellően pontos megfogalmazás. Igyekeztünk kellően pontos megfogalmazást tenni, és itt képviselőtársaim felvetették, hogy na de ugyan ki fogja eldönteni, hogy mi a számlaszintű ellenőrzés. Hát, mint minden esetben, amikor közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatot kell kiadni, az adatkezelő dönti el. (Dr. Schiffer András: Hát ez az!) De az adatkezelő döntése ellen - mint ahogy itt korábban elhangzott - lehet egyébként a hatóságnál, tehát az adatvédelmi hatóságnál is eljárást kezdeményezni, és természetesen attól sincs elzárva az adatkérő, hogy emiatt bírósághoz forduljon. Tehát ez a mondat álláspontom szerint nem jelenti azt, hogy nem fordulhatna az adatkérő bírósághoz, ha mondjuk, úgy ítéli meg, hogy az az adat, amelyet ő kikér, nem számlaszintű ellenőrzés.

(23.10)

Ezek alapján kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal a zárószavazás előtti módosító indítvány, illetve a törvényjavaslat elfogadását támogassák.

Köszönöm szépen.

Felszólalások:   328-337   338-347   348-352      Ülésnap adatai