Felszólalás adatai

KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja támogatja és rendkívül fontosnak tartja a takarmányozás szabályainak törvényi rendezését. Az előterjesztett T/5042. számú törvényjavaslatot is támogatni fogja.

A takarmányozás szabályainak törvénybe foglalását és szigorú állami ellenőrzését azért is tartjuk rendkívül fontosnak, mert az úgynevezett modern takarmányozás az ember által való beavatkozás a természetes táplálkozási láncba annak érdekében, hogy a táplálék-előállításra nem természetes környezetükben tartott, mesterségesen tenyésztett állatokat minél nagyobb teljesítmények elérésére késztesse - természetesen az emberi táplálkozás szükségletének kielégítése mellett az emberiség kárára.

Sajnos, ma már csak az előbbi meghatározás helytálló, mert a viszonylag természetes állatfajták természetes körülmények közötti tartása most rendkívül ritka - ilyen például a hortobágyi szürkemarha, vagy a rackajuhok -, újabban azonban táplálkozási előnyei miatt ismét terjedőben van.

A természet rendjébe való beavatkozás viszont - a múlt századi tapasztalatok alapján ma már biztonsággal állítható - még tudományos alapon is rendkívüli kockázatokkal jár. Előfordulhat, hogy a rövid távon előnyökkel kecsegtető változtatások hosszabb távon már elháríthatatlan, súlyos veszélyt jelenthetnek az egész társadalom egészségére.

A hagyományos, mondhatnám, történelmi takarmányozási módszerek - részint azért, mert az ember által tartott állatokat természetes táplálékával, vagy ahhoz nagyon közeli takarmánnyal etette, másrészt azért, mert rendkívül hosszú idő, évszázadok, évezredek igazolták a módszer veszélytelenségét - nem jelentettek veszélyt a terméket fogyasztóra. Ezért is szükséges lenne itt is visszatérni a természethez.

A világot könyörtelenül átszövő globalizáció a takarmánypiacon is emberek milliárdjának egészségét veszélyeztető módszereket vezetett be, az elérhető magasabb profit érdekében. Ilyenek a génmanipulált növények vagy a fajtától idegen táplálék, valamint a hosszú távon ismeretlen következményű bioaktív és vegyi adalékanyagok. A "mindenáron mennyiségileg többet" egyfajta merényletet is jelent a fogyasztó ember ellen.

A legszomorúbb az egész jelenségben, hogy az utóbbi években mindig akadtak olyan nagy tekintélyűnek nevezett tudósok, akik szinte isteni kinyilatkoztatás súlyával állítják ezeknek a módszereknek az egyedül üdvözítő előnyeit és veszélytelenségét. Példaként említhetném a kérődzők állati eredetű fehérjével etetését, melyet előzetesen autoklávoztak. Ennek köszönhetjük, hogy a világ megismerkedett a szivacsos agysorvadás emberre is veszélyes formájával, a kórokozó prionokkal. Egyszerűen elfelejtették figyelembe venni a nagyobb haszon reményében, hogy a kérődzők kifejezetten növényevők.

Azt is meg kellett tanulnunk, hogy az autoklávozást is túlélő, 300 Celsius-fokot is tűrő kórokozók is léteznek. Azt viszont senki nem tudja, hogy a következmények hány ember halálát fogják okozni 10-15 éven belül a hosszú lappangási idő miatt.

(21.30)

Azt mondanom sem kell, hogy az új módszer bevezetése is szigorúan tudományos alapon történt. Sajnos ma már senki sem tudja olyan nyugodtan és jóízűen enni a boltban vásárolt, hentesárunak nevezett nagyipari készítményt vagy a tőkehúsból otthon elkészített ételt, mint ezelőtt tette. No, nemcsak az előbb említett vállalati tudósok által veszélytelennek minősített ízjavító adalékok, színezékek veszélye miatt, hanem a még bizonyára létező, még ismeretlen, de a globalizációs termelés miatt szinte biztosan az élelembe kerülő, szervezetet károsító veszélyes anyagok miatt is.

Meg kell említenem még olyan, régebben tudományos alapon a takarmányba került szörnyűségeket, mint az antibiotikum etetése étvágyfokozás céljából, vagy mint az anabolitikumok etetése volt a húsállomány növelésére. Mint később kiderült, ezek a hatóanyagok akadály nélkül mentek át a húsból, tejből az emberi szervezetbe, gyermekeink szervezetébe. Ki tudja, hány allergiás vagy rákos megbetegedéssel fizetjük meg a számlát?

A bértudósok, a felelőtlen kockáztatók ellen a takarmányozásból eredő emberi kockázatok csökkentésére csak jól szervezett, magas szinten képzett munkatársakkal rendelkező, jól megfizetett állami felügyelő, ellenőrző szervezet alkalmas. A törvénytervezet, úgy tűnik, ezt tűzte ki céljául. Ez támogatható cél. Hiányosságának tartjuk, hogy a tiltott anyagokat, legalább az eddig ismert legveszélyesebbeket nem sorolja fel.

A 16. §-ban szereplő minőségvédelmi bírság mellett a Magyar Igazság és Élet Pártja nagyon szigorú büntető szankciókat is szívesen látott volna azok ellen, akik tiltott szerrel takarmányozzák állataikat. Olyan rendelkezést is szívesen láttunk volna a törvényjavaslatban, hogy olyan, állati eredetű importélelmiszer esetében, melyből tiltott takarmány hatóanyaga mutatható ki, az előállító céget végleg vagy legalább tíz évre ki lehessen tiltani a magyar piacról, mely egyben emberiség ellen elkövetett közvetett bűntett is.

A Magyar Igazság és Élet Pártja azzal is egyetért, hogy az állam a takarmányok receptúrájában szereplő beltartalmi értékének meglétét is szigorúan ellenőrizze, hiszen a napjainkban tragikus helyzetben levő gazdák a tőlük fillérekért, önköltségi ár alatt megvásárolt alapanyagok miatt is, de a tápokban részükre már uzsoraáron visszaadott takarmányoktól joggal elvárhatják - de milyen joggal! -, hogy tudja azt az eredményt produkálni, ami rá van írva a csomagolására. Magyarul: elvárhatja a gazda, hogy ne csapják be. Ebben is nagy szerepe lehet a törvényben felsorolt állami szerveknek.

Napjainkban a legszörnyűbb fantasztikus alkotások megvalósulásait láthatjuk. Nagyon sok múlt századi sci-fi foglalkozott a táplálkozásunkkal kapcsolatos társadalmi tragédiák lehetőségével. A jelen törvénytervezet megfelelő végrehajtás esetén talán megálljt parancsolhat, de bizonyára némi védelmet nyújthat a profitéhes globalizáció takarmányozásból eredő merényletei ellen.

Azt is célszerű megjegyezni, hogy a takarmányozástan igen komoly és régi tudomány, melynek alkalmazásáról az utóbbi körülbelül negyven évben szándékosan elfeledkeztek. Az előállított állati termékek minősége szorosan összefügg a tartási körülményekkel is.

Ma is pozitív, tehát, ha pozitívan állunk hozzá, talán évek múlva kialszik az emberek félelemérzete, mint erre is van példa a közelmúltból: fűszerpaprika helyett pár éve súlyosan mérgező ólomvegyületekkel ízesítették a gulyást. Ma már senkinek sem jut eszébe, hogy ne paprikázza meg, ami attól finom, de az állam nagyon határozott intézkedéseket tett a jelenség megszüntetésére. Ezt várjuk ettől a törvénytől is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)