Készült: 2024.09.20.06:07:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

233. ülésnap (2001.10.18.), 236. felszólalás
Felszólaló Dr. Pálinkás József
Beosztás oktatási miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:24


Felszólalások:  Előző  236  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A vita során most lesz lehetőségem arra, hogy az oktatásról és a tudományról beszéljek egy kicsit összefogottabban, összefoglaljam mindazt, amit a kormány 1998 óta megtett, és tekintve, hogy a kétéves költségvetés kijelöli sok tekintetben a 2002. évi teendőket, a 2002. évi teendőkről is beszámolhassak.

Abban mindig egyetértés volt közöttünk a Házban, hogy gyermekeink jövője, boldogulása az oktatástól függ, a tanuláson alapul, a tanulás esélye az egyénnek és egy szolgáltatás a közösségnek. A polgári kormány ezért már működésének első pillanataitól hozzálátott a mindenki számára hozzáférhető, minőségelvű és esélyteremtő közoktatás feltételeinek megteremtéséhez.

 

 

(15.50)

 

 

Az MSZP-SZDSZ-kormány által bevezetett emelkedő mértékű tandíj - hangsúlyozom: emelkedő mértékű tandíj, téves tehát azt állítani, hogy ez a tandíj ma is 2 ezer forint lenne, a tandíj összege ma 20 ezer forintnál is több lenne - eltörlésével tandíjmentessé tettük az első diplomát. Nem ingyenessé, hanem tandíjmentessé, a gyesen és gyeden lévőknek pedig a második diplomát is tandíjmentessé tettük. Az önkormányzati ösztöndíj bevezetésével és a diákhitellel szélesre tártuk a felsőoktatás kapuit. Az a 34 ezer hallgató, aki felvehette a diákhitelt - mint már említettem - három nappal ezelőtt, 1,4 milliárd forint hitelhez jutott, 1,4 milliárd forinthoz jutott annak érdekében, hogy megteremthessük a polgári hallgatói lét feltételeit.

Dinamikusan növeltük a hallgatói létszámot, 2002-ben a 18-19 éves korosztály 42 százaléka kerül be az államilag finanszírozott felsőoktatásba. Ilyen nagy mértékű igény a felsőoktatás iránt még soha nem nyilvánult meg. Az idén 149 ezren jelentkeztek felsőoktatásra. Ezzel a 42 százalékkal elérjük a fejlett európai országok szintjét. Az a célunk, hogy ezt a számot 50 százalékra növeljük, és ezt 2010-re meg is tesszük.

A széttagolt, szűk képzési profilú felsőoktatási intézmények helyett megteremtettük az új lehetőséget adó egyetemeket és főiskolákat, kialakítottuk az oktatói és kutatói életpályamodellt. 1998-2002 között 36 százalékkal növeltük a felsőoktatásban a béreket, elindítottuk a beruházásokat, mintegy 42 milliárd forint értékben megkötöttük az erre vonatkozó szerződéseket. A felsőoktatás költségvetése a ciklusban 109 milliárd forintról 185 milliárd forintra emelkedett, az oktatás költségvetése 472 milliárd forintról 2002-re 766 milliárd forintra növekedett.

Az esélyteremtés legfontosabb terepe a közoktatás. A közoktatást a napi politikai viták kereszttüzéből kivonva véget vetettünk a követhetetlen tantervi és iskolaszerkezeti változtatásoknak, a kerettantervvel hosszú távra megteremtettük a tartalmi szabályozás stabil rendszerét. Helyreállítottuk az oktatás és a nevelés egyensúlyát. A minőségfejlesztési programmal megkezdtük a gyerekek, a szülők és a tanárok közös igényeinek megfelelő oktatási és nevelési értékrend kialakítását. Jelentős beruházásokat valósítottunk meg a közoktatásban. Szegeden, Balatonalmádiban, Telkiben, Nagyhegyesen - hogy csak néhányat említsek - új iskolák épültek. Új iskola épült sok városában ennek az országnak. Ha ma valaki körülnéz a közoktatásban, természetesen vegyes képet talál, hiszen az a negyven-ötven évnyi lemaradás, amely a magyar közoktatás épületállományában megvan, csak hat-nyolc év alatt lesz behozható. Az esélyteremtés eszköze a közoktatásban a központi költségvetési támogatás arányának mintegy 15 százalékkal való emelése. Az 1100 fő alatti települések oktatási támogatását pedig megkétszereztük.

Az oktatás megbecsülésének növelése az oktatásban dolgozók jövedelmének felzárkóztatásával lehetséges. Csak úgy lehetséges, ha megfelelő bért biztosítunk a közoktatásban. A pedagógusok reálkeresete - mint említettem -, szemben az előző ciklusban elszenvedett 16 százalékos reálkereset-csökkenéssel, 1998-2002 között 32 százalékkal növekszik.

Tehetséges gyermekeink nemzetünk legnagyobb kincsei. Az Arany János tehetséggondozó programban közel ezer szegény sorsú, kistelepülésen élő tehetséges gyermek számára tettük lehetővé az igényes középiskolai képzésben való részvételt. Egyik büszkeségünknek tartom ezt a programot.

A tankönyv a diákok egyik legfontosabb segítője. Eltöröltük a tankönyvek áfáját, és kétszeresére emeltük a tankönyvtámogatás összegét. A tankönyvpiac rendjéről szóló törvénnyel gondoskodunk a tankönyvek színvonalának emeléséről.

Az informatikai fejlesztési programokban 1998-2001 között kétszeresére növeltük az internetes kapcsolattal rendelkező intézmények számát. Az egyetemi központokat, kutatóintézeteket, könyvtárakat összekötő hálózat adatátviteli kapacitását a korábbinak ezerszeresére, valóban világszínvonalúra növeltük. Közel tízezer pedagógus térítésmentesen juthat modern számítógépekhez.

A szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosításával a képzésünk tényleges esélyt kínál a munkához jutásra és a társadalmi beilleszkedésre. A korszerű közoktatást, a rugalmas szakképzést és a felsőoktatást egészíti ki az iskolarendszeren kívüli képzés. Ezen oktatási ágazatok feladatait harmonizálja a parlamenthez benyújtott, a felnőttképzésről szóló törvény.

Tisztelt Ház! A kutatás és fejlesztés a magyar gazdaság versenyképességének és az ország felemelkedésének záloga. A kormány tudománypolitikáját megfogalmazó "Tudomány- és technológiapolitika 2000" című dokumentum ajánlásai alapján a kutatás és fejlesztés költségvetési finanszírozása 2001-ben 17,5 milliárd forinttal, 2002-ben 19 milliárd forinttal növekszik. Ez a - két év alatt a nemzetközi gyakorlatban is példa nélküli - 61 százalékos növekedés lehetővé tette, hogy 2001-ben 40 százalékkal növeljük a kutatói béreket, és megkétszereztük, kétszeresére emeltük a versenypályázati finanszírozás forrásait.

A Széchenyi-terv kutatási, fejlesztési és innovációs programja keretében elindított nemzeti kutatási és fejlesztési program első pályázati fordulóját nemzetközileg is elismert módon és a gazdaság jelentős érdeklődését kiváltva bonyolítottuk le.

Azt gondolom, hogy ezalatt a három év alatt megteremtettük a felsőoktatásban a növekedés lehetőségeit, jelentősen növeltük a közoktatásban az esélyeket, a kutatás-fejlesztésben pedig új pályára állítottuk Magyarországon a tudományos életet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

 




Felszólalások:  Előző  236  Következő    Ülésnap adatai