Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy én is hadd köszöntsem a szakma jelen lévő képviselőit. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt közel 20 évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés, egészen pontosan 19 évvel ezelőtt, és azóta természetes módon bekövetkezett változás mind a vadállomány tekintetében, mind akár a vadászat lehetőségei tekintetében. Ezért teljesen jogos az a felvetés, hogy a vadgazdálkodási törvény egyes rendelkezései aktualizálásra és módosításra vagy akár kiegészítésre kerüljenek.

A benyújtott javaslat a természeti és ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó tájegységi vadgazdálkodási szemlélet bevezetésén keresztül kíván választ adni az ágazat egy vadászatra jogosult szintjén szinte kezelhetetlen kérdéseire. Szerintünk az megkérdőjelezhető, hogy az előterjesztő miért csak állami szerepvállalással tartja kivitelezhetőnek a tájegységi vadgazdálkodási rendszer működését. Azzal, hogy a tájegységi fővadászokat a vadgazdálkodásért felelős minisztérium szervezeti rendszerébe integrálja a javaslat, jelen kormányzati ciklusban erősen fennáll a lehetősége annak, hogy nemcsak a szakmai eredmények számítanak majd, hanem a politikai hovatartozás is.

A kiszámíthatóság jegyében a törvényjavaslat megtartja a földtulajdonosok döntési kompetenciáját a vadászterületek kialakítása során, emellett a területkialakítás eljárását olyan módon szabályozza, hogy a vadászati hatóságnak aktív szerepvállalást ír elő. Az valóban igaz, az elmúlt évek jogvitáiban be is bizonyosodott, hogy a formátlan jogközösségként működő földtulajdonosi-vadászati közösségek működése nem nyújt megfelelő szakmai alapokat és jogi értelemben sem teremt tiszta helyzetet.

(12.40)

Erre tekintettel a javaslat bevezeti a vadászati jog kötelező haszonbérletbe adását, és a haszon­bérlők körének szervezeti formáit is meghatározza. Tisztázásra kerülnek a tulajdonosi közös képviselő jogai és kötelezettségei ‑ szerintünk ez egyébként egy helyes megoldás lehetne ‑, valamint előírássá válik, hogy a haszonbérlőnek az adott vadászati évre vonatkozóan a haszonbérleti díj 90 százalékát előre meg kell fizetnie kvázi egy előlegként.

A javaslatban sor kerül a hivatásos vadászok alkalmazási követelményeinek újbóli meghatározására ‑ és ezzel nekünk azért már van egy kicsi gondunk ‑, a módosítás eredményeképp hivatásos vadászból kevesebbre lesz majd szükség, mint most, hiszen a jelenleg hatályos szabályozás szerint 3 ezer hektáronként kell kötelezően hivatásos vadászt alkalmazni, ez az új javaslat pedig 4 ezer hektáronként követeli meg a hivatásos vadászt. Álláspontunk szerint természetvédelmi szempontból megkérdőjelezhető, hogy azokon az élőhelyeken, ahol a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt különösen indokolttá teszi, a vadászati hatóság miért nem teszi kötelezővé a felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevételét.

A javaslat a vadgazdálkodási ágazat meghatározó problémáját, a vadkárokhoz kapcsolódó kérdéskört új alapokra kívánja helyezni. Ennek legfontosabb eleme, hogy rögzítésre kerül az, hogy a vadállomány nemzeti értékünk, és a természetes életközösségek része ‑ ez szerintünk egy nagyon helyes megközelítés ‑, így nem tekinthető, mondjuk úgy, rendellenesnek vagy oda nem illőnek a mező- és erdőgazdasági területeken történő megjelenése.

Ennek szellemében a gazdák a mostaninál nagyobb veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni a javaslat szerint, hiszen az eddig okozott kár 5 százalékára most azt mondja a törvényjavaslat ‑ eddig az nem számított vadkárnak, és a vadásztársaság csak az efölötti kárt volt köteles megtéríteni ‑, ez a javaslat ezt az 5 százalékot 10 százalékra emelné fel. Szerintünk kérdéses az, hogy a kis- és családi gazdálkodók kibírnak-e egy ilyen duplázott tehernövelést, ami gyakorlatilag egy százszázalékos tehernövekedés részükre.

A törvényjavaslat értelmében a gazdáknak és a vadászoknak sokkal jobban együtt kell majd működniük a vadkárelhárításban, tisztább szabályokkal abban, hogy kinek mi a pontos teendője. Így például a vadásztársaságoknak kell majd elterelő etetést végezniük a károk megelőzése érdekében, egyúttal a gazdáknak muszáj lesz majd hagyniuk egy ötméteres sávot az erdő szélénél, ahol, ha termesztenek is valamit, az elég alacsony kell legyen ahhoz, hogy a vadász észrevegye benne az erdőből a földek felé tartó vadállatot. A javaslat indoklása szerint így a vadászoknak esélyük lesz kilőni például egy vaddisznót, mielőtt az még beérne a kukoricásba. Ez azonban jó pár vélemény szerint hibás megközelítés, merthogy vannak olyan vélemények, amelyek szerint ez az ötméteres sáv, illetőleg az abban termesztett külön nem művelhető növénykultúra nem takarítható be, így hiába a jó szándék, ez nem jelenthet valódi megoldást. Ráadásul a termelőknek a területeiken biztosítania kell a tábla gépkocsival való körbejárhatóságát is, és ezzel, valamint az új ötméteres sávval jelentős területet kell kivonniuk a termesztés alól.

A javaslat, Győrffy képviselő úr úgy említette, hogy szerinte egyik legjobb pontja, szerintünk meg szakmailag egyik leggyengébb pontja a tájegységi fővadászokra vonatkozó rész. Ismerve az Orbán-kormány eddigi tevékenységét, egy tisztán a területért felelős minisztériumba integrált rendszer politikai kérdéseket is felvet a mi megközelítésünk szerint, ezeket a fővadászokat ugyanis a szakmai irányítás megtartása mellett a miniszter nevezi ki. (Győrffy Balázs közbeszól.) Ráadásul a javaslat társadalmi egyeztetése során nyilvánosságra hozott hatásvizsgálatból tudható, hogy a minisztérium 55 ilyen tájegységi fővadászt tervezne alkalmazni, ez tehát 55 terepjáróval, 55 távcsővel, 55 maroklőfegyverrel és a többivel jár még.

Mindezek mellett szerintünk szakmailag ugyancsak problémás, hogy a javaslatból nem derül ki teljesen tisztán és világosan, hogy mi a hatósági funkciók és a fővadászok jogköreinek a kapcsolata. Például a 6. § (9) bekezdése szerint fellebbezéssel lehet élni a területet módosító javaslattal szemben, de az nincs megjelölve, hogy hová lehet benyújtani a fellebbezést.

Ezeken túlmenően, jóllehet szakmailag sok olyan kérdést kíván rendezni a törvényjavaslat, amely szerintünk is rendezésre kell hogy szoruljon, ugyanakkor politikailag erősen megkérdőjelezhető szándékokat vélünk felfedezni a törvényjavaslatban, így például sze­rintünk az egy erősen politikailag determinált kor­mányzati szándék, amely a nagyvállalkozó új földesuraknak kedvez akkor, amikor az új javaslattal rengeteget könnyítenek azon, hogy ki válhat a vadászati jog haszonbérlőjévé. Szerintünk a Mészáros Lőrincek és Tiborcok így már nemcsak a földet veszik el a kisebb gazdáktól, hanem a vadászat jogát is.

A hatályos törvényben a feltétel az, hogy adott szereplő a vadászterület legalább 25 százalékát művelje. Az új javaslat szerint azonban elég lesz legalább 500 hektárt művelni az érintett területből. Ez, ha lefordítjuk vagy egyszerűsítjük, azt jelenti, hogy mondjuk, egy 10 ezer hektáros vadászterületnél most még 2500 hektár művelése kell a haszonbérlővé válás lehetőségéhez, de ezzel a javaslattal ez az ötödével is elegendő, az ötödével is beérné. Azaz minél nagyobb egy-egy vadászterület, az új szabály logikája szerint annál egyszerűbb lesz a haszonbérlőjévé válni. Ez viszont nem a kispénzű vagy mondjuk úgy, hogy a nagyobb tömegű vadászoknak kedvez, hanem a fideszes nagyvállalkozóknak.

Végül elég érdekes a 49. §-a a törvénynek, amely szerint felhatalmazást kap a vadgazdálkodásért felelős földművelésügyi miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a tájegységi vadgazdálkodási terv védett természeti területekre vonatkozó előírásait. Jelenleg a két miniszter egy és ugyanaz a személy, azaz Fazekas Sándor miniszter úr. Ez így olyan, mintha Karinthy Frigyes Ötórai záróra című írására utalnék, amelyben azt írta Karinthy, hogy „azt álmodtam, hogy két macska voltam és játszottam egy­mással”.

A javaslat tehát, ahogy említettem, sok észszerű és szakmailag indokolható módosítást tartalmaz, ugyanakkor olyan, politikailag szerintünk kifejezetten kényes vagy problémás megoldások vannak benne, amelyek egyrészt nem segítik a kispénzű vadászokat, valamint a családi gazdálkodókat, másrészről a vadászat területén az új fideszes hűbérúri kör épülését kívánják. Mindezen szakmai és politikai problémák miatt az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja vagy nem támogatja, vagy tartózkodik majd a szavazásnál, attól függően, hogy az esetlegesen benyújtott módosító javaslataink milyen fogadtatásra találnak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)