Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka - ha úgy tetszik, szóvivője vagy szószólója -, Herényi Károly képviselőtársam már tolmácsolta a törvényjavaslattal kapcsolatos véleményünket. A törvényjavaslat elfogadását javasoltuk kisebb kiegészítések figyelembevételével. Az általános vita végén hozzászólásomban három olyan témakört sorolok fel, amelyek vonatkozásában mindenképpen szükséges finomítani a munka törvénykönyvének tervezett változtatásait.

Az első ilyen téma a költségvetés érdekeinek szigorú védelme, amiről eddig kevés szó esett az általános vita első szakaszában. Az Európai Unió jogrendszeréhez történő közeledés jegyében olyan munkaügyi változások sorát javasolja bevezetni a törvényjavaslat, amelyek - sokszor elhangzott ez a vitában is - az uniós országokban általánosak és megszokottak. Ugyanakkor ezekben az országokban nagyon fejlett, hozzánk viszonyítva szinte összehasonlíthatatlan arányban fejlettebb az adóapparátus ellenőrző eszközökkel történő felszereltsége. Kétszer-háromszor több munkaügyi ellenőr jut ezer munkavállalóra, mint nálunk, és a gazdasági társaságokon belül is lényegesen több jogosítvánnyal rendelkeznek a menedzseri döntéseket ellenőrző felügyelőbizottságok, mint nálunk. Azaz fennáll annak a veszélye, hogy olyan munkaügyi konstrukciókat veszünk át és honosítunk meg Magyarországon, amelyekhez nem tudjuk átvenni az ottani ellenőrző apparátust, mert azok működtetéséhez itthon még nincsenek meg a szükséges feltételek.

Tisztelt Ház! Egy másik témakör: egy példát említek, a munkaerő-kölcsönzés esetét. Eddig egy állami vagy állam által garantált, vagy önkormányzati beruházásnál a pályázatot elnyert fővállalkozó gyakran csak számos, olykor több száz alvállalkozó közreműködésével tudta elvégezni a feladatát. Az egy-egy konkrét munkafeladatra jelentkező, egymással is versenyeztetett alvállalkozók ajánlatait utólag is lehetett ellenőrizni, és ez eddig csökkentette a korrupció veszélyét. A költségvetés a fővállalkozó és az alvállalkozók közötti számlaforgalom alapján rendszeresen hozzájutott a beruházás készültségével arányos többlet forgalmi adókhoz.

Nos, ez az egyszerűen ellenőrizhető képlet felborulhat, a fővállalkozó - nyilván csak elméletben - akár egymaga teljesítheti a beruházás munkálatait kölcsönzött munkaerő révén. A korábbi versenyeztetés megszűnhet, átláthatatlanná válik, melyik alvállalkozó végezné el a legkedvezőbb feltételekkel a rá háruló munkát, mert esetleg a fővállalkozó nem is tart igényt alvállalkozókra. A költségvetés sem jut hozzá a készültségi fokkal arányos általános forgalmiadó-bevételekhez, és ehhez is csak később. Ismétlem: nem ellenzem a munkaerő-kölcsönzés nyugat-európai szokásának a hazai bevezetését, de attól tartok, hogy az ottani ellenőrzési rendszer nálunk nem működik.

Tisztelt Ház! Ezzel rokon téma a kötelező kirendelés intézményének a bevezetése. Erről a 14. § intézkedik, és eszerint azonos vagy részben azonos tulajdonosok egymás munkaterületére kirendelhetik a dolgozókat. Az MDF szakértői szerint ebben az esetben is jelentősen sérülhet a költségvetés bevételi érdeke, hiszen már eddig is gondot okozott az adóhatóságoknak az azonos vagy részben azonos tulajdonú vállalkozások közötti színlelt szerződések sokasága, amelyek révén felélték vagy eltüntették valamelyik cég nyereségét. Sajnos, Bács-Kiskun megyében is számos ilyen példával találkozhattam.

Nos, ez a profiteltüntető számlaforgalom - amit hatékony adóellenőrzés révén le lehet leplezni - feleslegessé válhat, hiszen néhány tucatnyi foglalkoztatott ide-oda történő kirendelésével tetszés szerint átszivattyúzható az egyik cégtől a másikba a nyereség. Nyugaton a felügyelőbizottságok fő feladata az, hogy megelőzzék a nyereség eltüntetését, és erre vannak eszközeik. Nálunk a legtöbb esetben tudomást sem szereznek az ilyen jellegű szerződésekről a felügyelőbizottságok tagjai vagy a kisebb tulajdonosokat képviselő igazgatósági tagok. Az eltüntetett nyereség kieső adója nyilván sérti az államháztartás érdekeit.

(18.10)

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egy másik területe a családos munkavállalók érdekvédelme. Itt elhangzott, egyik szocialista képviselőtársam jelezte, hogy felmérést végeztek a környezetükben. Mi is végeztünk felméréseket, és egy felmérés szerint ma az állásfelvételre várakozó nőktől azt kérdezik a leggyakrabban, hogy családos-e, s ha nem, akkor tervezi-e a közeljövőben ennek az állapotnak a megváltoztatását. Ma a munkavállalók körében a legelterjedtebb és legnyilvánvalóbb diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés a gyermekes szülőket, és ezen a körön belül is a kisgyermekes anyákat, a házasság előtt álló fiatal nőket sújtja. Nagyon sajnálom, hogy míg a nem létező vagy csak szórványosan tapasztalható diszkriminációk tilalmát tételesen is felsorolja a törvényjavaslat, addig a legáltalánosabb és legkirívóbb hátrányos megkülönböztetést meg sem említi, mondhatnám úgy is, továbbra is eltűri.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat révén a családosok hatékonyabb érdekvédelmét igényli a Magyar Demokrata Fórum. A vezérszónoklatban már elhangzott az a véleményünk, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő szülőknek kilencven napig ne lehessen felmondani, szemben a törvény módosításában szereplő harminc nappal. Harminc nap nagyon kevés idő arra, hogy a munkáltató felmérje azt, tud-e alkalmazkodni a szülő a munkahelyi követelményekhez, és félő, hogy csak a megszokott anyaellenes előítélet és hátrányos megkülönböztetés hatására fog majd dönteni.

Ugyancsak hiányoltuk, hogy a részmunkaidőben történő munkavállalás szabályaival a tervezett módosítások nem foglalkoznak. A jelenlegi szabályok mind a munkavállalókra nézve, mind a munkaadókra nézve hátrányosak, és emiatt európai viszonylatban nálunk nagyon alacsony a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, ami ismét a gyermekes családokra nézve sérelmes.

Szólnom kell végezetül még egy problémáról, az évi tíz munkaszüneti napon történő foglalkoztatás szabályairól. Értékelem és elismerem a törvényjavaslatnak a munkavállalókat óvni kívánó szándékát, de ezt kevésnek tartom. Hadd említsek a kiskapukra egy példát, ezt egyébként megint csak Bács-Kiskun megyéből küldték el címünkre. A tulajdonosok számára lehetséges ezeken a napokon a rendelés és a kereskedelemben a nyitva tartás. A tulajdonos ismérve viszont szabályozatlan, hiszen bármelyik kisrészvényes formálisan ugyan, de jogszerűen tulajdonos is. A nagy bevásárlóközpontok vezetői nagyon csekély pszichikai ráhatás révén is "elvárják" dolgozóiktól azt a bizalmat, hogy néhány száz vagy egy-kétezer forint erejéig részvényesei is legyenek munkahelyüknek. Ezt követően viszont mint tulajdonosok dolgoznak munkaszüneti napokon, és ennek a munkának a kompenzációját később számtalan módon kézhez kaphatják.

Tisztelt Ház! Összegezve véleményünket, a törvényjavaslat általános vitára történő bocsátását helyeseljük, de csak a Magyar Demokrata Fórum által benyújtott indítványok egyeztetése és beépítése esetén tudjuk szavazatunkkal támogatni.

Köszönöm szépen.