Felszólalás adatai

KISS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Nyilván most majd a következő vitában lesz módunk arra, hogy részleteiben is kifejtsük a mostani hozzászólástól eltérő álláspontunkat. Én kétperces keretben arra szeretnék vállalkozni, hogy három vitapontot már most megjelöljek, miszerint azt hiszem, egyrészt abból kell kiinduljunk, hogy nem ugyanazt a törvénytervezetet olvastuk el a vitát megelőzően, vagy alapvetően másként gondolkodunk, más a felfogásunk a munka törvénykönyve mostani módosításáról, vagy pedig nyilvánvaló módon a szakmai felkészültségekben van jelentős különbség.

A három terület pedig: az első ezek közül az a problematika, hogy miközben 4-6 százalékkal nő a gazdaság, hogyan is alakul a munkahelyek száma Magyarországon; miért van az, hogy a legjobb évben is csak 1 százalékos bővülés tapasztalható, s ez 2000-ben a '98-99-es elinduló bővülés után visszaesett, csökkent. Éppen a mai MTI-jelentés ad erről számot. Így tehát azt állítjuk, hogy mind ahelyett, amivel a törvény foglalkozik, inkább avval kellene foglalkozni, hogy azokon a területeken legyen munkajogi szabályozás, ahol terjedhetne a foglalkoztatás, mint a távmunka, nem tipikus, atipikus területen a részmunkaidős foglalkoztatás.

Hasonlóképpen másképp gondolkodunk a munkaszüneti nyitva tartás kérdéseiben a kereskedelmi szolgáltatás területén. Mi úgy olvastuk ezt a törvényt, mint amelyik törvény éppen most nyitja ki a kapukat a korábbi szabadidős, munkaszüneti foglalkoztatás irányába. Ha képviselő úr is egyetért azzal, hogy ezt inkább korlátozni kellene, akkor módosítsuk együtt ezt a mostani javaslatot!

A harmadik megjegyzésem pedig az, hogy ez a szabályozás, amely itt van előttünk, abban a vonatkozásban irányt tévesztett, hogy nem Európa felé tart, mint amire hivatkozik, hiszen Európa attól a gyakorlattól, amelyre ez a módosítás éppen irányul, balra van. Balra, mert a munkavállalók pártján van. Ez a mostani szabályozás pedig az ő pozíciójukat teszi kétségessé, abba az irányba mozdítja a munkavállalók-munkaadók viszonyát, ami továbbra is az egyensúlytalanságot növeli, az egyensúlytalanságot rövid távú munkaadói érdekek érdekében, ahelyett, hogy hosszú távon egy egyensúly lenne, ami a hosszú távú versenyképesség feltétele.

Köszönöm, elnök úr, köszönöm, képviselőtársaim. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)