Készült: 2024.09.24.06:17:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

86. ülésnap (2003.09.16.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:37


Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat és mindenkit, aki a mai napon figyelemmel kíséri munkánkat.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Béki Gabriella és Vidoven Árpád jegyzők lesznek segítségemre.

Kérem képviselőtársaimat, különösen a felszólalni kívánó képviselőtársaimat, hogy kártyájuk használatáról ne feledkezzenek meg.

 

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Karsai Péter frakcióvezető-helyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, “Ebül szerzett jószág ebül vész elö címmel. Képviselő urat illeti a szó.

 

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szeptember 7-én városomban, Jánoshalmán az 1. számú körzetben időközi választás zajlott. A hat jelölt közül első helyen az MSZP-SZDSZ jelöltje végzett 109 szavazattal, a második 97 szavazattal a Fidesz-MDF jelöltje lett, a többiek ennél lényegesebb kevesebb vokssal szerepeltek.

A választás napján 16 óra 45 perckor Kolompárné Jakab Piroska panasszal élt a helyi választási bizottságnál, amelyben előadta, hogy K. László, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke és önkormányzati képviselő megsértette a választási szabályokat, mert a választás napján a délelőtti órákban házról házra járt azért, hogy menjenek vele szavazni az MSZP-SZDSZ jelöltjére (Megszólal egy mobiltelefon az ülésteremben.), mert ellenkező esetben nem kapnak segélyt, és még a közmunkát is megvonatja tőlük. Ezt a tényt aztán további, a körzetben lakó 11 érintett személy is írásban megerősítette.

A helyi választási bizottság csak kampánycsend megsértésének ítélte az eseményt, ezért a panaszosok a döntés ellen kifogással éltek a megyei választási bizottságnál, amelyik a kifogást elutasította. Ezt követően a megyei bírósághoz is fellebbeztek, amely szintén elutasította a panaszt, így semmiféle akadálya nem volt annak, hogy az MSZP-SZDSZ-es jelölt a csütörtöki, szeptember 11-i rendkívüli képviselő-testületi ülésen sebtében letegye az esküt. Így tehát akár gratulálhatnánk is a győztes MSZP-SZDSZ-es képviselőnek, hiszen a panaszt megvizsgálták, azt kampánycsendsértésnek minősítve részben el is fogadták, de mivel ez érdemben nem befolyásolta a választás végeredményét - ahogy ezt a választási bizottság határozatában olvashatjuk -, semmi akadályát nem látták a szavazás folytatásának, majd a jogi procedúra után az eredmény kihirdetésének.

E logika mentén valaki most akár azt is állíthatná, hogy az a bizonyos kékcédulás választási csalás, amit a kommunisták követtek el 1947-ben, tulajdonképpen csak kampánycsendsértés volt, hiszen ők sem tettek egyebet, mint hogy beszállították a szavazókat, mint ahogy ezt K. László tette kicsiben Jánoshalmán.

Mi most aztán merenghetünk azon és találgathatjuk, hogyan téveszthette össze először a helyi választási bizottság, majd a megyei választási bizottság és végül a megyei bíróság a kampánycsend megsértésének tényállását a Btk. XV. fejezete 211. §-ával, amely e) pontjában tételesen felsorolja, hogy a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt követ el az, aki az arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik.

Még tiszta szerencse, hogy a rendőrségen nem választási szakértők dolgoznak, ugyanis a Bács-Kiskun Megyei Rendőrkapitányság ez ügyben nyomozást folytat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Számomra ennek az ügynek a tanulsága egyrészről rémisztő, másfelől felemelő. Azért rémisztő, mert még egy ilyen viszonylag kis jelentőségű ügyben, hogy egy településen ki lesz a tizenkilencedik képviselő, sem lehet elvárni a politikai ellenfelektől, jelesül az MSZP-SZDSZ-párostól, hogy tisztességesen versenyezzen. A nyilvánvaló választási csalás mellett az SZDSZ-es polgármester is épp szombaton, kampánycsendben érzett késztetést arra, hogy a körzet cigány lakosait felkeresse, és ott jelöltjüket ajánlgassa. Pedig ő pár hónapja arra esküdött fel, hogy a törvényeket betartja és betartatja.

Ugyanakkor felemelő és tiszteletre méltó az a bátorság és kiállás, amelyet az ügy panaszosai tanúsítanak. Kolompárné Jakab Piroska és 11 társa fel merte vállalni, hogy félelmüket és kiszolgáltatottságukat legyűrve, el merjék mondani országnak, világnak: kikérik maguknak, hogy bárkik fenyegetéssel, ígérgetéssel kicsikarják voksukat olyan jelöltre, akiket ők nem akarnak.

Végezetül hadd ajánljam mindannyiunk figyelmébe, és most különösen a magyar szocialisták és a szabad demokraták figyelmébe régi-régi közmondásunkat: a most ebül szerzett jószág majd ebül vész el.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, kapcsolják ki a telefonjaikat. Köszönöm.

Megkérdezem, a kormány nevében kíván-e valaki szólni. Pál Tibor államtitkár urat illeti a szó.

 

PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, az ön hozzászólása sok olyan elemet tartalmaz, amikor olyan emberekről szól, akik a választási felkészülésben, a választások lebonyolításában tisztességesen vesznek részt. Azt gondolom, hogy ez sérti az ő becsületüket, hiszen ők valóban tisztességesen végzik a munkájukat. Ezt nem tartom helyesnek.

Az ön napirend előtti hozzászólása kicsit egyfajta olyan gondolatot sugall, mintha a választásoknál csalások történnének. Azt gondolom, hogy ez nem túl helyes. Ennek bizonyítására szeretnék néhány adatot elmondani, ami szerintem fontos, hiszen ezeket, azt kell mondanom, önnek is kellene ismernie. 2002 októberében, tehát amikor a nagy önkormányzati választás és a polgármester-választás volt, akkor a választásra jogosultak 51,1 százaléka vett részt a választáson, ez 4,1 millió embert jelent. Ennyi választópolgár ment el és adta le a szavazatát. Azért tartom fontosnak ezeket a számokat, mert ezek a nagyságrendet jelzik. A választás az egész országban törvényes volt és jogszerűen zajlott le, a legteljesebb nyilvánosság előtt történt, és ön is tudja, hogy itt a parlament előtt volt egy tájékoztató ezzel kapcsolatban, amit mindannyian tudomásul is vettünk.

Az Országos Választási Bizottság jelentéséből az derült ki, hogy megalapozott jogorvoslati kérelmet a választás eredménye ellen - az akkori nagy választás eredménye ellen - elenyésző számban nyújtottak be. 3160 polgármestert választottunk meg, és a 3160 polgármester-választás esetében két esetben volt jogorvoslati kérelem, a képviselő-választásnál, ami több tízezret jelent, szintén két esetben volt jogorvoslati sérelem. Minimális volt az olyan eset, amikor a választások rendjét, a választások menetét megtámadták volna.

Az idei évben, szeptember 15-éig 122 időközi önkormányzati választás került lebonyolításra, ezek közé tartozik a jánoshalmai is, amit ön az előbb mondott. Ezek között is szintén két esetben volt olyan, amikor jogorvoslati eljárást kellett indítani, amikor rendőrségi feljelentésre került sor.

Azt gondolom, hogy ezek az adatok, egyrészt hogy milyen sokan vesznek részt és dolgoznak azon, hogy a választások valóban tisztességesen történjenek, valamint ha a résztvevők számát tekintjük, ez azt bizonyítja, hogy az a választási törvény és az az eljárási rend, ami jelenleg van, megállja a helyét, nemcsak Magyarországon, hanem bárhol megállná a helyét az Európai Unióban és az európai országok között, hiszen úgy történik, hogy ez áttekinthető, világos és követhető. A jogorvoslatok csekély száma mutatja a választási szabályok hatékonyságát is.

 

 

(9.10)

 

Azt gondolom, a jogállamiság alapértékeinek megóvását az szolgálja a legjobban vagy leginkább, hogy a választópolgárok egyenlő jogosítványokkal és egyenlő jogorvoslati lehetőségekkel rendelkeznek. A választási eljárás során amennyiben bárki olyat észlel, amiről azt gondolja, hogy nem a jogszabályi eljárásnak megfelelően történik, akkor jogorvoslati lehetősége van. Bárki tehet feljelentést választási bűncselekmény vagy a választási eljárások megsértése miatt. Ennek a kivizsgálása a rendőri szervek feladata, hiszen ebben az esetben is ez történt, hiszen van egy feljelentés. Azt gondolom, hogy a rendőrség meg fogja tenni azt, ami szükséges, ki fogja vizsgálni azt, hogy valóban történt-e olyan sérelem, ami a választás tisztaságát befolyásolhatta volna.

Minden tőlük telhetőt meg fognak tenni. Én fontosnak tartom azért azt, hogy egy ilyen kis településen a választási menet úgy történjen, hogy azokat a szabályokat a választók és a választás bonyolítására felesküdött tisztviselők, választási tagok is úgy tartsák be, hogy az mindenki megelégedésére történjen. Ha észlelünk olyat - és ahogy ön is mondta, észleltek olyan problémát -, akkor pedig a rendőrség dolga ennek a kivizsgálása. Ez meg fog történni. Rövidesen lesz arról pontos információnk, hogy valóban történt-e ebben az esetben valamilyen megsértése a jogszabályoknak, vagy pedig nem történt meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai