Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Képviselőtársaim!

ELNÖK: Megköszönöm, államtitkár úr válaszát, és arra kérem képviselőtársaimat, ne feledjék, az Országgyűlés épületében vannak! A tárgyalóteremben vagyunk! (Dr. Szél Bernadett: Ezért nem hazudozunk reggeltől estig, államtitkár úr! ‑ Szilágyi György közbeszólása. ‑ Zaj.) Képviselőtársaim, amennyiben… (Dr. Szél Bernadett: Ez a szégyen, amit ők csinálnak! ‑ További közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Legyen kedves! Legyen kedves, képviselő asszony (Dr. Rétvári Bence: Fáj az igazság!), ne tetőzze! Egy figyelmeztetése volt. Úgy gondolja, hogy kér egy másikat? (Dr. Szél Bernadett: Írjon be nyugodtan, adom az ellenőrzőmet! ‑ Dr. Rétvári Bence: Megvárja Ron Werbert!) Megkapja, megkapja! Megkapja!

Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Rétvári Bence, KDNP (Gyöngyösi Márton: Lemaradunk róla!); Tuzson Bence, Fidesz; Ágh Péter, Fidesz; Ander Balázs, Jobbik; Hoppál Péter, Fidesz; Bodó Sándor, Fidesz; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Farkas Gergely, Jobbik; Tilki Attila, Fidesz, képviselő urak.

Tisztelt Országgyűlés! Most, 11 óra 59 perckor elkezdjük a kérdések és azonnali kérdések tárgyalását.

Tisztelt Országgyűlés! Burány Sándor, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszterhez: „Mikor hagyja le hazánkat Románia is?” címmel. Burány Sándor képviselő urat illeti a szó.

(12.00)

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! November elején megérkeztek az Európai Unió tagállamainak negyedéves növekedési adatai. Ezekből két dolog derül ki világosan. Az egyik az, hogy Magyarország lassabban növekedett, mint ahogy azt a magyar kormány várta, viszont Románia sokkal gyorsabban növekedett, mint ahogy azt a román kormány várta.

Naptárhatással kiigazítva ez azt jelenti, hogy a román adat 8,8 százalékos, ami egészen döbbenetes kategória. Mindezt úgy, hogy keleti szomszédunk a válság után nagyobb gazdasági visszaesésből indulva tudott elérni Magyarországnál sokkal jobb eredményt. A befektetők szerint a két ország közötti olló tovább fog záródni, és a következő évtizedben Románia is lehagyja hazánkat, pontosan úgy, ahogy azt Csehország, Szlovákia és Lengyelország is tette.

Tisztelt Államtitkár Urak! Mivel a román parlamentben egyre kevésbé számít populista szólamnak, hogy utol fogják érni Magyarországot, a Magyar Országgyűlésnek is tudnia kell, hogy mire számítsunk. Államtitkár Úr! Szeretnék egyenes választ kapni arra a kérdésre, hogy önök szerint Románia mikor fogja lehagyni Magyarországot. Tisztelettel várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre Tállai András államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, Románia harmadik negyedéves GDP-adata igen jó számokat mutat. A növekedési folyamatokat azonban nem egy negyedévre szokták értékelni. Ezért ha megengedi, ha összehasonlítjuk a 2013 óta zajló folyamatokat Magyarországon és Romániában, azt látjuk, hogy a két ország gazdasági növekedése közelít egymáshoz, és közel sem olyan kiugró Románia eredménye, mint ahogy itt az utolsó, a harmadik negyedévet ön is értékelte.

Magyarországnak gazdasági fejlettsége tekintetében továbbra is számottevő előnye van Romániához képest. Egyébként a román növekedés fenntarthatóságával kapcsolatban több elemző fogalmaz meg aggodalmakat. Így például az Európai Bizottság őszi jelentése is, hiszen értékeli a növekedés hátterét, és azt látják, hogy ugyanakkor pedig a román költségvetés hiánya nő, eléri a 3 százalékot, sőt valószínűleg meg is fogja azt haladni. Tehát a költségvetési egyensúly megbontása van folyamatban. A fiskális fegyelem az országban csökken, hiszen a külső egyensúlyi helyzet is romlott. A folyó fizetési mérleg hiánya ugyanis egyre növekszik.

Ha tovább vizsgáljuk, megvizsgáljuk a munkanélküliségi adatokat, azt látjuk, hogy Romániában egyre nagyobb a munkanélküliség, sőt húszéves mélységbe zuhant. Ha megvizsgáljuk az államadósság adatait, azt látjuk, hogy Romániában a tendencia ellentétes, mint Magyarországon: növekszik az államadósság mértéke. Tehát a gazdasági növekedést lényegében hitelből, külső forrásból finanszírozza az ország, ezért nagyobb a fogyasztás, ezért tudja az adókat csökkenteni.

De ha egyébként megvizsgáljuk a román szociáldemokrata párt gazdaságpolitikáját és az önök kormányzása alatt folytatott gazdaságpolitikát, láthatjuk, hogy hasonlóság van. Gyurcsány Ferenc maga mondta, hogy hitelből finanszíroztuk a bérek növekedését és az adók csökkentését.

Ez történik most Romániában. Ez a modell Magyarország számára nem járható. Mi a magyar modellt fogjuk folytatni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) továbbra is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   21-34   33,35-38   39-42      Ülésnap adatai