Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Gyüre Csaba képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képviselő, kétperces felszólalásra jelentkező, további képviselő felszólaló nincsen, ezért az általános vitát lezárom. Kérdezem államtitkár urat, kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Nem kíván hozzászólni.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Soron következik az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/15552. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az automatikus adóügyi információcsere megvalósítását szolgálja az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás kihirdetése által.

E megállapodás aláírásával, amelyre Magyarország részéről 2016 decemberében került sor, arra vállaltunk kötelezettséget, hogy világszinten részt veszünk az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemben az adóügyi átláthatóságot szolgáló automatikus információcsere eszköze révén. A megállapodásnak jelenleg közel 60 aláírója van, köztük az európai uniós tagállamok többsége is, és ez a kör folyamatosan bővül.

A törvényjavaslat fő célja, hogy a multinacionális vállalatcsoportok tevékenységével kapcsolatos, adózási szempontból releváns adatokon keresztül információkhoz juttassa az adóhatóságot. A megállapodás alapján ugyanis a NAV automatikus módon kicseréli a Magyarországon adatszolgáltatás alá eső multinacionális vállalatcsoportoktól kapott adatokat a megállapodásban részt vevő államok adóhatóságaival. Ezek az információk lehetővé teszik az államok számára, hogy megfelelő kockázatelemzéssel és adóellenőrzéssel fellépjenek az adókijátszás és adóelkerülés jelensége ellen, és felderítsék egyes vállalkozások mesterséges nyereségátcsoportosítására irányuló tevékenységét.

A megállapodás aláírásával nagyobb fokú adóügyi átláthatóság valósul meg globális szinten, ami arra ösztönözheti a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy a jogszabályok által előírt mértékben eleget tegyenek az adófizetési kötelezettségüknek abban az országban, így Magyarországon is, ahol a nyereségre szert tesznek. A multinacionális vállalatcsoportok átláthatóságának növelése tehát lényegi részét képezi az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemnek.

Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat a multinacionális vállalatcsoportok magyar adóügyi illetékességű adatszolgáltatásra kötelezett szervezetére vonatkozóan keletkeztet kötelezettségeket. E kötelezettségek közül a legfontosabb, hogy a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatásra kötelezett szervezetének minden pénzügyi évről úgynevezett országonkénti jelentést kell benyújtania, meghatározott adattartalommal.

Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet lehet maga a végső anyavállalat, az anyavállalatnak kijelölt szervezet vagy speciális körülmények között egy csoporttag is. Az országonkénti jelentésben a multinacionális vállalatoknak meg kell adniuk a csoportszintű bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, valamint a megfizetett és fizetendő nyereségadót minden egyes olyan állam tekintetében, amelyben üzleti tevékenységet folytatnak. A multinacionális vállalatcsoportoknak a foglalkoztatotti létszámukról, a jegyzett tőkéjükről, a felhalmozott nyereségükről és tárgyi eszközeikről is adatot kell szolgáltatniuk a tevékenységük szerinti állam vonatkozásában. Végül az ilyen vállalatcsoportoknak fel kell tüntetniük a csoporthoz tartozó minden olyan gazdálkodó egységet, amely az adott államban üzleti tevékenységet folytat, továbbá fel kell tüntetniük e gazdálkodó egységek üzleti tevékenységeit.

Az állami források hatékony felhasználásának elősegítése és a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében csak azokat a multinacionális vállalatcsoportokat érinti a szabályozás, amelyek éves összevont bevétele meghaladja a 750 millió eurót. Az adóhatóság az így kapott jelentéseket köztelező automatikus információcsere keretében minden olyan államnak továbbítja, amelyekben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több szervezete vagy adóügyi illetékességgel rendelkezik, vagy üzleti tevékenysége alapján adófizetésre kötelezett. Természetesen az információcsere keretében az adóhatóság nemcsak küld, hanem kap is ilyen jelentéseket, ezáltal információkat.

A kapott információk lehetővé teszik az államok számára, hogy jogszabály-módosítással, megfelelő kockázatelemzéssel és adóellenőrzéssel fellépjenek az adókijátszás és az adóelkerülés jelensége ellen, ezzel pedig arra ösztönözhetik a multinacionális vállalatokat, hogy felhagyjanak az utóbbi időben egyre kiterjedtebbé váló, határokon átnyúló adótervezési tevékenységükkel.

Fontos kiemelni, hogy a megállapodás mintájára az Európai Unió is megalkotta az országonkénti jelentések készítését és kicserélését előíró irányelvét, amelynek átültetésére a 2013. évi XXXVII. törvény módosításának elfogadásával az Országgyűlés 2017. május 3-ai ülésén már sor került. Mivel az európai uniós és a megállapodásból fakadó szabályok összhangjának megteremtése kiemelt jelentőséggel bír, ezért az uniós irányelvet átültető, azóta már kihirdetett törvény tartalmazza a jelen megállapodás végrehajtási szabályait is. Leegyszerűsítve, az említett EU-s irányelv teszi lehetővé az EU-tagországok, míg a megállapodás az EU-n kívüli országok vonatkozásában az országonkénti jelentések összeállítását és adóhatósági cseréjét.

(15.00)

A megállapodás révén Magyarország az Európai Unió tagállamain kívül jelenleg mintegy 30 további országgal létesíthet információcsere-kapcsolatot az országonkénti jelentésekre vonatkozóan.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem önöket, támogassák a törvényjavaslatot.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megadom a szót Velez Árpádnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

VELEZ ÁRPÁD, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A megállapodás fő célja a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása az éves szintű vállalati jelentések automatikus cseréjén alapuló kölcsönös adóügyi segítségnyújtáson keresztül. A megállapodás alapján a magyar állami adó- és vámhatóság kölcsönösen automatikus módon kicseréli a területén adóügyi illetőséggel rendelkező, adatszolgáltatás alá eső multinacionális vállalatoktól kapott úgynevezett orszá­gon­kénti jelentéseket a megállapodásban részt vevő, aláíró azon államok adóhatóságaival, amelyekben a multinacionális vállalatcsoport valamely tagja adóügyi illetőséggel bír vagy adókötelezettség alá esik.

Ennek feltétele, hogy az információcserében részt vevő államok megfelelő biztosítékokkal és infrastruktúrával rendelkezzenek a hatékony jelentéscsere-kapcsolatra. A Szocialista Párt támogatja ezt. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Velez Árpád képviselő úr. Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik Magyarországért Mozgalom megalakulása óta mondja azt, hogy szigorúan kell venni Magyarországon a multinacionális cégekkel szemben az adózás szabályainak szigorú betartását, illetve a Jobbik Magyarországért Mozgalom mindig is kifejtette az irányú véleményét, hogy a terheket Magyarországon nem egyformán viselik általában az állampolgárok, a cégek és a multinacionális cégek.

Mindig úgy éreztük, különösen a szocialista kor­mányzás időszaka alatt, hogy a multinacionális cégek bizonyos privilégiumokat élveznek, olyan privilégiumokat, amelyeket sorra megszereztek, amelyeket az ugyanolyan magyar vállalkozások, az ugyanolyan magyar vállalatok sajnos nem kaphattak meg. Hittük azt, hogy ebben majd lesz változás. Szóban lett is, a magát nemzetinek mondó kormány próbált is elhitetni az emberekkel olyanfajta változásokat, hogy itt Magyarországon most már egyértelműen a magyar állampolgárok támogatása van napirenden.

Ezzel szemben a legutóbbi költségvetési vitában éppen Szilágyi György képviselőtársam volt az, aki részletesen ecsetelte azt, hogy mennyire megint a multicégekről veszik le az adóterheket és teszik át a magánszemélyekre, akár az illetékek növekedésével, akár az adók növelésével, a behajtandó díjak, adók, illetékek növelésével. Vagy akár beszélhetünk arról is, hogy a jelenlegi költségvetési törvényben, ahogy Szilágyi György képviselőtársam felhívta rá a figyelmet, megint a magánszemélyeket terhelő bírságok, ha jól emlékszem, 25-28 százalékos növekedését tervezték be, és ezzel megint a magánszemélyeket terhelik.

Tehát nekünk folyamatos kritikánk volt, van, és lesz ‑ amíg legalábbis ez a kormány, illetve az azt megelőző kormányok voltak ‑ Magyarországon azzal kapcsolatban, annak kapcsán, hogy a terhek nem egyenlően oszlanak el, illetve a multinacionális cégek folyamatosan privilegizált helyzetben vannak a magyar cégekkel, a hasonlatos magyar vállalkozásokkal kapcsolatban.

Gyöngyösi Márton képviselőtársam többszörösen kifejtette az elmúlt időszakban itt a Magyar Országgyűlésben azt, hogy kiszámolta azt, hogy milyen támogatások vannak a multinacionális cégek felé, például munkahelyteremtő beruházásokkal kapcsolatosan. Amikor a Magyar Szocialista Párt volt kormányon, ha jól emlékszem, 6,5-7 millió forint körül volt az egy főre jutó munkahelyteremtő beruházási állami támogatás a multinacionális cégek részére, míg a Fidesz-KDNP-kormány alatt a jelenlegi 2010-es kormányváltás óta pedig ez 12,7 millió forint/főre ment föl.

Tehát megfigyelhető, hogy a multicégek támo­gatása a Fidesz-KDNP-kormány időszakában sokkal magasabb volt, sokkal magasabb lett. Most nem is egy nemzeti törvény van itt a Ház asztalán, nem is a kormány javasolja azt, hogy ezt az új rendszert vezessük be, hanem egy megállapodás, amelyet most sok ország létrehoz, aminek célszerű, hogy tagja legyen Magyarország is.

Mindenesetre támogatjuk azt, amikor egy multi­nacionális céggel szemben az átláthatóság, az adózás szabályainak szigorítása miatt az adóbevételek is nő­hetnek. Nagyon fontos állami érdek, hogy az államot megillető adók behajtásra kerüljenek, bevallásra kerüljenek. Ennek egy elősegítője ez a megállapodás, amelyet, amennyiben az Országgyűlés elfogad, akkor kihirdetésre fog kerülni és hatályba is fog lépni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezáltal az adóügyi átláthatóság a multinacionális cégek tekintetében javuljon.

Fontosnak tartjuk azt, hogy a jelentés kiterjed az árbevételek összegére, amit továbbítani kell a szer­ző­dő államoknak, tehát az árbevétel összege, az adózás előtti eredmény, a fizetett nyereségadó, az esedékes nye­reségadó, a jegyzett tőke, a felhalmozott nyer­eség, az alkalmazottak száma és a tárgyi eszközök, tehát ezekre terjed ki. Azt gondolom, hogy ezáltal az átláthatóság mindenesetre jobb lesz, a multina­cio­nális cégek adózásába jobban belelátnak az erre hi­vatott állami szervek. Ezért azt gondolom, hogy ezt a javaslatot támogatni illik. Köszönöm szépen a meg­tisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Gyüre Csaba képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Füg­get­len képviselő nem jelentkezett. Kétperces felszólaló nincs. További képviselők felszólalásra nem jelent­keztek.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezá­rom. Kérdezem az előterjesztőt, kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Nem. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utá­ni felszólalás következik.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Szávay István jobbikos képviselő úr, jegyző úr: „Miért nem emlékezik meg a kiegyezésről a Nemzeti Együtt­mű­ködés Rendszere?” címmel adom meg a szót, 5 perc­ben jegyző úrnak.

Felszólalások:   145-151   151-157   157-158      Ülésnap adatai