Felszólalás adatai

DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abban a reményben voltam, vagy azt reméltem, hogy ez a törvény “csont nélkülö át fog menni a Házon. Ugyanis Rubovszky képviselő úr is mondja, hogy a Fidesz is egyetért a céljával, hiszen a tartózkodó szavazat ezt gyakorlatilag ki is fejezte, azonban azt hiszem, hogy azok az érvek, amelyek a bizottsági ülésen a törvényjavaslat ellen elhangzottak, megítélésem szerint nem alkalmasak arra, hogy ezt a nagyon fontos törvényjavaslatot erre való tekintettel a Ház ne tudja megszavazni. Mint ahogy említette az előbb a képviselő úr, a kétharmados részeket, ha a Fidesz nem szavazza meg, akkor az egész törvény gyakorlatilag semmit sem ér, hiszen a leglényegesebb szankciótól fosztja meg a törvényjavaslatot, mégpedig a soron kívüli értékelés elrendelésének lehetőségétől, amelyet, tudjuk jól, kétharmados törvény ír elő.

A másik dolog: megítélésem szerint nem lehet egy 200 fős igény teljesítésének vagy nemteljesítésének függvényévé tenni ezt a törvényjavaslatot, ugyanis ez az én véleményem, több bírósági dolgozóval is beszéltem erről, vezető bírákkal is, megítélésük szerint nem igényel ez 200 fős létszámtöbbletet. Szó sincs erről! Miért nem? Először is, igen korlátozott számban fognak ezek a kifogások előterjesztésre kerülni két ok miatt. Egyrészt a preventív hatás miatt, amiről egyébként az államtitkár úr expozéjában szólt is, a bíróságok jobban oda fognak figyelni az eljárási határidők betartására és az ésszerűségi követelmények jobb betartására, holott nem kívánom vitatni az eddig elért eredményeket. A másik dolog, ami meglep, hogy gyakorlatilag a legnagyobb ellenzéki párt ezzel az álláspontjával megakadályozza azt, hogy a statisztikai számok szerint ugyan nem jelentős, de a tényleges számok szerint igen jelentős elhúzódó perek gyorsabb befejezése megtörténhessen.

Éppen most kaptunk egy olyan adatot, ami azt mutatja, hogy a 2004-es időszerűségi vizsgálat kimutatta azt, hogy 1900 öt éven túli per volt folyamatban, amire egyébként nagyon helyesen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elrendelte a soronkívüliséget. Ha azt vesszük, hogy ez mindössze 0,1 százalékát teszi ki az érkezett peres ügyeknek, akkor azt mondhatjuk, hogy mi ez a 0,1 százalék. De ha azt mondjuk, hogy az 1900 ügy legalább 6 ezer, perben részt vevő felet érint, legalább ennyit, több családot és esetleg milliárdos nagyságú követeléseket vagy a nagy pertárgyértékekre való tekintettel ennél talán még sokkal is többet - és ezek csak az öt éven túli ügyek voltak, aminek a számát említettem -, akkor azt mondhatjuk, hogy igenis fontos ez a jogintézmény.

A másik pedig: nemzetközi kötelezettségnek kell eleget tennünk, ugyanis nem vitás az, hogy az európai egyezmény, az emberi jogok európai egyezménye, ennek 13. §-a kimondja azt, hogy jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani még a peres eljárások során is. Ugyanis a mai szabályozás szerint csak a per befejezése után nyílik valamilyen lehetőség akár az állam elleni kártérítési per formájában, akár legvégső esetben az Emberi Jogok Bíróságához, Strasbourghoz fordulni, miután már minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek, azonban ez édeskevés ahhoz, hogy valóban meggyorsítsák azokat az ügyeket, amelyeket az ésszerűség szempontjából egyedileg kell elbírálni; mert nem lehet azt mondani, hogy egy bizonyos fajta perfajtát két hónap alatt, nyolc hónap alatt, egy év alatt lehet vagy kell befejezni, mert minden a per és a peres felek egyedi körülményeitől függ.

Gyakorlati tapasztalatom az, hogy ha a bíró a rendelkezésre álló jelenlegi eszközöket megfelelő mértékben és időben alkalmazza, gondolok itt a peres felek vagy a képviselők perelhúzó magatartásának szankcionálására, a szakértők késedelmének szankcionálására vagy egyéb más perelhúzó cselekmények és események meggyorsítására, vagy a segédhivatalok munkájának fokozott ellenőrzésére és jobb megszervezésére, akkor nyugodtan mondhatom azt, hogy ezeknek a kifogásoknak a száma egészen minimálisra csökkenthető. Arról nem is beszélve, hogy az alaptalanul, ismételten alaptalanul benyújtott kifogást pedig rendbírsággal is szankcionálhatja a bíróság. Tehát meg fogják gondolni azt, hogy megalapozatlanul nyújtsanak-e be kifogást a felek.

Végezetül azt szeretném elmondani, hogy elhangzott kisebbségi véleményként a büntetőügyekkel kapcsolatosan is egy álláspont az alkotmányügyi bizottság ülésén. Ott képviselőtársunk azt fejtegette, hogy végeredményben ez a törvény ellentétesen működne a vádlottak érdekeivel, mert a vádlottak érdeke általában az, hogy húzódjanak el a perek, mert a perek elhúzódását a bíróság általában enyhítő körülményként értékeli az ítélet meghozatalánál. Azt hiszem, ez az érvelés nem fogadható el, ugyanis megítélésem szerint jogos egyéni és társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy minél gyorsabban befejeződjék a büntetőper, minél rövidebb ideig legyen valaki büntetőeljárás hatálya alatt, tehát egy bizonytalan élethelyzetben. Továbbá nem is beszélve arról, hogy a generális prevenció érdekében is akkor van jelentősége egy bírói ítéletnek, ha az biztosan bekövetkezik, és a cselekmény után minél gyorsabban bekövetkezik. Arról nem is beszélve, hogy történetesen nagyon sok többvádlottas ügy van, és lehet, hogy valamelyik vádlottnak, aki úgy nagyon benne van, és valóban úgy néz ki, hogy komoly büntetésre számíthat, annak érdeke bizonyos mértékig az eljárás elhúzása vagy elhúzódása, azonban a többi vádlott-társának ez éppen nem érdeke, mint ahogy a társadalomnak sem érdeke.

Nagyon kérem azt, hogy szíveskedjék a legnagyobb ellenzéki párt ezt az álláspontját felülvizsgálni, és éppen a jelentős társadalmi érdekre való tekintettel támogatni a törvény elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)