A felszólalás szövege:

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Az a helyzet, hogy a válasza nem elfogadható, mert ön azt próbálta megindokolni és elmagyarázni, hogy miért vesznek el forintokat, miért vesznek el pénzt a kisgyermekes családoktól. Ez nem sikerült.

Nézzük konkrétan! 1. Attól az anyukától, aki a gyermek kétéves koráig gyeden van, és még nem vette igénybe a gyest, valószínűleg elvesznek egyévnyi gyest. Attól tehát elvesznek. 2. Komolyan gondolja, hogy az az édesanya - vagy mindegyik édesanya -, aki szeretne visszamenni dolgozni, kap munkát a mai Magyarországon, az önök hatéves regnálása után? Komolyan gondolja azt, hogy könnyű elhelyezkedni ma egy kismamának úgy, hogy bölcsődében van a kétéves gyermeke? Az első időszakban, az első hónapokban sokszor betegek a gyerekek, amikor bekerülnek a közösségbe. Miért nem azon gondolkodnak, hogy több munkahelyet kell létrehozni, több négyórás munkahelyet, lehetőséget kell teremteni?

A válaszát nem tudjuk elfogadni. Egyébként pedig mindenki úgy higgyen ennek az ígéretnek is, ahogy azt mondták, hogy nem lesz gázáremelés.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr, nagyon komoly veszélynek van kitéve ma a kisgyermekek egészsége a magyar élelmiszer-biztonsági helyzetet nézve. Hol vásároljon ma egy magyar édesanya? A kérdés természetesen költői, nem tanácsot várunk öntől, tisztelt államtitkár úr, hanem azt, hogy ellássa a feladatát.

2008. szeptember közepén robbant ki a kínai melaminbotrány. Akkor hat kisgyermek halt meg, és több mint hatezer csecsemőnél állapítottak meg súlyos veseelégtelenséget. A kiváltó ok minden esetben a melaminnal szennyezett tápszer volt.

A kínai kormány, bár elismerte felelősségét a kialakult helyzettel kapcsolatban, de úgy tűnik, hogy Magyarország csak súlyos élelmiszer-biztonsági balesetként értékelte a történteket.

A botrány után több ország és az Európai Unió is lépéseket tett a kínai élelmiszerek európai piacból való kizárására. Az Európai Bizottság 2008. decemberi határozata értelmében tilos a Közösség területére behozni a Kínából származó tejtermékeket, tisztelt államtitkár úr, ami pedig bent van, azt azonnal ki kellett volna vonni a forgalomból. Mégis az elmúlt napokban, az elmúlt hónapokban ki tudja, hány gyermek édesanyja vásárolt melamint tartalmazó tejitalt az országban; nem a kínai piacon, nem illegális árusítóhelyeken, hanem egy nemzetközi áruházlánc boltjában, és az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság - ez a kormány által működtetett hatóságok egyike - mit sem tudott ezekről az élelmiszerekről, pedig törvényileg szabályozott keretei vannak az importáru vizsgálatának.

Áhított európai uniós tagságunk nem minden területen váltja be a hozzá fűzött reményeket. Mindenki emlékszik arra az idilli pillanatra, amikor Gyurcsány Ferenc elvágta az országhatárokat jelképező szalagot. Ma már határok nélkül, de nem veszélyek nélkül élünk, mert abban a pillanatban nemcsak a határok szűntek meg, hanem az élelmiszer-biztonságunk is, tisztelt miniszterelnök úr.

Gráf miniszter úr közel két hónappal ezelőtt azzal nyugtatott meg mindenkit, hogy minden magyar fogyasztó biztonságban érezheti magát, nyugodtan vásárolhatunk. Mit látunk ma ezzel szemben? Korlátlan mennyiségben kaptunk Írországból dioxinos húst, hónapokon keresztül átcímkézési botrányról hallhattunk, és mára odáig fajult a helyzet, hogy a vásárlónak magának kell kérnie a termék vizsgálatát.

Mit várhatunk attól a minisztertől, aki a felelőssége teljes tudatában kijelentette, hogy az egyen külföldi húst, aki szereti a kalandot? Talán most is az akadályozza meg a miniszter urat a cselekvésben, hogy az ismételt mulasztás eddig még nem követelt emberéletet. Épp itt lenne az ideje annak, hogy észrevegye: a kisgyermekek egészsége is ér annyit, mint egy szavazattal rendelkező polgáré.

Kérdésem: hogyan fordulhat elő, hogy tiltott élelmiszer-ipari termékek fordulhatnak elő a polcokon az Európai Unió határozata ellenére? Kell-e emberélet ahhoz, hogy végre komolyan vegye a problémát?

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt államtitkár úr, elnézést, bocsásson meg, de ez kritikán aluli volt. Ezek szerint elkerülte az önök figyelmét ez az ügy. Engedje meg, hogy azt mondjam, hogy fogalmuk sincs önöknek, hogy mi történik az országban! Azt nem tudom, hogy a miniszter úr például mi alapján beszél arról, amikor mindenkit megnyugtat, és azt mondja, hogy nyugodtan lehet Magyarországon vásárolni.

Egyébként most se hallottam azt, hogy ön például személyes garanciát vállalt volna arra, hogy nem fog tragédia történni az országban. Nem is mer. Igaz? (Közbeszólások.) Bár attól a brancstól, ahol a magyar embereknek ciántablettát ajánlgató klubtag is van (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!), attól a brancstól ne számítsunk semmi jóra.

(15.00)

Ma Magyarországon nincsenek biztonságban a vásárlók, nincsenek biztonságban az anyukák, és sajnos nincs élelmiszer-biztonság. Nem tudom elfogadni a választ. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Bárándy Gergely képviselőtársam már egypár szót mondott Balog Zoltán egyik módosító indítványáról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én ezt a módosító indítványt szeretném a figyelmükbe ajánlani, az 5. számon szereplőt. Azt mondja ez a módosító indítvány, hogy a törvényjavaslat minősítő körülménnyé teszi az intézkedést végrehajtó rendőr, pénzügyőr ellen elkövetett erőszakot. De ugye, nem teszi meg azonban ugyanezt az intézkedést végrehajtó rendőr és pénzügyőr által elkövetett bántalmazás esetében. Balog Zoltán képviselőtársam módosító javaslata ezt kívánja egyensúlyba hozni azáltal, ahogy arról szó volt, hogy az intézkedő rendőrök, pénzügyőrök által elkövetett bántalmazást is szigorúbban rendelné büntetni.

Erre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ezt jónak tartjuk, a szigorítást indokoltnak tartjuk, és kérném, hogy Balog Zoltán képviselőtársunk módosító indítványát a szavazáskor támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen.

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Bárándy képviselőtársunk részéről itt szóba került a bántalmazás hivatalos eljárásban is.

Én akkor hadd ragadjam meg az alkalmat, és egy másik módosító indítványra is felhívjam a figyelmet, ezt szintén Balog Zoltán képviselőtársunk nyújtotta be, ez a 4. számon szerepel. Ő itt azt mondja, hogy a törvényjavaslat személy elleni erőszakos bűncselekménynek minősíti a hivatalos személy elleni erőszakot, ugyanakkor nem sorolja ide az ön által is említett bántalmazást hivatalos eljárásban. Balog Zoltán képviselőtársam és mi is úgy érvelünk, hogy indokolatlan e bűncselekmény kihagyása az erőszakos bűncselekmények közül, és módosító javaslatával ezt kívánja korrigálni.

Köszönöm szépen a figyelmet.

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! 1993 óta a gyermekek óvodáztatása az önkormányzatok feladata. Az önkormányzatok szívesen tesznek eleget ezen kötelezettségüknek, amíg rendelkezésükre áll az ehhez szükséges pénzösszeg. A normatív támogatások azonban nem fedezik ezeket a költségeket, és a pályázati pénzek felhasználása, illetve már a lehívása is nagyon szigorú feltételekhez kötött.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mit tud ön mondani azoknak a házaspároknak, akik családalapítás előtt állnak vagy hamarosan gyermekük születik? Hogy érezzék magukat biztonságban, amikor egy fiatal anyukának nincs munkahelye, és a tervezett gyereknek már ma sincs sem óvodai, sem pedig bölcsődei férőhely?

Nem tudom, önök talán megfeledkeztek arról, hogy ebben a gazdasági helyzetben, amit egyébként az MSZP-SZDSZ-kormány okozott, nem engedhetik meg maguknak a családok azt, hogy egy keresetből éljenek. Ismerjük egyébként azokat az ígéreteket, amelyek szerint szinte korlátlan mennyiségű pályázati támogatást biztosít majd a kormány az önkormányzatok számára óvoda-, bölcsődefejlesztésre. De államtitkár úr, hol van ez a pénz? Évről évre csak az ígéret van, több férőhely pedig nincs. Az önkormányzatok, amelyek soha ilyen rossz helyzetben nem voltak, ha igénybe is kívánják venni a pályázatok által kínált lehetőségeket, elegendő önrész hiányában nem képesek óvodai férőhelyeket létrehozni. Világosan látjuk ezt az ördögi kört, pont a rossz anyagi helyzetben lévő intézményfenntartók nem tudják igénybe venni a támogatást, és ezzel egyidejűleg a kilátástalan helyzet állandósul.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan segíti a kormány az önkormányzatokat abban, hogy elérhetővé váljanak a pályázati összegek? Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két olyan módosító indítványra szeretném felhívni a figyelmüket, amelyek Törökbálintot és Tárnokot érintik. Törökbálinton az egyik komoly probléma, hogy több autópálya halad keresztül a településen, és még mindig gond az, hogy a zajvédő falak nem nyújtanak megfelelő védelmet az ott élőknek. Ezért szeretném a figyelmükbe ajánlani a 419-es módosító indítványt, amely a zajvédő fal továbbfejlesztésére adna lehetőséget.

Aztán Tárnok tekintetében több módosító indítványt adtam be. Itt hadd emeljem ki az iskolabővítésről szóló módosító indítványt, amely 417. sorszámon szerepel, így adtam be. Tárnok és nagyon sok Pest megyei település abban a helyzetben van, hogy az elmúlt öt-tíz-tizenöt évben sok fiatal költözött ki, megszülettek a gyerekek, hiány van óvodai, iskolai férőhelyek tekintetében. Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy itt nagy segítség lenne, hogyha pozitívan bírálnák el ezeket a módosító indítványokat.

Az 1150. sorszámon beadott módosító indítvány, amelyet a frakció aláírt, a normatívák emeléséről szól. Bizonyára többen elmondták már, hogy azt szeretnénk, hogyha legalább az idei szinten lehetne tartani nominálisan az önkormányzati normatívákat. Hadd hívjam itt fel a figyelmet még egyszer arra, hogy nagyon sok család szembesül az MSZP-SZDSZ-kormány döntése alapján azzal, hogy ha a gyerek, a kisgyerek betölti a két évet, akkor mit tegyen az édesanya, mit tegyen a család. Az önök döntése következtében a jövőben már nem vehetik igénybe a gyest, a családi pótlékot pedig befagyasztották. (Kovács Tibor: Nem úgy, mint a Fidesz!)

Önök arra biztatták a családokat, arra biztatták az édesanyákat, hogy minél előbb menjenek vissza a munka világába, dolgozni. Az a probléma egyik része, hogy nincs elegendő munkahely, plusz a munkaadók nem szívesen veszik fel azokat az édesanyákat, akiknek pici gyerekük van, a másik probléma viszont az, hogy nagyon kevés az óvodai férőhely. Ezért itt még egyszer szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha önök azt szeretnék, hogy az édesanyák a pici gyerekek mellől korábban menjenek vissza dolgozni, akkor meg kell adni a lehetőséget arra, hogy legyen elég óvodai férőhely, hogy az önkormányzatok tisztességes óvodai férőhelyeket tudjanak biztosítani, ahova biztonsággal el lehet helyezni a pici gyermekeket.

(10.10)

Ha már az óvodáknál tartunk, hadd hívjam fel a figyelmet ugyanennél a módosító indítványnál a bölcsődék helyzetére. Ugyanilyen rossz a helyzet, kevés a bölcsődei férőhely. Önök megígérték a fejlesztést, igazából előrelépés nincs ezen a területen.

Nyilván önök fognak érvelni a családi napközi ellátás és gyerekfelügyelet behozatalával. A két intézményrendszer azonban nem kezelhető egy szinten, hiszen ez a rendszer, a családi napközi ellátás és gyerekfelügyelet - legalábbis egyelőre - nem nyújt még igazából megoldást azoknak a családoknak, akik, mint mondtam, nem tudják elhelyezni a gyerekeket sem bölcsődében, sem óvodában, mert egyszerűen a településen nincs annyi férőhely, nagyon hosszú a sorban állás, különös tekintettel egyébként Budapestre és Pest megyére.

Ezeket a módosító indítványokat szerettem volna kiemelten a figyelmükbe ajánlani a sok közül, és kérem szépen, hogy ha a módosító indítványokról lesz szavazás, akkor bírálják el ezeket pozitívan.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Gyenesei képviselőtársam hozzászólására hadd reagáljak nagyon röviden. Természetesen az országban különböző problémák vannak, de azért azt ne felejtsük el, hogy egy autópálya-hálózat, egy autópálya-rendszer nemcsak az adott településnek jelenthet pozitívumot, hanem az egész országnak, illetve a régiónak hoz gazdasági és egyéb előnyöket.

Egyébként, aki békésen, csendben ott él, és Törökbálint azért még egy kicsi alvó, most már város, ott inkább nagyobb problémát jelent az ott lakóknak - főleg az őslakosoknak -, akik nem azt szokták még meg, hogy ekkora forgalom van, és ők bizony hiányolják és szeretnék visszakapni azt a kis csendes, békés, kertvárosi jelleget, a kis falusi hangulatot. Miután én is ott élek, és ismerem ezeket a problémákat, ezért ajánlottam mindenki figyelmébe. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Ami már soha nem tér vissza.)

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Bizottság idén márciusban döntést hozott a hagyományos izzók tilalmáról, amelynek értelmében 2009-től 2012-ig fokozatosan ki kell vonni a hagyományos égőket a forgalomból. Az új uniós szabályozás szeptemberben lépett életbe. Megtiltja a gyártóknak és az importőröknek, hogy átlátszó burás, százwattos vagy annál nagyobb teljesítményű izzószálas villanykörtéket forgalmazzanak az EU területén.

Az utóbbi hetekben viszont aggodalmat keltő hírek jelentek meg a sajtóban, amelyek nyomán kétségek merültek fel az energiatakarékos izzókkal kapcsolatban. Egyesek szerint az új izzók migrént okoznak, mások szerint a fényérzékenyeknél megnövelik a bőrkiütések gyakoriságát, végül vannak, akik az összetört izzókból kiszabaduló agykárosító higany miatt aggódnak. Nem is sorolom tovább a feltételezett egészségkárosító hatásokat, de aggasztóak a hírek.

Több nemzetközi szervezet szerint a bőrbetegségekben, a migrénben, illetve az epilepsziában szenvedő betegeknek egy kiskaput kellene találni a hagyományos izzók tilalma alól, hogy tüneteik ne súlyosbodjanak. Nagy-Britanniában az egészségvédelmi intézet egy évvel ezelőtt hívta fel a figyelmet az energiatakarékos izzók által kibocsátott UV-sugárzás veszélyeire. Az angol szervezet akkor az Uniónak javasolta, hogy fontolják meg a CFL-ek korlátozását, ennek ellenére ez idáig még nem történt meg.

Ezért a következőket szeretném öntől kérdezni: Magyarországon milyen eljárás eredményeként kaptak forgalmazási engedélyt az energiatakarékos izzók? Az Európai Unió generális szabályait alkalmazták csupán, vagy az engedélyek kiadását megelőzően végeztek-e kísérleteket ezen izzók használatával kapcsolatban itt Magyarországon? Az utolsó kérdésem pedig: merült-e fel gyanú arra nézve, hogy az izzók károsak az emberekre?

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)