Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk. Ezek mindegyikét az előterjesztő nyújtotta be, de arra figyelemmel, hogy a 8. pont elfogadásához minősített többség szükséges, ezekről két részletben döntünk.

Kérdezem önöket, elfogadják-e a 8. pontban szereplő módosító javaslatot. Kérem, szavazzanak a jelenlévők kétharmadával! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 295 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, 16 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Kérdezem önöket, elfogadják-e az ajánlás 1-7. pontjait, valamint 9., 10. és 11. pontját. Kérem, szavazzanak az egyszerű többség szabályai szerint! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, 55 tartózkodás mellett a módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Előtte tájékoztatom önöket, hogy a korábbi módosító javaslatokról történő határozathozatal során az előterjesztés címe a következőre változott: "Az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos, valamint egyes közszférában foglalkoztatott egészségügyi dolgozók foglalkoztatási helyzetével összefüggő módosításáról".

Felhívom figyelmüket, hogy az egységes javaslat 39. §-a az alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/10240. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő részét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 255 igen szavazattal, 62 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő részeket teszem fel szavazásra. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/10240. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részeit az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 254 igen szavazattal, 65 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő részeit elfogadta.

(17.30)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a választási eljárásról szóló, az Országgyűlés 2012. szeptember 26-ai ülésnapján elfogadott, de az Alkotmánybíróság által részben alaptörvény-ellenesnek nyilvánított és a köztársasági elnök által visszaküldött törvény záróvitája és zárószavazása. (A MSZP-képviselők mögött helyet foglaló függetlenek kivonulnak az ülésteremből. - Taps a Fidesz soraiban.) Kérem képviselőtársaimat, segítsék a szavazás menetét azzal, hogy figyelnek a szavazásra.

A határozati Házszabály 110. § (2) bekezdése és a házbizottság 1997. február 13-án, illetve 1998. november 26-án kelt általános érvényű állásfoglalása értelmében az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett törvény tárgyalása során a záróvita és a zárószavazás szabályait kell alkalmazni.

Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Bordás Vilmos urat, az Országos Választási Bizottság elnökét (Taps.), aki a helyszínen kíséri figyelemmel a záróvitát és a zárószavazást.

A köztársasági elnök úrnak az Alkotmánybíróság határozatát és a visszaküldött törvényt is tartalmazó átiratát kiadtam a kijelölt bizottságoknak, az alkotmányügyi bizottságot pedig módosító javaslatok benyújtására és megtárgyalására is felkértem. A köztársasági elnök átiratát T/8405/74. számon a hálózaton megtekinthetik.

Az előterjesztéshez országgyűlési képviselők és az alkotmányügyi bizottság is módosító javaslatokat nyújtott be. Az alkotmányügyi bizottság a mai ülésén úgy foglalt állást, hogy a képviselők által benyújtott indítványok nem felelnek meg a házszabályi rendelkezéseknek, így ezekre nem nyílik meg a vita, és szavazni sem lehet róluk.

Kezdeményezem, hogy az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatait egy szakaszban tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy a Ház látható többsége a javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a záróvitát a T/8405/79. számú ajánlásban szereplő bizottsági módosító javaslatokra. Kérdezem, hogy az előterjesztők nevében kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Gulyás Gergely jelentkezik.) Megadom a szót Karácsony Gergely képviselő úrnak. (Moraj a Fidesz soraiban.) Bocsánat, képviselő úr, elnézést kérek, de a táblán tévesen jelent meg az ön neve. Kedves Gulyás Gergely képviselő úr, öné a szó.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt azért kerülhet ma sor a megszokottnál hosszabb záróvitára, azért tíz perc az egy-egy frakciónak jutó időkeret, mert a Magyar Szocialista Párt a házbizottság ülésén ezt kérte. Ehhez képest nehéz minősíteni azt az eljárást, hogy miután az ő kérésüknek engedve az Országgyűlés lehetővé teszi, hogy frakciónként tíz perc legyen a záróvitában való felszólalás időtartama, ezt követően kivonulnak és elhagyják az üléstermet.

Pedig egyébként valójában öt percben is nyugodtan meg lehetne vitatni a zárószavazás előtti módosító indítványokat, ugyanis az előttünk fekvő választási eljárási törvény mindösszesen 371 szakaszból áll. A 371 szakaszból hét szakaszt minősített alkotmányellenesnek előzetes normakontroll során az Alkotmánybíróság. A hét szakasz érintette a regisztrációt a belföldi állampolgárok tekintetében, érintette a közvélemény-kutatás közzétételére vonatkozó tilalmat, érintette a politikai reklám szabályozását a kereskedelmi médiumokban és a politikai hirdetések szabályozását az internetszolgáltatók honlapjain, képújságban, teletexten.

Ehhez képest azt mondhatjuk, hogy a benyújtott módosító indítványok valamennyi pontban orvosolják az Alkotmánybíróság által felhozott jogalkotási problémákat, egy ponton, a kereskedelmi médiumokban közzétehető politikai reklám kapcsán pedig a 4-es számú alkotmánymódosítás világos szabályokat tartalmaz. Ennek értelmében a kereskedelmi médiában politikai reklám nem tehető közzé, kizárólag ingyenesen a közszolgálati médiumokban valamennyi országos listát állító párt egyenlő feltételek mellett jogosult politikai reklámokat közzétenni.

A kormánytöbbség minden más esetben eleget tesz az Alkotmánybíróság döntésének, közvélemény-kutatást a választás napján is nyilvánosságra lehet hozni, a mozikban, a képújságokban, a teletexten, az internetszolgáltatók honlapján lehetőség van politikai hirdetések közzétételére. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a választási eljárási törvény vitája lezárható, a törvény elfogadását követően lehetőség lesz arra, hogy az eljárási törvény és az új anyagi jogi törvény szerint a választást minden nehézség nélkül lebonyolítsuk.

Egyetlenegy olyan pont van, ami bár nem része a zárószavazás előtti módosító indítványoknak, mégis komoly politikai vitát váltott ki, ezért indokolt rá kitérni, ez pedig a határon túli magyarsággal kapcsolatos félelemkeltés, az ő szavazati joguk gyakorlásával kapcsolatosan megfogalmazott valótlan állítások tömkelege. Először is egyértelművé kell tenni, hogy egy állampolgársági törvénymódosításra vonatkozó javaslatot nyújtott be egy fideszes képviselőtársam az Országgyűléshez, de már ezt is visszavonta. De ez a módosító javaslat a választási eljárási törvényt semmilyen formában nem érintette, semmilyen formában nem jelentette a választók nyilvántartásának a megváltozatását. Az erre vonatkozó szabályok ismertek, az erre vonatkozó szabályok most nem változnak meg a módosító javaslatokkal, és az erre vonatkozó szabályokat az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és azokat alkotmányosnak találta.

Végül szeretném minden olyan pártnak felhívni a figyelmét, amely a következő országgyűlési választásokon indulni kíván, hogy valamennyi országos listát állító pártnak az eddigi gyakorlatnak megfelelően van lehetősége arra, hogy egy tagot a Nemzeti Választási Bizottságba delegáljon. Ennek az egy tagnak korlátlan betekintési joga van, tehát nem csupán a választópolgárok, akár a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számáról győződhet meg, de még személyes adataikba is betekinthet, egyébként anélkül, hogy ezekről másolatot készíthetnek.

Úgy gondoljuk, hogy a választási eljárási törvény valamennyi demokratikus alkotmányos garanciát megfelelő formában tartalmaz, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy fogadják el a javaslatot. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy a bizottságok kívánnak-e előadót állítani 5-5 perces időkeretben. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, ezekre képviselőcsoportonként 10-10 perc, a független képviselőknek összesen 6 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót Dúró Dóra képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gulyás Gergely képviselő úr nem bontotta ki az igazság minden részletét, amikor a politikai reklámok szabályozásáról beszélt. Kettős mércét alkalmaz ugyanis ez a szabályozás az országos listát állító jelöltek, az országos listát nem állító jelölő szervezetek és a független jelöltek között. Nem értjük, miért érdem az, miért jut egy jelölt több lehetőséghez a politikai reklámok közzétételére vonatkozóan, aki függetlenként indul, illetve olyan jelölő szervezet jelöltjeként, amely nem állít országos listát.

A vita korábbi szakaszában még arról beszéltek, hogy nem is lehet különbséget tenni a választópolgárok között sem, és ezzel indokolták például a regisztrációt, most pedig nemhogy a választópolgárok, hanem a jelöltek lehetőségei között is különbséget tesznek. Ez elfogadhatatlan! Lehetne ezt azzal magyarázni, hogy így olcsóbb a kampány. Az pedig, hogy a közszolgálati médiában ingyenesen közzétehetik az országos listát állító szervezetek a reklámjaikat, helyes és támogatandó, azonban ha valóban olcsóbb kampányt szeretnének, akkor a pártok által talán második legnagyobb kiadásként jelentkező óriásplakát-piachoz is hozzá kellene nyúlni, ami a Jobbik javaslatában szerepelt. Mi a nullaforintos választási médiakampányt támogattuk volna, és az óriásplakátokra is hasonló szabályozást vezettünk volna be, azonban ez nyilvánvalóan sértené Simicska Lajos és cégei érdekeltségeit, ezért ehhez nem nyúlnak hozzá.

Ráadásul ez egy fordított logika, hiszen minél kisebb egy szervezet, annál több lehetőséghez jut. Ha ezt végigvezetnék az egész választási eljárási szabályozáson, illetve választójogi szabályozáson, akkor az alakítana kormányt, aki a legkevesebb szavazatot kapja. Ez igazságtalan! Eddig mindig a társadalmi támogatottsághoz szabták a médiamegjelenések és lehetőségek számát, most pedig egy egészen fordított és teljesen logikátlan helyzetet teremtenek.

(17.40)

Arról ráadásul nincsen szó, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás a kampányidőszakon kívül hogyan érvényesül jelen esetben is. Például a Jobbikot most is egy 5 százalékos pártként kezeli az egész média, holott a társadalmi támogatottsága ennél sokkal magasabb, és hiába fordulunk a Médiatanácshoz panaszokkal, sorra utasítják el azokat.

Nem hallottunk arról, hogy a választókerületek határait hogyan szeretnék megváltoztatni, miközben korábban Gulyás képviselő úr is és Vas Imre képviselő úr is azt mondta, hogy akkor fogják beterjeszteni ezeket a módosításokat, amikor a választási eljárási törvényt az Alkotmánybíróság visszaküldi, és újratárgyalja az Országgyűlés. Ehhez képest most nem találkozunk ezekkel a szabályozásokkal, tehát még egy hazugságukra derült fény a választókerületek határainak meghúzásával, illetve manipulációjával.

A kampánycsend eltörlését is egy hatalmas hibának tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy az emberek zaklatását fogja eredményezni, és akár a szavazókörök működése is megkérdőjeleződik a választás napján, hiszen a pártoknak az lesz az érdeke, hogy az általuk delegált tagok ne bent csücsüljenek a szavazókörökben, hanem menjenek ki és kampányoljanak, így az is előfordulhat, és sok esetben, főleg sok jelölt esetén elő is fog fordulni, hogy határozatképtelenné válik napközben a szavazatszámláló bizottság, ezért a szavazást fel kell függeszteni, és ez komplikációkat fog eredményezni.

De a kampánycsend eltörlésére nyilvánvalóan azért van szükségük, hogy az eddig a Kubatov-listák alapján törvénytelenül mozgósított aktivisták tevékenységét most így törvényesítsék. Láttuk ezt a legutóbb nyilvánosságra került pécsi videóról is, ahol az európai parlamenti kampányt folytatták úgymond a pécsi választás esetében.

Látjuk tehát, hogy nem érdemi és nem igazságos választási rendszert fognak megteremteni, hanem minden módosítás arról szól, ami a választási szlogenjük volt: csak a Fidesz.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport, a hátralévő idő mértékéig. Öné a szó, képviselő úr.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány gondolat erejéig folytatnám a Dúró Dóra képviselőtársam által megkezdett gondolatmenetet. Ugyanis úgy gondolom, hogy amikor az alaptörvény-módosítást megtették a közszolgálati médiára való korlátozásával az országos listát állító szervezeteknek, pártoknak, akkor még nem tudták előre, hogy hogyan fogják módosítani vagy hogyan kívánják módosítani majd a választási eljárásról szóló törvényt. És miután már az alaptörvénybe beemelték, ezért csak olyan formában tudnak visszakozni ez alól, ami egy kicsit komikussá teszi az egész szabályozást, hiszen önök az indokolásban arról beszélnek, hogy itt kiegyensúlyozott és mindenki számára egyenlő feltételekkel igénybe vehető kampány lesz, miközben az alaptörvény-módosítás kapcsán és emiatt nem lehet ezt megtenni, hiszen az eleve kizárja az országos listát állító szervezeteknek az egyébként, mondjuk, a kereskedelmi médiában való megjelenését.

De nagyon sokat gondolkoztam azon is, és úgy vélem, hogy megtalálható az a mögöttes szándék, ami önöket vezérelte, mert úgy tűnhet, hogy a demokrácia jegyében nagyobb lehetőséget adnak azoknak a szervezeteknek, független jelölteknek, amelyek nem állítottak országos listát vagy független jelöltként indultak. De gondoljanak bele, hogy melyik kereskedelmi média fogja egyenlő feltételekkel ingyenesen a műsoridejét mindenki számára rendelkezésre bocsátani. Szerintem semelyik, lévén, hogy ezek a kereskedelmi médiaszolgáltatók komoly hirdetési árakat számolnak fel, és ha a közül kell majd választaniuk, hogy ingyenesen mindenki számára egyenlő feltételekkel ezt a lehetőséget biztosítsák, vagy senkinek nem biztosítják, akkor mérget vehetnek rá, hogy senkinek nem fogják biztosítani, tehát tulajdonképpen sem pénzért, sem ingyenesen a kereskedelmi médiában politikai hirdetés senki számára nem lesz kivitelezhető, és ez a tényállapot be fog állni.

A másik, ami egyáltalán érthetetlen - és álságos a magyarázat, amit itt hallhattunk az önök részéről -, az az, hogy a közvélemény-kutatásoknak nemcsak a legyártását vagy a közvélemény-kutatásoknak a levezénylését teszi lehetővé, hanem az eredménynek a bemutatását és az eredménynek akár a szavazás napján való publikálását is. Tehát megtörténhet az, hogy délelőtt egy exit poll közvélemény-kutatást megcsinálnak, és kora délután már erre alapozva politikai reklámot és mozgósítást hajtanak végre akár a saját szavazóbázisukban. Erre lehet azt mondani, hogy ez egy amerikai típusú kampány, de úgy gondoljuk, hogy Magyarországon ez káoszt, anarchiát és olyan állapotokat fog teremteni, ami semmiképp nem alkalmas arra, hogy kiegyensúlyozott, demokratikus és tiszta választási helyzetet teremtsen.

Az a hivatkozás, ami arra utal, hogy az Alkotmánybíróság ezt előírta, azért hamis, mert tudtommal az Alkotmánybíróság csak azt írta elő, hogy ne váljék ketté a közvélemény-kutatások publikálása és a kampánycsend intézménye. Ez azt jelenti, hogy ennek a kettőnek egy időpontra kell esnie. Ezt nem úgy oldották meg, hogy a kampánycsend intézményét megtartották volna a magyar jogrendszerben, hanem kivették és teljes mértékben eltörölték, és ez alapján a közvélemény-kutatásokat is ugyanúgy, akár a választás napján is lehet publikálni, és az eredményeket a médiában meghirdetni.

Ez nem jó út, és kiegészítve azzal, amiket elmondtunk a választási eljárási törvényről, sajnos azt vetíti elő, hogy ezáltal a választások napján most már azok a visszaélések, amelyek eddig dokumentálásra sok esetben kerültek, de szankcionálásra nem, a jövőben legálisak lesznek. Ez ugyanolyan, mint ha úgy szeretnék az emberölések számát megszüntetni Magyarországon, hogy a Btk.-ból törlik ezt a tényállást. Nyilvánvaló, hogy lehet, hogy többet bűncselekményként emberölést nem követnek el, de ettől nem hiszem, hogy a gyilkosságok száma csökkenne Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Karácsony Gergely független képviselő. Tájékoztatom, képviselő úr, hogy a független képviselőknek összesen hat perc áll rendelkezésre. Mivel még van egy felszólalás, kérem, szíveskedjenek egymás között az időkeretet megosztani. Öné a szó.

KARÁCSONY GERGELY (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előbb elnök úr előterjesztőként aposztrofált véletlenül. Ha én előterjesztő lennék, akkor ezt az egész törvényjavaslatot rég visszavontam volna. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kész, ülj le!)

Az egyetlen korrekt eljárás az lett volna a kormánypártoktól, ha az Alkotmánybíróság által szitává lőtt választási eljárási törvényt visszavonják, és egy új egyeztetési folyamatot indítanak el, és ma úgy állnánk itt a parlamentben és úgy ülnénk itt a padsorokban, hogy egy széles körű politikai egyetértés van arról, hogy a demokrácia legfontosabb intézményét, a választást milyen szabályok szerint rendezik meg.

Szeretném önöket emlékeztetni, hogy volt már ebben a parlamentben kétharmad, és volt már ebben a parlamentben szavazás eljárási törvényről, és három darab ellenszavazat volt az ellenzéki padsorokból. Az itt ülő kormánypárti képviselők, akik akkor is képviselők voltak, mindannyian megszavazták akkor ezt a törvényt.

Lehetett volna egy olyan folyamatot indítani, amiben egy korrekt kampányszabályozás van, és megoldjuk azt a valóban bonyolult kérdést, hogy hogyan lehet védeni a határon túli magyar állampolgárok biztonságát, és hogyan lehet garantálni a választási folyamat átláthatóságát mindenki számára.

Önök ma ezzel a javaslattal az Alkotmánybíróság által a kukába dobott szabályozást guberálják ki, és teszik vissza az alaptörvény után most már a választási eljárási törvénybe is, és alkotmányosan nem indokolható módon torzítják, szorítják vissza a kampányolást a kereskedelmi televíziókból és a kereskedelmi médiából arra a piacra, amiről mindenki tudja, hogy az önök kezében van, hiszen az óriásplakát-piac 50 százaléka Simicska Lajos érdekeltségeibe tartozik, amely cégeket most önök már jó előre kifizettek, hiszen az állami megrendelések 90 százaléka landolt ezeknél a cégeknél.

És itt van egy másik kérdés, amit korábban egyébként nem vizsgált az Alkotmánybíróság, de azt gondolom, hogy nagyon komoly politikai feszültséget fog okozni, ez pedig a határon túli magyarok választójoga. Nem önmagában a választójogról beszélek, és nagyon szeretném, ha ezt a vitát megspórolnánk magunknak, hogy én ez ellen beszélek itt most. De azt látni kell, hogy a levélben való szavazás önmagában egy ismeretlen intézmény a magyar választási eljárásban, és kiemelten fontos lenne, hogy olyan biztonsági garanciákat vezessünk be, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenki nyugodt legyen azzal kapcsolatosan, hogy nincsen visszaélés a levélben leadott szavazatokkal.

Ehhez képest azt látjuk, hogy a névjegyzék semmilyen mértékben nem nyilvános, és azt látjuk, hogy a leveleket egy olyan szervezet fogja kibontani, a Választási Iroda, ahova önök nyilván majd hosszú évekre ki fognak nevezni megbízható kádereket, és ahol csak elvi lehetősége van az országos listát állító pártok delegáltjainak, hogy erre rátekintsenek.

Azt, hogy Magyarországon választási csalást lehet elkövetni a határon túli magyarok szavazatával visszaélve, önökön kívül mindenki kimondta már ebben az országban. Meg lehetne oldani ezt a kérdést anélkül is, hogy a szlovákiai és ukrajnai magyar állampolgárokat kitegyük a szomszédos országok vegzálásainak, önök mégsem kerestek semmilyen megoldást erre a problémára. Ez több mint bűn, képviselőtársaim. (Taps a függetlenek soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiban: Jaaaj!)

(17.50)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schiffer András független képviselő úrnak. Öné a szó, képviselő úr.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Annak idején, két évvel ezelőtt ön azért hirdette meg az egész intézményrendszer felforgatását, mert arra hivatkozott, hogy itt húsz zavaros esztendő telt el.

Szeretném folytatni ott, ahol Karácsony képviselőtársam is elkezdte: az 1997. évi C. törvény, amelyet önök felváltani akarnak, a Fidesz-frakció és személyesen Orbán Viktor szavazatával lett elfogadva. Akkor, amikor önök húsz zavaros esztendőről beszélnek, olyan intézményeket forgatnak fel, amelyeket a Fidesz-KDNP egyetértésével, Orbán Viktor mai miniszterelnök egyetértésével fogadott el a parlament. Ezt azért tegyük már tisztába! Ne vezessék orruknál fogva az embereket! Ha húsz zavaros esztendőről beszélnek, gyakoroljanak önök is önkritikát, hiszen ha zavaros volt ez a húsz esztendő, ebben az önök felelőssége és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök felelőssége benne van.

Önök az elmúlt hónapokban azt ígérték, hogy ha visszajön a választási eljárási törvény, akkor végre pontot tesznek a választókerületek átszabására. Ehhez képest nincsen semmi szó arról, hogy mit kívánnak önök még itt művelni június végéig az egyéni választókerületekkel.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A választójog, a választási eljárás az az intézményrendszer, aminek tekintetében minden hatalomnak, minden pártnak jól felfogott érdeke, hogy teljes konszenzussal szülessen meg. Nem véletlenül szavazták meg önök is 1997-ben a választási eljárási törvényt, nem véletlenül született meg konszenzussal a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon a választójogi törvény annak idején. Ha nincs konszenzusos választási törvény, választási eljárási törvény, önök is és bármilyen más, ma ellenzékben lévő párt annak teszi ki magát, hogy akár 2014-ben, akár 2018 után meg lehet kérdőjelezni a választások tisztaságát. Ez nem lehet érdeke semelyik pártnak, nem lehet önöknek sem érdeke, és nem érdeke Magyarországnak.

Ha egy olyan választási törvénye lesz az országnak, ami miatt bármi is a választási eredmény, bármelyik politikai erő alappal gondolhatja azt, hogy az egy manipulált választás, mert ha például gátlás nélkül a hatalom a saját képére, a saját Kubatov-listáira szabja a választókerületeket, akkor nincsen megállás, nincsen stabilitása a politikai rendszernek. Ha egy olyan választási rendszert alkotnak, ahol van titkosított névjegyzék, egész pontosan, tehát van titkosított névjegyzék (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ott bármikor bárki megkérdőjelezheti a szabad és tiszta választások lefolytatását. Ez forog most kockán. Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvitát lezárom.

Megkérdezem Gulyás Gergely képviselő urat, kíván-e válaszolni mint előterjesztő a vitában elhangzottakra. (Gulyás Gergely jelzésére:) Öné a szó, képviselő úr.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Számtalan olyan ellenzéki felvetés volt, ami a záróvita házszabályszerű kereteit szétfeszítette, és alig voltak olyanok, amelyek valóban a benyújtott módosító javaslatokra koncentráltak. Schiffer képviselőtársamnak például nem nagyon sikerült olyan paragrafust találni a benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslatok közül, amivel foglalkozni szeretett volna, általánosságban az egyébként már részben elfogadott választójogi törvényt kritizálta most ismételten.

Miután volt egy közös pont, ez pedig a választókerületekkel kapcsolatos kritika, szeretném jelezni, hogy pontosan az történt, amit Vas Imre képviselőtársam és én is itt a plenáris ülésen elmondtam. Ha Dúró képviselő asszony megtekinti az egységes szerkezetét a most elfogadandó választási eljárási törvénynek, akkor szó szerint ugyanazok a pontosítások szerepelnek benne, amelyek már tavaly novemberben is szerepeltek, tehát az történt, amit e tekintetben mondtunk.

Szintén a képviselő asszony kritizálta a kereskedelmi médiára vonatkozó szabályozást, de miután ezt a Jobbikból felszólaló Staudt Gábor rögtön meg is cáfolta, nem tudom, hogy van-e még nekem itt ezzel kapcsolatosan dolgom. Ugyanis a képviselő asszony azt az elvi lehetőséget vetette fel, hogy kereskedelmi médiumokban az országos listát nem állító, független jelöltek vagy országos lista állítására képtelen pártok jelöltjei elvileg hirdethetnek, majd Staudt Gábor megválaszolta, hogy de miután csak ingyenesen lehet ilyen hirdetéseket közölni, ez a probléma a gyakorlatban nem áll fenn. És elviekben sem áll fenn szerintem, hiszen ha valaki figyeli a magyar választásokat megelőzően a médiumokat, akkor azt az országos listát állító pártok uralják. Tehát függetlenül attól, hogy formálisan ez a szabályozás a Jobbik tetszését elnyeri-e vagy sem, még egy esélyegyenlőséget elősegítő klauzula is, de gyakorlati problémát - éppen azért, amivel az ön képviselőtársa és frakciótársa ezt a szabályozást megcáfolta - ez a kérdés nem fog felvetni.

A kampánycsenddel kapcsolatosan és a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatosan azt tudjuk mondani, hogy az Alkotmánybíróságnak volt egy döntése. A közvélemény-kutatások esetén a mi szándékunk is arra irányult, amit itt a Jobbik-frakció rajtunk számon kér, ugyanis a korábbi nyolcnapos korlátot hat napra szállítottuk volna le, de az Alkotmánybíróság erre is teljesen egyértelműen azt mondta, hogy alkotmányellenes, tehát talán tovább már nem lenne szerencsés próbálkozni azzal, hogy akkor a négy vagy a három nap megfelel-e. E tekintetben tudomásul vettük az Alkotmánybíróság döntését. Ha ezzel ellentétesen jártunk volna el, akkor most azért kaptunk volna kritikát.

A levélben szavazással kapcsolatosan: ez természetesen nem része a jelenlegi vitának. Ezeket a szabályokat az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és alkotmányosnak találta, de mégis szeretném jelezni, hogy minden olyan párt, amely listát képes állítani, jogosult a Nemzeti Választási Bizottságba tagot delegálni, ezért ő ezeknek a szavazatoknak az összeszámlálásában is részt tud venni, hiszen az ő felügyelete alatt folyik. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete alatt folyik a határon túli szavazatok összeszámlálása. Ráadásul arról sincsen egyelőre szó, hogy az egyes országokból jövő regisztrációk számát bárki titkosítani szeretné, úgyhogy semmi ok nincs arra, hogy a választások tisztaságával kapcsolatosan ez a hisztériakeltés folytatódjon.

Végül pedig Schiffer András beszélt zavaros húsz évről, de azt nem teljesen értettem, hogy a választókerületekkel összefüggésben hogyan sikerült ezt megtennie, hiszen ha a zavaros húsz év igaz, akkor a választókerületek tekintetében egészen biztos, hogy igaz, ugyanis pontosan tudjuk, hogy milyen aránytalanságok álltak fenn a korábbi választási rendszerben, 300 százalékos különbségek. Ehhez képest bennünket megvádolni, akik minden egyes, a legkisebb és a legnagyobb választókerület közötti különbséget is 20 százalék alá hoztuk, úgy gondolom, méltánytalan, tehát e tekintetben ez a választási eljárási törvény, illetve ezt megelőzően a választójogi törvény volt az, ami tiszta vizet öntött a pohárba.

Mindezekre tekintettel még ellenzéki képviselőtársaimat is kérem, fontolják meg, hogy nem lenne-e jobb fenntartani azt a kompromisszumot, ami egyébként 1997-ben az ellenzék akkori magatartása miatt volt lehetséges, hogy megszavazták a választási eljárás törvényt. (Derültség.) Járjanak elöl a nagy elődök után jó példával! (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról döntünk.

Az alkotmányügyi bizottság minden indítványát támogatják az előterjesztők. Arra figyelemmel azonban, hogy az ajánlás 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8. és 10. pontjai, továbbá 25-39. pontjai, 41. és 42. pontja, 45. pontja, 46-52. pontjai, 58. pontja, valamint 66-70. pontjai elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, ezekről két részletben szavazunk.

Kérdezem önöket, elfogadják-e az imént felsorolt ajánláspontokban szereplő, minősített többséget igénylő bizottsági módosító javaslatokat.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 255 igen szavazattal, 52 nem ellenében, tartózkodás nélkül a minősített többséget igénylő támogatott módosító javaslatokat elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő támogatott javaslatokról döntünk az 59., 60., 61., 63., 64. és 65. pontok alapján. Kérdezem önöket, hogy elfogadják-e ezeket. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 254 igen szavazattal, 15 nem ellenében, 38 tartózkodás mellett az egyszerű többséget igénylő támogatott módosító javaslatokat elfogadta.

(18.00)

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. A visszaküldött törvény sarkalatossági záradéka tartalmazza a minősített többséget igénylő rendelkezések körét. Ezt figyelembe véve a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a visszaküldött törvény minősített többséget igénylő részét annak imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 254 igen szavazattal, 52 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvény minősített többséget igénylő részeit elfogadta.

Most az egyszerű többséget igénylő részeket teszem fel szavazásra. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a visszaküldött törvény egyszerű többséget igénylő részeit annak imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 256 igen szavazattal, 52 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvény egyszerű többséget igénylő részeit elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/10329. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/10329/12. és 15. számon kapták kézhez.

Az előterjesztői zárszó már elhangzott, most a határozathozatalok következnek.

Ennek során nem döntünk az ajánlás 15. pontjáról, valamint a kiegészítő ajánlás 2. pontjáról, mert azt előterjesztője visszavonta.

Az ajánlás 1., 2., 3., 4., 6., 7., 10., 11. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, de a 3. és 4. pontról az MSZP kérte a szavazást.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő az ajánlás 5., 8., 9., 12. pontjait támogatja. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatokat. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 254 igen szavazattal, 52 nem ellenében, tartózkodás nélkül a támogatott módosító javaslatokat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Bizottsági állásfoglalásra és frakciókérésre figyelemmel még további javaslatokról is döntenünk kell.

Az ajánlás 3. pontjában Pál Béla és Varga Zoltán a zöldterületi átsorolás egyik feltételét változtatják meg a törvény 6. § (2) bekezdés b) pontjában. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 47 igen szavazattal, 254 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 4. pontjában Pál Béla és Varga Zoltán a törvény 6. § (2) bekezdés e) pontjában szintén átsorolási feltételt változtatnak meg. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 1 igen szavazattal, 267 nem ellenében, 40 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Az ajánlás 13. pontjában Szedlák Attila a 4. §-ban a törvény 6/B. § (3) bekezdésének módosításával azt kezdeményezi, hogy zöldterületen ingatlan tulajdonjogát csak a települési önkormányzat szerezhesse meg. A bizottságok támogatják.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 52 igen szavazattal, 256 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

A kiegészítő ajánlás 1. pontjában Szedlák Attila a törvényjavaslatot új paragrafussal javasolja kiegészíteni. Ebben azt kezdeményezi, hogy a lakóövezeti határtól számított 1000 méteren belüli bányászati robbantást önkormányzati hozzájárulással lehessen végezni. Az ajánlás 14. pontjában robbantási tilalmat ír elő.

Először a 14. pontról döntünk. A fenntartható fejlődés bizottsága támogatja, az önkormányzati bizottság nem támogatja.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 67 igen szavazattal, 243 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Most a kiegészítő ajánlás 1. és az azzal összefüggő 3. pontról szavazunk. Az önkormányzati bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 251 igen szavazattal, 53 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk, a zárószavazásra jövő heti ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/10053. számon, az egységes javaslatot pedig T/10053/14. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/10053/17. számon elérhető. (A korábban kivonult független képviselők visszatérnek az ülésterembe.)

Kezdeményezem, hogy a záróvitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Felhívom figyelmüket, hogy a záróvitában a képviselőcsoportok számára 5-5 perc, a független képviselők számára összesen 3 perc áll rendelkezésre.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a záróvitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk.

Az ajánlás 2. pontját az előterjesztő nyújtotta be, így először erről döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e ezt az indítványt.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 302 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 1. pontjáról az MSZP kérése alapján döntenünk kell. Ebben Lamperth Mónika az 5. §-ban a törvény 35. § (7) bekezdésének módosításával azt kezdeményezi, hogy a kormány-tisztviselői kar helyiség- és eszköztámogatását törvény és ne miniszteri szintű megállapodás biztosítsa. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 67 igen szavazattal, 249 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/10053. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 47 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/10048. számon, az egységes javaslatot pedig T/10048/20. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/10048/23. számon elérhető.

Kezdeményezem, hogy a záróvitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a záróvitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Most a módosító javaslatokról határozunk.

Az ajánlás 2. pontját az előterjesztő nyújtotta be, így először erről döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e ezt az indítványt.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 258 igen szavazattal, 56 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elfogadta.

(18.10)

Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 1. pontjáról az MSZP kérése alapján döntenünk kell. Ebben Harangozó Tamás a 3. §-ban a törvény 29/D. §-ának módosításával azt kezdeményezi, hogy a rendvédelmi kar eszköz- és helyiségtámogatását törvény és ne miniszteri szintű megállapodás biztosítsa. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 22 igen, 287 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/10048. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 248 igen, 56 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/10241. számon, az egységes javaslatot T/10241/16. számon kapták kézhez. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/10241/18. számon elérhető.

Kezdeményezem, hogy a záróvitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Megadom a szót Szél Bernadett független képviselőnek. Öné a szó, képviselő asszony.

Felszólalások:   182   182-194   194      Ülésnap adatai