Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A napokban emléktábla került annak az Esterházy-palotának a falára a Nemzeti Múzeum szomszédságában, ahol Tildy Zoltán köztársasági elnök dolgozott 1946-1948-ban. Az avatóbeszédet Tőkés László püspök, az Európai Parlament tagja mondta, utána én magam emlékeztem. Márványba van vésve az ünnepség fő üzenete, ahogy Varga Béla, a Nemzetgyűlés elnöke, a balatonboglári plébános szavai hangzottak: "Ő volt köztünk az első, maradt halálában is." Varga Béla mondta: "Ő volt köztünk az első, maradt halálában is."

Félszázadnyi távolságból okulhatunk a zord időkből, ahogy a tiltott történelem most újdonságként hat. A diktatúrák, a hitlerista és sztálinista átok közti két esztendőből megvilágosodnak események, például a tiszta választások 1945-ben, amikor Magyarország a demokrácia fellegváraként mutatkozott a New York Times vezércikke szavaival, majd 1946-ban, amikor a világtörténelem rekordinflációjából stabil pénzt teremtettünk, majd 1947-ben, amikor a megszálló szovjet hadsereg hatalomba helyezte a kommunista pártot, amit a parlament ellenzett. Íme, nevek azokból az esztendőkből, abból a két esztendőből: Nagy Ferenc, Varga Béla, Kovács Béla, Tildy Zoltán, Kovács Imre, Farkas Ferenc, Peyer Károly, Kéthly Anna és mások.

Az 1945-1947-es évek kiemelkedő államférfija Tildy Zoltán volt, és megint döntő szerepe lett 1956-ban. Én jól ismertem ezt az embert, képviselőtársként munkatársa voltam akkor, ezekről tanúskodni mégsem lehet itt célom, csupán néhány jellegzetességet említek egy igazmondó államférfiról. Hogyan jutott el idáig? Tildy Zoltán szavahihető politikusként nőtt bele a közéletbe, a parasztság felemelkedését kívánta, a kibontakozó nemzeti függetlenségi és népi mozgalom vezetői közé tartozott. Kapcsolatot tartott a hagyományos uralkodó osztályok Hitler-ellenes, angolszász orientációjú vezéralakjaival, valamint a városi liberálisok hangadó személyiségeivel, másfelől a Szociáldemokrata Párttal, a népi írókkal, továbbá az értelmiségi és polgári körökkel. Az ő kezdeményezésére jött létre 1943 nyarán a kisgazdák és szociáldemokraták parlamenti szövetsége annak érdekében, hogy az ország minél előbb kilépjen a szovjetellenes háborúból.

Tildy Zoltánnak, a higgadt politikusnak döntő szerep jutott 1945-ben a választásokra készülő Független Kisgazdapárt vezetésében. Bár a nagyhatalmak jaltai deklarációja garantálta az emberi jogokat és a demokratikus választásokat a felszabadított országokban, ez mégis egyes-egyedül Magyarországon eredményezett tiszta választásokat. Tildy úgy vezette a Független Kisgazdapártot, hogy a Szovjetunió lehetőleg ne találjon indokot a demokratikus választások megtiltására. A győztes választásokat követően a kormányalakítási tárgyalásokat úgy irányította miniszterelnökként, majd államfőként, hogy az ország elérhesse a béketárgyalásokat, a szuverenitást, a megszálló csapatok kivonulását.

(14.30)

A belpolitikában az alkudozásos időnyerés, a külpolitikában a Szovjetunió bizalmát kereső baráti gesztusokat gyakorolta. Érvelésében Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet idézte a történelemből és Finnország függetlenségét a jelenből. A Tildy-taktika megmaradt a közélet vezérfonala, annak ellenére, hogy ezt sokan ellenezték.

Az események alakulása tragikus irányt vett 1947 tavaszán a Magyar Közösség elleni perben, amikor tudván, hogy a nyugati hatalmak érdemi támogatására nem lehet számítani, Tildy továbbra is igyekezett megőrizni a Szovjetunió bizalmát, eladdig, hogy elhatárolta magát korábbi munkatársaitól. Majd egy esztendő múlva mégis a szovjet beavatkozás Tildy Zoltánt is elmozdította elnöki székéből. 1956 májusáig fogság lett a sorsa.

Tény, hogy a Tildy-stratégia, vagyis a Bethlen Gábor-i és finnországi példa nem valósult meg, hanem inkább a bibliai Ószövetségből ismert babiloni fogság hasonlata, mégis eloszlódik egy történelmi tévtan, nevezetesen: nem volt kommunista hatalomátvétel Magyarországon, hanem a Szovjetunió megszálló hadserege erőszakkal helyezte hatalomba a kisebbségi kommunista pártot. Ismétlem: nem volt kommunista hatalomátvétel Magyarországon, hanem a Szovjetunió megszálló hadserege erőszakkal helyezte hatalomba a kisebbségi pártot.

Köszönöm a meghallgatást. Következő alkalommal itt folytatom.