Felszólalás adatai

IVANICS FERENC (Fidesz): Tisztelt Miniszter Urak! Azt gondoltam, hogy az előző hozzászólásban jelezni kellett azt a fajta egységet, ami a nyugat-dunántúli régióban már többször megfogalmazódott különböző kérdések kapcsán. Van olyan fejlesztéspolitikai kérdés is, ami itt a parlamentben 90 százalékos többséggel ment át, tehát ilyen szempontból van egy egységes akarat, egy egységes tevékenység pártpolitikától függetlenül a Nyugat-Dunántúlon, ami példaértékűként szolgálhatna, de sajnos nem tud, mert különböző előterjesztések ezt mindig keresztbehúzzák.

Csatlakoznék azokhoz a hozzászólókhoz, akik az anyag tárgyalásának idejét kritizálják. Én is úgy érzem, hogy jelen pillanatban, éjjel egy órakor olyan jelentőségteljes kérdésekkel foglalkozni, amelyek az országos fejlesztési koncepcióban megfogalmazódnak, hát bizony nem túl szerencsés. Jelzi az anyag fontosságát az is, hogy ilyen késői órán két miniszter is benn ül a parlamentben. Nem tudom, mikor történt olyan, hogy éjfél után két miniszter ült itt a parlamentben. (Közbeszólás: Egyikük államtitkár!) Bocsánat (Pál Béla felé fordulva:), most már csak államtitkár úr van itt, elnézést. Tehát úgy hiszem, hogy magának az anyagnak a tárgyalása szempontjából ez mutatja azt, hogy nem megfelelően bánunk ezzel a kérdéssel.

Ha végigolvassuk azt a stratégiai elemzést, ami az anyag mellé van téve, akkor azt láthatjuk, hogy bizony olyan széles társadalmi kérdésekkel is foglalkozik, amelynek okán szerintem a többi minisztérium képviselője is itt ülhetne, vagy az a sok bizottsági tag, aki végigtárgyalta ezt a koncepciót. Nem kis kérdésről van szó, mégis ilyen későn vagyunk. Ez pedig annak tudható be, hogy ebben a félévben vagy talán ebben az évben most már nem először jelentős anyagokat, érzésem szerint esetenként nem is véletlenül ilyen későn tárgyalunk.

Hogy a fejlesztéspolitikai koncepció határozati javaslatával kapcsolatosan is megfogalmazzak véleményeket, szeretném, ha ez az anyag a megfogalmazásaiban is próbálna rendet tenni. Ezért engem személy szerint zavar “Az Országgyűlés…ö kezdetű fejezetben, ami kvázi preambulumként fogalmazható meg, a második francia bekezdésben a “fontosnak tartva a régióban játszott jövőbeli szerepétö. Nekem ez egy kicsit képzavar, hiszen a régiót országon belül értelmezzük, ugyanakkor tudvalevőleg a Kárpát-medencét is egy tágabb összefüggésben régiónak hívjuk. De úgy hiszem, hogy ha már egy fejlesztéspolitikai koncepció van, akkor szerencsés lenne, ha a fogalmi körökben egységes szavakat egységesen használna.

(1.10)

Bízom abban is, hogy az anyag azokat az elveket, amelyeket megfogalmaz, amelyek meglehetősen széleskörűen definiálják a koncepció fejlesztéspolitikai alapelveit, a későbbiekben valamennyire szűkülnek vagy egyértelműsítik a helyzetet, és így nem kerülhetünk abba a hibába, ami a 3. pontban megfogalmazódik: “Cél, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél több a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, egészséges és hosszabb az élet.ö Azt gondolom, hogy ezek szép célok, de hát azért ezt egy kicsit konkretizálni lehetne, hiszen ha a jövő évben a jelenleginél tízzel több munkahelyet teremtünk, akkor tulajdonképpen megvalósul már az A pont, ha a fizetéseken is egy egész picit emelünk, akkor megvalósul már a 2. pont is, és azzal, ha az európai normáknak megfelelően tisztítjuk a járműveink kipufogógázát, vagy pedig a nagy kibocsátású különböző gyáripari létesítményeket, akkor azt mondhatjuk, hogy már a C-vel is rendben vagyunk, a hosszabb élet pedig a statisztikákban, ha lassacskán is, de mégiscsak valamennyire látható, tehát a fejlesztéspolitikai célok ilyenformán teljesültek.

Ez számomra azt jelenti, hogy olyan célokat fogalmazunk meg, amelyek nem elég egyértelműek, amelyek ezeket nem mutatják meg. Az irányok jók, ezzel nincs bajom, tényleg legyen több munkahely, tényleg legyenek magasabbak a jövedelmek, és legyen hosszabb az élet. De próbáljunk meg valami konkrét célt kijelölni! 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő országai közé tartozunk? Én szeretném, ha ez már 2010-re vagy 2008-ra így lenne. Hogy lehetséges az, hogy Magyarország feladta ezt az elvét, és csak 15 év múlva szeretne a legdinamikusabban fejlődő ország lenni? De akkor hogy lesz az, hogy Magyarország utoléri majd az európai uniós átlagot, sőt reményeink szerint felül is múlja? Akkor hol van a kettő között a reláció? Tehát hogyan tudjuk addig a különbségeket csökkenteni? Milyen számítások állnak e mögött? Ez az anyagból nem derül ki. Tehát jelen pillanatban nem láthatjuk azt, hogy Magyarország fejlődése a többi európai uniós ország várható fejlődéséhez képest 2020-ra hová érkezhet el. És ez a megfogalmazás ilyen szempontból nem támogatja ezt.

A 3. pontban továbbra is gondom van azzal, és itt csatlakoznék Sági képviselőtársamhoz, hogy valahol tényleg szerencsés lenne megfogalmazni azt, hogy ne csak egészségesebb, ne csak jobb, ne csak szebb legyen az élet, hanem valamilyen módon a demográfiai kérdésekkel is foglalkozzunk. Az elmúlt hét végén Strasbourgban tartotta az európai régiók gyűlése az ülését, és itt is elsősorban az innováció fogalmazódott meg központi kérdésként, és annak egyik fontos elemeként az, hogy a demográfiai kérdéseket valamilyen módon rendezni kell. Igaz, hogy az ottani kérdésfelvetések szerintem számunkra, újonnan csatlakozott országok számára nem egyértelműen fogalmaznak, illetve egy kicsit kívülállóan várják a segítséget, tehát az ottani megoldási javaslat nem segít, de úgy hiszem, hogy magunkkal szemben is valamilyen módon ezt jó lenne kijelölni és az anyagban megfogalmazni.

Ez olyan kérdés, ami nem lenne jó, ha leegyszerűsödne egy egyszerű politikai ide-oda dobálózásra, hiszen mindannyian tudjuk, érezzük, hogy a humán erőforrás ilyetén módon való fejlesztése az ország hosszú távú jövőjének biztosításához elengedhetetlenül szükséges. Ezért egy országos fejlesztési koncepció, ami 15 évre jelöli ki a fejlesztési irányokat, kell hogy tartalmazza mindezt.

Érezhetően vannak jó elképzelések, de úgy hiszem, hogy itt a miniszter urak egy kicsit kelepcébe kerültek, és abban a helyzetben, abban a munkában, amit elkezdtek, gyakorlatilag nem tudták befejezni, de az idő sürgetett, és valamit ide kellett hozni a parlamenthez. Úgy érzem, hogy egy félkész munkával állunk szemben. Az elindulási irányok jók, biztosan meg fognak majd kérdezni minket is, és leülhetünk és vitatkozhatunk, és majd úgy kerül ide, a parlament elé egy rendes anyag. Félő, hogy ez jelen pillanatban, a hátralévő idő rövidsége miatt ez nem nagyon valósulhat meg.

Végül visszatérnék arra a kérdésre, amely a fizikai elérhetőség javításáról szól. Számomra egészen érdekes, hogy a 15 éves fejlesztési koncepció például arra a városra nem tartalmaz semmiféle elérhetőségi javítást, amelyet fejlesztési központként jelölünk ki. A 15 éves elérési koncepció például két fejlesztési központ között nem jelöl ki fejlesztési irányt, azaz az történhet meg, hogy az a háromszög, ami, ha jól emlékszem, a 104. oldalon van, vagy lehet, hogy a 116.-on, az a fejlesztési háromszög, ami Székesfehérvár és Veszprém és Tatabánya között van, Győr felé semmilyen közlekedésfejlesztési kapcsolatot nem tartalmaz. Pedig milyen jó lenne!

Persze annak örülök, hogy a nyugat-dunántúli régió észak-déli közlekedési tengelye szerepel ebben az anyagban, mivel ezt az észak-déli közlekedési tengelyt pont a parlament fogadta el, úgy, hogy egy fideszes képviselő, szerény személyem módosító javaslatát támogatva, egy MDF-es és egy MSZP-s képviselő megbeszélte, és az SZDSZ-es minisztériumon keresztül sikerült elfogadtatni a parlamenttel olyan többségben, hogy az szerepel a 2015-ig szóló gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési programban. Az már szomorúbb a számomra, hogy a 2015-ig szóló célok között nem szerepel a határ menti térségek együttműködéseként az az infrastruktúra-fejlesztési javaslat, amelynek kapcsán a határ menti kapcsolatok nem szerepelnek.

Ezt egy évvel ezelőtt, amikor ezt a közlekedésfejlesztési koncepciót elfogadtuk, a parlament nem támogatta. Most már látom az anyagban, és a térségi infrastrukturális kapcsolatok javítása, ha jól emlékszem, ilyen kifejezéssel szerepel benne, ott már megemlítődik, igaz, hogy még nem a konkrétumok szintjén. De már ez is valami. Tehát úgy hiszem, úgy gondolom, hogy az elindulási irányok jók, lehet látni, hogy van olyan javaslat, ami számunkra jó lehet, de még nem teljesen kidolgozott.

A másik nagy kérdés, és ez tulajdonképpen átvezet a másik vitapontra is, a területfejlesztési koncepcióval kapcsolatos; ez a húzós lovat etetjük vagy nem etetjük kérdéskör. Azaz azoknak a térségeknek a támogatásával, amelyek jelen pillanatban a gazdaságilag fejlettebb régiók vagy területek közé tartoznak, mi a helyzet. Ezt nem tudjuk most sem, erre sem ad az anyag egyértelmű változatot. Sajnos, a jövő évi költségvetés bizony azt mutatja, hogy ezektől a térségektől még elveszünk pénzt, holott világosan láthatjuk, hogy az elmúlt 10 éves fejlesztés nem tudta ezeket a különbségeket csökkenteni. A fejlesztési koncepcióba pedig azokat az irányokat kellene választani, amikor erősödnek a különbségek. De ezt majd a következő javaslat vitájánál elmondom.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)