Felszólalás adatai

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a szövetkezeti törvény előterjesztése megteremti Magyarországon is annak a lehetőségét, hogy az európai normák szerinti szövetkezetek alakuljanak meg. Sajnos, a kilencvenes évek elején, jelesül 1992-ben olyan szövetkezeti, illetve szövetkezeti átmeneti törvény született, amit az akkori törvényhozók arra találtak ki, hogy mindenki meneküljön a szövetkezetekből, lehetőség szerint fogja a kis vagyonát, és más termelési formában folytassa a tevékenységét. Az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy ez végzetes hiba volt, hiszen egy olyan dezintegrációs folyamatot hozott létre a mezőgazdaságban, amelynek a levét még ma is isszák a mezőgazdasági termelők.

Ellentmondásos helyzetet hozott a mostani időszakban is, hogy egy 2000-es szövetkezeti törvény is el lett fogadva. Tehát a '92. évi I. törvény mellett egy újabb szövetkezeti törvény élt párhuzamosan. Ezért van szükség egy egységes szabályozásra, amely a szövetkezetek tekintetében végre ismét elismeri, hogy a gazdasági funkciókon túl kulturális, szociális, vidéki közösségteremtő funkciója is van egy ilyen típusú szerveződésnek, amely nemcsak a profitérdekeket, az eredménynyereséget veszi figyelembe, hanem az emberi szempontokat is egy-egy vidéki településen, egy-egy vidéki térségben.

A jogszabály nem terjed ki minden egyes szövetkezetre, hiszen a lakásszövetkezetekről külön törvény szól, és természetesen a biztosító és a pénzügyi szövetkezetek esetében is él ez a követelmény. Természetesen a szövetkezetek vagyoni kapcsolatainak újraszabályozására volt elsősorban szükség, hiszen annak idején az üzletrészt, ismétlem, azért találták ki, hogy a szövetkezetek feloszthatók és széthordhatók legyenek. Bebizonyosodott, hogy egy, az adott tevékenységhez köthető, fel nem osztható vagyon a mindenkor az adott településen gazdálkodókat tudta volna segíteni, még akkor is, ha a termelő funkció fokozatosan kikerült volna a szövetkezetekből, de az áruk piacra juttatását és a közösségi szolgáltatási célokat e vagyon alapján eredményesen el lehetett volna látni. Most a szövetkezetek megkapják annak a lehetőségét, hogy ilyen vagyonalapot hozzanak létre, természetesen tiszteletben tartva azt, hogy a korábbi vagyonfelosztás következtében létrejött üzletrészek befektetői részjeggyé vagy átalakított befektetői részjeggyé válthatók, és ennek kapcsán hasznosíthatják. Természetesen a szövetkezeti tagok megkapják azt a lehetőséget, hogy esetleg felajánlják a közösségi alap javára is. Az üzletrész így 2007. július 1-jétől meg fog szűnni.

A törvény bevezeti a szociális szövetkezet kategóriáját is, amelynek csak természetes személyek lehetnek tagjai, éppen azért, hogy bizonyos munkafeltételek megteremtése, a szociális helyzet javítása érdekében vagy éppen az iskolaszövetkezeti modell továbbélésének biztosítására jogszabályi kereteket adjon.

A befektetői tag kategóriájának bevezetése a tőkehiány enyhítését szolgálja, de nagyon szigorú szabályokat alkalmaz a törvény, hiszen a tagok maximum 10 százaléka lehet ilyen, és a befektetői részjegy maximum 30 százalékos vagyonarányt tesz lehetővé. Nyilvánvaló, ez a befektetői részjegy elszámolási kötelezettséggel kerül be a szövetkezetekbe.

A törvény bevezeti a képviseleti jog intézményét, hiszen a szövetkezeti tagoknak megadja azt a lehetőséget, ha bármilyen objektív oknál fogva nem tudnak részt venni és a tulajdonosi jogaikat gyakorolni a közgyűlésen, ebben a tekintetben képviseltessék magukat. Azonban ez a képviseleti jog csak a tagok maximum 10 százalékának adatik meg egyszer-egyszer, éppen azért, hogy ne lehessen a tagok felhatalmazásával semmilyen formában visszaélni.

A részjegyek természetesen továbbra is a tulajdonosi kapcsolatok megteremtését szolgálják; örökölhetők, vagy abban az esetben, ha kilép a tag vagy elhalálozik, el kell számolni.

Úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés természetesen néhány ponton még javításra szorul, de megteremti annak a lehetőségét, hogy a XXI. században a kisembereknek egy olyan közös szervezeti formája jöjjön létre, amellyel a saját megélhetésükhöz szükséges gazdasági tevékenységüket vagy éppen a szociális érdekeiket tudják szolgálni. Éppen ezért kérem képviselőtársaimat, hogy módosító javaslataikkal próbálják meg jobbá tenni ezt az előterjesztést (Lengyel Zoltán: Ezt vonjátok vissza!), és ennek megfelelően fogadjuk el a törvényt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)