Felszólalás adatai

SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A vita ugyan helyes, de azért helyes, ha megpróbáljuk betartani a kétperces felszólalásokat.

Szalay képviselőtársammal részben egyet is érthetnék, csak mindig az a kérdés, hogy mi a jó privatizáció. Többször elhangzott már itt, a Ház falai között, illetve a gazdasági bizottságban is, hogy igen, van olyan terület, ahol nagyon jól jött be a privatizáció és helyes is, és van olyan, ahol viszont katasztrófát okozott, és olyan költségvetési pluszterheket okozott utólag, amire nem tudom, hogy számítottak-e a privatizálók, a szervezet, avagy pedig direkt történt így. Annak idején, emlékezzünk csak az energiaszektor privatizálására, hány százalékot és hány tízmilliárdot vagy százmilliót vittek ki rögtön az első hónapokban, hetekben az újonnan fölálló menedzsment vezetése és menedzsmentje részéről, azért, mert ők úgy gondolták, hogy ez jogos költség, jogos igény az ő részükről.

Itt, amikor fölmerül a Volán-vállalatok privatizációja, bizony föl kell tenni azt a kérdést, hogy mennyi a jogos költség, mi a jogos költség, mi az, amit ők elszámolhatnak, a mostani Volán-vállalat vezetői, illetve a cégek nem számolhatnak el, míg adott esetben, mondjuk, Ausztriából, Németországból, bárhonnan bejövő társaság, aki megnyeri esetleg a privatizációs pályázaton a lehetőséget, ő pedig fölszámolhat kétszer-háromszor-sokszor annyi költséget is.

A másik pedig, amire, lehet, hogy most már nem lesz időm, de az ellátási kötelezettség: mi módon fogja betartani az állam, illetve a szolgáltatótól hogyan fogja számon kérni az ellátási kötelezettséget? Azt mondja az a cég, amelyik megnyerte a privatizációt, hogy köszönöm szépen, én Nógrádba, Békésbe vagy pedig Tolna eldugott falvai közé nem fogok elmenni - ennek következtében pedig mi lesz?

Köszönöm szépen a szót, elnök úr, majd még egy kétpercesben folytatni fogom. (Taps a Fidesz padsoraiban.)