Felszólalás adatai

PÜSKI ANDRÁS, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Igen, néhány szóban szeretném megindokolni azt a tartózkodó szavazást, amit a gazdasági bizottság ülésén tettünk.

(14.20)

Hiszen nyilvánvaló, hogy a törvényalkotót jó szándék motiválta, és nagyon sok hasznos és jó dologgal találkozunk ebben a javaslatban, azonban bizonyos szempontokból ez hiányosra sikerült.

Jelenleg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon kialakult helyzet szerint mindenki a legolcsóbb biztosítótársaság szerződését választja. Csak az ár a fontos, a biztosítók szolgáltatásai, azok minősége teljesen háttérbe szorult, mert ha másnak kárt okoz, a vétlen félnek kell "megküzdeni" a károkozó biztosítójával, ez pedig véleményünk szerint hátrányos a vétlen fél számára. Az említett probléma kezelésére lehetne megoldás az úgynevezett direkt kárrendezés, saját ügyfeleik károsulti minőségű kárainak rendezése, azonban ez teljes mértékben kimaradt a tervezetből, holott több európai országban, például Franciaországban is már jól működik ez a rendszer.

A tervezet pozitívumaként említhetjük meg az év végi kampány eltörlését. Az évfordulós díjközzététel megmarad, a kampány azonban az évfordulók folyamatossá válásával megszűnik, ezzel az év végi kampányhangulat is néhány év alatt eltűnik, és a biztosítók ügyviteli, szolgáltatási színvonala várhatóan javulni fog.

Mindezekkel együtt azonban hadd említsek meg néhány fontos dolgot még, ami kimaradt a tervezetből. Kimaradt a hazai mintegy 4 millió gépjármű-tulajdonos érdekének kellő megjelenítése. Úgy gondoljuk, hogy ez a tervezet nem védi eléggé a gépjármű-üzembentartókat, inkább csak követeléseket fogalmaz meg velük szemben. Hiányoljuk a szolgáltatás színvonalát javító, egységesítő sztenderdeket a jogszabályból, például a kárkifizetéssel, az adminisztrációs kötvénykészítési határidőkkel kapcsolatos előírásokat.

Nem esik szó a piacra lépés feltételeinek a megteremtéséről sem, például megfelelő kárrendezés a piacra lépés esetén. Ez segítené a közös sztenderdek használatát, és valóban csökkenthetné a károsult autósok kockázatát. Új biztosítók esetében nem kerül szabályozásra bizonyos kárrendezési lehetőség bizonyítási feladatának kötelezővé tétele, évek óta végzett felmérések pedig arról panaszkodnak, hogy ez tipikusan az a feladat, amit a piacra lépők nehezen tudnak megszerezni, holott a károsultak, az ügyfelek érdeke pedig megkívánná.

Nem foglalkozik a tervezet a biztosítói csődhelyzettel, sem a megelőzés, sem a menedzselés szempontjából. Ez nagyon rosszul vizsgázott, ha emlékszünk a MÁV Általános Biztosító ügyére. Éppen az említett példa miatt nagy szükség volna erre. Alapvető ügyféloldali elvárás lenne, hogy a MÁV Általános Biztosítóhoz hasonló csökkentett kártérítés ne forduljon elő, illetve a polgári per ne képezzen működőképes alternatívát, hiszen azért van a kötelező felelősségbiztosítási rendszer. A törvénytervezet azzal, hogy ezt a kérdést nem rendezi, ügyfélérdekeket sért, és szabályozási alapkövetelményt hagy figyelmen kívül.

Még egy dolgot szeretnék megemlíteni, ami hiányzik a törvényből, ez pedig a következő: nem egyértelmű és nem világosan tűnik ki belőle a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a szerepe. Elvárható volna, hogy az ellenőrzés kiemelt szempontjait a törvény rögzítse, nemcsak a biztosítók, hanem a biztosítottak és a közvetítők védelmében is.

Összegezve tehát, a törvénytervezet igen sok pozitív elemet tartalmaz, azonban olyan hiányosságai vannak, amelyek miatt mi a törvénytervezetet nem tudtuk jó szívvel támogatni, és tartózkodtunk.

Köszönöm szépen a figyelmet.