Készült: 2024.04.27.11:57:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

265. ülésnap (2013.03.26.), 6. felszólalás
Felszólaló Dr. Apáti István (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Túlzás nélkül állítható, hogy ma Magyarországon milliós tömegek élnek nem a létminimum, hanem a biológiai minimum szintje alatt. Ez azt jelenti, hogy családok százezreinek nem jut tej, tejtermék, hús, zöldség, gyümölcs, de sokszor már kenyér és pékáru sem megfelelő mennyiségben és minőségben az asztalra. Sajnálatos, hogy ez a helyzet már nemcsak a munkanélküliséggel sújtott családokat jellemzi, hanem jellemző azokra a családokra is, ahol még legalább egy, esetleg szerencsésebb esetben két kereső is van, ugyanis az elmúlt 23 év döntő többsége elhozta a magyaroknak a skandináv adórendszert, a nyugat-európai árakat és az albán fizetéseket. Ezen az elmúlt három évben csak annyit tudtak változtatni, hogy a magas jövedelműeket előnyösebb helyzetbe hozták, a szegényebbeket pedig még nagyobb szegénységbe taszították az igazságtalan egykulcsos adórendszer révén.

Amire az emberek, még ott is, ahol dolgoznak, és valamennyi jövedelemre szert tesznek, kifizetik a devizaalapú törlesztőrészleteket, kifizetik a fűtés, a világítás, víz, szennyvíz, szemétszállítás díját és egyéb rezsiköltségeket, sok esetben egy négytagú családnak már legfeljebb 20-30 ezer forintja vagy még ettől is kevesebb összeg, alacsonyabb marad a megélhetésre, s akkor a ruházkodásról még nem is beszéltünk. Erre szoktam én azt mondani, nagy tisztelője vagyok mindenfajta művészetnek, festészetnek, szobrászatnak, de ez az igazi művészet: Magyarországon egy négytagú családnak 20-30 ezer forintból egyhavi élelmezést megoldani. (Folyamatos zaj.)

Ráadásul vannak bizonyos szimbolikus akciók, ilyen például a Hegedűs Zsuzsa-féle akció, amely nagyon kedves, aranyos, csak az a helyzet, hogy a megcélzott csoport vagy a célcsoport nagy része a természetben juttatott különböző háziszárnyasokon, illetőleg malacokon rögtön túl is adott, tehát nem érte el a kívánt célt, pedig egy nagyon fontos problémára világított rá: Magyarországon az embereket leszoktatták a háztáji termelésről. (Az elnök csenget.) Úgy áll a helyzet ma Magyarországon, akár még az északi és a keleti megyék falvaiban is, hogy ha egy vagy két hétre a nagy áruházak bezárnának, bizony az emberek a tömeges éhhalál szélére sodródnának, ugyanis nincs semmifajta, még legkisebb háztáji termelés sem, természetben sincs már semmilyen tartaléka a családok döntő többségének.

Épp ezért, ezt a helyzetet érzékelve nyújtottuk be tavaly novemberben az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésére vonatkozó javaslatunkat, amely azt hivatott megcélozni, hogy a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkenjen le az alapvető élelmiszerek áfatartalma, ugyanis az előbbieken túl még az is fokozta, rontotta a helyzetet, hogy csak az elmúlt évben legalább 15-20 százalékos, de mindenképpen két számjegyű áremelkedés volt az alapvető élelmiszerek terén. Ez a 22 százalékos csökkentés tulajdonképpen csak az elmúlt egy-másfél év áremelkedésének kompenzálására lenne elég, tehát még ekkor sem vagyunk kint a vízből, de kétségtelen, hogy egy óriási előrelépést már tennénk.

Azt is elmondtuk már többször, csak nem akarják meghallgatni az abszolút nem támadó, hanem jobbító szándékú javaslatainkat, hogy miből gondoljuk ezt a legalább 200 milliárd forintot előteremteni. Elmondtuk azt is, hogy a jelenlegihez képest a termékkört a feltétlenül szükséges szintre kell beállítani, ezáltal eleve már a 200 milliárdos költségvetési bevételkiesés is jelentősen csökkenthető. Aztán elmondtuk azt, hogy tőke- és spekulációs jellegű jövedelmek megadóztatásával, illetőleg milyen egyéb tételekkel gondoljuk mi előteremteni ezeket a forrásokat, ugyanis nem akarunk abba a szokásos ellenzéki hibába esni, hogy ha a kormány mond egy 10 százalékos csökkentést, akkor mi csak azért is mondunk egy nagyobbat, hanem amikor egy komolyabb, akár 30 százalékos rezsicsökkentéssel, akár egy alapvető élelmiszeráfa-csökkentési javaslattal állunk elő, akkor szakszerűen elmondjuk azt is, hogy honnan kell ehhez a szükséges forrásokat előteremteni.

Egyébként itt még nem áll meg a dolog, hiszen önmagában csak egy lépést teszünk a sok közül az esetleges áfacsökkentéssel, ezt össze kell kapcsolni egy szociális bolthálózat kialakításával, amely már az árcsökkentésen túlmutat, segítené a nagyon nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságot, ugyanis az is nagyon fontos lenne, hogy a magyar lakosságot kiváló minőségű, magyar gazdák, magyar termelők által előállított élelmiszerekkel és egyébként jóval olcsóbb élelmiszerekkel lássuk el, szemben a sokszor rákkeltő, mérgező anyagok tömegét tartalmazó nyugat-európai, illetőleg globális mocsokkal.

A másik pedig a szociális kártya bevezetése lenne, ez egyrészt a vidék egyik nagy réme, az uzsorabűnözés ellen is megfelelő szintű védelmet biztosítana, másrészt azt is el lehetne vele érni (Az elnök csenget.), egy szociális bolthálózat, egy szociális kártyarendszer bevezetése révén, hogy a már lecsökkentett áfatartalmú alapvető élelmiszereket magyar termelőktől és természetbeni szociális juttatások révén tudjuk eljuttatni azon célcsoporthoz, ahol erre a legnagyobb szükség lenne.

Ugyanakkor önök mindig kifogásokat keresnek, mondanak, hogy majd a kereskedők fogják benyelni ezt az áfacsökkentést. Tisztázzuk le azt, hogy az alapvető élelmiszerek frontján óriási az árverseny, sokszor 1-2 százalékos haszonkulccsal hirdetnek meg akciókat, ha az emberek bemennek a boltba, akkor nem csak alapvető élelmiszert vesznek, és akkor megéri ez az akció, tehát az árverseny ezt egyrészt rendezi. Másrészt a fokozott hatósági ellenőrzésekkel igenis el lehetne azt érni, hogy valóban az embereknél jelentkezzen ez az áfacsökkentés, és ne a kereskedőknél vagy sok esetben a felvásárló maffiánál. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai