Készült: 2024.04.27.12:22:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

265. ülésnap (2013.03.26.), 57. felszólalás
Felszólaló Szabó Zsolt (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:18


Felszólalások:  Előző  57  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénycsomaggal kapcsolatban az előterjesztő szándéka az, hogy minél nagyobb mértékben tudjon segíteni a bajba jutott lakáshiteleseken. Ne keverjük össze, ez nem csak devizahitelesekről szól, hiszen 2012 decemberére a devizahitelesek esetében 15 százalék, aki 90 napnál régebbi lejárt tartozással rendelkezik, míg a forinthiteleseknél ez 13 százalék arányt képvisel. Tehát mindenkin, aki lakásügyekben bajba került hitelekkel kapcsolatban, a kormány segíteni kíván.

Ha szabad, egy kis előzmény: közel kilenc éve, hogy megszűntek azok a kedvezmények, amelyek a lakáshoz jutást segítették elő. Magukat az embereket, a magyar állampolgárokat belekényszerítették egy olyan hitelfelvételbe, ami mindenkinek jó volt, kivéve azoknak, akik lakáshoz, házhoz jutottak. Ők vannak most bajban, nekik segíteni kell.

Elhangzott már itt az egyik előttem felszólaló képviselő szájából, hogy két megoldás is felmerült. Az egyik a devizahitelesekkel kapcsolatosan, hogy hassunk az árfolyammozgásokra. Úgy gondolom, hogy ez szabad piaci körülmények között nem megvalósítható, nem kezelhető dolog. Csupán egy dologra hadd utaljak, azokra az értékpapírokra, amelyek hirtelen 2008 és 2009 között elértéktelenedtek. Tehát ha ez így működne, mint ott az értékpapíroknál, nagy baj lenne a devizapiacon.

A másik, ami felvetődött, a felvételkori árhoz való visszalépés. Ez megint csak nem működik, tekintettel arra, hogy nagyon sok bírósági szakban, árverési szakban vagy egyáltalán teljes fizetésképtelenségi szakban lévő lakásügy van folyamatban, ahonnan jogszerűen kilépni, módosítani már nem lehet. Az a szándék, hogy próbáljuk a jogszabályokat úgy létrehozni, hogy segítsünk ezeknek a bajba jutott lakáshiteles családoknak, ez az egy szem járható út.

Hét elem született, a kormány hét tényezőt terjesztett a Ház elé, amiket mindannyian támogattunk, ezért most előre kérem a tisztelt képviselőtársaimat és a frakciókat, mindenki egyöntetűen, százszázalékosan támogassa a megoldásnak ezt a kiszélesítését is. Ugyanis három felelős van ezekért a bajba jutott hitelesekért. Az egyik az a kormány, amely engedte, hogy fel legyenek véve ezek a hitelek, és miután jogszerűen örökli a következő kormány ezeket a problémákat, tehát maga a kormány, nekünk kell megoldani. A másik az a hiteles, aki felvette, nyilván ez neki is pénzügyi terhet fog jelenteni, hogy ezt rendezze. A harmadik pedig a bankok, amelyek ezáltal - főleg a devizaalapú hiteleknél - extraprofitra tettek szert. Úgy gondolom, az a megoldás a jó, amin most járunk, hogy mindhárom felelős járuljon hozzá ehhez a körhöz.

Mivel jár ez? Erősítsük magát a Nemzeti Eszközkezelőt, erősítsük értékben, hiszen 5 millió forinttal megemeljük az adott területen az átveendő lakások és ingatlanok értékét; bővítsük a kört, szabjunk minél nagyobb lehetőséget minél tágabb körben, hogy a bajba jutott ingatlantulajdonosok ezt minél nagyobb mértékben tudják igénybe venni, ez is megtörténik; és magát a pénzintézetet próbáljuk meg rávenni arra. Hogyan, milyen módon? Ismerjük mindannyian a pénzintézeti kötelező céltartalékképzést. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek azért félnek és attól tartanak, hogy ők veszteséget szenvednek el azáltal, hogy bármilyen ilyen jellegű jogszabályi kötelemnek eleget tesznek, és például jelentkeznek vagy nyilatkoznak a Nemzeti Eszközkezelőnél, hogy az ingatlant átadják. Nos, a jelzálogsorrendben egyértelműen le van írva, és a törvény melléklete tartalmazza, hogy 80 százalék értékben kerül kiegyenlítésre maga az az első jelzáloghelyi, aki általában - tudjuk - a pénzintézet, ezáltal az ő garanciája is megvan arra, hogy érdekelt legyen ezeknek az ügyleteknek a lefuttatásában.

Önkormányzati feladat bevonása; a legnagyobb potenciával mind szakmai, mind eszközkezelési potenciával az önkormányzatok rendelkeznek. Az a lehetőség, hogy most kiterjesztjük részükre ezeknek az ingatlanoknak az átvételét követően a kezelését, úgy gondolom, hogy egy pluszlehetőség. Egyrészt helyi szinten sokkal könnyebb a kezelés, karbantartás, kapcsolattartás, jobban ismerik azokat, akik ezekben az ingatlanokban laknak - és ez így van nálunk, Hatvanban is -, akik ebbe beléptek. A gondot azoknál a településeknél fogja jelenteni, ahol nincs külön ingatlankezeléssel foglalkozó terület, főleg a falvak esetében; arra is jó megoldást kell találni, nyilván az eszközkezelő feladata ez.

A másik a felújítás, karbantartás. Ne felejtsük el, ezek olyan ingatlanok, amelyek viszonylag alacsony értékűek. Az eddigi átlagos megvásárlási ár 3,2 millió forint, nyilván most emelkedni fog, hogy az értékhatárt megnöveltük. A karbantartás természetesen a használóé, aminek nem mindig tesz eleget, ezt tapasztalatból tudjuk. A felújítás viszont magáé a Nemzeti Eszközkezelőé, illetve gondolatom és javaslatom szerint opcionálisan lehet benne az önkormányzatnak része, hiszen ez az érték a visszavásárláskor megtérül.

Mi a pozitív ebben a törvénymódosításban? A jövőkép, amit a nagyon elkeseredett ingatlantulajdonosoknak, akik pénzügyi gondokkal küszködnek, felvázolunk. Mi ez a jövőkép? Visszavásárolhatod az ingatlanodat, benne maradhatsz, bérlőként 1,5 százalékos ingatlanérték-arányban, alacsony bérleti díjjal ezt használhatod, és ha pénzügyileg hat hónapot követően rendbe teszed a gazdálkodásodat, van módot, hogy visszavásárold. Ezzel egy pozitív jövőképet festünk azoknak az embereknek, akiknek jelen pillanatban egyébként nincs ilyen pozitív jövőképük.

Járulékok témaköre: nagyon érdekes, ahogy a különböző gáz- és elektromosáram-szolgáltatók hozzáállnak ehhez a kérdéskörhöz. Ők mindig ragaszkodnak, hogy órát csak akkor írnak át, ha nincs rajta tartozás. Jelen pillanatban ez a törvény megoldja a víz- és csatornadíjakkal kapcsolatos ilyen kötelezettséget, illetve már a korábbi módosítással a távhő kérdését, és miután a gáz- és villanyszolgáltatásnál nincs ilyen törvényi kötelem, ezért megoldja azt a kérdéskört is, hogy egy ingatlan átvételekor a magyar államot, tehát a Nemzeti Eszközkezelőt nem fogja ilyen díj terhelni. Azonban azt hadd mondjam el, hogy a visszavásárlás esetében az a három tényező, ami elszámolásra került, mind a fejlesztésre fordított összeg, mind az ezzel kapcsolatos kamat, ami, tudjuk, a jegybanki alapkamat, tehát a lehető legalacsonyabb ilyen jellegű kamat, mind pedig a tőkerész, már viselhető. Tehát ez is egy pozitív előrelépés, hogy ezt ilyen formában sikerült meghatározni.

A jelzálog és végrehajtás kapcsolata. A bankok jó helyzetben vannak, hiszen általában az első jelzáloghely az övék. Az, hogy most a rangsor pontosítva lett, és pontosítva lett az, hogy a különböző rangsori helyeken ki hány százalékban kap megtérülést, úgy gondolom, hogy ez is lehetővé teszi, hogy valamennyi résztvevő, aki az ingatlanon jelzáloggal rendelkezik, pozitívan álljon ehhez a törvényi módosításhoz, és azt betartva, minél nagyobb mértékben részt vegyen ebben.

Összességében azt lehet mondani, hogy azokkal a kiegészítő törvénymódosításokkal, ami az ingatlantörvény, az adózási jogszabályok, az egyéni jogszabályi kötelmek, amelyek az átírásokat és a kezeléseket nehezítették, azok megszűnnek, van lehetőség arra, hogy az eddigi felajánlott mintegy 1970 ingatlanon, lakáson kívül országosan minél több bajba jutott családnak legyen lehetősége.

Azzal kezdtem a bevezetőmet, hogy az a kérésem képviselőtársaimhoz, hogy ha igaz az, hogy segíteni kívánnak és elfogadják, akkor ezt száz százalékban szavazzák meg és támogassák, gyors döntésekre és gyors lépésekre van szükségünk. Megint tettünk egy nagy lépést előre, és kérem, hogy támogassák ezt, a parlamentben lévő valamennyi képviselőtársam és frakciótársam.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  57  Következő    Ülésnap adatai