Felszólalás adatai

Mert ha megnézzük, hogy mit tettek le eddig az asztalra a tisztelt kormánypárti képviselők, itt van az árfolyamgát kérdésköre, amely már a szabályozás kezdetekor nyilvánvalóvá tette azt, hogy az árfolyamgát csak egy dologra jó, eltolni a problémát öt évvel későbbre. Lehet, hogy ez most sok családnak segít, és ebből a szempontból hasznos is, viszont a probléma gyökerét nem oldja meg. Ha megnézzük, hogy a végtörlesztéssel ki járt jól, nagyon egyszerűen kimutatható, hogy ugyanazok jártak jól, akik az egykulcsos adórendszerrel jól jártak. Azok jártak jól, akik esetleg magánbanki ügyfelek, akiknek volt likvid tőkéjük, több millió forint, és a végtörlesztéssel kapcsolatban ezzel a lehetőséggel élni is tudtak. Azok jártak jól, akiknek van mit a tejbe aprítani, akiknek amúgy sem lebegett a feje fölött Damoklész kardjaként a kilakoltatás veszélye.

Az ócsai adóstelep kapcsán csupán tényleg azt lehet elmondani, hogy ez a kormányzati alkalmatlanság mintapéldája. Az, hogy több mint 600 ezer forint/négyzetméter áron képesek egy faluszéli helyszínen fölhúzni házakat, miközben ugyanilyen négyzetméteráron az önök polgármesterei építtetnek a hegy tetején villákat úgy, hogy valójában ezekről az önök képviselői még elszámolni sem tudnak, az mélységesen elítélendő, és azt mutatja, hogy valójában önök nem a probléma megoldásában, hanem a probléma fenntartásában érdekeltek, tisztelt fideszes képviselőtársak. Mert az ócsai lakótelep talán még egy mintája lehetett volna annak, hogy milyen lehet a közösségi bérlakásszektor kialakítása akkor, amikor az állam beruház, építkezik. De ebből az jött ki, hogy az állam, ebben az esetben konkrétan a Fidesz által irányított magyar állam nem képes semmi másra, csak a korrupciós csatornákon keresztül különböző építőipari vállalatokba folyatni a pénzt. Az, hogy 20 családnak tudtak megoldást nyújtani az ócsai lakóteleppel, katasztrofális.

(Dr. Stágel Bence elfoglalja a jegyzői széket.)

De ha megnézzük konkrétan a Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvényjavaslatot, ami itt van a Ház előtt, azt lehet elmondani, hogy ez egy jó elmozdulás. Azok a módosító javaslatok köszönnek vissza ebben a törvénytervezetben, amiket jómagam is beadtam még az első nemzeti eszközkezelős törvénytervezetkor. Most itt negyedszerre tárgyaljuk a Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvényjavaslatot. Már akkor is, a legelső vitában is fölhívtuk arra a figyelmet, hogy ez így nem lesz jó, ez nagyon szűk, működésképtelenségre van ítélve a szervezet, ha ilyen szűk zubbonyt szabnak rá. És folyamatosan, ahelyett, hogy átgondolták volna azt, hogy igen, akkor működik fél évig ez a szervezet, utána levonjuk a következtetéseket, és átalakítjuk a szervezetet, háromhavonta idejön a tisztelt Ház elé, és folyamatosan a Nemzeti Eszközkezelővel kell foglalkozni úgy, hogy a Nemzeti Eszközkezelő érdemben nem is tud dolgozni.

Azok az adatok, amiket itt az infoszolg kapcsán kaptunk képviselőkként a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatban, elszomorítóak. Azt mutatják, hogy december 31-ig töredékét sem sikerült a lakásoknak fölvásárolni, mint amennyi az előzetes tervben volt benne.

(13.50)

Nem a pénz hiányzott, a szabályozás volt rossz, és ezért a rossz szabályozásért igenis, tisztelt fideszes képviselők, az önök vállát terheli a felelősség, mert a szabályozás javításáért mi, ellenzéki képviselők tucatnyi módosítót adtunk be. Akkor lesöpörték az asztalról, és most kaptak észbe, hogy hahó, mégiscsak igaza volt a Vágónak, nemcsak károgott, hanem valóban, érdemi javaslatokat tett az asztalra. (Tasó László: Senki nem mondta ezt. - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Igaza volt Vágó Sebestyénnek.) Akár Vágó Sebestyénnek, akár Vágó Gábornak is. Nem arról van szó, hogy itt egyéni dicsőséget keresnék, hanem arról van szó, hogy jobbá szeretnék tenni egy törvényjavaslatot, és önök minden egyes áldott alkalommal lesöprik ezeket a jobbító szándékú módosító javaslatokat, majd utána észbe kapnak, hogy lehet, hogy annak volt némi ésszerűsége és racionalitása is.

A Nemzeti Eszközkezelő a jelen formájában még továbbra is alkalmatlan arra, hogy egy közösségi bérlakásszektor kialakításának legyen az alapja, az LMP ezért a mai nappal beadott egy határozati javaslatot, amely arról szól, hogy hozzuk létre a nemzeti ingatlanalapot. (Babák Mihály: LMP nincs már. - Az elnök csenget.) Köszönöm, elnök úr. A nemzeti ingatlanalap célja az, hogy mindenki számára biztosítható legyen a lakhatás Magyarországon. A nemzeti ingatlanalap célja az, hogy azokat az intézményeket és egyéneket vonja be a probléma megoldásába, akik nyakig benne vannak ebben a problémában. Így ugyanúgy részt vennének a nemzeti ingatlanalapban a bankok a követelésrészükkel, az adósok a követelésrészen felüli tulajdonrészükkel és az állam, egyrészt mint kedvezményes hitelgarancia-nyújtó, másrészt az önkormányzatokon keresztül a saját bérlakásállományával.

Amennyiben létrejönne egy ilyen nemzeti ingatlanalap, és sikerülne kialakítani azt a rendszert, amely rendszert lerombolták a rendszerváltás után, és amely mindenki számára biztosított lakhatást elérhető áron, s amely rendszer nem csupán Nyugat-Európában, de itt kelet-közép-európai szomszédainknál is oly sokszor jól működik, hogy az állam az ingatlanvagyonát bérbe adja az állampolgárainak, és elérhető áron adja bérbe. Amennyiben sikerül ezt a rendszert kialakítani, akkor meg tudnánk oldani egy csapásra nem csupán a devizahitelezés problémáját, hanem azt a problémát is, amely most minden egyes harmincon aluli fiatal vállát duplán nyomja, ez az egzisztenciális válság, az életkezdési lehetőségek oly csekély volta, hogy lakhatást tudjunk biztosítani a fiataloknak, de ugyanúgy lakhatást kell biztosítani a családoknak, lakhatást kell biztosítani az időseknek.

Egy nemzeti ingatlanalap kiváló lehetőség volna arra, hogy megélhetés mellett biztos lakhatása volna az embereknek, hiszen a lakhatási költségek nem csupán a rezsiköltségekből állnak. Ezért, amikor a Fidesz itt fenyeget a rezsidémonnal, és a rezsidémon ellen megvédi a magyar állampolgárokat, akkor félrenézi a problémát, mert valójában az albérleti költségek is teljes mértékben megfizethetetlenek egy egyszerű átlagbérből. Amennyiben létrejönne ez a nemzeti ingatlanalap, amely nem volna egy nagy ördöngösség, nem szükséges hozzá sok száz milliárd forint, csak egy erős kormányzati elhatározás szükséges abban az irányban, hogy tényleg nem hagy senkit sem az út szélén a kormány, tényleg mindenkinek biztosítani tudja a fedelet a feje fölött, és nem arról volna szó, hogy a kormányzat kegyből osztana ingatlanokat, hanem arról van szó, hogy összefogná azokat az érdekelteket, akik benne vannak a slamasztikában, és együtt húznánk ki egymást ebből a bajból. Ehhez képest, amit látunk, a kormányzat minden egyes lépése előtt a bankszektorral egyeztet, majd utána rájönnek, hogy ezek félmegoldásoknak is kevesek, majd utána megint egyeztet a bankszektorral, megint bejelentik, hogy ez lesz az utolsó lépés a devizahiteles-mentések körében, utána rájönnek, hogy még megint meg kell tenni egy lépést, és igazából ezekből a fél lépésekből helyben toporgás van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Állampolgárok! Amennyiben a kormányzat nem egy nagy ívű problémamegoldásban érdekelt, hanem állandóan csak parciális érdekeknek, részérdekeknek akar megfelelni, akkor sosem sikerül ezt a hitelezési válságot, sosem sikerül ezt a lakhatási válságot megoldani. Ezért az LMP immáron többedszerre javasolja mind a kormánynak, mind más ellenzéki pártoknak, mind a magyar állampolgároknak a figyelmébe azt a javaslatát, amely a közösségi bérlakásszektor kialakításának az alapja lehet. Igen, ez egy hosszú távú munka. Én nem mondom azt, hogy egy csapásra megoldódik az a válság, amely éveken keresztül alakult ki, de amennyiben nem kezdjük el ezt a hosszú távú építkezést, hanem állandóan rövid távú félmegoldásokkal akarjuk csak a problémát megoldani, a probléma gyökere ott marad a mélyben, és ismét ki fog hajtani, mint a gaz.

Ezért mondom azt, hogy gondolják át még egyszer az egész devizahitelezési krízisre adott megoldásukat, és ne állandóan újravarrják az eszközkezelőt, az ócsai lehetőséget, az árfolyamgátat, pláne nem a végtörlesztést, merthogy ezt tapasztaljuk. Folyamatosan jönnek be a parlament elé újabb és újabb módosításokkal azok a félmegoldások, amelyek már eddig sem voltak megfelelőek. Ezért azt gondoljuk, hogy most van az a pont, amikor látványosan becsődölt a kormányzat megoldási csomagja a lakhatási és devizahitelezési válságra, most van az a pont, amikor meg tudunk állni egy pillanatra, és gondoljuk át újra az egészet. Itt érdemes volna nem csupán itt a parlamentben, hanem azokkal a bankhiteles szervezetekkel is tárgyalni, akik megmozdulásokat szerveznek, pertársaságokat szerveznek, hogy ők hogyan látják ennek a kérdésnek a megoldását. Én lakhatási albizottsági elnökként többször tettem erre kísérletet, a kormányzat sajnos süket füleket mutatott, semmilyen érdemi javaslatot nem vett át a megoldási csomagban, de még mindig van lehetőség. Azt gondolom, hogy sosem késő kialakítani egy közösségi bérlakásrendszer alapját, hiszen ez egy olyan megoldás lehetne, amely évtizedekre tudna szociális biztonságot nyújtani a magyar állampolgárok részére.

Köszönöm szépen. (Dr. Szél Bernadett tapsol.)