Felszólalás adatai

A mostani általános vitarészben nagyon sok képviselőtársam nagyon részletesen, akár tudományos igénnyel, akár személyes élményeit fel-felhozva elmondta, mennyi indokunk van arra, hogy mind a két jelképet megtiltsuk, mind a két jelkép használatához büntetőjogi szankciókat is fűzzünk. S nagyon örülök, hogy támogatóak voltak a pártok részéről a különböző megnyilvánulások, hogy ezeket a magatartásokat mindenképpen igyekezzünk visszaszorítani.

Ami azt a felszólalást, azt a javaslatot, azt a módosító javaslatot illeti, amelyik rögtön eredményt is követelne, és nemcsak a köznyugalom megzavarására alkalmas módon, hanem a köznyugalom megzavarásával, tehát befejezett eredményként kívánja csak szankcionálni ezt a magatartást, arra azt tudom mondani, hogy a mostani büntető szabályunk számtalan részén csak az alkalmas mód van erre. A garázdaság esetében erőszakos magatartást tanúsítani alkalmas arra, hogy másokban riadalmat keltsen, ugyanígy a közveszéllyel fenyegetésnél a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tény állítása vagy látszat keltése a törvényi tényállási elem, szintén a törvényi vagy hatósági rendelkezés elleni izgatásnál a köznyugalom megzavarására alkalmas módon kell törvény vagy más jogszabály ellen általános engedetlenségre uszítani.

(16.10)

Tehát még tudnék példákat sorolni a most hatályos és az új büntető törvénykönyvünkből is, amelyek nem a befejezettséget, csupán az alkalmasságot szabják meg mint a törvényi tényállás elemét, ezért terjesztette be a kormány ezt a fajta módozatot.

Persze azoknak a gondolatán is tovább lehet menni, akik azt mondják, hogy aki kitesz magára egy vörös csillagot, az mi másért tenné ki, mint hogy megzavarja a köznyugalmat. Akár a bírósági gyakorlatban kialakulhatott volna egy olyan vélelem is, hogy ha valaki kitűz egy vörös csillagot, az nyilvánvalóan nem egyfajta esztétikai vagy egyéb tevékenység, hanem az nyilvánvalóan a köznyugalom megzavarásának az igénye, tehát immanensen eddig is sokan gondolhatták, hogy benne van a törvényi tényállásban ez az elem. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ettől kezdve már sem nemzetközi fórumok, sem a nemzetközi fórumok mellett a magyar Alkotmánybíróság nem hivatkozhat arra, hogy nem elég konkrét ez a törvényi tényállás, vagy túl tágan értelmezi a büntető törvénykönyv a bűncselekmény megvalósulásának a kereteit, hanem most már egyfajta érzelmi azonosulást, célzatot vagy egyfajta motívumot is kiemel a mostani büntető törvénykönyv. Hiszen ahogyan itt elhangzott, és az Alkotmánybíróság indokolásában is szerepel, nagyon eltérő lett a bírósági joggyakorlat. Voltak olyan bíróságok, amelyek ez alapján hoztak ítéleteket, voltak, amelyek nem hoztak elmarasztaló ítéleteket. Tehát talán azért is küldte az Alkotmánybíróság vissza hozzánk ezt a mostani javaslatot, hogy konkrétabbá téve a tényállást, ne fordulhasson elő az, hogy ha az ország egyik részében valaki kitűz egy vörös csillagot egy munkáspárti vagy más felvonuláson, akkor ez az illető büntetlenül marad, míg máshol vele kapcsolatban elindul egy büntetőeljárás.

Úgy gondolom, a továbbiakban bizonyára lesz még olyan személy, aki provokatív szándékból ismételten ki fogja tűzni a vörös csillagot, bár a vörös csillag fenyegetettsége és a horogkereszt fenyegetettsége is folyamatosan fennmarad. Tehát, hogyha a normál menetrendben el tudjuk fogadni itt a parlamentben, márpedig úgy látom, különösebben módosító javaslat elfogadására sem lesz szükség a javaslat feljavítása céljából, akkor már korábban, de még ha módosító javaslat lenne, akkor is időben tudnánk elfogadni ezt a javaslatot, tehát időben hatályba tud lépni, időben ki lehet hirdetni a javaslatot, és április 30-a után, május 1-jén továbbra is büntetett marad a vörös csillag és a horogkereszt használata, az önkényuralmi jelképek használata. De ugyanakkor, ha eddig is a büntetett jelképek használatra kerültek provokatív célból, akkor lehetséges, hogy akik eddig ebből akartak vagy megélni, vagy médiavisszhangot kelteni, vagy valamilyen belső felborult értékviszonyaik miatt ezeket a jelképeket magukra tűzték, nyilvánvalón lehet, hogy újra el fognak indítani ilyen próbapereket. Bízunk benne, hogy a strasbourgi bíróság akkor, amikor a magyar jogalkotás, a magyar törvényhozás ugyan fenntartotta a büntethetőséget, de konkrétabbá tette a tényállást, értékelni fogja ezt a fajta módosítást, hiszen ez pontosan a strasbourgi és az alkotmánybírósági ítéletek irányába hat, bár ránk az első kevésbé, de az Alkotmánybíróságé teljes mértékben kötelező. És értékelve annak a százmilliónyi embernek a kegyeleti jogait, akik meghaltak a kommunizmus következtében, és értékelve a közép-európai, kelet-európai országok nagyon hányattatott történelmét, végre olyan döntést fog hozni, amely a magyar emberek számára is elfogadható, és nem közfelháborodást, hanem közmegelégedést jelent itt Magyarországon. Hiszen ha ez megtörténik, akkor talán ezek a provokátorok, akik itt-ott-amott igyekeznek mások kegyeleti jogát teljesen otromba módon megsérteni, ők is talán visszább vesznek az agaraikkal, és lehet, hogy otthon, egymás közt majd nosztalgiáznak a Rákosi-időkről, de a köznyilvánosság előtt nem fognak ilyesfajta szimbólumokat és jelképeket használni.

Én nem értenék egyet azzal a megnyilvánulással, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát szinte korlátlanná kell tenni ebben az esetben, és mindenki számára ezeknek a jelképeknek a használatát meg kell engedni. Hogyha már akár a médiaszabályozásban is igyekszünk bizonyos erőszakos tartalmakat korlátozni, az interneten is olyan szabályokat vezetünk be, amelyek a romboló, erkölcstelen vagy bizonyos népcsoportok ellen uszító tartalmakat kiküszöbölik a médiából, hogyha holokauszt-emléknapot tartunk arra, hogy elítéljük a nácizmus rémtetteit, ha a kommunizmus áldozatainak emléknapját tartjuk, vagy elítéljük a sztálinizmus, a rákosizmus és a Kádár-rendszer szörnyű rémtetteit, következetlenek lennénk, ha a büntetőjog eszközével nem élnénk. Ez nem pusztán egy eszköz, hanem a nagyon sok eszköz eszköztárából egy rész. Ha tanítjuk az iskolában, ha megemlékezünk itt a parlamentben, akkor nyilván aki azokat az értékeket durván, célzottan és nagyon nagy mértékben tagadja, rombolja, amelyeket mi itt közösen vallunk, amelyekről mi itt megemlékezünk, amelyekre emléknapokat, oktatási segédanyagokat vagy akár külön programokat szervezünk, múzeumokat tartunk fönn a Páva utcában vagy az Andrássy út 60-ban, akkor nyilvánvalóan indokolt, hogy a büntetőjog eszközével is éljünk, hiszen így teljes a képlet, így fontos fellépni ezekkel szemben.

Én magam sem szeretném igazából, hogyha bármikor Magyarországon, Budapest utcáit akár horogkereszttel, fekete ruhában masírozó alakok lepnék el, de azt sem, hogyha vörös csillagos egyfajta nosztalgiamenetet hajtanának végre. Hiszen ne feledjük el, hogy összesen 1 millió ember szenvedte el a kommunizmus büntető szervezetrendszerének valamiféle tevékenységét, 1 millió ember ellen indult Magyarországon valamilyen eljárás, lehetett ez nyomozás vagy rendőrhatósági vagy más eljárás, s ezek közül nagyon sokak ellen vádat is emeltek, az ügyészség látókörébe is kerültek, és ez bizony nagyon sok magyar családot érint. Hiszen hogyha megnézzük a konkrét adatokat, 650 ezer ember ellen indult vádemelés, ennyi vádiratot fogalmaztak meg, és 390 ezer esetben elmarasztaló ítélet is született a kommunizmus ideje alatt. Túl azon a több százezernyi honfitársunkon, akiknek az élete a második világháború alatt a náci rémtettek következtében akár Magyarországon, akár a haláltáborokban szörnyű körülmények között ért véget, ne feledjük el, hogyha csak az '56-os forradalmat nézzük, ott is 2 ezer fő halt meg, 20 ezer fő megsebesült, 350 főt kivégeztek, 22 ezret bebörtönöztek, 13 ezret internáltak, 200 ezer fő pedig elmenekült az országból. Recskre hurcoltak 1300 főt, Budapestről kitelepítettek 13 ezer főt, a Hortobágyra vittek 10 ezer főt, és még sorolhatnánk, hogy a B-listások és mások miként szenvedték el a kommunizmust, vagy mi történt a szovjet hadifogságba került 189 600 fővel, mi lett a "málenkij robotos" 600-650 ezer fővel, és mi lett azzal a 250-350 ezerrel, aki ezek közül soha nem tért vissza. Ezeknek az embereknek az életét mind-mind a vörös csillag vagy mind-mind a horogkereszt jelképe alatt vették el vagy nyomorították meg. Ezeknek az embereknek a kegyeleti jogai és az általános igazságosság is azt mondatja velünk, hogy márpedig ezeket a szimbólumokat Magyarországon ilyen történelem után folyamatosan tiltani kell.

Köszönöm ehhez mindenkinek a támogató megnyilvánulásait, és remélem, hogy mindez majd támogató szavazatokban is megnyilvánul. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)