Felszólalás adatai

CSATÁRI JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A délelőtti vitában már szót kaptam, és elmondtam a véleményemet a 2001-2002-es költségvetés agrár-költségvetési részéről, a XII. fejezetről, de úgy gondolom, fontos délután is folytatni ezt a fontos területet. Hiszen a rádióhallgatók folyamatosan figyelik a parlamentben lezajló vitát, és nagyon-nagyon fontos az ő megnyugvásuk, hogy ne csak az ellenzéki kívánságműsorokat és azokat a vágyálmokat hallgassák, amik jelen pillanatban nem valósíthatók meg, hanem a realitások talaján maradva, egy jövőképet mutatva, az agrártársadalomnak hitet adva, hogy tényleg érdemes gondolkodniuk azon, hogy be kell vetni a földterületeket és a munkájukra szükség van.

A XII. fejezettel szeretnék foglalkozni, kiemelten azzal, hogy amikor készült a költségvetés, a polgári kormány rendkívül nehéz helyzetben volt és van jelen pillanatban is, mert az örökségét a hátán viseli, és talán azzal is, hogy 1999-ben és 2000-ben a katasztrófahullámok nem kerülték el országunkat, így a belvíz, az aszály és a különböző klimatikus nehézségek, amelyek százéves csúcsokat döntöttek meg.

Ennek tudatában kellett megfogalmazni azokat az elvárásokat és lehetőségeket, amelyek tekintetében az agrárrésztvevők valamelyest, nem teljes kielégültséggel, de konkrétan elébe mehetnek a két évnek. Rendkívül fontos ez, mert ellenzéki részről egyfolytában bírálatot kap a polgári kormány, hogy kétéves költségvetés van. Mi úgy fogalmazunk, jó az, ha két évre előre látja az ember, hogy milyen lehetőségei vannak, hiszen ez a tervezhetőséget előreviszi, és több szempontból sokkal több pozitív eleme van, mint esetleg negatív.

Negatív elem lehet a külső hatások meg a belső félelemkeltés és a riadalomkeltés, ami az ellenzék részéről megfogalmazódik minden felszólalásukban. Pontosításként: ha abból kell kiindulni, hogy a Horn-kormány mit tett a mezőgazdaságért, akkor mindjárt tudjuk, honnan is indulunk. Az 1994. és '95. évben az agrártámogatások együttes összege 80,1 és 80,6 milliárd forint volt, ami még 1997-ben is 89,6 milliárd forintra emelkedett. Nagyon örülök, hogy egy-két ellenzéki képviselő megjegyzést tesz erre, és örülök, hogy ráismernek egy-két számra, ugyanis már tanulják a számokat és nem felejtik el. Ez különösen fontos. Viszont az is fontos, hogy az infláció mértékét sem követte a növekmény, jelentősebb támogatásnövekedés az 1998. évben volt tapasztalható, amikor az agrártámogatások együttes összege 123,2 milliárd forintra emelkedett.

A polgári kormány első, 1999. évi költségvetése a terület- és a vidékfejlesztési támogatások nélkül az agrártámogatások összegét 140,7 milliárd forintra növelte, és a 2001. évi költségvetés is hasonló szinten teljesül.

A 2001. és 2002. évi költségvetési előirányzatok bővülését többféle módon mérhetjük; a támogatások bővülése vagy a költségvetés összes lehetőségének a növekedése lehet a mérés szempontja. A költségvetési támogatások bővülése alatt a tárca elsősorban a támogatás növekedését érti. A költségvetési támogatások a 2001. évben 85 milliárd forinttal nőnek, ez a növekmény a 2002. évben is megismétlődik, és kiegészül 5 milliárd forinttal.

(14.40)

További bővülésként kell értékelni, hogy az ágazatunk fejlődése szempontjából fontos nemzeti földalap intézményrendszerének működéséhez közel 10 milliárd forint előirányzat lett a költségvetésbe betervezve. Összességében tehát a költségvetési támogatások 2001. és 2002. évben 185 milliárd forinttal bővülnek.

Értékelhetjük a költségvetés bővülését a költségvetési keretek változásával is. Ha a 2001. és 2000. évi költségvetést vetjük egybe, akkor az említett bővülésnél mintegy 30 milliárd forinttal kisebb részt tudunk belátni. Ennek az oka, hogy a tárca költségvetése nemcsak a költségvetési támogatást tartalmazta, hanem egyéb bevételeket is, amelyek nem mindig valósulhatnak meg. A 2000. évre olyan bevételeket is figyelembe vettek, nevezetesen olyan Phare-segélyeket, amelyekre vonatkozó programok a 2000. év folyamán történő lezárásuk miatt a 2001. évben már nem ismétlődhetnek meg. Egyébként ezek a segélyek a 2000. évre is valószínűsíthetetlenek, tehát feltehetően feltételesen kerültek be a költségvetésbe. Ráadásul a tényleges folyamatok alapján a tervezett összegek nagy részének beérkezésére nem lehet számítani.

Következésképpen a 2000. és 2001. év közötti 85 milliárd forintos növekedés valójában nemcsak a költségvetési támogatások bővülését fejezi ki, hanem lényegét tekintve a valós költségvetési lehetőségek változását is jellemzi. A fejezet 2001. és 2002. évi költségvetési javaslata a minisztérium és 60 önálló, valamint 77, részben önállóan gazdálkodó központi költségvetési intézmény előirányzatait, a fejezeti kezelésű előirányzatokat, valamint az agrárgazdasági célú vállalkozások folyó támogatását is tartalmazza.

A minisztériumnak a 2001. és 2002. évben továbbra is kiemelten fontos feladatai közé tartozik a szabályozott belső agrárpiac működtetése, az euro-atlanti integrációra való felkészülés elősegítése. Ennek keretében a kormány határozatai alapján korszerűsíteni kell a hatósági feladatokat ellátó intézményrendszerek szervezetét. Tovább kell folytatni a szakigazgatás színvonalának és feltételeinek javítását, jogi hátterének erősítését, az agrárigazgatási jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését. További alapvető fontosságú feladat az agrárágazat éves exportterve teljesítésének elősegítése a támogatási rendszer hatékony működtetésével, valamint a szervezett információs és marketingrendszer kiépítésével.

A támogatások összehangolt, hatékony felhasználását segíti elő, hogy a fejezet költségvetése továbbra is tartalmazza a támogatási célelőirányzatokon túlmenően a vállalkozások folyó támogatásának előirányzatát is. A fenti kezelésű előirányzatok között került megtervezésre a területfejlesztés és vidékfejlesztés előirányzata, ennek megfelelően a fejezet költségvetése tartalmaz előirányzatot a gazdaság fejlődését szolgáló, munkahelyteremtő, munkahelymegtartó, a vállalkozóvá válást elősegítő fejlesztések megvalósítására, valamint a régiónak az Európai Unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó programjainak végrehajtására, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben foglalt feladatok végrehajtását biztosító előirányzatokra.

A fejezet keretszámai tartalmazzák továbbá a következő időszakban kiemelt programok előirányzatát, amelyek a következő években a fejlesztés súlypontjait képezik. Ezek: első a vízkárelhárítás, vízhasznosítás; második az öntözésfejlesztés, öntözésrekonstrukció többletfeladatainak ellátása; harmadik az erdőtelepítés bővítése; negyedik a szőlő-, gyümölcsültetvények korszerűsítése; ötödik a zöldség-gyümölcs szektor fejlesztése és nem utolsósorban a falugazdász-hálózat fejlesztése. A fejezet intézményhálózatának kiemelkedő feladata a tudományok rendszerében való közreműködés, az európai uniós előírásoknak megfelelő eszköz-ellenőrzési, minőségvizsgálati rendszerek és módszerek alkalmazása, az állat- és növénybetegségek elleni védekezés, a járványok megelőzése, a kutatási, szakoktatási, szaktanácsadási feladatok ellátása, az agrártámogatási szabályzat működtetése és ellenőrzése.

A kiemelt feladatok mellett a következő két évben mód nyílik a szakigazgatási intézmények megerősítésére, az agrár-szakigazgatás színvonalának emelésére, a pénzügyi helyzet stabilizálására. A fejezet támogatási előirányzata a 2000. évi 2,1 százalékos központi elvonással korrigált 171 milliárd forinttal szemben 2001-ben 255,9 milliárd forintra, 2002-ben 260,8 milliárd forintra emelkedett. Az intézményi bevételek tervezését - a tervezési tájékoztató előírásán túlmenően - meghatározza a feladatok ellátásához szükséges források kiegészítésének szükségessége. A bevételi előirányzat-növekmény realizálása érdekében a díjtételek növelése azonban nem kerülhető el.

Külön kell szólnunk a Phare-segélyekről, amelyeknek összes tervezett bevétele 2001-ben 20,1 milliárd forint, 2002-ben 23,7 milliárd forint, amely összegekből az ágazati célelőirányzatok között 15,7 milliárd forint, 2002-ben 19,4 milliárd forint, a támogatási célelőirányzatok között pedig 2001-ben 4,5 milliárd forint, 2002-ben 4,3 milliárd forint kerül megtervezésre.

A növekményből a legfontosabb tételek 2001-ben: a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásai 25,3 milliárd forint, agrártermelés költségeit csökkentő támogatás 34,4 milliárd forint, erdőtelepítés, erdőszerkezet átalakítása, fásítás 3,4 milliárd forint, területfejlesztési célfeladatok 14 milliárd forint, vidékfejlesztési célfeladatok 3,5 milliárd forint. Új címként szerepel az agrárlogisztika, amelyre is a költségvetés 1,5 milliárd forintot tervez.

Az elkövetkezendő két év költségvetési előirányzatai lehetőséget biztosítanak a hagyományos agrártámogatási programjaink további folytatására, fejlesztésére, továbbá az ez évben indított programok következő évbeni kiteljesítésére. Ez a gazdahitelprogram, a fiatal agrárvállalkozók, az új típusú szövetkezetek támogatása és az európai uniós csatlakozásra való fokozott felkészülés.

Az agrárköltségvetés korántsem teljes, vázlatos áttekintéséből is látható, hogy 2001-ben az ágazat magasabb színvonalú működéséhez a korábbinál lényegesen nagyobb források állnak rendelkezésre. A következő időszak feladata, hogy a lehetőségeink növelése érdekében a már beterjesztett és az agráriumot érintő törvényt az Országgyűlés mielőbb elfogadja. Felhívom a jelenlévők figyelmét, hogy valóban a délelőtti felszólalással nagyon sok azonosság van, de annak nagyon örülök, hogy egyáltalán be lehet arról számolni, hogy van valamely kiút a jövőt illetőleg, és nem következik az az állapot, amely '94 és '98 között volt, hogy pillanatok alatt a tönkremenések sora bekövetkezett, kiszámíthatatlan volt az ágazat. Ez hála istennek, most nem így látszódik, és ha nem is teljes kielégülést kapott az agrárium, de valamelyest azért a jövőbemutatást és az előrelépést.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)