Felszólalás adatai

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy statisztikával szeretném kezdeni. A keddi és a szerdai napon ez a 37. óra, hogy tárgyalunk. Ebben két óra szünet volt a tárgyalások között. A tegnapi nap utolsó napirendi pontja az eljárásjogi törvény volt, a mai nap utolsó napirendi pontja ez. Mi a közös a két napirendi pontban? Mind a kettő a Fidesz szégyene - azt gondolom.

Nem gondolom azt, hogy azzal, hogy az eljárásjogokat alapvetően sértő rendelkezéseket behoznak, és ezeket el akarják rejteni egy hajnali 6 órás időpontra, ezzel a parlament bármiféle tekintélyét vagy a presztízsét növelnék. Ennél már csak azzal tudnák jobban csökkenteni, hogyha Meggyes Tamás ügyét elbújtatják hajnali fél kettőre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt tudom mondani, hogy ha önök most itt kimondják, hogy folyamatban lévő ügyekre nem vonatkozik ez a javaslat, akkor én leülök, hazamegyek, és végre négyórai alvás után ki fogom magam pihenni. Ezt sajnos még nem hallottam önöktől. (L. Simon László közbeszól.) Heves; azt mondtam, hogy folyamatban lévő eljárásokra.

De nézzük most, hogy konkrétan, Esztergomon túl milyen kifogásaink vannak ezzel a javaslattal. Hát igencsak alapvető önkormányzati alapelveket sért ez a javaslat. Nézzük az elsőt, hogy az állam nem felelős az önkormányzat adósságáért. Milyen jogosítványokat biztosítana ez a javaslat az önkormányzatokért felelős miniszternek? Ugye, a miniszter engedélyezhet egyedi beruházási kiadásokat - ez az egyik. A másik, hogy a reorganizációs hitelek kamatainak visszafizetésére felmentést adhat a miniszter, persze egyedi belátása alapján. Mihez fog ez vezetni? Hogy az önkormányzati vezetők a miniszterhez fognak járulni, és egyedi alkuk eredménye lesz az, hogy ki hogyan fog járni. Úgy gondolom, ezek alapvetően befolyásolják az önkormányzat gazdálkodását.

De nézzük a következőt: az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester felelős. Ez totálisan meg fog szűnni e törvényjavaslat alapján. Ugyebár, a képviselő-testület hozzájárulása nélkül ezentúl a polgármester nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást.

Szeretnék még egy gondolatot felvetni; amit Kósa Lajos képviselőtársunk elmondott az előbb, hogy a nagy önkormányzati törvénnyel fogják majd az egész önkormányzati rendszer újraszabályozását bevetni, és addig az adósságrendezési eljárást nagyon sürgős behozni a Házba, hogy ez a négy hónap se legyen rendezetlen. De kérdezem én, hogy az adósságrendezési eljáráshoz mi köze van az önkormányzati ülés vezetése újraszabályozásának. Nem értem, illetve értem én, hogy ez megint Meggyes Tamásra, illetve az esztergomi helyzetre íródott szabályozás, de akkor legalább ne tagadnák, mert semmi értelme nincs, annyira átlátszó ez a javaslat.

Összességében egyelőre ennyit szerettem volna még mondani, illetve bocsánat, még lenne néhány konkrét kérdésem, amelyek apróságnak tűnnek, de igen fontosak lehetnek. A reorganizációs megállapodást tárgyaló képviselő-testületi üléssel kapcsolatban is vannak módosítások a javaslatban. Itt egy pozitív változás lesz, hogy nem zárt ülésen fognak erről dönteni, ugyanakkor azt nem értjük, hogy miért került ki a minősített többség és a név szerinti szavazás a szabályozásból.

Szintén lenne még egy olyan kérdésem, hogy a 15. §-ban, amivel a 34. §-t módosítják, a jegybanki alapkamat helyett végrehajtási rendeletben meghatározott referenciakamatot határoznak meg. Ennek mi az indoka? Ezt pontosan nem látjuk.

Illetve csak szeretném megerősíteni, amit Hegedűsné képviselő asszony az előbb elmondott, hogy kicsit túlmutat ez az egész javaslat annyiban Esztergom ügyén, hogy ha elfogadjuk ezt a módosítást, akkor itt az adósság közeli helyzetbe kerülő önkormányzatokban az intézmények nem lesznek biztonságban. Gyakorlatilag bármelyik intézmény átalakítható, összevonható, megszüntethető. Sőt, még az adósságrendezésbe nem vonható vagyon köre... - ugyan biztatónak tűnik így első látásra, ahogy már elhangzott, hogy idetartozik olyan feladat ellátásához kapcsolódó vagyon, amelyhez az állam támogatást, hozzájárulást biztosít. A képviselő asszony az előbb már elmondta az ezzel kapcsolatos észrevételét, amivel tökéletesen egyetértek; van még egy aspektusa, hogy a feladatát akkor is el fogja látni az önkormányzat, ha mondjuk, öt iskola helyett egy iskolában fog oktatás történni, tehát a négy épülettől meg tud szabadulni az önkormányzat.

Végezetül lenne egy kérdésem, illetve megjegyzésem. A miniszterelnök úr néhány hete vagy talán hónapja Székesfehérváron említette azt az apróságot, hogy az önkormányzati vezetők nem felelősek az önkormányzatok eladósodásáért. Szeretném akkor ezt kicsit összhangba hozni azzal a felvetéssel, ami az önkormányzati koncepcióban is látszódik, hogy hogyan lehetséges akkor az, hogy el akarják tiltani a választáson való indulástól azokat a települési vezetőket, akik adósságba taszították a településeket. Valahogy nem érzem az összhangot, de kérem, világosítsanak fel róla. Köszönöm szépen.