Felszólalás adatai

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A devizahitellel rendelkező lakosok problémáinak rendezésére vonatkozó kormányzati elképzelések kimunkálását megkülönböztetett figyelemmel kísérték nemcsak a hitelfelvétellel érintettek, hanem a különböző civil szervezetek, a politikai pártok és általában véve a széles társadalmi közvélemény is.

Ezért elöljáróban szeretném világosan leszögezni, hogy a kialakult problémát azoknak a hibás döntéseknek, illetve mulasztásoknak a sorozata okozta, amelyek a lakosság egy részét átterelték a rendkívül kockázatos devizahiteles megoldásokra. A szocialista kormányok előbb ellehetetlenítették, majd megszüntették a támogatott forinthitelezést, és tevékenyen közreműködtek abban, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada forintalapú hitelek helyett devizahitelből oldja meg lakáshelyzetét.

A lakosság devizahitel-adósságának állománya 2002 második negyedévében, tehát az első Orbán-kormány tevékenységének utolsó hónapjaiban 216 milliárd forint volt, 2010 második negyedévében, vagyis a második Orbán-kormány tevékenységének első napjaiban viszont már elérte a 7233 milliárd forintot, ami több mint 33-szoros növekedés. Mindeközben az adósokat senki sem figyelmeztette kellő súllyal az őket fenyegető komoly kockázatokra, és nem nyújtottak védelmet nekik a hitelintézetekkel szembeni egyenlőtlen helyzetükben sem.

Tisztelt Képviselők! A kormánynak, annak érdekében, hogy mindent megtegyen a devizahitelesek helyzetének javításáért, mindenekelőtt azt a gazdasági feltételrendszert kellett megteremtenie, amely lehetővé tette a devizahitelesek problémájának a gazdaság teherbíró képességével összhangban álló, egyúttal hosszú távon is fenntartható rendezését.

(10.40)

Az elmúlt hónapok során hozott kormányzati intézkedések részben azért is születtek, hogy mind a vállalkozások, mind pedig a lakossági hitelfelvevők egy stabilabb és kiszámíthatóbb gazdasági helyzetbe kerüljenek. Ezt szolgálták és szolgálják azok az intézkedések, amelyeket a fenntartható államadósság megteremtése, a strukturális átalakítások révén a versenyképesség javítása, valamint a munkahelyteremtés elősegítése érdekében tettünk. Mindezek révén a kormányzati cselekvés középpontjába a tartós és jelentős gazdasági növekedés megalapozása, valamint annak fokozatos elérése lépett. A foglalkoztatás bővítése és a munkanélküliség csökkentése pedig elősegíti azt is, hogy minél több ember számára legyen biztosítható a rendszeres kereset, és ezáltal javuljon törlesztőképességük is.

Tisztelt Képviselők! A kormány erre a gazdasági alapra építve hozta létre az otthonvédelmi akciótervet, amely tartós megoldást jelent a devizaalapú hitelezés válság előtti felfutásából fakadó potenciális társadalmi és pénzügyi stabilitási problémák kezelésére. Miután a hitelintézetek, az adósok és az állam egyaránt szerepet játszottak a probléma kialakulásában, ezért a probléma rendezésénél az otthonvédelmi akcióterv elsőrendű fontosságú eleme az igazságos tehermegosztás. Mind a bankoknak, mind az államnak, mind a hitelfelvevőknek hozzá kell járulniuk a kialakult egyensúlytalanság megoldásához.

A kormányzatnak a gondos és körültekintő mérlegelés során éppúgy tekintettel kellett lennie a társadalmi igazságosság szempontjaira, mint a szűkös költségvetési forrásokra, az államadósság csökkenő pályára történő állításának elsődleges fontosságú prioritására, valamint a devizahitelesek érdekére. Külön szempont volt, hogy a segítségnyújtás célzott legyen, ezért eltérő segítségre számíthatnak azok, akik még képesek fizetni a törlesztőrészleteket, noha egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás nehéz helyzetbe sodorhatná őket, és eltérő segítségre számíthatnak azok, akik esetében nem várható a felvett hitelek visszafizetése.

Mindezek figyelembevételével egy több pillérből álló program került kialakításra, amelynek legfontosabb elemei: az árfolyamkorlát bevezetése a havi törlesztőrészletek meghatározására, a kamattámogatási program, a nemzeti eszközkezelő társaság, a kilakoltatási moratórium feloldása, valamint a devizaalapú hitelezés újbóli engedélyezése. A jelenleg önök előtt fekvő törvénytervezet az öt pont közül hármat szabályoz: az árfolyamkorlátot, a kilakoltatási moratórium feloldásával kapcsolatos kvótarendszert, valamint a devizaalapú hitelezés újbóli engedélyezését.

Tisztelt Képviselők! Az árfolyamkorlát bevezetése révén a szerződés szerint törlesztő devizahiteles háztartások hiteleinek árfolyam-ingadozása megszűnik, illetve havi törlesztőrészleteik is csökkennek. A havi törlesztőrészletek meghatározásához a hitelező egy rögzített árfolyamot használ, ami a svájcifrank-hitelesek esetében 180 forint/svájci frank, az euróhitelesek esetében 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 200 forint/ 100 japán jen. Az adós 2014. december 31-éig ezen árfolyamok szerint fizetheti a havi törlesztőrészleteit. A törlesztőrészletekben felmerülő különbség összege, ami a rögzített és a tényleges árfolyam közötti eltérésből fakad, az úgynevezett gyűjtőszámlára kerül, tehát az itt felhalmozódó összeg továbbra is az adós kötelezettségét jelenti. A gyűjtőszámlán halmozódó hitel forintalapú, a magyar bankközi kamatláb alapján kamatozik, valamint finanszírozása a hitelező feladata. Szeretném egyértelműen kihangsúlyozni, hogy ez a program, vagyis az árfolyamrögzítés az adósok számára önkéntes alapon működik. A belépéshez szükséges feltételek tartalmazzák többek között, hogy az adós természetes személy legyen, jelzálogalapú hitellel rendelkezzen, az ingatlan adásvételekor meghatározott értéke kevesebb legyen 30 millió forintnál, és az adós nem lehet 90 napnál hosszabb fizetési késedelemben. A gyűjtőszámla teljes összegére az állam garanciát vállal, aminek a fejében a hitelintézetek garanciadíjat fizetnek.

Tisztelt Ház! A lakáshitelezés és a pénzügyi, gazdasági válság kapcsán a kormánynak egy súlyos és rendkívül összetett problémahalmazzal kellett szembenéznie. Tisztában voltunk azzal, hogy egyszerre számos területen szükségesek az intézkedések a helyzet kezeléséhez, tisztában voltunk azzal is, hogy ezek közül egyes intézkedéseknél a gyorsaság az elsőrendű szempont, míg más területeken a kiérlelt, hosszú tárgyalások eredményeként létrejövő megoldásoknak van létjogosultsága. Az árverési és kilakoltatási moratórium az előbbiek közé tartozott, ez lett az azonnali kríziskezelés területe. Ugyanakkor tisztában voltunk azzal is, hogy az árverési és kilakoltatási moratórium egy tipikus válságkezelő intézmény, hosszabb távon ezért csak olyan szabályozással lehet felváltani, és olyan szabályozást lehet felvállalni, amely nem képezi akadályát a hitelezői igényérvényesítésnek. Ha nem tér vissza fokozatosan a jogrendszer a tartozások behajtásának állami kényszerrel való biztosításához, akkor ez komoly jogbiztonsági tényezőt jelent, másrészt nehezíti a gazdasági kilábalást, és nem utolsósorban azokat a családokat is sújtaná, amelyek a jövőben szeretnének lakásvásárlásukhoz hitelt felvenni.

A kormány ezért - ahogyan ezt már többször is jelezte a devizahiteles intézkedéscsomag előkészítése során - feloldja a kilakoltatási moratóriumot, ugyanakkor az ingatlanpiac védelme és a szociális helyzet kezelése érdekében árverezési kvótarendszert vezet be, nem következtek be még ugyanis annak a feltételei, hogy az úgynevezett bedőlt hitelek fedezetét képező ingatlanokat tömegével lehessen értékesíteni. Egyfelől ez családok ezreit hozná nagyon nehéz helyzetbe, másfelől pedig ez a devizahitellel nem rendelkezőket is sújtaná a tömeges eladások által okozott lakásárcsökkenésekkel. 2011. július 1-je és 2011. szeptember 30-a között kizárólag a magas értékű ingatlanok árverezhetők el, amelyek hitelfelvételkori értéke meghaladta a 30 millió forintot, és a hitel értéke meghaladta a 20 millió forintot, valamint a kilakoltatási moratóriumot is ezekre a területekre szünteti meg a javaslat. 2011 negyedik negyedévétől pedig életbe lép a javaslat szerinti kényszerértékesítési kvóta, amely azt határozza meg, hogy a hitelező a fedezeti ingatlanállományának hány százalékát adhatja át kényszerértékesítésre. Az idei év utolsó negyedében azoknak az ingatlanoknak a 2 százaléka árverezhető el, amely ingatlanokat 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitel terhel, ezt követően pedig a negyedéves kvóták 3 százalék, 4 százalék és 5 százalék lesznek 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben. 2015-től megszűnik a kvótarendszer.

Meg kell továbbá említenünk azt is, hogy a kormány kezdeményezi a devizaalapú jelzálog-hitelezés újbóli lehetővé tételét a hazai jogszabályok uniós előírásokkal való összhangjának megteremtése érdekében. Ezt tartalmazza a benyújtott javaslat. Ugyanakkor a potenciális pénzügyi stabilitási veszélyek elkerülése érdekében mindez szigorú prudenciális és fogyasztóvédelmi szabályokkal kell hogy párosuljon. Abban az esetben vehető majd fel a devizaalapú jelzáloghitel, ha az adós bruttó jövedelme, amely az adott devizában keletkezik, meghaladja a minimálbér 15-szörösét. Ezeket a szabályokat a kormány rendeletben határozza meg.

Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve figyelmüket, kérem a Tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására. (Taps a kormánypártok soraiban.)