Felszólalás adatai

Mára kiderült nemcsak az, hogy a benyújtott törvényjavaslat számainak nem sok köze van a valósághoz, és nemhogy az év végét, de valószínűleg a nyár végét sem fogja megélni; de az is kiderült a tegnapi nap folyamán, hogy önök sem veszik komolyan ezt a törvényjavaslatot. Hiszen a vitával párhuzamosan összefut a kormány és a Fidesz-frakció, és rögtön átcsoportosítanak 300 milliárd forintot, ráadásul feltalálják az állam megadóztatásának nagyszerű lehetőségét, amivel megint csak egy dolgot sikerült elérni, hogy a hazai és nemzetközi gazdasági sajtó arról ír, hogy ilyen unortodox dolgot még soha nem hallottak, és ezen a szón nem azt értik ezek az elemzők, mint amire önök szokták használni.

Úgyhogy így az általános vita végére kiderült, hogy a kormány nemcsak hogy nem képes az ország bajait orvosolni, hanem leginkább a kormány politikája az oka az ország bajainak, Magyarország legnagyobb baja éppen a kormány. Azt viszont láthatjuk ebből a javaslatból, és a vitában a szocialista frakciós képviselők mind elmondták, hogy a tündérmesének vége, beérett a kétéves elhibázott kormánypolitika, gazdaságpolitika eredménye. Valódi rémálommá vált ez a tündérmese, és jön a keserű valóság, a 2013-as költségvetés az elmúlt húsz esztendő legnagyobb megszorításait tartalmazza. Drágább lesz az állam, ellehetetlenülnek az önkormányzatok, kisebbek lesznek a jóléti kiadások, nominálisan növekszik a hiány, a lakosság adóterhelése pedig ebben az évben is jelentősen nő.

A benyújtott törvényjavaslat pedig szabályaiban ellentmondásokat tartalmaz, sok esetben olyan jogszabályokra hivatkozik, amelyek még el sem készültek, és sok esetben ellentmond olyan jogszabályoknak, amelyeket esetleg néhány hónappal ezelőtt erőltettek át itt a parlamenten. Ez jelenik meg, és erről kívánok szólni természetesen, az önkormányzatok költségvetési támogatásában is.

Mi történt, és hogyan jutottunk el idáig? Tavaly decemberben elfogadta a Ház a kormány előterjesztésére az új önkormányzati törvényt, ami lényegében a leépítése a 22 esztendős magyar önkormányzati rendszernek, ezzel az új törvénnyel megtörtént az önkormányzatok jogfosztása, a települések, a helyi közösségek, az önkormányzatok elveszítették azt az alapvető jogukat, hogy a legfontosabb közügyeket maguk intézzék, a legfontosabb intézményeiket, leginkább az iskolákat fenn tudják tartani. A jogfosztás tehát bekövetkezett tavaly decemberben.

Utána jött a vagyonelkobzás törvényi megalapozása. A korábbi alkotmány azt tartalmazta, hogy a magyar állam, a kormány garantálja és védi az önkormányzati tulajdont és az önkormányzati vagyont. Az új alaptörvényükben, a járási törvényben és egyéb csatlakozó sarkalatos törvényben önök ezt a kitételt úgy módosították, hogy a kormány elveheti az önkormányzatok vagyonát. Jelen pillanatban az a jogi helyzet, hogy a kormány az önkormányzatok bármilyen ingatlan vagy ingó vagyonát elveheti. Ezzel tehát második lépésként a jogfosztás után megalapozták törvényileg, jogszabályilag az önkormányzatok vagyonelkobzását.

És most jött a költségvetési törvényjavaslat harmadik csapásként, ami pedig az önkormányzatok, a települések, helyi közösségek teljes pénzügyi kifosztása. Azt mondták az elmúlt időszakban az önkormányzati törvény vitájában is, hogy az elmúlt évek, évtizedek legnagyobb baja az volt a magyar településeken és az önkormányzati rendszerben, hogy a kormány nagyon sok feladatot, egyre többet adott a településeknek, az önkormányzatoknak, de ehhez a kormányzati költségvetési források soha nem voltak biztosítva. Meg is örült, én is találkoztam néhány fideszes polgármesterrel, hogy milyen jó és nagyszerű a mi kormányunk, elviszi a kormányzati feladatokat, és végre megszabadulnak az önkormányzatok attól, hogy saját bevételeikből finanszírozzanak iskolákat, egészségügyi intézményeket és államigazgatási feladatokat az önkormányzati, a polgármesteri hivatalokban.

Én már akkor elmondtam, hogy azért tündérmesében nem hiszünk, és figyeljék meg, hogy nem ez lesz. A benyújtott költségvetési törvényjavaslatnál a legrosszabb várakozásunk és a legrosszabb félelmeink teljesültek. Egyértelműen kimondható, hogy a kormány lényegesen több pénzt kíván elvonni az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot. Néhány példát ezzel kapcsolatban hadd mondjak, mert a költségvetés már csak olyan - már ha egyszer lesz 2013-as költségvetés, és talán köze is lesz ehhez, amit most benyújtottak, bár ezzel kapcsolatban vannak kétségeim -, mindenesetre a költségvetés olyan, hogy előbb-utóbb megjelenik a való életben, az önkormányzatok esetében pedig megjelenik Magyarország valamennyi településén.

Mit vesznek el? Elvesznek az államosított intézményekhez, feladatokhoz tartozó normatívákat. Ez még akár rendben is van, viszik a feladatot, az intézményeket, akkor vigyék azt is, amit a költségvetés eddig adott. De ezen kívül elviszik az önkormányzatoknak eddig járó személyi jövedelemadó- és illetékbevételeket, sőt elveszik az önkormányzatoknak járó gépjárműadó 60 százalékát is.

Ha megengedik, hiszen költségvetési vita van, akkor konkrét számokat is mondok. Ez Szeged esetében azt jelenti, hogy 10,5 milliárd forintnyi forrást vonnak el jövő évben Szeged megyei jogú város önkormányzatának költségvetéséből. És ha kiszámolom, hogy a közoktatási intézményeknél, amiket állami fenntartásba helyeznek, igazából a pedagógusbérek kifizetésére vállalnak garanciát, vagyis elviszik feladatként, teherként, költségvetési teherként a pedagógusbérek kifizetését és a polgármesteri hivatal bizonyos funkcióit, így az okmányirodát, a gyámügyi igazgatást és néhány apróbb államigazgatási feladatot, ha összeadom azon feladatok költségvonzatát, amit a kormány államosítani kíván 2013. január 1-jével, ez 7,5 milliárd forint. 10,5 milliárd forintnyi forrást kívánnak elvenni, és 7,5 milliárd forintba kerülő feladatot kívánnak államosítani.

De csak hogy okozzak nyugtalanságot, hogy nem csak Szegeddel történik ez az országban. Szeged esetében 3 milliárd forinttal több az elvonás, mint a feladatok elvétele. Debrecen város esetében ez az összeg 2,3 milliárd. Debrecen esetében 2,3 milliárd forinttal több pénzt kívánnak elvenni, mint amennyi feladatot; Kaposvár esetében 900 millió forint, Székesfehérvár esetében pedig 1,6 milliárd forint. Még egyszer hangsúlyozom: ezek azok az összegek, amivel többet vesz el a 2013-as költségvetésben a kormány, mint az államosított feladatok.

Nagyvárosi polgármester-kollégákkal - de azt gondolom, hogy ez minden településtípust hasonló mértékben fog érinteni - konzultálva azt tudom mondani, hogy ez kezelhetetlen állapotot jelent, államtitkár úr. Ez az a helyzet, amikor aznap bedől az önkormányzat, mert nem lesz képes a megmaradó kötelező, elsősorban méregdrága városüzemeltetési feladatait finanszírozni. Hacsak nem az van a háttérben, hogy a jól begyakorlott fideszes trükkel újabb adók kivetésére kívánnak valakit kötelezni, hiszen az elmúlt két év arról szólt, hogy a kormány nem közvetlenül vet ki adókat az állampolgárokra, hanem közvetítőket keres hozzá: bankokat, telefonszolgáltatókat és egyéb cégeket a válságadókkal kapcsolatban. Akkor kérdezem: most akkor az a szándék, hogy nagyvárosok esetében az elvett 1,5, 2, 3 milliárd forintot helyi adókból szedjük be? Ennyi újabb helyi adót vessünk ki a településeken? És mi fog történni, azt gondolom, mind a 3200 települési önkormányzatnál? Ekkora összeget lehetetlenség pótolni. Ekkora összeget nem lehet pluszteherként a magyar adófizetőkre, a magyar állampolgárok vállára tenni.

És ha azt gondolnánk, hogy ennél rosszabb már nem történhet, akkor mégiscsak történik, mert a jelentős forrás-, pénzelvonás mellett gyökeresen átalakítják az önkormányzatok finanszírozási rendszerét, megszüntetik az úgynevezett normatív finanszírozást, aminek azért az volt a logikája, hogy az ország valamennyi települése és valamennyi polgára kiszámítható módon számít. Ehelyett bejön a feladatfinanszírozás.

(13.50)

2012-ben 1042 milliárd forint volt a helyi önkormányzatok támogatása, 2013-ban 647 milliárd, 40 százalékos csökkenés van, és ezt a 40 százalékkal csökkentett összeget is a kormány saját maga fogja szétosztani.

Én elmondtam decemberben az önkormányzati törvény parlamenti vitájában is, hiszen az önkormányzati törvénybe is belerakták ezt a nagyszerű kifejezést, hogy feladatfinanszírozás, bárkivel beszéltem, kormányzati képviselőkkel, fideszes képviselőkkel, senki nem tudta igazából megmondani, hogy ez mit jelent és hogyan fog működni a gyakorlatban, ígérgették, hogy majd mindenféle kormányrendeletek és végrehajtási rendeletek fogják ezt szabályozni. Mi elmondtuk azt, hogy ez lényegében nem más, mint a tanácsrendszer visszahozatala, mert a tanácsrendszerben volt az, hogy a települések vezetőinek be kellett menni a megyei tanácshoz vagy a tervhivatalba, és ott egy tervalku keretében eldőlt, hogy egy-egy adott település mekkora pénzt kap a központi költségvetésből.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt fideszes Képviselők! Önkritikusan be kell hogy valljam, hogy tévedtünk, ez nem a tanácsrendszer tervalkuja. Itt ugyanis se terv nincsen, és alku sem lesz. Itt pontosan arról van szó, hogy a megmaradt összeget a kormány politikai döntéssel fogja a 3200 települési önkormányzat között elosztani.

Akkor nézzünk néhány gyakorlati példát, hogy ez a nagyszerű, átgondolt ámokfutás az elmúlt, fél-egy évben a települések, az önkormányzatok és az intézmények esetében hogy valósult meg. Erre talán a legszebb példa Magyarország múzeumainak kalandos élete. A magyarországi múzeumokat a megyei önkormányzatok tartották fenn, január 1-jével államosította a kormány. Már áprilisban meghozták azt a kormányhatározatot, amely alapján eldöntötték, hogy a múzeumokat a települési önkormányzatok fenntartásába adják, a megyei múzeumokat a megyszékhely város fogja fenntartani, a fiókmúzeumokat pedig azok a települések, ahol éppen azok léteznek. A jó állam tehát, amire önök hivatkoznak és szlogenszerűen benne van valamennyi csodálatos jogszabályban, néhány hónapig volt képes ezt a feladatot ellátni. Természetesen mi történik a múzeumokkal? Miből lesz ez finanszírozva? A költségvetési törvényben az van, hogy van egy alap, egy keret, és majd a miniszter dönt. Majd a miniszter el fogja dönteni, hogy melyik múzeum mennyi kormányzati állami költségvetési támogatásban fog részesülni.

Tehát a kormány fogja eldönteni, hogy a 3200 település mennyi pénzt kap egy adott évben. Ugyanez lesz igaz az intézményekre is. Csak akkor egy dolgot szeretnék kérdezni, tisztelt államtitkár úr: miért ülünk mi itt, és egyébként meg miért kell bajlódni több száz oldalas költségvetési törvények elkészítésével? Azt javasolnám a tisztelt Fidesznek, mert önöknek nagy hajlamuk van, és nagyszerűen tudnak hangzatos kormányzati programokat meghirdetni, hogy vonják vissza ezt a törvényjavaslatot, és hirdessék meg azt a programot, hogy Magyarország költségvetése egy söralátét lesz. Erre két mondatot kell ráírni. Az egyik, hogy a kormány beszedi az adókat, minden évben egyre többet, a másik mondat, hogy egyébként elkölti a saját politikai belátása szerint. A tragikus a helyzetben, tisztelt fideszes képviselőtársaim, hogy ha ezt csinálnák, még ez is hitelesebb lenne itthon és a világban, mint a mostani kormánypolitika.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)