Készült: 2020.07.07.20:21:12 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 360 2012.06.11. 5:40  323-361

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Senkit nem kívánok megsérteni azzal, amit mondani fogok, meg senki se vegye magára, aki úgy érzi, hogy nem inge az, ami itt most itt el fog hangzani.

Én úgy érzem, hogy amennyiben Magyarország, a magyar Alkotmánybíróság álláspontja vitatkozik a strasbourgi ítélettel, és nyilvánvalóan szembenállás van az LMP-MSZP kontra többi párt között, de ettől függetlenül az alapállásban szerencsére egyetértünk, a kommunizmust mindannyian elítélendőnek tartjuk, ez így is van rendjén, ezért vagyunk demokraták, ezért vagyunk ebben a parlamentben. Ezt szerintem pozitívumként megállapíthatjuk. Onnantól kezdve, hogy ezt a jelen konkrét helyzetet és a strasbourgi bíróság ítéletét hogyan ítéljük meg, innentől viszont van sok különbség köztünk.

Én úgy látom, hogy mind a magyar Alkotmánybíróság úgy mondja, hogy ez a szólásszabadságnak egy szükséges, arányos és alkalmas korlátozása, mind azok a szervezetek, amelyeket felsoroltam önöknek és amelyek a kommunizmus üldözöttjeit, még túlélő társainkat vagy polgártársainkat magukba foglalják vagy érdekképviseletükként működnek, ők is egyértelművé tették, hogy azt kívánják a magyar kormánytól, hogy már csak a mellettük való kiállás miatt is igenis ebben a tekintetben ne fogadja el ezt a nemzetközi bírósági ítéletet. (Dr. Harangozó Tamás: De nincs ilyen.)

Harmadsorban azt is elmondanám, hogy azért ez nem egy egyszerű adóügy, ahol az adóalap tekintetében van egy vitánk különböző számítási képletek alapján, és úgy kijön olyan eredmény, amit mindenki valamelyest el tud fogadni, mert objektív tényeken alapszik. Itt azért arról van szó, hogy nagyon távoli országok kultúrájában felnőtt emberek, akik soha nem tapasztalták meg valószínűleg a kommunizmus rémtetteit, azok döntöttek. Tegyük hozzá, hogy az eljárásrend szerint ebben egy magyar bírónak is közre kellett működni, az ő hozzáállásán nyilván valamelyest jobban csodálkozunk. De jól láthatjuk, hogy ettől függetlenül jó lett volna, ha Magyarország jogorvoslati jogát tiszteletben tartják. És látja mindenki, hogy ez érzékeny ügy, nem egyértelmű ügy, nagyon különbözőképpen ítélik meg Angliában, ahová 1066 óta nem tette be külföldi katona a lábát és Magyarországon, ahonnan keleti és nyugati irányból végigtapodták a mi hazánk földjét a keleti és nyugati pogányság különböző képviselői. Rendkívül más kulturális helyzetben vannak ezek az országok, nagyon nehéz egyiknek megítéli a másik kérdését.

Éppen ezért fontos szerintem, hogy belülről vezérelve nézzük ezt a kérdést és nem kívülről vezérelve. Ha mi magunk úgy gondoljuk, hogy helyes ezek ellen a szimbólumok ellen fellépni, és nem jó, ha valakinek megélhetési forrás vagy feltűnési lehetőség lesz az, ha vörös csillagot, sarló-kalapácsot tűz magára, akkor járunk jó úton és nem akkor, ha kívülről vezéreltek vagyunk ebben a döntésben. És úgy gondoljuk, hogy nem nekünk kell a saját álláspontunkat kialakítani, hanem tőlünk több száz kilométerre élő és felnőtt embereknek, akik egy jogorvoslati lehetőség nélküli távoli eljárásban azt mondták, hogy bár a magyar Alkotmánybíróság és sok mindenki más is indokoltnak tartja ezt a korlátozást, ők mégis feloldanák, hiszen nem látják a közvetlen veszélyét a kommunizmus újbóli bekövetkeztének. Szerencsére szerintem az Európai Unió vagy az Európa Tanács államaiban a nácizmus feléledésének sincsen reális lehetősége, csakhogy a kommunizmus áldozatai közül még több ezren, tízezren itt élnek közöttünk.

(23.50)

Tehát, ahogy mondani akartam, ha lett volna jogorvoslati lehetőség, talán könnyebb lett volna ezt is elfogadtatni Magyarországgal. De így, hogy még a jogorvoslattól is megfosztották Magyarországot, nem is indokolták meg, hogy miért nem kerül ez kvázi másodfokra, még kevésbé elfogadható.

Kitől félünk, kedves képviselőtársaim, jobban? Attól, hogy itt ez a miniszteri tanácskozás Magyarországgal szemben diplomáciai nyomást fog gyakorolni? Vagy attól, hogy itt élnek közöttünk azok az emberek, akiket megnyomorított a kommunizmus, ezért élnek szegénységben, kicsi nyugdíjpótlékot adtunk nekik a rendszerváltás után, de ezzel nagyon kevés dolgot tudtunk pótolni, a kárpótlás csak részleges volt, erkölcsileg valamelyest jóvátettünk, de az életüket helyrehozni nem tudjuk, egy életen át megbélyegzetten éltek? Az ő kegyeleti jogaiktól, vagy akik még életben vannak, az ő szemükbe való nézéstől félünk jobban, vagy ennek a miniszteri tanácsnak a különböző diplomáciai nyomásgyakorlásától?

Úgy gondolom, hogy ezen a területen, amikor kommunista rémtettekről van szó, mégiscsak az a helyénvaló, hogy azoknak az embereknek a véleményét képviseljük, akik a leginkább megszenvedték, akik ott vannak a POFOSZ-ban, a Hortobágyi Kitelepítettek Egyesületében, a Pesti Srác Alapítványban, és a többi szervezetben, amelyek egyértelműen kérték a kormánytól, hogy ebben a tekintetben belülről vezérelten, magyar álláspontot képviseljen, és ne fogadja el azoknak az álláspontját, akik sokkal kevésbé ismerik a magyar helyzetet és a magyar történelmet, mint akár mi, akik itt élünk, vagy akár azok, akik a leginkább megszenvedték azt a 40 évet.

Én köszönöm szépen mindenkinek a vitában való részvételt, köszönöm, hogy sikerült legalább egy minimumot kialakítanunk a kommunista rendszer elítélésével kapcsolatban, de bízom benne, hogy ahogy az olasz államfőnek is sikerült, igaz, 50 év alatt, az álláspontján módosítani egy kardinális kérdésben, itt egy eljárási kérdésben talán egy kicsit árnyaltabb lesz egyes ellenzéki pártok véleménye is a későbbiek során.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 362 2012.06.11. 2:25  361-378

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. A kivételes és sürgős eljárás nevéhez méltóan igyekszem nagyon rövid és tömör lenni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mindnyájan ismerik a kormányzat átalakításával kapcsolatos döntéseket, amelyek első körben az Emberi Erőforrások Minisztériumának felállításáról szóltak, az ezzel kapcsolatos, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítása már megtörtént. Most pedig második körben, itt a kormányzás félidejében a Miniszterelnökség szerkezete alakul át, több államtitkárral és másfajta jogosítványokkal fog a Miniszterelnökség rendelkezni a későbbiekben a kormány döntése nyomán. Illetőleg változás, hogy közjogi rendszerünkben maga a miniszterelnök is lehetőséget kap arra, hogy központi hivatalt irányítson, amennyiben erre egy kormányrendelet őt kijelöli.

Huszonkét éve bevett gyakorlat, hogy magának a kormánynak szervezetalakítási szabadsága van, önmaga döntheti el, hogy milyen struktúrában kívánja a végrehajtó hatalmat gyakorolni. Ezt általában az ellenzéki pártok tiszteletben is szokták tartani, hiszen a kormányzat felelőssége, hogy jó vagy rossz struktúrát talál ki magának. Itt lényegében egy kismértékű igazítás van a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010-es törvénnyel kapcsolatban, amely lényegében a sajtóból is megismert változásokat tartalmazza, valamelyest megnövelve a Miniszterelnökség lehetőségeit mind személyi keretben, mind pedig döntési kompetenciában.

A javaslat pedig azt is tartalmazza, hogy miben tér el a Miniszterelnökség szervezeti irányítása, felépítése más szervekhez képest, hiszen nyilván egy miniszter által vezetett minisztérium egyfajta háttér szubszidiárius jogszabállyal vagy szabályozási környezettel rendelkezik a Miniszterelnökséghez képest, de ebben a módosításban jelezzük azokat, hogy mik az eltérések a minisztérium és az államtitkár úr által vezetett Miniszterelnökség között.

Én kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot tárgyalja meg és fogadja el, úgy is, mint a kormány szervezetalakítási szabadságának részét. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 378 2012.06.11. 2:34  361-378

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Nagyon röviden fogok válaszolni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ez a javaslat a mi álláspontunk szerint teljes mértékben törvényes, hiszen lehetőség van arra, hogy a miniszterelnököt külön erre nevesített jogszabályban egyes önálló intézmények irányításával felruházzuk. Nyilvánvalóan a miniszterek felelőssége önálló azokban az ügykörökben, amelyeket statútumrendelet az ő felelősségi körükként megnevez, de amelyek nem ebbe a körbe tartoznak, hanem amelynél a miniszterelnököt nevezik meg külön felelősként, nyilvánvalóan ezt ő is elláthatja.

A bizottsági vitában is elmondtam, hogy a miniszterelnök nyilván nem lehet minisztereinek a foglya. Ha a kormány egy közösségi döntéssel úgy dönt, hogy bizonyos miniszteri hatásköröket egy másik miniszter gyakorol, bizonyos hatásköröket kormánybiztos gyakorol, akkor a miniszterelnök közvetlenül is felruházható ilyen hatáskörökkel, hiszen a miniszterelnök is a kormány tagja az alkotmányos berendezkedésünk alapján. Nyilvánvalóan elsősorban általános döntési hatáskör van - a kormány irányítása, a főbb irányok kijelölése, a kormányülések vezetése -, de ezen túlmenően mint a kormány tagját megilleti az a lehetőség, hogy külön jogszabállyal ő is kapjon bizonyos közvetlen irányítási lehetőségeket.

A másik résszel, az államtitkárok kinevezésével kapcsolatban: maga a törvény is úgy rendelkezik, hogy a Miniszterelnökséget államtitkár vezeti. Ez nem azt jelenti, hogy csak egyetlenegy államtitkár lehet a Miniszterelnökségen. Míg két paragrafussal korábban a minisztériumok felépítésénél a törvény úgy rendelkezik, hogy a minisztériumot a miniszter irányítja - a 34. §-ban -, a 36. §-ban pedig úgy rendelkezik, hogy a Miniszterelnökséget államtitkár vezeti. Ez tehát arról szól, hogy ki irányítja, és nyilvánvaló ahogy a minisztériumban is lehetnek további államtitkárok, ugyanúgy lehetnek további államtitkárok a Miniszterelnökségen is. Tehát az, hogy 2-án tették le az esküjüket a Miniszterelnökségre kinevezett államtitkárok, az semmiben nem mond ellent az akkor hatályos jogszabályoknak. Ez a kinevezés teljesen törvényes volt és megtehető.

Köszönöm szépen mindenkinek az összevont általános és részletes vitában való ténykedését, és kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot, mégpedig azért, hogy a kormány abban a szerkezetben tudjon működni, amit a maga felelősségi körében a leghatékonyabbnak tart.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 46 2012.06.18. 4:07  43-49

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A járások kialakítása az interpelláció címzettjével, a Belügyminisztériummal szemben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik, mint az eddig benyújtott törvényjavaslatainkból kiderülhetett volna a képviselő úr számára.

Ezen túlmenően engem nem lep meg, hogy az ön által megkérdezett LMP-s képviselők politikailag nem támogatják a kormányzatnak ezt a közigazgatás-átalakítási tervét, hiszen az LMP sem támogatta a Ház falain belül.

Ugyanakkor a felszínes kritikának szerintem a tipikus csapdájába esett képviselő úr, hiszen általában el szokták mondani, hogy mennyire nem a fokozatosságra törekszik a kormányzat a különböző intézkedéseiben, és ön ezt mondta a közigazgatás átalakítására is. Ha van olyan része a magyar kormányzat tevékenységének, amelyik a fokozatosságra épül, az pont a közigazgatás átalakítása. Az első lépcső - mint ennek ön is tanúja volt a parlamentben, szavazott is róla - 2010. szeptember 1-je volt, amikor újra felállítottuk a közigazgatási hivatalokat, amelyek előtte évekig nem működtek, ezáltal alkotmánysértő állapotot eredményezve a magyar közigazgatásban. Ezután 2011. január 1-jén jöttek létre a megyei kormányhivatalok a kormánymegbízottal az élükön, tizennégy korábbi szakigazgatási szervet magukba olvasztva. 2012. január 1-jén ezek a megyei kormányhivatalok intézményfenntartóvá váltak, megkapták a megyei önkormányzatok intézményeit. És jövő év, 2013. január 1-jén jönnek létre a járások, veszik át az intézményeket és a hatósági jogköröket. Tehát 2010 szeptemberétől 2013 januárjáig négy lépcsőben valósul meg az az átalakítás, amelyre ön most itt azt mondta, hogy nem előkészített, elkapkodott, nem eléggé fokozatos. Úgy gondolom, ennél kevés fokozatosabb kormányzati intézkedést tud felmutatni képviselő úr, amit nagyobb előkészítéssel hajtanánk itt végre a Ház falain belül.

Ami konkrétan a járások, járási térképek kialakítását illeti. A tavalyi év nyarán készült el az a háttértanulmány, igencsak vaskos, jó pár kötetet tartalmazó háttértanulmány, amelyik kitért minden fontos részletre a járásokkal kapcsolatban: földrajzi, történelmi, kulturális, gazdasági, közlekedési, tömegközlekedési adottságok. Ez alapján hoztuk nyilvánosságra ez év január 10-én, tehát közel fél évvel ezelőtt a járások kialakításáról szóló térképet, amely január 29-éig volt kint az interneten, addig lehetett véleményezni. Egyébként azután is még 150 vélemény érkezett. Ebben az időszakban pedig 757 észrevétel érkezett. Ezek közül a járási térképpel összefüggő javaslat volt 728, és ez 338 darab települést érintett. A 338-ból 269 akart más járáshoz tartozni, 69 pedig arra vonatkozott, hogy más járási székhelyt jelöljenek ki, mint az eredeti javaslatban szerepelt. Ez azt jelenti, hogy ha összevetjük a 3152 össztelepülésszámmal, 10,7 százalékban fogalmaztak meg bármiféle módosítást ezzel kapcsolatban.

Nyilvánvalóan igyekeztünk külön-külön is érdekszövetségekkel tárgyalni, így a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével konzultáltunk, az ő segítségükkel 19 megyében polgármesterekkel, jegyzőkkel, állománygyűléseken és máshol is jelen voltunk. A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének, valamint az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumának a napirendjén is szerepelt ez a javaslat, ahol szintén a minisztérium kollégái jelen voltak. Én magam is több jegyzői vagy más állománygyűlésen, megyei államigazgatási kollégiumon vettem részt, Szabó Erika államtitkár asszony pedig szinte minden megyében járt ezzel kapcsolatban.

(14.40)

De nemcsak az ilyesfajta szakmai szervezetekkel, hanem még az ott dolgozók érdekképviseletével, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével is egyeztettünk erről a javaslatról.

Ahogy mondtam önnek, január 10-én hoztuk először nyilvánosságra, és végül június 4-én szavazott róla a parlament. Félévnyi idő volt tehát arra, hogy ki-ki a véleményét elmondja. Ebben a törvényjavaslatban kapott a kormány felhatalmazást arra, hogy kialakítsa a konkrét térképeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ezt meg is fogja tenni hamarosan, félévnyi konzultáció után.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 60 2012.06.18. 4:10  57-63

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Ami a különböző szociális juttatásoknak a készpénzben való kifizetésével kapcsolatos, engedje meg, tisztelt képviselő úr, hogy egy olyan dokumentumból idézzek önnek, amely valószínűleg megvan otthon, de ezek szerint ön nem nyitotta ki. Ez az MSZP 2010-es választási programja, idézem szó szerint: "A társadalomban erősödik az a vélekedés, hogy a szociális támogatások jelentős részét nem az eredeti szándékoknak megfelelően használják fel, éppen ezért az MSZP programja úgy fogalmaz, hogy a gyermekek esetében egyes juttatásokat nem pénzben, hanem természetben lenne jó, ha kapnának a rászorulók." (Taps a kormánypártok soraiban. - Moraj.) Tehát ha ilyesfajta dolgot keres, képviselő úr, az MSZP programjában keresse. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

De az önök államtitkára, Kórozs Lajos 2006. november 21-én itt a parlamentben már elmondta, hogy milyen jó, ha az önkormányzatok helyi rendeletben meghatározhatják, hogy mi a természetbeni juttatások konkrét köre, mértéke, formája, és mik az ezzel kapcsolatos eljárási szabályok, hogy ne készpénzben kapják meg. Ő 15 és 50 százalék közé lőtte be azt a tartalmat, amit nem készpénzben kell kifizetni, mert ahogy mondja, különben a segélyek a helyi kocsmákban és a játékgépekben fognak landolni. Ugyanezt mondta 2009. április 21-én Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselőtársuk, hogy az első napokban chips és kóla, aztán a hónap végére már kenyérre sem jut. De ugyanezt mondta Juhászné Lévai Katalin szintén MSZP-s képviselő asszony 2006. november 17-én itt a Házon belül.

De ön, tisztelt képviselő úr, nemcsak az MSZP programját nem olvassa ezek szerint, hanem még a Népszabadságot sem (Derültség a kormánypártok soraiban.) - nem tudom, hogy melyik a súlyosabb vétek párton belül -, hiszen itt van az a levél (Felmutatja.), amelyről mindenki tudja, így ön is tudja, hogy hamisítvány; amelyre ön hivatkozott, hiszen nem a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és nem a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. küldte ezt ki. Önnek is nyilvánvaló, lehozta a Népszabadság is, maga ez a két szervezet is közleményben határolódott el ennek a tartalmától. Ezt 2012. június 9. óta mindenki, így valószínűleg ön is tudja, tisztelt képviselő úr, hogy ezekben a cikkekben megfogalmazottak valótlanok. Ön is tudja, hogy nyilvánvalóan azzal a céllal születtek, hogy az Erzsébet-programot, az Erzsébet-utalványt - a kormánynak ezt a sikeres intézkedését, amivel a pénzek körülbelül 10 milliárdos nagyságrendben nem az országon kívül landolnak, hanem országon belül szociális célokra tudjuk fordítani, ezáltal új forrást teremtettünk a szociális ellátórendszerben - próbálják ezek a különböző próbálkozások vagy politikai, vagy gazdasági célból lejáratni.

Tehát június 9. óta ön is nagyon jól tudja, képviselő úr, hogy ez egy állevél, nem azok a szervezetek küldték, akiknek a fejlécét idehamisították, nem azok küldték, akiknek a nevét a végére odahamisították, hanem rossz szándékból, ártó szándékból próbálták ezt megtenni. Ön ugyanakkor az interpellációjában egy szóval sem utalt arra a köztudomású tényre, amit még a Népszabadság is megemlített, hogy ezek valótlan információk. (Dr. Józsa István: Nincs válasz!)

Ezzel szemben a kormánynak nyilvánvalóan az a célja, hogy minél inkább jó helyre kerüljenek ezek a különböző szociális támogatások. Éppen ezért a kormány úgy próbálja bővíteni a felhasználás lehetőségeit, hogy azoknál az önkormányzatoknál, amelyek így döntenek teljesen szabadon mérlegelési jogkörükön belül, hogy a rendszeres szociális segély egy részét ott, ahol erre alkalmas beváltóhely van, tehát a településen belül fel tudják használni, ott ezt megkaphassák részben Erzsébet-utalványban is, illetőleg évi két részletben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 11 600 forintos összege is ebbe a körbe eshet. Ugyanakkor ehhez még feladata a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak, hogy kiépítse a taneszköz, tankönyv és ruházat megvásárlására az elfogadóhelyek sorát, hogy erre is a rászorultak be tudják váltani az Erzsébet-utalványt, ha az önkormányzat úgy dönt, hogy ebben adja.

Amit mi tehát adtunk az embereknek: 75 ezer honfitársunknak támogatás az üdüléshez; jelenleg több ezer belügyi dolgozó van a pályázatban kedvezményezettként; a szünidő első napjától kezdve augusztus 25-éig több mint tízezer gyermek fog táborozni. Ehhez képest (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), amit önök a nyugdíjasoknak adtak, az a 13. havi nyugdíj elvétele.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 176 2012.06.18. 2:14  173-176

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ahogy ön is mondta, minden alkalmat megragadtunk arra, hogy pont azokról emlékezzünk meg, akiknek mi magunk a demokráciát, a szabadságot köszönhetjük, hiszen ezek az emberek voltak azok, akik akarva-akaratlanul, de a rendszer ellenállói voltak, vagy a rendszer ellenségeivé tették magukat, akár a hortobágyi kitelepítettekről, akár a munkaszolgálatosokról legyen szó. Ez az a két csoport, akik iránt a legnagyobb adóssága van a mostani kormánynak, kormányzatnak is, és a felvidéki kitelepítettek, tehát ez a három csoport, ahol valóban, bár történtek az elmúlt húsz évben jogszabályok, de erkölcsi kötelességünk még továbbiakat is meghozni.

Magukkal a hortobágyi kitelepítettekkel kapcsolatban, túl azokon a határozati javaslatokon, amelyeket a képviselő úr is említett, az 1992. évi XXXII. törvény állapított meg kárpótlást mindazok számára, akik 1939. március 11. és '89. október 23. között meghatározott időtartamban, legalább 30 napon keresztül szabadságelvonásban részesültek. A 93/1990. kormányrendelet ezt tovább szélesítette, és a '48-89 között törvénysértően elítéltek számára a szabadságkorlátozás tényleges időtartamától függően nyugellátás-kiegészítést rendelt el, tehát ami kiesett a társadalombiztosítási időszakból, azt igyekezett kompenzálni.

Magukra a hortobágyiakra és a budapesti kitelepítettekre csak 2000-ben született jogszabály, a 267/2000. kormányrendelet, amely nyilvánvalóan a nemzet akkori teherbíró képességeihez mérten rendelte el ezeket az összegeket, de nyilvánvalóan a 0-3 évig szabadságvesztést vagy kitelepítést, deportálást elszenvedetteknek csak az előző jogcímek nyíltak meg, ez utóbbi nem. Nyilvánvalóan abban az esetben, amint ezt tehetjük, mind az előzőek megemelésére, és ezáltal arányosan egy újabb, 0-3 évig terjedő időtartamban a kormányrendelet (Az elnök csenget.) szerinti juttatás megnyílására fogunk lépéseket tenni, csak jelenleg az adósságszolgálat túl sok pénzét viszi el a kormányzatnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 335 2012.06.18. 2:21  334-342

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Anélkül, hogy a minősített adatkezelés és adatcsere EU-s, NATO-s vagy egyéb szabályainak részletes ismertetésébe fognék, engedjék meg, hogy néhány szóban bemutassam az önök előtt lévő megállapodást és annak jelentőségét.

A Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó egyezmény megszületése mérföldköve lehet a hazai minősített adatvédelemnek, ez ugyanis az első olyan megállapodás, amely már az új, 2010-ben hatályba lépett törvényen alapul. A biztonsági együttműködés érdekében a katonai megállapodások kivételével hazánk kötött ugyan két állammal, Oroszországgal és Németországgal általános titokvédelmi egyezményt, ezek alkalmazását azonban a már hatályon kívül helyezett titokvédelmi törvény nem tette lehetővé. Ez az egyezmény lesz tehát az első lépése annak, hogy hazánk kilép a nemzetközi együttműködés azon színtereire, ahol lehetősége nyílik a minősített adatok határokon átnyúló, államok közötti megosztására.

(23.50)

A téma fontosságát jelzi, hogy a szerződés kidolgozása ütemesen és hatékonyan zajlott, a tárgyalásokat a szlovák féllel néhány hónap alatt sikerült eredményesen lezárni, és így 2012. május 3-án sor kerülhetett az egyezmény szövegének végleges megállapítására.

Az egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint országaik közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzetközi minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.

Ahogy említettem, ez az első ilyen jellegű megállapodás, mivel azonban számos országgal folynak e tárgykörben jelenleg is tárgyalások, állíthatom, hogy nem ez az utolsó. Célunk, hogy hazánk a megkezdett úton haladva az államok mind szélesebb körével kössön titokvédelmi megállapodásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy szavazatukkal is és a vitában elhangzott véleményükkel is támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 343 2012.06.18. 1:58  342-348

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2006. május 5-én Bécsben aláírt délkelet-európai rendőri együttműködési egyezménynek kilenc részes állama van. Magyarországon kívül Horvátország és Szlovénia fontolgatja a csatlakozást.

Az egyezmény célja, hogy az Unió tagállamai között alkalmazott gyakorlatokra építve növelje a biztonságot a térségben, és felkészítse a nyugat-balkáni országokat az uniós csatlakozásra. Az egyezményhez történő csatlakozás jelentős előnyökkel járna hazánk számára, mivel a térségben jelen lévő szervezett bűnözés és illegális migráció visszaszorítását az egyezmény jelentősen elősegítené. Az egyezmény alapján a szerződő felek együttműködnek a közbiztonságot fenyegető veszélyek elhárítása során. A szerződő felek bűnüldöző hatóságai közötti együttműködés a kijelölt nemzeti központi egységeken keresztül valósul meg.

Az egyezmény által szabályozott fő együttműködési formák a következők: az információcsere, a forró nyomon üldözés, az ellenőrzött szállítás, a fedett nyomozó alkalmazása, a tanúvédelem, közös nyomozó csoportok létrehozása, a közös határ menti járőrszolgálat, valamint a közös központokban történő együttműködés. Az egyezmény az együttműködési formák kereteit és nemzetközi jogi alapját teremti meg. Az egyezmény végrehajtása fokozatosan valósul meg. Az operatív együttműködés kialakítása érdekében a szerződő felek bűnüldöző hatóságának tisztviselői közös gyakorlatokon vesznek részt. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény értelmében az egyezményt törvényben kell kihirdetni.

Köszönöm figyelmüket, és kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 38 2012.06.25. 4:06  35-41

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön szavaiból a nemzeti konzultációval kapcsolatban mintha még mindig az LMP sikertelen népszavazási kísérletének a keserű ízét lehetne kiérezni. Önök pár héttel ezelőtt arról kívántak minket meggyőzni, hogy 5 milliárd forintból írjunk ki négy olyan kérdésre népszavazást, amelyekkel kapcsolatban önök még az alkotmányos minimumszintet sem tudták megütni az állampolgári támogatást illetően. Most pedig fejenként 100 forintot sajnálnak arra, hogy 16 kérdésben kikérjük az állampolgárok véleményét. Furcsa számomra az LMP hozzáállása. Önök egyfajta bázisdemokrata pártnak tartják magukat, de mennyire demokrata egy olyan párt, amelyik úgy gondolja, hogy két választás között négyéves ciklusban nem kell kikérni az állampolgárok véleményét, nincs szükség arra, hogy a kormányzó erők ezt tudják.

Tudja, kedves képviselő úr, mi nem kormányon kezdtük el ezt a konzultációt. Az első nemzeti konzultáció akkor zajlott le, amikor a Fidesz-KDNP még ellenzéken volt, akkor mentek el a képviselőink és aktivistáink, és kérték ki az állampolgárok véleményét. A mostani konzultáció során is, tegyük hozzá, hogy az a pénz, amit erre költünk, elsősorban a postások munkabére lesz, vagy az állami tulajdonú KEKKH munkadíja. Tehát egyértelműen Magyarországon fogjuk elkölteni ezeket a pénzeket, sehol máshol.

Szóval, kicsit fura, hogy önök úgy gondolkoznak a választókról, hogy összetett kérdéseket vagy kérdéssorozat már nem lehet nekik feltenni. Szerintem pontosan önök félnek az emberek válaszaitól. Kérem, próbálja meg beleélni magát a választók, az emberek helyzetébe, és gondolja végig, hogy ezek valóban fontos kérdések-e. Hiszen ön szerint itt lényegtelen kérdésekről van szó, mint például a vállalkozások adóterhelése, a munkavállalók lehetőségei a fiatal munkavállalókra és a nyugdíjasokra is gondolván, a családosok helyzete, a közműdíjak vagy az adópolitikával kapcsolatban akár az áfa differenciálása. Ön szerint ezek nem húsbavágó kérdések, nem olyanok, amelyek kapcsán az állampolgárok véleményét érdemes kikérnünk. Én továbbra is úgy látom, hogy ez önöknél inkább a csalódottság. Úgy gondolom, hogy nem kiskorúak az állampolgárok, igenis évről évre ki lehet kérni a véleményüket.

És hogy mennyiben tudták befolyásolni a korábbi kormányzati döntéshozatalt, arra már bizonyíték és nem ígéret az eddig elfogadott alaptörvény és további törvények. Például a nemzeti konzultáció alapján nemcsak jogok, de kötelezettségek is bekerültek az alaptörvénybe. Költségvetési plafont iktattunk be oda. A családi választójog kikerült mind a választójogi törvényből, mind az alaptörvényből. A családi adókedvezményeket sarkalatos törvényben rögzítettük, mert a nemzeti konzultáció során az emberek elsöprő többsége ezt mondta. A határon túli magyarsággal kapcsolatos összetartozás szintén a nemzeti konzultáció alapján került be, a hungarikumok védelméről így született törvény, a büntető törvénykönyvben a tényleges életfogytiglan bevezetése, a jogos védelmi helyzet kibővítése. De a nemzeti konzultáció során került bevezetésre a védett kor, amely a július 1-jétől hatályos munka törvénykönyvében szerepel, vagy a gyógyszergyárakkal szembeni állami fellépés, hogy ne a drágább gyógyszert adják. De említhetném a devizahitelesek kérdését is.

Nem tud, tisztelt képviselő úr, olyan kérdést mondani, amely kapcsán egyértelmű lett volna a választóknak vagy válaszadóknak a véleménye és azzal a kormány szembement volt. De számtalan olyat fel lehet sorolni, amelyben egyértelműen megfogalmazták a támogató vagy nem támogató véleményüket az állampolgárok, és utána ez meg is történt, be is cikkelyeztük az egyes törvényekbe. Komolyan vettük az állampolgárok véleményét, mi egy komoly részvételi demokráciában hiszünk. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a nemzeti konzultáció egy új, modern lehetőség az állampolgárok számára arra, hogy részt vegyenek a törvényhozásban. Előbb elmondtam önnek a bizonyítékokat, hogy minden egyes esetben az összes kérdés kapcsán, amit eddig feltettünk, komolyan vettük a véleményüket, és törvények születtek belőle. Éppen ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen folytatnunk kell a konzultációt. Eddig több millió választ kaptunk már a korábbi konzultációk során, és most is a válaszadók aránya már 300 ezer környékén van.

Mi tehát nemcsak az emberekért, hanem az emberekkel együtt is szeretnénk kormányozni a következőkben is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 62 2012.06.25. 4:06  59-64

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Amikor a kormányzat kialakította a 2010. évi CXXXI. törvényben rögzített stratégiai partneri rendszert, az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy minél jobb minőségű jogszabályokat alkossunk. Nyilvánvalóan azoknak a bevonása a jogszabályalkotásba teremtheti a legjobb minőséget, akik maguk annak a jogszabálynak az alkalmazásával, különböző rendelkezéseivel nap mint nap foglalkoznak. Éppen ezért közel száz stratégiai partneri megállapodás jött létre a kormányzat és különböző érdekképviseletek, civil szervezetek, egyesületek, kamarák és mások között.

Sokszor illetik a kormányzatot azzal a kritikával, hogy nem konzultál eleget, volt erről szó már itt a mai délután során is. Ha nem konzultál, akkor az a baj; ha konzultál, akkor pedig az a baj. Mert ha konzultál, az sokba kerül, meg lassú; ha nem konzultál, akkor pedig ráerőlteti az emberekre a saját akaratát.

(15.00)

Nos, a stratégiai partnerség pont arról szól, hogy azok, akik nagyon széles társadalmi rétegeket jelenítenek meg, őket reprezentálják, vagy akik nagyon mély szakmai tudással rendelkeznek, akik komoly tudományos munkát folytatnak, vagy akiknek nagyon nagy a nemzetközi beágyazottsága, azok váljanak egyfajta stratégiai partnerévé az egyes tárcáknak. Az ő számukra nemcsak azok az egyeztetési formák biztosítottak, mint mindenki más számára az általános egyeztetés keretében a kormany.hu-ra kitett jogszabályok bizonyos időn belüli véleményezésével kapcsolatban, és nemcsak a korábbi kereteket erősítik meg, amelyek továbbra is működnek, hanem egyes szervezetek számára nem egy angolszász típusú lobbitevékenységben, hanem inkább egy német típusú érdek-képviseleti, kamarai rendszerben biztosítja azt, hogy akár jogszabályalkotásra vonatkozó igény vagy akár egyes, már futó vagy előkészítés alatt álló jogszabályok koncepciójánál egyes koncepcionális kérdéseket meghatározzanak, elmondják az ő tapasztalataikat. Ez azért hasznos a számukra, hiszen növeli a jogszabályok legitimációját, növeli az alkalmazhatóságát, vagy egész egyszerűen csak érthetőbbé teszi a jogszabályok szövegét mindenki számára.

Bízunk benne, hogy ez a végrehajtását, a végrehajthatóságát is növeli a jogszabályoknak. Sokszor láttunk olyan torzókat az elmúlt évek jogalkotásából, amelyek már elfogadásukkor láthatóan alkalmazhatatlanok voltak, nemcsak azért, mert nem a hétköznapi ember számára érthető nyelvezettel születtek meg, hanem azért is, mert a szabályok életszerűtlenek voltak. Mi azt szeretnénk, ha az államot nem akadályként érzékelnék a különböző cégek, vállalkozások vagy akár az állampolgárok is, hanem segítőként, ha nem kerékkötőnek, hanem segítségnyújtónak, partnernek tartanák a kormányzatot. Éppen ezért számtalan szervezettel kötöttünk már ilyen megállapodásokat. Csak párat hadd emeljek ki: a Joint Venture Szövetség, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, Ügyvédi Kamara, a Civil Összefogás Fórum, a Szabadalmi Ügyvivő Kamara, a Védjegy Egyesület vagy sok nemzetiségi önkormányzat, például a Németek Országos Önkormányzata. Ezek a szervezetek rendre eljuttatják a véleményeiket, amelyeket mi személyes egyeztetések során igyekszünk minél inkább megismerni. Itt van a kezemben például az Amerikai Kereskedelmi Kamarának a polgári törvénykönyvhöz benyújtott nagyon alapos véleménye, amelyből nagyon sok rész, főleg a gazdasági társaságra vonatkozó könyvekben, illetőleg a jogi személyekkel kapcsolatban meg is jelenik majd a kormányzati álláspontban az új polgári törvénykönyvvel kapcsolatban. Ezzel is szeretnénk intézményesíteni azt a köteléket, amely a kamarák, az érdekképviseletek, a civil szervezetek között és a kormányzat között létrejöhet.

Úgy gondoljuk, hogy egy valódi, jó minőségű jogalkotás csak akkor valósulhat meg, ha azokkal konzultálunk, azokkal egyeztetünk - és ezt meg is tesszük rendre, ennek a különböző eredményeit, kisebbeket, nagyobbakat, attól függ, melyik törvénynél, önök is láthatják, a kormány által benyújtott jogszabályokban -, akik ezt tulajdonképpen alkalmazni fogják, hiszen az ő véleményükkel a jogszabályalkotás színvonala lehet magasabb, mi pedig érdekeltek vagyunk érthetőbb és magasabb színvonalú, minél kevesebb hibát tartalmazó jogalkotásban a kormány részéről.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
207 8 2012.06.26. 5:10  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Nem csodálhatjuk a szocialisták bekiabálásait, hiszen a nép véleményével elég rossz viszonyban vannak az utóbbi években. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Kezdődött a szociális népszavazással, amitől szétesett a kormánykoalíciójuk, folytatódott a 2010-es választásokkal, amikor... (Gőgös Zoltán közbeszól.) - népszavazással, így van -, folytatódott a 2010-es választásokkal, ahol a Fidesz-KDNP kétharmados többséget ért el (Gőgös Zoltán közbeszól.), úgyhogy valóban nem csodálom, hogy bekiabálnak a padsorokból, és hogy úgy mondjam, a nép által kinyilvánított akarattal nem mindig tudnak azonosulni. Ismerjük a szocialista nemzeti konzultációt is; bár nem kérték ki az emberek véleményét, de az emberek százezer számra mentek az utcákra, és követelték az őszödi beszéd után Gyurcsány Ferenc lemondását; meg is kapták a választ: kardlapozást és lovasrohamot. Ez volt a nemzeti konzultáció szocialista módra, amikor a nép ott kifejezte valamilyen módon a miniszterelnökkel szembeni akaratát, akkor ők erre így válaszoltak.

Mi azonban már ellenzékben elkezdtük ennek a fajta konzultációnak az újfajta, új, demokratikus kultúrájának a meghonosítását (Gőgös Zoltán közbeszól.), hiszen nemcsak amikor kormánypárt voltunk, akkor kértük ki az emberek véleményét, magát a választási programunkat, az egész politikánkat igyekeztünk az emberek véleményére alapozni. Mi nem ilyen II. József-féle jozefinista álláspontot követünk, hogy mindent az emberekért, de semmit sem általuk, hanem igenis az emberekkel együtt akarjuk kialakítani az álláspontunkat, mert abban hiszünk, hogy úgy tudjuk leginkább a demokráciát megerősíteni, ha az embereknek közvetlen beleszólást engedünk sok esetben a törvényhozás folyamatába. Amikor valaki a kérdőívek begyűjtésére és bezúzására buzdít másokat, az lényegében a képviseleti demokráciában, a részvételi demokráciában való nem hívését bizonyítja, az az ember nem hisz a demokratikus értékrendben, aki azt mondja, hogy ne nyilvánítson valaki véleményt. Ez körülbelül olyan, mint hogyha valaki azt kérné, hogy mindenki tépje szét a kopogtatócéduláját, és ne menjen a választások napján szavazni.

Azt mondta itt Gőgös képviselőtársunk, azt kiabálta pontosabban, hogy hiába mondanak bármit is az emberek, a kormány nem abba az irányba kormányoz, amit ők a nemzeti konzultációban a korábbi években elmondtak. (Gőgös Zoltán: Ez így van, pontosan! - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Tévedés!) Tisztelt Gőgös képviselőtársam, szerintem ön sem, és más sem tud olyan nemzeti konzultációs kérdésre adott egyöntetű választ mondani, amivel szemben a Fidesz-KDNP-kormánytöbbség itt a parlament falain belül törvényjavaslatokat terjesztett volna elő. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Nézzük például az alaptörvényt, amelyből pontosan az állampolgárok véleménye alapján került ki a családi választójog, de került be, hogy ne csak jogok, hanem kötelezettségek is legyenek megnevezve az új alaptörvényben. A költségvetési plafon szintén nemzeti konzultáció eredményeként került bele az új magyar alaptörvénybe. (Gőgös Zoltán közbeszól.) A családi adókedvezmények rendszere, amely nemcsak az adótörvényben, hanem az alapjai, elvi alapjai sarkalatos törvényben, a családok védelméről szóló sarkalatos törvényben szerepel, szintén nemzeti konzultáció eredménye. A nemzeti összetartozás hangsúlyozása az alaptörvényben szintén a nemzeti konzultációra adott válaszok alapján történt meg, akár csak a tényleges életfogytiglan mint szankció bevezetése a büntető jogszabályok közé. A szociális konzultáció biztatta a kormányt a devizahitelesek hatékonyabb megsegítésére, erre vonatkozó kérdés a mostani kérdéssorban is szerepel - ezek húsbavágó kérdések továbbra is -, de a gyógyszergyárakkal szembeni állami fellépésre is nemzeti konzultáció hatalmazta fel a kormányzatot, méghozzá milliós nagyságrendű válasszal, ami a korábbi bármiféle ilyesfajta egyeztetésekhez képest óriási szám. De ugyanígy július 1-jétől fog hatályba lépni az új munka törvénykönyvében a védett kor intézménye, ez szintén nemzeti konzultáció eredménye volt.

Sem a szocialisták, sem mások nem tudnak olyan egyöntetű választ mutatni a nemzeti konzultációs kérdésekre adott válaszok közül, amivel szembement volna a kormányzat, viszont szinte mindegyikre igyekeztünk megfelelő törvényeket hozni, pontosan azért, mert mi elkötelezett demokraták vagyunk, és hiszünk abban, hogy akkor kormányzunk jól, ha nemcsak négyévente tudnak egy igent vagy egy nemet mondani a kormány politikájára az emberek, hanem időközben is meg tudjuk őket kérdezni. Ez számunkra is nagyon nagy segítség, hiszen így a választók akaratát sokkal inkább meg tudjuk testesíteni; egy alaptörvénynél is sokkal - hogy úgy mondjam - összetettebb és sokkal inkább rámutat a lényegre, hogyha nemcsak egy kérdésben, hanem tizenegynéhány kérdésben tudnak az állampolgárok véleményt mondani, nemcsak az egész alkotmányt támogatják vagy nem támogatják, hanem egyes részeiből az egyiket igen, a másikat nem, és egy-egy, számukra nem tetsző szabályozás miatt nem kell az egészet elutasítsák.

Úgyhogy én azt javaslom minden szocialista képviselőnek, aki bezúzatná a nemzeti konzultációs kérdőíveket, és száz forintot is sajnál a választóktól azzal kapcsolatban, hogy a véleményüket megkapják, hogy azért próbálják meg beleélni magukat egy átlag magyar, kispesti vagy vidéki választópolgárnak, embernek az életébe, próbálják meg megérteni, hogy nekik milyen problémáik vannak, és éppen ezért miért fontos (Az elnök csenget.) a több millió válasz, amit eddig is (Az elnök csenget.), és reméljük, hogy ezután is kapunk a nemzeti konzultációban. Bízunk benne, hogy nemcsak az emberekért, de az emberekkel együtt is tudunk kormányozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 324 2012.07.02. 3:35  323-334

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel a törvényjavaslat sem túl hosszú, pár szakaszból áll, még csak egy tucatnyi szakaszból sem, és maga az Erzsébet-utalvány is - úgy gondolom - ismert már mindenki előtt, hiszen már a költségvetési törvényben is megjelent, ezért csak röviden vázolnám a mai törvénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és feladatunkat.

Úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg Magyarországon gyerekek nélkülöznek, akár szociális okokból nincs megfelelő étkezésük, nincs megfelelő szabadidős eltöltésük, addig nekünk itt a parlamentben feladatunk van, hogy részükre minél több forrást biztosítsunk. Mindenkinek szüksége van arra, hogy az életkorához és fejlődéséhez szükséges megfelelő ételhez hozzájusson, és a szellemi, fizikai fejlődéséhez szükséges rekreációs időtartamok és helyszínek, szolgáltatások is az ő rendelkezésükre álljanak.

(0.10)

Az Erzsébet-utalvány és az Erzsébet-program, amely már a parlament előtt is ismert, hiszen sokszor került ide elénk, ez egy újfajta, újszerű európai válasz arra, hogy a társadalmi szolidaritás keretében miként tudunk új forrásokat bevonni ezekbe a különböző célokba.

A szociális biztonság megteremtése érdekében hoztuk létre ezt az egész programot. Mindenki, aki Erzsébet-utalványt ad vagy Erzsébet-utalványt használ, egy közcélhoz járul hozzá, ezen a programon keresztül segíti mindazokat, akik kiemelt figyelemre szorulnak a fiatalok vagy az idősebbek közül egyaránt.

Eddig már 75 ezer honfitársunk részesült valamiféle üdülési támogatásban, és tízezer gyerek lesz az, aki a nyarát kezdte vagy kezdi a későbbiekben kedvezményes Erzsébet-táborban.

Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából származó eredmény az, amelyik forrásául szolgál ennek a közfeladatnak. Az Erzsébet-program tehát egyértelműen közfeladatot szolgál, szociális üdültetést és szociális étkeztetést.

Az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány feladatait, azt a négy célt, amire fordítani lehet az Erzsébet-utalvány forgalmazásából keletkező nyereséget, mint például a szociális üdültetés, szociális étkeztetés, ifjúsági és gyermekvédelmi programok, valamint külön törvény szerinti szociális és gyermekvédelmi támogatások kifizetése, ezek lehetnek azok, amelyek az Erzsébet-utalvány forgalmazásából keletkezhetnek vagy azáltal jöhetnek létre.

Azért fontos tehát ez a törvény, hogy ilyen egyértelmű feladatkijelölést adjon az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban, amely már január óta forgalomban van, és egyértelműsítse, hogy itt közfeladat szervezéséről és közfeladat ellátásáról van szó az Erzsébet-program keretében. Ehhez kérem a teremben tartózkodó parlamenti pártok képviselőit és az ő támogatásukat, hogy az Erzsébet-program így megvalósulhasson. Önök is tudják, tízmilliárdos nagyságrendben jelent pluszforrást a szociális támogatásokban. Ez nem egy olyan, amit bárkitől el kellene venni, amit a költségvetés más fejezetéből kellene átcsoportosítani, hanem ez pluszforrás, pluszforrás egy közfeladat ellátásához. Ezáltal mindenki jobban járhat, főleg a nélkülözést szenvedő gyerekek, és senki sem fog rosszul járni, hiszen senkitől nem kellett Magyarországon ezeket a milliárdos forrásokat elvenni.

Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 332 2012.07.02. 3:21  323-334

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nagyon röviden válaszolnék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ez egy igazi sikerterülete Magyarországnak, hiszen rájöttünk, hogy vannak olyan területek, amelyek nem a piachoz, hanem a közszférához, a közszolgáltatásokhoz tartoznak, és közfeladatot látnak el. Éppen ezért mindenki, aki ebben a programban bármilyen juttatást kap, az jobban jár, mintha ez a program nem jött volna létre. Azt a 75 ezer embert sértik meg, aki már kapott valamilyen támogatást, azt a 10 ezer diákot, aki elment táborozni. Egy család 35 ezer forintból el tud menni nyaralni, főszezonban 5 napra, előszezonban 7-8 napra. Úgy gondolom, ez azért kiemelkedő a honi ajánlatok közül, sokkal kedvezőbb árakon tudnak odamenni.

Hogy egyes újságírók tudnak az interneten szörfözve, de a valódi igényeket fel nem mérve vagy a valódi telefonokat le nem bonyolítva ilyesfajta számsorokat összeállítani, ez természetes, hiszen nyilvánvalóan ellenzéki újságírók mindig is ezt fogják keresni, és nem a valóságot. Igyekeznek valamilyen torzított valóságot előhozni, de higgyék el, kedves képviselőtársaim, hogy ennél a 35 ezer forintnál jobb ajánlatot nem igazán találnak. Az egyik kereskedelmi tévé riportműsorában az ottani árak hasonló számsorait elmondó család utána nagyon vígan elment Erzsébet-táborba, az Erzsébet-program keretében nyaralni. Kicsit fura is, hogy egyszer bírálja a programot, másrészről pedig igénybe veszi annak szolgáltatásait.

Tehát azt kérem önöktől, hogy lássák, hogy itt egy állami közalapítványról van szó, egy 100 százalékosan közvetett állami tulajdonban lévő Nemzeti Üdülési Szolgálatról, rövidítve NÜSZ Kft.-ről, amely ezeket a programokat szervezi, a szállásokat közvetíti, és elsöprő többségében állami tulajdonú üdülőkről van szó, kis részében pedig civilek, civil szervezetek által javasolt helyekről. Tehát az összes pénz, az összes bevétel állami keretek között forog, tehát nem is lenne értelme olyan számsorokba, feltételezésekbe bocsátkozni, hogy itt ki mit hogyan számláz túl, hiszen minden, elsősorban a közvetítés és a szálláshelyek biztosításának nagy része állami tulajdonú cégeknél, állami tulajdonú ingatlanokban történik. Tehát fel sem merül annak veszélye, hogy itt bármikor is a közpénzekkel hanyagul gazdálkodnának, vagy bármilyen módon az állami vagyont megcsonkítanák, vagy bármi módon itt bármilyen hátránya lehetne a magyar államnak. Igaz, mert rá is tüsszentett képviselőtársam, köszönöm szépen.

Úgyhogy azt kérem, nézzék komplexen a kérdést, ne a szokásos ellenzéki szemüvegen keresztül, hiszen itt egy igazi sikertörténete van Magyarországnak. Milliárdokat tudunk szociális célból akár fogyatékkal élőknek, akár nagycsaládosoknak, szociális intézményben dolgozóknak, nyugdíjasoknak és rászorulóknak kínálni. Úgyhogy kérem önöket, hogy ennek a törvényi megalapozását, hogy látszódjék, hogy itt mindenképpen egy közfeladat szervezéséről és közfeladat ellátásáról van szó, és ehhez az Erzsébet-utalványokból származó forgalmazási eredménynek a felhasználásáról, az ezt rögzítő törvényjavaslatot önök is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 37-51 2012.07.03. 4:20  36-56

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: (Nem működik a mikrofonja.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mintegy két hete lehetőségem nyílt arra, hogy néhány mondattal...

ELNÖK: Egy pillanat, egy kis türelmet kérek, államtitkár úr. A kártyája benn van... Ott a mikrofon. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: (Kézi mikrofonnal sem működik a hangosítás.) Mintegy két hete lehetőségem nyílt arra, hogy néhány mondattal bemutassam önöknek... (Közbeszólások: Nincs hang!)

ELNÖK: Hiába van ott a mikrofon...

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: (Működik a hangosítás.) Akkor a hellyel van a gond. Megpróbáljam máshol? Én hallom. Harmadszor is nekikezdek.

ELNÖK: Tessék, öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Mintegy két hete, mint önök is emlékeznek (Derültség.), lehetőségem nyílt arra, hogy néhány mondattal bemutassam önöknek Magyarország első, a minősített adatok cseréjéről és védelméről szóló egyezményét, amelyet hazánk a Szlovák Köztársasággal kötött. Már ekkor jeleztem azt is, hogy a közeljövőben további titokvédelmi megállapodások benyújtása várható, hiszen hazánk elkötelezett amellett... (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Meg kell állítanom, államtitkár úr. A kártyáját nézze meg, állítólag nincs teljesen...

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Már kiírta a nevemet itt, megjavult.

ELNÖK: De próbálja megigazítani...

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Kihúzom, újra betettem. (Közbeszólás: Most jó!)

ELNÖK: Most akkor jó lesz.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: De innen folytatom, jó? Nem kezdem elölről.

ELNÖK: Kezdje el újra, mert a gyorsíró kisasszony nem tudja jegyezni. Kezdjük elölről.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Én utána odaadom neki. Három a magyar igazság, egy a ráadás? Akkor negyedszerre is? Nem, innen folytatom.

Az a lényeg, hogy Magyarország elkötelezett amellett, hogy a NATO-s és EU-s tagállamok minél szélesebb körével biztosítsa a minősített adatok cseréjét és kölcsönös védelmét. Ígéretemet betartva, anélkül, hogy ismételném magamat, engedjék meg, hogy néhány szót szóljak immáron a második, a Cseh Köztársasággal 2012. június 13-án aláírt megállapodásról.

Természetesen ez az egyezmény is a 2010-ben hatályba lépett 2009. évi CLV. törvényen alapul, és a fő célkitűzése is ugyanaz: a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott formulák alkalmazásával védelmet biztosítani a szerződő felek, valamint az országaik közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára.

Ennek keretében jelen egyezmény is szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról. Az egyezmény tehát tovább erősíti hazánk nemzetközi szerepvállalási képességét, és lehetővé teszi Magyarország számára a minősített adatok határokon átnyúló, államok közötti biztonságos megosztását.

A tárgyalások megkezdésére felhatalmazó határozat - amely 2011-ben született - értelmében első körben a kormány a visegrádi négyek tagállamaival kezdte meg az egyeztetéseket. Prágai nagykövetünket idézve: "A magyar-cseh kapcsolatokat nemcsak a szoros kétoldalú politikai kötődések jellemzik, hanem a közös részvétel is a regionális és multilaterális együttműködés különböző formáiban. Csehországot joggal nevezzük tiszteletbeli szomszédunknak, jó partnerünknek és fontos szövetségesünknek a NATO-ban és az Európai Unióban." A két ország közötti hatékony együttműködést és a szabályozási tárgykör jelentőségét igazolja, hogy a tárgyalásokat rövid idő alatt sikerült eredményesen lezárni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy mindezekre tekintettel a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek a szavazatukkal is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 26 2012.07.12. 4:04  23-29

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Jól látjuk, hogy ha a szocialisták lettek volna kormányon, akkor sem Millenáris, sem Nemzeti Színház, úgy látszik, sem Művészetek Palotája, sem Mária Valéria híd nem épült volna, vagy talán ha a szocialisták kormányoznak bő száz évvel ezelőtt, a Hősök terét sem építették volna meg Budapesten.

Ugyanakkor miközben a képviselő úr ostorozza a Kossuth téri beruházást, ne felejtsük el, hogy önök voltak azok, akik elsők között még 2005-ben közbeszerzést írtak ki a Kossuth tér felújítására. Volt ebben a csúnya vasrácsok lecserélése, hogy idézzem az önök államtitkárát az akkori Miniszterelnöki Hivatalból, volt ebben zászlórúdépítés, volt ebben talapzatépítés, volt ebben új utcabútor-beszerzés, és hogy nem sikerült akkor a teljes Kossuth teret átépíteniük, bár ugyanaz volt a céljuk, mint most, hogy szűnjön meg ez az ország egyik legnagyobb parkolójaként a város szívében üzemelni és ehelyett egy méltó főtere legyen Magyarországnak, a magyar alkotmányosságnak, a magyar közéletnek, ehhez képest most mégiscsak támadja ezt a beruházást, amit a korábbi szocialista kormányok ugyanúgy elkezdtek megvalósítani, csak aztán nem jutottak a végére, de a rendszerváltás óta szinte mindenki a Kossuth teret egy nagy parkolóból egy igazán reprezentatív térré szívesen átalakíttatta volna.

Ami a konkrét eljárást illeti azzal kapcsolatban, amit a képviselő úr említett, ön is tudja, hogy van egy 2008-as kormányrendelet, 346. számú, amely a fás szárú növények védelméről szól. Itt a jegyző hatáskörébe helyezik a fás szárú növények kivágására vonatkozó engedélyeket, tehát teljesen törvényesen járt el a jegyző ebben az ügykörében. A Ket. 107. § (2) bekezdése az, amely a kormányhivatalhoz telepíti a fellebbezés elbírálását, tehát így eljáró hatóságként jogosult a kormányhivatal a fellebbezést elbírálni. Tehát a jegyző felügyeleti szerve a Fővárosi Kormányhivatal. A KIM mint minisztérium semmifajta olyan hatáskörrel nem rendelkezik, hogy utasítsa a kormányhivatalt bármiféle döntésre. Nem kért, nem kapott és nem is volt szándékunkban ezzel kapcsolatban bármiféle utasítást adni a kormányhivatalnak, legyen ez akár szakmai, jogi, a Ket. alapján álló, sem pedig politikai, úgyhogy így a törvények szerint járt el mind a jegyző, mind pedig a Fővárosi Kormányhivatal.

A Magyar Országgyűlés Hivatalán kívül más ügyféli jogállású akár jogi személy, akár természetes személy, ahogy ön is mondta, nem volt ebben az eljárásban, ezért tudott ilyen gyorsan jogerősen befejeződni, nem pedig bármiféle nyomásgyakorlás miatt. Erre a hatályos jogszabályok nyújtanak lehetőséget.

Arról is szeretném röviden tájékoztatni a képviselő urat, hogy a 2011. évi CXI. törvény 31. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Kormányhivatal az ombudsman véleménye után az alapvető jogok biztosa által kiadott ajánlás tekintetében adott egy érdemi állásfoglalást. Ezt június 13-án megküldte, illetőleg június 11-én az ezzel kapcsolatos szakmai álláspontot tartalmazó körlevelet kibocsátotta a kormányhivatal ügyintézéssel foglalkozó egyes munkatársai számára, tehát megtörtént a jogi eljárás házon belül is.

Arra pedig szeretném felhívni a figyelmét, miközben nyilván lehet itt olcsó demagógiával elmondani, hogy az embereik ügyeit is intézze ilyen gyorsan a kormányzat, azért hoztuk létre a kormányhivatalok rendszerét, azért hozzuk létre a járási rendszert, hogy pontosan az állampolgárok igényei is minél gyorsabb elbírálásra kerüljenek. Ön is itt volt a parlamentben pár héttel ezelőtt, amikor fokozatosan, többéves bevezetéssel, de a Ket. átlag ügyintézési határidejét 30 napról 21 napra rövidítettük le. Úgy gondolom, hogy a szocialisták tekintetében igencsak vékony az a mezsgye, amikor ilyesfajta beruházásokat bírálhatnak, hiszen itt egy valódi igényről van szó, egy valódi beruházásról, amely meg is fog valósulni.

(10.00)

Ehhez képest önök egy szükségtelen Kőröshegyi völgyhídra tudtak 43 milliárd forintot elkölteni, egy soha nem látott, soha meg nem valósult, soha egyetlenegy kapavágást vagy téglarakást meg nem látott kormányzati negyedre pedig 9 milliárd forintot tudtak elkölteni. Emellett úgy gondolom, nagyon hasznos lesz, ha egy igazán reprezentatív főtere kialakul Magyarországnak és Budapestnek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
215 38 2012.07.12. 4:10  35-43

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sosem szabad elfelejtenünk ilyen kérdéseknél, hogy mi, akik itt a kormányzatban vagy bárhol dolgozunk, más emberek pénzét költjük el. Nem arról döntünk, hogy a saját pénzünkből valakinek a státusát fenntartjuk-e vagy sem, hanem arról, hogy az emberek munkájából befizetett adóforintokból olyan emberek munkáját finanszírozzuk-e, akik mindenki számára hasznosak, vagy olyan emberekét, akik bár valóban lehet, hogy nehéz szociális helyzetben lennének e nélkül a munka nélkül, de az állam számára az a munka, amit ott és akkor végeznek, nem szükséges munka. Nyilvánvalóan itt kettős szempontból kell figyelni. Egyrészt nyilvánvalóan az egyes emberek helyzetére tekintettel kell lenni. Nem lehet őket, pláne, ha idősebb korúak, 55 év felett vannak, és a védett korban szerepelnek - hiszen ez a kategória már július 1-je óta, az új munka törvénykönyve óta létrejött, és fokozott védelem illeti meg a védett korban levőket Magyarországon, immáron kettő hete -, nos, tehát az ő egyéni szociális helyzetükre is figyelemmel kell lenni, de ugyanakkor nyilvánvalóan a takarékos állami gazdálkodásra is.

Van egy alapvető helyzet a kormányzatban. Hoztam önnek két korfát, a színesebb a központi közigazgatás korfája, a másik a teljes kormányzati korfa. (Felmutat két grafikont.) Ebben ön is jól látja, hogy a fiatalok tekintetében - akik itt felül vannak - viszonylag jól áll a közigazgatás, az elmúlt esztendőkben sok fiatal került be, de az emberek 40 éves koruk környékén nagymértékben elhagyják a közigazgatást, nem látnak itt pályát, nem tudnak előrelépni, illetőleg kellő vezetői tapasztalattal, kellő munkatapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy a piaci szféra elhívja őket. Majd megint egy nagy kiszélesedés látható a nyugdíjas kor előtt, ekkor ismét visszatérnek a közszférába a biztonság miatt, és még nyugdíjas korban is azért bőven - a piros rész a férfiakat, a zöld a nőket mutatja, tehát ebben a részben is -, még nagyon sok nyugdíjkorban lévő személyt találnak a közigazgatás rendszerén belül.

Amikor tehát ilyesfajta átalakításokról beszélünk, akkor pontosan az a célunk, hogy perspektíva legyen a 40 éves korosztálynak is a közigazgatás, itt tudjanak maradni, előre tudjanak lépni, legyenek köztisztviselők, közalkalmazottak, dolgozzanak a központi közigazgatásban vagy máshol, a közszolgálatnak más területén. Éppen ezért gondolkozunk ilyen reformokban, és ennek az egyik része nyilvánvalóan, ahogy mondtam önnek is, a védett kor intézménye, illetőleg a nyugdíjak garantálása azok részére, akik már betöltötték az öregségi általános nyugdíjkorhatárt. A jogszabály ma is úgy fogalmaz, ezen nem is változtattunk semmit, hogy alapvetően mindenkit fel kell menteni, amikor eléri a 62 éves kort, de amennyiben ő is kéri, és az intézmény érdeke is ezt így kívánja, pár évre meghosszabbítható az ő szolgálati vagy közszolgálati viszonya.

Hogy miként változtatunk ezen, arról pedig eléggé hosszadalmas döntéshozatal előtt állunk. Amikről ön valamelyest már tényként beszélt, azok messze nem tények, hanem pusztán tervek, amelyeket mi a különböző ágazati szervezetekkel ismertettünk. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács az a fórum, ahol magas szintű állami vezetők hozták a szakszervezeti vezetők és más ágazati képviselők tudomására, hogy milyen tervek vannak a 62 évet betöltött köztisztviselőkkel, kormánytisztviselőkkel, közalkalmazottakkal kapcsolatban. Nyilvánvalóan ez nem egy homogén terület, hiszen teljesen más a központi közigazgatás, egy orvos, egy tanár esete, és mi sem akarunk abszurd helyzeteket teremteni. Nem veszélyeztetheti akár az egészségügyi ellátás működőképességét vagy más területen a működőképességet az, hogyha valaki betölti ezt a 62 éves kort.

Mi egy ésszerű megoldást szeretnénk, amely specifikus, figyelemmel van az egyes részterületekre. Ezért is nem hamarkodtuk el ebben a döntéshozatalt. Ezért nem születtek meg ezek a döntések, hogy pontosan, jól informáltak legyenek a munkavállalók, és közösen tudjunk az egyes részterületekre is kiterjedő kivételekkel megtűzdelt, de általánosságban, azért ezt le kell szögeznem, a 62 éves kort mint általános öregségi nyugdíjba vonulási időpontot - ugye, ez fokozatosan kitolódik 65-re - bevezető és szigorúan vevő szabályozást hozni, de ez sehol a működőképességet, az ésszerű működést nem veszélyeztetheti.

Éppen ezért bízunk benne, hogy ez a pályakezdő fiataloknak is lehetőséget teremt majd az elhelyezkedésre, jobban, mint külföldön, illetőleg a 40-es korosztálynak - amit mutattam önnek - a korfában szintén karrier-előrelépési lehetőséget jelent. De mondom, itt az egyeztetési fázisban vagyunk, a döntés jóval későbbre várható.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 240 2012.09.11. 4:03  237-271

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, egy olyan kiigazítást hozunk a törvényeken, amelyet a rendszerváltáskor kellett volna hogy megtegyünk. Egy olyasfajta hiányt küszöbölünk ki, amely miatt valamelyest szégyenkezhetünk is, hogy eddig nem jutott az eszünkbe és nem foglalkoztunk ezzel, de mint a képviselő úr is mondta, ez azért fordulhatott elő, hiszen olyan szerények és alázatosak voltak, úgy látszik, a korábbi érintettek, hogy ezt a témát fel sem hozták, és inkább elviselték a fennálló helyzetet.

Nem is a köztársasági elnökökről vagy a miniszterelnökökről van szó, hanem az ő házastársaikról, akik sokkal kevésbé dönthetnek arról, milyen közjogi helyzetbe kerülnek, hiszen ők azok, akik általában a férjüket, de ha majd lesz női köztársasági elnökünk is, akkor a feleséget a férj, tehát a házastárs támogatja. Nyilván közösen hozzák meg a döntéseiket, hogy ki-ki milyen pályát választ, de neki valamelyest mindig a támogató szerep marad; a férj az, aki inkább rivaldafényben van, a férj az, akit inkább a sikerek érnek, és neki valamelyest a nehézség marad meg, a családra való fokozott odafigyelés, a segítése, és neki mindig a megfáradt és bánatos férje jön már csak haza, vagy reményeink szerint néha sikerélményekkel teli, és neki kell vigasztalni és erősíteni őt. Éppen ezért ő nem annyira választja ezt a szerepet, mint inkább kapja. Kapja egyrészt a férje által, kapja másrészt a politikai döntés által. Ő nem dönthetett erről olyan nagy mértékben, hogy pontosan az élet hova sodorja, ugyanakkor mégis az élet a közjogi rendszer részévé tette, és olyan kötelezettségeket tett rá, akár csak a viselkedésével, a megjelenési kötelezettségeivel vagy a társadalmi szerepvállalásaival kapcsolatban, amit egyébként ő magától nem tett volna meg, talán másfajta pályát is épített volna. De szerencsére nagyon sokan, és ha végignézünk például a volt köztársaságielnök-feleségeken, akik nagyon sok jótékonysági rendezvényen együtt, egymás mellett ülve szerepelnek, ott más-más pártállásúak voltak a férjeik, akik betöltötték ezt a pozíciót, vagy más-más pártállásúak voltak a miniszterelnökök és az ő feleségeik, de együtt vállalják jótékonysági akciókban a nemzet egységéért vagy a szolidaritás eszméjének elmélyítéséért azt, hogy már rég nincsenek semmifajta közjogi méltóságban, már rég másfajta életet élnek, de vállalják ezeket a feladatokat. Úgy gondolom, hogy leginkább az ő számukra méltányos az, hogy akik összefonódtak óhatatlanul is az állam és a nemzet sorsával, akár akarták, akár nem, az ő részükre az állam igenis méltányos, nem különösen kiemelkedő, de méltányos ellátást biztosítson nyugdíjas éveikre. S az is fontos, hogy ezt nem a Nyugdíj-biztosítási Alap terhére tesszük a javaslat szerint, hanem a központi költségvetés utalja át ezt a juttatást.

Maga a javaslat egyrészről az özvegyi nyugdíjról rendelkezik, egységesíti a hivatalban levő miniszterelnök halála esetén levő szabályozást a volt elnök halála esetén irányadó szabályozással, tehát megszüntet egyfajta diszkriminációt a köztársasági elnökök esetében, tehát méltányosabbá teszi az egész szabályozási rendszert, illetőleg amikor valaki hivatalban levő köztársasági elnököt veszt el férjként, feleségként, akkor hathavi juttatás összegét garantálja a törvény azért, hogy rendezni tudja az életét. Tehát én úgy gondolom, igenis igazságos és méltányos ez. Úgy tudom, a bizottságokban is mindenki osztozott ebben, tehát különösebb vita ebből nem volt. Nyilvánvalóan látható, hogy a későbbiekre és a rendszerváltás utániakra is kiterjedve egy sokkal méltányosabb helyzetet tud eredményezni. Bízunk benne, hogy ez is javítja a magyar politikai kultúrát. Bízunk benne, hogy ez is javítja a politika méltóságát, és bízunk benne, hogy lehetővé teszi, hogy kik-kik valóban a nemzetet összefogó közpolitikai kérdésekben tényleg valamelyest függetlenül és anyagi biztonságban tudjanak tevékenykedni, hiszen ha a nemzet, a közjog, az erkölcs kötelezettségeket ír elő számukra, akkor jó, ha ezt a későbbiekben egy ilyesfajta biztonsággal is szavatolni tudja, éppen ezért a kormány a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 298 2012.09.17. 0:54  289-301

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden, egy percen belül szeretném mondani, mert a képviselő úr egy teljesen ide nem tartozó témát most is előhoz, mint ahogy az általános vitában is előhozta. Önök is nagyon jól tudják, minden özvegyi nyugdíjas tájékoztatást kapott, hogy az ő özvegyi nyugdíja nem fog változni. Volt egy technikai hiba, amit ki fogunk küszöbölni nagyon gyorsan, de minden nyugdíjas biztonságban érezheti magát. Ez a kormányülés nem elvette a 13. havi nyugdíjat, hanem emelte a nyugdíjakat. Európában elég kevés ilyen kormány volt. Kérem a képviselő urat, hogy ha e nyugdíjak tekintetében Balog miniszter úrtól garanciát kaptak arra, hogy a nyugdíjuk nem fog csökkenni, akkor ne riogassa őket, vagy különben a saját szavahihetősége fog egyébként kárba veszni, hiszen látják a nyugdíjasok, hogy önök azt mondják, hogy majd kevesebbet fog kapni, látják az értesítőt és a számlájukat, hogy nem kapnak kevesebbet, és akkor azt fogják mondani, hogy ezek a szocialisták már megint nem mondtak igazat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 12 2012.09.24. 5:13  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban, hogy milyen egy egypárti parlament és milyen érzés abban ülni, az ön mellett ülő frakciónak, az ön frakciójának a képviselőit kérdezze meg, nekik van rutinjuk abban, hogy milyen egy egypárti parlament. (Moraj az MSZP soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Nálatok is vannak néhányan!) A parlamenti patkó többi oldalán nincs ebben rutin (Taps a kormánypárti padsorokban.), hogy milyen egy egypárti parlament, esetleg önök tudhatják, hogy milyen az az időszak.

Nem teljesen volt tiszta számomra a képviselő úr felszólalásában, hogy mitől fél jobban, a választóktól vagy a választásoktól, de én úgy látom, hogy a választóktól fél továbbra is, hiszen a választási eljárási törvénnyel kapcsolatban én olyan érvet, jogi érvet nem hallottam öntől, amelyik valóban azt bizonyította volna, hogy ez bármilyen módon is visszalépés a demokratikus értékek területén. Úgyhogy úgy látom, önök a vitától félnek, ezért megelőlegezték már ezt. Pár nap múlva lehetőség lesz itt a parlamentben egyszer tíz órában, utána pedig időkeret nélkül vitatkozni a választási eljárási törvényről, de önök mégiscsak elé jöttek ennek.

Mi úgy gondoljuk, hogy egy tudatosabb rendszert fogunk kiépíteni, ahol maguk a választók sokkal alaposabban tudják a döntésüket meghozni azáltal, hogy előzetesen feliratkoznak a választói névjegyzékbe, és ahogy ön is nagyon jól említette, nem idegen ez más országoktól. Az Egyesült Államokban folyamatos választások vannak folyamatos feliratkozásokkal, más módon, más szempontból, de ez a módszer ismert az Egyesült Királyságban és Franciaországban is. Valóban, ez a fajta választási szisztéma sehol máshol nincs, ahogy az előző húsz évben alkalmazott sincs sehol máshol a világon, ugyanúgy a következő törvény által elfogadott sem egy olyan modell, amit egy az egyben vettünk volna át máshonnan.

Tudja, az önök pártjának is volt egy elképzelése a választójoggal kapcsolatban, ez pedig az, hogy önök büntették volna azt, akik nem vesznek részt a választásokon, hiszen kötelezővé tették volna a választásokon való részvételt. (Lukács Zoltán: Ne beszélj butaságokat!) Ehhez képest mi az embereket nem büntetni akarjuk a választásokkal kapcsolatban (Lukács Zoltán: Ne beszélj butaságokat!), nem szankciókkal akarjuk őket sújtani, csak akkor, ha nem számolnak el megfelelően a kampányra kapott támogatásokkal és pénzekkel, hanem egyfajta tudatosságot várunk el tőlük, hogy igenis vegyék komolyan ezt a választójogot, és nagyon sok csalást kívánunk ezzel kiküszöbölni. Talán esetleg ön is hallott valahol olyanokról, hogy valakik a választás napján próbáltak meg másokat illegálisan választáson való részvételre buzdítani szavazatvásárlással aznap. (Moraj az MSZP soraiból.) Ezt a fajta választási csalási technikát kiküszöböli a mostani javaslat, illetőleg a választók utaztatását, a választási turizmust is kiküszöböli, amikor egyik választókörzetből a másikba csak azért költöztettek át ideiglenesen választókat, hogy ahol kicsi a különbség a két párt között, ott a betelepített vagy beköltözött választók jöjjenek át és döntsék el (Közbeszólás az MSZP soraiból: Átírták a választókerületeket!) a választások végkimenetelét.

Önök jelen pillanatban az ajánlások rendszerét illetik kritikával, hogy milyen alacsony szintre vitte le a kormányzat. Érdemes felidézni az egy évvel korábbi vitát, amikor az akkori törvényjavaslatban 750-ről 1500-ra emeltük volna a kopogtatócédulák mennyiségét. Akkor hevesen tiltakoztak, hogy kétszer akkorák a választókörzetek, amikhez kétszer annyi kopogtatócédulát írtunk volna elő, de ez túl magas, és túl sok jelöltet rekeszt ki a választásokon való indulásból, és éppen az önök kérésére módosítottuk akkor lefelé. Most tovább módosítottuk lefelé ezt a limitet. Most az a problémájuk, hogy túlságosan leszállítottuk, miért nem magasabb ez a limit. Egy év alatt sikerült ugyanazt és ugyanannak az ellentettjét is mondani a Magyar Szocialista Pártnak.

Ami az általános választójogot illeti, tisztelt képviselő úr, általános, egyenlő és titkos mint három alapvető feltétel minden választójogi törvénynél. Éppen az, hogy jóval általánosabbá vált az új törvény alapján a választásra jelentkezőknek, a választáson részt vevőknek a tömege, hiszen kibővül a határon túli magyarokkal, kibővül azokkal a magyarokkal, akik huzamosan Magyarország határain túl tartózkodnak, mert ott dolgoznak, és kibővül azokkal a fogyatékos polgártársainkkal, fogyatékkal élő polgártársainkkal, akik eddig vagy azért, mert látáskárosultak, vagy azért, mert nem tudnak belépni a választóhelyiségbe, nem tudtak élni szavazati jogukkal, éppen ezért lesznek akadálymentesített választóhelyiségek vagy Braille-írásos sablon a látáskárosultaknak, hogy ők is tudjanak szavazni. Úgy érzem, hogy ez egy elég jelentős bővítés. Pont egy szocialista képviselőtől azért elvárná az ember a történelmi hagyományok után is, hogy pontosan a fogyatékkal élők ilyesfajta jogkiterjesztését legalább támogatni tudná.

Ami a titkos választást illeti, ön elképesztő példát akart azzal mondani, hogy lehet, hogy lesz, aki levélben szavaz, és nem személyesen. Hogy ön a románokra milyen megjegyzést tett közben, az maradjon a belső frakciófegyelem kérdése, hogy lehet-e nyíltan románozni egy MSZP-frakcióban ilyen szempontból és azt mondani (Moraj az MSZP soraiból. - Dr. Molnár Zsolt: Posta volt! Süket vagy?! - Közbeszólások az MSZP soraiból: Posta!), hogy aki román postás, az biztos hazudik, lehet-e ez egy alapfeltevése egy magyar politikusnak a magyar parlamentben, hogy a román posta biztosan meg fogja hamisítani a magyar szavazatokat, de gondolom, erre van egy etikai bizottságuk, amely ezt majd elbírálja házon belül.

De hogy egy még - az ön számára elképesztő - példát mondjak, az Egyesült Államokban elektronikusan is lehet szavazni, nemcsak boríték útján. Azt pedig hadd mondjam, hogy az egyenlőség sem sérül, hiszen a határon túli magyarok bizonyára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem laknak magyar választókörzetben, ezért szavaznak ők csak a listára. Tehát minden jogállami kritériumnak megfelel ez a törvény, ezért fogjuk kérni az Alkotmánybíróság előzetes vizsgálatát is. (Közbeszólások az MSZP soraiból: 5 perc 12 másodperc! Az ő mikrofonját miért nem veszi el, elnök úr?)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 74 2012.09.24. 4:12  71-76

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ahogy ön is elmondta, a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program egyik fő célja az egyszerűsítés, hogy a közigazgatási eljárásban az állampolgároknak kevesebb papírra, kevesebb időre, kevesebb energiára legyen szükségük, minél több helyen intézhessék ezeket az ügyeket. Ön is tudja, hogy jelenleg körülbelül 29, azaz pontosan 29 helyen lehet kormányablakokban ügyeket intézni. Ezeket szeretnénk a ciklus végére 300-ra bővíteni, és a mostani 100 kormányablak többszöröse álljon az emberek rendelkezésére. Ugyanúgy az intézhető ügyek száma is a kezdeti huszon-egynéhányról most már 60 fölött van, és 250 fölé emelkedjen ezeknek a száma.

Talán ezért is keltette fel az OECD figyelmét a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program, és közös megállapodásban határoztuk el, hogy ez a nemzetközi szervezet monitorozza is a végrehajtást, illetőleg nemzetközi gyakorlatként ki is ajánlja kvázi a mi közigazgatás-fejlesztési programunkat. Egyébként itt a parlamentben is több jogszabállyal találkozhattunk. Talán az egyik leglátványosabb az, amikor deregulálunk, tehát jogszabályokat hatályon kívül helyezünk. Itt a parlamentben 1025 országgyűlési határozatot, 1971 kormányhatározatot a kormány részéről, valamint korábbi minisztertanácsi határozatokat és 455 darab törvényt helyeztünk hatályon kívül teljes egészében, ennyivel lett egyszerűbb a jogrendszer, de ezt követi majd 3348 törvény és 4000 kormányrendelet áttekintése.

Ezen túlmenően az "Egyszerű állam" program keretében a nemzetgazdasági tárca koordinálásával százmilliárdos nagyságrendű vállalkozói adminisztratív tehercsökkentés zajlott már, illetőleg lakossági ügyintézésben 228 ügyintézéssel lett egyszerűbb az elmúlt másfél év eredményének köszönhetően, ebben van gyermekvállalással, munkavállalással, adózással, szociális ellátásokkal, okmánykiadással, házasságkötéssel, örökbefogadással kapcsolatos ügyintézés is.

Mindegyiket itt most nyilvánvalóan időkeretre tekintettel nem tudom ismertetni, de engedje meg, hogy párat a családtámogatások köréből elmondjak. Júliustól egyszerűbb lett a terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj igénylése. A beadandó dokumentumok számának csökkentése mellett az eddigi 30 napos ügyintézési határidő 18 napra csökkent, a közvetítő állami hivatalok és a benyújtandó igazolások száma is kevesebb lett, így októbertől, jövő hónaptól jóval egyszerűbb lesz a babák után nyújtható Start-számla igénylése a Magyar Államkincstárnál. Jövő áprilistól lesz egyszerűbb a gyermekgondozási segély és az anyasági támogatás folyósítása az ügyintézési idő és a szükséges igazolások csökkentése miatt, de már most is nagy könnyebbséget jelent az anyukáknak és az apukáknak, hogy a kormányablakoknál is el lehet indítani ezeket az ügyeket. Ezeknek a száma, ahogy mondtam, tízszeresére emelkedik. A családi pótlék és a gyermeknevelési támogatás folyósításának elbírálását egy informatikai fejlesztés teszi gyorsabbá jövő áprilistól. Ugyancsak akkortól várható ezen fejlesztés befejezésétől, hogy a kismamabérlet kiállításához is kevesebb utánajárásra legyen szükség.

A nagycsaládosoknak a gázárkedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó adminisztrációs terhei is csökkentek már szeptember 1-jétől. Ez a lehetőség mintegy 320 ezer főt érint és érintett, a változásokkal a nagycsaládosok egyszerűbb eljárásban igényelhetik a kedvezményt. Már nem írjuk ugyanis elő a kérelem évenkénti benyújtását. A kedvezményezetteknek 2013-tól csak az esetleges változásokat kell bejelenteniük, a Magyar Államkincstár viszont köteles évenként ellenőrizni a nyilvántartásban szereplők jogosultságát. A jövő évtől egyszerűsödik a benyújtandó igénylőlap tartalma is. Az új formanyomtatványon nem kell feltüntetni a kérelemhez kötelezően mellékelendő számlán már a szereplő adatokat. Jogosultanként elegendő lesz egyetlen igénylőlapot kitölteni azoknak, akik több gázmérővel rendelkeznek, az igénylőlapot eddig mérőóránként kellett benyújtani, most már csak egyet kell. Az igénylő tehát gördülékenyebben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) tud kapcsolatot tartani akár telefonon is a szolgáltatókkal. Remélem, lesz alkalom még a számtalan további egyszerűsítésről is itt beszámolni.

Kérem a képviselő urat, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 12 2012.09.25. 5:09  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahol ön abbahagyta, hadd folytassam én ott, én is egy idézettel Mádl Ferenctől: "Az embernek hinnie kell abban, hogy van értelme annak, amit tesz. Ez különösen nehéz a sok kritika mellett, ami a kormányt éri. A teljes átalakuláshoz, az út felfelé íveléséhez nyilván évek kellenek, és mindenki erőfeszítése szükséges, bárki is legyen kormányon. A magam részéről megteszem, amit tudok. Nem elsősorban a kormányért, de a kormánnyal, amíg a vállalt irányt követi, az ügyért. Messzeható baj lenne, ha a kormány nem tudná betölteni vállalt misszióját, mert az ügy is veszélybe kerülhetne."

Ezt Mádl Ferenc 1993-ben mondta, akkor tárca nélküli miniszter volt, nem itt, a parlamenti patkóban, itt is tehette volna, hanem egy lap, méghozzá a Magyar Tudomány hasábjain egy interjúban. Mádl Ferenc munkásságából, életéből nagyon sok mindent kiemelt képviselő úr, a piarista éveket, családjának megpróbáltatásait, akik szorgalmas emberek voltak, és külföldi munkából idehaza teremtettek birtokot, és mindegyik gyereküket, ha jól emlékszem, hat gyermeküket kineveltették, és a szegény sor ellenére mindegyik diplomát szerzett. Volt, aki jogászit, volt, aki közgazdászt, volt, aki bölcsészt. Tehát volt példa Mádl Ferenc előtt, hogy nehéz körülmények között is miképpen kell előrejutni, és ennek, azt hiszem, meg is felelt.

Ha a tudós embert nézzük, talán a legfontosabb üzenete az Európához tartozás. És bár valamelyest egy kereskedelmi résznek, az európai magánjognak volt a professzora, legyen szó akár Strasbourgról, akár a Berkeley Egyetemről, akár más nyugat-európai vagy észak-amerikai tudományos műhelyről, szinte mindenütt elismerték őt, és különböző tudományos fokozatokat, tiszteletbeli címeket vagy kitüntetéseket kapott. De mégsem gazdasági irányból közelítette meg, hanem méltón ahhoz a tárcához is, amit viselt itt a parlamentben, ő kulturális szempontból is fontosnak tartotta Európa egységét. Az Európához tartozás számára nem egy közjogi, magánjogi, kereskedelmi vagy piaci, gazdasági lépés, hanem egy kulturális kötődés az európai kultúrkörhöz. Az európai jogi kultúrát igyekezett Magyarországon is meghonosítani, egyetemi munkásságát is ennek szentelte.

Nyilvánvalóan Antall József is azért ragaszkodott hozzá, hiszen a kormányzatban többféle funkciót betöltött, láthatóan az első rendszerváltó miniszterelnöknek Mádl Ferenc személye szinte fontosabb is volt, mint hogy éppen milyen tisztséget visel, számára fontos volt, hogy a kormányban minden döntéshez ezt a nyugodt, higgadt, tudományos megalapozottságú és nemzetközi összehasonlító kitekintésű jogászi tudását a döntések meghozatalakor a kormánynak is segítségére tudja bocsátani.

(9.30)

Úgyhogy ezért volt ő is azok táborának gazdagítója, akik nemcsak európai gazdasági integrációról, de a kultúra fontosságáról és az európai kultúra egységéről is beszéltek. Talán ez különbözteti meg az igazi értelmiségit, az igazi kultúrembert attól, aki csak a szakmájában tudja látni az éppen aktuális irányokat vagy modern tapasztalatokat.

Mádl Ferencnek itt a parlamentben is nagyon sok mindent köszönhetünk, hiszen az ő minisztersége alatt került elfogadásra az egységes és átfogó alaptörvénye a felsőoktatási rendszernek. Ma már nehezen elképzelhető: akkor, 1993-ban a parlament több mint 90 százalékos többséggel fogadta el a felsőoktatási törvényt, pedig a kormánynak akkor bőven nem volt ekkora többsége. Neki köszönhetjük azokat a fogalmakat - az ő miniszterségének -, mint a nem állami intézmények mint egyetemfenntartók, az intézményi autonómia, a Felsőoktatási Tudományos Tanács, a Magyar Akkreditációs Bizottság, vagy azt, hogy a kutatói utánpótlás-nevelés és a doktori képzés visszakerült az egyetemekre, illetőleg igyekezett egy átláthatóbb felsőoktatás-finanszírozási rendszert meghonosítani, valamint azt az elvet is, hogy az állami és nem állami, tehát állami és egyházi fenntartású oktatási intézmények azonos finanszírozás alá essenek. Illetőleg törvény született Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz címmel, amely nemzetközi forrásokból igyekezett a magyar felsőoktatást magasabb színvonalúra emelni vagy a rendszerváltás után átalakítani.

Szintén a Magyar Tudományos Akadémián végzett korábbi tevékenysége nyomán is, mint MTA-t felügyelő miniszter is az ő nevéhez fűződik az MTA újraszabályozása a rendszerváltás után, és a polgári jog tudósaként sokszor nemcsak a minisztériumával kodifikáltatta, hanem maga is írta a törvényeket vagy azok egyes rendelkezéseit. Így mind oktatásért felelős miniszterként, művelődési és közoktatási miniszterként, mind köztársasági elnökként, azt hiszem, példa lehet mindnyájunk számára.

Nagyon köszönöm a képviselő úrnak, kormánymegbízott úrnak, hogy megszervezte a Barankovics István Alapítvánnyal közösen ezt a konferenciát, és biztos vagyok benne, hogy még sok hasonlóra fog sor kerülni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 18 2012.09.25. 5:13  15-18

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Se Csatáry, se Biszku, ez a kormánynak az álláspontja. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Hogy jön ide Csatáry?) Bárki is veszi el mások életét jogtalanul, igazságtalanul, az az ember ennek a kormánynak a számára elfogadhatatlan, ezért mind törvénymódosításokkal, mind nyilván politikai megnyilvánulásokkal, mind az államigazgatási szervezet tevékenységével vagy a bíróságok számára alkalmazandó jogszabályok elfogadásával igyekszünk megtenni mindent, hogy ezek az emberek valóban a helyükre kerülhessenek, nevezetesen, a vádlottak padjára, és ne kiemelt nyugdíjakkal, ne nyugodt élettel éljenek akkor, amikor több tucatnyi vagy több száz embernek az élete, nyomorúsága, vagyonfosztása, jogtalan eltiprása az ő nevükhöz kapcsolódik.

Egyrészről valóban az alaptörvénybe, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe olyan részeket iktattunk, amelyek a kommunista múlttal való teljes szakítást jelentik, hiszen egy jogállam alapja csak úgy teremtődhet meg, ha előtte véglegesen lezárjuk ezt a korszakot. Éppen ezért fogadtunk el számtalan törvényt, törvénymódosítást, legyen szó a büntető törvénykönyvnek a kommunizmus bűnei tagadásáról vagy a Btk. új, 33. § (2) bekezdéséről, amely el nem évülhetővé tette, pontosabban egyértelművé tette, hogy nem évülnek el a háborús bűntettek, az emberiség elleni egyéb bűncselekmények - ezek a Btk. XI. fejezetében találhatók -, az emberölés súlyosabban minősülő esetei, az emberrablás, elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, és még jó pár egyéb terrorcselekmény és más hasonló cselekmények. Ezek a mostani kormány alatt elfogadott törvénymódosítások tették lehetővé, hogy a korábban nem felelősségre vonható kommunista vezetők ellen, és ha még élnek, akkor a nemzeti szocialista rendszert kiszolgáló vezetők ellen elinduljanak a büntetőeljárások.

Ezekben az esetekben, ahol egyértelműen emberéletek elvételéről, sortüzekről, emberek tömeges jogfosztásáról, eltiprásáról van szó, senki nem burkolózhat azzal, hogy parancsra tette. Ahogy ez nem volt elfogadott a második világháború szörnyű bűncselekményeinél, ugyanúgy nem elfogadott ez a kommunista rendszer alatt elkövetett bűncselekményeknél sem.

Óriási lemaradásban vagyunk azon a téren, hogy a kommunista rendszer rémtetteit feltárjuk, mert van ugyan Terror Házánk, van emlékpontunk (Novák Előd: Meg luxusnyugdíjunk.), de az oktatásban, filmekben és sok minden másban óriási lemaradásban vagyunk, tehát azokat be kell mutatni, de egyértelmű, hogy ez a kormány évről évre, hónapról hónapra előrehalad ezen a területen. Ennek volt például eszköze az is, hogy míg a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt a különböző kommunista rendszerben elszenvedett jogtiprásért vagy jogfosztásért járó, kárpótlási jogcímű nyugdíjakat nem emelték, addig ez a kormány nemcsak hogy ugyanúgy emelte, mint a más címen folyósított nyugdíjakat az alapnyugdíjat, hanem igyekezett valamelyest pótolni is a lemaradást, és az idei évben visszamenőlegesen dupla összegű nyugdíjemelést fogadott el erre a nyugdíjrészre.

Ami azt illeti, hogy hogyan foglalkozott a kormányzat a kommunista időben megszerzett nyugdíj-privilégiumokkal, itt ugye egy elég nehéz helyzettel állunk szemben, hiszen az iratok egy jó része már nem fellelhető, amik a rendszerváltáskor is esetleg fellelhetők voltak, egy másik részénél nehéz megállapítani, hogy pontosan ki milyen jogcímen kapta. Ugyanakkor fontosnak tartottuk, hogy az 1991-es, tízezernyi tömegre kiterjedő vizsgálatot újra elővegyük, hiszen akkor a köztársasági elnök által vezetett bizottság mostani megítélésünk szerint nem végzett elég alapos munkát, nem állította helyre a történelmi igazságot.

Éppen ezért fogadtunk el törvénymódosítást, az 1991. évi XII. törvény egészült ki egy újabb 2/A. §-sal. Ennek értelmében a kárpótlásért felelős miniszternek egy bizottságot kellett felállítani, amely elvégzi 2012. október 31-éig a munkáját, és felülvizsgálja a különböző nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékokra való jogosultságot. Január 1-jei hatállyal pedig megszünteti ezeket a különböző nyugdíj-privilégiumokat, ha megállapítja, hogy a saját jogon folyósított pótlékban részesülő személy, illetve az özvegyi jogon folyósított pótlék esetén az elhunyt jogszerzését - itt egy hosszabb felsorolás lesz, remélem, beleférek az időbe -: a '45 és '49 közötti időszakban a demokratikus államberendezkedés felszámolásában játszott szerepe, az '56-os forradalom és szabadságharc leverésében vagy az azt követő megtorlásokban játszott szerepe, a '48 és '89 közötti időszakban folytatott titkosszolgálati tevékenysége, a '48 és '89 közötti időszakban betöltött állami vezetői tisztsége és az ebben a tisztségben végzett tevékenysége, illetve a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy a KISZ-ben betöltött vezető tisztsége és az ebben a tisztségben végzett tevékenysége miatt a pótlékra érdemtelen. (Az elnök csenget.) Ezzel a munkával, úgy érzem, hogy a rendszerváltásnak ezt az adósságot is törleszteni tudjuk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. - Novák Előd: Biszku Béla meg röhög a markába.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 160 2012.10.01. 2:15  157-160

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Ahogy arra ön is utalt rá, tisztelt képviselő úr, a végrehajtó hatalom, a kormány és annak igazságügyi tárcája korábban sem kommentált egyes bírói ítéleteket, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy ez az ítélet is bizonyítja, hogy milyen jó, hogy van Magyarországon jogorvoslat és nem az elsőfokú döntés a jogerős, hanem innentől még tovább lehet menni a bírósági procedúrában. Több szempontból is kétségbe vonták sokan és én magam személyesen is, eléggé a valóságtól elrugaszkodottnak tartva a bíróságnak ezt a fajta döntését, főleg az indokolását.

Abból indulhatunk ki, hogy jogilag helytelen, hiszen nem jogi tényeket minősít ez az indokolás, hiszen ha jogi tényekről lenne szó itt Horthy Miklós kapcsán, hogy háborús bűnös-e vagy sem, ami táblaként ráakasztódott a festék mellett Horthy Miklós szobrára, ez ugye, tételesen nem igaz, hiszen semmiféle nemzetközi törvényszék nem ítélte el háborús bűntettek miatt. Innentől kezdve nem jogi kérdés az ő megítélése, hanem, ha tetszik, világnézeti, történelemszemléleti kérdés. Az pedig, ha valaki ilyesfajta véleményt nyilvánít, akkor az a pártatlanság, az elfogulatlanságnak a vélelmét és fontos eljárásjogi garanciáját sérti, vagy legalábbis sokan azt mondják, hogy ekkor a bírónak talán korábban kellett volna összeférhetetlenséget előre bejelenteni, hogy az ügyet pártatlanul nem tudja ellátni, ha ilyesfajta vélemény befolyásolhatja.

Arról nem is beszélve, hogy egy ilyesfajta ítélet olyan folyamatokat indíthat el, amit senki sem lát még most, ezentúl majd mindenki önkéntes szabadságharcosnak tartja magát, és a neki nem tetsző szobrokat mintegy társadalmi, világnézeti indíttatástól vezérelve majd megrongálja, ledönti, bekeni különböző festékekkel, és úgy gondolja, hogy ez társadalmilag hasznos cselekedet. Ezért fontos, hogy mindenki olyan nyilvános álláspontot foglalt el, amely ez ellen az ítélet ellen való, legyen szó a Kúria elnökhelyetteséről, legyen szó még a Magyar Helsinki Bizottságról is, legyen szó az ELTE tanszékvezetőjéről vagy sok más megszólalóról, mindenki úgy gondolta, hogy ezzel az ítélettel, ezzel az indokolással túlterjeszkedett a hatáskörén a bíróság, nem jogi tényeket értékelt, hanem személyes történelemszemléletéről adott írásos nyomot a tisztelt bíróság.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

(16.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 168 2012.10.01. 2:13  165-168

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, még egy ideig munka folyik a kormányzaton belül ezeknek a különböző nyugdíj-privilégiumoknak a felülvizsgálatáról különböző iratok bekérésével. Ez több érintetti kört jelent: egyrészt azokat, akik '45 és '49 között részt vettek a demokratikus államberendezkedés felszámolásában; akik részt vettek az '56-os forradalom leverésében és az azt követő megtorlásokban; ugyanúgy, akik 1948 és '89 között titkosszolgálati tevékenységet végeztek, vagy ebben az időszakban állami vezetők voltak állampártban - mint MSZMP, MKP vagy más kommunista pártban -, vagy a KISZ-ben vezető szerepet töltöttek be, és ennek nyomán kaptak olyasfajta kitüntetést, pótlékot, kedvezményt, amellyel magasabb összegű vagy indokolatlanul nagy szolgálati idővel beszámított nyugdíjat kaptak. Ahogy ön is említette, szakértői bizottság dolgozik rajta, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából és más levéltárakból is kérhetnek ki iratokat.

Ami már ebben az évben megtörtént az ilyesfajta kárpótlási jogcímen való juttatásokkal kapcsolatban és elmondható, az az, hogy nem 4, hanem 8 százalékkal nőtt a politikai okokból elítéltek életjáradéka. Ez azt jelenti, hogy ezen kormányrendelet módosítása értelmében a jogosultak életjáradéka kiszámításának alapjául szolgáló összeg 82 074 forint lesz, ami 13 484 fő jogosult vonatkozásában éves szinten 2,48 milliárd forintnyi életjáradék-kifizetést eredményez, ezt pedig szeptember 30-tól, ettől az időponttól kezdve kapták meg visszamenőleges hatállyal a jogosultak.

Ami a felszabaduló összegek, tehát az indokolatlanul kifizetett pótlékok megspórolását illeti, nyilvánvalóan itt több indok is lehet, több cél is lehet: sérelmet szenvedettek támogatása, szervezetek támogatása, Szabadságharcosokért Közalapítvány számára átadni, akik ezt szociális okokból egy-egy egykori bajtársuknak át tudják adni, kéziratok kiadásának, köztéri alkotásoknak a támogatása, emlékhelyek felújítása vagy segélyek nyújtása. Nagyon széles a kör, amire a pluszösszeg felhasználható.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 248 2012.10.01. 3:50  245-293

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előrebocsátanám, hogy a kormány támogatja a javaslatot, de szeretném röviden megindokolni.

Jelenleg 36 olyan kormányrendeletünk van hatályban, amely összesen 65 beruházást nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé. Ezek között található az Erkel Színház, a Tüskecsarnok, a Kossuth téri beruházás, a Közszolgálati Egyetem Ludovika-campusa, a debreceni nagyerdei labdarúgó-stadion vagy az új ferencvárosi labdarúgó-stadion. Ezeknek összértéke több mint 68 milliárd forint. A kiemelt jelentőségű beruházások jelentős része az Európai Unió finanszírozásával, társfinanszírozásával kerül megvalósításra. Tehát minden olyan késedelem vagy akadály, amely ezeknek a beruházásoknak a határidőben történő befejezését akadályozza, az európai uniós források lehívását kockáztatja, ezért fontos számunkra ezeknek a projekteknek a gyors, egyszerű és egységes eljárásrendben történő, minél hatékonyabb megvalósítása.

A hatósági és szakhatósági eljárások bonyolultsága, költség- és időigényessége könnyen a kiemelt jelentőségű beruházások és így a fejlődés gátjává válhat, csökkentve ezzel az egész ország versenyképességét. A fentiek érdekében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény széles körben egyszerűsíti és gyorsítja a kiemelt beruházásokkal összefüggő hatósági és szakhatósági eljárásokat. A kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos hatósági és szakhatósági eljárások további gyorsítása érdekében az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. augusztus 1. napjával hatályba lépő javaslat megteremtette a fővárosi és megyei kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottak koordinációs jogkörét a kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggésben. A módosítás eredményeképpen a kormány az egyes beruházásokhoz kormányrendeletben kijelölheti azt a kormánymegbízottat, aki az adott beruházással, koordinációval kapcsolatban különböző jogkörökkel rendelkezik.

(21.20)

A kijelölt kormánymegbízott többek között a következő koordinációs jogköröket gyakorolhatja: adatkérési jogosultság az ügyben érintett feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől, munkacsoport létrehozásának joga, általános jellegű javaslattételi lehetőség, intézkedés az eljárás menetére, törvényességi és hatékonysági ellenőrzés kezdeményezése, jelentéstétel és beszámolóra kötelezés, fegyelmi eljárás kezdeményezése, felügyeleti eljárás kezdeményezése.

A fentiek kiegészítéseként szükséges a kormánymegbízott számára biztosítani azt a jogkört, hogy a kiemelt beruházással összefüggő hatósági és szakhatósági eljárásokat lefolytató szerveket soron kívül feladat ellátására vagy mulasztás pótlására utasíthassa.

A jelenleg tárgyalt törvényjavaslat tehát ebben az irányban két fontos lépést tesz meg. Az első fontos lépés a jelenleg hatályos normaszöveg pontosítása annak érdekében, hogy a jogalkalmazók számára egyértelmű legyen a jogalkotó azon szándéka, hogy a kormánymegbízott a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében gyakorolhatja a kiemelt jelentőségű ügyekkel összefüggő feladat- és hatásköreit. A másik pedig, hogy a kormánymegbízott a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggésben eljáró valamennyi szervet, hatóságot jogosult legyen soron kívüli feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására utasítani annak érdekében, hogy a kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása során felmerülő hatósági feladatok a jogszabályok maradéktalan megtartása mellett ne késleltessék a kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását.

Összegezve tehát a kormány támogatja ezt a javaslatot, mert nagyon sok beruházásnak nagyon nagy mértékben a gyorsítását, egyszerűsítését és egységesítését szolgálja. Kérem képviselőtársaimat is, hogy a nemzet érdekét szolgáló javaslatot támogassák szavazatukkal.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 18 2012.10.02. 4:28  13-18

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön azt kifogásolta, tisztelt képviselő úr, hogy nem figyelnek eléggé az ön szavára. Igazából a Jobbik frakció az, aki ezt a témát, úgy látszik, még nem tartja ennyire fontosnak, hogy akár megjelenjen itt a parlamenti ülésteremben. Bár szavazás előtt vagyunk, de négy-öt képviselőnél több önön kívül nem lézeng, tehát nem a kormányoldalt kell kárhoztatni a figyelem hiányáért.

Ön kicsit arra a gyermekre hasonlít, aki iszonyatosan hangosan akar dörömbölni egy ajtón, amelyik éppen nyitva van, hiszen ön olyan példákat hozott fel végig a felszólalásában, azt bizonyítandó, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat nem tesz meg eleget a kommunista bűnök elszámoltathatóságával kapcsolatban és a privilégiumok megvonása érdekében, amelyeket éppen ez a kormányzat hozott meg. Hiszen ön mondta, hogy a feljelentéseiket mind olyan jogszabály alapján tették, amelyeket ez a kormány hozott meg. A büntető törvénykönyvben a holokauszttagadás mellett a kommunizmus bűneinek tagadását ez a kormányzat fogadta el, ha jól emlékszem, önök is támogatták ezt a büntető törvénykönyvi módosítást, majd ez alapján tettek önök is feljelentést, ezzel ismerve el, hogy ez végül is egy hatékony eszköze az antikommunizmusnak. Szintén ugyanígy a kommunista időszak alatt elkövetett bűnök elévülhetetlensége alapján indították volna el egy feljelentéssel azt a büntetőeljárást, amely valóban sajnálatosan megragadt az ügyészségi fázisban, de bízunk benne, hogy a kifogással élni fog a feljelentő, és ennek nyomán még születhet más döntés, hiszen a törvényalkotó szándékával az esne inkább egybe. Nos, tehát azt a feljelentésüket is önök egy Fidesz-KDNP-többség által elfogadott törvénymódosítás alapján tették.

Tehát mind a két példa, amit ön felhozott negatív példaként, pozitív példa, hiszen ez a kormányzat fejezi be a rendszerváltást. Ennek alkotmányos alapjait is lefektettük, ön is olvashatja az alaptörvényben - önök legalább itt voltak a vitájában, nem úgy, mint a többi ellenzéki frakció -, hogy kimondtuk, ezek a bűncselekmények nem évülnek el, kimondtuk, hogy a magyar közjogi kontinuitásban ez egy törés, mind a náci megszállás időszaka, mind a kommunizmus időszaka, ezek nem részei a magyar szerves jogfejlődésnek. Éppen ez az alapja annak, hogy az ott elkövetett bűncselekmények miatt (Moraj. - Az elnök csenget.) felelősségre vonható ki-ki a tetteiért.

Ezen túlmenően ön ismételten a felszólalása végén a Jobbiknak azt a javaslatát, a javaslat napirendre nem tűzését rója fel, amellyel kapcsolatban az önök frakciója is beterjesztőként és támogatóként jelent meg, hiszen ebben a hónapban is még folyik az a felülvizsgálati folyamat, amelyik pontosan a kommunista nyugdíj-privilégiumokat igyekszik felülvizsgálni, azt megnézni, hogy kik azok az emberek, akik jogosulatlanul veszik fel ezeket az összegeket, mert az 1945-49 közötti demokratikus államrend leépítése miatt, titkosszolgálati tevékenységük miatt vagy a pártállamban, a KISZ-ben betöltött szerepük miatt kapnak olyan többletnyugdíjat, amely igazából jogosulatlanul jár nekik.

Tehát mindegyik esetben az mondható el, hogy azok a folyamatok, amelyeket ön hiányol, már réges-rég megtörténtek, elindultak, és ez a kormányzat két éve egyértelműen ilyen munkát végez. Ezt nemcsak szavakban teszi, nemcsak törvényekben teszi, hanem ennek pénzbeli nyoma is van, hiszen ön is tudja, hogy pontosan ezekben a napokban kézbesítették a nyugdíjjal a különböző kárpótlási jogcímű nyugdíjaknál azt a dupla emelést, amellyel próbáljuk pótolni azt a hiányt, amit a Gyurcsány-kormány utolsó éveiben és a Bajnai-kormány idején nem emeltek meg azoknak az embereknek, akik ilyesfajta kiegészítésben részesültek, hiszen az alapnyugdíjuk emelkedett, az özvegyi nyugdíj is emelkedett, minden másfajta nyugdíj-kiegészítés emelkedett. Egyedül - és ez nagyon szimbolikus - az MSZP-SZDSZ pont azoknak a nyugdíját nem emelte, akik életüket, szabadságukat, vagyonukat, az egész jövőjüket áldozták azért, hogy Magyarországon demokrácia és szabadság lehessen. Az ő esetükben próbáljuk ezt utólag is valamelyest kompenzálni dupla nyugdíjemeléssel.

Ez valóban azért egy nehéz folyamat, tisztelt képviselő úr, nem azért, mert nem lenne meg a szándéka a kormányzatnak, hanem azért, mert jogállami eszközökkel küzdünk azok ellen az emberek ellen, akik nem jogállami eszközökkel építették le a demokráciát, és tartották fenn a diktatórikus rendet Magyarországon. Ez pedig sajnos mindig egy hosszabb folyamat, de mi úgy gondoljuk, hogy megéri ilyen szempontból türelemmel várni, és nem átlépni a jogállamiság határait, korlátait, mert sokkal többet veszélyeztetnénk akkor, ha ezeket az alapvető jogelveinket feladnánk. Ez nem módosítja azt a törekvésünket, hogy most és a későbbiekben is minden hasonló jogszabályban mi nemcsak partnerek, inkább kezdeményezők lennénk, ahogyan ezt az elmúlt két év is jól bizonyítja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
225 116 2012.10.03. 5:42  113-135

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megköszönni önnek és képviselőtársainak azt a munkát, hogy ezt a törvényjavaslatot kidolgozták, hiszen az elmúlt 22 évben valószínűleg nagyon sokaknak volt hasonló elképzelése, hogy ezt a helyzetet rendezni kell, mégis törvényi formára önök hozták ezt a javaslatot, és önök terjesztették be ide a parlament elé.

Szeretném mindenekelőtt a kormány álláspontját ismertetni, mely szerint a kormány támogatja ennek a javaslatnak az elfogadását.

(15.00)

Ahogy a XIX. század embere nem szívesen sétált volna végig egy Haynau sugárúton vagy egy Alexander Bach közön, ugyanúgy a XX. század vagy a XXI. század embere sem szívesen megy végig egy Szálasi utcán, egy Vörös Csillag utcán vagy egy Lenin úton. Ezek olyasfajta, a magyarságot elnyomó, az emberi jogokat sárba tipró rendszereknek a jelképei, megalapozói, amelyek nyilvánvalóan nem lehetnek olyasfajta utcák, intézmények, akár újságok vagy szervezetek elnevezésében, amelyek most is valamiféleképpen közös értéket, közös célt vagy valamilyen jelképet jelenítenek meg.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Úgyhogy ezt a kérdést rendezni kell. Bízom benne, hogy minden parlamenti párt ebben egyetért, bízom benne, hogy a vita is inkább arról szól, hogy kinek vannak jobb technikai megoldásai, amelyek az állampolgárok számára kevesebb problémát jelentenek a különböző átnevezésekkel kapcsolatban, de a célt szolgálják. Bízom benne, hogy nincsen olyan párt ebben a parlamentben, amelyik akár Marx Károly utcák, Ságvári Endre közök vagy Szamuely Tibor utak fennmaradásában érdekelt lenne, és ezeket az elnevezéseket fenn szeretné tartani.

Maga a javaslat, ahogy mondtam, már 22 évvel ezelőtt megoldódhatott volna, okafogyottá válhatott volna, ha az a számtalan önkormányzat, amelyek felsorolását itt a törvényjavaslat indokolásában nagyon sok oldalon keresztül, sűrűn szedve láthatjuk, meghozták volna ezt a döntésüket. Úgy gondolom, 22 év türelmi idő a parlament részéről éppen elég hosszúnak tekinthető, ennyi felkészülési idő elég lett volna mindegyik önkormányzatnak, hogy ezeket a különböző, diktatúrából itt ragadt, akkor a pártállam elvárásai szerint megnevezett és nem a szélesebb néptömegek igényei szerint kialakított elnevezéseket, legyenek azok intézmények, utcák vagy bármilyen más, esetleg cégek vagy testületek, nos, erre volt 22 év, hogy megváltoztassák.

A parlamentnek tehát az ilyesfajta beavatkozása nem megelőzi a helyi közösségek lehetőségét, a helyhatóságok lehetőségét, hanem 22 év türelmi idő után kisegíti őket ebben a döntésben.

Ez egy nagyon nehézkesen szabályozható terület, de mindenképpen, amennyire pontosan lehet szabályozni a megváltoztatandó neveket, azok neve nem kerülhet ilyesfajta példaképpé állítandó utcanévtáblára vagy intézmény elnevezésébe, akik akár a XX. századi önkényuralmi rendszer megalapozásában, itt előkészítő könyvek, tanulmányok, röpiratok, bármiféle szellemi munkák kiépítésében, tehát a demokrácia leépítésében, a különböző jogállami formák visszaszorításában vagy pedig fenntartásában, tehát a pártállami rendszer vagy az itteni nyilas diktatúra működtetésében vezető szerepet láttak el. Tehát rögzíti azt is, hogy a vezetők neveit nem tartalmazhatja semmilyen utca vagy intézmény elnevezése. Ezenkívül pedig semmilyen kifejezés vagy szervezet, tehát vörös csillag vagy MSZMP vagy Népfront szintén nem szerepelhet az elnevezésekben sem cégeknél, sem sajtótermékeknél, sem civil szervezeteknél, sem közterületeknél, sem közintézményeknél.

Mivel nagyon sok olyan eset lesz, amikor valakinek az írói munkássága versus politikai tevékenysége, egyik rendszerben, másik rendszerben betöltött szerepe, az adott rendszerben való aktivitása, majd a rendszerrel szembeni lázadása kerül patikamérlegre, ezért fontos, hogy ezt a részt kiveszi a javaslat a politika és a politikusok mérlegelési köréből. Nyilván itt a vitában majd mindenki fog ezen élcelődni, de szerencsére nem a politikusok fogják ezt eldönteni, hanem a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek hasonló jogosítványa már a történelmi nevek, elnevezések kapcsán is van, tehát ilyesfajta név, elnevezés kérdésében a Magyar Tudományos Akadémia már több évtizedes tapasztalattal is rendelkezik.

Ahogyan mondtam, ez egy nehéz terület, hiszen sokak számára ez adminisztrációs terhet jelent, mások számára nehéz eldönteni, hogy pontosan ki a diktatúra megalapozója, kiépítője vagy fenntartója, de biztos vagyok benne, hogy mindenki számára egyértelmű, és az új alaptörvényünk pedig a közjogi kötelezettséget is ránk hárítja, hogy szakítani kell ezekkel a diktatórikus gondolatokkal, szakítani kell azzal, hogy ezek az utcaelnevezések, intézmény-elnevezések továbbra is megmaradjanak Magyarországon.

Bízom benne, hogy egyébként az önkormányzatoknak ez egy figyelemfelhívás, sokan ezt önmaguktól is végrehajtják, és bízom benne, hogy végre nem Marx Károlyok és Leninek lesznek az utcák elnevezésében, hanem helyi közismert emberekről, helyi példaképekről fogják ezeket a különböző közterületeket elnevezni.

Köszönöm még egyszer a képviselő úrnak, hogy 22 év türelmi és várakozási idő után egy ilyesfajta javaslatot előterjesztett. Kérem képviselőtársaimat, hogy ha jobbító, segítő szándékú javaslatuk van, akkor azt mindenképpen mondják el, nyújtsák be, és a lehető legjobb minőségű törvényt fogadja el az Országgyűlés. A kormány ebben minden tekintetben partner lesz.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 8 2012.10.09. 5:19  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Valóban, ez a kérdés előbb-utóbb mindnyájunkat érinteni fog, mert eljön a pillanat, amikor majd hibátlanul írják fölénk a nevünket, és temetőket járva, pláne így október végén, halottak napjához közeledve majd mindenki ezzel a kérdéssel sokkal többet fog foglalkozni, sokkal több helyen jár, nézi a sírokat. Én magam is pont múlt szombaton járván ükszüleim sírjánál, szomorúan tapasztalva, hogy leverték a sír egy részét Erdélyben, egykori magyar címzetes író, az ember el-elgondolkozik, hogy valóban a kegyeleti jogok, a temető karbantartása miként kell hogy megvalósuljon.

Ahogy ön is mondta, az ember jogképessége, cselekvőképessége megszűnik a halál pillanatában, de ettől függetlenül a személyiségi jogai nem enyésznek el teljes mértékben, bizonyos alapjogok a halál után is megilletik az embert. Ilyen például a jó hírnévhez való jog vagy pedig az orvosi titoktartáshoz való jog. Ezek olyasfajta jogaink, amelyek pontosan az emberi élet méltóságából kiindulva a halálunk után is tovább élnek, ezeket ugyanúgy kell biztosítani.

De ugyanilyen halálunk utáni jogunk vagy lehetőségünk a végrendelkezés, hiszen a végakaratunknak megfelelően kell, akár sírba helyeznek minket, akár vagyonunkról így tudunk rendelkezni, a köteles rész kivételével, ami a leszármazók számára biztosított. De a polgári jog is és az új polgári törvénykönyv is széles vertikumot határoz meg, amelyek a halott kegyeleti jogai, legyen szó akár ezen praktikus részről, mint a végrendelkezés, vagy arról, hogy az illetőnek a tetteit, a személyiségét, személyiségjegyeit kegyeleti jogként nem megsértve, hanem ápolva kell hogy a későbbiekben is megtartsuk.

(9.20)

Ahogy ön is mondta, bírósághoz lehet fordulni, akár azok számára, akiket a végrendeletében megnevezett mint örököst az illető elhunyt; akár a leszármazók, vagy adott esetben nemcsak a hozzátartozók, hanem maga az ügyész is fordulhat bírósághoz, ha az illető kegyeleti jogait megsértik, abban az esetben, hogyha ez a sérelem már közérdeket is sért.

Ugyanakkor ön is mondta, hogy bár jelenleg is van hatályos részletes szabályozásunk, amelyik elmondja, hogy a tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtti tiszteletadás mindenkit megillet, egyúttal rögzíti, hogy nemcsak az államnak vagy a temetőfenntartóknak a kötelessége a sírok karbantartása, hanem elsősorban a hozzátartozók, leszármazottak felelőssége vagy feladata az, hogy mindenképpen ápoltan tartsák a végső nyughelyeket. A lebonyolításban való közreműködésre jönnek létre a törvény által szabályozott szervezetek, és mind világi, mind egyházi módon lehetőség van a temetés végrehajtására, sőt a nemzetiségi törvényben foglaltakat is érvényesíteni kell nyelvhasználat szempontjából.

Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy a temető tulajdonosának a feladata a temető kegyeleti méltóságának megőrzése. Amit a képviselő úr is említett, hogy itt állatok legelnek, az nyilvánvalóan nem méltó egy ilyen végső nyughelyhez. Ugyanakkor mi magunk is érzékeltük, hogy ezen a területen folyamatos javításra van szükség, éppen ezért már társadalmi egyeztetésen van, mindenki számára hozzáférhető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által korábban a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló egyes jogszabályok módosításáról és megalkotásáról szóló előterjesztés. Ebben nagyon sok érzékeny, finom megjegyzés, új szabályozás van, engedje meg, hogy négyet kiemeljek ezek közül, amelyek fontosak lehetnek a későbbi problémák kezelésében is.

Az első, hogy lehetőséget kívánunk biztosítani a korai és középidős elhalt magzatok eltemetésére. Úgy gondolom, ez sok családnak igencsak igénye. Biztosítani szeretnénk azt is, hogy az eljáró hatóságok a holttesttel annak méltóságát megőrizve bánjanak, kiküszöbölve azt, amit a képviselő úr is említett, hogy akár egymásra is helyezik ezeket a holttesteket a halottasházban.

Biztosítani szeretnénk, hogy az elhunyt elhamvasztása esetén a hamvak birtokosa mindig felkutatható legyen, abból a célból, hogy a hozzátartozók a kegyeleti jog gyakorlása érdekében meglátogathassák, ne tudja valaki elvinni és elzárni, mások számára hozzáférhetetlenné tenni. Tíz elhunytból csak kilenc kerül a temetőkbe, egy valahova máshova kerül az utóbbi évek gyakorlata szerint. Hamvakat pedig csak akkor lehetne a javaslat szerint szétszórni, ha ebben az elhalt közeli hozzátartozói mind megállapodnak.

Ezenkívül még egyet emelnék ki, ez pedig: az eltemettetők érzéseinek tiszteletben tartása érdekében kötelezné a javaslat a hamvasztó üzemeket, hogy díjukat kiszámíthatóan állapítsák meg. És nyilvánvalóan itt fel kell lépnünk az ellen az eset ellen, amikor akár egy egész országot beutazik egy holttest, míg a krematóriumba eljut, és onnan vissza a temetőbe.

Tehát közös érdekünk, és azt hiszem, egy ország kulturális-civilizációs szintjét is az mutatja meg, hogy a legelesettebbekkel hogyan bánik, lehetnek azok gyerekek, szegények, de ugyanígy az elhunytak jogait, az ő méltóságukat egy fejlett demokráciának, jogállamnak védenie kell.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 108 2012.10.09. 0:56  63-131

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak egyetlenegy mondatot igazítanék helyre a sok közül Göndör István felszólalásában. Harrach Péter szájába akart adni olyan mondatokat, amelyek természetesen nem hangzottak el a Házban. Soha nem mondta azt, hogy a családi típusú adórendszer kudarc lenne Magyarországon, 800 ezer család él ennek az előnyeivel, 800 ezer család élvezheti ennek az előnyét, hogy családi típusú adózás van Magyarországon.

Ezt beterjesztettük az előző ciklusban, önök legalább nyolcszor le is szavazták, hogy ez a 800 ezer család ilyesfajta kedvezményekkel élhessen. Célunk az, hogy a kiskeresetűek számára még inkább kibővítsük ennek a lehetőségét, csak nem ugyanaz, tisztelt képviselő úr, amit ön mond; mi azt mondjuk, hogy ez jó, bevált, az egyik legnagyobb sikertörténet az elmúlt két évben, ezért tovább akarunk menni ezen az úton, és ha valaki azt mondja, hogy ez kudarc, a szocialistáknak kudarc, hogy ezt nem sikerült nekik bevezetni korábban. Talán demográfiában már egy kicsit jobban állnánk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 2 2012.10.10. 1:54  1-3

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlament idei tavaszi ülésszakán már két alkalommal volt módom beszámolni a jelen javaslat tárgyát is képező egyezménnyel lényegében megegyező tartalmú, minősítettadat-védelmi megállapodás létrehozásáról. A megkezdett sikeres folyamat következő lépését jelenti a most megtárgyalásra kerülő, Lettországgal megkötött nemzetközi szerződés.

A minősített adat védelméről szóló 2010-es törvény teremtette meg a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat. Hazánk először a Szlovák Köztársasággal, majd Lengyelországgal és Csehországgal kezdte meg a tárgyalásokat, amelyek közül idén tavasszal a szlovák és a cseh féllel kötött egyezmény elfogadásáról már döntött is az Országgyűlés.

A kormány kifejezett szándéka ugyanakkor, hogy további uniós és NATO-tagállamokkal is létrejöjjön a minősített adatok cseréjét és kölcsönös védelmét biztosító szorosabb együttműködés. Ezt a célt szolgálja egy idén megszületett miniszterelnöki döntés is, amely felhatalmazást adott többek között a Lett Köztársaság kormányával folytatott tárgyalások megkezdésére, amelynek eredményeképpen az egyezmény aláírására 2012. augusztus 29-én éppen itt, az Országház épületében került sor. A lett-magyar titokvédelmi egyezmény megkötését a kölcsönös gazdasági érdekek mellett a közös NATO-katonai feladatok ellátása is indokolja.

A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a lett fél már megtette azokat az intézkedéseket, amelyek az egyezmény saját belső jogukba történő beemeléséhez szükségesek, így kérem a tisztelt Országgyűlést, tisztelt képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák az egyezmény elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 4 2012.10.10. 12:30  3-29

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Bethlen Gábor Alap támogatások nyújtásával segíti a határon túli magyarság anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és továbbfejlesztését, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolataik fenntartását és erősítését.

Az alappal egy háromtagú bizottság rendelkezik. A bizottság a Magyar Állandó Értekezlet - melynek tegnap is itt volt az ülése a házban - elvi iránymutatásai alapján irányítja az alap működését. Az alap nyilvános pályáztatási feladatainak keretében a szakmai döntés-előkészítő testülete a kollégium. A Bethlen Gábor Alap irányítása és működtetése egy új, négyszintű rendszerben folyik, amelynek az a célja, hogy szétválassza a politikai, szakmai, döntéshozó és végrehajtó szervezetrendszert. Ennek eredményeképpen az eljárás tisztasága és áttekinthetősége javult.

Az alap kezelőszerve a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. volt a jelentés által tárgyalt időszakban. Az alap részére a 2011. évben összesen 12,218 ezer millió forint, azaz 12 milliárd forint kiadási előirányzat állt rendelkezésre, amelyből 11,5 milliárd forint teljesült, így a kiadási megtakarítás 715 millió forint volt, ebből az idei évre, 2012-re áthúzódó kifizetés összege 684 millió forint, a felhasználható szabad keret pedig több mint 30 millió forint volt.

A 715 millió forintos kiadási megtakarítás okai a következők voltak. A Határtalanul-program tanulmányi kirándulásainak döntő többsége 2012 tavaszán valósult meg, így a támogatások átutalása is 2012-ben esedékes. A hosszabb távú és nagyobb összegű egyedi támogatások ütemezettek, a támogatások felhasználásához - részelszámolás alapján - a következő részletek átutalása 2012-ben volt esedékes.

A nyílt pályázat alapján nyújtott támogatás esetén néhány támogatott az előző támogatások elszámolásával késedelembe esett - azt hiszem, ez szokványos, aki pályázatokkal foglalkozik, az tudja -, így az újabb támogatási szerződés megkötésére csak az előző támogatás lezárását követően kerülhetett sor, előbb tehát az elszámolás és utána az újabb kifizetés. A kötelezettségvállalások meghiúsulása szintén az okok között szerepel, melyek egyrészt abból keletkeztek, hogy a támogatott a támogatási szerződések megkötésétől elállt, másrészt a már megkötött támogatási szerződés alapján kiutalt támogatási összeget visszautalták.

(9.10)

Az alap 2011. évi tevékenységét az Állami Számvevőszék és megbízott könyvvizsgáló is ellenőrizte 2012. március és május hónapok között. A Szülőföld Alapból áthúzódó feladataink, egyrészről a Szülőföld Alap 2010. évi első és második körös pályázati felhívásának elszámolási határideje 2011. január 31. volt, illetve május 31., így a korábbi pályázati felhívások lebonyolításának feladatát a korábban megítélt támogatások elszámolásának lezárásáig kellett elintézni; és azért elmondhatjuk, hogy a korábbi pályázatok 95 százalékát érintette a feladatvégzés.

Pár szó a "Szülőföldön magyarul" támogatás lebonyolításával kapcsolatban. A támogatások ezen a területen is több csoportba sorolhatók: egyfelől volt az óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményekben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatása, másrészről a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatása. A tárgyalt vizsgálati időszakban érintett régiók voltak Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Muravidék és Drávaköz.

A státustörvény alapján a támogatások eljuttatását az alapkezelő a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő helyi társadalmi szervezet közreműködésével valósította meg. Helyi lebonyolításra ettől az évtől Felvidék és Erdély tekintetében is a helyi pedagógusszövetségek lettek felkérve. Feladatuk a pályázatok begyűjtése, a pályázók informálása, adatok feldolgozása, adatok rögzítése és a pályázók kiértesítése volt. A 2011. évi támogatások folyósításában a legnagyobb áttörést a korszerű folyósítási rend bevezetése jelentette, vagyis az OTP Bank közreműködésével közvetlenül a támogatott részére juttatjuk el a támogatás összegét.

A következőkben a "Magyar kultúráért és oktatásért" pályázati támogatás lebonyolításáról szólnék. A 2011-es évben a Bethlen Gábor Alapkezelő két pályázati körben jelentette meg központi felhívásait; nyilván a legnagyobb dömping mindig a nyári programok, és ezen túlmenően voltak az egyéb kategóriába sorolt programok támogatása. Ezt regionális területek szerint Erdélyre, Felvidékre, Vajdaságra és Kárpátaljára vonatkoztathatjuk, kis költségvetésű programokra vonatkozó felhívások is megjelentek ezekben a régiókban. Itt a rendelkezésre álló keretösszeg 1,2 milliárd forint volt: 1 milliárd a központi pályázatokra és 200 millió a regionális pályázatokra.

A központi pályázatban hat pályázati célt hirdetett meg az alapkezelő, amelyre összesen 1904 darab pályázat érkezett, és ebből az 1904-ből a bizottság 953 pályázatot támogatott. A 2011-es központi felhívás tárgya szerint magyar nyelvű oktatási feladatokat is ellátó közoktatási és felsőoktatási intézmények, háttérintézmények programjainak támogatása volt, másrészről magyar nyelvű felnőttképzési, szakképzési és kutatási programok támogatása, harmadrészt magyar történelmi és kulturális örökség ápolása, kulturális és hagyományőrző programok támogatása, negyedrészt oktatási és kulturális intézmények eszközfejlesztésének, illetve különösen indokolt esetben egyes felújítási költségeinek támogatása, továbbá egyházi intézmények, közösségek, civil és ifjúsági szervezetek kulturális és karitatív programjainak támogatása, valamint végezetül magyar nyelvű média, színházi programok és könyvkiadás támogatása.

A 600 ezer forintnál kisebb költségvetésű programok támogatására az alapkezelő Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Ukrajnában - lebonyolító szervezet közreműködésével - önálló, nyílt pályázati kiírást jelentetett meg. A pályázók köre a Magyarország határain kívül működő, jogi személyiséggel rendelkező intézmények, társadalmi szervezetek, alapítványok és egyházak lehettek. Nem nyújthattak be ugyanakkor pályázatot politikai pártok vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetek, illetve profitorientált gazdasági társaságok. A régiós, erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai felhívásokra beérkezett és a bizottság által támogatott pályázatok száma további 790 volt.

Az értékelésük folyamán a következő támogatási elveket alkalmaztuk: egyrészről figyeltük az identitáserősítő és közösségépítő hatásokat, a pályázatok szakmai kidolgozottságának minősítését, ennek meglétét - a részletes szakmai projektterv mint kötelező melléklet tartalmazta, ez alapján lehetett vizsgálni; a fő- és alkötelezettség soronként kitöltött részletes költségterve és a hozzá kapcsolódó tételes indokolás összhangja a szakmai elképzelésekkel együtt szintén harmadik fő szempont volt; végül a nyilatkozattételi kötelezettség és megfelelés a kiírási feltételeknek, így például az, hogy ne legyen lejárt köztartozása, vagy az adósság szintén kizáró tényező volt. Ez összesen azt jelenti, hogy a 2011-es nyílt pályázati körben 1743 pályázatot támogatott az alapkezelő.

A Határtalanul-program két nagy kedvezményezetti körre vonatkozóan írt ki pályázatot 2011-ben. Az első csoport a "Tanulmányi kirándulások magyarlakta területekre" című pályázat a nappali tagozatos, alapfokú képzés hetedik évfolyamán tanuló magyarországi diákok számára, határon túli magyarlakta területekre való tanulmányutak támogatására, míg a másik az "Együttműködések magyar szakképző iskolák között" című pályázat a magyarországi és határon túli magyar tannyelvű, nappali tagozatos, középfokú szakképzésben részt vevő diákok olyan együttműködését támogatta, amely egy magyarországi iskola, valamint egy határon túli magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal rendelkező partnerintézmény együttes részvételével valósult meg.

Összességében 617 pályázat érkezett be, és 23 904 diák utazásához kértek támogatást. Ebből 382 pályázat nyert, és 2011-ben 15 130 diák látogathatott el Magyarország határain túlra. Mindezek közül december végéig 49 kiutazás valósult meg, ennek keretében 1619 diák és 189 pedagógus jutott el Erdélybe, Délvidékre, Kárpátaljára, illetve Felvidékre, viszonossági alapon pedig Magyarországra.

(9.20)

Egyedi támogatások alapján kerültek finanszírozásra a kiemelt jelentőségű tevékenységet folytató határon túli és magyarországi szervezetek és a kulturális, az egyházi, az oktatási, a hagyományőrzéssel, valamint az épített örökség védelmével foglalkozó szakterületek. A bizottság a döntésével 2,5 milliárd forint összeget ítélt oda egyedi támogatásként.

Külön kiemelendő Erdélyben a Sapientia Alapítvány, 900 millió forintos támogatással; a Vajdaságban a Magyar Nemzeti Tanácsnak nyújtott 185 millió forintos támogatás; Kárpátalja esetén a II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola 150 millió forintos támogatása; a Felvidéken a Csemadok tevékenységét támogattuk 65 millió forinttal; a magyarországi szervezetek közül pedig az Edutus Főiskolát 100 millió forinttal.

A magyar kormány döntése alapján az ukrajnai magyar közösség tagjainak 2008. január 1-jétől új támogatási formaként bevezetésre került a magyar-magyar kapcsolattartási támogatás. A támogatási cél a magyar-magyar együttműködésért, a kegyeleti okokból történő anyaországi kapcsolatok ápolása céljából beutazó kárpátaljai magyarok beutazással kapcsolatos vízumköltségeinek támogatása.

A támogatott központ irodájába közel 17 ezer kérelem érkezett be, amelyek közül a kuratórium majd' mindegyiket, 16 674-et bírált el pozitívan. Ezzel a kárpátaljai magyar lakosság közel 10 százalékát sikerült támogatásban részesíteni. Úgy gondolom, hogy ezek a számok önmagukban is beszédesek.

A legnagyobb sikernek nyilvánvalóan kettőt könyvelhetünk el. Az egyik: az a sok-sok tízezer diák, pontosabban több mint 15 ezer diák, 15 130 diák, akik eljuthattak a határon túlra. A Bethlen Gábor Alapkezelő nélkül ez a nemzetpolitikai egyesítő cél nem valósulhatott volna meg. A másik pedig az az 1743 támogatott pályázat, amelyik korábban szinte nem látott mértékben elősegítette a határon túli magyarok szülőföldön való megmaradását, illetőleg a magyar-magyar határon átnyúló kapcsolatoknak az erősítését.

Úgy gondolom, képviselőtársaim is jól láthatják, hogy itt a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül, egy prudens döntési folyamaton keresztül, pontos elszámolással annyi támogatást kapott a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, elmélyítése - a nemzetpolitika legfőbb célkitűzése -, amire a korábbi években nem kerülhetett sor. Bízom benne, hogy ezt a célt mindnyájan támogatni tudják.

Biztos vagyok benne, hogy lesznek, főleg ellenzéki képviselőtársaimnak az egyes részletekkel kapcsolatos kifogásaik, de azt kérem önöktől, azt nézzék, azt próbálják támogatni ebben a javaslatban is, hogy minél több magyarnak a magyar identitása megőrzését támogassuk különböző egyesületi és szervezett utazási keretek között.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és előre is köszönöm a támogatásukat. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 24 2012.10.10. 8:37  3-29

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni minden képviselőcsoportnak a hozzászólását. Nyilván ellenzéki oldalról igyekeztek a kritikákat kidomborítani, kormányoldalról nyilvánvalóan az előnyöket, az előrelépéseket, de azért szerencsére még az ellenzéki felszólalásokban is - akár Szávay képviselő úr legutóbbi felszólalásában is - az ember azért talált pozitívumokat.

Úgy gondolom, hogy azért két évvel ezelőtt, amikor megszavaztuk közösen a határon túli magyarok egyszerűsített honosítási eljárását, azaz a kettős állampolgárságot, és végre mindegyik párt megszavazta a parlamentben - egy kis kivétellel, aki azóta ki is szakadt az egyik ellenzéki pártból -, akkor azért láthattuk, hogy egy rendszerváltás szintű változás történt a nemzetpolitikában, végre minden párt nyíltan ugyanazt az álláspontot képviselte a határon túli magyarokkal kapcsolatban közjogi értelemben is. Ezért örülök, hogy majd' mindenki tudott pozitívumot is felsorolni.

A kritikákkal kapcsolatban egy-kettőre szeretnék válaszolni, amely valamelyest fontosabb volt vagy többször is előfordult. Először is a támogatások és az összegek nagyságrendje. Nyilvánvalóan mi lennénk a legboldogabbak, ha azzal foglalatoskodhatnánk, hogy nemzetpolitikára hányszor annyit fordítsunk, mint amennyi a 2011-es költségvetési évben volt. Csakhogy - önök is tudják - GDP-arányosan, a nemzeti össztermékkel arányosan ebben az évben 17, jövő évben pedig 19 százalék az adósságszolgálat, amit Magyarországnak nyögnie kell.

Ha csak mindent - kvázi ellen-fűnyíróelv szerint - ennyivel megnövelnénk, mert ennyivel kevesebb lenne az adósságszolgálat a szocialista időszak hitelfelvétele nyomán, már az érezhető, majdnem egyötödnyi támogatásnövekedést jelenthetne a jövő évben ezzel a 19 százalékkal. De sajnos nem tehetünk így. Sajnos ezeknek a pénzeknek már előre megvan a helyük, ezeket a pénzeket évekkel ezelőtt elköltötték, és a következő évek bevételei pedig ennek a fedezetéül szolgálnak és ezeket kell visszafizetni.

Higgyék el, szívesen hétszereznénk meg a lakástámogatásokat, szívesen feleznénk el az áfát, szívesen szüntetnénk meg a társaságok társasági nyereségadóját három évre, aminek a fedezete egyévnyi adósságszolgálat, és szívesen többszöröznénk meg a határon túli magyarok támogatását is, ugyanakkor ezt bizonyos keretek között tudjuk csak tenni.

Ami a kiszámítási különbségeket jelenti, amikor ellenzéki képviselőtársaim azt mondták, hogy a korábbi években is nagyságrendileg ennyi volt - mondta szocialista képviselőtársunk, hogy kis eltérés volt csak az akkori támogatási összeg és a mostani között. A jobbikosok meg szocialistábbak voltak a szocialistáknál, ők azt mondták, hogy az előzőekben több támogatásuk volt a határon túli magyaroknak, fogadatlan prókátora volt ezzel a Gyurcsány-Bajnai-kormányzatnak, azt hiszem, a Jobbik soraiban. Remélem, nem komolyan sírják vissza azokat az időket. Ha belegondolnak, hogy mi lenne akkor, ha 2014-től ismét szocialista kormány köszöntene Magyarországra, szerintem határon túli magyar testvéreink kicsit szomorúbban aludhatnának el a választások éjszakáján, ha ez tényleg megtörténne. Nos, tehát ezt vegyük retorikai túlzásnak.

De ami a számítási különbségeket jelenti, az abban nyilvánulhat meg, hogy nyilvánvalóan, ha az előző évek támogatását úgy számolom ki, hogy megvan az akkori Szülőföld Alap, és ahhoz hozzáadom azokat a támogatásokat, amelyeket a tárcák adtak, most pedig csak a Bethlen Gábor Alapot nézem, akkor lehet, hogy kisebbre jön ki az összeg. De ha körtét a körtével és almát az almával hasonlítok össze és nem keresztbe, és összeadjuk a mostani Bethlen Gábor alapos támogatásokat a többi tárcatámogatással, akkor is láthatják, hogy még nagyobb a különbség a korábbi kormányzat és a mostani kormány támogatása között, de önmagában a Bethlen Gábor Alapnál is a korábbi éveket messze felülmúló, hiszen messze több kötelezettséget vállaló támogatási összegeket láthatnak. Korábban nem volt Határtalanul-program, korábban nem voltak a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vagy más által szervezett programok, amelyeket most finanszírozunk. Ha csak ebből indulunk ki, már formállogikailag is látni kell, hogy több feladat nyilvánvalóan több forrást is jelent, amit a kormányzat igyekezett is biztosítani.

Ami a szervezet nagyságát illeti, hogy miért nagyobb ez a szervezet, ennek egyszerű okai vannak, hiszen akár csak az Apáczai Közalapítvány, a Magyar Kultúra Alapítvány vagy a Nemzetpolitikai Kutatóintézet beolvasztott vagy létrehozott új szervezetek, amelyek több funkcióval korábban kiszervezett, az állam által kevésbé kontrollálható, törvényességi ellenőrzésben kisebb jogosítványokkal rendelkező, kiszervezett állami vagyontömegek helyett immáron egységesebb szervezetben jelentek meg 2011-ben a Bethlen Gábor Alapkezelőnél.

Ami a késés okait jelenti. A jelenlegi késésnek egészen egyszerű házszabályi vagy háztervezési problémája volt, hiszen amúgy a kormány részére ezt április 27-én benyújtotta a Bethlen Gábor Alapkezelő, tehát a tavaszi benyújtásnál probléma nem volt. Önök is látták, hogy meghosszabbított ülésszakkal mennyi törvényt tárgyalt a parlament. Nyilvánvalóan elsőbbsége van a törvényeknek, sarkalatos törvényeket is fogadtunk el a meghosszabbított ülésszakon. A Jobbik frakciója szóvá tette múlt hét csütörtök reggel 9 órakor, hogy ezt még mindig nem tárgyaltuk meg, pedig fontos lenne, és mivel a polgári törvénykönyvnek a szerdai napról kiesett a vitája, hiszen a kormány ebben halasztást kért, hogy több idő legyen kinek-kinek a módosító javaslatok átgondolására, ezért be is tettük jelentésként.

Ez egy jelentés. Általában törvényeket szoktunk tárgyalni, és a törvényeknek mindig elsőbbségük van a házszabályi tervezésnél. Semmifajta titkolózás, semmifajta különös ok nem volt emögött, csupán az a házbizottsági tervezési logika, hogy előbb fontosabb a törvényeket elfogadni és utána a jelentéseket. Ha önök megnézik a parlament restanciajegyzékét, hogy mennyi jelentést nem tárgyalt az elmúlt 8-10 évből, akkor igen vaskos - amikor megkaptam az ülésszak elején, láttam, hogy másfél centi vastag csak a jelentések felsorolása, amiket nem tárgyaltunk meg, pontosan az intenzív törvényalkotás miatt.

De mivel a Jobbik kérése az volt, hogy ezt tegyük meg, adódott a lehetőség a Ptk. kiesése kapcsán, azon pillanatban már be is tettük ide, mert nekünk is fontos, hogy ennek a jelentésnek a tárgyalásán a parlament végigmenjen, bár a benyújtásra már jóval korábban sor került, úgyhogy emögött semmifajta titkolózás nincsen, egész egyszerűen a megfeszített ütemterv, amit itt vinnünk kell.

Köszönjük szépen azokat a jelzéseket a képviselő hölgyek és urak részéről, amelyeket az esetleges működési zavarokkal kapcsolatban mondtak. Mi igyekszünk minden ilyesfajta problémát kiküszöbölni. Nyilván ahol ekkora nagyságrendű pályázatokról van szó, ennyi látogatás költségét kell fedezni, ennyi szervezési munka van amögött, hogy fiatalok határon túlra menjenek pedagógusokkal együtt, nyilvánvalóan itt mindig lesz probléma, de például a pályázati nyilvántartási, támogatás-nyilvántartási rendszer javítására külső forrásból, EKOP-ból - az elektronikus kormányzás operatív programból - kívánunk egy jelentős szoftverfejlesztést létrehozni, pontosan azért, hogy ezek is kiszámíthatóbbak legyenek.

Ami az OTP-bankszámlanyitással kapcsolatban felmerült, hogy sokak számára ez kellemetlenség volt - valóban ez egy pluszadminisztráció, amit első évben kell megtenni, de ha egyszer ezt megtették, 255 ezer bankszámlát megnyitottak, onnan kezdve sokkal egyszerűbben, sokkal könnyedébben fog ez működni.

A későbbi kis problémákat kiküszöböljük azzal, hogy most egyszer egy ilyen kvázi bankszámlanyitást valakinek meg kellett tenni.

Nyílt pályázatokkal kapcsolatosan is el tudom mondani, hogy azért döntő többségében arra törekszünk, hogy nyílt pályáztatás legyen, átláthatóság legyen, ezért fogadtuk el a törvényben pontosan a beszámolási kötelezettséget is, hogy mindenki mindig értesülhessen a Bethlen Gábor Alapkezelő történéseiről.

Tisztelt képviselőtársaimnak még egyszer köszönöm a vitában való részvételt. Köszönöm, hogy a jelentéssel foglalkoztak. Úgy érzem, hogy tényleg ez egy jó év; ahogy Ékes Ilona képviselőtársam is mondta, hogy a Diaszpóra Tanáccsal, a MÁÉRT-tal, a KMKF-fel, a Bethlen Gábor Alapkezelővel a nemzetpolitika nagyhetét sikerült megtartanunk. Úgyhogy bízom benne, hogy önök számára is sok újdonságot tartalmazott, és mindenki számára, aki a Bethlen Gábor Alapkezelő működése révén valamilyen támogatáshoz, segítséghez jutott, részt vett a konferenciákon vagy a programokban, azok láthatták, hogy mennyivel intenzívebb a magyar nemzetpolitika most, mint évekkel ezelőtt.

(10.50)

Bízunk benne, hogy az Európai Unióban Magyarország számára - amelynek az államhatára és a nemzethatárai nem esnek egybe - a nemzetegyesítésnek ez is egy nagyon fontos és hatékony eszköze lehet.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 62 2012.10.10. 1:14  57-183

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék idézni, tisztelt képviselő úr, a felháborító hozzászólása után egy sort az ön pártelnökétől. A pártjuk megalakulásakor azt mondta: létrehozunk egy új, polgári, nyugatos balközép pártot. Ön ezen nyugatos párt nevében itt most nekünk a vörös csillagot és a Vörös Csillag utcákat védte.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem lehet egyszerre a vörös csillagot is védeni, és nyugatos, európai pártként definiálni önmagát. Hogy ez a párt meddig él és hogyan él, azt majd meglátjuk, de például az önök pártjának a vezetője, ha ön már itt párhuzamokat hozott a történelemből, hogy ki milyen szerepet játszott, akkor szintén részese és aktív alakítója, fenntartója volt az elmúlt rendszernek, aki hozzájárult ahhoz, hogy az előző rendszer, a kommunista rendszer megmaradhasson Magyarországon.

Az pedig, hogy ön a Széchenyi István tér elnevezést a fasiszta reakció egyfajta ékes bizonyítékának tekintse, egész egyszerűen szánalmas. Amit ön itt most a felszólalásában elmondott, és ahogy kirohant ön a kommunista utcanevek védelmében, az egész egyszerűen szerintem nagyon-nagyon szánalmas és elszomorító volt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 34 2012.10.15. 4:23  31-37

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Amit ön mond, képviselő úr, az valós, igazolt és aktuális volt két évvel ezelőtt, csak mostanra lejárt lemezzé vált. Hiszen azok a különböző intézkedések, amelyeket a Jobbik javasol, akár ön is most a felszólalásában, vagy amit korábban, sajtómegnyilvánulásaikban tettek, azokat körülbelül két évvel ezelőtt a kormányzat is meglépte. Csak önnek is be kell látnia, hogy nem lehet korlátlan ideig a végrehajtásokat szüneteltetni. Ettől függetlenül korlátok közé szorítani lehet, úgyhogy jobban örülnék, ha a Jobbiknak olyan javaslatai lennének, amelyek az egy lépésen túli lépéseken is gondolkodnának, az orruk hegyén túllátnának, és hosszú távú megoldásokat keresnének.

Amivel kezdte, képviselő úr: a gáz ára. Azért felhívnám a figyelmét arra a számsorra, hogy míg az előző kormányzati ciklus, a szocialista ciklus alatt 39 forintról 115 forintra emelkedett a gáz ára, 195 százalékkal emelkedett, addig nálunk vagy tizedszázalékos, vagy az infláció alatti emelkedés volt. Az áram ára az alatt az időszak alatt 90 százalékkal emelkedett, a vízé pedig 87 százalékkal, ehhez képest a mostani áremelkedések mind törtszámok, vagy pedig egypár százalék, amelyek pontosan az infláció alatt maradnak, és mint azt talán ön is tudja, az idén is a lakosság 94 százaléka számára nem fog nőni a gáz ára, nem fog nőni az energia ára. Mint arról a hétvégén is hallhattak beszámolót, pontosan azért, hogy ezt a 94 százalékot megvédjük, ezért lesz egy olyasfajta elképzelés, hogy az átlagfogyasztás két és félszeresénél többet fogyasztóknál jelentkezzen az árnövekedés, és az az alatt fogyasztóknál nem. Sőt, a legkisebb fogyasztóknál így akár árcsökkenésre is - nem nagy, körülbelül egyszázalékos, de árcsökkenésre is - lehet számítani. Pontosan azért, hogy a szociálisan legrászorultabb helyzetben levőkön tudjunk segíteni az energiaárakkal.

De a lakáshitelek terén nem mondhatja, képviselő úr, hogy tétlen volt ez a kormány. Emlékezzen, ön csak legalább három csomagot tud talán felidézni fejből is, amelyekkel próbáltunk segíteni. Az első, amikor még a bankoknak kötelezően bevezettük a deviza-középárfolyamot, amikor az adósoknak ingyenes lehetőséget biztosítottunk évente az előtörlesztésre, amikor díjmentessé tettük a futamidő öt évvel történő meghosszabbítását. Ezek mind-mind az első csomagban voltak. Aztán jött a végtörlesztés lehetősége. Ön azt mondja, hogy ez túl kevés; képviselő úr, nem azt mondom, hogy ez nem lehetne több, de azért igencsak jelentős. Az adósok majdnem egynegyedének sikerült élni a végtörlesztéssel.

Összesen 169 256 honfitársunk szabadult meg az adósságcsapdából, összesen - tehát itt óriási, milliárdos összegekről van szó nyilvánvalóan - 400 milliárd forintot spóroltak csak azon, hogy miként fizethették vissza, nem az eredeti, hanem a rögzített végtörlesztési árfolyamon fizethették vissza a különböző hiteleiket, így 984 milliárd forint volt az, amitől összességében megszabadultak ezek az adósok. Ha ezt elosztja, tisztelt képviselő úr, akkor jól láthatja, hogy körülbelül ötmillió forint fölötti összeget kap mint átlagos visszafizetett végtörlesztést. Tehát nem tíz-, húsz-, harmincmillió forintokat, hanem körülbelül 5 millió forintot vett föl valaki egy 10-12 millió forintos lakáshoz, hogy ezt meg tudja vásárolni. Ez nem a legtehetősebb emberek közé tartozó csoportra utal, hanem itt arról van szó, hogy az átlagfizetésből élők próbáltak így valamelyest javítani a lakáskörülményeiken.

De az árfolyamgát esetében is, ha még csak az első hónapok adatait nézzük, akkor is 48 ezer ember igényelte augusztus 31-éig, ez 478 milliárd forintnyi hitel, a jogosultak 15 százaléka már úgy folyamodott az árfolyamgáthoz, hogy ez csak nyári adat, és nyilvánvalóan itt a határidő vége felé fognak többen élni ezzel. Ezzel havi félmilliárd forintot spórolunk meg ezeknek az embereknek.

De jött a harmadik kör is: árfolyamgáttal, limitált árverezéssel, Nemzeti Eszközkezelővel és otthonvédelmi támogatásokkal, és a limitált árverezés pontosan arra jó, tisztelt képviselő úr (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy ugyan ne álljon meg a végrehajtások folyamata, hiszen ön is tudja, hogy milyen igazságtalan, ha egyvalaki nem fizet egy társasházban, az egész társasháznak ezért ne kapcsolják ki a közműszolgáltatásait. (Az elnök ismét csenget.) De a buldózerek, tisztelt képviselő úr, nem a parlamentben, nem a törvényalkotásban, hanem az ócsai lakóparkban fognak elindulni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 186 2012.10.15. 2:17  183-187

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Teljesítményalapú társadalmat építünk, éppen ezért nagyon fontos, hogy a teljesítmény, a tehetség, a tehetség kihasználása és gondozása ugyanilyen alapérték legyen mindenki számára. Éppen ezért fontos az "50 tehetséges magyar fiatal" program, amely személyre szabottan, a lehetőségek és az igények összehangolásával, az adott terület elismert személyiségeinek aktív szerepvállalása mellett kíván a fiatal magyar tehetségek fejlődéséhez ösztönzést és támogatást adni.

A La Femme által felkért grémium a legígéretesebbnek tűnő 50 fiatalnak személyre szabott mentorprogramot dolgoz ki a Nemzeti Tehetségpont szakmai támogatásával. Ez több hónapon keresztül segíti a fiatalok tehetségútját, biztosítva a jelölés, előválogatás, zsűrizés folyamatát, valamint a mentorprogram pedagógiai és szakmai elvek szerinti működéséhez szükséges szaktudást.

Az 50 fiatal kiválasztása 30 olyan személyiség kezében van, akik sokszínű szakmai háttérrel, gazdag élettapasztalattal rendelkeznek. A mentori szerepre felkért személyiségek maguk is példaképek, és a fiatal tehetségek számára példátlanul értékes tudás birtokosai is egyben. Az 50 fiatal tehetséget kibontakozásában egy-egy sikeres személyiség mentorálja. Köztük van a kormány részéről Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úr, de ugyanígy Sebestyén Márta népdalénekes előadóművész, Ádám Veronika Széchenyi-díjas magyar orvos, biokémikus, Gerendai Károly üzletember, a Sziget Fesztivál alapítója, valamint a tudományos, kulturális és üzleti világ számos kiemelkedő személyisége.

A program első szakasza nyilván a jelölési időszak. Október 31-éig lehet jelölni. Mindenkit biztatok, hogy ha tehetséges fiatalokat lát, tegye meg, ez teljesen műfajfüggetlen. Novemberben kezdődik a válogatás, februárban pedig egy különszámban is megjelennek majd ezek a fiatalok, akik '82 és '96 között kellett hogy szülessenek, és abszolút műfajfüggetlenül jelölhetők ők. Az értékelés fő szempontja a teljesítmény, a társadalmi érték, az eredetiség, az újító erő és az ösztönző erő. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Örülünk, hogy ebben segíthet a 20 évre szóló (Az elnök ismét csenget.) nemzeti tehetség program keretében létrejött Nemzeti Tehetségpontok hálózata.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 8 2012.10.16. 5:24  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Igazából nem is válaszolok, hanem ott folytatom, ahol képviselő úr abbahagyta, hiszen valóban nagyüzem volt nemzetpolitikai téren az elmúlt héten, és ez még folytatódik is, hiszen nemcsak Diaszpóra Tanács és MÁÉRT, nemcsak a Bethlen Gábor Alap éves beszámolója volt itt napirenden a parlament felső- és alsóházi termeiben vagy más-más helyiségeiben, a Vadászteremben, hanem a jövő héten a Magyar Ifjúsági Konferenciának is ülése lesz. Tehát egy teljes ív bontakozik ki nemzetpolitikai téren, amely ív ebben a kormányzatban indulhatott csak újra, hiszen korábban volt egy nagyon hosszú, több éven át tartó, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségéhez köthető hiánya a párbeszédnek, a magyarok és magyarok közötti párbeszédnek.

A Diaszpóra Tanácsot viszont már ez a kormányzat hívta életre abból a célból, hogy sokszor, amikor az erdélyi tömbmagyarságnak vagy a felvidéki határ menti magyarságnak a kérdése vetődik föl, akkor amellett egy-egy kisebb, párezres, pár tízezres diaszpórában élő magyar közösségnek a problémái másodsorba kerülhetnek, nem koncentrálódna rá akkora figyelem, és más típusúak is, mint itt a Kárpát-medencei magyarok problémái vagy feladatai, kérdései, bármiféle ügyei. Éppen ezért hívtuk életre a Diaszpóra Tanácsot, ami tehát egy kicsit másfajta megközelítésű, mint itt a Kárpát-medencei, általában tömbmagyarság kérdései.

(9.20)

De ettől függetlenül a MÁÉRT-ülésen a 11 határon túli szervezet, politikai pártok delegáltjai mellett a Diaszpóra Tanács képviselői is részt vesznek. Mára már a Diaszpóra Tanács 59 szervezetből áll, 3 szervezet megfigyelőként van jelen, és 10 szervezettel most bővült a legutóbbi találkozó óta a Diaszpóra Tanács összetétele.

A diaszpórából érkező magyarok számára az állampolgárság megállapításával kapcsolatos kérdések voltak a legfontosabbak. Egyszerűbb és rövidebb eljárást tudunk most már nekik garantálni nemcsak az egyszerűsített honosítás keretén belül, hanem azon túlmenően is: novemberben fogjuk tárgyalni azt a törvényjavaslatot, amelyik féléves utánajárás és igazolás helyett pár gombnyomással igyekszik megállapítani kinek-kinek a magyar állampolgárságát, magyar leszármazását. Ezáltal ha lejár az útlevele, mondjuk, két héttel, és azt meg szeretné hosszabbítani, akkor az nem egy féléves, akár a konzulátusra történő beutazással egybekötött procedúra lesz, hanem pusztán egy sokkal rövidebb állampolgárság-megállapítási, útlevél-hosszabbítási eljárás, ezzel is segítve az anyaországgal való kapcsolatukat.

A Julianus-programról már a képviselő úr is említést tett, ebben kívánjuk összegyűjteni a magyarság tárgyi örökségét, épületeket, művészeti tárgyakat, műalkotásokat, utcákat, könyvtárakat, múzeumokat, levéltárakat, mindent, ami a magyar kultúra tárházába befér.

A Nemzeti regiszter szintén 2011 októberében indult, erről is szó volt a MÁÉRT és a Diaszpóra Tanács ülésén. 45 ezer tagot regisztráltunk már, pontosabban regisztrálták magukat, van honlapja, a www.nemzetiregiszter.hu, és van Facebook-oldala is, amit javaslok mindenkinek, hogy keressen fel, és csatlakozzon ehhez a Facebook-közösséghez, nemhiába növekszik folyamatosan a látogatottsága.

Maga a Magyar Állandó Értekezlet - ahogy a képviselő úr is említette - már egy korábban elfogadott dokumentum alapján dolgozhat, "A magyar nemzetpolitika - a nemzetpolitika stratégiai kerete" című dokumentumra alapozva, és ha volt olyan pont, amelyet minden párt elismeréssel említett ezen az ülésen, az pontosan a külhoni magyar óvodák éve volt. 2012-t hirdettük meg ennek, ahogy a stratégiai dokumentumban is megállapítottuk: az oktatás különböző szintjeinek megerősítése kulcstényező a magyar identitás továbbörökítésében. Idén az eddig elhanyagolt területet, az óvodákat választottuk legfontosabb témánkká, az óvodaválasztás és az óvodai-iskolai beiskolázások kérdése fókuszba került most az idei nemzetpolitikában. Az volt a célunk, hogy felhívjuk a külhoni magyarság figyelmét az anyanyelvi óvodai nevelés fontosságára. Ennek megvalósításának legfontosabb eszköze az óvodai oktatás minőségének emelése, a magyar nyelvhasználatnak nemcsak egy színtérhez kötése, hanem a közösség alakítása, az identitás megteremtése, illetőleg az óvoda és az iskola közötti átmenet erősítése volt.

100 millió forintot különítettünk el a Bethlen Gábor Alapból ennek a célnak a szolgálatára. A körúton 12 ezer kilométert tettünk meg, 1500 gyerekkel, szüleikkel és pedagógusokkal találkoztunk. Módszertani csomagot készítettünk 30 szakértő részvételével, 4 főiskola bevonásával. Ez teljes mértékben átfogja a magyarországi óvodapedagógia jó tapasztalatait, jó gyakorlatait, ez segít az anyanyelvi fejlesztés sikerességében, a nemzeti identitás erősítésében. Továbbképzésekre is sor került: 93 óvónő vett ezen részt Magyarországról, az ősz folyamán pedig 3 ezer módszertani csomagot juttatunk el különböző Kárpát-medencei óvodákba.

A Határtalanul-program és a Kisebbségi Jogvédő Intézet, úgy láttam, egy másik napirend előtti felszólalásnak lehet még a témája, viszont a külhoni magyar óvodák éve sikerén felbuzdulva a jövő évet az oktatási intézményrendszer következő fázisának, a külhoni magyar kisiskolák évének döntötte el a Magyar Állandó Értekezlet.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 16 2012.10.29. 5:06  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban kevés olyan szociális program van Magyarországon, amelyik teljesen független a költségvetési forrásoktól. Teljesen mindegy, hogy milyen a költségvetés állapota, ez a program - ahogy ön is mondta - nagyon sok embernek a 90 milliárd forintos forgalmából, a 22 ezer beváltóhelyen beváltott étkezési utalványokból mintegy 100 ezer főnek nyújtott valamiféle üdülési lehetőséget.

De az Erzsébet-utalvány nemcsak abban szolgálja a legrászorultabbakat, amit ön mondott, hogy miként mernek ezek az emberek, és miként nyaralhatnak, üdülhetnek, engedje meg, hogy bemutassam önnek, ez itt a kezemben 3 millió forint értékű Erzsébet-utalvány összezúzva és brikettesítve. Ilyen briketteket a leghátrányosabb helyzetű térségekben lévő iskoláknak és óvodáknak, többek között Pusztaszabolcs, Vajdácska, Zsadány, Ózd, Vilmány és más helyekre is igyekszünk eljuttatni, hogy a téli fűtését ezeknek az óvodáknak, iskoláknak meg tudjuk oldani. Ezáltal még az Erzsébet-utalvány így holtában is szolgálja ezeket a szociális célokat.

Maga az egész program, az egész konstrukció egy modern európai formája a társadalmi szolidaritásnak, hiszen úgy juttatunk a leghátrányosabb helyzetben lévőknek támogatást - ezek a nagycsaládosok, a szociális intézményben dolgozók, a rászorultak és a fogyatékkal élők -, hogy közben semmifajta más forrást máshonnan nem vonunk el. Pusztán ennek a programnak az amúgy is korábban létező étkezési jegyekkel kapcsolatos tevékenységének a forgalmából származó eredménye az, amelyik állandóan jelent egyfajta forrást az ilyesfajta szociális kiadásokhoz. Ezáltal teljesen független mindentől, és ez egy jól tervezhető, biztos forrás, hiszen ilyesfajta utalványokat több mint egymillióan kapnak a munkáltatójuktól. A munkáltatók 80 százaléka igénybe veszi az első 5 ezer forintos kafetériajuttatásban ezt a fajta Erzsébet-utalványos lehetőséget.

Éppen ezért idén 75 ezer honfitársunk névre szóló támogatásban részesült az Erzsébet-program keretében, 14 ezer gyerek volt a nyári körben, és további 16 ezer gyermek ősszel fog négynapos üdülésen részt venni, nyáron pedig egyhetesben vettek részt, de 10 ezer belügyi dolgozó számára is megnyílt az Erzsébet-táborozásnak a lehetősége. Ők azok, akik valószínűleg másként nem jutottak volna el semmifajta nyaralási lehetőségre, másképp nem lett volna lehetőségük arra, hogy a nyáron kikapcsolódjanak, családostul nem tudtak volna elmenni, de itt ne feledjük el, hogy egy család 30 ezer forintból, egy gyermek pedig 1, 5 vagy 10 ezer forint befizetésével közel egyhetes üdülésre tehetett szert, amit nyilvánvalóan másként ezek a családok nem engedhettek volna meg maguknak. Az Erzsébet-program pontosan éppen ezért a leginkább rászorulók számára nyújt lehetőséget.

Ugyanakkor az állam számára is nyilvánvalóan előnyös, hiszen elsősorban állami tulajdonú üdülőkbe, ingatlanokba mentek el ezek a fiatalok, ezek a családok, amelyek így töltötté váltak, a forgalom következtében pedig azokra a karbantartásokra, felújításokra nyílik lehetőség, amelyeket évek vagy évtizedek óta nem tettek meg. Sokszor láttuk azt a példát az előző években, évtizedekben, hogy egy-egy állami tulajdonú ingatlant direkt nem használtak ki, direkt hagytak rossz állapotúvá szétesni, pontosan azért, hogy utána olcsón lehessen privatizálni, utána pedig privát kézben már busás hasznot hajt az új tulajdonosnak. Az Erzsébet-program ettől is megmenti a különböző magyar szálláshelyeket meg az állami tulajdonban lévő ilyesfajta üdülőket, hogy feltölti őket, és ezáltal a működés során az állapotuk is jól biztosítható.

Ahogy mondtam, a legutóbbi kör szeptember 10-én zárult le a pályázati lehetőségben, hiszen az Erzsébet-program forrásai folyamatosak. Ahogy az emberek váltják be a különböző utalványokat, úgy teremtődnek az újabb és újabb források. Éppen ezért 16 ezren nyújtottak be ismét táborozási lehetőséget, Pest, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, így tehát ezek a fiatalok is akár Balatonberényben, Csopakon, Fonyódligeten, Faddon vagy Vajtán állami tulajdonú üdülőkben tölthetnek 4-5 napot.

Ezek a táborok általában tematikus jellegűek voltak, volt benne sport, művészeti és más témájú. Nyilván láthatták önök is a hírekben, a híradásokban, hogy olimpikonok, zenészek is lelátogattak ezekbe a táborokba, pontosan azért, hogy ezt az együttlétet ne csak szociális célból, tehát rekreációsan töltsék, hanem egyfajta szellemi felüdülést is jelentsen a fiataloknak, példaképekkel találkozhassanak. Az egész évükre valamelyest meghatározó élmény legyen, hogy találkoztak egy olimpikonnal, akinek a teljesítményét onnantól kezdve ők is sokkal jobban értékelik, és a maguk számára is példának tartják, a maguk számára is követendőnek tartják azt a kitartást, amivel ők elérték azt az eredményüket, ahová eljutottak.

Sok más program valósult meg még a határon túl és más keretek között is az Erzsébet-program keretében. Csak azt hadd mondjam el még önnek zárásképpen, hogy a százezredik Erzsébet-program alapján üdülő személy után százezer facsemetét ültet el a NÜSZ Kft. és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, pontosan jelképezve az első év sikerét, és annak a fontosságát is, hogy akár egy környezetvédelmi, ilyesfajta fontos faültetési programot is tudunk ebből a forrásból finanszírozni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 40 2012.10.29. 4:25  37-43

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Amit ön véletlen jogalkotási hibának tekint, tisztelt képviselő úr, az az 1878. évi V. törvény, pontosabban törvénycikk, a Csemegi-kódex óta struktúrájában, technikájában így szerepel következetesen a magyar büntetőjogban, már akkor, a Csemegi-kódexben is bizonyos életkort be nem töltőknél nem lehetett az akkori két legsúlyosabb büntetést kiszabni, a halálbüntetést és az életfogytig tartó fegyházbüntetést. Ez volt az akkor alkalmazható két legsúlyosabb büntetés. 1878 óta ez így van Magyarországon, a magyar büntetőjogban, hogy van egy bizonyos kategória, amely a legszigorúbb büntetéseket pontosan ezen pár évben, amikor valaki még úgynevezett fiatal felnőttnek számít, tehát már túl van azért azon, hogy cselekvőképes legyen, tehát teljes mértékben, mondjuk, a politikai jogait vagy más jogait gyakorolhatja, de ugyanakkor még az elkövetés motívumai sok tekintetben a gyermekkori bűnelkövetés motívumaira hasonlítanak.

Ettől függetlenül természetesen a mostani kormány és az új büntető törvénykönyv is szigorúan kíván fellépni mindenfajta bűncselekménnyel kapcsolatban. Ön is tudja, újításként jelent meg, hogy a legsúlyosabb, legkegyetlenebb, élet elleni vagy erőszakos bűncselekmények esetén pont két esztendővel leszállítottuk a büntethetőség korhatárát, mert azok a tudományos felmérések, büntetőjogi kutatások, kriminológiai kutatások, amelyeket elvégeztek az elmúlt egy-két évtizedben, indokolták, hogy ezek az emberek is büntethetőek legyenek, de nem azokkal a szankciókkal, amelyekkel mondjuk, egy 40-50 éves embert büntetünk, hanem másfajta intézkedéseket, másfajta büntetéseket kell ezeknél az embereknél alkalmazni.

(14.20)

A szigorúság tehát kiterjedt az új büntető törvénykönyvben és az új szankciórendszerben is, ugyanakkor nyilván tettarányosan és a személyiségre tekintettel egy fiatalkorúnak, egy gyermeknek vagy egy 19 évesnek másfajta szankciót, másfajta intézkedést ír elő, mint másoknak.

Úgyhogy azt tudom mondani, tisztelt képviselő úr, hogy az ön felszólalása hangulatkeltésre jó, ilyesfajta célja lehet ennek, de a probléma valódi megoldását nem szolgálja, és nem akarunk Fehéroroszországhoz csatlakozni abban a tekintetben, hogy Magyarországon újra alkalmazzanak halálbüntetést. Ön sem tud az Európai Unióban más ilyen országot mondani, ahol ez megtörtént volna. Ugyanakkor például a jogos védelmi helyzet kiterjesztése pontosan azt szolgálja, hogy mindenki, legalább ha önhatalmával valamelyest a jognak érvényt kíván szerezni, ne érezze magát veszélyeztetve, ne érezze magát fenyegetettségben, hogy utána emiatt őt fogják büntetőjogilag felelősségre vonni.

Ön is tudja, tisztelt képviselő úr, hogy igazából a szankció elkerülhetetlensége az, amelyik a bűnözőket távol tartja. Lehet szigorításokról is beszélni, és nyilván ezen az úton is végig kell menni, de ettől függetlenül a felderítés hatékonysága sokkal inkább elrettentő. Ön is bizonyára hallotta a hétvégi hírt, a Facebookot megjárt, több tízezer letöltést is megélt az a videó, amelyen valaki valakinek a mobiltelefonját kikapja a kezéből, és két napon belül meg is lett az elkövető, el is indult ellene a büntetőeljárás. Az ilyesfajta felderítési hatékonyság sokkal inkább elrettentő a bűnözőknél, ha nézzük az ő motívumaikat.

De ha ön azt nézi, hogy milyen az új büntető törvénykönyvünk, akkor az megőrzi a három csapás szigorúságát, a középmértékszabály továbbra is működik, tehát ez is szigorúbb fellépést jelent. Az uzsorásokkal szembeni keményebb szankciók továbbra is megőrződtek az új büntető törvénykönyvben. A kiszolgáltatott személyeknek kibővült a köre, ezért az ő büntetőjogi védelmük szélesebb. A kommunista bűnök tagadása továbbra is szerepel a náci bűnök mellett az új büntető törvénykönyvben vagy az egyenruhás bűnözésre vonatkozó kitételek.

Szintén újítás, ahogy mondtam önnek, hogy alacsonyabb életkorban már büntethetőek azok, akik a kirívóan erőszakos bűncselekményeket követik el. Új szankcióként jelent meg például az elzárás az új büntető törvénykönyvben, de a sportrendezvények látogatásától való eltiltás is, új intézkedésként pedig a jóvátételi munka vagy az elektronikus adatokhoz való hozzáférésnek a megtiltása is, és generális maximumként az új büntető törvénykönyvben 25 esztendő a büntetéskiszabási oldalon.

Úgy érzem, ez egy eléggé szigorú és tettarányos büntető törvénykönyv, büntető szabályozás, amely egyáltalán nem kíván szó nélkül elmenni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) azok mellett a bűncselekmények mellett, amelyeket a képviselő úr is felsorolt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 194 2012.10.29. 2:08  191-195

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ennek az épületnek a felsőházi terme pár héttel ezelőtt fiatalokkal telt meg, azokkal a fiatalokkal, akik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és az Országgyűlés közös korábbi versenyében, pályázatában elindultak, és írtak arról valamiféle tanulmányt, hogy "Milyen rendeletet hoznék, ha miniszter volnék". Azok a 8-18 év közötti fiatalok, akik a legjobb ilyesfajta munkát írták, hogy ők maguk, hogyha felelős állami vezetők lennének, milyen kérdésekkel foglalkoznának, ők töltötték meg a felsőházi üléstermet.

Úgy gondolom, hogy itt minden egyes fiatal, ha nem is egy választókerületet képviselt, de sok-sok családot képviselt, hiszen nyilván ők azokat a problémákat, azokat a kérdéseket hozták magukkal az Országgyűlésbe, amik az ő családjukban, az ő lakókörnyezetükben, az ő iskolájukban a legtöbb fiatal számára felmerültek. Szinte minden tárca képviseltette magát, hiszen szinte minden tárcát meg is szólítottak, sőt még a médiahatóság elnöke is ott volt. A fiatalok, ahogy a parlamentben - ahogy a tévében látták -, ugyanúgy ott is szavazhattak minden egyes válasz után, és volt olyan válasz, amit nagy többséggel, volt, amit kis többséggel fogadtak el, de olyan válasz is volt, amit leszavaztak. A gyerekek igazságérzete, úgy látszik, még jóval fejlettebb, meg az őszinteség is magas fokú, éppen ezért voltak olyan szociális vagy egészségügyi kérdések, ahol látnunk kell, hogy az emberek számára, a családok számára ezek mély problémák, és a gyermekekben is megjelenik ez. Én úgy gondolom, hogy bár itt 8-18 év közötti fiatalokról volt szó, de ahogy mondtam is, ők a családjuk véleményét hozták. Ami számukra kérdésként aggasztó volt, az sok magyar család számára is aggasztó.

Másrészről mindig szokás mondani, hogy a fiatalok nem foglalkoznak a közélettel. Ezek a fiatalok bebizonyították, hogy igenis tizenéves korukban már elkezdenek ezzel foglalkozni, és bízunk benne, hogy a felsőoktatási törvény módosítása is majd lehetőséget ad arra, hogy a vitakultúra, a vitatkozás mint műfaj és az ilyesfajta eszmecsere egyetemi padokban vagy egyetemi termekben is tovább folytatódhasson.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 319 2012.10.29. 1:20  284-332

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Csak röviden hadd mondjam el képviselőtársaimnak, hogy miért illik bele ez a javaslat a korábbi, huzamos tartózkodásra jogosító eljárási rendszerbe, hiszen aki ide akar jönni Magyarországra, három dolgot kell hogy igazoljon, hogy van megélhetése, van lakhatása és van a hazautazáshoz elegendő költsége. Ezt a három dolgot követelte meg az eddigi bevándorlási, letelepedési szabályozás.

Ez az összeg vélelmezi azt, hogy van pénze a haza való repülőjegyre, van pénze arra, hogy magát fenntartsa és van pénze arra, hogy lakást béreljen vagy vegyen magának Magyarországon, hiszen ebből az összegből vígan lehet ezeket fedezni. Tehát abszolút beleillik a korábbi rendszerbe. Én ezt inkább egy egyszerűsítésnek fognám föl, hogy korábban egyenként jövedelemigazolással, bankszámlakivonattal és még számtalan más módon kellett az illetőnek igazolni azt, hogy ezeknek a törvényi feltételeknek megfelel. Most nem nyolcféle igazolást kell benyújtania, csak egyfélét, hogy magyar állampapírt vett ebben az értékben, és innentől kezdve a másik három feltételt is vélelmezzük, ezáltal kap egy ilyen letelepedési lehetőséget.

Tehát én úgy gondolom, hogy nyilvánvalóan olyan emberek számára, akik nem visszaélni akarnak a letelepedés lehetőségével, hanem mind a saját maguk hasznára és mind Magyarország hasznára akarnak ezzel élni, azoknak egy egyszerűbb eljárásra nyílik így lehetőség, ezért pontosan beleillik a korábbi rendszerbe, és minden korábbi követelménynek megfelel, nem rúgja fel a korábbi törvények logikáját.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 20-22 2012.10.30. 5:06  17-22

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban ezekben a napokban, ma is két ünnepélyes rendezvény keretében írják alá azokat a megállapodásokat, amelyekkel az államigazgatásnak a lába leér a földig, amelyekben a járáshivatalok kialakításáról megállapodnak önkormányzatok és kormányhivatalok, az önkormányzati és állami szervek.

(9.40)

Hogy ez mennyire nem egyszerű feladat, azt a képviselő úr is próbálta illusztrálni, én is hadd próbáljam ezt meg. A 3183 önkormányzat közül 2750 önkormányzattal, tehát a települések 86 százalékával kell megállapodni. Gondolják végig, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt hónapokban a húsz kormánymegbízottnak ezzel a 2750 önkormányzattal kellett vagy így, vagy úgy megállapodnia. Ahogy a képviselő úr is mondta, már vannak olyan megyék, ahol valamennyi településsel megtörtént a megállapodás. Most 30-án és 31-én, hiszen most jár le a határidő, meg fog történni további megyékkel.

Arra számítunk az előkészítettség állapota szerint, hogy a települések 99,6 százalékával határidőre megtörténnek ezek a megállapodások, ami egy igen magas szám, pláne ismerve a korábbi közigazgatási sebességet vagy teljesítményt, hogy 2750 településsel sikerül ilyen rövid idő alatt megállapodást kötni. Ez, azt hiszem, ugyanolyan kiemelkedő teljesítmény, mint amikor a kormányhivatalok kialakításánál 40-50 ezer ember munkáját sikerült pár hónap alatt előkészíteni az átváltásra; az ottani megyei önkormányzati vagy más hivatalokból, megyei dekoncentrált szervekből a megyei kormányhivatal egyesítette őket a közigazgatási hivatal bázisán.

Úgyhogy alig lesz tíz olyan település, ahol ezek még kérdésként felmerülnek, de mint önök is ismerik, a jogszabály természetesen erre is tartalmaz megoldást. Ebben az esetben maga a kormányhivatal vezetője, a kormánymegbízott fogja ezt a megállapodást vagy részmegállapodást az egyoldalú iratával mintegy megállapítani. Tehát ott sem lesz semmiféleképpen függő jogi helyzet, ott is megoldódik, de jó azt látni, hogy 2740 településsel sikerül megállapodni, és csak 10 településen van szükség arra, hogy a kormány vezetője pótolja ezt a megállapodást.

Ez nagyon bonyolult, hiszen egyrészről a kormánytisztviselőket, másrészről a különböző ingatlanokat, ügyintézési helyiségeket át kell venni, és rendezni kell ezeknek az embereknek a munkakörülményét, fizetését is. Itt, a parlament előtt és a Magyar Közlönyben is hamarosan megjelennek olyan jogszabályok, amelyek garantálják, hogy senki ne keressen többet, senki ne keressen kevesebbet, mint amennyit eddig keresett az önkormányzatban. Tehát ugyanazok az emberek ugyanazt a munkát ugyanakkora összegért fogják január 1-jétől a járási hivatalokban elvégezni, mint korábban. Ebben is akkor a stabilitásra fogunk törekedni a következő hetekben, hónapokban.

Elég nagy munka nyilvánvalóan mindezt az ügykört áttenni: az okmányirodai feladatok, a lakcímnyilvántartás, az útlevél-igazgatás, a gépjármű-nyilvántartás, a gyám- és gyermekvédelmi ügyek, a szociális igazgatási ügyek, családtámogatási ügyek, a köznevelési feladatok, a menedékjogi ügyek, az egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése, az egyes kommunális típusú ügyek, mint például a temetőengedélyezés, az egyes állat-egészségügyi feladatok, a helyi védelmi bizottság, a vízügyi-környezetvédelmi védelmi hatáskörök szintén mind-mind átkerülnek a járási kormányhivatalok ügykörébe. És amit a képviselő úr is említett és talán a legfontosabb, hogy maga az ügyintézés helyszíne is, bár fizikailag ugyanott lesz, de nem önkormányzat által fenntartott önkormányzati helyiségben, egy okmányirodaként, hanem kormányablakként fog ez megvalósulni. Ez az, amit a leginkább fognak látni az állampolgárok.

Most is 29 helyszínen összesen 99 darab kormányablak van. Ezek száma fog a jövő év végére bővülni, összesen 300 környékére. Most is nagyban meg fog nőni ezek száma, hiszen mint ahogy itt a Házban is sokszor elhangzott már, minden mostani okmányirodából kormányablak lesz, tehát ugyanott, ugyanazokon a helyeken lehet ügyeket intézni, csak sokkal szélesebb körben.

Ezen túlmenően pedig azokon a helyeken, ahol erre igény van, de a korábbiakban okmányiroda nem működött, ott ügysegédek fognak abban segédkezni, hogy heti egy-két napon kvázi az ügyintézés, a kormányablak odamenjen az állampolgárokhoz és ott helyben, azon a településen is el lehessen ezeket az ügyeket látni.

Úgyhogy én úgy gondolom, az állampolgárok számára abban fog a leginkább megnyilvánulni a járási rendszer kiteljesedése, hogy egyre több helyen látnak egyre szélesebb körű, egyre hosszabb nyitvatartású kormányablakokat, hiszen ezeket ügyfélbarát módon alakítottuk ki. Önök is tudják, látják, ismerik, sok helyen van gyermekjátszósarok; ahol csak tudtunk, akadálymentesítettünk. A nyitvatartási idő reggel 8-tól este 8-ig tart, tehát valaki nemcsak a munkaideje alatt kell hogy kiosonjon a munkahelyéről, hanem a munkaidő után is tud ügyet intézni, ezáltal is könnyítve mindenkinek az életét.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 4 2012.11.05. 5:11  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt két esztendőben itt a parlamentben is szemtanúi lehettünk annak, hogy miként próbált a kormány azokon a családokon segíteni, amelyek valamilyen módon - elsősorban a devizahitelek miatt - olyan helyzetbe kerültek, hogy reménytelen volt számukra az, hogy valaha is ki tudják fizetni azt az óriásira duzzadt adósságtömeget, amelybe kerültek. A végtörlesztés következtében 170 ezer család mentesült a devizahitel-csapdától, összesen 1355 milliárd forint értékben. A teljes devizaállomány 24 százaléka így szerencsére megszűnt Magyarországon. De azóta is az árfolyamgát rendszerével, pozitív adóslistával olyasfajta más intézkedéseket is próbálunk hozni, amelyek mind-mind a családokon segítenek. Ezek egy része pénzbe kerül, de például a pozitív adóslista olyan, ami különösebben pénzbe nem kerül az informatikai beruházáson túl, de mégiscsak a családok biztonságát szolgálhatja, ha már valaki egyszer egy hitelt vissza tudott törleszteni, az legközelebb kedvezőbb feltételek mellett kapjon. De ugyanígy a családok segítségére szolgál a rezsistop is vagy az infláció alatti rezsiár-emelkedés, hiszen ez is a legszegényebb sorban élők számára jelent óriási könnyebbséget, szemben a megelőző időszakkal, ahol az akkori Gyurcsány-Bajnai-kormányzat ideje alatt akár 190 százalékkal is növekedhettek a gázárak Magyarországon, ezzel sújtva a leginkább szegénységben élőket.

A képviselő úr által is említett családi csőd intézménye az Európai Unió számtalan országában megjelenik. Ennek a lényege, hogy szabályozott körülmények között és egy idő után az adósság alól mentesülve kerülhessenek ki a családok abból a csapdából, amibe valamilyen úton-módon kerültek. Itt elsősorban csak arra kell gondolni, hogy együttműködő családokról van szó, amelyek maguk is törekszenek arra, hogy ezt a hitelt visszatörlesszék, csak egészen egyszerűen oly mértékűre duzzadt valamilyen oknál fogva - elsősorban a devizahitelezés miatt -, hogy ezt ők maguk már nem tudnák visszatörleszteni.

Tehát a szabályozott keretek fontosak. Ez egyrészről megóv attól, hogy valaki felelőtlenül hiteleket vegyen fel, tehát a piaci teljesítőképességén túl vállaljon hiteleket. Másrészről pedig a másik szélsőségtől is megóv, hogy a bankok bármikor bárkitől bármennyi követelést behajthassanak, és akár el is lehetetleníthetik őt. Ennek a következménye egyértelmű, az elmúlt húsz évben tapasztalhattuk: ezek az emberek átmennek a feketegazdaságba, feketén veszik fel a jövedelmüket, az ingatlanjaikat, tulajdonaikat más nevére íratják, és így próbálnak menekülni a különböző banki behajtók elől.

Az Európai Unióban az 1346/2000. EK tanácsi rendelet szabja meg a kereteit annak, hogy milyen keretei legyenek az Európai Unión belül az ilyesfajta fizetésképtelenségi eljárásoknak, és a magyarországi kodifikációs munka is nyilván az itteni kollíziós szabályokra és másokra tekintettel lesz.

Sok példánk van nemzetközi szinten Unión belül. Litvánia, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Svédország, Norvégia, Lettország és Írország már bevezetett olyasfajta magáncsődintézményt, amelyhez hasonló családi intézményt mi is szeretnénk Magyarországon.

(13.10)

Van egy angolszász modell, amit nyilvánvalóan kontinentális környezetben nem igazán lehet megvalósítani. Ott lényegében arról van szó, hogy ha valaki lemond az ingatlanáról, és tizenkét hónapig vállalja, hogy bizonyos szint fölötti jövedelmét az adós átutalja a hitelezőinek, akkor mentesül teljes mértékben a hitelezői követelések alól. Ehhez képest a kontinentális modellben sokkal hosszabb egy ilyen időtartam, általában öt év, de van olyan ország, ahol tizenkét év, és szigorú feltételekhez van kötve.

Más-más szervezetrendszer dolgozik a családi csődvédelmen az egyes országokban. Franciaországban például a nemzeti bank az, amelyik megyénként fenntart kirendeltségeket, ottani bizottságokat, akik minősítik az egyes kérelmezőket, tehát hogy megfelel-e a kérelmük a jogszabályokban megkövetelteknek. Ők nyilvántartást vezetnek ezekről az eljárásokról, és csak jóhiszemű adósokkal állnak szóba, csak nekik segítenek.

Németországban négyfázisú a családi csődvédelem: van egy bíróságon kívüli szakasz, ahol megpróbálnak megegyezni; utána következik a bírósági adósságrendezés, majd az egyszerűsített fogyasztói csődeljárás, ha az első kettő nem vezetett eredményre; végül pedig ott egy hatéves időszak után következik be a mentesítés.

(Az elnöki széket Kövér László, az Országgyűlés
elnöke foglalja el.)

Svédországban lényegében életében egyszer veheti ezt a mentesítést valaki igénybe; ott a nemzeti behajtási hivatal jár el, és öt év után ő viszi végig az adósságrendezési tervet. Lettországban szintén vagyonfelügyelő segítségével zajlik az adósságrendezés, ahol ki-ki a piaci lakbért, amit befizet a korábbi ingatlanja után, amelyben továbbra is lakhat, ezt az összeget levonhatja az adósságából. Litvániában szintén ötéves mentesítéssel, Írországban pedig tizenkét éves mentesítéssel vannak hasonló csődvédelmek.

Ezeknek a háttérszámításai mind kormányzati szinten, mind a KDNP-frakcióban folynak, úgyhogy bízunk benne, hogy egy alapos családi csődvédelmet tudunk beterjeszteni, ami sok-sok családnak több évtizedig tud segíteni a későbbiekben is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 4 2012.11.12. 4:40  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a tartalmára térnénk a pártelnök-frakcióvezető úr nyilatkozatának, érdemes megnéznünk, melyik az a lap, amelyik szóba állt Mesterházy elnök úrral Olaszországban, melyik az a sajtóorgánum, amely neki felületet adott, ki az, akivel közös hangot talált meg.

Ennek a lapnak az 1953. márciusi számát tartom a kezemben (Felmutatja.), Sztálin haláláról számol be az újság. Főcím: "Tisztelet a nagy Sztálinnak. Örök dicsőség annak a férfinak, aki a legtöbbet tette az emberek szabadságáért és a haladásért." Ezt írta ez az újság 1953-ban (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István: Hány éve volt?), ennek tudott nyilatkozni Mesterházy Attila.

(13.10)

Amúgy most már ez egy eléggé marginális újság, egy átlag magyar újságnál is kevesebben olvassák. Valóban, ahogy mondta a frakcióvezető úr, 1924-ben a Kommunista Párt alapította; '91-ben megszűnt ez a párt, de ettől függetlenül a szellemiségét továbbvitte ez az újság. Most is egy pár tízezer fős közösség, szellemi holdudvar kiszolgálására alkalmas; hát ezzel talált politikai közösséget Mesterházy Attila.

Na de nemcsak '53-ban, 1956-ban is furcsa dolgokat írt ez a lap, ott nyilvánították ki a kommunisták a véleményüket a magyar forradalomról és szabadságharcról. Még az olasz Kommunista Pártot is megosztotta, hogy hogyan álljanak a magyar '56-os forradalomhoz, de a l'Unitának egyértelmű volt az állásfoglalása: ők deklarálták azt, hogy a magyar forradalom ellenforradalom. Utána, 1956. november 6-án pedig azt mondták, hogy a békére hivatkozva igenis indokolt volt a szovjet csapatok bevonulása Magyarországra. Mit írt akkor ez az újság az '56-os magyar forradalmárokról? Azt mondta: ezek lázadó magyar dolgozók, akik gengszterek, megvetendő provokátorok, valamint fasiszták, és a Horthy-rezsim iránt nosztalgiát éreznek.

Mit mond ma ebben a lapban Mesterházy Attila a mai polgári jobboldalról? Szinte szó szerint ugyanezeket a szavakat használja. Az az újság, amelyik nyilvánvalóan az antifasizmusra vevő, hiszen ezért alapították kommunista lapként, ezt a szóhasználatot használja, ennek a lapnak az olvasói ezeket a szavakat értik, ezért használja Mesterházy Attila az interjújában is ezeket a kifejezéseket: "és a nemzetközi stabilizáció miatt és a világbékéhez való hozzájárulás miatt igenis fontos volt a Magyarországgal szembeni katonai invázió" - ezt írta tehát az az újság, amelyik most szóba állt Mesterházy Attilával. Jól mutatja a magyar baloldal pillanatnyi állapotát, hogy melyik az az orgánum, amelyik nyilvánosságot ad a magyar ellenzék vezetőjének - bár ezt nem lehet tudni, hogy melyik pillanatban éppen kicsoda, de mindenesetre az MSZP elnökének: az az újság, amelyik '56-ban így vélekedett, és továbbra is ennek a szellemi holdudvarnak a kiszolgálója.

Jól láthatjuk, hogy csak ezek az újságok hiszik el azt, amit a mai magyar ellenzék vezetője mond, hiszen ők azok - lehet, hogy itthon nem is tudná ezt elmondani, hiszen itthon látjuk, hogy mindazok a vádak, amiket a szocialisták az elmúlt két esztendőben mondtak, nagyjából és egészében nem igazolódtak be; mindazok a fenyegetések, akár fasizmussal, akár mással, a valóságtól elrugaszkodottak, és egy magyar olvasó észrevenné a különbséget a valóság és az újságban leírtak között.

Hiszen érdekes azt megnézni, hogy fasizmussal vádolja azt a kormányt, amelynek idején megszűntek az egyenruhás vonulások az utcákon; amely az egyenruhás bűnözést bevezette a büntető törvénykönyvbe; amely meghirdette pont idén a Wallenberg-emlékévet; vagy amelynek az alaptörvénye elutasítja mind a jobboldali, mind a baloldali szélsőségeket, mind a jobboldali, mind a baloldali diktatúrát; és az az ország, amelyik az EU elnökeként, soros elnökeként augusztus 23-át mind a fasiszta, mind a kommunista diktatúrákkal szembeni emléknapként, közös európai emléknapként cikkelyezte be, tehát igazából motorja volt mind a fasizmussal szembeni, mind a kommunizmussal szembeni emlékezésnek és helytállásnak - Magyarország tehát motor, s nem pedig a fasizmusnak egy helyszíne.

Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a szocialistáknak ez már nem az első ilyesfajta megnyilvánulása volt, hiszen fenyegettek már azzal, hogy megszűnt Magyarországon a sajtószabadság, miközben az újságok ugyanolyan tartalommal jelenhetnek meg továbbra is, mint korábban; fenyegettek azzal, hogy a válságadók miatt kivonulnak a bankok Magyarországról - egyetlenegy bank sem vonult ki; fenyegettek azzal, hogy a biztosítók számára kivetett válságkülönadó majd a biztosítási díjak megemelkedését fogja maga után vonni, és mindenki láthatja pont ezekben a napokban, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjai nemhogy nőttek, hanem csökkentek, és mindenki odafigyel, és spórolhat ezeken.

Ennyi a hitelessége ma a szocialistáknak, és ezek azok az erők, akik nemzetközi szinten szóba állnak a mai magyar MSZP-vel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 8 2012.11.12. 4:00  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban azt reméltem, hogy valamiféle új programot hallunk a Lehet Más a Politika frakciójától, de csak azt hallottuk, amit már hónapok vagy akár évek óta mondanak (Nyakó István: És ez már csak rosszabb lesz!), ebben újdonságot nem hallottam. Amit az alaptörvénnyel kapcsolatban mondott, azt még az alaptörvény vitájában önöktől nem hallhattuk, hiszen akkor nem jöttek be ide vitatkozni az ország Házába, de különösebb újdonságot ebben a pár oldalas füzetben, úgy látom, nem találhatunk, ha ennek a rövid ismertetése a képviselő úrtól az imént hangzott el.

Azt mondja ön, hogy a centralizált állam az állampolgárok jogérvényesítése szempontjából akadály. Akkor ön Franciaországot egy olyan államnak képzeli el, amely centralizált, és éppen ezért az emberek jogérvényesítése akadályokba ütközik? Egyáltalán nem erről van szó. Van olyan állam, amelyik rendkívül centralizáltan működik, és megteremti az állampolgárok jogérvényesítésének a lehetőségét, és van, amelyik nem. Van, amelyik nagyon föderalista, és az emberek jogai érvényesülni tudnak; és van olyan, amelyikben akár még föderelista vagy más dekoncentrált szervezetrendszer mellett sem működhet. Ez nem egy olyan kérdés, hogy aki centralizált, az rossz, aki nem centralizált, az jó. Nem lehet így leegyszerűsíteni semelyik államberendezkedést sem.

Amikor természetesen nagy átalakításra készülünk, hiszen átalakítjuk az önkormányzatokat, az önkormányzati rendszert, a közigazgatást, amely újratermelte az államadósságot; átalakítjuk az oktatási rendszert, amely hosszú távon adósságot termelt és az államadósságot bővítette; ugyanígy az egészségügyet és más nagy szociális ellátórendszereket, amikor erre készülünk, természetesen azt valamelyest centralizáltan, központilag irányítottan kell tenni, egyébként egy reform bukásra lenne ítélve, ha nem lenne meg az a szervezetrendszer, amelyik alkalmas a változtatásra.

Hogy az adórendszerrel kapcsolatban önök mit tennének, azt tudjuk. Ön azt mondta, hogy béklyók között lesz a következő kormányzat, amennyiben azt nem a Fidesz-KDNP adja, bár mi reméljük, hogy így lesz. De ettől függetlenül az önök adórendszer-változtatása tudjuk, mit jelent, a 48 százalékos legmagasabb adókulcsot jelenti, óriási adóemeléseket a személyi jövedelemadó terén. Azt nem tudjuk, hogy azzal a 800 ezer családdal mi lesz, amelyek átlagban 200 ezer forinttal gazdálkodhatnak többel, hála a családi típusú adórendszernek. Ők megtarthatják vajon a kedvezményüket vagy a családoktól is elveszik? Vagy csak általában a bérből és fizetésből élőknek kell majd több terhet fizetniük?

Korlátlan hatalmat emleget ön, képviselő úr. Hány javaslatot tárgyalt újra a parlament pontosan azért, mert az Alkotmánybíróság küldte vissza? Folyamatban vannak olyan törvényjavaslatok a Ház előtt, amelyek pontosan az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése vagy az államfő vétója miatt idekerültek. Ugyanazok a jogállami szervezetrendszerek, mint az ombudsman és mindenki más, vagy a bíróságok, szabadon működnek továbbra is Magyarországon, semmifajta ilyen hiba nem lehet a demokratikus rendszerünkben.

A szerzett jogok kapcsán, képviselő úr, amit ön említett: nem mindegy, hogy kinek van szerzett joga, a magánnyugdíjkasszáknak vagy a nyugdíjasoknak. Aki szerint a nyugdíjasoknak van szerzett joga, az a kötelező magánnyugdíjrendszert alakítja át. Aki szerint a magánnyugdíjpénztáraknak van joga, az elveszi a 13. havi nyugdíjat. Nem mindegy, hogy milyen szempontból közelítünk.

De ugyanígy a bankoknak van joga, vagy az állampolgároknak van joga a lakhatáshoz? Ha ön a lakhatás jogát az alaptörvénybe iktatná be, amelyik az alaptörvény vitájában felmerült - csak mint mondtam, önök nem voltak itt -, akkor láthatjuk, hogy például a bankokkal szemben a devizahitelek kiváltására szolgáló és az összes bankhiteles 24 százalékát kisegítő végtörlesztés intézkedését önöknek támogatni kellett volna. Önök hirdethetnek szociális programot, csak az hiteltelen, ha nem támogatják a parlamentben a rezsistopot; és önök hirdethetnek vállalkozásbarát gazdaságpolitikát, csak hiteltelen ez a gazdaságpolitika, amit a vállalkozásoknak hirdetnek, ha nem támogatják közben a magyar vállalkozásoknak és külföldi vállalkozásoknak az 500 millió forint alatt a 19 százalékról 10 százalékra csökkentett társasági nyereségadóját.

Képviselő úr, ez a program szerintem még kevés lesz. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
236 82 2012.11.12. 4:16  79-85

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az interpelláció rövid tartalma annyi volt, ha összefoglalhatnám egy mondatban, hogy ha kétszer annyi pénz lenne a pártfogó felügyeletre, akkor kétszer olyan jól működne a pártfogó felügyelet. De ezt valószínűleg majdnem minden ágazatra el lehet mondani; nyilvánvaló, hogy ha több forrásunk lenne, ha több embert tudnánk megfizetni, ez az ágazat is jobban működne.

Ami az ön által elmondottak tartalmát illeti: valóban, ahogy ön is mondta, a kormány célul tűzte ki a jó állam megteremtését, amely hatékonyan nyújt szolgáltatásokat az állampolgárok részére, erőforrásaival pedig ésszerűen gazdálkodik. Ennek során a pártfogó felügyelői szolgálat az utóbbi években intézményi átalakuláson ment keresztül. Ennek első lépcsője volt 2011. január 1-je, amikor megkezdték működésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok, és ezeken a kormányhivatalokon belül jöttek létre, 15 másik szervet is magukba olvasztva a pártfogó felügyelői tevékenységek ellátásáért felelős igazságügyi hivatalok jogutódjaként ezek a szervezeti egységek.

A változtatások következtében a munkáltatói jogkör gyakorlása ugyan a megyei kormányhivatalok hatáskörébe került, azonban a szakmai felügyeletet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak, a KIM háttérintézményének a pártfogó felügyelői osztálya gyakorolja, és az egyes szakmai sztenderdeket is ez a szervezeti egység biztosítja. A KIH biztosítja, hogy a pártfogó felügyelők országosan egységes célok és szakmai elvárások alapján, megfelelő képzettséggel dolgozzanak, ezáltal emelkedjen a gyakorlati munka színvonala, a büntetőjogi jogkövetkezmények végrehajtásának hatékonysága, csökkenjen a bűnismétlés veszélye és fokozódjon az elkövető társadalmi reintegrációjának esélye.

A pártfogó felügyelők munkája, az általuk alkalmazott eszközök ugyan tartalmaznak segítő célzatú beavatkozásokat, azonban a céljukat tekintve a bűnelkövetők ismételt bűnelkövetésének megakadályozását, a napi tevékenység feletti kontrollt szolgálják elsősorban. A szolgálat által alkalmazott alternatív szankciók a hazai és nemzetközi büntető igazságszolgáltatás legkorszerűbb eszközei, amelyek alkalmasak arra, hogy a költséges börtönférőhelyek kiváltásával, a szabadság elvonása nélkül valósítsák meg ugyanazokat a büntetőpolitikai célokat, nyilvánvalóan azok esetében, akiknél ez célra vezet az elkövetői oldalon. A pártfogó felügyelők folyamatosan érvényesített kontroll- és segítő funkciója révén az elítéltek ellenőrzése és támogatása az eset sajátosságaihoz illeszkedően valósul meg.

A közérdekű munka büntetés alkalmazása - amit a képviselő úr említett az interpellációjában - mint alternatív szankció keretében az elítéltek a köz érdekében végeznek ingyenes munkát. A pártfogó felügyelők feladata a lehetséges munkahelyek felkutatása, együttműködésbe vonása, a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtáshoz szükséges folyamatos ellenőrzés.

Eddig egyéni letöltés volt csak lehetőségként megfogalmazva. Ezt kiegészítve egy TÁMOP-projekt keretében lehetőséget teremtettünk a közérdekű munka csoportos letöltési formájának biztosítására, foganatosítására is. A csoportos lehetőség ezáltal sok előnyt jelent, csökkenti az elévüléssel záródó, közérdekű munka letöltésére utalt ügyeket, a szabályozott munkavégzés és a folyamatosan jelen levő felügyelő személye a letöltő helyek bizalmát növeli, javul a bűncselekmény miatt elítéltek munkavégzésének hatékonysága. A közérdekű munka büntetés hatékonyságának növelése érdekében az új büntető törvénykönyv bevezetése kapcsán módosító javaslat került elfogadásra, amely lehetővé teszi a pártfogó felügyelők számára a munkahely kijelölését, ezáltal javítva a hatékonyságot. A hatáskör-telepítés révén jelentősen rövidülhet a munkahely-kijelöléssel kapcsolatos eljárás időtartama. A közérdekű munka végrehajtásának érdekében a pártfogó felügyelői szolgálat feladatát az állami foglalkoztatási szervvel együttműködésben látja el.

Összegezve tehát elmondható, hogy az új modellprojektek és a büntető törvénykönyv módosulása lehetőséget ad a pártfogás egyes területeinek továbbfejlesztésére (Az elnök csenget.), valamint olyan új és szükséges (Az elnök csenget.) módszerek bevezetésére, mint a kockázatértékelés, a közérdekű munka büntetés (Az elnök csenget.) csoportos letöltése, valamint a munkahely pártfogó általi (Az elnök csenget.) kijelölése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 274 2012.11.13. 3:56  271-315

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány ezt a javaslatot támogatja, mint ahogy a bizottsági vitákban is, ahogy láttam, mindenki elsősorban támogatólag szólalt meg mellette. Sajnos a XX. századunk olyasfajta történelemmel rendelkezik, hogy elég sok emléknapra kell emlékeznünk, legyen szó kollektív megbélyegzésről, kivégzésekről, legyen szó holokausztról, kommunizmus áldozatairól. Sajnos elég sűrű volt a XX. század ahhoz, hogy sok-sok emléknapot iktathassunk be a naptárunkba.

Valóban, amikor fölmerül ennek az emléknapnak a kérdése, vagy akár a következő napirend kapcsán, mindenki elmondhatja, hogy talán nem sok-e az emléknapok száma. Nem az emléknapok száma sok sajnos, hanem azon szomorú történelmi események száma sok, amelyekről meg kell emlékeznünk a XX. században. Azért fontosak ezek az emléknapok nyilvánvalóan, hiszen minden közösség a maga identitását, a maga elszenvedett sérelmeit egy-egy emléknapon sokkal inkább előbb tudja hozni. Egyrészről nyilvánvalóan elégtételt kell hogy kapjanak, a Magyar Országgyűlésnek, a magyar kormánynak, a magyar államnak mindig meg kell őket követni, és ezt meg is tesszük, hiszen elfogadhatatlan minden ilyesfajta kollektív megbélyegzés, pláne, ha az ilyen nagy számban magyarokat érint.

Ma is veszély a kollektív bűnösség megfogalmazása, a magyarokat érintve. Emlékezhetünk a tavaly november-decemberi történésekre, amikor a Vajdaságban élő magyarokat próbálták a kollektív bűnösség elve alapján kirekeszteni abból a körből, akik a kárpótlási törvény alapján kárpótlásra jogosultak. Vagy gondolhatunk arra a most is élő gyakorlatra a Felvidéken, amikor a kettős állampolgárság felvételében akadályozzák meg nemcsak a magyarokat, hanem másokat is. Önök is jól tudják, képviselőtársaim, 115 országban a világban elfogadott a kettős állampolgárság, az Európai Unióban 24 tagállamban, és mégis magyar nemzetiségű nemzettársainknak ma a Felvidéken közjogi következményektől kell tartaniuk, ha ezt a fajta kettős állampolgárságot választják.

A kollektív bűnösség és megbélyegzés tehát szerencsére nagyrészt elmúlt a történelemben, de bizonyos részei sajnos még reflexként itt, Közép-Európában most is élnek. Ezért fontos ezeknek az emléknapoknak a beiktatása, ezért támogatja ezt a kormány. És mint azt képviselő úr is említette, ez csak a munka fele, ha a kitelepítésekről megemlékezünk, az erőszakos elhurcolásról, az aránytalanságokról, hiszen nem valódi lakosságcsere történt, hanem a magyarok meghurcolása történt valójában, teljesen aránytalanul, megfosztva őket minden joguktól, és megfosztva minden vagyonuktól. Újra a nulláról kellett kezdeniük az életüket. Tartozunk ezeknek az embereknek annyival, hogy előbb vagy utóbb, de az ő anyagi kárpótlásukat is rendezni fogjuk.

Ilyesfajta háttérszámításaink nyilvánvalóan a 90-es évek elejéről állnak rendelkezésünkre, az akkori adatok ma már nehezen extrapolálhatók, az egész igényelendő vagyontömeg szinte megbecsülhetetlen, hiszen annyi a változó tényező benne, annyi a bizonytalansági faktor, hogy nem lehet pontosan felmérni. De ettől függetlenül bízunk benne, hogy Magyarországnak lesz olyan anyagi helyzete, hogy meg tudja lépni ezt a lépést. Az az alaptörvényszakasz, amely lezárta a kárpótlás folyamatát, és az átmeneti rendelkezéseknek az a szakasza, amely március végét jelölte meg az utolsó igények benyújtására, természetesen nem érinti ezt. Hiszen ez korábban keletkezett jogcím, és ezeket a jogcímeket az alaptörvénnyel kapcsolatos törvények elfogadása nem érintette. Tehát ez továbbra is a jogsérelmet szenvedettek számára nyitva áll, a magyar kormány pedig kész arra, hogy előbb-utóbb, de kidolgozza erre vonatkozó javaslatát. Tudjuk, hogy ez adósságunk a kitelepítettekkel szemben.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 318 2012.11.13. 1:44  315-343

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja, hiszen nem indokolható - ahogy az előző napirendi pontnál kifejtettük - semmilyen néppel szembeni kollektív megbélyegzés, kollektív büntetés, kollektív felelősségre vonás. Ezeknek az embereknek az elsöprő többsége, akik ebben a határozati javaslatban is érintettek, akikre ezen a napon fogunk tudni majd emlékezni a jövő évtől kezdve, nem tettek semmit. Születésüktől fogva születtek olyan nemzetiségűnek, ami végül ha nem is a végzetüket, de legalábbis a vagyonfosztásukat, kitelepítésüket, más országba hurcolásukat eredményezte. Nem tehettek tehát arról, hogy milyen nemzetiségűnek születtek, mégis másoknak, akik nyilván azon nemzethez tartoztak és nyilván vállalhatatlan bűncselekményeket követtek el az emberiség ellen jó pár évvel korábban, de közvetlen összefüggés a kettőjüknek az ilyesfajta tette és az emberek tömegével szemben alkalmazott szankciónak nincsen.

Éppen ezért minden ilyen eseményt, minden ilyen történelmi lépést a Magyar Országgyűlésnek, a magyar kormánynak és minden jóérzésű magyar embernek csak elítélnie lehet, hiszen ártatlanul hurcolnak meg embereket, ártatlanul fosztanak meg joguktól, ami egy jogállamban nyilvánvalóan elképzelhetetlen. Úgy reméltük, hogy a XX. században is elképzelhetetlen, de sajnos ez nem így történt, és teljesen mindegy, hogy melyik néppel szemben teszik ezt, teljesen mindegy, hogy ezt milyen származás alapján teszik, ugyanúgy, ahogy az is mindegy, ha valamilyen osztályhoz tartozás alapján tennék mindezt, ezt a mindenkori parlamentnek, a mindenkori jóérzésű embereknek el kell ítélni, és a magyar parlamentnek is méltán kell csatlakozni egy ilyen kezdeményezéshez.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 12 2012.11.19. 4:52  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Már az alaptörvényünk is leszögezi és elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Ha nem lett volna kereszténység, a magyar állam, a magyar államiság és mi magunk sem lennénk itt. Elég csak önöknek is körbenézni ebben a teremben, megnézni azokat a festményeket, címereket, amelyek itt körbevesznek minket ezer év magyar államiságából. Nincs olyan, amelyiken ne lenne kereszt, apostoli kettős kereszt, a címernek valamelyik eleme vagy egyházi személyiségek egy-egy fontos magyar történelmi sorsfordulóban.

Az egyházak üldözése, a keresztények üldözése ma már nem úgy van, nem úgy történik természetesen, mint az ókeresztény időkben történt. Nem kell katakombákba vonulni a keresztényeknek, de ugyanakkor jelen van, hiszen hallunk arról, hogy légitársaságok megtiltják alkalmazottaiknak azt, hogy keresztet hordjanak, iskolákból próbálják levetetni az egyházi jelképeket, amelyek már nem pusztán arról szólnak, hogy Európának vannak-e keresztény gyökerei, hanem a vallásszabadságnak, a lelkiismereti szabadságnak a legalapvetőbb értékeit vonják kétségbe. Hiszen ahhoz minden kereszténynek joga van, az Európai Unión belül is természetesen, hogy megvallja hitét, és semmire hivatkozással ennek a hitnek a megvallása, lehet az egy kis aranykereszt a nyakban vagy egy épület falára elhelyezett kereszt, semmiképpen nem korlátozható.

Ma már megszégyenítéssel, hírbehozással, kiközösítéssel vagy más módon próbálják a keresztény közösségeket meggyengíteni, de ettől függetlenül, mint ahogy azt Schönborn bíboros is a múlt heti ceremónián elmondta, bízunk benne, hogy erre kevés esélyük van. Ilyesfajta támadás indult a miniszterelnök-helyettes úr ellen is, de szerencsére, ha az igazság az oldalán áll, könnyű védekezni, a honlapra feltett szöveg mindenki számára elérhető, és nemcsak az ELTE minősítheti jelesre, hanem ki-ki maga is elolvashatja, nincs ezen titkolnivaló.

Schönborn bíborostól, egy osztráktól mégiscsak jó érzés volt hallani, hogy itt Szent István koronája előtt hajtott fejet szimbolikusan a konferencián, és jó volt érezni az ő támogatását Magyarország Alaptörvényével kapcsolatban. Nem maga a szöveg vagy nem a kormány, vagy nem az azt elfogadó többség, hanem egész Magyarország iránt érzett barátságot és szimpátiát, minden magyar számára hozott üzenetet, hiszen ő a párbeszéd embere is valamelyest, nem pusztán keresztényeken belül, tehát protestánsok és katolikusok között vagy ortodoxok és katolikusok között, hanem a zsidó-keresztény párbeszédnek is nagyon fontos személyisége egész Európán belül.

Ő mondta, a szekularizáció jelenségei miatt nem szabad az elkötelezett keresztényeknek megsértődni és kivonulni a közéletből, hanem párbeszédet folytatva kell képviselniük értékrendjüket. Nagyon fontos, hiszen sokan félreértelmezik ezt a helyzetet és megsértődve vonulnak ki. Ő ugyanakkor még a szekularizációban is pozitív hatást lát olyan szempontból, hogy magát az egyházat ösztönözte a megújulásra, bár ezt már Szent Ágoston is mondta, hogy az egyház mindig megújulásra szorul, és ettől függetlenül meg tudott szabadulni az egyház olyasfajta kötöttségeitől, amelyek nem közvetlenül az evangélium hirdetésével kapcsolatosak, és talán így még hitelesebb tudott lenni mindenki számára.

A kereszténység, ahogy mondja, nem idegen test Európában, hanem földrészünk önazonosságának forrása. Sajnos, nem mindenki jutott még el idáig az európai politikán belül sem, hogy felismerje azt, hogy a kereszténység egy önazonossági elem, és folyamatosan próbálják ezt az elemet elgyengíteni, folyamatosan próbálkoznak minél inkább egyenlő távolságba és egyre nagyobb távolságba kerülni minden világnézettől. Ugyanakkor mi valljuk és hisszük azt, hogy keresztény gyökerek nélkül, ahogy zsidó-keresztény gyökerek, hagyományok, római jogforrások és görög kultúra nélkül nem lehet Európát ma sem definiálni.

Schönborn bíboros azt is elmondta, hogy ez a kitüntetés számára kifejezi az Ausztria és Magyarország egyházai közötti mély gyökereket és a több évszázados kapcsolatot is. És ahogy idézte XVI. Benedek pápát, pozitívan kell hogy álljunk a szekularizált államhoz, és párbeszédforrást, partnert kell ebben látnunk. Jó érzés volt, hogy valaki végre úgy nyilvánított véleményt Magyarország Alaptörvényéről, hogy közben magát az alaptörvényt és annak szövegét a kezében tartotta, nemcsak harmadkézből vett információk alapján, hanem konkrét szövegismeret alapján tudott erről véleményt mondani.

Zárásképpen engedjék meg, hogy szintén egy mondatot idézzek a kitüntetett bíborostól. Jó érzés volt látni, hogy a sokszor kuruckodónak aposztrofált alkotmányunkat kvázi egy Labancföldről érkezett, de magyar felmenőkkel is rendelkező bíboros védte meg Magyarországon és nemzetközi téren is. "Ahol nem tisztelik a törvényt, ahol nem létezik egyfajta morális alaptörvény, ott a demokrácia komoly veszélyben van. Ha megszűnik az önmérséklet, a demokrácia pusztulásnak indul."

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 16 2012.11.19. 5:03  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A videóval kapcsolatban csodálkozva hallgattam az ön szavait, hogy nem lehet kommentelni. Gyorsan felmentem a Facebookra, és megnéztem, hogy ez igaz-e. Hát, eddig 112-en kommentelték, és az utolsó éppen november 15-én 12 óra 34 perckor érkezett egy Novák vezetéknevű úriembertől, aki erősen kritizálja a kormány politikáját. Tehát nemcsak hogy lehet kommentelni, de még ezen túlmenően kormánykritikus álláspontot is meg lehet fogalmazni itt, a facebookos oldalon ezzel a videóval kapcsolatban, ahová feltöltöttük ezt. Tehát bőven, bőven, bőven kommentálható ez, képviselő úr. Több mint százan ezt meg is tették, ön is tegye meg, ha gondolja, nyugodtan. Mondom, kritikus hangvételű kommentárok is bőven találhatók rajta.

Ami magának a videónak a funkcióját illeti: ön is tudja bizonyára, mint ahogy az én köreimben is, az ön körében is nagyon sokan gondolkodnak azon, kimenjenek, ne menjenek, hazajöjjenek, ne jöjjenek haza. Éppen két vagy három hete töltöttük az egyik estét egy barátunkkal, aki 17 éves korunkban ment ki a cserkészőrsünkből. Megkérdeztük, hogy ha most dönthetne, kimenne-e újra. Azt mondta, ha most dönthetne, akkor itthon maradt volna, nem ment volna ki 17 éves korában. (Zaj a Jobbik soraiban.) De most már ott alapított családot, és ott fog sajnos élni, és őt elvesztettük. Ilyen szempontból ez rossz döntés.

De rávilágít arra, amire ez a videó is rá kíván világítani, hogy ez egy nagyon fontos döntés, amit végig kell gondolni. (Folyamatos zaj, az elnök csenget.) Végig kell gondolni minden előnyét, hátrányát, pozitívumát, negatívumát egy fiatalnak, amikor arra adja a fejét, hogy máshol vállal munkát, mennyire lesz ez számára hosszú távon valóban jobb lehetőség, pozitívabb életlehetőség, több munka vagy jobb életszínvonal. Ez a videó azon gondolkoztatja el a fiatalokat, hogy mennyi lehetőségük lenne idehaza, és mennyi mindent vesztenek, barátokkal, családdal vagy akár a Balatonnal és minden mással együtt akkor, ha elhagyják Magyarországot.

Nyilván ez a videó önmagában nem tud meggyőzni senkit arról, hogy maradjon itt, de egy mélyebb elgondolkodásra igenis tud ösztönözni, hogy foglalkozzanak azzal, mennyi hátránya van Magyarország elhagyásának. Ön azt mondta, hogy kevés a kormányzati intézkedés a fiatalokkal kapcsolatban, a fiatalok itthon tartásával kapcsolatban. Nyilvánvalóan mindenki szívesebben tenne még többet a fiatalokért, ugyanakkor úgy gondolom, a kormány igencsak sokat tett azokhoz a lehetőségekhez képest, amik adottak. Nyilván ön is tudja, hogy ha azt az adósságszolgálatot, amit Magyarországnak évről évre vinnie kell, eltörölhetnénk, hétszeresére növelhetnénk a lakástámogatások mértékét. Mert nem az IMF-nek vagy a bankoknak, vagy másoknak fizetnénk vissza az adósságszolgálatot évről évre, hanem ezt kifizethetnénk a fiataloknak, bármelyik évben hétszeresére növelhetnénk a lakástámogatások összegét.

Na de ezt sajnos nem tudjuk megtenni. Viszont mit tudunk megtenni? Például a 25 év alatti pályakezdő fiatalok számára két évre teljesen szociális hozzájárulásiadó-mentessé és szakképzésihozzájárulás-mentessé tettük a foglalkoztatást. Ugyanígy az első munkahely Garancia Alap keretében kidolgoztunk egy olyan konstrukciót, hogy az idén szeptember 1. és december 31. között foglalkoztatott, regisztrált álláskereső fiatalok számára az ő munkáltatójuk támogatásként megkapja a teljes bér és szociális hozzájárulási adó összegét, mindezt a minimálbér kétszereséig. Hol lát ön máshol olyan országot, amely a fiatalok munkához juttatására ilyen programot dolgozna ki, amelynek már az első hónapjában is több ezer fiatal számára nyílt meg új munkahely-teremtési lehetőség?

Nagyon nagy probléma volt a fiatal orvosok elvándorlása, nemcsak a fiatalság szintjén, hanem a nemzetgazdaság és az egészségügy szintjén is. Ezt a problémát évekig görgette maga előtt Magyarország. Ön is látta, hányféle demonstrációjuk volt a rezidenseknek, de ezek az utóbbi hónapokban megszűntek, mert a kormány kidolgozott egy olyan ösztöndíjprogramot, amivel 100 ezer forint plusz ösztöndíjjal tudja itthon tartani ezeket a fiatalokat, hogy valamit javítson a mostani körülményeiken. Akik a közigazgatásba jönnének, azoknak a magyar közigazgatási ösztöndíjprogramot hirdettük meg, szintén azért, hogy megtalálják a helyüket itt a kormányzaton belül. Százezer ember számára, akik kikerültek ugyan az oktatásból, de hiányzik a nyelvi vagy informatikai képzettségük, szintén 95-98 százalékos támogatottságú programot indítottunk EU-s forrásokból. Egy évig automatikusan részletfizetési lehetősége van annak, aki 35 év alatt vásárol ingatlant, és kamattámogatott hitel vehető igénybe lakásvásárláshoz. Illetőleg a parlament napokon vagy heteken belül megkezdi annak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely töredékére csökkenti az első lakást vásárló fiatalok számára a fizetendő illeték összegét.

Tudom, képviselő úr, jobb lenne, ha ezek mind nagyobb összegről szólnának, többféle módot lehetne említeni. De ön is láthatja, hogy nagyon sok téren, a munkahelyteremtés, az oktatás, a lakhatás területén, ami a fiatalok legnagyobb problémája, a kormány igenis hathatósan lépett. (Az elnök csenget.)

Köszönöm szépen. (Szórványos taps kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 218 2012.11.19. 3:28  217-225

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy nagyon röviden tájékoztassam önöket az önök előtt levő T/7984. számú törvényjavaslatról, amelyet a köztársasági elnök úr észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök úr kifogásolta, hogy a törvényjavaslatnak az Európai Rendőrségi Hivatalra vonatkozó része hiányos, mert nem tartalmazza azt, hogy a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ milyen adatokat továbbíthat az Európai Rendőrségi Hivatal által kezelt Europol információs rendszerbe.

A köztársasági elnök álláspontja szerint ennek következtében a törvényjavaslat nem felel meg az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 2009. április 6-ai, 2009/371/IB tanácsi határozat 12. cikkének, amelynek rendelkezései meghatározzák, hogy az Europol információs rendszer mely személyek vonatkozásában milyen adatokat tartalmazhat. A köztársasági elnök úr észrevételeinek megfelelően a kormány által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslat módosítja az Európai Unió bűnözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvényt. Az e törvényt érintő módosítás a korábban említett uniós jogi aktusnak megfelelően egyértelműen meghatározza, hogy melyek azok a személyes adatok, amelyeket a NEBEK továbbíthat az Europol információs rendszerbe.

A zárószavazás előtti módosító javaslat rendelkezik arról is, hogy milyen esetekben keletkezik intézkedései kötelezettség az adatok tárolásának felülvizsgálatával kapcsolatban. Így arról, hogy a büntetőeljárás megszüntetését vagy a felmentő ítélet meghozatalát követően mely szerveknek kell haladéktalanul kezdeményeznie a NEBEK-nél a továbbított személyes adatok törlését az Europol információs rendszerből. A zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében a NEBEK az adattovábbítást követően és az Europol értesítése után, amely az adat továbbítását követő harmadik év letelte előtt történik meg, haladéktalanul az adat további tárolása szükségességének felülvizsgálatát kezdeményezi annál a szervnél, amelynél az adat keletkezett, illetve amely szerv az adat továbbítását kezdeményezte.

További pontosítás, amelyet a zárószavazás előtti módosító indítvány tartalmaz, a törvényjavaslatnak a NEBEK adatkezelési tevékenysége ellenőrzésére vonatkozó rendelkezését érinti. A zárószavazás előtti módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy a NEBEK-nek a törvényjavaslatban meghatározott, a személyes adatok kezelését is magába foglaló tevékenységét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatásával ellenőrzi, és így teljesen világossá válik, hogy a NAIH hivatalból ellenőrizheti az Europollal történő együttműködés során folytatott információcserét.

A zárószavazás előtti módosító javaslat végül előírja azt is, hogy a NAIH-nak az eljárása eredményéről tájékoztatnia kell az Europol közös ellenőrző szervét, amely az említett európai uniós határozat átültetését szolgálja.

Tisztelt Ház! A zárószavazás előtti módosító javaslat a köztársasági elnök úr valamennyi felvetésére érdemben és megfelelően reagál. Mindezekre tekintettel kérem az Országgyűlést, hogy a módosító javaslatot és a törvényjavaslatot is támogatni szíveskedjen.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
240 50 2012.11.21. 6:48  1-51

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Nagyon fontos, az egyik legfontosabb idei törvényjavaslat általános vitájának végére érkeztünk el a polgári törvénykönyv általános vitájának lezárásával, egyúttal a módosító javaslatok benyújtásának lezárultával. A vitából is jól kijött, hogy itt egy olyan javaslatról volt szó, amelyet egy szakértői bizottság dolgozott ki. Ami sokszor felvetődött a kormánnyal szemben - a túlságos gyorsaság, a konzultáció hiánya, erőltetett parlamenti ügymenet -, az erről a törvényjavaslatról nem volt elmondható, hiszen három hete volt talán a két általános vitanap között is a Háznak felkészülni egyikről a másikra, így kitolódott a módosító javaslatok benyújtásának a határideje.

(12.50)

A benyújtást megelőzően a kodifikációs bizottság számtalan konferenciát, tudományos találkozót szervezett. Tehát olyan javaslattal állunk szemben, amely valóban széles körű konzultációt követően jutott ide.

Az pedig, hogy a kormánypártoknak milyen javaslatai lesznek: a főbb politikai irányok már idejekorán nyilvánosságra kerültek, nyilvánvalóan még bizottsági javaslatokra is sor fog kerülni, de ettől függetlenül a fő karaktere kialakult a törvényjavaslatnak, a fő értékrendszere is meghatározott.

Aki itt vitatkozott a szöveg egyik vagy másik pontjával, az nem is annyira a kormányzattal vitatkozott, hanem a szakértői bizottsággal, hiszen szó szerint, szöveg szerint, betűről betűre a szakértői bizottság javaslata lett az, amiről itt kormánypárti, ellenzéki képviselők eszmét cserélhettek. Talán ezért is fordult az elő, hogy kormánypártiak is bírálták a szöveget. Ezzel nem a kormányt, hanem magát a szakértői javaslatot valamilyen jogpolitikai cél irányában szeretnék javítani, módosítani.

Ez mind a joggyakorlat eredményeit tartalmazó javaslat, mind az Európai Unió jogalkotását tartalmazó javaslat, és mondhatjuk, hogy egy korszerű polgári törvénykönyv született.

Egy-két dolgot, ha szabad kiemelnem: a polgári törvénykönyv részévé válik a családjognak és a társasági jognak a magrésze, az alaprésze, az eljárási, nyilvántartási jogszabályok ezen kívülre kerülnek. Átrendeződik a polgári jog belső rendszere a polgári törvénykönyvben könyveken és részeken keresztül. A cselekvőképesség tekintetében a fokozatosság elvével bekerül a támogatott döntéshozatal jogintézménye, az ügycsoportokra való cselekvőképesség-korlátozás vagy -megtartás esetében példálózó listát is találunk. A sérelemdíjjal objektív szankciója lesz a személyiségi jogok megsértésének. A társasági jog alapja továbbra is a diszpozitivitás, ami egyre nagyobb szabadságot ad a cégeknek, vállalkozóknak, de mindezt úgy, hogy a hitelezővédelem szabályai ezt kellő mértékben ellenpontozzák az állampolgárok védelmében. Szintén fontosak a kft. törzstőkéjével kapcsolatos hitelezővédelmi és piactisztítási intézkedések a korábbi, gazdaságélénkítőnek gondolt, de igazából csak a feketegazdaságot növelő vagy a nem termelő, hanem a piaci spekulációt szolgáló cégalapításoknak a megelőzése. Szintén fontos, hogy a bankok opciós joga kizárásra kerül, ami korábban a hitelszerződések kapcsán családok tízezreit hozta nagyon nehéz helyzetbe. A zálogjogi szabályozás az eddigi elaprózotthoz képest újjárendeződve került be a polgári törvénykönyvbe. Az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi szabályait szintén most már itt találjuk. Ez a biztonságát szolgálja a nyilvánvalóan mindenki által körülbelül évtizedenként használt ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásoknak, hiszen nagyon sokan adnak-vesznek ingatlanokat, nyolcezer átírás történik évente.

Ezen túlmenően új szabályozási elemként jelenik meg hiányzó szerződéstípusok felsorolása, a franchise, a lízing, a faktoring, a bizalmi vagyonkezelés. Ezek mind-mind a modern jogfejlődésnek, a korszerű polgári törvénykönyvnek egy-egy fontos részelemét jelentik. Szintén flexibilissé válik az értékpapírnak a magánjogi szabályozása. Ezen túlmenően pedig a fogyasztóvédelemben az egyoldalú szerződésmódosításnak, egyfajta tisztességtelen szerződési feltételrendszernek a sokkal inkább való kizárására törekedett ez a javaslat.

A mai vitában is a Szocialista Párt részéről felmerült az üvegzsebtörvénnyel kapcsolatos kritika. Itt szeretném ismételten megjegyezni, hogy maga a javaslat sem sumákol, hanem nyíltan megfogalmazza, hogy az üvegzsebre vonatkozó szabályok hol kerülnek elhelyezésre. Felolvasnám az indokolás 389. oldalának 5. pontját: "A Javaslat nem tartalmazza a Ptk. 81. § (3)-(4) bekezdéseit, amelyek a 2003. évi XXVI. törvény (ún. "üvegzseb" törvény) alapján kerültek a Ptk.-ba. E szabályok helye az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések között és a közérdekű adatok alap-statútumában van." Tehát nyilvánvalóan ezek a szabályok oda kerülnek. Ez sokszor elhangzott már korábbi vitaszakaszokban is, a GVH, a NAIH, az SZTNH és az NFM a kormányzati egyeztetés során ezeket szintén felvetette, de mivel nem nyúltunk bele a kodifikációs bizottság javaslatába, ezért ez a tér így maradhatott. Ettől függetlenül, mivel az új Ptk. csak egy bő év múlva fog hatályba lépni, éppen ezért egy évünk van, hogy egy sarkalatos törvénybe az információszabadságról szóló törvény módosítása során ezt be tudjuk iktatni. Tehát mire hatályba lép ez a Ptk., ez a kritika - amely a legélesebben lett a mai napon is megfogalmazva, illetve korábban is felmerült - az alapját elveszti, hiszen a mi érdekünk is, hogy ezek a szabályok minél inkább bebetonozva legyenek a magyar jogrendszerbe, ezért kerülnek magasabb szabályozási szintre, méghozzá sarkalatos törvénybe.

Én köszönöm szépen mindenkinek a szakmai hozzászólásait mind a magam nevében, mind a törvényjavaslat előkészítői nevében. Szeretném itt a zárszóban is megköszönni a kodifikációs bizottságnak azt a munkáját, amit egy bő fél évtizedig végeztek, sőt a jogtudományban akár hosszabb idő óta, régebb óta is, azt az aprólékos, kitartó munkát, ami egyszer, pár évvel ezelőtt már kapott egy gellert, és majdnem egy torz polgári törvénykönyv került elfogadásra, pontosabban kihirdetésre, mert elfogadásra ugyan került, de kihirdetésre végül nem került. Bízom benne, hogy most egy nagyobb szakmai konszenzuson alapuló, ugyanakkor mégiscsak értékválasztásában, jogpolitikai céljaiban is karakteres polgári törvénykönyv kerül elfogadásra, lehetőség szerint még az idei évben.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
240 52 2012.11.21. 8:54  51-71

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alaptörvény D) cikke szerint "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A Bethlen Gábor Alap ezen alaptörvényben rögzített cél elérése érdekében jött létre, illetve folytatja munkáját immáron lassan két esztendeje. Figyelembe véve a működés során felmerült gyakorlati tapasztalatokat, felmérve az egyre bővülő mértékű ellátandó feladatokat, illetve a határon túlról érkező igényeket, szükségessé vált a Bethlen Gábor Alapról szóló törvénynek az eddigi tapasztalatokon alapuló pontosító és kiegészítő jellegű módosítása.

A törvény hatályos rendelkezései szerint a Bethlen Gábor Alapból nyújtandó támogatás kedvezményezettjei lehetnek többek között társadalmi szervezetek, önkormányzatok, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmények. Indokolttá vált a kedvezményezetti kör időközben bekövetkezett változásokhoz való igazítása. Egyrészről a továbbiakban kedvezményezett lehet civil szervezet, települési és területi önkormányzat, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmény. Ezen rendelkezés összhangban áll az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló törvény terminológiáival, illetve rendelkezéseivel.

Másrészről szintén pontosító jellegű a szakmai egyeztetés során felmerült módosítási javaslat a belső egyházi jogi személy kedvezményezetti körben való feltüntetése. A szabály összhangban áll a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény rendelkezéseivel.

Szükségessé vált az alap kezelésével kapcsolatosan felmerülő költségekre vonatkozó rendelkezések törvényi szintű szabályozása. Ennek alapját a 2012. január 1. napjától hatályos, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény vonatkozó rendelkezése képezi. Eszerint az elkülönített állami pénzalap kezelésének kiadásait az elkülönített állami pénzalap költségvetése, az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben vagy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben finanszírozhatja.

(13.00)

Tekintettel arra, hogy ennek szabályozására a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) számú kormányrendeletben került sor ez idáig, indokolt, sőt szükséges a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény kiegészítése az alap kezelésével kapcsolatos költségekre vonatkozó rendelkezéssel. Így teremthető meg az összhang az államháztartásról szóló törvényben meghatározott általános szabályokkal, mivel az államháztartásról szóló törvény a kezelési költség tárgykörében törvényi szintű szabályozást követel meg.

A törvényjavaslat a Bethlen Gábor Alap kollégiumi tagjai, illetve elnöke vonatkozásában is tartalmaz módosítást. A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény hatályos rendelkezései szerint a kilencfős kollégium tagjait, valamint a tagok közül a kollégium elnökét a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező bizottság nevezi ki. A tagok, illetve az elnök megbízatásának megszűnéséről szóló hatályos rendelkezések azonban jelenleg teremtik meg a lehetőséget arra, hogy a bizottság a kinevezési jogköre mellett értelemszerűen a visszahívás jogát is gyakorolhassa. A törvényjavaslat e jogosultság megteremtéséről is rendelkezik, valamint szabályozási átmenetet biztosít a törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseivel, miszerint a visszahívhatóságot a kollégium már kinevezett elnöke és tagjai tekintetében is alkalmazni lehet, illetve szükség szerint alkalmazni is kell.

A Bethlen Gábor Alap működésének majdnem két éve során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben, illetve az adminisztrációs költség csökkentése érdekében a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező bizottság dönthessen a kamat felszámításának, illetve a már megállapított kamat megfizetésének az elengedéséről. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben meghatározott általános szabályok szerint a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét kamattal növelt mértékben kell visszafizetni. A törvényjavaslat alapján a Bethlen Gábor Alap felett rendelkező bizottság különös méltánylást érdemlő esetekben eltekinthet a céltól, illetve a szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetésével kapcsolatos kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat elengedéséről, kivéve ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel.

A törvényjavaslat meghatározza azt az esetkört, illetve azokat a körülményeket, amelyek különös méltánylást érdemlőnek tekintendők. Ezen esetek két kategóriáját különbözteti meg a tervezet. Egyrészről a természetes személy támogatott esetében különös méltánylást érdemlő eset a kedvezőtlen szociális helyzet, illetve az a körülmény, ha a támogatás kamattal történő visszafizetése a kötelezett és a vele egy háztartásban élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné. Másrészről nem természetes személy támogatott esetén különös méltánylást érdemlő körülmény, ha a támogatás kamattal növelt összegben való visszafizetése a támogatottnak a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében kifejtett tevékenységét veszélyeztetné. A törvényjavaslat ezen részében megfogalmazott kivétel, azaz a gazdasági tevékenységhez kapott vagy felhasznált kamat elengedésének, mérséklésének a tilalma a tiltott állami támogatásokra vonatkozó európai uniós versenyjogi szabályoknak hivatott eleget tenni.

A javaslat szól a beszámolási kötelezettségről, azaz a nemzetpolitikáért felelős miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer május 31-ig tájékoztatja a kormányt, a kormány pedig ezt követően beszámol az Országgyűlésnek az alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény alkalmazásának tapasztalatairól. Az államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátos szabályairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú kormányrendelet előírásai alapján az elkülönített állami pénzalapoknak az előzetes éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év április 30-ig, a végleges beszámolót pedig március 31-ig kell elkészíteni és továbbítani az államháztartásért felelős miniszterhez. Az alapok végleges beszámolóját könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell, és ezt az ellenőrzést az Állami Számvevőszék által meghatározott módszertan alapján kell elvégezni. Ez az iránymutatás a zárszámadás időszakában is fogalmazhat meg ellenőrzési feladatokat az ellenőrzést végző könyvvizsgálók részére. Éppen ezért indokolt, hogy ezt a határidőt a hivatkozott rendelethez igazítjuk. Erre tekintettel vált szükségessé a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény vonatkozó rendelkezésének módosítása is.

Az áttekinthető jogi szabályozás érdekében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben általános jelleggel szükséges rögzíteni azt, hogy elkülönített állami pénzalap, azaz a Bethlen Gábor Alap javára a fejezetet irányító szerv más fejezethez hatáskörében átcsoportosítást hajthasson végre. Erre tekintettel a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény 18. § (2) bekezdése okafogyottá válik, így hatályon kívül kell azt helyezni.

Tisztelt Országgyűlés! A most általános vitára bocsátott előterjesztés többlépcsős előkészítő munka eredménye, sokrétű egyeztetést igényelt. A törvényjavaslatban nevesített módosítások elengedhetetlenül szükségesek a további hatékony és eredményesebb működés szempontjából. Kérem, hogy mind hozzászólásaikkal, mind pedig szavazatukkal a későbbiekben támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
240 70 2012.11.21. 2:43  51-71

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, csak nagyon röviden szólnék. Először is szeretném megköszönni azoknak a frakcióknak, amelyek itt maradtak a vita végére is; nem csak bejöttek, és a tények ismertetése nélkül elmondták a kormányt ostorozó álláspontjukat, majd azon két perc végeztével el is hagyták az üléstermet. Ez jelzi, hogy ez a frakció, az LMP, amelyik így vitázott, mit gondol a határon túli magyarokról.

Nyilvánvalóan mindenki valamelyes politikai túlfűtöttséggel is mondta a hozzászólását az ellenzéki padsorokból, de annak örülök, hogy ez egy olyan témakör volt, hiszen nem volt ez mindig így - gondoljunk csak a népszavazás időszakára -, de mindenki a határon túliak szülőföldön maradását, kulturális támogatását, a helyi környezetben való gyarapodásukat, megmaradásukat, kulturális életük javítását szolgálva igyekezett elmondani felszólalását. Ezt szeretném megköszönni mindenkinek, hogy a Bethlen Gábor Alap fő missziója, az alaptörvényben lefektetett fő célok mindannyiuk számára ugyanazok voltak.

Ugyanakkor az nyilvánvalóan sejthető volt, hogy egyes részekhez kritika érkezik. Azt azért szeretném visszautasítani, hogy ez a kormány kevesebbet költene a határon túliak támogatására, amint azt elődei tették. Ez akár a kisebb szervezetek támogatásában, akár a nagyobb intézmények, egyetemek támogatásában tetten érhető, vagy akár a határon túliak melletti kötelező kiállásban, mondjuk, a vajdasági magyarok kollektív megbélyegzése kapcsán, amelyben a kormányzatnak már az anyagiakon is túlmutató kiállása volt.

Nyilvánvalóan lehet ugyanolyan értelmezési problémákat felvetni a mostani törvényjavaslattal kapcsolatban, mint általában is, hogy mi a különös méltánylást érdemlő helyzet, de ezt a szófordulatot, az ilyesfajta körülményekre való utalást nemcsak ez a törvény, de számtalan más jogszabályunk is tartalmazza, ugyanúgy szerepel ez az előző napirendben szerepelt polgári törvénykönyvben is. Tehát nyilvánvalóan ezeket csak egyenként lehet megmondani, és bár itt-ott tesz felsorolást példálózó jelleggel a törvény, de ettől függetlenül azt, hogy mi az egyedi méltánylást érdemlő eset, csak ott, helyben lehet megállapítani. És ne feledjék el, képviselőtársaim, itt csupán a kamat összegéről, tehát egyfajta büntetés elengedéséről vagy meg nem ítéléséről van szó, amennyiben egyébként a cél a Bethlen Gábor Alapkezelő céljaival és az alaptörvényben lefektetett nemzetpolitikai célokkal azonos.

Én köszönöm szépen mindenkinek, hogy részt vett itt a vitában. Örülök, hogy a szabályozás módosításának egyik-másik irányát pozitívnak találták, bár nyilvánvaló, hogy az ellenzéki képviselők kevésnek fogják találni ezeket az irányokat. A konkrét felvetésekről pedig - hiszen lesz, hiszen mondták, hogy benyújtanak módosító indítványokat - akkor a részletes vitában tudunk majd a továbbiakban is eszmét cserélni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 22 2012.11.26. 3:58  17-22

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Politikai műhibának lehettünk a szemtanúi az elmúlt 8-10 napban, amelyet a tudomány orvosolt, a tudomány javított ki. Ahogy az ELTE múlt pénteki közleményéből is megismerhettük, semmilyen vizsgálatot nem tart az ELTE indokoltnak, semmit nem fog lefolytatni a szakdolgozattal kapcsolatban. Idézném szó szerint a dékán asszonynak, az ELTE Társadalomtudományi Karának a közleményét. "Semjén Zsolt a szociológia szakon tanulmányait az átlagosnál jobb érdemjegyekkel elismert teljesítménnyel folytatta. Az anekdotikus és olykor egymásnak ellentmondó, szubjektív visszaemlékezésekkel szemben a tények azt mutatják, záróvizsgára bocsátása az akkor szokásos tanulmányi rendnek megfelelően történt." Folytatódik az egyetem, a kar közleménye: "Semjén Zsolt dolgozatát, mint mindenki másét, egy opponens és konzulens tanára bírálta el, majd az általuk adott osztályzatok miatt egy harmadik opponens felkérése is szükségessé vált. A záróvizsgáról készült, a bizottság tagjainak aláírásával hitelesített jegyzőkönyv és az abban rögzített érdemjegyek szerint dolgozatát sikeresen megvédte, és a komplex tételről is magas színvonalon volt képes beszámolni." - írta tehát Tausz dékán asszony a múlt héten.

(13.40)

A tudomány tehát helyre tette mindazt, amit politikai támadásból, személyiség elleni támadásból tettek itt az elmúlt napokban.

Ebből a hírből is, amit bombasztikus hírnek szántak, egy egynapos hír lett. Hamar kiderült mindenki számára, aki a mérvadó közvélemény része, hogy itt igazából egy súlytalan vádról van szó. Ez a vihar hamarabb elült, mint ahogy gondolhatták volna a kitervelők. Jól láthatóan felépített akció volt, több napra ütemezett tartalommal, de kiderült, hogy ez igazából csak politikai kísérlet volt, de valódi tudományos indokot, valódi hibát nem sikerült találniuk, bármennyire is szerették volna, bármennyire is ezzel akarták a személyét hitelteleníteni.

Politikusként nyilvánvalóan az embernek sokféle támadást el kell tűrnie, de van valamiféle határ, hiszen Semjén Zsolt ezt a dolgozatát nem politikusként, nem politikai minőségében írta, nem miniszterelnök-helyettesként, hanem hallgatóként. Ha nem lett volna belőle politikus - mint ahogy a hallgatók többségéből nem lesz az -, valószínűleg soha nem került volna elő ez, valószínűleg soha senki nem tette volna fel a kérdéseket ezzel a szakdolgozattal kapcsolatban.

És valóban van egy olyan határ, amit érdemes talán itt is, a parlament falai között is megvitatnunk, hiszen ha valakinek politikailag nem szimpatikus egy miniszterelnök-helyettes, egy politikus, akkor politikai érvekkel, politikai vitában nyilvánvalóan csatázhat ellene, nyilvánvalóan megpróbálhat meggyőzni másokat, hogy az a politikai álláspont, amit az illető képvisel, az ne legyen annyira népszerű, mint amennyire ő azt gondolná. Nyilvánvalóan ilyenkor értékek küzdelme, érvek küzdelme teljesen helyénvaló. Ugyanakkor mégiscsak vannak bizonyos dolgok, a személyes becsület, a család, a művészeti tevékenység vagy a politikától független civil teljesítmény, amelyik szent, amelyik nem lehet politikai támadás célpontja.

Úgy gondolom, hogy itt is egy ilyennel álltunk szemben. Valójában semmifajta tudományos indoka, alapja vagy célja ennek nem volt. Egész egyszerűen azok, akik már politikai érveket nem találtak egy politikus ellen, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ellen, azok megpróbálták ezzel a valótlannak bizonyult érveléssel az ő személyiségét hitelteleníteni.

Végül engedjék meg, hogy az érintettnek magának az ironikus hangvételű reakcióját idézzem: "Galilei műveit nem vizsgálták annyian és olyan tüzetesen, mint az én dolgozataimat. Ez ugyan indokolatlan, de hízelgő. A lényeg, hogy minden próbát kiálltak. Továbbá megtiszteltetés, hogy noha kemény munkával készítettem, de korábban tucatnyian ha elolvasták, most pedig a politikai támadásoknak köszönhetően sok ezren."

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 74 2012.11.26. 4:07  71-77

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő! Tisztelt Ház! Az ön sértő és gyűlöletkeltő felszólalása szerintem semmi másra nem volt jó, mint hogy hangulatot keltsen, és önmagát a Jobbiktól jobbra elhelyezze. (Szórványos taps.) De ezen túlmenően nem tartalmazta azt a felelősségteljességet, amit egy országgyűlési képviselőtől elvárhatunk, hiszen csupán azzal, hogy feláll, és egy nemzeti csoport ellen folyamatosan ilyesfajta állításokat mond el, azzal ön csak uszít, azzal ön csak éket ver a társadalomba. (Osztolykán Ágnes tapsol.)

Hadd mondjam el önnek, hogy én sokkal többre becsülöm azokat az embereket, akik akár önkéntesként, akár munkában, akár civil szervezet tagjaiként, egyházi szervezet tagjaiként odamennek, és megpróbálnak segíteni ezeknek az embereknek, akikről ön beszélt, tanítani őket, munkát adni. Szerintem ez a válasz, nem az, amit ön mond, nem az, amit ön felsorolt. Az egyvalamire jó: az uszításra, durvaságra, sértésre, megosztásra és rombolásra.

Arról nem is beszélve, hogy azok a példák, amiket mond, vagy amiket ír az interpelláció szövegében utolsóként, ami ítéletet túl szigorúnak tart, azt persze, hogy túl szigorúnak tartja, ha elfelejti megemlíteni, hogy azt teszem azt, egy felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állt emberre szabják ki.

Egyébként nem is jogerős, és bár az ítélet kiszabása szempontjából nem releváns, de azt hiszem, a társadalmi megítélés szempontjából releváns, hogy az illető ellen több büntetőeljárás van folyamatban.

A mi büntetőpolitikánk egyértelmű volt az elmúlt években, az új büntető törvénykönyvet már elfogadtuk, a büntető törvénykönyv hatálybalépésével kapcsolatos több mint hatvan törvény módosítása itt fekszik ezen a héten a parlament asztalán. Mi egy tettarányos és szigorú büntetőpolitika mellett vagyunk, amely semelyik népcsoportra nincs kiélezve. Mondhatnék rengeteg intézkedést, de csak hármat hadd említsek: a középmértékszabály bevezetése, a három csapás törvény vagy az uzsorásokkal szembeni szigorú fellépés volt az, ami a mi válaszunk volt a büntető törvénykönyvben a jog eszközeivel.

Azt természetesen önnek ismételten el kell mondjam, bármennyire is nem fogadja el, hogy egyedi ügyekben, egyedi bírósági eljárásokba, egyedi ítéletekbe a kormány nem tud és nem is akar beleszólni. Ettől függetlenül lehetősége van a jogalkotás keretei között szigorúbb büntetőpolitikát vinni, de azt hiszem, ön sem tudja kétségbe vonni, hogy ezt ne tettük volna meg az elmúlt kettő esztendőben.

Ugyanakkor 2012. május 15-én - mint ön is tudja - Navracsics Tibor miniszter úr levelet írt Darák Péter úrnak, a Kúria elnökének, amelyben azt kérte, hogy tekintsék át, amennyiben erre mód és lehetőség nyílik, a bíróságok ítéleteivel kapcsolatos és a közvélemény számára is nyilvánvalóan néhol ellentmondásosnak ítélt bírósági gyakorlatot, legyen egységesebb a bíróságok ítélkezése, hiszen ha nem következetes e tekintetben a bíróság, akkor az társadalmi felháborodást szülhet, és a bíróságba vetett bizalom megcsappanhat ennek nyomán. Éppen ezért - idézek a levélből - csak a következetes és kiegyensúlyozott ítélkezési gyakorlat kialakításával lehetséges a bizalom helyreállítása a bíróságok irányába.

Mint ön is ismeri, pár nappal később a Kúria elnöke válaszolt a miniszterelnök-helyettes úrnak, amelyben azt írta, hogy mélységesen megérti, hogy a közelmúltban lezajlott, nagy visszhangot kiváltó bűncselekmények, illetve az azokat elbíráló ítéletek nyomán kialakult közhangulatot, illetve a büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom megrendülésének veszélyét érzékelve az igazságügyi kormányzat is késztetést érzett arra, hogy a Kúria elnökéhez mint a bíróságok szakmai irányítását ellátó vezetőhöz forduljon sürgős intézkedést kérve. A Kúria elnöke hosszan írt a Kúria gyakorlatáról, és biztosította a kormányzatot arról, hogy a miniszterelnök-helyettes úr által tett javaslatot, amennyiben azt a szakági vezetők is indokoltnak ítélik, a bírósági joggyakorlatot elemző csoport vizsgálati tárgykörének jövőbeni kijelölésénél megfontolja.

Így tehát a bíróság függetlenségét is tiszteletben tartva, de az emberek jogos elvárását is figyelembe véve, azt hiszem, hogy az egyetlen jogállami megoldást sikerült ennek a kormánynak választania.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 172 2012.11.26. 2:07  169-172

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön azt írja a kérdésében, hogy külső szemlélő számára ez a törvényjavaslat semmi gyanúsat nem tartalmaz, és racionális érveket is fel lehet sorolni ezen törvényjavaslat mellett. Tehát úgy kezdi a szövegét, mintha itt egy normál törvénymódosításról lenne szó, amelyik az élet viszonyaihoz igazítja a jogszabályokat, melyek húszegynéhány évvel ezelőtt keletkeztek. Azt csak mellékesen teszem hozzá, képviselő úr, hogy itt nem törvénykezünk, hanem törvényt hozunk a parlamentben, ahogy ön a végén fogalmazott ennek a hozzászólásának. Tehát mi nem bíróságként ítélkezünk, hanem jogszabályokat hozunk.

Úgy látom, hogy izzadva sikerült egy olyan esetet találni, amikor megpróbálhatja kiforgatni azt a problémát, ami minden önkormányzati vezető számára probléma, hiszen abban a korban született ez a törvény, amikor még a lakások nagy része állami bérlakás volt. Akkor nyilvánvalóan lehetett ezeket a szabályokat alkalmazni, most viszont a lakásoknak alig 3 százaléka van önkormányzati tulajdonban, éppen ezért ehhez igazítani törvényeket, azt hiszem, hogy életszerű. Nemhiába írja ön is, hogy racionális érveket fel lehet hozni ezen törvénymódosítás mellett.

Továbbra is garanciája van minden bérlőnek, hogy kapjon megfelelő cserelakást, hiszen itt is kettőből is választhat, és továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy ha valaki úgy ítéli meg, hogy ez nem egy megfelelő minőségű lakás, tehát nem egy olyan, amilyet ő korábban birtokolt mint bérlő, akkor természetesen bírósághoz fordulhat, és kérheti a bíróságtól, hogy állapítsák meg, hogy a színvonal, amit neki kínáltak a cserelakásban, messze alulmúlja vagy bármilyen mértékben alulmúlja azt, amiben ő korábban lakott.

Ugyanakkor azt önnek is figyelembe kell venni, hogy mivel kevés önkormányzati bérlakás van, ezért nem biztos, hogy azon a közvetlen környéken egy hasonló színvonalú önkormányzati tulajdonú lakás van, és ha abban a városrészben nincs az önkormányzatnak akkora méretű, olyan színvonalú lakása, csak egy másik részében a településnek, akkor lehetetlenné válik bármilyen fejlesztés véghezvitele, amit nyilvánvalóan az egész környék lakói sínylenek meg, így a mostani módosítás életszerű, és azt hiszem, hogy mindenki számára támogatható.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 192 2012.11.26. 2:08  189-192

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a képviselő úrnak, hogy normális hangnemben fogalmazta meg a kérdését, és valóban objektíven közelített a kérdéshez, miszerint a kilakoltatási moratórium sosem egy megoldás, csak egy időnyerés azért, hogy télen ne fagyjon meg senki, amikor fokozott fűtési szezon van. Bár tegyük hozzá, hogy a szociális statisztikák szerint sokkal több ember fagy meg vagy hűl ki a saját otthonában, mint az utcán. Az elmúlt télen mindösszesen egy ember fagyott meg hajléktalanként az utcán, de nyilvánvalóan sokkal több ember fagyoskodik a saját lakásában. Nyilvánvalóan ez pont eggyel több, mint amennyi az ideális szám lenne az utcán fagyhalált szenvedők tekintetében, de mindannyian tudjuk, hogy a téli kilakoltatási moratórium egy fontos eszköz.

Jó hír, hogy e héten kezdődik a téli kilakoltatási moratórium, szombattól áll be ez, tehát senkit nem lehet abból a lakásból kilakoltatni, amiben lakik, ha nincs más lakóingatlanja, tehát nincs rá lehetősége, hogy máshol húzza meg magát.

Korábban a kormányzat meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot rögtön a kormányra kerülése után, mindaddig, amíg nem fogadta el azokat az intézkedéseket, amelyek a devizahiteleseknek és másoknak segítséget jelentenek: a középárfolyamú devizaszámítás, az előtörlesztés ingyenes lehetősége, a hitelszerződés öt évvel való meghosszabbítása, utána az árfolyamgát, most a limitált árverezés 2-5 százalékban - pontosan azért, hogy ne kerüljenek tömegesen az emberek az utcára, és ezáltal ne kerüljön az ingatlanok ára olyan mélységbe, ami teljesen felborítja az egészséges lakáspiaci arányokat -, a Nemzeti Eszközkezelő felállítása vagy a kamattámogatás, de ugyanilyen fontos a pozitív adóslista létrehozatala.

Most is van lehetősége nyilván mindenkinek, aki ilyesfajta kilakoltatási eljárás alá kerül, hat hónapig kérhet halasztást abban az esetben, ha a kilakoltatóhoz fordul, és 90 napos határidő-hosszabbítást kérhet az önkéntes kiköltözésre. Tehát a lehetőség mindenki számára adott, a kormányzat pedig minden támogató lépést igyekezett megtenni, hogy kevesebben kerüljenek devizahitel vagy más miatt ilyen helyzetbe.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 370 2012.11.26. 5:56  359-370

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! A vitában elhangzottak közül azokra válaszolnék, amelyek az előterjesztéssel kapcsolatosak, tehát amelyek a Bethlen Gábor Alapkezelőről szóló törvény módosításáról szólnak. Az egyéb megjegyzésekre, képviselőtársaim is tudják, hogy milyen egyéb parlamenti formulák léteznek. Ha kíváncsiak még válaszokra, vagy megjegyzéseiket el szeretnék mondani ismételten, akkor használják azokat az egyéb műfajokat.

Ami itt a korábbiakban vagy most is elhangzott kritikát illeti, ami a Bethlen Gábor Alapkezelő által nyújtott támogatások összetételét illeti, pályázati forrásoknak vagy pályázat által kínált forrásoknak az aránya 73,6 százalék volt, ennyit ítélt meg a Bethlen Gábor Alapkezelő pályázat formájában. Ez egy magas szám, és a maradék összeg , ami 26,4 százalék, amit támogatási célra fordítottak, azok általában nemzeti jelentőségű intézmények támogatására terjedtek ki.

Ebből a 26,4 százalékból finanszírozta a BGA a státustörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatást, a Határtalanul-programot, a Szász Pál-ösztöndíjat, a pedagógus-továbbképzés támogatását, az Erzsébet-programba való bekapcsolódást, valamint nemzeti jelentőségű programok támogatását. Így álltak tehát össze ezek a költségek.

Ami a nem pályázati, nem támogatási költségeket jelenti, hanem a működési célú költségeket, itt nem megemelésről van szó, mint az többször a vitában tévesen elhangzott, csupán a szabályozási szint megemeléséről.

(23.30)

Az a 10 százalékos összeg, amely maximálisan működésre fordítható, eddig is szerepelt a kormányrendeletben, amely a Bethlen Gábor Alapkezelőről szólt. Ez kerül most törvényi szintre, ezáltal is növelve az átláthatóságot és a gazdálkodás biztonságát. Ettől függetlenül nem kell kimeríteni ezt a 10 százalékos keretet, ahogy itt a vitában is elhangzott. Ennek a kétharmadát használta csak fel az eddigi években is a BGA, nem tervezi nyilvánvalóan ennek a teljes kimerítését a későbbiekben sem.

Szintén elhangzott az általános vitában, hogy február óta nincsen kilencedik tagja az alapkezelőnek, márpedig ez van. Lehetséges, hogy onnan származik a téves információ, hogy a honlapon ez nem volt megtalálható, a kollégium tagja lett ugyanis az előző kilencedik tag lemondása után Banai Péter Benő, ő a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési ügyekért felelős helyettes államtitkára, tehát teljes mértékben működik az alapkezelőnek ez a testülete is, és éppen ez a módosítási javaslat az, amely a váltásokat, lemondásokat, visszahívásokat, új tagok kinevezését pontosan szabályozza, hogy ezáltal is gyorsabb és gördülékenyebb legyen a működés. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy bizonyos módosító javaslatok nem veszik figyelembe, hogy nemcsak kizárólag kormánytisztviselőkből, köztisztviselőkből állhat ez a testület, éppen ezért nem vonatkoztathatók a visszahívás vagy személycsere esetére csak a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok.

Ami a benyújtás határidejével kapcsolatos, itt azzal kell számoljunk, hogy lehet ugyan határidőket elérni, de sem a kormány pontos ülésezését, sem pedig az Országgyűlés ütemezését, napirendi ütemezését nem tudjuk előre megjósolni. Az idei évben is a kormány benyújtotta ezt a javaslatot, ami hetekig vagy talán hónapokig is állt itt a parlamentben tárgysorozatba véve, majd utána, amikor a Jobbik-frakció kérte, akkor másnap el is indult a beszámoló vitája, tehát lehetséges, hogy a Ház tervezési szempontjai miatt is ez késik.

Ami azokat a módosító javaslatokat illeti, amelyek jóval előrébb kívánják hozni a beszámolók benyújtását, ott felhívnám a figyelmet arra, amit az általános vitában is már elmondtam, hogy bizonyos pénzügyi mérleg és egyéb adatok nem állnak olyan korán rendelkezésre, mint ahogy a mostani jogszabály előírja e beszámoló benyújtását, ezért szükséges megvárni azt, hogy a pénzügyi beszámolók elkészüljenek, és utána jöhet a parlament elé a pénzügyi és tartalmi beszámoló.

Ami a kedvezményezetti kör módosítását jelenti az egyik módosító javaslatban, azt azért nem tudjuk elfogadni, mert ez igazából szűkítené a kört, hiszen mi belső egyházi jogi személyekre, civil szervezetekre, sok mindenki másra is kiterjesztettük a kedvezményezettek lehetőségét.

Volt még jó pár módosító javaslat, amelyet a képviselőtársaim itt és most nem említettek. Lehet, hogy bizottsági vitában erre sor került. Ezeket tudtam elmondani, hogy mikkel foglalkoztunk. De azt hadd mondjam el Szávay képviselő úr utolsó megjegyzéseire, hogy itt egy 11 ezer négyzetméteres épületről van szó, amely a Várnegyedben van, műemlékvédelem alatt áll, így tehát ennek a felújítási költségei mindig is jelentősek lesznek. Aki járt az épületben, mint ahogy ön is járt, látja, hogy ott a lépcsőházi rész, a báltermi rész, azt hiszem, a Mátyás- vagy Corvinus-terem, azt hiszem, azok állapota jó, de az egyéb részek eléggé rossz állapotban vannak. Ráadásul a levéltár használta, használja egy jó részét az épületnek, szintén nem olyan reprezentatív és nem olyan, hogy mondjam, minden részében jó állapotú, mint ahogy az általános közforgalom számára nyitott részek, úgyhogy az nyilvánvalóan a későbbiekben is elég nagy felújítási vagy fenntartási költségeket jelent. Ha egyszer nekiugorna az állam a felújításnak, és visszaállítaná a háború előtti állapotot, akkor egy gyönyörű szép épület lenne, bár most sem csúnya, de akkor még szebb lenne, de az meg óriási költségeket jelentene, az nem százmilliós, hanem milliárdos nagyságrend lett volna.

Köszönöm szépen mindenkinek, aki a vitában hozzászólt, módosító javaslatot nyújtott be, és legközelebb erről a kérdéskörről a szavazásokon túl majd a következő beszámoló időszakában biztosan tudunk eszmét cserélni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 4 2012.11.29. 9:15  1-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! A fogyasztó mindenekelőtt - a közműszolgáltatások helyzete vitanapra kerül majd sor. Azért fontos ezt a kérdést itt egy vitanapon is megvitatnunk, hiszen a kormány számára nyilván ezen a területen számtalan jogalkotási feladat születik, és célul tűztük ki, hogy az eddigi garantált extraprofit helyett szociális közszolgáltatássá alakuljon át a közműszolgáltatások területe.

Nyilvánvalóan nem fogadható el, hogy a válság idejében egyesek jól keressenek azon, hogy a legkiszolgáltatottabbak sokszor csak nélkülözés mellett tudják kifizetni a saját rezsiszámlájukat. A nemzeti együttműködés programja a piaci verseny megteremtését minden ágazatban kiemelten kezeli. Egyértelművé teszi, hogy azokon az ágazati területeken, így a vitanap tárgyát képező energetikai területen is, ahol természetes monopóliumok alakultak ki és működnek a mai napig, erősebb állami szabályozás szükséges. Ezek a lépések elengedhetetlenek a rezsiköltségek megfékezése és a hazai fogyasztók helyzetének javítása érdekében.

A mai vitanap célja, hogy feltérképezzük a hazai szolgáltatók erőfölényes piaci helyzetéből adódó fogyasztói terheket, valamint azok csökkentésének, szolgáltatókra történő átháríthatóságának lehetőségét. A megelőző 8 év hiányos, ellentmondásos és egyoldalúan szolgáltatóbarát szemléletű energetikai szabályozása, illetőleg a gazdasági világválság nyomán fellépő pénzügyi problémák együttes hatására az elmúlt években gyors ütemben nőtt a magyar családok, a magyar háztartások rezsikiadása. Amikor a közműszámlák kiegyenlítése sok családnak mindennapi gondot jelent, akkor megengedhetetlen a közszolgáltatást nyújtó cégek extra mértéket öltő profittermelése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A villamos energia ára az előző, szocialista és szabad demokrata kormányok alatt nagymértékben, 97 százalékkal emelkedett, 2010-től napjainkig ugyanakkor mindössze 2,5 százalékkal. A földgázárak az előző két kormányzati ciklusban 200 százalékot meghaladóan nőttek. Az Orbán-kormány intézkedéseinek hatására a földgázárak alacsony szinten tartásával a fogyasztók az elmúlt két évben több mint 400 milliárd, egész pontosan a fogyasztók 406 milliárd forintot spóroltak meg. Ha megnézzük, akár látványos is lehet ezen árkülönbözetek mértéke.

Én kinyomtattam, és engedjék meg, hogy szemléltessem önöknek, mekkora volt évente az előző, Gyurcsány-Bajnai- és a mostani Orbán-kormányban egy évben átlagosan az egyes közművek drágulásának ára. (Diagramokat mutat fel.) Ha százalékban nézzük, akkor a vízdíj esetében, ahol a legkisebb a különbség, ott is láthatják, hogy 8 százalék körüli volt a szocialista időszakban és csak 6 százalék körüli a mostani polgári kormány alatt. Ha a csatornadíjat nézzük, amit szintén mindenkinek fizetnie kell, 6 százalék fölötti a mostani drágulás, átlagosan, évente, míg a szocialista időszakban 12 százalék körüli volt az összeg. A szocialista időszakban a kispénzű embereknek is kétszer annyit kellett fizetni ugyanezekért a költségekért.

Sokkal látványosabb a szemétszállítási díj esetében. Nézzék meg, tisztelt képviselőtársaim, mennyi volt átlagban a Gyurcsány-időszakban, a Bajnai-időszakban és az Orbán-időszakban a díjak emelkedése közötti különbség. Míg korábban ez 16 százalékot elérő volt szinte, addig a mostani kormányzat alatt ennek csak a negyede, valamivel több mint negyede, 4 százalék körüli. Ezek azok a díjak, képviselőtársaim, amiken lehet nevetni, de mindenki ugyanúgy megfizette. Lehet engedni a szolgáltatók számára 8 év alatt 194 százalékos áremelkedést, és közben 1-2 ezer forintos segélyeket osztani az embereknek, vagy valóban fellépni a kispénzű emberek érdekében, valóban az ő rezsiköltségeiket lehet megpróbálni leszorítani.

Ha a vezetékes gáz árát nézzük, az ottani áremelkedéseket, átlagosan évente, láthatják, hogy míg a Gyurcsány-Bajnai-korszakban 20 százalék körüli, addig itt 5 százalék körüli évente az a változás, ami egységesen a gáz árában, ha átlagot számolunk, köbméterenként kinek-kinek bekövetkezett.

(9.10)

De még látványosabb, képviselőtársaim, a villamos energia átlagos ára. Az átlagos árnövekedés közötti különbség első ránézésre talán ötszörösnek tűnik a Bajnai-Gyurcsány-kormányzat és a mostani Orbán-kormányzat között. Ezek eredmények, ezek látható eredmények. Ezek azok az eredmények, amelyek a legkisebb pénzű emberek számára a legnagyobb segítséget jelentik, hiszen a rezsiköltségeiket leszorítja. Vannak, akik a kispénzű emberek érdekében sikeresen leszorítják kormányzatuk alatt a rezsiköltségeket, vannak, akik pedig a szolgáltatóknak engednek teljes mértékű áremelést, és a szolgáltatók diktálják a saját profitérdekük alapján az áremelkedések mértékét, és nem egyfajta szociális közszolgáltatásnak tekintve a kormányzat igyekszik ebben szociális szempontokat is érvényre juttatni, hiszen a válság éveiben az egész Európai Unióban nem nagyon várható, hogy a fizetések radikális mértékű emelkedése bekövetkezik. Úgy tudjuk szolgálni az emberek érdekét, az életszínvonal megtartását, hogyha a rezsiköltségeket, amennyire csak lehet, leszorítjuk.

A kormány átalakította a távhő árszabályozását is, az árakat a 2011. március 31-ei szinten rögzítette. A rendszer további optimális működése és a fogyasztók zavartalan téli ellátása érdekében 2012. január 1-jétől szükséges volt a minimális áremelést végrehajtani, azonban a végfogyasztói árak az inflációt meg nem haladó mértékben növekedtek. Mindazonáltal sikerült a rezsiköltségeket a lakosság teherviselő képességéhez illeszkedő módon és mértékben kordában tartani. Ha összeadják, képviselőtársaim, ezeket a rezsiköltségeket, az új kormány megalakulása óta átlagban maximum egy számjegyű összeget fognak kapni, míg a korábbi időszakban a három számjegyű összegek voltak inkább a dominánsak.

A nemzeti együttműködés kormányának határozott közbelépése eredményeként 2010 áprilisa és decembere között a földgáz és villamos energia egyetemes szolgáltatói végfogyasztói árai mindössze egy-egy alkalommal emelkedtek. Az adminisztratív kötelezettségek visszaszorítását szolgálta a Magyary egyszerűsítési program keretében végrehajtott, a villamos és gázmérőórák átírásával kapcsolatos jogszabály-módosítás, amely 2013. január 1-jén lép majd hatályba, de a parlament az ehhez szükséges törvénymódosításokat már korábban elfogadta. A kormány az elmúlt időben minden lehetőséget megragadott, hogy az emberek hétköznapi nehézségeit csökkentse, ugyanakkor a jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy az energiaárak a lakosság teherviselő képességéhez illeszkedő módon és mértékben alakuljanak, a háztartások jövedelméből energetikai kiadásokra fordított összegek csak a lehető legindokoltabb esetekben növekedhessenek.

Számos megoldandó kérdés azonban még maradt. Felül kell vizsgálnunk, hogy megfelelő-e a számlaképek kialakítása, amely alapján a fogyasztó energiafelhasználásának ellenértékét rendezi. Vizsgálni kell, hogy megfelelő számú ügyfélszolgálat és panaszkezelési fórum áll-e rendelkezésre a fogyasztók számára, mindez természetesen a fogyasztóvédelemmel foglalkozó országos érdek-képviseleti szervezetek, egyesületek véleménye kikérése alapján, az ő jelzéseiket követve. Elemezni kell az általános fogyasztói igényeket meghaladó többletszolgáltatások körét is, amelyet a fogyasztók jelenleg díjfizetés mellett vehetnek igénybe, és az indokolatlan tételeket ingyenessé kell tennünk. Meg kell vizsgálni a leolvasással, méréssel és díjfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseket. A szabálytalan vételezést és az energialopást törvényes eszközökkel vissza kell szorítani, a szolgáltatói túlkapások azonban nem engedhetőek meg. A tisztességes, becsületes fogyasztók védelme alapvető feladat. A fogyasztói terhek csökkentését és a családok megélhetési körülményeinek javítását szolgálta a rezsiköltségek befagyasztása, valamint a kormány eddig tett határozott intézkedései.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai nap lehetőséget nyújt arra, hogy további vizsgálat alá vessük a hatályos villamos és földgázszektorra vonatkozó szabályozást, a felmerült fogyasztóvédelmi tapasztalatok alapján tovább csökkentsük a magyar családokra háruló energetikai szolgáltatók erőfölényére visszavezethető adminisztratív és anyagi terheket. A kormány e cél elérése érdekében további határozott lépéseket tesz, és haladéktalanul meghozza a szükséges döntéseket.

Köszönöm a figyelmüket, és várom képviselőtársaim javaslatait a következő hónapok és hetek jogalkotásával kapcsolatban.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 34 2012.11.29. 2:02  1-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Göndör képviselő úrnak mondanék pár tényadatot. Ön mondott féligazságokat, hadd mondjam el a teljes árakat.

Ha megnézzük a gáz árát, ön azt mondta, hogy az miként változott az előző Orbán-kormány időszakában, tehát 1998-2002 között, én a pontos számokat mondom: 31,6 forintról 39 forintra növekedett, tehát mondjuk 7 forintos emelkedés történt, míg az utána lévő szocialista kormány alatt 39 forintról 115 forintra, ami azért jóval nagyobb, 194 százalékos emelkedés (Göndör: Közben 20 dollárról 100 dollárra emelkedett az ár... - Simon Gábor: Nem érdekli!), és ami nem 6-7 forint, tisztelt képviselő úr, hanem 80 forint. Tehát jóval nagyobb áremelkedést szenvedtek el az emberek az önök kormányzása alatt, mint az első Orbán-kabinet alatt, és azóta is itt csak egy számjegyű emelkedést könyvelhettek el.

Hadd igazítsam helyre az ellenzéki képviselők pár más valótlan állítását is, amiket mondtak. Azt mondták, hogy nem fordítunk pénzeket energiahatékonyságra, szigetelésre, másra. Pontosan a parlament előtt fekszik az a törvényjavaslat, amiről nemsokára szavazni fogunk (Simon Gábor: Majd fogunk! - Göndör István: Majd! - Simon Gábor: Majd egyszer!), 1,5 milliárd forintos zöldberuházási rendszer támogatásáról. Önök azt mondták, hogy nulla forintot fordítunk erre, nem is tehetünk mást, hiszen a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből befolyó bevételeket kötelező módon zöldberuházási rendszerre kell fordítani (Simon Gábor: Kevesebb MOL-részvényt, több lakásfelújítást!), azokat a forintokat nem is tehetnénk más sorra, csak ide.

Úgyhogy kérem a képviselőtársaimat, ne mondják azt, hogy nulla forintot fordítunk arra, amire milliárdos nagyságrendben költünk pénzeket, nem is beszélve arról, hogy a környezet és energia operatív programban napokon belül megjelenik az a kiírás - ön is ismeri, hiszen már társadalmi vitán van ez a kiírás -, amelyben 54 milliárd forintot fordítunk ugyanerre a célra. Erre mondják önök, hogy nulla forint az ilyesfajta költése a kormányzatnak. És ugyanígy - csak egy dologra van időm, hogy helyreigazítsam - a védendő fogyasztókra vonatkozó szabályozás, ami itt elhangzott, egyáltalán nem változott, tehát nem lett rosszabb a védendő fogyasztók helyzete.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 38 2012.11.29. 2:04  1-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ezek szerint ön nemcsak itt, a magyar parlamentben vitatkozna a kormánypárti képviselőkkel, hanem ugyanúgy a német, a francia vagy a norvég parlamentben is ellenzékben lenne, hiszen önök tiltakoznak az ellen, hogy mondjuk állami mobilszolgáltató legyen, Norvégiában pedig norvég állami tulajdonban van a Telenor, ami itt is létezik Magyarországon, de ugyanúgy nagy közműszolgáltatók francia vagy német közösségi tulajdonban vannak, és azok szerepelnek itt, Magyarországon is.

Ön az ellen érvel, hogy az állam tulajdonos legyen ezekben a közműszolgáltatókban vagy ezekben a szabályozott piacon szereplő szolgáltatókban, miközben Európa minden más részében ez bevett gyakorlat. Ezt nagyon furcsának tartom. Élesebb kifejezések is elhangzanak önök felé, de az mindenképpen, hogy nem bíznak az államban, és úgy gondolják, hogy mindent adjon el az állam. Ezt csinálták önök a Horn-kormány idején - ezt próbáljuk most helyrehozni -, és utána úgy elszabadultak az árak, hogy ezt nem lehetett másként megfékezni, csak törvényi beavatkozással.

Nyilvánvalóan egy piaci szolgáltató azt fogja maximalizálni, hogy neki hogyan lehet a legnagyobb a profitja, ez teljesen természetes, tőle mást nem is várhatunk el. (Simon Gábor: Bécsi vízmű!) A profit maximumra törekszik, nem foglalkozik azzal, hogy az emberek megélhetési költségei hogyan alakulnak, nem foglalkozik azzal, hogy mekkora a munkanélküliség, mekkora az átlagbér, milyen társadalmi feszültségek, milyen szociális problémák vannak, hanem mindig csak a profit maximalizálására fog törekedni a piacon, ezért nem fog olyan lépéseket meghozni, amelyekre mi törekszünk.

Az a szocialista logika, ami itt elhangzott a kintlévőségekkel szemben, hogy minél nagyobb az árnövekedés, annál kisebb a kintlévőségeknél is az elmaradások összege - mert ez hangzott itt el, ha levonjuk a következtetést Józsa képviselő úr hozzászólásából -, emeljünk sokat az árakon, és akkor majd kevesebbel tartoznak az emberek. (Göndör István: Ne tessék már ekkorát csúsztatni!) Azért ez eléggé fejére állított logika. Azt láthatja mindenki, hogy amióta az árakat megpróbáltuk visszafogni, azóta az emberek terhei könnyebbek. Azt pedig furcsállom, hogy milyen adatokból dolgozik, amikor az Energia Hivatal csak az utóbbi két esztendőre vonatkozóan tart nyilván adatokat a közműtartozásokkal, közműelmaradásokkal kapcsolatban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 48 2012.11.29. 1:47  1-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon örültem képviselő úr felszólalásának. Azért van ez a mai vitanap, hogy ilyen eseteket ön is mondjon el, hogy ír a szolgáltatónak, és az nyolc hónapig nem képes kimenni. Ezért fogunk törvénymódosító javaslatot, sőt egész törvénymódosító javaslatcsomagot beterjeszteni a Ház elé, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Az ön ezzel kapcsolatos módosító indítványára is számítunk, hogy ne legyen az, hogy nyolc hónapig kell valakinek a közműszolgáltató kijövetelére várni. Szocialista képviselőtársaink elmondták, hogy ők mindig konzultálnak, hogy ők mindig a szolgáltatókkal közös álláspontra akarnak helyezkedni, és nem a fogyasztók oldalára akarnak állni. Az nagyon jövőbe mutató, amit ön tett, hogy igyekszik megújuló energiaforrásokból biztosítani a saját házának meg akár másoknak is az energiaellátását. Mi is szeretnénk, ha ezt minél többen megtehetnék, és nem kellene nyolc hónapot várniuk arra, hogy visszatáplálhassanak energiát a rendszerbe. Úgyhogy nagyon várjuk az ön módosítóját és nagyon sok más, az ügyfélszolgálatokkal vagy egyebekkel kapcsolatos módosítót, ami itt elhangzott.

Hadd cáfoljam meg azt is, amit a szocialista képviselők ismételten torzítottan mondtak az ügyfélszolgálatok lehetőségeinek a szűkítéséről. Nemhogy szűkült volna, hanem normál ügyfélszolgálati, valamint szigorúbb és még szigorúbb előírásoknak megfelelő ügyfélszolgálatok alakultak ki. Ezen az úton tovább szeretnénk menni, és azt szeretnénk, ha mindenhol, minden 5 ezer fő fölötti településen lenne olyan lehetőség, hogy ki-ki valamiféle ügyfélfogadásra alkalmas helyiségbe mehessen, ami lehet akár a szolgáltatók ügyfélszolgálata, lehet egy posta, de legyen olyan hely, ahova bemennek, és a saját ügyeiket el tudják intézni, akár a képviselő úr által említettet is, akár más ügyeket is, és minden 5 ezer fő fölötti településen legyen olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiség, ahol ki-ki a saját ügyét elintézheti, és akkor talán az ilyesfajta engedélyeknek is meggyorsul az eljárása.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 58 2012.11.29. 2:03  1-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Először reagálnék képviselő asszonyra, aztán pedig a távol levő LMP-frakcióra.

Egyetértek képviselő asszonnyal, valóban fontos, hogy olyan helyeken, postán, polgármesteri hivatalban, amely az ügyfélforgalom számára nyitva áll, mindenki tudjon panaszt tenni, mindenkinek hozzáférhetők legyenek a tájékoztató anyagok, formanyomtatványok, valamint maga az üzletszabályzat is. Szerintem abban is igaza van képviselő asszonynak, és a kormány támogatja ezt a típusú felvetést, és bízunk benne, hogy hamarosan itt már törvényjavaslat formájában is megvitathatjuk, hogy miként tudjuk pontosan a fogyasztóvédelmi hatóságot megerősíteni, újabb jogosítványokat adni neki, például abban a hiányolt hatáskörben, hogy az üzletszabályzatokat, a szolgáltatók üzletszabályzatát vizsgálhassa, ami nyilvánvalóan a szervezet hatékonyabb fellépését is lehetővé teszi.

Ami pedig az LMP hozzászólását illeti, úgy érzem, volt nekik a mai vitanapra egy bizonyos oligarchakvóta, amit ki kellett meríteni, ezért az utolsó másfél percben igyekeztek ezt a szót minél többször elmondani. Egy szót nem mondtak arról, hogy ezek a vezetők - bármilyen cég élén - mennyire jól dolgoznak, vagy rosszul, tehát semmifajta, a munka érdemével kapcsolatos megjegyzést nem tettek. Az árak vonatkozásában, ami a munkájuk következtében csökkent, sőt ugye, másfél évig megszűnt, utána pedig minimális mértékben nőtt csak a villamos energia ára, erről egy szót nem ejtettek.

Semmifajta tartalmi hozzászólásuk nem volt, ugyanazt mondták el, mint amit elmondtak volna egy bármilyen parlamenti vitában, bármilyen javaslat vitájában. Ugyanazokat a szavakat, ugyanazokat a vádakat mondták el, jól láthatóan teljesen felkészületlenül, az adott témakörben semmifajta tartalmi üzenetet nem hordozva, csak és kizárólag az oligarcha szót igyekeztek egy lélegzetvétel alatt minél többször elmondani. De hogy ezek a tények, ezek a szabályzók jól működtek-e vagy rosszul, miért jól vagy miért rosszul, arról egyetlenegy szava, megjegyzése sem volt az LMP-frakciónak. Éppen ezért ezt komolyan venni nem lehet, ez csupán egy politikai lózungpufogtatás volt, amit minden más alkalommal is megtettek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 64 2012.11.29. 0:14  1-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A különbség az MSZP- és a Fidesz-kormány között az, hogy minket politikai vitákban alaptalanul, bizonyítékok nélkül, szavakkal vádolnak, önöket pedig az ügyészség vádolja. (Dr. Józsa István: Koncepciós ügyek keretében, egy sem állt meg. - Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiban.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 76 2012.11.29. 0:32  1-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ez ügyben szerintem a bizonyítás terén is van jogalkotási teendőnk, hiszen a leszerelt óráknak, úgy gondolom, pontosan a bizonyítás végett mindaddig rendelkezésre kell állniuk - mind a fényképfelvételnek, mind az órának -, ameddig az elévülési idő le nem jár. Úgyhogy úgy gondolom, itt a képviselő asszonynak, képviselő uraknak a felvetése pontosan olyan, amiről ez a vitanap jó hogy szól, hogy ezeket az elévülési határidőig meg kelljen őriznie a szolgáltatóknak. Bízunk benne, hogy akkor ez is ebben a törvénycsomagban szerepelhet, ha az Országgyűlés ezzel egyetért.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 86 2012.11.29. 0:22  1-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ki fog derülni mindenki számára, hogy ki áll a fogyasztók oldalán és ki nem, amikor majd ez a törvényjavaslat minden járási székhelyen és minden 5 ezer fő feletti településen kötelezően előírja azt, hogy az ügyfélszolgálat számára alkalmas helyiség és fórum legyen, akkor majd kiderül, önök hogyan szavaznak. Ezt a javaslatot a kormánypártok be fogják terjeszteni, kiderül, hogy az MSZP támogatja-e vagy sem. (Dr. Józsa István: Mi már beterjesztettük!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 108 2012.11.29. 0:56  1-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon köszönöm képviselő úr felszólalását, hiszen végig azokat az intézkedési terveket sorolta, pontosabban kéréseket, amelyek más frakcióknál - az LMP-nél és a Jobbiknál is - felmerült felvetések, élethelyzetek voltak, és ezen élethelyzetek alapján azokat a könnyítéseket, azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek valóban a fogyasztók helyzetét javíthatják, a szolgáltatóknak ez pedig nyilván terhet jelent, de azt az aránytalanságot, amiről már sokat beszéltünk itt a mai nap folyamán, amelyik a szolgáltatók számára csak könnyítéseket tartalmazott a jogalkotás tekintetében, míg a fogyasztók számára nehézségeket, ebben igyekszik javítani, hozzáférésben, bizonyíthatóságban, a számla áttekinthetőségében.

Azokat a javaslatokat, amiket a képviselő úr mondott, a kormány támogatni tudja, és szerepeltetni fogja abban a javaslatában, amit majd a parlament elé is fog terjeszteni heteken belül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 136 2012.11.29. 6:50  1-137

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is akkor azzal kezdem, hogy önkritikát gyakorolok. Ugyanis, amikor még 2002-t írtunk, és a választási kampány zajlott, akkor a Fidesz politikusai azt mondták, hogy a szocialisták gázáremelésre készülnek, és 40 százalékos lesz az a gázáremelés, amit bevezetnek. Ugye, Lendvai Ildikó lassan mondta, hogy mindenki megértse, hogy nem lesz gázáremelés. Tévedtünk. Nem jó számot mondtunk, nem 40 százalékkal emelték meg, hanem 194 százalékkal. Be kell valljuk, elég jelentős tévedésünk volt. Utólag korrigálnunk kell ezt a számot. (Dr. Józsa István: Mennyivel csökkentettétek?)

De volt más terület is az elmúlt vitában, ami, azt hiszem, jól jelképezte a mai politika hozzáállását, és amit el kell mondjunk, és helyre kell hogy igazítsunk. Például azért fontos azt megjegyezni, hogy lehet, hogy a kikapcsolási határidőt szocialista képviselőtársaink támadják, de a fogyasztóvédelmi szervezetek ennek a módosításnak a bevezetését ott és akkor, amikor erről vita volt, támogatták. Tehát az ő egyetértésükkel módosítottuk ezt a jogszabályrészt.

Fontos mondani, hogy a nagycsaládos gázárkedvezmény hozzáférési lehetősége javult, hiszen egyszerűbb ezzel kapcsolatban az ügyintézés, ez már elhangzott itt több hozzászólótól. Azt pedig hadd utasítsam vissza a szocialista képviselők támadásából, hogy a gázárkedvezmény megszűnt, és a helyére semmi nem lépett. Lakhatási támogatási rendszerként egy hatékonyan működő új rendszert vezettünk be. Arról nem is beszélve, ami itt már adatként nagyon sokszor elhangzott, hogy sikerült ennek a kormányzatnak elérni, hogy jóval, jóval, jóval kisebb mértékben emelkedett, egy számjeggyel emelkedett azoknak a közműszolgáltatásoknak a díja, amelyek az önök idejében három számjegyű nagyságban emelkedtek.

Olyan statisztikákat hoztak tisztelt képviselőtársaim a rezsitartozások emelkedéséről, amelyek kétségtelenül megvannak. Természetesen nem akarjuk ezeket elvitatni. Ezeket a statisztikákat 2003-ból maga a Magyar Energia Hivatal sem ismerte. A mostani számokkal nagyságrendjében körülbelül egyet tudunk érteni, ilyesfajta tartozások vannak. Ezek nagyon nagy mértékűek. Erre mi többféle intézkedést már kidolgoztunk, hiszen az a legtöbb esetben devizahitel- vagy más tartozással együtt lép életbe. Mi voltunk azok, akik a devizahitelezés károsultjai érdekében felléptünk. Erre sem Gyurcsány Ferencnek, sem Bajnai Gordonnak ideje nem volt.

De ennek a kormányzatnak a végtörlesztéssel a devizahitelek 24 százalékát sikerült felszámolnia. (Dr. Józsa István: Erős volt a forint.) Ennyi család, 170 ezer család tudott kiszabadulni ebből. És a mostani árfolyamgát intézményével, amely még egy hónapig igényelhető, szintén több tízezres vagy akár százezres nagyságrendben szabadulhatnak ki családok abból a csapdából, amibe azért kerültek, mert Medgyessy Péter bosszúból 2002 után a forint alapú, államilag támogatott hitelezés rendszerét szétverte, és mindenkit beengedett a devizahitelezés spiráljába. Egy egyszerű politikai bosszú miatt több százezer családnak támadt nehézsége.

Ami az új hőár-támogatási rendszert és a kapcsolt erőművek helyzetét illeti, itt azért a kötelező átvételi rendszerből való kivezetés mellett stabilizálni tudtuk ezeknek a különböző erőműveknek és cégeknek is a helyzetét, és nem volt fennakadás a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Megnéztem itt közben statisztikákat, mert mindenki az ellenzéki, főleg MSZP-s padsorokból azt mondta, hogy romlott a szolgáltatás színvonala. Hát erre utaló jelet én nem láttam. Szerencsére az európai átlag fölött van a szolgáltatás színvonala, hiszen a nem tervezett, pár percnél hosszabb kimaradások száma sokkal alacsonyabb, mint az európai uniós országok jó részében is.

A vita során mind a Jobbiktól, mind az LMP-től, mind pedig a Fidesz-KDNP képviselőitől konkrét javaslatokat kaptunk, hogy konkrétan hol és miként kell beavatkozni, miként kell a fogyasztók, az állampolgárok helyzetét javítani a túlerőben vagy erőfölényben lévő szolgáltatókkal szemben. Sajnálom, hogy szocialista képviselőtársaim nem vették a fáradságot, hogy akár fogadóóráikról, akár máshonnan előhoztak volna legalább 2-3 olyan javaslatot, ami az emberek problémáiról szól, ami a hétköznapi fogyasztók hétköznapi helyzetén tudna javítani, akár az ügyfélszolgálatban, akár a számla áttekinthetőségében, akár a reklamációs rendszerben, akár bármi másban.

Sajnálom, hogy egyedül az MSZP képviselőcsoportjából nem érkezett konkrét javaslat, hogy mit javítanának a helyzeten. De természetesen az ő soraikban mindig meghallották azt, amikor a szolgáltatók akartak valamit elérni. Ezért emelkedett kétszeresére vagy háromszorosára a közművek díja. Kinek mire van füle. Kinek az állampolgárok javaslataira, kinek pedig a szolgáltatók javaslataira. De úgy látom, be van osztva, hogy ki melyik fülét használja itt a frakciók közül.

Ugyanakkor köszönöm mindenki másnak, aki hozzászólt, és konkrét javaslatokkal élt. Elmondhatjuk a vita összegzéseként, hogy ennek a kormánynak sikerült olyan intézkedéseket tenni, ami az energiafogyasztók számára előnnyel járt, hiszen mind a forgalom biztonsága, mind pedig az árak, a terhek mérséklése eredményes volt az elmúlt két évben. A hatósági ármeghatározással mind a gáz, mind a villamos energia, mind a távhőszolgáltatás terén sikerült megfékezni a korábbi évek áremelkedéseit. A Magyary egyszerűsítési program következtében pedig akár a gázkazánok cseréjéről, a gázmérő átírásáról, villanymérő átírásáról, családi támogatásokról legyen szó, egyszerűbb helyzetbe kerültek az adminisztratív ügyintézés terén is a családok.

Ugyanakkor tovább kell mennünk az energiaszolgáltatók erőfölényéből adódó fogyasztói terhek mérséklése terén. Hadd tegyek itt most négy konkrét vállalást a vitában elhangzott, akár ellenzéki, akár kormányoldalon elhangzott javaslatokkal kapcsolatban. Ez a négy terület, ahol a kormány törvényjavaslattal fog előállni a fogyasztók védelme érdekében, először is a számlák egyszerűsítése, közérthetőségének növelése, a második a fogyasztói érdekérvényesítési és panaszkezelési felületekkel kapcsolatos kérdések, a harmadik a mérőleolvasással, méréssel és díjfizetéssel kapcsolatos fogyasztói igényeken alapuló kérdések, illetve negyedszerre az energialopással összefüggő kötbérezéssel és kikapcsolással kapcsolatos kérdések; ezekben a kormány törvényjavaslattal fog ezen vitanap után a parlament elé állni. Bízunk benne, hogy minél hamarabb tudjuk a kiszolgáltatott fogyasztók helyzetét továbbra is javítani, őket is megvédeni.

Köszönöm szépen a figyelmüket, köszönöm szépen, hogy részt vettek a vitanapon. Reméljük, hogy ennek gyümölcsöző eredményét heteken vagy hónapokon belül már itt láthatjuk, a parlament asztalán. (Dr. Józsa István: Mondtam a követeléseinket. Nem figyeltél rájuk. Süket vagy az MSZP-s javaslatokra.)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 8 2012.12.03. 5:06  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ahogy ön a múlt heti eseményekre utalt vissza a felszólalása elején, hadd utaljak én is erre: azt hiszem, az azóta történtek és főleg a vasárnapi, tegnapi napon lezajlott demonstráció itt a Kossuth téren jól mutatja, hogy itt egy elszigetelt és egyedi jelenségről van szó; jól mutatja, hogy van egy nagyon szűk csoport, amelyik ilyesfajta politikai tőkét kíván kovácsolni, de Magyarországon egyáltalán nem elfogadott, sőt mindenki által elutasított az a gyűlöletkeltő hangnem, amit egy héttel ezelőtt itt a parlamentben hallhattunk. Ilyen szempontból tehát az emberi jogok sincsenek veszélyben, egy elszigetelt csoport, egy szűk kisebbség egyedülálló módon próbál visszaélni a helyzetével, de ettől függetlenül a józan többség Magyarországon természetesen az emberi jogokat biztosítani akarja.

Az alaptörvényünk - amelynek vitájától önök távolmaradtak, és amelynek önök ellene szavaztak - a következőt írja: "Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja." Az alaptörvény tehát lefektette ezt a garanciát, és ön is tudja, ön is ismeri, hogy Magyarországot nemzetközi szervezetek is monitorozzák, ők állapíthatták meg, hogy az egyik első olyan európai uniós tagállam, amelyik az alapjogi fejezetét az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján állította össze, épp a magyar alaptörvény. Az egyik legkorszerűbb, az egyik legfrissebb, az egyik legmodernebb alapjogi fejezete és az egyik legszélesebb körű, leghosszabb felsorolása az alapjogok tekintetében éppen a magyar alaptörvénynek van. Ha valamire büszkék lehetünk, az például az alaptörvénynek ez a része, és ha valamit máshol példaként át fognak venni az alaptörvényünkből, az biztos, hogy az Alapjogi Chartának ez a fajta felsorolása.

Ön is tudja, hogy a rendszerváltás óta először alakult emberi jogi munkacsoport a kormányzaton belül, amely mellett civil szervezetekből egy kerekasztal alakult. Most lehetett egy hónappal ezelőttig ezekbe regisztrálni, és decemberben meg fogja tartani az alakuló ülését, bármilyen civil szervezet ebben részt vehetett. Az ENSZ Emberi Jogi Tanács egyetemes időszakos felülvizsgálat UPR-munkacsoportjának a 11. ülésén 2011 májusában Magyarország jól vizsgázott, hiszen ha nemzetközi összehasonlításban nézzük - nyilvánvalóan nem mindenben értett egyet Magyarország és az ENSZ-nek ez a szervezete -, elsöprő többségében egyetértettek abban, hogy Magyarország jól halad az emberi jogok tekintetében, legyen szó menekültügyről vagy bármi másról.

Az a négy ügy vagy három ügy, amit ön pontosan, konkrétan is említett a felszólalásában; az egyik a regisztráció kérdése, amit ön emberi jogi problémaként kezel. Ön is nagyon jól tudja, hogy ez esetben az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, máshol is ezt emberi jogi problémaként kéne kezelni. Miért emberi jogi probléma? Ön két dolgot mondott, két indokot mondott, hogy miért sért emberi jogokat a választási regisztráció: az egyik az egyenlőség elve, a másik pedig a választójog szabadsága. A regisztráció nem befolyásolja a választójog egyenlőségét: akár regisztrációs rendszerben vagyunk, akár a korábbi rendszerben, mindenkinek ugyanúgy egyenlő választójoga van. Ön nem tudja azt bebizonyítani, hogy valakinek két szavazati joga lenne (Moraj.), másnak pedig egy, vagy bármiféle virilizmussal, bármiféle virilizmussal nőhetne. Aki itt él Magyarországon, ugyanúgy szavazhat egyéni jelöltre és listára, aki pedig nem Magyarországon él, de magyar állampolgár, az pedig a listára szavazhat ugyanúgy, mint bármilyen más társa, aki a határon túl él.

Önnek nem sikerült bebizonyítania semmilyen módon, hogy az egyenlőséget ez miként sértené. A választójog szabadságát mindenki szabadon gyakorolhatja. Eddig is kétszer kellett elmenjen, első fordulóban és második fordulóban, most is kétszer kell hogy elmenjen: egyszer önmagát nyilvántartásba venni, egyszer pedig magán a szavazás napján; nem is nőtt a jelentkezések száma, hiszen a két forduló helyett egy forduló lesz. Ezen kívül sem a titkos, sem a közvetlen elv nem sérült a választójog kapcsán. Önök dobálóznak szavakkal, csak azoknak igazából nincsen tartalma.

Ami a strasbourgi ítéleteket illeti. Ön, mondjuk, szót ejtett a rendőrökkel kapcsolatos strasbourgi ítéletről, de azt elfelejtette mondani, hogy ugyanekkor vagy pár héttel később az október 23-ai, a 2006-os vagy azt követő gyülekezési jog megsértéseiről ugyanígy ítéleteket, döntéseket hozott a strasbourgi bíróság. Ön valahogy az egyik ítéletet meglátta, olvasta, a másik ítéletet nem látta meg, nem olvasta. Amikor emberi jogi helyzetről beszél, és a strasbourgi ítélkezésről beszél, ne csak egyoldalúan nézze az ítéleteket, hanem azt is mondja el, ami úgy látszik, az önök új liblingjének, a szocialistáknak fáj annyira. Úgy látszik, a nekik kellemetlen strasbourgi ítéleteket nem hozza a parlament elé, a korábbiakról hallgat, a mostaniakról számol csak be.

Ami pedig az egyházügyi törvényt illeti, a Velencei Bizottság mondta, hogy egy széles körű és liberális kerete a vallásszabadságnak; önök a Velencei Bizottsággal vitatkoznak, nem Magyarországgal (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.). Olvassa el, képviselő asszony, a Velencei Bizottság jelentését!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 12 2012.12.03. 5:04  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha ön egy idézettel kezdett, hadd kezdjek én is egy idézettel. Én nem tudtam olyan választékosat találni, mint ön, én Donáth Lászlótól, az önök volt képviselőtársától idéznék, aki azt írta le, hogy miért érez nagy törést, és ugyan az önök nagy segítségére lesz, de méltatlan helyzetekbe nem szeretne sodródni. Azt írja az önök volt képviselőtársa: "Az nem megy, hogy valaki ott áll mellettem a Szent István parki kirekesztés elleni tiltakozáson, majd másnap a csukott ajtók vélt biztonságában nyíltan cigányozik." Ezt az önök volt képviselőtársa mondta.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! (Sic!) Ön a Jobbik frakcióját ostorozta, és méltán eben a kérdésben, hiszen sem önök, sem mi ilyen kérdésben nem tudunk egyetérteni a Jobbik megnyilvánulásaival, azt elutasítjuk, és szerencsére, úgy érzem, politikai karanténban is van, nemcsak itt a parlamentben, de a társadalomban is. A Jobbik frakciója itt ül két éve, de nem ült itt három éve meg négy éve, meg öt éve. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) De valamiért mégis itt van. Valamiért mégis igény mutatkozott a társadalomban arra, hogy ilyen nagy mértékben, majdnem akkora mértékben, mint önöket, bejuttassa ide az Országgyűlésbe. És ez az intézkedéssorozat a Gyurcsány-Bajnai-korszak.

A Gyurcsány-Bajnai-korszak hívta életre a társadalomban azt az igényt, hogy a Jobbik és ez a hangnem bekerüljön ide a parlamentbe. Ha nem lett volna az a kormányzás, nem lenne ma itt a Jobbik, és nem hangoztathatnának a Jobbik egyes képviselői - nem az összes, de vannak olyan képviselői - ilyesfajta nézeteket. Ha annak az okát keresik, hogy hogyan került be a Jobbik, hogyan került be ez a hangnem hosszú-hosszú évek csöndje és nyugalma után a parlamentbe, saját magukban, Gyurcsány Ferencben és Bajnai Gordonban keressék a hibát. Ha nem olyan gazdaságpolitikájuk lett volna, ha nem provokálták volna az embereket, ha nem uszítottak volna a kettős állampolgárság ellen, ha nem lettek volna gumilövedékek október 23-án, nem lett volna létjogosultsága a Jobbiknak. Önök teremtették meg ennek az alapját.

A másik kérdés a Házszabály szigorítása, az itt való fellépés. Nemcsak egy példánk van arra, tisztelt képviselő úr, hogy miként kívántunk fellépni mindenfajta kirekesztéssel szemben. Az önök idejében a saját miniszterelnökük ismerte el, pontosabban, próbálta meg nemzetközi színtéren felnagyítani, hogy milyen veszélye van a szélsőjobboldali eszmék terjedésének Magyarországon. Külföldre ment, és miniszterelnökként ott panaszkodott. Nem intézkedett, mint ahogy ön most ezt várja a kormánytól, nem lépésekről számolt be, nem a törvényjavaslatait mutatta fel, amivel megpróbált fellépni az utcán valóban terjedő egyenruhás csoportok fellépése, a zsidókkal vagy cigányokkal szembeni fellépés ellen, hanem arról panaszkodott, hogy Magyarországon ez terjed. Egyetlenegy törvényjavaslatot sem tudott felmutatni. Mi az elmúlt két esztendőben számtalant.

Ön is emlékszik a büntető törvénykönyv módosítására, több részben is; egyrészt az egyenruhás bűnözés terén, hiszen mindaz, aki nem éri el ugyan a közösség elleni erőszak szintjét, de félelmet és riadalmat kelt, az mostantól kezdve büntethető. Senki, aki alakít egy polgárőrnek nevezett csoportot vagy önkéntes rendvédelmi csoportot, önmaga nem tevékenykedhet most már, hanem a rendőrfőkapitánnyal és az Országos Polgárőr Szövetséggel együttműködve teheti csak ezt. A közösség tagja elleni erőszak új fordulatát iktattuk be a büntető törvénykönyvbe: aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, most már ez is büntetendő, ugyanúgy, mint a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan szervezése.

Ezeket mind tartalmazza a büntető törvénykönyvünk. És ön is tudja, képviselő úr, hogy az ilyesfajta kirekesztő és gyűlöletkeltő megnyilvánulásokkal kapcsolatban nem bújhatnak most már a képviselők a mentelmi joguk mögé. Magában a Házszabályban is, ahogy említettem, immár lehetőség nyílt arra, hogy bárki, aki személyt vagy csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, azzal szemben fellépjen a Ház vezetése, a levezető elnök rendre utasíthatja, figyelmeztetheti vagy akár ismételt esetben meg is vonhatja tőle a szót, vagy egész napra kitiltható az Országgyűlésből, és nem szólalhat föl.

Ez a kormányzat lépett. Ezenkívül mondhatnánk számtalan példát, a Wallenberg-emlékév eseményeit, nemzetközi színtéren, Tokiótól Washingtonig bemutatott kiállításokat. Ennek a kormánynak, tisztelt képviselő úr, eredményei vannak, ez a kormány fel tudja mutatni, hogy mit tett a kirekesztés ellen. Pontosan azért, mert mi úgy gondoljuk, hogy mindaz, ami a zsidósággal történt, nem a zsidóság tragédiája, hanem az egész magyarság tragédiája és az egész emberiség tragédiája. Mi nem politikai tőkét akarunk abból kovácsolni, hogy ilyen ellentéteket engedünk terjedni az országon belül, hanem megpróbálunk ebben jogi eszközökkel fellépni. Önök, úgy látszik, a gyűlölet szításában, mi pedig a megoldásában és a társadalmi békében vagyunk érdekeltek, ezért nekünk eredményeink, törvényeink is vannak, önökkel szemben, akik ebből csak politikai tőkét próbáltak és próbálnak kovácsolni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás ugyanott: Úgy van. Bravó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 16 2012.12.03. 2:53  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Pár héttel ezelőtt azért korholták sokan itt a parlamentben akár jobbikos, akár más képviselők is az MSZP-t, mert Mesterházy Attila és más szocialista politikusok rendre olyan kijelentéseket tesznek külföldi médiumokban, amelyek miatt Magyarországról negatív hírek keringenek a nemzetközi sajtóban. Az elmúlt héten a Jobbiknak sikerült egy ugyanilyen, az ország érdekeit sértő kijelentést tenni. Amit önök a szocialisták rovására írtak, hogy a kijelentéseik miatt Magyarország jó hírneve romlik, azt sikerült sajnos a szocialisták után a jobbikosoknak is megtenni. Amit önök a szocialistáknak hibaként hánytorgatnak fel vagy szándékos politikának a nemzet ellenében, most önöknek is ezt sikerült megtenni. Nem a szocialisták valótlan állításai, hanem az itteni parlamentben elhangzott ellenzéki felszólalás miatt kerültek Magyarországról szóló hírek negatívan az érdeklődés középpontjába.

Nagy felelőtlenség ezt tenni szerintem is jobbikos képviselőtársainknak. Gondolják el, kedves jobbikos képviselők, ha felállna egy tőlünk északra eső ország parlamentjében egy képviselő, és azt mondaná, hogy listába kéne szedni a Magyarországgal kettős állampolgárokat, mennyire felháborodnánk, és méltán. Miért adunk tippet, miért adunk lehetőséget más országoknak, hogy ilyesfajta politikával igyekezzenek a belső ellentéteket növelni, ilyesfajta gyűlöletet szítsanak bármilyen népcsoporthoz tartozókkal szemben? Azt hiszem, mi vagyunk leginkább érdekeltek abban, aki magyar állampolgárságot fel szeretne venni, az viselje a magyar állampolgárságot, bárhol is él, a világ bármely részén. Szerencsére több százezren így is döntöttek az elmúlt két évben. De nem jó, ha mi magunk ezzel szemben politizálunk, és amit más országoktól elvárunk, hogy a magyar állampolgárokat békével, jó szándékkal fogadják, mindenkinek megadják a lehetőséget arra, hogy magyar állampolgárságot felvegyen, bár nem itt él Magyarország területén, nos, ha önök így politizálnak, pont ennek a lehetőségét vágják el. Ha akarják, ha nem, ha végiggondolják, ha nem, pontosan a közjogi nemzetegyesítés akadályát gördítik így elénk.

S még egyvalami, tisztelt képviselőtársaim. A múlt vasárnap volt advent első vasárnapja. Advent első vasárnapján is a Jobbik, mint oly sok éve, az idén is, kettős kereszteket állított az ország számtalan pontján. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyszerre kettős keresztet is állítani és egyszerre a zsidókat vagy izraeli állampolgárokat nyilvántartásba venni, és ezáltal nyilvánvalóan egyfajta antiszemita tónust megütni itt a parlamentben, nem lehet. El kell dönteni, hogy a kettős kereszt, vagy pedig a listázás. A kettő nem fér össze.

Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 36-38 2012.12.03. 4:20  33-43

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön nyilván azért tért el az előre leadott szövegtől, mert tudta, hogy lehet, hogy visszautasítják az ön interpellációját, ha ilyesfajta megjegyzéseket tesz, de azért egy-két dologra hadd utaljak azon kívül, ami az ön leírt, előre leadott szövegében volt.

Egyrészről visszautasítom azt, hogy ön határon túli temetésekkel kapcsolatban egyes emberek alapvető kegyeleti jogait is visszavonná, és megtagadná tőlük azt a lehetőséget, hogy végakaratuknak megfelelően egykori magyar földben nyugodjanak. Van erről egy Antigoné nevű dráma. Abban erről bővebben olvashat, hogy mennyire jár a végtisztesség mindenki számára.

Másrészről pedig, amikor ön azt mondja, hogy kényszerből írnak alá a Jobbikkal együtt különböző indítványokat, és az előző felszólalási körben Bárándy képviselő úr is szemérmesen nem a Jobbik javaslatához csatlakozott, amit Gaudi-Nagy Tamás mondott elsőként, hanem Schiffer frakcióvezető úrhoz (Dr. Bárándy Gergely: Merthogy Schiffer javaslata volt, csak azért...), mert így szebben hangzik, hogy nem a Jobbik javaslatára csatlakoznak föl, hanem az LMP-ére, nos tehát, nem azért működnek önök együtt a Jobbikkal ezekben a kérdésekben, mert megfosztotta volna önöket bármitől is az új Házszabály vagy a kétharmados többség. A '94-es Házszabály szerint is ugyanilyen minimumlimitek lettek volna, ami '94-ben, az önök ideje alatt került ide, a Ház asztalára, és az önök támogató szavazatával lett a Ház belső működési rendje. Ennyit arról, tisztelt képviselő úr, amit az első részben mondott.

Ami a határon túli magyarok kérdését illeti, én őszintén örülök, hogy az MSZP is elkezdett foglalkozni a határon túli magyarokkal, csak az nem előnyös, tisztelt képviselő úr, amikor erdélyi magyar politikusok szavait önök kezdik el magyarázni, és amikor nem mondanak valamit, akkor önök abba belemagyaráznak valamit, hogy azt ők hogyan gondolták; és itt, a magyar parlamentben kezdik azt el értelmezni, hogy hogyan hangzottak el igazából a határon túli szavak. Tudja, ez az, amit mi nem akartunk folytatni, hogy Budapestről mondják meg, hogy mi a határon túli magyaroknak a politikája, milyen nézetet kell képviselniük, itt dőljenek el határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdések.

Ami a határon túli magyar pártok versengését illeti, valóban ilyen a demokrácia, hogy vannak bizonyos kérdések, amelyekben különböző nézetek alakulnak ki, és vannak olyan helyzetek, amikor valóban két-három párt is verseng ugyanannak a csoportnak a szavazataiért. Határon túl is ilyen indult el, hiszen vannak pártcsaládok nemzetközi téren is, és egyik az egyikhez, másik a másikhoz húz inkább. Egy ilyesfajta versenyhelyzet alakul ki, amelyik a demokrácia velejárója, tisztelt képviselő úr, nem külső beavatkozás következménye. Sokszor inkább az a külső beavatkozás következménye, ha csak egy párt marad, mint ahogy itt, a parlamentben is volt olyan idő, amikor csak egy párt létezett. Tehát az a lényeg, hogy minél hatékonyabban képviseljék a határon túli magyarok az ottani magyarok érdekeit. És az pedig az adott szituáción és a politikai pártok helyzetfelismerésén alapul, hogy ezt együtt teszik, összefogva, közösen, vagy pedig külön-külön, egymással versengve.

A jelenlegi román kormány összeállításánál és a mostani politikai helyzet miatt valóban egy új helyzet állt elő a korábbi hónapok vagy évek román politikai helyzetével kapcsolatban, és ez indokolhatja valóban az ottani magyar pártok összefogását. És ha ezt az együttműködést prioritásnak tekintik, akkor ezt a szellemiséget a magyar kormánypárt vagy kormánypártok mondták, ha ön figyelt a miniszterelnök úr nyári tusnádfürdői beszédére vagy más megnyilatkozásokra, ezt tudják támogatni.

Ugyanakkor ön más határon túli területekkel kapcsolatban teljesen valótlan állításokat tesz. Egyrészről az ukrajnai választásokkal kapcsolatban ön olyan pártot mond győztesnek, amelyik nem is indult a választáson, hiszen az UMDSZ nem vett részt a választásokon, Gajdos István a Régiók Pártjának, tehát egy ukrán pártnak a listáján indult. Ez a párt 72 mandátumot szerzett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), ő a 74. helyen volt. Bocsánat, igyekszem rövidre fogni.

A Vajdasági Magyar Szövetség... (Felzúdulás és közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Elnök úr!)

ELNÖK: Államtitkár úr, kénytelen rövidre fogni, mert lejárt az ideje!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen. Bocsánat, hogy az érdemi részre nem jutott idő, mert ön annyira eltért az interpellációs szövegétől, de szerintem még folytatni fogjuk.

Köszönöm a türelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 8 2012.12.10. 4:52  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Többszörös aktualitása is van ennek a kérdésnek. Ma van az emberi jogok világnapja, és nyilvánvalóan az egyik legrégebbi jog, amit mindenki számára biztosítani kell, és ami a jogtörténetben is kialakult, pontosan a vallásszabadsághoz fűződő jog. Másrészről pedig már a második gyertyát is meggyújtottuk az adventi koszorún, tehát egyre közelebb van a karácsony, és nem gondolnánk, hogy az alatt az öt perc alatt, ami alatt a képviselő úr felszólalt, egy keresztényt valahol a világban a hite miatt megöltek, és ami alatt a választ megadom, az alatt az öt perc alatt egy második kereszténynek is meg kell halnia, csak azért, mert megvallotta a hitét. Hiszen ők is a közé az egymillió ember közé kerülnek, akik egy évtized alatt a világ számtalan országában keresztény hitük miatt vesztették el az életüket.

Ha csak pár példát mondhatok én is, ahogy a képviselő úr is említette: például Egyiptomban idén egy Dahshur nevű településről 120 keresztény családot űztek el csak a keresztény világnézetük miatt. Szíriában egy ortodox pap temetésén pokolgépes merényletet hajtottak végre, nem is olyan régen, pár héttel ezelőtt, többen ebben meghaltak. Egy Rableh nevű faluban 12 ezer görög katolikus szírt vettek körül Szíriában, pontosan azért, hogy kiéheztessék őket, és két hétig blokád alatt tartották ezt a falut, csak azért, mert 12 ezer görög katolikus hívő lakott ott. Ha Afrika más területeit nézzük, van egy Boko Haram nevű csoport, amelynek a listáján már 3 ezer ember szerepel, 3 ezer embert öltek meg Nigériában, csak azért, mert keresztény hívők voltak; legutóbb például egy éjszaka alatt tíz keresztényt mészároltak le. Észak-Szudánban 700 ezer keresztényt szólítottak fel, hogy hagyják el az országot, keresztényként nem élhetnek az országnak az északi részén, csak és kizárólag keresztény vallásuk miatt, Eritreában pedig 2-3 ezer keresztény ül börtönben a vallása miatt, a többségüket rendszeresen meg is kínozzák. Tehát - bár nem gondolnánk ezt így a karácsonyi időszakban sem, és főleg itt Európában, ahol számtalan helyen még adventi koszorúkat és katedrálisokat láthatunk - a legüldözöttebb vallás a világon valóban a kereszténység.

A híradások nem számolnak be arról, hogy minden négy, hite miatt meghalt ember közül három keresztény vallású. Ugyanakkor szerencsére vannak olyan szervezetek, amelyek ezt felkarolják, így a Christian Solidarity International vagy a Pro Christie mozgalom, amelyek a vallásszabadság sérelmét látják ebben. Nem pusztán arról van szó, hogy a kereszténységnek, hanem az emberi méltóságnak, a vallásszabadságnak a sérelme az, hogy sokaknak nem engedik nemcsak azt, hogy gyakorolják a vallásukat, de azt sem, hogy keresztényként akár életben maradhassanak. A keresztények 10 százaléka él üldöztetésben most is, 200 millió ember 133 országban. Hasonló a feladatunk tehát, mint amikor a világ erői a terrorizmus ellen küzdenek, ugyanígy a vallásszabadság védelmében is hasonló szintű nemzetközi fellépésre van szükség. Magyarország az Európai Unió soros elnökeként éppen ezért a soros elnöki programjában is szerepeltette a fellépést.

Európán belül nem ilyesfajta keresztényüldözéssel, hanem keresztényellenességgel találkozunk, ez a semlegességbe burkolt keresztényellenesség, ami képmutató módon Európában megjelenik. Vannak erre példák: Cirill és Metód szerepeltetése glóriával az euróérméken nemzetközi ellenállást váltott ki; a máltai biztosjelölt keresztény vallása miatt került támadások középpontjába, és megkérdőjelezték az alkalmasságát; vagy például egy ápolónőt elbocsátottak azért, mert felajánlotta az egyik betegnek, hogy vele közösen imádkozna a beteg gyógyulásáért. Hasonló eset az, ami itt Magyarországon is történt, amikor 1989 után újra listába szedték azt, hogy ki jár templomba - akkor a hittanra járókat, a templomba járókat kellett listába szedni, és nyilván hátrányos megkülönböztetésben részesültek, most pedig ez a hetilap, a HVG összeszedte, hogy kik azok a tankerületi vezetők, akik egyházi kötődéssel rendelkeznek. Ez nyilvánvalóan ízléstelen és törvénytelen, hogy ilyesfajta világnézeti hovatartozást számon tartanak, és ezután kutakodnak. Beszédes szerintem, hogy a szakmai alkalmasságáról ezeknek a tankerületi vezetőknek egyetlenegy szó sem esik a listában. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mert az nincs!) Az egyetlenegy alkalmassági kritérium nem az, hogy hány évet töltött el pedagógusként, hogy volt-e intézményvezető - akkor alkalmas, ha nincs keresztény kötődése, és akkor vonható kétségbe az alkalmassága, ha keresztény hívő. Arról, hogy kinek milyen más politikai, vallási irányzathoz van köze, ebben a listában szó sem esik.

Mi úgy gondoljuk, hogy ezen a téren is a II. János Pál-féle türelem és felebaráti szeretet az, ami a helyes út, de azt is megtudtuk, hogy a HVG szerint ezek szerint Gyurcsány Ferenc nem lenne alkalmas tankerületi vezetőnek, hiszen saját bevallása szerint egy időben rendszeresen bérmálkozott. (Derültség a kormánypártok soraiban.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 20 2012.12.11. 5:10  17-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, az előző kormányzat időtartamából nincs az a választópolgár, aki ne tudna korrupciós ügyeket mondani, legyen szó Hagyó-ügyről, Zuschlag-ügyről, BKV-ügyről, Hunvald-ügyről, és még lehetne sorolni, hányféle olyan ügy volt, amelyek felderítése már az előző kormányzat idején - tehát a saját időszakukban is - rendőrségi vagy ügyészségi fázisba lépett.

(9.50)

Ugyanakkor, hála istennek, ebből a mostani, elmúlt bő kétéves kormányzati tevékenységből senki semmifajta ilyen büntetőügyről, elindult nyomozásokról, s még kevésbé tud bírósági eljárásokról beszámolni. Jól láthatóan tehát nemcsak a korrupciós Transparency International-listában javított Magyarország, de aki a hétköznapi híreket figyeli, az is jól láthatja, hogy az ilyesfajta korrupciós ügyek az előző kormány időszakában keletkeztek, és onnan folynak mind a mai napig. Nyilvánvalóan ezek a büntetőeljárások még - a büntetőeljárások természetéből fakadóan - lehet, hogy sok-sok évig folytatódnak, míg jogerős ítéletig jutunk.

A kormányzat az első volt az elmúlt húsz évben, amely egy kétéves és számon kérhető korrupciómegelőzési programot indított el. Nem olyat, amely tíz évre szól, húsz évre szól, nem olyat, amelyik majd a következő kormányzat idején jár le, hanem már a saját kormányzati ciklus alatt konkrét indikátorokkal bemutatta, hogy mik azok a vállalások, amelyeket a korrupció terén meg kíván tenni, és ezeknek egy részét már meg is tette a kormány, időarányosan jól halad a kétéves korrupciómegelőzési program végrehajtásában.

Ennek a komolyságát mutatja, hogy anyagi eszközöket is áldozott a kormányzat ennek a programnak és a korrupció megelőzésének a megerősítésére. 480 millió forintot fogadott el tavasszal, amit nyáron megtoldott, és 680 millió forint az a keret, amit erre a célra lehet fordítani. Az ügyészség és a bíróság azokra a különleges esetekre, amelyeket képviselő asszony is említett, az ügyészség 55 fős szakértői bázisára 1 milliárd forintot, a bírósági ügyek felgyorsítására 3 milliárd forintot kapott, hogy hamarabb kifussanak ezek az ügyek.

Ugyanakkor nagyon fontos volt a civil szervezetekkel való folyamatos egyeztetés, a program kidolgozása során is több civiltalálkozóra került sor a szakértői szervezetekkel, és folyamatos ez a párbeszéd. Most szombaton is civil szervezetekkel való egyeztetés lesz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, pont az átláthatóság érdekében.

Zöld könyv elfogadására fog hamarosan sor kerülni, amely tartalmazza azoknak a hivatásrendi etikai kódexeknek az alapját, amelyet az egyes magatartásokban tanácsként a kormánytisztviselőknek önmaguk, a saját kormány-tisztviselői karuk kíván adni. Ezek közérthető nyelven vannak fogalmazva, nem a jogszabályok száraz és elvont nyelvezetével, hanem mindenki számára könnyen érthető nyelvezettel, amelyben mind a kormánytisztviselők, mind pedig az ügyfelek, akik a kormánytisztviselőkhöz fordulnak, láthatják, hogy mit tehetnek és mit nem, az ajándékok elfogadásától kezdve a főnökökkel való kommunikációig, a koordináció a kollégákkal a munkavégzés folyamán, és nagyon sok más, forgóajtó-jelenségre és egyebekre való tanácsok, előírások szerepelnek ebben az etikai kódexben.

A büntető törvénykönyv szigorítását képviselő asszony is említette, hogy a befolyás vásárlása miként lett szigorúbban büntethető az új büntető törvénykönyvben. A kormányzati kormányanyagok, kormány-előterjesztések kiegészültek a korrupciós kockázatok vizsgálatával, ezeken a hatásvizsgálati lapokon nemcsak a pénzügyi, az európai uniós vagy a kormányprogramhoz való viszony, relevanciák szerepelnek, hanem az esetleg korrupciós kockázatok is feltüntetésre kerülnek, hogy a korrupció kiiktatása már a kormányzati döntésnél is fontos szempont legyen.

A kormányzat együttműködési megállapodást írt alá bő egy évvel ezelőtt az akkor még Legfelsőbb Bírósággal, Legfőbb Ügyészséggel és az Állami Számvevőszékkel. Ennek az egyéves együttműködésnek a kiértékelése pont múlt héten, szerdán délelőtt volt, ahol a felek megerősítették az együttműködésüket, és további lépéseket határoztak el, hiszen 13 szerv foglalkozik Magyarországon a korrupció megelőzésével, az ő munkájuk koordinálása az eredményesség egyik kulcsa.

A nyáron döntött a kormány: a Nemzeti alaptantervbe bekerült a korrupció megelőzése, a korrupció elutasításának már a közoktatásban való megjelenítése, hogy ez mindenki számára már az iskolai oktatásban is példa lehessen, miként kell a korrupciót megelőzni, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem idén szeptemberben mind integritásképzéseket fog indítani, mind pedig a köztisztviselői és kormány-tisztviselői vezetőképzésnek részévé válik a korrupciómegelőzési képzés.

Magyarország csatlakozott a nyílt kormányzás nemzetközi együttműködéshez, és egyik alapítója volt a bécsi korrupcióellenes akadémiának. A választási eljárási törvény, amelyet elfogadtunk, a pártfinanszírozás kérdésében, a különböző újsághirdetések listaárának nyilvánosságra hozatala révén fontos lépést tett a nyílt pártfinanszírozás érdekében. Megtiltottuk az off-shore cégeknek a pályázatokon való indulását, közpénzekben való részesedését. Ezek a programok, ezek az elemek mind azt mutatják, hogy míg az előző kormányzat uralni akarta a korrupciót, addig ez a kormány vissza akarja szorítani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 82 2012.12.11. 1:38  81-89

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövidebb leszek, mint az időkeret, de engedjék meg, hogy bemutassam önöknek azt az Európai Unió tagállamai által aláírt kormányközi megállapodást, amelyet a jelen törvényjavaslat tartalmaz.

A megállapodás azt kívánja biztosítani, hogy a tagállamok az Európai Unió érdekében történő biztonsági együttműködés keretében egyrészről egymás között, valamint másrészről közöttük és az Unió intézményei vagy az általuk létrehozott ügynökségek, szervek és irodák között EU minősített adatokat vagy nemzeti minősített adatokat cserélhessenek. Ezen megállapodással válik majd teljessé az Európai Unió biztonsági rendszere, amely a jövőben három pilléren fog nyugodni. Az első pillérét az Európai Unió Tanácsának biztonsági szabályrendszere, mások pillérét az Európai Bizottság biztonsági szabályrendszere, harmadik pillérét pedig az önök előtt lévő megállapodás rendelkezései képezik. A megállapodás által valamennyi, a minősített adatcserét érintő információáramlást lefedve megszületik az Európai Unió teljes körű szabályozása.

A megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárás már tíz tagállamban lezárult az Unión belül. Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is minél előbb megtörténhessen, kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal is támogassák majd ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 12 2012.12.17. 0:27  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy megköszönjem önnek, hogy bár feszített ütemű törvényalkotásban vagyunk ma és várhatóan éjfél lesz, amire befejezzük a munkát, ön mégis egy olyan témát hozott elő, amely mindnyájunkat összeköt. Már mindannyian várjuk a karácsonyt. Köszönöm szépen önnek az egész parlament és a kormány nevében a jókívánságait, és én magam is a kormány nevében mindenkinek áldott, békés karácsonyt és boldog új esztendőt kívánok.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 16 2012.12.17. 5:08  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Talán kevés az öt perc, hogy az ön állításait cáfolni lehessen, de engedje meg, hogy megpróbáljam.

Szűk két héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra egy nemzetközi szervezet, a Transparency International az aktuális korrupcióval kapcsolatos besorolását, és ön is tudja, hogy Magyarország ezen a listán javított, jobb helyzetben van, mint korábban volt, és egy kétéves korrupciómegelőzési program is folyik Magyarországon, amelyet civil szervezeteknek, szakmai szervezeteknek a kontrollja, egyeztetése mellett hajtunk végre, és az OECD-t mint nemzetközi szervezetet kértük fel ennek a monitoringozására. Ezt a kezdeményezésünket szinte minden mérvadó véleményt formáló a korrupciómegelőzés területén támogatta. Épp most szombaton volt korrupciómegelőzési kerekasztal civil szervezetekkel a minisztériumunkban, számtalan szervezet képviselője jött el, és együtt tekintettük át, hogy a nyílt kormányzási együttműködéssel kapcsolatos magyar vállalásokat mennyiben támogatják a civil szervezetek. Hát szerencsére nagyon nagy mértékű volt a támogatottság.

Ön kiosztotta ezt a 12 pontot az antikorrupcióval kapcsolatban. Engedje meg, hogy nagyon gyorsan végigmenjek egyenként ezeken a pontokon. Önök a fékek és ellensúlyok, helyesebben egyensúlyok rendszerének helyreállítását tűzik ki célul, miközben ön is láthatja, épp az Alkotmánybíróság mai döntésével vagy a köztársasági elnök által visszaküldött törvényjavaslatokkal, hogy ez a rendszer nagyon jól működik, és a bíróságokon és más helyeken a jogállami intézményrendszerek Magyarországon úgy funkcionálnak, mint minden más jogállamban.

A párt- és kampányfinanszírozás rendezésével kapcsolatban önök nem támogatták a választási eljárási törvénynek azt a módosítását, amelyik az újsághirdetések területén például a listaárakat nyilvánosságra hozza, és ezáltal beszorozva az adott párt megjelenésével pontosan kalkulálható ez a fajta kiadás. Ezzel szemben az önök kampányfinanszírozásáról azt tudjuk elmondani, hogy a megbukott LMP-s népszavazási kezdeményezés kapcsán készítettek egy kalkulátort, ahol elszámolnak a költéseikkel. 2,9 millió forint kiadás és 800 ezer forint bevétel szerepel ezen. Utoljára 2012. április 10-én frissítették. Nagyon sokféle költség - kitelepülésekkel, dzsekikkel, munkadíjakkal kapcsolatban - nem szerepel ezen, és feltűnő a hiány is a 2,9 millió kiadás és a 800 ezer bevétel között. Képviselő úr, hol van a maradék 2,1 millió forint? De ugyanúgy azt sem tudjuk pontosan, hogy amikor Richard Field az önök kampányát támogatta, azt off-shore cégek jövedelméből támogatta vagy sem.

Az átláthatóság kapcsán, ami a következő pont önöknél, pontosan azért fejezte ki Magyarország a nyílt kormányzáshoz való nemzetközi együttműködésben való részvételét, hogy ezen minél többet tudjon javítani. Ahogy mondtam, ennek a bejelentése megtörtént, a vállalásait Magyarország megtette, akár a közbeszerzésekről van szó, akár a költségvetések kialakításáról.

A klientúrarendszerrel kapcsolatban csak azt tudom mondani képviselő úrnak, hogy az alkalmasságot kell egy pozíció betöltésekor figyelembe venni, nem pedig a párttagkönyvet. Önök, úgy látszik, ha valaki bármikor a Fidesz-KDNP közelében felbukkant, azt már alkalmatlansági kritériumnak tartják. A korrupcióellenes küzdelemre való felkészítés a jogalkalmazók terén: ön is tudja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a vezetőképzésbe beépítette a köztisztviselőknél a korrupcióellenes képzést.

A közbeszerzések kifehérítésével kapcsolatban felhívnám a figyelmét, hogy a közbeszerzési törvény módosítása, amit önök szintén nem támogattak, átláthatóbbá teszi a közbeszerzések rendszerét, hiszen megfelezte a paragrafusok számát. Messze vagyunk még attól, mint a svédeknél, ahol két számjegyű a paragrafusszám, de legalább már feleannyi, mint pár évvel ezelőtt.

A szakmai és közszolgálati etikai kódex kapcsán ön is tudja, hogy nyílt kapukat dönget. A köztisztviselői kar január elején el fogja fogadni azt a zöld könyvet, amely alapján az etikai kódexek ágazatonként létrejönnek.

Az összeférhetetlenségi szabályokat szigorítanák. Én úgy emlékszem, de lehet, hogy ebben tévedek, hogy önök ellene szavaztak, de mindenesetre a Fidesz-KDNP-többség az önkormányzati tisztségek, a parlamenti tisztségek, a képviselői mandátum, 2014-től pedig a járási és a megyei kormányhivatali vezetői tisztségek között sokkal szigorúbb összeférhetetlenségeket hozott létre, mint amik azok még a Horn-kormány előtt is voltak.

(13.40)

Önök büntetőjogi változásokat ígérnek, a Btk. szigorítását ugyanakkor nem szavazták meg, amely a befolyás vásárlásával kapcsolatban például új tényállási elemet iktatott be. A bejelentővédelemre követelnek szabályrendszert, miközben önök is jól tudják, hogy itt már többkörös egyeztetésben vagyunk az alapvető jogok biztosával, hogy ő legyen ezen bejelentővédelem központja, és az ehhez szükséges informatikai támogatást anyagiakban nyilván igyekszünk neki megadni, amennyiben a végső konstrukciót létre tudjuk hozni.

Önök azt mondják, hogy a jogszabályok tervezeteinek legyen valós és nyilvános egyeztetése, ugyanakkor ellene szavaztak a 2010. évi CXXXI. törvénynek (Dr. Schiffer András: Megszavaztuk.), amit mi megszavaztunk, és ennek nyomán a kormány-előterjesztések, nemcsak az előterjesztés szövege, de a hatásvizsgálat is kinn van a kormány.hu-n.

Személytelenítési revíziót ígérnek a jogrendszerben, bízom benne, hogy ez nem a plázastop feloldása. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És a következménynélküliség kapcsán pedig nézze meg a Transparency International összeállítását a folyó büntetőügyekről.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 40 2012.12.17. 4:08  37-43

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ennek a kérdésnek a rendezésével nem egy hónapos csúszásban van Magyarország, hanem 22 éves, hiszen a rendszerváltáskor kellett volna ezeket a lépéseket megtenni. Akkor fel is állt egy bizottság, Göncz Árpád köztársasági elnök úr volt akkor a törvényben a címzettje ennek a feladatnak, de ez olyan munkát végzett akkor, hogy sok-sok ember, akit akkor meg kellett volna fosztani ettől a nyugdíj-privilégiumtól, bizony átcsúszott ezen a szűrőn, és mind a mai napig is jogtalan és igazságtalan módon kap pótlékot.

A Jobbik nagyon hangos itt a parlamentben, amikor a kommunista rendszerrel kapcsolatos elszámoltatásról van szó, de amikor cselekednie kéne, akkor valahogy nem ennyire, nem ennyire erős, nem ennyire hatékony.

(14.20)

Ha megnézzük Tiszavasvárit, a Jobbik kvázi fővárosát, és ott megnézzük az utcanévtáblákat, bő két év nem volt elég a jobbikos településvezetésnek, hogy mondjuk, a Vörös Csillag utcát vagy a Vöröshadsereg utcát eltöröljék Tiszavasváriban. Amikor saját maguk vannak valahol hatalmon, akkor már nem ilyen szigorúak önmagukkal, akkor elnézik, hogy a jobbikos szavazópolgárok a Vörös Csillag utcából átvágnak a Vöröshadsereg utcára, ez akkor nem zavarja őket. Több mint két év alatt mintegy 30 napos csúszásról van szó, pontosan azért, mert alapos munkát szeretnénk végezni, és a Jobbik máris lemondást követel. Mikor fogja a jobbikos polgármester lemondását követelni a Jobbik azért, mert Tiszavasváriban mind a mai napig Vörös Csillag és Vöröshadsereg utca van? Ha ön következetes, képviselő úr, a saját párttársainak a lemondását is ugyanígy követeli.

Egypár pontatlanság vagy, ha akarom mondani, csúsztatás az ön által elmondottakkal kapcsolatban: ön azt mondta, hogy közel 200 millió forint ilyesfajta pótlékot kapnak azok, akik ilyesfajta vörös érdemrendekkel büszkélkednek. Majdnem igaza van, mert összesen 185 millió forintnyi nyugdíjat kapnak, ebből a pótlék összege - amiből 1 forint is sok, ezzel egyetértek, csak azért tegyük helyre a számokat - 11 millió 445 ezer 295 forint, tehát egy kicsivel kisebb nagyságrend, de ettől függetlenül ez elvi kérdés, nem anyagi kérdés, elvi kérdés, rendezni kell. Ezek az emberek teljesen indokolatlanul kapják ezt a juttatást, miközben nagyon sokan, akiket meghurcoltak, akiknek a körmeit letépték, akiket megvertek, nem engedték továbbtanulni, azok viszont továbbra is elszenvedik mindazokat a hátrányokat. Összesen 1125 emberről van szó, az átlagéletkor 86 év ezeknek az embereknek az esetében, és a többségük már inkább özvegyi jogon kapja a juttatás egy részét, mintsem fő járadékként vagy fő pótlékként. Átlagosan 10 174 forint az, amit felül kell vizsgálni.

Ez a bizottság a munkáját megkezdte, ön is tudja, azzal kell kezdeniük a munkájukat, hogy "C" típusú nemzetbiztonsági átvilágításon esnek keresztül, ez teljesen független a bizottság tevékenységétől, ezt mindenkinek meg kell várni. Ez nyilvánvalóan hosszú időszakra megnehezíti a munka kezdetét, de ettől függetlenül törekszik arra a bizottság, hogy több jogcímen is megvonja ezeket a pótlékokat azoktól, akik az 1945-49 közötti időszakban a demokratikus államberendezkedés felszámolásában játszottak szerepet, és ezért érdemtelenné váltak, akik az '56-os forradalom és szabadságharc leverésében vagy az azt követő megtorlásban vettek részt, akik az 1948-89 közötti időszakban titkosszolgálati tevékenységet folytattak, vagy akik szintén 1948-89 között állami vezetői tisztséget kaptak, és e tisztségben végzett tevékenységük miatt részesülnek ilyen pótlékban, illetve akik a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben betöltött vezető tisztségük miatt vagy ebben a tisztségben végzett munkájuk miatt kaptak pótlékot, és emiatt váltak érdemtelenné.

Tehát, tisztelt képviselő úr, itt egy alapos munkára van szükség, nemcsak a nyugdíjiratokat, de a levéltári iratokat is figyelembe kell venni, ezért úgy gondolom, hogy ha egyszer már volt egy hibás vizsgálat, akkor most alaposan vizsgálódjon ez a bizottság, és mindenkitől vonja meg a pótlékot, aki arra érdemtelenné vált.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 62 2012.12.17. 4:09  59-65

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ami a végét illeti annak, amit ön mondott a kifogásolt tanácsadó kft.-vel kapcsolatban: először kötöttünk ezzel a céggel bármifajta megbízást, ugyanakkor bizonyára ön sem vonja kétségbe a kompetenciáját, hiszen 2009-ben éppen az ön által felügyelt és vezetett MEH EKK is tanácsadói szerződést kötött vele, méghozzá az önkormányzati szektornak szóló szakmai ajánlások kidolgozásával bízta meg. Tehát bizonyára ön is egyetért azzal, hogy a cég alkalmas ennek a feladatnak az ellátására.

A kormányprogramban foglalt intézkedések elindításakor azonban jóhiszeműen úgy terveztük, hogy a közigazgatás modernizációjával és az elektronikus szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos jogi szabályozás után gyorsabban tudunk a gyakorlati megvalósítással is haladni. A probléma tehát nem a jogi szabályozásban, hanem a gyakorlati előkészítettségben van.

A határidő-módosításokra a 2005 és 2010 közötti szakaszban az e-közigazgatási és kormányzati informatikai intézkedések és az ottani munkamódszerek miatt volt alapvetően szükség. Ezek közül csak az egyik az ügyfélkapunak a rendszere, amelynek számos alrendszere megvalósulásakor a fejlesztések nem tettek eleget a minimálisan elvárható szakmai követelményeknek, például a megfelelő dokumentálásnak. Hiányoznak az alapvető műszaki és logikai rendszerelvek, meggondolatlanok, szigetszerűek a fejlesztések, és ez gátja az interoperabilitás megvalósításának, az ügyfélbarát szolgáltatások fejlesztésének.

Az alapvető, egyszer már befejezettnek mondott funkciók életre keltéséhez további fejlesztéseket kellett hozzátennünk. Az ügyfélkapu még kézbesítésre sem alkalmas, ugyanis a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény volt a legnagyobb gátja ennek. Az ügyfélkaput önök teljesen érthetetlen módon arra sem készítették fel, hogy a nemzetközi szabványoknak megfelelő, biztonságos azonosítást garantáló eszközökkel elérhetővé tegye az ügyeket. Ezeket a fejlesztéseket így most nekünk kell elvégeznünk, pontosan azért, hogy megteremtsük a valódi online ügyintézés minden feltételét. Ezen fejlesztések keretében az internetes bankolás világából már jól ismert, a piacon is széles körben elterjedt többlépcsős, SMS-alapú azonosítás segítségével komoly, joghatásokat kiváltó, érzékeny személyes adatokat is tartalmazó jogügyletek használatához tesszük alkalmassá az ügyfélkapu rendszerét.

A kormányhivatal és járási rendszer kialakítása szintén kulcsfontosságú a közigazgatás modernizációja szempontjából. Felhívom a tisztelt képviselő úr figyelmét azonban arra, hogy ez nem merül ki az elektronizálásban, számos más szempontot is szükséges figyelembe vennünk. A szervezés és a végrehajtás óriási feladat, amire az előző kormányok egyszer sem vállalkoztak nyolc esztendő alatt, pedig jól ismerték ennek a szükségességét, de mindösszesen odáig jutottak, hogy alkotmányos alapon az Alkotmánybíróság megsemmisítse a közigazgatási jogszabályaikat a megyei közigazgatási hivatalokkal kapcsolatban.

A 2011. decemberi Ket.-módosítás, az elektronikus ügyintézésről szóló X. fejezet elkészítése és az ahhoz tartozó, ön által az informatikai és távközlési albizottság ülésén többször is méltatott végrehajtási rendeletek 2012. áprilisi elfogadása vitathatatlan eredmény. Az elektronikus ügyintézés megvalósításához szükséges jogi eszközök megteremtésével önöknek is megvolt erre minden esély, mégsem éltek ezzel. Folyamatosan úgy vásároltak informatikai eszközöket, hogy tisztában voltak vele: ebből nem lesz valódi ügyintéző felület, minden egyes újabb, rossz helyen és rossz irányba végrehajtott fejlesztéssel rontottak a magyar e-közigazgatás helyzetén, újabb korlátokat állítva önmaguk és a későbbi kormányok útjába.

(14.50)

Ehhez képest igyekszünk a lehető leggyorsabb eredményeket felmutatni, de ehhez nem elbukott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) projektekre, mint az önök EFER rendszere, hanem valós, megalapozott projektekre van szükség. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 68-70 2012.12.17. 4:21  65-73

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem bonyolult a helyzet, tisztelt képviselő úr, hiszen ha valaki bűncselekményt követ el, akkor ha ehhez a Facebookot használja fel, akkor nemcsak hogy blokkolni kívánjuk ezt az oldalt, hanem az illetőre még büntetőeljárást is fogunk indítani, és a bíróság valószínűleg el is fogja ítélni. Nincs nagy különbség, hogyha valaki ezt egy újságban teszi meg, vagy pedig a Facebookon teszi meg, a lényeg a bűncselekmény elkövetése. Ön itt a gyermekpornográfiát említette, de más bűncselekményeket is lehet említeni. Ha valaki ezt nem élőszóban vagy nem papír alapon teszi, hanem az interneten teszi vagy a Facebookon teszi, ugyanúgy büntetendő a mi felfogásunk szerint.

Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az új Btk. hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat nem tesz mást, mint kidolgozza azt a jogszabályi keretet, amely az Országgyűlés által már elfogadott új büntető törvénykönyv 77. §-a szerinti új intézkedési nem, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásához szükséges.

A bűncselekmény folytatásának és a jogsértő adattartalomhoz való hozzáférés megakadályozása érdekében a büntetőeljárás menetében is indokolt egy olyan új kényszerintézkedés beiktatása, amely csak ideiglenes jelleggel akadályozza meg az adatokhoz való hozzáférést. Az általános vita során a kormány részéről már többször elhangzott, hogy mind a hatályos, mind az új büntető törvénykönyv alapján el kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul, függetlenül attól, hogy az adott ügyben milyen bűncselekményről van szó.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az említett jogi szabályozás nem cenzúrát kíván bevezetni, nem a médiatartalom, nem a szólás- és sajtószabadság önmagáért való korlátozása a célja, hanem a büntetőjog által védett jogi tárgyak hatékony védelme.

A Facebookot természetesen nem kell blokkolni, hiszen önnön saját belső szabályai, közösségi irányelvei alapján önmaga eltávolít elvileg minden jogsértő tartalmat. A bírósági ítéletek végrehajtásában a Facebook mint közvetítő szolgáltató természetesen minden országban közreműködik. Németországban és Franciaországban például a fasizmus eszméit, a holokauszttagadást hirdető weboldalakat automatikusan kiszűri a Facebook és egyéb szolgáltatók is. Az intézkedés bevezetésével kapcsolatban a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló EU-irányelvre nem azért hivatkozunk, mert ezzel takarózni kívánunk, hanem teljesíteni akarjuk ezt a nemzetközi elvárást. Egyetértünk vele ugyanis.

A kormányzat következetesen szigorú büntetőpolitikája ismert, és fontosnak tartjuk ezért, hogy legyen törvényes lehetőség egy törvénysértő internetes tartalom eltüntetésére, vagy ha a büntetőeljárás során is indokolt a tartalomhoz való hozzáférés megakadályozása, akkor ezt tegye lehetővé a törvény, kizárólag a bíróság számára.

A képviselő úr csúsztatott az imént, amikor azt állította, hogy a blokkolás elrendeléséhez elegendő csupán az, ha a közvádra üldözendő bűncselekmény gyanúja esetén a jogsegélykérelem 30 napon belül nem vezet eredményre. Az elrendelésnek ugyanis van egy nagyon fontos garanciális feltétele, mégpedig az, hogy a büntetőeljárásnak gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény vagy terrorcselekmény alapos gyanúja miatt kell indulnia. A szabályozás kialakítása során a kormányzat tisztában volt annak a véleménynyilvánítás szabadságát érintő kihatásaival, és éppen ezért számos garanciális elemet építettünk be. A kényszerintézkedést így csak bíróság rendelheti el, a határozattal szemben mind a kötelezett, mind az, akire nézve rendelkezést tartalmaz, jogorvoslattal élhet, és idetartozik még az adatkiszűrés, adatszűrés mikéntje is. Az, hogy a szűrés pontosan milyen technológiával alakul, ez technikai kérdés, de el kell mondjam önnek, hogy mi a legfejlettebb URL alapú technológiát, a client field technológiát használjuk, mint például - akkor tehát az ön szerint nem jogállami - Nagy-Britannia is.

Az internet hasznossága és értékei vitathatatlanok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ugyanakkor ki ne akarná megóvni a gyermekeinket ezektől az ártalmas tartalmaktól vagy mindenki mást...

ELNÖK: Köszönöm.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: ...hogy nehogy áldozattá váljon (Az elnök ismét csenget.), éppen ezért a biztonságos internetezés igenis minden demokratikus jogállam törekvése.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 169 2013.02.11. 2:03  166-169

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ahogy ön is idézte az elején és a végén a kérdésének, az egyszerűsítés volt a fő szándékunk minden ilyesfajta átalakítással, és idén január 1-jén az utóbbi évtizedek legnagyobb közigazgatási átalakítása nagyobb zökkenő és jelentősebb probléma nélkül zajlott, hiszen tízezernyi nagyságrendű ember végzi most már a munkáját a járási hivatalokban, mint azoknak a felállására a képviselő úr is utalt, és semmifajta nagyobb probléma nem volt az átállással.

Mi arra törekszünk, hogy mindenki számára egyszerűen elérhető legyen a járási hivatal is, éppen ezért vidéken nem kell járási székhelyekre menni, és mindazok az ügyfélszolgálati irodák, amelyek Budapesten léteznek, azok továbbra is működni fognak. Mi úgy gondoljuk, hogy egyrészről a korábbi okmányirodákban, másrészről a járási hivatalok környékén kialakított kormányablakokban, illetve ahol ez nincsen, ott különböző odamenő ügyintézők, hivatalsegédek révén egyfajta kirendeltségeken tudnak az állampolgárok ügyeket indítani.

A konkrét ügyben, amit a képviselő úr említett a különböző közgyógyellátással kapcsolatos kérdéseknél: ha az illető állampolgár az önkormányzatnál, a jegyzőnél nyújtja be a kérelmét, természetesen a jegyző átteszi azt a járási kormányhivatalhoz, tehát neki nem kell azt az ügyet onnan átvinnie. Abban az esetben pedig, ha magánál a járásnál indítja el, akkor egyből ott indulhat el az eljárás, tehát ilyen szempontból mindkét helyen el tudja indítani, és igyekszünk az ügyintézési helyszínek minél nagyobb részét fenntartani.

Abban az esetben, ami általában megtörténik, hogy normatív alapon egyszerűen jár vagy nem jár az illetőnek a közgyógyellátás, ezt a járási hivatal eldönti. Hogy az önkormányzat mennyit tud még méltányosságból pluszban erre fordítani, az nem lehet a járási hivatalnak hatásköre, ezt az önkormányzat döntheti el, éppen ezért tudja méltányossági jogkörét gyakorolni a jegyző, de ez már valamelyest az önkormányzat kompetenciája is, hogy miből mekkora összeget szán ilyesfajta keretekre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 191 2013.02.11. 2:11  188-191

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sokadszorra teszi fel a kérdést, sokadszorra igazítjuk majd helyre egyik vagy másik helytelen állítását, de ettől függetlenül azért köszönjük az érdeklődését a törvény végrehajtásával kapcsolatban.

Bizonyára azt ön nem feltételezi rólunk, hogy egy általunk benyújtott törvénymódosító javaslat végrehajtását mi magunk szabotálnánk el, egészen egyszerűen arról van szó, hogy ahogyan ön is mondta, itt ezres nagyságrendű emberről van szó, akiknek vannak nyugdíjirataik, vannak iratok a rendszerváltás elején sajnos felületesen véghezvitt nyugdíj-felülvizsgálatról, amikor a Göncz Árpád vezette bizottság kezei között átcsúsztak azok az emberek, akik méltatlanok voltak bármifajta nyugdíjpótlékra pontosan az ilyesfajta kitüntetések és más alapján, és nem szeretnénk azt a hibát elkövetni - remélem, ön sem szeretne Göncz Árpád nyomdokaiba lépni -, hogy ugyanúgy felületesen ezek az emberek átcsússzanak ezen a vizsgálaton, akik ezelőtt x esztendővel átcsúsztak, és akár ügynökök voltak, akár részt vettek a '45 utáni demokratikus államrend leépítésében, az '56-os forradalom utáni megtorlásban, és utána még két évtizedig ezeket a különböző előjogokat élvezték. Éppen ezért fontos ezeknek az iratoknak az összevetése. Óriási mennyiségről van szó, és nagyon bonyolult, nehéz a beazonosítás is. Ön is tudja, nagyon sok hasonló nevű ember van, nagyon sok ilyesfajta özvegy van, aki így, egy méltatlanul kapott (Novák Előd: Letelt a határidő tavaly!) nyugdíj-kiegészítés után kapja az özvegyi nyugdíját.

Ön megint egy kicsit számmisztikában túlzott, 10 millió forint az az összeg, amiről beszélünk - az is sok -, tehát nem 200 millió forint. 200 millió a teljes nyugdíjtömeg, amit ez az emberi kör, ez a nyugdíjas kör kap. Ebből 10 millió forint azok a 8-16 ezer forintos kiegészítések, amelyeket a bizottság felülvizsgált.

Valóban nem tudtuk határidőre elvégezni a munkát, hiszen alaposat kívántunk végezni. Éppen ezért fogjuk indítványozni ennek a határidőnek a kitolását, hiszen túlságosan rövidre becsültük azt az időt, ami alatt meg tudjuk tenni. Hosszabb idő alatt, de alaposan meg fogjuk tenni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És, higgye el, képviselő úr, alaposabb vizsgálat lesz, mint bármikor a rendszerváltás óta.

Köszönöm szépen. (Novák Előd: Kihalásra játszanak! - Taps a Fidesz soraiból.)

(17.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 4 2013.02.12. 5:08  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az ön felszólalásának az volt a címe, hogy mindnyájan székelyek vagyunk, ezzel is kifejezve szolidaritásunkat az Erdélyben élő magyar nemzettársainkkal. Szerencsére nem csak mi fejeztük ki. Lehet, hogy rosszul mondom a nevét, de Lucian Mandruta, ő egy híres televíziós személyiség Romániában, azt mondta: "Ma én is székely vagyok". Ott a saját megyéjében az első székely. Nagyon-nagyon jónak tartom, hogy nagyon sokan vannak Romániában, nem magyarok, hanem romániai románok, akik elutasítják a kormánynak és egyes kormányzati politikusoknak ezt a politikáját, amelyik nem hajlandó figyelembe venni azt a sok-sok százezer magyart, aki ott él, akinek szülei, nagyszülei és dédszülei is ott éltek.

De nemcsak ő, hanem mások is megszólaltak a magyarok mellett Románián belül, hogy megvédjék a székely zászló használatát. Volt egy Sabin Gherman nevű kolozsvári publicista, ő azt mondta, hogy a regionális jelképeknek Romániában hagyománya van, így a székely zászlónak is, és hogy milyen szép volt, amikor Victor Ponta miniszterelnök Olténia megye zászlaját saját maga, saját kezűleg tűzte ki egy hegy csúcsára. Ott és akkor a miniszterelnök úr, úgy látszik, hogy ezeknek a regionális jelképeknek, megyei jelképeknek adott lehetőséget, és támogatta volna.

(9.10)

Szent István intelmeit ismerjük, amelyeket Imre fiához intézett, hogy az egyszokású nemzet gyenge, a sokszokású nemzet erős. Jó lenne, ha ez felismerésre kerülne sok-sok román politikusban is, és a gyűlölet szítása, a gyűlölet keltése helyett az ott élő és a román állam részét képező, román állampolgárként ott élő, adót fizető, embereket gyógyító, házat építő, termelésben részt vevő állampolgárokat ugyanúgy igyekezne megbecsülni, és ugyanúgy az ő magyarságukat is tiszteletben tartaná. Ha ezt a Szent István-i eszmét tudnák követni, akkor rájönnének, hogy ez Romániát, a román államot is csak erősíti, hogy ott magyarok élnek és dolgoznak nagyon-nagyon régóta. Azt egy másik publicista írta, pontosabban a Tiszta Romániáért egyesület portálján jelent meg, hogy milyen igazságtalan dolog az, hogy valakik itt tagadják Székelyföld létezését, és szintén egy román cikkben olvastam azt, hogy nem felejthetik el az ott élő románok, hogy a magyarok védték meg a tatártól és a töröktől Erdély földjét, ami most Romániához tartozik, éppen ezért a magyarokkal szemben sokszor inkább a köszönet hangján szólhatnának, mintsem a gyűlölet hangján.

Tehát más esetekben mi is találkozunk azzal, hogy zászlókat kitűznek. Önök is talán látták, én is, ahogy most jöttem befelé, volt egy ház, amin olasz zászlót láttam, nagyon sok házon szoktunk tibeti zászlókat látni, látjuk azt, amikor valamilyen egyesületeknek, mozgalmaknak akár mellrák vagy más elleni zászlóját kitűzik, akár közintézmények is, akár hidakat is ilyen zászlókkal borítunk be, különböző nemzetközi szervezeteknek, az ENSZ-nek, másnak, fesztiváloknak a zászlói sokszor megjelennek közintézményeken, sokszor megjelennek közterületeken. Ez teljesen bevett szokás mind Magyarországon, mind az Európai Unióban - az Európai Unióban, amelynek Románia is része. Én úgy gondolom, hogy teljes mértékben természetes és elfogadható lenne, hogy az ott lévő, akár megyei szimbólumot, akár a székelyeknek a szimbólumát így, mint egyfajta kulturális összetartozásnak a részét elviselje Románia. Hiszen ne feledjük el, hogy azon a területen az 50-es, 60-as években, húsz évig valamiféle autonómia már volt egyszer az ott élő magyaroknak, az ott lévő székelyeknek, amit később a Ceauşescu-rendszer rombolt szét.

A magyar kormánynak természetesen nemcsak a székelyek, magyarok megvédése a feladata, hanem a közösségi autonómiáért való fellépés is. Az alaptörvény D) cikke mondja ki, hogy támogatjuk a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását. Egy magyar kormány tehát, legyen bármilyen színezetű, nem is választhat ebben a kérdéskörben, mindenképpen az ott lévő magyaroknak a területi, közösségi autonómiáját kell hogy elősegítse, nyilvánvalóan békés eszközökkel. Valljuk meg, hogy ha néhány, valószínűleg rossz szándékú román politikusnak nem lett volna ilyen félresikerült vagy - inkább úgy mondom - gyűlöletkeltő megnyilvánulása, minden szépen és rendben folyt volna. Nem azért tűzték ki azt a székely zászlót sehol sem, mert bármilyen román politikussal vagy román közösséggel szemben tették volna ezt, csupán a nemzeti közösségüknek a jelzésére, mint ahogy máshol is városok, megyék, különböző területek kitűzik a saját zászlóikat, ez lett volna ez is. Ha ebben nem kívánnak valamiféle politikai csetepatét egyes román szereplők, és valljuk meg, hogy azok a törekvések, amelyeket a székelyek az autonómiatörekvésekben kinyilvánítanak, teljesen bevett Európában, legyen szó Dél-Tirolról, legyen szó Skóciáról, flamandokról és vallonokról, baszkokról vagy katalánokról, az Európai Unióban hasonló jogállással nagyon sokan rendelkeznek, éppen ezért lenne jó, ha a román politika is így tekintene a magyarokra, és azt engedné nekik, hogy magyarként legyenek jó állampolgárok, a románok minél jobb románok, a magyarok pedig minél jobb magyarok lennének Romániában, ez szolgálná annak az országnak is az érdekét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 16 2013.02.12. 3:41  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az a legnagyobb probléma Szanyi Tibornak ezzel a kijelentésével, mert ő azt mondta, hogy anyanyelvén, románul fogja köszönteni az ottani gyulai békemeneten résztvevőket, akik mondjuk, a Partiumból jöttek, azokat az embereket sértette meg a magyarságukban, akik a legtöbbet küzdenek a magyarságukért.

(9.30)

Nekünk itt az anyaországban nagyon egyszerű helyzetünk van: magyar nyelvi környezetben születünk; magyar óvodába járunk, mert mindegyik óvoda magyar; magyar iskolába, magyar egyetemre könnyű beiratkozni; soha nem fognak minket az utcán megvetni, leköpdösni, soha nem fognak inzultusok érni; soha nem fognak az őseinkre amiatt megjegyzéseket tenni, mert ők magyarok volnának; soha nem lesz gond, ha kiteszünk egy magyar zászlót vagy egy székely zászlót otthon vagy bármilyen közhivatalunkra, hiszen a mi magyarságunk teljesen egyértelmű adottság.

Azok, akik a határon túl élnek, az elmúlt egy évszázadban nagyon sokat szenvedtek a magyarságuk miatt, a szüleiknek, nagyszüleiknek sokszor nyomorúságot jelentett az, hogy a magyar identitást választották; azt a magyarságot választották, ami nekünk egyértelmű vagy nekünk sokszor fel se tűnik, hogy mekkora érték, azokért nagyon-nagyon-nagyon sokat küzdöttek. Sokkal nehezebb volt nekik Trianon óta megtartani magyarságukat, mint nekünk itt ebben a környezetben, hiszen akár erőszakkal, akár anyagi nehézségekkel, de próbálták őket rákényszeríteni arra, hogy valamilyen módon adják fel a magyarságukat, valamilyen módon asszimilálódjanak, de mégis itt a környező országokban másfél millióan kitartottak, és továbbra is őrzik a magyar identitásukat. Azokat sértette meg tehát magyarságában, akik a legtöbbet tettek a magyarságukért, hiszen a határon túl szinte bármelyikünknél többet tett nem egy politikus, nem egy képviselő, hanem egy bármilyen ottani magyar ember, aki a saját környezetében a saját magyarságát megőrizte. Ezért hihetetlenül nagy sértés velük szemben megfogalmazni ilyesfajta állításokat.

Ami pedig a Szocialista Párt bocsánatkérését illeti, nem akarom kétségbe vonni Mesterházy Attila jó szándékát, hogy másfajta politikát akar folytatni, ezért ment el Erdélybe, és kért bocsánatot, de úgy látszik, hogy ezt a bocsánatkérést legfeljebb a maga nevében tette meg, de a párttársai nevében semmiképp. Lehet, hogy az ő hozzáállása már más, mint azoknak a szocialistáknak, akik óriásplakáton hirdették, hogy a kettős állampolgárságra, a határon túli magyarokkal való közjogi közösségre nemet kell mondani; lehet, hogy ő tényleg tiszta szívéből így gondolja, hogy másfajta szocialista politikát kell folytatni, de jól láthatóan az MSZP-n belüli vélemény, a közvélemény, az MSZP meghatározó politikusai továbbra is ugyanazokkal a reflexekkel rendelkeznek, mint rendelkeztek korábban, akár 2004. december 5-én az akkori népszavazás során.

Úgyhogy én bízom benne, hogy azért sikerül a pártjában nagyobb népszerűségre szert tennie ennek a gondolatnak, és nemcsak a pártelnök megy el szimbolikus lépésekre, de úgy gondolom, hogy amíg a határon túli magyarok bármilyen legegyszerűbb helyzetbe is kerülnek ilyesfajta vezető szocialista politikussal, és ő így viselkedik velük szemben, addig vajmi kevés lesz a bizalom. Bízunk benne, hogy ettől függetlenül a kettős állampolgárság ügye és az, amiről itt ma már beszéltünk napirend előtt, a határon túli magyar közösségeknek az önkormányzatisága, a közösségi védelme, a szimbólumaik használata minél inkább elterjed.

És miközben mi itt beszélgettünk a határon túli magyarokról, a hírekben lejött, hogy Erőss Zsolt a világ egyik legmagasabb csúcsára fogja felvinni a székely zászlót - ez itt a Kárpát-medencében is jelképezni fogja előbb-utóbb a magyarok egységét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 12 2013.02.18. 5:03  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kék mezőben arany csillag - ez van az Európai Unió zászlajában, és ez van Székelyföld zászlajában is. Az egyik minden román önkormányzatra, minden román középületre ki van tűzve, a másikat viszont, úgy látszik, sehová nem lehet kitűzni Romániában. Ennek ellenére Magyarországon nagyon sok település meghallotta a szót, és kitűzte a saját önkormányzati épületére, saját közterületeire a székely zászlót.

Engedjék meg, hogy bár az összeset összeszedni nem tudtam, de pár településnek megköszönjük azt, hogy ennyire szolidárisak voltak székely testvéreinkkel. Csurgó és Somogyvár, Cegléd, Kiskunfélegyháza, Rakamaz, Újpest, Budafok, Csepel, Újbuda, Hódmezővásárhely, Somogyvár, Tököl, Vác, Eger, Szentendre, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Pécs, Diósd, Óbuda, a XVII. és a XVIII. kerület, Zugló, Siófok, Barcs, Tata, Békés megye, Erzsébetváros, Szombathely, Sátoraljaújhely, Miskolc, Vecsés és még lehetne sorolni mindazokat a településeket, ahol kint van a székely zászló, ahol mindenki jelezte, hogy a székelyeknek ezeket a törekvéseit a saját autonómiájukat, a saját önrendelkezésüket innen, Magyarországról is, ahogy tudjuk, szimbolikusan támogatjuk. Hiszen ezer éve ott élnek székely testvéreink, legalább ezer éve azon a földön, ott születtek a dédszüleik, az ükszüleik, és ezen a földön szeretnének ők boldogulni.

Az Európai Unió tagjaként sok más országban, egy spanyolországi katalánnak, vagy egy skótnak Angliában, vagy egy svédnek Finnországban nagyon széles körű jogosítványa van, akár területi autonómiája, saját önkormányzata is van. Ha arról beszélünk, hogy az Európai Unión belül a polgárok egyenlőek és egyenjogúak, akkor, ahogy egy katalánnak van joga Spanyolországban, ahogy egy svédnek van joga Finnországban területi autonómiához, ugyanúgy joga van egy székelynek Románia területén is a saját önrendelkezési jogának gyakorlásához. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) Ha nincs különbség uniós polgár és uniós polgár között, akkor be kell tartani a jogegyenlőséget ezen a téren is, legyen akár valaki svéd, katalán vagy erdélyi magyar, ottani székely.

Bízunk benne, hogy a román állam is elismeri, hogy identitásuknak ugyanúgy része a román állampolgároknak a magyarság, mint bármilyen más elem. Éppen ezért ennek kibontakoztatásához ugyanolyan jogi lehetőséget kell biztosítsanak, mint bármilyen más egyéb, vallási, világnézeti, szabadidős vagy egyéb tevékenységhez, amelyek szintén a személyiség részét képezik. Bízunk benne, hogy az Európai Unió kisebbségi jogvédő rendelkezései, amelyek például a 2005-2008-as európai parlamenti, kisebbségek védelméről szóló állásfoglalásban szerepelnek, és a 45. cikk szerint az önkormányzatiság elvein nyugvó döntéshozatalt az Unió támogatja, a nemzeti kisebbségeknek pedig elismeri a különleges szükségleteit, amelyek eltérnek más nemzetiségi csoportokétól, és az alkotmányszerződés 14. cikke, amely a kisebbségi jogokat az általános emberi jogok részeként, kulcsfontosságú jogaként deklarálja, az Európai Unióban nemcsak írott betűk, hanem megvalósítandó célkitűzés is.

Magyarország a viszonosság elvét is kérheti Romániától, hiszen az elmúlt egy esztendőben például, ha csak a parlamenti jogszabályokat nézzük, létrehoztuk a szószóló intézményét. A velünk élő nemzetiségek akár a legkevesebb parlamentbe jutott szavazatszám harmadával is teljes jogú képviselőt küldhetnek majd a következő választáson a parlamentbe. És a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottság minden bevett magyarországi nemzetiségnek akár szószólóját, akár képviselőjét magában foglalja, és a törvényjavaslatokkal kapcsolatban a véleményét elmondja. A kisebbségi képviselők pedig anyanyelvükön is felszólalhatnak itt a parlamentben vagy a bizottságok ülésein. Csak ha a hasonló viszonosságot kérnénk Romániától, az óriási előrelépés lenne.

De ugyanúgy, amit Románia követel akár az elmúlt hónapokban Szerbiától az ott élő románokkal kapcsolatban, vagy amit Moldáviától követel az ott élő románoknak, mi ugyanazt kérjük, ugyanúgy biztosítsa azt az Erdélyben élő, a Romániában élő magyarok számára; és amit mi itt Magyarországon biztosítunk számukra: hiszen senkit nem zavar, ha valaki egy román zászlót kitűz itt, akár a saját kisebbségi önkormányzatukra, akár más épületekre. Azt kérjük, hogy szintén tegyék meg viszonossági alapon, és biztosítsák így a székelyeknek akár a közösségi autonómiáját is.

(13.40)

A magyar nemzet bővülése, az, hogy 330 ezer nemzettársunk a határon túl már letette az esküt és kettős állampolgár, és az, hogy 385 ezer embernek van összességében beadva a kérelme, biztosítja azt, hogy ahogy az a félhold, ami a székely zászlóban szerepel, egy növekvő fázisban lévő félhold, úgy bízunk benne, hogy a magyar nemzet és a székelyek közösségi jogai is így fognak növekedni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 184 2013.02.18. 2:21  181-185

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban elmondhatjuk, hogy összességében az egyszerűsített honosítási eljárás, röviden a kettős állampolgárság egy siker, közös parlamenti sikerünk, együtt hoztuk meg a törvényt, csak pár képviselő nem szavazta meg igennel ezt a javaslatot, hiszen azóta - szerintem - egyikünk sem várta volna, hogy 385 ezer kérelmet adjanak be, és ezek közül 330 ezer esetben már meg is adtuk az állampolgárságot a határon túl élő magyaroknak. Óriási mérték ez a 330 ezres szám, ha belegondolunk. S az is a magyar közigazgatás előkészítettségét mutatja, hogy alig van lemaradásban a benyújtott kérelmek és a pozitívan elbírált kérelmek száma. Tehát ahol lehet, adminisztratív eszközökkel is igyekszünk segíteni azokat, akik szeretnék a magyar állampolgárságot felvenni.

Ami a csángók helyzetét jelenti: pontosan a csángók miatt szerepel így a törvényszövegben a magyarságnak, a magyar korábbi felmenőknek a valószínűsítése, akik kívül estek az akkori történelmi Magyarország területén - ők egészen más okokból kerültek a Kárpátokon túlra -, hogy az ő számukra is nyitva legyen a Magyarországhoz való tartozás lehetősége. Ez egy külön a csángók részére megfogalmazott szövege volt végül a törvényjavaslatnak, hogy ők is bekerüljenek ebbe a körbe.

Pontosan azért, hogy ha már a jogszabály szövege a csángók számára is kinyitotta a magyar állampolgárság lehetőségét, lehetőség legyen a minél szorosabb kapcsolattartásra, épp az idén januárban jártak a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének a képviselői a miniszterelnök-helyettes úrnál, Semjén Zsoltnál, ahol hosszan cseréltek eszmét a csángó magyarok problémáiról. Ők kifejezetten azt a problémát, amit képviselő úr említett, nem mondták el. A demokrácia-központoknak - amelyek segítik Erdélyben, a Parţiumban és segítették Csángóföldön is a magyar állampolgárságot - volt az a két segítőjük, akikről képviselő úr beszélt. Tehát általuk kell itt valahogy előrejutnunk, hiszen azért kell itt mozgó ügyintézőket vagy ügysegédeket alkalmazni, mert nagyon szétszórtak a települések, és maguk a csángók nehezen tudnának egy központba utazni. Mi eddig is minden segítséget megadtunk és ezután is megadunk, de ezt a munkát közvetlenül a demokrácia-központok végezték.

Köszönöm a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
253 237 2013.02.18. 3:01  236-238

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2011-ben megindult egy nagy lélegzetvételű szakmai munka, amelynek célkitűzése nem kevesebb volt, mint hogy hazánkat a minősített adatok cseréjét érintő nemzetközi vérkeringésbe becsatornázza azáltal, hogy a nemzetközi gyakorlathoz igazodva lehetővé teszi a főbb partnereinkkel történő együttműködés magasabb szintre történő emelését. Ennek a folyamatnak az eredményeként 2012 során a tisztelt Ház már megszavazta a Szlovák, a Cseh és a Lett Köztársasággal előkészített minősített adatvédelmi megállapodást, ugyanakkor ez a munka távolról sem fejeződött még be. Éppen ezért engedjék meg, hogy eme negyedik, a Francia Köztársasággal megkötendő kétoldalú egyezmény kapcsán - tekintettel a bizottsági ülésen elhangzottakra - néhány mondattal segítsem az előttünk lévő törvényjavaslat tartalmának és jelentőségének a megismerését.

Az egyezmény célja a korábbi megállapodásokkal megegyezően, hogy védelmet biztosítson az országaink közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik az egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról. Ezen szabályozási koncepció mentén kidolgozott kétoldalú megállapodások megkötése nem vált feleslegessé a decemberben elfogadott, az EU keretében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodás kihirdetésével sem, ellentétben a bizottsági ülésen egyesek által hangoztatott felvetésekkel. Az előbb említett megállapodás ugyanis kiegészítő jellegű, és csak azt az esetkört szabályozza, amikor az érintett tagállamok nem rendelkeznek kétoldalú megállapodással a minősített adatok cseréjére, azonban az EU érdeke mégis megkívánja, ahogy az adott információ átadásra kerüljön.

Jól látható tehát, hogy maga az Európai Unió is a tagállamok közötti megállapodásokat tekinti elsődlegesnek, de mivel ez a kapcsolati háló még nincs minden esetben lefedve minősített adatvédelmi egyezményekkel, szükséges volt az EU részéről e komplementer, kiegészítő szabályozás megalkotása. Jól tetten érhető ez a szabályozási tárgykör megközelítésének formájában is. Míg az EU-s megállapodás csak a főbb alapelveket határozza meg, addig most a tisztelt Ház előtt fekvő kétoldalú megállapodásról szóló törvényjavaslat, melyet Bíró Marcell államtitkár úr személyesen tárgyalt le a francia felekkel, mint ahogyan azt az imént bemutattam önöknek, már az együttműködés különös részleteire fókuszálva ad újabb iránymutatást.

Bízva abban, hogy sikerült megvilágítanom a szabályozás feladatát és jellegét, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal is támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 10 2013.02.25. 5:03  7-10

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az '56-os lyukas zászlóba nem lehet visszavarrni a vörös csillagos Rákosi-címert, ugyanúgy nem lehet a bevett jelképek közé visszaemelni sem a vörös csillagot, sem a sarló-kalapácsot, sem a horogkeresztet, sem a nyilaskeresztet Magyarországon.

Nem volt véletlen, hogy az '56-os forradalom első lépése az volt, hogy a leginkább gyűlölt szimbólumok egyikét, a vörös csillagot vágták ki az akkori zászlóból, és ezért lett a történelmi zászlók közé is beemelve a lyukas '56-os zászló, mert pontosan az hiányzik belőle, ami jobb lett volna, ha nem történik meg a XX. században, maga a vörös csillag és mindaz, amit a vörös csillag jelképez.

Ezért fontos, hogy megteremtsük annak a lehetőségét, hogy mindenképpen egy nap se maradjon úgy ebben az évben, amikor a vörös csillag használata ne lenne büntetendő. Az Alkotmánybíróság döntése, amelyre ön hivatkozott, csak jövőbeni hatállyal semmisítette meg ezt a szakaszt, tehát nekünk itt a törvényhozásban lesz lehetőségünk arra, hogy visszaemeljük, lehet, hogy valamiképpen módosított módon, a célzatot, a motívumokat jobban megjelölve, de mindenképpen ne legyen olyan nap, amikor nincs büntetőjogi fenyegetettsége annak, ha valaki vörös csillagot, sarló-kalapácsot, horogkeresztet, nyilaskeresztet vagy SS-jelvényt visel magán.

Lehet, hogy vannak, akik szeretnék azt látni, hogy Magyarország utcáin akár horogkeresztes zászlókkal vonulnak fel emberek, de mi nem ezek vagyunk. Mi szeretnénk, ha erre soha nem kerülne sor. Nagyon sok nemzettársunk, aki megélte a holokausztot, bizonyára nagyon megriadna attól, ha ilyesfajta felvonulásokat látna, és relativizálni látná annak a kornak az elítélését.

(13.30)

S ugyanúgy azoknak az embereknek, akikre ma emlékezünk, a kommunizmus áldozatainak az emléke és a közöttünk lévő személyek is arra köteleznek minket, hogy akkor tudunk akár a holokauszttúlélőknek, akár a recski túlélőknek vagy az Andrássy út 60. túlélőinek a szemébe nézni, ha ezeket a szimbólumokat továbbra is tiltott szimbólumként fogjuk a büntető törvénykönyvben szerepeltetni.

A mai nap is jól mutatja a kommunista hatalomhoz való hozzáállást, hiszen - ahogy ön is idézte - hivatalban lévő miniszterelnököket, képviselőket követtek, fenyegettek meg vagy mondattak le hivatalukról. Olyan politikai rendőrök talán, akik sokadrangú beosztottjai voltak az akkori kommunista rendszernek, de mégis nagyobb hatalommal rendelkeztek, mint akkor akár egy országgyűlési képviselő, Varga Laci bátyánk vagy sok mindenki más, ők voltak azok, akik rá voltak állítva az akkori politikusokra. Jól jelzi tehát az akkori kommunisták hatalomhoz való hozzáállását, hogy voltak emberek, mondjuk, nemzetgyűlési képviselők, akik 10 vagy 100 ezer ember szavazata nyomán jutottak be a parlamentbe, akiknek volt demokratikus legitimációjuk, de ők ezt egy másodpercig sem tisztelték, a megválasztásuk pillanatától kezdve igyekeztek ezeket az embereket követni, igyekeztek őket megfélemlíteni, igyekeztek lemondatni, vagy más tisztességtelen eszközzel a Belügyminisztérium erőszakszervezetén keresztül őket a hatalomban befolyásolni vagy megfélemlíteni. Nem tisztelték tehát az emberek döntését, nem tisztelték tehát azt, hogy 10 vagy 100 ezer ember szavazott rájuk, pusztán egy hatalmi játszma átmeneti pillanatának gondolták azt, amikor demokratikusan megválasztott képviselők döntöttek itt, a parlament padsoraiban.

Ha megnézzük a kommunizmus áldozatainak a számát: összességében egymillió ember van, akit valahogy sanyargatott a kommunista rendszer Magyarországon, megfigyelt, bebörtönzött, B-listázott; erre még a mai napon a későbbiekben ki fogunk térni. Egymillió ember egy óriási tömeg. Ez nemcsak főnemesekből, gyártulajdonosokból, főpapokból vagy bármilyen más, a korábbi rendszerben vezető állást, vezető hivatalt vagy vezető státust betöltött emberekből állt. Egymilliónyi tömeg nem volt püspökökből, gyártulajdonosokból és főnemesekből Magyarországon. Ez az egymilliós szám azt jelentette, hogy ezek között az áldozatok között az elsöprő többség hétköznapi munkásember volt, hétköznapi parasztember volt, és a legnagyobb számban őket sanyargatta a kommunista rendszer. Ez az igazi ellentmondások egyike a kommunizmussal kapcsolatban, hiszen akiknek a nevében mondták, hogy a hatalmat kívánják gyakorolni, akiknek a nevében azt mondták, hogy túllépnek a jogállam korlátain, és nem kötik őket a jogszabályok, nem kötik a bírósági eljárások, a rendőrségi vagy bármilyen más eljárások, épp azok voltak, akiket leginkább sanyargattak ezekkel az eszközökkel.

Nem az azt megelőző rendszer tagjaira igyekeztek többségében ilyesfajta szankciókat kiróni, hanem azok az emberek, munkás- és parasztemberek szenvedték meg leginkább a kommunista önkényt, akikért elvileg ez a hatalom létrejött volna. Ahogy Sztálin fogalmazott ezekkel a számokkal kapcsolatban - neki tulajdonítják ezt a mondást -: egy ember halála tragédia, egymillió statisztika. Így állt ő ezekhez az emberi életekhez. Ez a kommunizmus bűne, ebben azonos a nyilasdiktatúrával, hogy nem becsüli az emberi életet, nem becsüli az emberi méltóságot, hanem pusztán statisztikaként tekint rá.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 16 2013.02.25. 4:59  11-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Ott folytatnám, ahol ön abbahagyta, fűzném tovább a gondolatát, hiszen 1956-ban valóban nyilvánvalóvá vált mindenki számára, aki Nyugat-Európában élt és tán idealistán gondolt a kommunista rendszerre, azt hívén, hogy az történik, amit a sztálini propaganda megpróbált elhinteni korábban éveken keresztül, hogy ott valóban egyfajta egyenlőség valósul meg, hogy ez nem igaz, hogy itt az emberek szenvednek, hogy a magyar nép elsöprő többsége, ahogy mint kiderült, nem is szavazott igazából soha többségében a kommunistákra, de nem is akart kommunista rabiga alatt élni.

(13.40)

S nemhiába lett 1957-ben az év embere a Time magazin szerint is a pesti srác, és került ki a Time magazinnak a címlapjára. Ez a tisztelet, ami Magyarország körül kialakult, pontosan '56-ban alakult ki, hogy akkor a hétköznapi emberek, nem nagy alakok, nem nagy forradalmárok, ott nem a népvezérek hozták fel a népből az ellenállást az aktuális hatalommal szemben, mint amit, mondjuk, Kossuth Lajosra és társaira lehet mondani, hanem a nép elégedetlensége tett hőssé adott helyzetben egy Nagy Imrét vagy másokat. Más volt akkor a hangulat, mint korábbi forradalmaink kapcsán.

A magyar alaptörvény is egyértelműen fogalmaz - ön is ismeri bizonyára -, hogy a mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki, ezt most már az alaptörvény is tartalmazza. Ami pedig az egykori kommunista hatalomnak a haszonélvezőit és áldozatait illeti, nos tehát az alaptörvényünk szintén kimondja, hogy: "Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett bűnök elévülését." - ön is ismeri ezt. Tehát az a nehézség, ami jogilag, elévülésileg az eljárások tekintetében volt akadály a felelősségre vonással kapcsolatban, az elhárult. Nyilvánvalóan a bizonyítás évtizedek elteltével sokkal nehezebb, mint egy frissiben elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban, de az alaptörvényünk egyértelműen fogalmaz, hogy '44. március 19-e és '90. május 2-a között nem volt állami önrendelkezés, Magyarország megszállás és diktatúra alatt volt.

Ami az egyes nyugdíj-kiegészítéseket illeti, egyrészről a volt kommunista hatalom haszonélvezőivel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy valóban felállt egy ilyen bizottság még az elmúlt esztendőben, amelyik több mint ezer ember nyugdíjaktáit nézi át. Ugyanakkor nem gondoltuk, hogy ez ennyire összetett feladat lesz, és nem lehet három-négy hónap alatt elvégezni, hanem egy bő fél évre lesz hozzá szükség, ezért kérjük majd az Országgyűlést, hogy hosszabbítsa meg, és nyárig dolgozhasson ez a bizottság. Több mint ezer ember aktáját átnézte, levéltárakkal, a Történeti Levéltárral nemcsak felvette a kapcsolatot, de iratokba is betekintett, különböző adatokat összegyűjtött és rendszerezett. Áttekinti az 1990-ben a Göncz Árpád köztársasági elnök úr által vezetett bizottság indokolásait, és már most, ebben a fázisban is jól látható, hogy bizony akkor, a '90-es évek elején a köztársasági elnök úr által vezetett bizottság munkáján nagyon sok mindenki átcsusszant, az a szűrő nem volt elég alapos, és nagyon sokan kaptak húsz évig nyugdíj-kiegészítést az egykori kitüntetéseik nyomán, akik erre igazából érdemtelenné váltak.

A másik kérdés pedig a nyugdíj-kiegészítések, -juttatások azok számára, akik a kommunista rendszer áldozatai voltak. Ön is tudja, tisztelt képviselő úr, hogy mind a Gyurcsány-kormány utolsó idejében, mind a Bajnai-kormányzat alatt ezeket a kiegészítéseket befagyasztották a tekintetben, hogy nem növekedett annyival a nyugdíjnak ez a része, mint az alapnyugdíj. Hiába volt az alapnyugdíjban valamiféle emelkedés, ezeket a részeket, amelyek a forradalmároknak jártak, sem Gyurcsány Ferenc az utolsó éveiben, sem Bajnai Gordon egyszer sem emelte meg ugyanúgy, ahogy a nyugdíj alapösszege emelkedett volna. Ezt is valamelyest pótolandó ez a kormány már döntött egy 50 százalékos kiegészítésről, nyugdíjrészemelésről azok számára, akik ebbe a kategóriába tartoznak, még nem az összes áldozat tekintetében, de azoknak az előterjesztése is hamarosan a kormányzat asztalán fekszik. És a tavalyi nyugdíj-kiegészítés összege is, ahogy ön emlékszik rá, visszamenőlegesen, év elejétől járt az áldozatoknak. Így igyekeztünk valamelyest anyagilag is kárpótolni azokat az embereket, akik a kommunista diktatúra áldozataivá váltak.

Én úgy gondolom, hogy ezt a kormányzatot azzal vádolni, hogy ne tekintene vissza megfelelő méltósággal ezekre az áldozatokra, nem lehet. Nemhiába az első Orbán-kormány fogadta el azt a jogszabályt is, amely ezt a napot a kommunizmus áldozatainak emléknapjává tette, és azóta is igyekszünk ezen az úton haladni, akár az új Nemzeti alaptantervben, hogy amit ön mondott, az ne valósulhasson meg, és ne lehessen félremagyarázni sem '56-ot, sem a kommunista rendszernek az időszakát.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 56 2013.02.25. 4:10  53-58

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is említette, február 13-án tárgyalta és fogadta el a kormány azt az akciótervet, amely konkrét vállalásokat tartalmaz, hogy Magyarország miként kíván belépni ebbe a Nyílt Kormányzati Együttműködésbe.

(14.40)

Április 24-én lesz Londonban az az ülés, ahol Magyarország bemutatja a konkrét vállalásait azoknak az országoknak, akik már csatlakoztak. Az alapító államok: az USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-afrikai Köztársaság és a Fülöp-szigetek voltak. Változó fejlettségű országok, de mindegyikőjük azt vállalta, hogy valamiben előrelép a nyílt kormányzás és a korrupció megelőzése tekintetében.

Nagyon fontos ezeknek a vállalásoknak a kimunkálása során, hogy a civil szervezetek folyamatosan bevonásra kerüljenek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban minden hónapban működik az a civil szakmai, korrupciómegelőző kerekasztal, amelyen ezeknek a vállalásoknak szinte mindegyike megfordult, és nagyon sok vállalás úgy alakult ki, főleg a közbeszerzéssel kapcsolatos vállalások, hogy azok a civil szervezetek ajánlásait is tartalmazzák. Fontos tehát, hogy amikor nyílt kormányzásról beszélünk, akkor maguk a nyílt kormányzati vállalások se zárt ajtók mögött szülessenek meg, hanem teljesen nyíltan, nyilvánosan, civil szakmai szervezetekkel való folyamatos konzultáció mellett.

A legfontosabbak egyike a költségvetési adatok nyilvánossága ezzel az akciótervvel kapcsolatban. Ez nyilvánvalóan együtt jár azzal, hogy könnyebben hozzáférhetnek az állampolgárok, másrészről pedig erősítjük azoknak a közérthetőségét, hiszen hiába kapnak meg egy kezelhetetlen számsort, ha azt nem tudják értelmezni, akkor igazából csak álszent módon próbáltunk segíteni ezen a helyzeten. Tehát a központi költségvetésnek mind a számszerű, mind pedig a grafikus módozatát nyilvánosságra fogjuk hozni olyan módon, ahogy azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy bizonyos COFOG nevű, ilyesfajta funkciók osztályozási rendszere nevű szabványa előírja. Tehát e szerint a nemzetközi trend szerint fogunk eljárni.

A közbeszerzési adatoknál a kereshetőség javítására fogunk erőket fordítani, a dokumentumokkal kapcsolatos eljárások sokkal egyszerűbbek, az adatok kereshetősége könnyebb, a lekérdezhetőség elé kevesebb akadály gördül, és így sokkal könnyebben azonosíthatók mind a kiírók, mind pedig a nyertesek. Ebből az adatok összevetése is mindenki számára sokkal egyértelműbb.

A köztulajdonokkal és a közpénzekkel kapcsolatosan, szintén a nyilvánosság erősödésével kapcsolatban azt is előírjuk, hogy ezentúl a különböző ellenőrzéseknek ki kell terjedni mindenfajta közpénzzel foglalkozó szervnél a közzétételre is, hogy közzétették-e a gazdálkodással kapcsolatos azon adatokat, amelyeket a törvény előír, valamint a közbeszerzési törvényen és a pénzügyi támogatások szabályrendszerén is a nyilvánosság irányába fogunk jogszabály-módosítással is lépéseket tenni. Ez ki fog terjedni a vagyonhasznosítási és a beszerzési ügyekre is, és azokat az előterjesztéseket pedig, amelyeket az önkormányzati testületi ülés meghívójával együtt küldenek ki, rögtön akkor, egyidejűleg a honlapokon is közzé kell tenni.

A korrupció megelőzésével és az integritásirányítási rendszerrel kapcsolatos ismeretek az állami szervek tisztségviselői számára kötelezőek lesznek. Azok, akik különböző továbbképzésre mennek, ilyesfajta képzésen is részt vehetnek, és heteken belül indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem első félszáz olyan hallgatója, aki abban a képzésben vesz részt, mely az integritásirányítási rendszerrel foglalkozik, amelyik igyekszik kiküszöbölni a korrupciós kockázatokat mind az eljárás, mind a szervezet, mind pedig a személyek tekintetében, tehát akkor is, ha egy olyasfajta procedúra van, amely korrupciós kockázatot tartalmaz, és akkor is, ha olyan engedélyezési eljárások vannak, melyek ilyen veszélyt jelentenek.

Ezen túlmenően fontos a tájékoztató kampányok indítása is, erre 120 millió forintot különítettünk el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amit a civilekkel együtt vitattunk meg.

Kérem tisztelt képviselő urat, hogy ezek alapján válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 163 2013.02.25. 2:10  160-163

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném tájékoztatni, hogy az említett pályázatot a közfoglalkoztatottak számára nem a Belügyminisztérium írta ki, hanem a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, és az egyik alapítója, a Liga Szakszervezetek javaslatára tette ezt meg az alapítvány. Ebben az évben közel 3 milliárd forint értékben írt ki pályázatokat az alapítvány, ebből 50 millió forint keretösszegben a közfoglalkoztatottak számára, mindösszesen ezerforintos önerővel.

A Liga Szakszervezetek tagja többek között a Közfoglalkoztatási Jogviszonyban Állók Független Szakszervezete is, tehát ő is a javaslatot összeállítók között volt így nyilvánvalóan. A Liga Szakszervezet átvállalja a pályázóktól azt az ezerforintos összeget, ami az önrész benne, ezt a befizetési kötelezettséget.

Az MNÜA alapító okiratának értelmében az alapítvány a tulajdonában álló vagyonból a kedvezményezettek számára egészségük, munkaerejük megőrzése, rekreációjuk és gyógykezelésük biztosítása érdekében üdülési ellátást nyújt, illetve azok igénybevételét kedvezmények útján elősegíti. Az alapítvány által nyújtott támogatás az üdülési szolgáltatást finanszírozza, az üdüléssel kapcsolatos egyéb felmerülő költségeket nem biztosítja, legyen az az utazás vagy a szálláshelyre jutás egyéb pluszköltsége.

Az alapítvány által a közfoglalkoztatottak számára kiírt pályázatra a meghirdetést követő egy hónapon belül a rendelkezésre álló forrás 70 százalékára már benyújtották az igényt, ez meggyőzhet mindannyiunkat arról, hogy az alapítvány felelősségteljes döntést hozott. Bízom abban, hogy ön sem kérdőjelezi meg azt, hogy a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók számára is jár a pihenés és a feltöltődés lehetősége ilyen kedvezményes feltételekkel, és ez az arány mutatja, hogy igény is van erre a szolgáltatásra. Ne felejtsük el, hogy tavaly 100 ezer ember, köztük 30 ezer gyermek jutott kedvezményes pihenési lehetőséghez az Erzsébet-program keretében, és hosszú évek óta nem volt példa arra Magyarországon, hogy akár közfoglalkoztatásban élők, akár nehéz szociális körülmények között élők ilyen nagyságrendben jussanak üdülési lehetőséghez.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 12 2013.02.26. 5:09  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Valóban nagyon sokan mondták, hogy nem fog sikerülni 2013. január 1-jén a járási rendszer kialakítása, és emlékezhetünk, hogy voltak ennél kisebb közigazgatás-átalakítási próbálkozások is, amelyek kudarcra vezettek. Emlékezzünk a magyarorszag.hu 2.0-ra, ami, azt hiszem, három órát élt meg a szocialista közigazgatás-fejlesztési program keretében. De ettől függetlenül itt egy jól előkészített, nagyon sok ember összehangolt munkáját igénylő vállalkozás vezetett végül is sikerre.

Ne feledjék el, hogy ez már sokadik állomása a közigazgatás átalakításának. Kezdődött 2010. szeptember 1-jén a közigazgatási hivatalok újbóli felállításával, ezáltal visszaállt az alkotmányos, törvényes rend a közigazgatás rendjében, amely korábban a Gyurcsány-időszak alatt megszűnt a magyar közigazgatásban az Alkotmánybíróság döntései nyomán. Folytatódott 2011. január 1-jével, amikor 14 hivatalból létrejöttek a megyei kormányhivatalok. 2012. január 1-jétől az intézményfenntartóvá váltak a megyei kormányhivatalok, majd most, 2013. január 1-jével létrejött vidéken 175 járás, a fővárosban 23 kerületi hivatal, ezáltal fejeződött be a közigazgatás-átalakítási munkának a dandárja.

(9.30)

Igyekeztünk az átmenetet problémamentessé tenni, önök is emlékeznek, hogy akár a most már járási hivatalok által fenntartott intézmények keretében a bérkifizetéseknek a rendezésére is külön törvénymódosítást vezettünk be, hogy mindenki pontosan megkapja, a telefonos és internetes ügyintézési időpontok foglalásait pedig továbbra is meg tudták tenni az állampolgárok, tehát ebben sem volt semmifajta fennakadás. Sőt, külön siker egy hónap után, hogy február 1-jétől szinte minden megyében van már olyan okmányiroda, amely a kormányhivatalok nyitvatartási idejéhez hasonlóan reggel 8-tól este 8 óráig tart nyitva. Tehát egy hónap telt el, és máris sikerült azt elérnünk, amit Tarnai Richárd képviselő úr is mondott, hogy az embereknek ne az ebédszünetet kelljen meghosszabbítani és így a munkából kimaradni, vagy ne külön szabadságot kelljen kivenni ahhoz, hogy ügyet intézzenek, hanem el tudnak menni munka után, este 8-ig várják őket.

Azért volt ennyire zökkenőmentes a járási rendszer átalakítása, mert előtte nemcsak ütemezett volt az állami feladat, hanem konzultáltunk is a szervezetekkel, a Megyei Jogú Városok Szövetsége vagy a Települési Önkormányzatok Szövetsége mind-mind partnerek voltak az egyeztetésben, és segítették a munkánkat. Ezek alapján született meg 2760 megállapodás a járási hivatalokhoz tartozó személyi állománynak, illetőleg infrastruktúrának az átvételéről. Nem hiszem, hogy a korábbiakban bárki tudott mutatni az elmúlt 23 év magyar jogállami történetéből olyan időszakot, amikor megállapodások a két fél egybehangzó akaratával, határidőre szinte minden esetben létrejöttek, és csak három településsel - kettővel technikai, eggyel politikai ok miatt - nem született meg a megállapodás. De 2760 esetben mind megszületett, és nagyon sok település volt, százas nagyságrendben, amely anyagi áldozatot is vállalt azért, hogy a járási kormányhivatal ki tudjon alakulni.

175 járás viszonylag soknak mondható, hiszen ha megnézzük a korábbi adatokat, 1950-ben 140 járás volt, 1983-ban, tehát pont 30 évvel az új, modernkori járások kialakulása előtt pedig csak 83, tehát a mostani 175-höz képest kevesebb, 140 és 83 járás működött az 50-es, illetve a '80-as években. Ebből is látható, hogy igyekeztünk az emberekhez minél közelebb hozni a döntéshozatalt, minél kisebb közösségeknek már járási lehetőséget és kisebb településeknek járási rangot adni.

A mostani járásszékhelyek 44,5 százaléka, tehát összesen 78 település olyan, amely '50-ben és '83-ban is járásszékhely volt, további 28,5 százalék '50-ben volt járásszékhely, de '83-ban nem, tehát ők visszakapták a járási rangjukat. Van 44 olyan település, amely korábban nem volt járásszékhely, és 11 olyan, amely korábban az volt, de mostanra elveszítette ezt a funkcióját. Ebből jól látható, hogy ezek modernkori járások, nem pusztán az egykori történelmi hagyományok alapján alakultak ki, hanem az azóta megváltozott közlekedési, infrastrukturális, ipari, kulturális és egyéb tömegközlekedési viszonyokhoz igyekeztünk alakítani, hogy mindenki számára a legoptimálisabb legyen.

A kinevezett járási hivatalok vezetői a közigazgatási és igazságügyi minisztertől kapták meg a megbízásukat, ők büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, felsőfokú végzettséggel és legalább 5 év gyakorlattal rendelkező szakemberek, ugyanakkor bár a minimumkövetelmény 5 év volt, de átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek a járásihivatal-vezetők, és kétharmaduk jogász végzettségű, hatvanan pedig a járási hivatalba a jegyzői munkakörből kerültek. Szintén fontos adat, hogy 52 százaléka nő a járásihivatal-vezetőknek, tehát jól látható, hogy ahol már érdemi hétköznapi munkát kell szívósan és kitartóan végezni, ott a nők kezdenek többségbe kerülni. A járási hivatal pedig számtalan egyéb funkciót is átvett, amiről, bízom benne, a későbbiekben még lesz módom beszámolni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 20 2013.02.26. 13:56  19-120

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az alaptörvény D) cikkét idézve Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.

A kormány a Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló 26/1999. számú országgyűlési határozat rendelkezései alapján a következő sarokpontokat kiemelve számol be a tisztelt Országgyűlésnek a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról, figyelembe véve az alaptörvény fent idézett rendelkezéseit.

Az első fontos jogintézmény, amely kiemelten említendő, az egyszerűsített honosítás. Az Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, amely lehetővé teszi 2011. január 1-jétől a külhoni magyarok egyszerűsített honosítását. Az elmúlt két évben az állampolgárságra vonatkozó szabályok tovább egyszerűsödtek, könnyítve mind a kérelmezők, mind az eljáró hatóságok helyzetét. Többek között az ügyintézési határidő három hónapra csökkent, bővült a kérelmet átvevők köre, a honosítottak hivatalból kerülnek a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásába. A Magyary egyszerűsítési programban való részvétel eredményeként az anyakönyvi és az állampolgársági eljárások, valamint a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásával kapcsolatos eljárások jelentősen egyszerűsödtek, az ügyfelek adminisztratív terheit csökkentő ügyfélbarát eljárásokat vezettünk be.

Az egyszerűsített honosítás számbeli eredményeit tekintve elmondható, hogy mára a leadott honosítási kérelmek száma meghaladta a 370 ezret, míg az elbírált kérelmek száma a 320 ezret. A legtöbb kérelem Erdélyből és a Vajdaságból érkezett és érkezik. A gördülékeny ügyintézés és az egyszerűsített honosítás sikere az igazságügyi, a belügyi, a külügyi és a nemzetpolitikai területek kiváló együttműködésének köszönhető.

Az egyszerűsített honosítás történelmi sikertörténetté vált, az alaptörvény által is deklarált egységes magyar nemzet valóban közjogilag is egységesült. Az érdeklődés pedig töretlen, a magyar állampolgárság iránti igény folyamatosan magas, hetente, minden héten körülbelül 4 ezren adják be az állampolgárság iránti igényüket, és körülbelül ugyanennyien is szerzik meg hétről hétre, vagy szerzik vissza a magyar állampolgárságukat. Így ez év végére elérheti a félmillió főt a külhoni magyar állampolgárok száma.

(9.50)

Szintén kiemelten kell említeni a Magyar Állandó Értekezletet. A Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-ei ülésével 2004 után ismét megkezdhette működését azzal a céllal, hogy a magyar-magyar kapcsolatok egy nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhessenek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében.

A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodásban és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalában tölt be meghatározó szerepet. A MÁÉRT a plenáris ülésezés politikai szintje mellett szakbizottságainak keretében szakmai egyeztetéseket is folytat. A MÁÉRT plenáris ülésén kialakított elvi irányok alapján a szakbizottságok rögzítik a szakterületre vonatkozó útmutatásaikat. A szakbizottságok évente kétszer üléseznek, a szakmai tevékenységük és a tagok közötti kapcsolattartás folyamatos és gördülékeny a plenáris ülések közötti időszakokban is. 2012. október 9-én került sor a Magyar Állandó Értekezlet XI. ülésére. A tanácskozás tovább erősítette a Kárpát-medence, a diaszpóra magyar közösségei és Magyarország együttműködését.

A magyar nemzetpolitikai stratégiai gondolkodás a diaszpórával új, erősebb, szorosabb kapcsolatok kialakítását célozza, ugyanis korábban a nyugati magyarság a nemzetpolitikának háttérbe szorított szegmense volt. Fontos célunk ugyanakkor a diaszpóra magyarsága nemzeti identitásának erősítése, képzettségeinek és képességeinek elismerése és terjesztése, a diaszpóra szerepének kiaknázása a Magyarországról alkotott kép formálásában, továbbá a diaszpóra üzleti potenciáljának a hasznosítása a magyar nemzet közös növekedése és sikeressége érdekében. Arra törekszünk, hogy a világon szétszórtságban élő magyarságot az egységes magyar nemzet részeként jobban bevonjuk a nemzet életébe. Ennek érdekében 2011-ben két fontos intézményt is létrehoztunk: a nyugati magyar szervezetek összefogására hivatott Magyar Diaszpóra Tanácsot és a nemzeti regisztert mint virtuális teret. A Magyar Diaszpóra Tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét.

A Magyar Diaszpóra Tanács a Magyar Állandó Értekezlettel szoros együttműködésben tevékenykedik. Az első tanácskozásra 2011. november 17-én került sor, ahova a magyar diaszpóra 49 szervezetének képviselői a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek ide Budapestre, hogy megosszák velünk és egymással a tapasztalataikat, problémáikat, javaslataikat. A szervezetek területi alapon elnökségi tagokat is választottak. Ők azok, akik folyamatos, operatív kapcsolatban állnak a magyar kormányzattal, illetve képviselik a diaszpóra magyarságát a Magyar Állandó Értekezleten. A második tanácskozásra 2012. október 8-án került sor, immár kibővítve: 58 tagszervezettel és három megfigyelő szervezettel.

A nemzeti jelentőségű intézmények összefoglaló név alá tartoznak mindazon oktatási, kulturális, egyházi, civil, ifjúsági és szakmai szervezetek, intézmények, médiumok és programok, amelyek meghatározó jelentőséggel bírnak egy-egy közösség életében. A külhoni magyarság javaslatai alapján a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerének figyelembevételével a nemzeti jelentőségű intézmények köre úgy került kialakításra, hogy a külhoni magyarság legfontosabb intézményei és programjai részesülhessenek normatív alapú, hosszú távú és kiszámítható támogatásban. A továbbiakban is elsődleges feladatnak számít az identitás megőrzését és erősítését elősegítő programok megvalósítása, különösen az oktatás és a kultúra területén.

Előnyben részesülnek az Európai Unió határán kívül eső régiók, így Kárpátalja és a Vajdaság magyarsága. Kárpátalja esetében a fejlesztések mellett az intézményrendszer támogatása is kiemelt cél. 2012-ben három kiemelt programra fókuszáltunk. Az egyik a "Határtalanul" osztálykirándulási program. Célja, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal tanulmányai során legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire. Úgy véljük, hogy a személyes tapasztalatok, ismeretek és kapcsolatok révén átélt, valósággá váló magyarságtudat a program résztvevői számára az összetartozás-tudatot erősíti. A 2011 szeptembere és 2012 júniusa között megvalósuló utazásokon összesen 15 130 diák - ebből 1174 külhoni - és 1702 tanár - ebből 166 külhoni - vett részt. Az idei tanévben pedig már 17 ezer anyaországi diák utazott vagy utazik ki külhoni magyarlakta területekre ennek a programnak a keretében.

2012-ben szintén kiemelt jelentőséggel bírt a külhoni magyar óvodák éve program, amely programban az eddig elhanyagolt terület, az óvodák lettek az egyik legfontosabb téma a nemzetpolitikában, így az óvodaválasztás és óvodai-iskolai beiratkozások kérdése került a fókuszba. A program elsődleges célja az volt, hogy felhívjuk a külhoni magyarság figyelmét az anyanyelvi óvodai nevelés fontosságára, hozzájáruljunk az óvodai nevelés minőségének emeléséhez és ösztönzőleg hassunk a szülőkre, hogy magyar óvodába írassák gyermekeiket. A program részeként indult 2012. május 9-én a jó gyakorlatok Kárpát-medencei körútja, amelynek során összesen 12 ezer kilométert tettünk meg mintegy 1500 gyermekkel, szüleikkel és pedagógusaikkal. Egy módszertani csomag elkészítésére is sor került a pedagógusok részére 30 szakértő és négy legjobb magyarországi főiskola bevonásával. A külhoni magyar óvodák éve program sikerét a következő, tehát az idei év új programja, a külhoni magyar kisiskolák éve programja fogja követni.

A harmadik fontos program 2012-ben a külhoni magyarok jogsegélyének biztosítása lett. Rendkívül fontos, hogy a magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett emberek azt érezzék, nincsenek magukra hagyva. Mögöttük áll a magyar kormány és az anyaország, és kész a szükséges segítséget megadni nekik. A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és operatív szerve, a Kisebbségi Jogvédő Intézet 2012 júniusában állt föl. A jogsértések feltárása és dokumentálása, a jogsérelmekkel kapcsolatos eljárások támogatása mint fő feladatok mellett a Kisebbségi Jogvédő Intézet nyári egyetemet is szervezett azzal a céllal, hogy elősegítsük a fiatal jogászok képzését és egy hálózat kiépítését közöttük.

Hosszabb egyeztetési folyamat eredményeképpen sikerült megoldani a nyelvvizsgával kapcsolatosan felmerült problémakört, amely negatívan érintette a külhoni magyar tannyelvű oktatási intézmények érettségizőit a magyarországi továbbtanulások során. Az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítás lehetővé teszi, hogy azok a külhoni magyar diákok, akik magyar nyelvű középiskolában leérettségiztek az államnyelvből, ez középfokú nyelvvizsgának számítson Magyarországon. Erre már a 2013-as keresztféléves felvételi eljárásban lehetőség van.

További eredmény, hogy új partnerszervezetek bevonásával jogi szabályozást nyert a külhoni magyarok egészségügyi ellátása Kárpátalja és Délvidék vonatkozásában. Szintén nagy eredményként említendő az az örökségvédelmi együttműködési megállapodás, amely alapján, illetve amelynek keretében a tavalyi és az idei évben várhatóan 17 műemlék újulhat meg. Rekonstruálták többek között a küküllővári templom freskóját, feltárták és helyreállították a szászsebesi ferences rendi templom gótikus ablakait. Jelentős támogatást kapott a gyulafehérvári római katolikus székesegyház homlokzatának felújítása, és támogatást kapott a felvidéki Torna XIV. századi freskókkal gazdagon díszített római katolikus templomának felújítása is.

A tervek szerint 2013 tavaszán befejeződik a székelydályai református festett templom famennyezetének tíz éve húzódó felújítása. Az egyes Kárpát-medencei régiók vonatkozásában is több eredményről beszélhetünk. Nem kimerítő jelleggel szólok Erdélyről, amelynek vonatkozásában kiemelendő, hogy 2012. október 3-án Orbán Viktor miniszterelnök úr megállapodást írt alá a magyar kormány nevében a Sapientia Alapítvánnyal, amelynek értelmében a kormány 2014 végéig az évente esedékes működési költség felett összesen 4,1 milliárd forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére.

Fontos említeni a moldvai csángók oktatási programjának konszolidálását is. 2012 februárjától a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége koordinálja ezt a programot, miután az addig irányító Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége eladósodása és az annak nyomán lezajlott pénzügyi ellenőrzés olyan visszásságokat tárt föl, amelyek a több mint egy évtizede folyó oktatás folytatását is veszélyeztették. Amióta a pedagógusszövetség átvette a program koordinálását, az hatékonyabban és lényegesen olcsóbban működik; hatékonyabban, hiszen szám szerint 26 helyszínen kezdődhetett el az oktatás, és olcsóbban, mert a működési költségek 36 százalékkal csökkentek.

(10.00)

Tisztelt Országgyűlés! A most általános vitára bocsátandó beszámoló az elmúlt évek nemzetpolitikai értelemben jelentős feladatait, eredményeit vázolja. Az említett eredmények nem kimerítő jelleggel kerültek említésre, a felsorolást lehetne még hosszasan folytatni. A beszámolóban nevesített eredményeket nagyon sokrétű munkafolyamat alapozta és előzte meg, és előzi meg jelenleg is. Kérem, hogy hozzászólásaikat és szavazataikat ennek fényében támogatólag fogalmazzák meg.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 157 2013.03.05. 4:52  156-168

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény kis terjedelmű módosítását tartalmazza. A módosítás kétirányú. Részben a magyar kormány-tisztviselői karra vonatkozó szabályokat pontosítja, illetve egészíti ki, másrészt pedig technikai jellegű módosításokra kerül sor.

A közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény a tisztviselői életpálya megújítását tűzte ki célul, többek között az érdekegyeztetés rendszerét is átalakította, létrehozva a magyar kormány-tisztviselői kart. A kar létrehozásának kiemelt célja volt olyan közös értékalapú, egységes hivatásrend kialakítása, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősítéséhez. Ennek érdekében a kar által ellátott érdekképviselet tágabb tevékenységi kört fed le, mint az érdekvédelem korábban; a teljes közigazgatási szakma törekvéseit hivatott előmozdítani. Tevékenységének célja az együttműködés és az érdekkiegyenlítés a nemzeti érdekekkel összhangban.

A közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény ennek figyelembevételével határozza meg a kar feladatát, amely a kormány-tisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormány-tisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. Az említett célok megvalósítása érdekében a tagság valamennyi kormánytisztviselő számára kötelező a kormány-tisztviselői jogviszony feltétele.

A törvényjavaslat a fenti célokat szem előtt tartva, elsősorban a magyar kormány-tisztviselői karra vonatkozó szabályokat egészíti ki, figyelemmel a megalakulását követően felmerült gyakorlati tapasztalatokra. A törvényjavaslat rendezi a magyar kormány-tisztviselői kar elnökének javadalmazását oly módon, hogy az államtitkárral azonos illetményre és juttatásra jogosult. A magyar kormány-tisztviselői kar elnöke feladatainak ellátása érdekében mentesül a kormányzati szolgálati jogviszonyban a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Tekintettel az előbb említett mentesülésre és arra, hogy mint a magyar kormány-tisztviselői kar elnöke, juttatásban részesül, a kormányzati szolgálati jogviszonyában nem illeti meg az erre az időre járó illetmény vagy egyéb juttatás.

A törvényjavaslat a főtitkár jogállását is rendezi, a magyar kormány-tisztviselői karral áll ő munkaviszonyban, és felette a munkáltatói jogokat a kar elnöke gyakorolja.

(15.00)

A kar által kezelt adatok köre bővül, figyelemmel a feladataira, továbbá a jogalkalmazás egyértelműbbé tétele érdekében beépítésre került az adatok átadásának a rendje is. A kar tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja esetében előírásra került, hogy ha az más kamarának is tagja, akkor ebben az esetben annak a kamarának a tagsági viszonyát fel kell függeszteni. Rögzítésre került továbbá az a lehetőség is az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezéseinek megfelelően, hogy a magyar kormány-tisztviselői kar számára államigazgatási szerv megállapodás alapján támogatást, akár pénzbelit, akár nem pénzbelit is nyújthat, különös tekintettel a helyiséghasználatra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy most rátérjek a törvényjavaslat másik fő irányára. A törvényjavaslat a fentieken túl két technikai pontosítást tartalmaz. Egy felhatalmazó rendelkezéssel egészíti ki a törvényt, amely a kormány számára ad lehetőséget, hogy megállapítsa a közszolgálati tisztségviselők számára a garantált bérminimumot. Ez összhangban van a hatályos szabályozással, csupán alkotmányossági, kodifikációs szempontból pótolja a hiányzó felhatalmazó rendelkezést, továbbá a pártfogó felügyelők igazolványához szükséges adattartalmat egészíti ki fényképpel.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat ugyan kis terjedelmű, ugyanakkor a magyar kormány-tisztviselői kar működését segítő fontos szabályokat tartalmaz. A magyar kormány-tisztviselői karra vonatkozó szabályok pontosítása, kiegészítése hozzájárul a magyar közszolgálat újjászervezéséhez, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal is támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 167 2013.03.05. 7:05  156-168

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a vitában elhangzott hozzászólásokat, főleg a támogató hozzászólásokat a kormánypártok részéről, a Jobbik részéről pedig a - bízom benne, hogy jó szándékú - kérdéseket, amelyekre igyekszem magam válaszolni. Az MSZP-nek pedig a hallgatást köszönöm; azt hiszem, más javaslatok kapcsán is ez a politika jobban beválna nekik. Ha már kampányfilmet sem tudnak csinálni, akkor legalább a hozzászólásaikkal sem rontják a választási esélyeiket. (Gőgös Zoltán közbeszólása.)

Ami Bertha Szilvia képviselő asszony felszólalását illeti, ez Staudt Gáborra is igaz, önök úgy álltak hozzá, kicsit osztályharcos jelleggel, mintha lenne itt a kormányzat, meg lenne a kormány-tisztviselői kar, a kettő pedig egymással harcban állna, és itt lenne egy erős védmű, amelyet valamelyest próbál gyengíteni a kormányzat.

Ez alapvetően téves feltevés, hiszen magát a kormány-tisztviselői kart a kormányzat hozta létre, mi hoztuk létre a saját törvényünkkel, tehát mi hoztuk létre azt a szervezetet, amelynek az érdekkiegyenlítő tevékenységére számítunk. Tehát nem arról van szó, hogy mi ezt gyengíteni próbálnánk. Mi hoztuk létre, mi erősítettük meg, és mi tettük most már még stabilabbá és még függetlenebbé az egésznek a szervezetrendszerét. A korábbi években, húsz évig vagy voltak szakszervezetek, vagy nem, de nem volt olyan szervezet, amely az összes tisztviselőt magában foglalta volna, és mindannyiunk érdekképviseletére lenne hivatva, ahol az állam fizeti meg azokat a vezetőket, akik a kormánytisztviselők nevében felszólalnak, és akár ütköznek is a kormányzattal.

Csak szeretném arra fölhívni a figyelmet, hogy ez egy mostani kormány által létrehozott szerv, amely pontosan a hivatásrendnek egy ilyesfajta képviseletére hivatott. Tehát eddig nem volt, miért gyengítenénk azt, amit mi hoztunk létre. Ez a javaslat is, mint ahogy az előzők, létrehozza, illetőleg megerősíti ezt.

Mi biztosítja a függetlenségét - kérdezte Bertha Szilvia képviselő asszony - a kormány-tisztviselői karnak? Ön is olvashatja, öt évre választott vezetőről van szó, akinek tehát az ilyesfajta annuitása biztosítja azt, hogy ez alatt az öt év alatt teljes mértékben függetlenül akár kritizálhatja is a kormányzatot, egyet nem érthet a kormányzati intézkedésekkel, és mindez alatt igen jelentős juttatásra jogosult, az államtitkárokkal megegyezően. Így tehát az anyagi biztonsága is megvan, ez is biztosítja a függetlenségét. A további tisztségviselők számára is ez a megválasztott státus, úgy érzem, ez a titkos szavazás révén létrejövő választás biztosítja mind a legitimációt, mind pedig azt, hogy függetlenül fogalmazhatják meg a véleményüket, és egyáltalán nem válnak kiszolgáltatottá, hiszen éppen ez a törvényjavaslat tisztázza azt, hogy mennyiben válnak függetlenné az éppen aktuális vezetőjüktől, és csak és kizárólag a hivatásrend szolgálatában állnak, és az ő érdekeiket képviselik.

Staudt Gábor mondta, hogy a képviselet gyengítéséről van szó. Ismételten csak cáfolni tudom: mi hoztuk létre, mi erősítettük meg és mi erősítjük meg most a továbbiakban is a vezető szervet azáltal, hogy garantált illetménnyel jár. És itt térnék vissza arra, hogy kicsit úgy tekintették ellenzéki, jobbikos képviselőtársaim ezt a javaslatot, mintha önállóan állna, és nem lennének környező jogszabályok, akár az adatkezeléssel, akár azzal kapcsolatban, hogy a kormánytisztviselőknek nyilvánvalóan biztosítani kell a munkavégzéshez a megfelelő körülményeket, tehát helyiséget, eszközöket, számítógépet és egyebeket. Tehát nyilvánvalóan ők is ugyanezt megkapják, ahogy itt különböző státusokra hivatkozik a mostani törvénymódosítás. Nyilvánvalóan, ha a kar elnökének államtitkári jogállást garantál, ott van, hogy ez az illetményben és az egyéb juttatásokban is megvan, tehát ugyanúgy az iroda használatában és minden más egyébben, mint ha államtitkárként tevékenykedne. Tehát nem kell attól félnie, hogy majd az otthoni konyhaasztal sarkán fogja a tiltakozó petíciót megszövegezni, hiszen kellő megalapozottságot itt a közigazgatás szervezetrendszerén belül kap.

A főtitkár kérdésével kapcsolatban szerintem valós problémát vetett fel képviselő úr. Bízom benne, hogy a részletes vitában majd erre ki tudunk térni, és ott a megfelelő megoldást meg fogjuk erre találni.

A másik: a kamarai tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenségre azt mondanám, hogy eddig nem voltak jellemzőek annyira a kamarák és a karok. De hát most már pedagóguskar, rendészeti kar, kormány-tisztviselői kar, többfajta ilyen hivatásrendi szervezet jön létre, és nyilvánvalóan az a jó, ha mindegyik a saját képviseltjei nevében szólal föl, ezért hoztuk ezeket az összeférhetetlenségi szabályokat, hiszen korábban ilyen fel sem merülhetett, most viszont fontos tisztázni, hogy ki melyiknek a tagja.

Ami az adatkezelést illeti: miért szükséges a fénykép? - kérdezte Staudt képviselőtársam. Jogosan kérdezte; ennek az az indoka, hogy a nemzeti egységes kártyarendszerben szeretnénk előbb-utóbb kormány-tisztviselői kártyát létrehozni, és ennek a kártyának a kibocsátásához, az elkészítéséhez lesz szükség arra, hogy az ő fényképüket már most tároljuk, és így a kártya kibocsátásának ne legyen akadálya. Ez az adatkezelés oka. Az önéletrajzzal kapcsolatban pedig nyilván az országos közgyűlés tagjainak megválasztásához szükséges információk például azért fontosak, hogy szerepeljenek ebben a megújított önéletrajz-adatbázisban. Ezek tehát az adatkezelés okai; az ötéves határidő pedig szintén az információszabadság-törvényből származik.

Milyen jóléti funkciókat láthat el a kormány-tisztviselői kar? Nyilván itt nemcsak arra kell gondolni, hogy maga a kar oszt valamilyen segélyeket, támogatásokat, hanem például az Erzsébet-programon belül - ön is tudja - van külön szociális intézményben dolgozóknak, belügyi, katasztrófavédelmi dolgozóknak felkínált különböző, Erzsébet-programon belüli juttatás. Ilyenekre gondoljon, hogy az Erzsébet-programban az idén 2,5 milliárd forint értékben írtunk már ki pályázatokat, és ebből pontosan a belügyi dolgozók számára kiírt pályázatok a harmadik legnépszerűbbek, hiszen a nyugdíjasokon és egy másik kategórián kívül, amelyek már beteltek, itt a telítettség igen magas fokú, tehát ez is nagyon népszerű volt. Ilyesfajta támogatásokra gondoljon, akár képzés területén, hiszen most nyelvi, számítástechnikai képzésben írtunk ki óriási lehetőségeket európai uniós pénzekből, itt pedig az Erzsébet-program forrásaiból tudunk jóléti szolgáltatásokat nyújtani kormánytisztviselőknek. Ebben tud a kar közreműködni.

Önök azt mondták, hogy szép szavakra nem tudnak támogatást adni. Bízom benne, hogy látják, hogy ezek mögött a szép szavak mögött azért kétéves következetes kormányzati politika áll, és az egész törvénymódosítás lényege a korábbiakban is az volt, hogy legyen egy hazaszerető kormány-tisztviselői karunk, amely minél magasabb minőségben tudja a hivatását ellátni, ezt életcéljának tartja, hosszú távon a közigazgatásban akar dolgozni, és ehhez mi a presztízst, az érdekképviseletet ebben a hivatásrendi szervezetben igyekszünk nekik megadni.

Kérem, hogy a későbbi viták után is fontolják meg, hogy esetleg mégis támogatnák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 74 2013.03.11. 2:00  71-78

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy azt ön is ismeri, a minisztérium a teljes bírósági végrehajtó szervezet felett rendelkezik ilyesfajta felügyeleti jogkörrel, a Bírósági Végrehajtó Kamara működését vizsgálja, ebből következően konkrét vizsgálatot nyilván nem indíthat, de ettől függetlenül ebben a nagy sajtóvisszhangot kiváltó ügyben nyilvánvalóan a soron kívüli kivizsgálás érdekében a felügyeleti jogkörben megkerestük a kamarát.

A kamara a lefolytatott vizsgálat során több hiányosságot, illetőleg jogszabálysértést tárt fel a végrehajtó eljárásával kapcsolatban, erre tekintettel fegyelmi vétség alapos gyanúja miatt fegyelmi feljelentést tett az ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó ellen, és az eljárás jogerős befejezéséig a végrehajtó hivatalából való felfüggesztését kérte. A kamara vizsgálati jelentésében foglaltak alapján a minisztérium ugyancsak kezdeményezte a fegyelmi eljárás megindítását az ügyben eljáró végrehajtóval szemben, valamint kérte a végrehajtó hivatalából való felfüggesztését. A kamara feljelentése és a minisztérium kérelme alapján a Budapest Környéki Törvényszék mellett működő bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság elrendelte a végrehajtóval szemben a fegyelmi eljárás megindítását, és a végrehajtót hivatalából felfüggesztette. A végrehajtó esetleges fegyelmi felelősségének megállapítása és a szükséges intézkedések megtétele kizárólag a fegyelmi bíróság hatáskörébe tartozik.

Ezen túlmenően igyekeztünk a jogszabályi környezetben is minél nagyobb biztonságot kínálni mindenkinek, hiszen a végrehajtás valóban egy olyan rész, amely általában az embereknek nyilvánvalóan nagyon nehéz, szorult helyzetében következik be, éppen ezért fokozott a törvényességnek a behajtása. A bírósági végrehajtásról szóló '94. évi LIII. törvény felülvizsgálata pedig folyamatosan zajlik, de már korábban is, 2010-től szigorodtak az összeférhetetlenségi szabályok a függetlenség és a pártatlanság erősítése érdekében és a visszaélés elleni küzdelem jegyében.

A további törvénymódosításokra pedig majd a viszonválaszban térek vissza. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 78 2013.03.11. 1:05  71-78

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Azért is vagyunk érdekeltek a minél tisztább viszonyokban és a minél olcsóbb végrehajtási költségekben, hiszen előbb-utóbb a végrehajtást elszenvedőnek kell ezeket kifizetni, tehát pontosan azoknak a terhe ne nőjön, akik nehéz helyzetben vannak.

A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLIII. törvény a végrehajtó eljárása elleni kifogás előterjesztésének és elbírálásának a szabályait jelentősen modernizálta, és a kifogás elbírálásának a határidejét jelentősen lerövidítette. A gyorsabb eljárás kevesebb költséget és hamarabb biztos viszonyokat eredményez.

Bevezettük viszont a jogszabálysértő végrehajtói eljáráshoz fűződő speciális vagyoni szankciót, és 2013. január első napjától, tehát az idéntől fogva már nem pusztán felsőfokú végzettséget követelünk meg a végrehajtóktól, akik ilyen állásra pályáznak, hanem jogi végzettséget. Bízunk benne, hogy a szakmaiság ezáltal is magas színvonalú lesz a végrehajtók körében, kevesebb kifogás és kevesebb elhúzódó eljárás következhet be. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, de a tisztességes eljáráshoz nyilván a kamara nagymértékű együttműködése is szükséges.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 92 2013.03.11. 2:06  89-96

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy elfogadta a személyemet, képviselő úr.

Valóban, az Erzsébet-program a társadalmi szolidaritásnak egy modern európai formája, hiszen úgy juttatunk a legnehezebb helyzetben lévők részére különböző jóléti szolgáltatásokat, hogy eközben senki mástól nem veszünk el összegeket, hiszen nem a központi költségvetés finanszírozza ezeket a különböző üdüléseket, hanem az Erzsébet-program keretében az Erzsébet-utalványok forgalmazásából jutó üzemi nyereség az, amelyik folyamatosan fedezi ezt, tehát minél több munkáltató ad minél több Erzsébet-utalványt a munkavállalóinak, annál több nyugdíjas, rászoruló, idős ember vagy belügyminisztériumi dolgozó vagy más az, aki üdülhet az Erzsébet-program keretében, teljes mértékben kedvezményesen.

Ahogyan a képviselő úr is mondta, a tavalyi évben ez összességében 100 ezer ember volt, szociális üdülési pályázaton 75 ezer ember, 17 ezer nyugdíjas, 21 ezer fogyatékossággal élő, 20 ezer nagycsaládos, valamint 17 ezer szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben dolgozó munkavállaló, az Erzsébet-táborokban több mint 14 ezer gyermek üdülhetett, az őszi kirándulásokon pedig szintén 16 ezer gyermek vehetett részt. Ezek a gyermektáborok 2000-5000 forintba kerülnek, egy család egy hétre szinte 30 ezer forintból el tud menni üdülni. Ez olyan mértékű támogatás, amit máshol, másra nem kaphatnának meg. Ennek a 100 ezer embernek a többsége nem jutott volna el tavaly nyaralni, ha nem indítjuk el az Erzsébet-programot. Ahogyan ön is mondta, bizonyára egzotikus szigeteken a külföldi cégek vezetői a management fee-ből nagyon jól tudtak nyaralni, de itt most 100 ezer ember számára tudtuk ezt a lehetőséget megnyitni.

Természetesen idén is folytatjuk, 2,5 milliárd forint a keretösszeg, ebből 1,1 milliárd forint szociális üdülési pályázaton, 1,4 milliárd forint pedig a gyermekek, fiatalok számára meghirdetett általános és tematikus táborok, tavaszi, őszi kirándulások keretében kerül kiírásra.

Innen fogom folytatni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 96 2013.03.11. 1:01  89-96

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr, ez attól függ, hogy kinek mire van füle. Akinek a nemzetközi kritikákra és a nemzetközi igényekre van füle, az nem fogja támogatni az Erzsébet-programot, akinek pedig a honi 100 ezer nélkülöző ember hangjára van füle, az pedig támogatni fogja a következőkben is.

Ahhoz, hogy népszerű ez a program, nem fér kétség. A nagycsaládosok és a nyugdíjasok részére kiírt pályázatok már egy hónap alatt teljesen beteltek, a belügyminisztériumi dolgozóknak kiírt pályázat is majdnem teljesen telített, így a tavalyi maradványból, ami az üdülési csekkekből keletkezett maradvány, 498 millió forintot csoportosítottunk át, hogy további embereknek tudjunk még kínálni üdülési lehetőséget, elsősorban állami üdülőkben, amelyeket korábban hagytak teljes mértékben elveszni, rossz állapotba kerülni, hogy utána majd bagóért lehessen privatizálni.

A szociális pályázatok, üdülési pályázatok március 20-áig élnek, az Erzsébet-táborra április 8-áig lehet jelentkezni, az őszi kirándulásokra pedig augusztus 30-áig. Én mindenkit biztatok, vegyen részt ebben a sikertörténetben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
259 122 2013.03.11. 2:07  119-123

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Teljes mértékben egyet kell hogy értsek önnel, képviselő úr, hiszen ez a Baumag-ügy volt az egyik legnagyobb ilyesfajta befektetésszervezői tevékenység, amely tömeges megkárosításával járt azoknak a jóhiszemű embereknek, akik a pénzük után kiemelt kamatot, kiemelt hozamot reméltek. A károsultaknak és magának az országnak és a közvélemény számára is az lenne a legjobb, ha az ügy mihamarabb befejeződne. A károsultak nyilvánvalóan szeretnék mielőbb viszontlátni valamikori befektetéseiket. A közvéleményt is élénken foglalkoztatják az ilyen széles körű nyilvánosságot kapott, nagy horderejű ügyek. Emögött nemcsak kíváncsiság rejlik bizonyára, hiszen nemcsak a károsultak személyes ügye, hanem általánosságban az igazságszolgáltatás működésének is az eredményességi, hatékonysági kérdése, úgyhogy a hírértéken és a közérdeken túlmenően azonban az eljárások mielőbbi eredményes befejeződése és az erről szóló híradások prevenciós szerepe sem elhanyagolható, hogy a későbbiekben ilyen ne történjen.

Itt a parlamentben is 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben interpellációkat nyújtottak be a legfőbb ügyészhez, tudakolván az ügy menetét. Időről időre felmerül ez a kérdés. Ugyanakkor ön is nagyon jól tudja, hogy bár az igazságügyi tárcának címezte ezt a kérdést, de valójában a bíróságok tudnának erről bármiféle adatot szolgáltatni, az Igazságügyi Minisztérium mindig is kérhet adatokat a bíróságoktól, de ezek pusztán statisztikai jellegűek, és a jogszabályalkotással kapcsolatos nagy számokat tartalmazzák, amelyek így tehát nem konkrét ügyekhez kapcsolódnak, hanem a bíróságok szervezetével és igazgatásával kapcsolatos adatok. Ezek az adatok statisztikai jellegűek. Az OBH elnökét is csak arra hatalmazza fel a törvény, hogy a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokról döntsön, így a bírák munkaterhe vagy ügyforgalmi adatok, így csak a bíróság tud az ön kérdésére válaszolni, a végrehajtó állam képviselőjeként mi nem.

Köszönöm szépen.