Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által egy jelentésből citált vagy abból a bizonyos jelentésből citált idézet nincs ellentmondásban véleményem szerint és véleményünk szerint a törvénymódosítás szándékával. Ugyanis nemzetközi tudásközpontok, többek között az Európai Bizottság is megerősítették, hogy a magyar tudományosság rendszere komoly kihívásokkal küszködik. Ha a komoly kihívásokat le akarom fordítani magyarra, akár így is lehet fordítani, hogy átalakításra vár, meg kell reformálni, valamiféle újítást kell véghez vinni annak érdekében, hogy a tudományos élet, a kutatás szorosabb kapcsolatban legyen a gazdasággal, komoly kapcsolatban, szorosabb kapcsolatban legyen a társadalmi elvárásokkal. Ehelyett most egy széttagolt, szétaprózott, a tehetséget és erőforrásokat koncentrálni nem tudó struktúránk van, ezen kell változtatni. Ráadásul a kutatások terén az alkalmazott kutatást sok szereplő másodrendűnek tekinti, ezen is kell változtatni. Ebből az is fakad, hogy a magyar kutatói kiválóság alig gyakorol hatást a magyarországi vállalkozások életére, hatékonyságára. Azok a transzferek, amelyeknek a tudást és a gazdaságot össze kellene kötnie Magyarországon, bizonyíték van rá, akár számszerűen be lehet bizonyítani, hogy alig működnek. Így az Akadémia szerepét át kell gondolni, és az akadémiai kutatóintézeteknek, a hálózatnak a szerepét át kell gondolni, hatékonyabbá kell tenni.

A magyar társadalom és a magyar gazdaság állapotával, a magyar emberek jelenével és jövőjével kapcsolatban igen komoly felelősséggel bír ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia. Felelőssége egyrészt abból adódik, abból fakad, hogy tagjai a legnagyobb magyar kutatók, akiknek munkáján, hatékonyságán az ország versenyképessége is nagyban múlhat. Másrészt felelős a rendelkezésre bocsátott több tíz milliárd forintnyi, az ország fejlődését előmozdítani hivatott közpénz megfelelő felhasználásáért és hasznosulásáért. Harmadrészt pedig az irányában fennálló tekintélyes közbizalom miatt felelős az általa képviselt értékek hiteles képviseletéért is.

Ugyanakkor az Akadémia sem tagadja, hogy a magyar innováció terén komoly beavatkozásra van szükség; megint számokkal lehet bizonyítani ezt, hogy ennek a mondatnak mekkora valóságtartalma van. Ennek megoldásához az egész tudományos intézményrendszer átfogó megújítására, majd a megújított rendszer magasabb szintű finanszírozására van szükség. Az értékeket, amelyeket az Akadémiában ma is fel lehet találni és nagyra kell becsülni, meg kell őriznünk és tovább kell fejlesztenünk, így tehát az Akadémia mint a magyar tudomány autonóm köztestülete, a magyar alkotmányosság alapvető jellegzetessége volt, és szeretném hangsúlyozni, hogy marad is.

Azok a világszínvonalú alapkutatások, amelyeket az Akadémia legkiválóbb műhelyei folytattak, szintén megérdemlik az ország anyagi áldozatvállalását, így kutatás-fejlesztésre és innovációra  mint ön is bizonyára értesült róla  a következő évben, ha a költségvetést az Országgyűlés elfogadja, 32 milliárd forinttal több fog jutni. Ez azt jelenti, hogy a kormány nagyon komolyan számít a Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek hálózatára, az ott folyó, nagyon fontos munkára.

De hogy mi is a cél, mit szeretnénk elérni, majd természetesen a vitában ezek az érvek és ellenérvek el fognak hangozni, és remélem, sikerül meggyőznünk önöket is, hogy szükség van egy megújításra, szükség van egy jobb hasznosulására a közpénznek. (Varju László: A visszavonásra van szükség, államtitkár úr!) A kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne, ezért erősíti a kutatóhálózatot (Szabó Timea: Nem erősíti a kutatási hálózatot, nem erősíti!), és ahogy említettem, több pénzt is szán erre, több pénzt szán a kutatásra.

A cél az, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok ne kézzelfogható eredmény nélkül tűnjenek el, hanem a magyar gazdaságot érdemben szolgáló szabadalmakban, találmányokban is hasznosuljanak. És ebben az „is”-t szeretném hangsúlyozni: természetesen az alapkutatásoknak is ugyanolyan fontos szerepet szán a kormányzat, mind eddig.

A fennálló rendszer nem hatékony, ezt több jelentés is bizonyítja. Magyarország nemzetközi összevetésben lemaradásban van, ezért a bevált gyakorlathoz igazodó átalakításokra van szükség. Ez természetesen, ahogy a törvénytervezetből is kiolvasható, nem államosítást jelent, hiszen a kutatóhálózat eddig is állami kézben volt, működését a központi költségvetés finanszírozta. Nem lehet államosítani azt, ami egyébként az államé és közpénzből finanszírozott.

A változásokat, a kutatás szabadságát, függetlenségét pedig nem akarja senki sem csorbítani, hanem pontosan az ellenkezőjét akarjuk tenni: erősíteni szeretnénk ezt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)